|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 5
|
|
|
|
|
|
2023-03-26 22:03:52, vasárnap
|
| |
| |
Heltai Jenő:
A másik
És szólt a nő:
A hajam ében,
És lágyabb, mint a lágy selyem,
És itt a szívem közepében
Ujjong a boldog szerelem.
Tied a testem, tied a lelkem,
Te vagy az első, akit öleltem,
Boldog vagyok, mert a tied vagyok..."
S a férfi szólt:
A másik elhagyott."
És szólt a nő:
Piros az ajkam
És harmatosabb, mint a rózsa kelyhe,
És végigfut az üdvök üdve rajtam,
Mikor így tartasz forrón átölelve.
Szemem sötétebb, mint az égbolt,
Mikor a fergeteg zavarja...
Oh, mondd, a másik szintén szép volt?
Fehér a válla? Gömbölyű a karja?
Tudott-e súgni-búgni szintén,
Tudott-e édes csókot adni,
Meghalni karjaidba, mint én
És új gyönyörre föltámadni?
És lángolt, mint a nap? Szelíd volt, mint a hold?"
S a férfi szólt:
A másik csúnya volt."
És szólt a nő:
És mégis nappal, éjjel
Sóhajtva gondolsz vissza rája,
Amellyel az enyém nem ér fel,
Mi volt a titka, a varázsa, bája?
Miben oly nagy, dicső, elérhetetlen?"
S a férfi szólt:
A másikat szerettem!"
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Heltai Jenő |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2023-03-26 21:47:57, vasárnap
|
| |
| |
Heltai Jenő:
Szívem falán
Szívem falán a gond sötétlik,
Egy árny a hófehér falon:
Óh, megöregszel te is egyszer,
Én édes, szőke angyalom.
A szőke haj ezüstre válik,
Barázdás lesz a homlokod,
És csókos ajkad pirja elvész
S a szived halkabban dobog.
És benne mélyen eltemetve
A régi, régi szerelem,
És szenvedélytelen, szeliden
Fogsz társalogni énvelem.
Igérd meg azt, hogy kezed akkor
Kezemből vissza nem veszed,
S szeretni fogsz majd akkor is még,
Mikor már én is vén leszek.
Igérd meg azt, hogy megbocsátod,
Hogy oly nagyon szerettelek,
Hogy rácsókoltam ajakadra
Sok év alatt a zord telet.
Igérd meg azt, hogy megbocsátod,
Hogy elhervadtál keblemen,
Hogy másnak senkije se voltál,
Csak nékem voltál mindenem.
Igérd meg azt, hogy szemrehányást
Szived magadba nem fogad
S nem kéri tőlem soha vissza
Aranyos ifjúságodat.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2023-03-26 20:28:42, vasárnap
|
| |
| |
A kiábrándulás modern korunk legfájóbb traumája. (...) A nyugati társadalmakban sokan úgy gondoljuk, hogy nem léteznek titokzatos, kiszámíthatatlan erők, amelyek befolyásolhatják életünket, sokkal inkább úgy hisszük, hogy elvileg mindent mi irányíthatunk, csak el kell végezni a megfelelő számításokat. Ez napjainkban még inkább igaz.
Michael Crawley
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Idézet |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2023-03-26 19:21:27, vasárnap
|
| |
| |
Nem az ember választja meg a sorsát, hanem a sors választja ki az embert. Ez a görög drámák alapelve. És a tragédia - Arisztotelész határozza meg így - a sors iróniájaként nem a drámai hős hibájából ered, hanem inkább azért, mert a hős egy bizonyos erkölcsi színvonalat képvisel. (...) Az ember nem saját gyengeségei miatt keveredik még tragikusabb helyzetekbe, hanem éppen az erényei miatt. Szophoklész Oidipusz királya ennek kiváló példája. Az ő vesztét, a tragédiát nem a lustaság vagy az ostobaság okozza, hanem éppen a bátorság és az egyenesség. Itt érhető tetten a sors kikerülhetetlen iróniája.
Murakami Haruki
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Idézet |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2023-03-26 17:15:08, vasárnap
|
| |
| |
Heltai Jenő:
A modell
Egy egyszerű kültelki lányka
(Tizenhat éves, jó falat)
“Leszek modell!" Így szólt magában
És egy festőhöz fölszaladt.
Mert megfelelt az arc, a termet,
Így szólt a piktor: “Aktra termett
E karcsu test... e két halom...
Vetkőzz hamar le, angyalom!"
És mert a célhoz ez vezet,
A kis modell levetkezett.
Mit tudta ő, a balga gyermek,
A neveletlen vadvirág,
Hogy fölfedezve már a szappan,
És él vele a nagy világ.
Mert fogyatékos volt a teint-je,
A piktor így szólt: “Ejnye! Ejnye!
E karcsú test... e két halom...
Izé... gyerünk csak angyalom,
Szebb lesz a váll, szebb lesz a kar,
Segítünk rajta csakhamar."
És karon fogta, ahogy illik,
A fiatal, de balga nőt,
A szomszédos fürdőszobába
Diszkréten átvezette őt.
Ott állott martalékra várván
A kád... fenékig csupa márvány!
Ami fürdőnek a jele,
Színültig vízzel volt tele.
Festőnk a kádra mutatott,
Köszönt és eltünt: “Jó napot."
Elmúlt egy óra meg nehány perc —
A lány nem jön ki. Ej mi ez?
A piktor hosszasan eltünődik:
“No, most már szörnyen tiszta lesz!"
Benyit, ijedten hökken vissza:
Ott áll a lány, a vizet issza
És keservesen sírni kezd:
“Én nem bírom kiinni ezt!
Ha mindig ennyit inni kell,
A fészkes fene lesz modell."
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Heltai Jenő |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 5
|
|
|
|
2023. Március
| | |
|
|
| ma: |
7 db bejegyzés |
| e hónap: |
163 db bejegyzés |
| e év: |
1772 db bejegyzés |
| Összes: |
9055 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 3624
- e Hét: 11351
- e Hónap: 20373
- e Év: 88138
|
|
|
Online
