|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 5
|
|
|
|
2021-10-21 22:13:34, csütörtök
|
|
|
Tömör Gábor
Falevél
Sárgult levél őszavaron
fonnyadt arccal megpihen,
platánfáról hullt magasból,
nincs lombdolga
...semmilyen.
Születése rügyből fakadt,
rokon s ággal ágon élt,
langyos tavasz előcsalta,
amint enyhült
...fagyos tél.
Szépen, zölden, nődögélve
építgette felszínét,
napsütésben lengedezve
nékünk termelt
...oxigént.
Hetek múlva haraszt foglya,
s lábak rúgják szerteszét,
darabkáit seprű szórja,
maradékán
...ébredés.
|
|
|
0 komment
, kategória: Mai költők versei |
|
|
|
|
|
2021-10-21 21:44:35, csütörtök
|
|
|
Szeszélyes egy dolog az idő. Úgy tűnik, mintha állandó, egyenletes tempóban haladna, pedig valójában kanyarog, ugrál a víz alatti kövek között, megpihen a csendes mélyedésekben, megposhad a pocsolyákban és a hegyekből vad vízesésekbe veti le magát. Néha pedig mintha nem engedelmeskedne a természet törvényeinek, és hátrafelé haladna, a kezdetet keresve.
Sigrídur Hagalín Björnsdóttir
|
|
|
0 komment
, kategória: Idézet |
|
|
|
|
|
2021-10-21 21:26:47, csütörtök
|
|
|
Milyen furcsa, az ember egész életében annyit gyötri az agyát, hogy mindenfélére emlékezzen - iskolai feladatokra, dátumokra, születésnapokra, versekre, szövegrészletekre, érintésekre és illatokra, utcanevekre, személynevekre, történetekre, ízekre és összenézésekre, élvezésekre és várakozásokra - amíg egyszer csak eljön egy nap, hogy onnantól kizárólag csak felejtésre vágyjon.
Szeifert Natália
|
|
|
0 komment
, kategória: Idézet |
|
|
|
|
|
2021-10-21 21:24:28, csütörtök
|
|
|
Kertész Nóra
Közeledik a hideg idő...
Egy hajléktalan monológja
Ha kérdeznéd,
hogy miért éppen ide...
... érdekel?
... átélnéd?
... érteni szeretnéd?
Régen virágok nyíltak anyám ablakán...
itt jól érzem piros rózsái illatát
s konyhájának füstben gomolygó zsírszagát.
Ne haragudj, hogy nem emelem fel fejemet,
nehezen nyitom ki bedagadt szememet.
Folytatom, ha érdekel:
felnőtt már két gyermekem
hazájuk a messzi idegen...
feleségem is volt nekem.
őt is egy idegen vitte el...
mégis gondolok rá szeretőn
minden reggel fájón, könnyezőn...
Miért éppen itt és ide?
kőkoporsóm néma, hideg
benne nemrég virág termett,
ez élteti bús lelkemet
s ide mindig visszatérek...
Évek óta állok ellen a télnek,
együtt élek száz éhező egérrel
és jut még néha száradó kenyérre...
Miért éppen most, itt és még?
Megtelepszem az út kövén
várom az éltető reményt
és ha már nem bírom végképp
innét még lejjebb kell mennem,
tán kapok ott végső nyughelyet...
miért nem szerettek emberek?
|
|
|
0 komment
, kategória: Kertész Nóra |
|
|
|
|
|
2021-10-21 20:13:55, csütörtök
|
|
|
A fotográfia időutazás: a pillanat művészete, amivel meg tudjuk állítani az időt, és megállítani az időt egy csoda. Csak valahogy ezt a csodát elszürkítettük. Ott állunk életünk nagy pillanata előtt, hátat fordítunk neki, belevigyorgunk a kamerába, megnyomjuk a gombot, és vége. A lényeg nem velünk történik, hanem mögöttünk. Pedig egy életünk van, és minden egyes pillanat megismételhetetlen, és ezek a képek segítenének nekünk emlékezni, mi mégis hátat fordítunk, csak azért, hogy elmondhassuk vagy megmutathassuk, hogy ott voltunk.
Kálló Péter
|
|
|
0 komment
, kategória: Idézet |
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 5
|
|
|
|
2021. Október
| | |
|
|
ma: |
0 db bejegyzés |
e hónap: |
72 db bejegyzés |
e év: |
1049 db bejegyzés |
Összes: |
9055 db bejegyzés |
|
|
|
|
- Ma: 347
- e Hét: 11863
- e Hónap: 20885
- e Év: 88650
|
|
|