|
 1/3 oldal 
|
Bejegyzések száma: 22
|
|
|
|
|
|
2017-11-03 16:27:15, péntek
|
| |
| |
Vánszorog egy sóhaj utánam
Vánszorog egy sóhaj utánam,
valakié, ki itt vagy ott
fázik, szorong, szenved magában:
"Simogass meg, mert meghalok!"
Füle Lajos |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2017-11-03 14:47:50, péntek
|
| |
| |
"Isten kinek-kinek más-más mértékben adományozza a látható közösség ajándékát. A szétszóratásban vigasztalást jelent egy keresztyén testvér rövid látogatása, a közös ima, a testvéri áldás, sőt, egy keresztyén kéz írta levél is. Pál apostol is e közösség jeleként írta saját kezével az üdvözlést levelei végére. Mások az istentisztelet vasárnaponkénti közösségét kapják ajándékba. Megint mások családjuk közösségében élhetnek keresztyén életet. Fiatal teológusok lelkésszé avatásuk előtt részesülnek bizonyos ideig a testvéreikkel élt közösségi élet ajándékában. Napjainkban a gyülekezet komoly tagjai kezdenek vágyat érezni arra, hogy szabadságuk egy részét más keresztyénekkel együtt az Ige közösségében töltsék. A közösségi életet a mai keresztyének ismét annak a rendkívüli kegyelmi ajándéknak tekintik, ami valósággal is: a keresztyén életben váratlanul nyíló 'rózsák és liliomok' ajándékának (Luther)."
- Dietrich Bonhoeffer - |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Idézetek, gondolatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2017-11-03 14:43:53, péntek
|
| |
| |
"Más keresztyének testi jelenléte kimeríthetetlen öröm- és erőforrás a hívőnek. Életének utolsó napjaiban Pál apostol nagy vágyakozással hívja magához a fogságba Timóteust, igaz fiát a hitben (1Tim 1,2), hogy viszontlássa és magánál tartsa. Nem felejtette el, hogy legutóbbi találkozásukkor Timóteus könnyek között búcsúzott el tőle (2Tim 1,4). Pál a thesszalonikabeli gyülekezetnek írja: 'éjjel-nappal nagy buzgón esedezünk, hogy megláthassuk a ti orczátokat' (1Thessz 3,10). Az idős János is tudja, hogy az övéi miatt érzett öröme csak akkor lesz teljes, ha meglátogatja őket, és szemtől szemben beszélhet velük, nem pedig csak 'papirossal és tintával' (2Jn 12). Nem szégyen, nem a testhez való ragaszkodás, ha a hívő más keresztyének látására vágyik. Isten testet adott az embernek, Isten Fia testben jelent meg érettünk a földön, testben támadt fel, testben vesszük az Úr Krisztust az úrvacsora szentségében, s a holtak föltámadásával Isten lelki-testi teremtményeinek tökéletes közössége fog megvalósulni. Testvérének testi jelenléte miatt ezért dicséri a hívő a Teremtőt, a Megbocsátót és a Megváltót, az Atya, Fiú, Szentlélek Istent. A rab, a beteg, a szétszóratásban elhagyatottan élő a Szentháromság Isten jelenlétének kegyelemből adatott megfogható jelét ismeri föl a keresztyén testvér jelenlétében. Az elhagyatottságban a látogató és a meglátogatott egyaránt a testileg jelen lévő Krisztusra ismer a másikban; úgy találkoznak, s úgy fogadják egymást, miként az Úrral találkozik az ember: isteni félelemmel, alázattal és örömmel. Az áldást az Úr Jézus Krisztus áldásaként veszik egymástól. S ha egyetlen testvéri találkozásban ennyi üdv rejlik, milyen kimeríthetetlen gazdagság tárul föl azok előtt, akiket Isten arra méltat, hogy más keresztyénekkel mindennapos életközösségben éljenek! Igaz, hogy amit Isten kimondhatatlan kegyelmeként becsül az elhagyatott, azt a mindennap megajándékozottak könnyen semmibe veszik és megtapodják. Könnyen elfelejtjük, hogy a keresztyén testvérek közösségét Isten kegyelmi ajándékként adja az ő gazdagságából, de bármikor meg is vonhatja tőlünk; lehet, hogy kis idő választ el a legmélyebb elhagyatottságtól. Ezért ha a mai napig közösségben élhettünk más keresztyénekkel, áldjuk Istent szívünk mélyéből, adjunk hálát térden állva, s ne feledjük: kegyelem, csakis kegyelem, ha még ma is keresztyén testvéreink társaságában élhetünk."
