|
2014-10-20 21:24:12, hétfő
|
| |
| |
Joan Baez - Gracias a la vida
Köszönet az életnek, amely annyit adott:
két szemet, hogy ha kinyitom őket
világosan látom, mi fekete, mi fehér,
a magasban az ég csillagos hátterét,
és ezer közül azt, akit szeretek.
Köszönet az életnek, amely annyit adott:
a hangokat, az ábécét, a szavakat,
amelyeket gondolok és kimondok:
anyát, barátot, testvért, világosságot,
a lélek útját, amellyel szeretek.
Köszönet az életnek, amely annyit adott:
ő adta a járást fáradt lábaimnak
hogy bejárhassak várost és vadont
partot és pusztát, hegyet és síkságot
és a te házadat, utcád és udvarod.
Köszönet az életnek, amely annyit adott,
ő adta a szívet, amely megdobban
ha az emberi elme gyümölcsét látom,
ha a jót látom, amely oly távol áll a rossztól,
ha tiszta szemeid mélyére nézek.
Köszönet az életnek, amely annyit adott,
a sírást és nevetést, hogy megkülönböztessem
a boldogságot és a szomorúságot:
a dal két anyagát, mindenki dalának
anyagát, amely egy és ugyanaz a dal.
Köszönet az életnek.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: VERSEK |
|
|
|
|
|
Offline
