|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 2
|
|
|
|
|
|
2013-10-26 22:47:13, szombat
|
| |
| |
Bármilyen rászoruló igényelhet szociális bérlakást egy jelentősen módosított, és vasárnap hatályba lépő kormányrendelet szerint. A tartalék lakásokat a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. tartalékállományából utalják ki, és előfordulhat, hogy nem lesz benne se fürdőszoba, se villany, se gáz - értesült a Hvg.hu.
A Nemzeti Eszközkezelő Zrt. (NET Zrt.) lényegében a bedőlt adósok lakásait kezeli. Eddig úgy működött a rendszer, hogy a fizetésképtelenné vált adósok lakásait a NET Zrt. felvásárolta a banktól, a volt tulajdonosok pedig visszabérelhették az ingatlant. Az Eszközkezelő működéséről szóló módosított kormányjavaslat szerint azonban mostantól nem csak az adósok, hanem lényegében bármilyen szociálisan rászoruló kérvényezhet úgynevezett tartalék ingatlant. Így a lakáshoz juthat bárki, aki hajléktalan, túlzsúfolt lakásban él, gyermeket nevel és szociális segélyt kap, illetve lakásfenntartási támogatásban, ápolási díjban részesül, esetleg közfoglalkoztatott vagy megváltozott munkaképességű - írja Hvg.hu.
A tartalék ingatlanok listáját minden hónap 15-ig kell közzé tenni a NET Zrt. honlapján illetve azoknak az önkormányzatoknak a hirdetőfalán, ahová az ingatlan tartozik. Az önkormányzat ezután a rendeletben meghatározott szempontok alapján sorrendet állít fel az igénylők között, ha többen kérték ugyanazt az ingatlant. Előnyt élveznek például a NET Zrt. bérlői és azok, akik az adott településen laknak.
Tartalék ingatlannak nem csak az adósok megüresedett lakása számít, hanem akár garázsok, pincék, melléképületek is tartozhatnak ebbe a kategóriába, így előfordulhat, hogy a kérvényezők komfort nélküli helyiséget kapnak bérlésre. Ennek megfelelően a bérleti díj is változik: egy komfort nélküli 30 négyzetméteres lakásért 2-4 ezer forintot kell majd fizetni havonta attól függően, milyen településen található. Egy 30 négyzetméteres összkomfortos lakás bérleti díja sem lesz sokkal több, a kormányrendelet szerint 2-5 ezer forint lehet majd havonta. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: HÍREK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-10-26 22:40:12, szombat
|
| |
| |
Megugrott a közbeszerzések alól mentesülő beruházások száma. A titkosított projektek esetében nem kell kiírásokkal és pályázatokkal vacakolni. De egyáltalán nem egyértelmű, mi és miért lesz nemzetbiztonsági kérdés - hisz általában még az érvek is titkosak.
Címkékberuházás, közbeszerzés, felújítás
Több mint 120 esetben kaptak felmentést különböző kormányzati vagy önkormányzati hivatalok 2010 nyara óta a közbeszerzési kötelezettség alól, rendszerint nemzetbiztonsági okokra hivatkozva - írja a Népszabadság.
A 218/2011-es kormányrendelet lehetővé teszi, hogy egy beruházás nemeztbiztonsági érdekből mentesüljön a közbeszerzési eljárás alól. Ezzel nem csak gyorsítani lehet a megrendelési folyamatot, de titokban lehet tartani, mit és mennyiért vásárolt az állam.
A titkosított beszerzések száma idén megugrott. 2010 második felében 14 esetben adtak felmentést a hatóságok, 2011-12-ben 35, illetve 33 ilyen határozat született, addigi idén október elejéig már 44 esetben döntöttek így.
A közpénzből, pályázat nélküli, titkos beszerzések összértékét százmilliárdokra becslik. Így fizették a rendőrség Robotzsaru rendszerét, az Alkotmánybíróság új autóit, a Belügyminisztérum rabszállítóit, vagy a CET befejező munkáit. De titkosították a hajléktalanok elhelyezésére létrehozott Fűtött utca programot és a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság ingatlanjainak őrzés-védelmét, takarítását és üzemeltetését is.
Nem vacakolnak
Nemzetbiztonsági szempontok miatt a Kossuth tér átalakításának terveit és a belvárosi Olimpia park és a környező utcák felújításának 2,6 milliárd forintos programját is titokban, nyilvános pályáztatás nélkül rendelték meg. A jegyzőkönyvekből kiderül, hogy "mind az Országgyűlés elnökétől, mind a miniszterelnök úrtól azt a kérés" érkezett, hogy a Kossuth téri munkálatokkal párhuzamosan, 2014 márciusára adják át a csatlakozó beruházásokat is.
Bohn Krisztina, a Bohn Mélyépítő Kft. ügyvezetője, Wachsler Tamás, a rekonstrukcióra létrehozott Steindl Imre-program vezetője és Szalados László, a KÉSZ Építő Zrt. vezérigazgatója a felújítás alapkövének lerakásakor a budapesti Kossuth téren 2013. július 5-én.
A felmentést az Országgyűlés illetékes bizottsága adja. A kérelmezőknek elvileg minden esetben alaposan meg kell indokolniuk, hogy a projekt miért érint az ország "alapvető biztonsági érdekeit". A közbeszerzések alóli felmentéseket jóváhagyó bizottságok parlamenti honlapján elérhető jegyzőkönyvek alapján is csak találgatni lehet, hogy a mentesült beruházások tényleg megfelelnek-e a kritériumoknak.
A Terrorelhárítási Központ (TEK) felállítására tízmilliárd forintot szántak 2010 júliusában, az Országos Atomenergia Hivatal bátaapáti Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló létesítéséhez kapcsolódó beruházás pedig 11,2 milliárd forintba került. De akad "szövegbányász rendszer kiterjesztése és supportálása" projekt 154 millió forintért is, pályáztatás nélkül.
Az is kérdéses, hogy miért kellett az elektronikus útdíjrendszer tavaly őszi, eredménytelenül zárult nyilvános tendere után a projektet az ország alapvető biztonsági érdekeit érintő beszerzéssé nyilvánítani idén márciusban. Ahogy az sem érthető, milyen pályázat nélküli beruházásra költötték azt a 42 milliárd forintot, amit a honvédelmi és rendészeti bizottság hagyott jóvá. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: HÍREK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 2
|
|
|
|
2013. Október
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
49 db bejegyzés |
| e év: |
499 db bejegyzés |
| Összes: |
9055 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 0
- e Hét: 11516
- e Hónap: 20538
- e Év: 88303
|
|
|
Online