- Dietrich Bonhoeffer - |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Idézetek, gondolatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2017-11-03 14:38:34, péntek
|
| |
| |
"A Krisztus halála és az ítélet napja közötti időszakban csak a végső dolgok kegyelmi megelőlegezéseként történhet meg, hogy keresztyének már itt a földön látható közösségben élhetnek egymással. Isten kegyelméből történhet, hogy egy gyülekezet ebben a világban látható módon összegyűljön Isten Igéje és a sákramentum körül. Nem minden keresztyén részesül ebben az ajándékban. A rabok, a betegek, a szétszóratásban magukra hagyatottak, az evangéliumot pogány földön hirdetők - ezek mind egyedül vannak. Ők tudják igazán, hogy a látható közösség: kegyelmi ajándék. Ők imádkoznak így a zsoltárossal: 'a sokasággal vonulnék, s ujjongó örömmel és hálaadással járulnék Isten házához az ünneplők tömegében' (Zsolt 42,5). Mégis egyedül maradnak, messze földeken Isten akaratából széthintett magként. De ami nem jut nekik osztályrészül az érzékelhető valóságban, annál mélyebben élik át hit által. Így ünnepli János, az Úr száműzött tanítványa Patmosz szigetének magányában a mennyei istentiszteletet az Úr gyülekezeteivel együtt 'lélekben... az Úrnap napján' (Jel 1,10). Látja a hét gyertyatartót (ezek a gyülekezetek), a hét csillagot (ezek a gyülekezetek angyalai), s középütt, mindenek fölött: az Emberfiát, Jézus Krisztust, a feltámadás dicsőségében. Ő erősíti és vigasztalja meg Jánost Igéje által. Ez az a mennyei közösség, melyben Ura feltámadásának napján a száműzött részt vesz."
- Dietrich Bonhoeffer - |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Idézetek, gondolatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2017-11-03 14:35:49, péntek
|
| |
| |
"'És egybegyűjtöm őket, mert megszabadítom őket..., hogy... visszatérjenek...' (Zak 10,8-9). Mikor fog ez valóra válni? Valóra vált Jézus Krisztusban, aki meghalt, hogy 'az Istennek elszéledt gyermekeit egybegyűjtse' (Jn 11,52), s láthatóan valóra válik majd az idők végén, amikor Isten angyalai 'egybegyűjtik az ő választottait a négy szelek felől, az ég egyik végétől a másik végéig' (Mt 24,31). Isten népe addig szétszóratásban marad. Csak Jézus Krisztus tartja őket össze; csak a róla való megemlékezésben váltak eggyé hitetlenek között, messze földeken széthintve is."
- Dietrich Bonhoeffer - |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Idézetek, gondolatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2017-11-03 14:34:45, péntek
|
| |
| |
"'És széthintem őket a népek között, hogy a messze földeken is emlegessenek engem...' (Zak 10,9). A keresztyénség Isten akarata szerint szétszóratott nép, magként elhintve 'a föld minden országában' (5Mózes 28,25). Átok ez rajtuk, de ígéret is. Isten népének messze földeken, hitetlenek között kell élnie, ám Isten országának magjává lesz az egész világon."
- Dietrich Bonhoeffer - |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Idézetek, gondolatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2017-11-03 14:31:35, péntek
|
| |
| |
"Van a Szentírásban egy könyv, mely a Biblia összes többi könyvétől különbözik abban, hogy csupa imádságból áll. Ezek a zsoltárok. Először is igen különös, hogy van a Bibliában egy imádságoskönyv. A Szentírás ugyanis Isten szava mihozzánk. Az imádság viszont emberi beszéd. Hogy kerülhet akkor a Bibliába? Kétségtelen: a Biblia Isten szava a Zsoltárok könyvében is. Azt jelentené ez, hogy az Istenhez szóló imádságok Isten tulajdon szavai volnának? Ez úgy tűnik, nehezen érthető. Csak akkor értjük meg, ha arra gondolunk, hogy helyesen imádkozni mi egyedül Jézus Krisztustól tanulhatunk, és hogy az nem más, mint a velünk, emberekkel együtt élő Isten Fiának szava ahhoz az Istenhez-Atyához, aki az örökkévalóságban él. Jézus Krisztus az ember minden szükségét, minden örömét, minden háláját és minden reményét az Isten elé vitte. Az ő ajkán az emberi szó Isten Igéjévé lesz, és ha vele együtt mondjuk az ő imádságát, Isten Igéje ismét emberi szóvá válik. Ilyen értelemben a Biblia minden könyörgése imádság, amelyet Jézus Krisztussal együtt imádkozunk, amelybe bevon minket, és amely által Isten színe elé visz; ezen kívül nincs helyes imádság, mert csak Jézus Krisztussal, őbenne és ővele imádkozhatunk megfelelő módon."
- Dietrich Bonhoeffer - |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Idézetek, gondolatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2017-11-03 14:29:02, péntek
|
| |
| |
"Miképp alkothatunk helyes fogalmat Isten nagyságáról? A Biblia tanítása szerint ehhez két lépést kell megtennünk. Az első: száműzni Istenről való gondolataink közül minden korlátozást, ami Őt megkisebbítené. A második: Istent olyan hatalmakhoz és erőkhöz hasonlítani, amelyeket nagynak tekintünk."
- J. I. Packer - |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Idézetek, gondolatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/3 oldal
|
Bejegyzések száma: 22
|
|
|
|
2017. November
| | |
|
|
| ma: |
1 db bejegyzés |
| e hónap: |
581 db bejegyzés |
| e év: |
7303 db bejegyzés |
| Összes: |
35938 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 2868
- e Hét: 25512
- e Hónap: 54824
- e Év: 242626
|
|
|
Offline
