|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 3
|
|
|
|
|
|
2006-12-19 21:57:51, kedd
|
| |
| |
Elég volt !
Elég volt -
már a hatvan éves elnyomásból ,
a lopásból és a kifosztásból,
ifjúi - gyermek lélekrablásból -
kommuni rehabilitálásból!
Meglepodtünk, hogy hátba támadtak;
elviseltük, hogy szembe hazudtak,
bénúltan turtük, hogy mindent loptak -
fásúltan láttuk, hogy csalva - csaltak!
Hosök terén a magyar királyok
megvetve fordítják el fejüket;
történtek itt már felvonulások
immár láttak sokat és eleget!
És szunoben az arcpirulások,
pimaszul vonulnak a "melegek"
ide hozva idegen hatások -
némán nézik a magyar emberek!
Jó magyarokat a sárba tiporják!
Ezt megteszik Atilla népével?
Koronás földünket meggyalázzák -
tehetik Magyarok Istenével?
Elég volt! Mindnyájan mondjuk végre
önzetlen összefogást remélve;
a Szent Korona védelmét kérve -
csak Istenhez nézzünk fel az Égre!
Az Égen nottön növo fényes folt!
és íme, Isten mondja: Elég volt!
Égi jel - Mária úgy akarja -
magyar kézbe hord Atilla kardja!
Bereczkyné N. Érchegyi Ildikó
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2006-12-19 18:44:20, kedd
|
| |
| |
Az Országos Blokád
- Az igaz országért! demonstráció szervezői, a 19 megye képviselői
petíciót
adnak át 2006. december 18-án 11 órakor dr. Szili Katalinnak, a Magyar
Országgyűlés Elnökének, 12 órakor dr. Sólyom Lászlónak a Magyar
Köztársaság
Elnökének.
A petíció szövegét az alábbiakban közöljük.
A Magyar Köztársaság Elnökének!
Tisztelt dr. Sólyom László úr!
2006. szeptember 17-e óta úgy a Magyar Köztársaság fővárosában,
mint számos
vidéki településén - élve a Magyar Köztársaság Alkotmányában foglalt
jogaikkal - a Magyar Köztársaság Állampolgárai véleményt
nyilvánítanak.
Ezen vélemény-nyilvánítások szerves részeként 2006 december 15-én
a teljes
országot átfogó egységes, békés, álló, félpályás forgalomlassító
demonstráció formájában adnak hangot az alábbiakban is
megfogalmazott
véleményüknek és követeléseiknek.
2006. év végére a Magyar Köztársaság működőképességének végső
határára
jutott.
A társadalom mély erkölcsi válságba került, a gazdaság katasztrofális
helyzetben van.
A Nemzet érdekeitől, a Választók akaratától végleg elszakadt az ország
vezetése.
A hatalmat gyakorlók nem képesek a mai Magyarország morális és
gazdasági
állapotának felmérésére.
A globális nagytőke mérhetetlen mohóságának kiszolgáltatott lakosság
már
régóta saját teljesítőképességének határain túl próbálja viselni azokat
a
terheket, amelyeket a felelőtlen, csupán saját érdekköreinek
gyarapodását
szem előtt tartó kozmopolita kormány és az őt kiszolgáló
kalandor "újgazdag"
csoport reá rótt.
A tömegek megtévesztésén alapuló, a hazugságra épülő kormányzat,
az ország
javait elkótyavetyélő gazdaságpolitika, a felelősség alóli kibúvás
idegen a
demokrácia alapelveitől, tehát nem lehet alkotó eleme a Magyar
Köztársaság -
mint demokratikus európai állam - működési rendjének.
A nemzet egységét tagadó, az együvé tartozás erkölcsi lehetőségét is
gátló,
idegen hatalmak érdekeit kiszolgáló politikával nem tesz eleget a
kormány az
egyetemes emberi jogok normájának sem.
Működése során folyamatosan sérti, sőt felszámolással fenyegeti a
demokratikus intézményrendszert.
Ijesztően körvonalazódik a rendőrállam, a diktatúra képe.
Napjainkra már a magyar társadalom széles rétegei nem tudnak hinni,
nem
tudnak bízni a Magyar Köztásaság vezetőiben, vezető politikusaiban,
az őket
elvtelenül kiszolgáló médiumokban.
Mindezeket előre bocsátva - Mi, a nemzet sorsáért felelősséget érző
állampolgárok:
Követeljük, hogy a hitelét vesztett, illegitim kormány azonnal mondjon
le!
Követeljük, hogy az Országgyűlés oszlassa fel önmagát, minden magát
hitelesnek érző országgyűlési képviselő vállalja az újabb, személyes
megmérettetést!
Követeljük, hogy alakuljon - korlátozott jogkörrel - független
szakértőkből
átmeneti kormány!
Követeljük, hogy a társadalom teljes vertikumát reprezentáló
Alkotmányozó
Nemzetgyűlés alkossa meg a Magyar Köztársaság hiteles, a Szent
Korona
eszmeiségén alapuló Alkotmányát!
Követeljük, hogy a Köztársasági Elnök tagadja meg a szeptember óta
hozott
törvények kihirdetését, az állampolgárok indokolatlan sarcolását célzó
intézkedések életbe léptetését!
Követeljük, hogy vonják felelősségre mindazokat a vezetőket, akik
minden
szakértelmet nélkülöző, felelőtlen döntéseikkel, egyes érdekkörök
aránytalan
előnyökhöz juttatásával, vagy súlyos mulasztásaik okán a jelenlegi
állapotba
sodorták országunkat!
Követeljük, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozási szerződésünket
vizsgálják felül, hogy elejét vehessük a nevezett szervezet által ránk
kényszerített diszkriminatív intézkedések, szabályok alkalmazásának!
Követeljük, hogy a szeptember 17-a óta zajló békés vélemény-
nyilvánítások
során - a rendőrség állományában használatos gyakorlóruhát viselő
"ismeretlen" személyek, és "ismeretlen" civil ruhás provokátorok által
gerjesztett "erőszakos cselekmények" okán - őrizetbe vett és
koncepciós
pereket idéző, statáriális módon
elítéltek - a már börtönbüntetésüket töltő POLITIKAI foglyok
- kapjanak amnesztiát, ítéleteiket semmisítsék meg.
Követeljük, hogy a szeptember 17-a óta zajló békés vélemény-
nyilvánításokat
tudatosan megzavaró, a megzavarások előkészítésében, a
diktatúrákat idéző
brutális végrehajtásban, a megtorlásban közreműködőket, legyenek
azok
bármely politikai-, állami-, magánszervezet/cég tagjai/alkalmazottai,
legyenek azok bármely fegyveres, vagy nem fegyveres testület
tagjai/alkalmazottai, vonják felelősségre, állami/közfunkciót soha ne
tölthessenek be!
A mára már teljes országot átfogó megmozdulásokkal célunk kettős.
Célunk a nemzetközi érdekeket elvtelenül kiszolgáló, hazug
politkai/gazdasági "elit" számára félreérthetetlenül jelezni:
- Hazánkban megkezdődött egy vissza nem fordítható erkölcsi
megtisztulás.
Ezen erkölcsi megtisztulásnak folytatása egy hamarosan bekövetkező,
olyan
politikai és gazdasági fordulat, amelynek eredménye egy tiszta
erkölcsű,
magyar - kárpát-medencei - értékeket és érdekeket pontosan ismerő,
azokért
önzetlenül tenni képes, eddig módszeresen háttérbe szorított
társadalmi
réteg előtérbe kerülése.
E rétegből kikerülő személyek feladata: a Szent Korona eszmére épülő
Haza
felépítése, -
(mely eszme szerint: minden, a Szent Koronát alkotó államban lévő
természeti
kincs, erőforrás
a Szent Korona tulajdonát képezi, továbbá az örök erkölcsi renden
alapuló
törvényeket elfogadó, és betartó, tisztességesen dolgozó ember
számára a
megélhetés és gyarapodás alanyi jog)
- az új politikai, gazdasági szellem és gyakorlat kidolgozása,
megvalósítása.
A mindezek törvényes alapját jelentő - a II. világháború óta különböző
diktatúrák által ellehetetlenített és megtagadott - demokratikus rendet
szavatoló Alkotmány helyére állítása.
A valós népakaratot megvalósító, valós társadalmi-, és szakmai
érdekérvényesítő szándékot megvalósító kétkamarás Országgyűlés
felállítása.
Célunk azon széles társadalmi rétegek számára - amelyeket a hatalom
mindenkori bitorlói oly mértékben megtévesztettek, hogy saját
boldogulásuk
lehetőségeit is képtelenek látni - az erkölcsi és gazdasági válságból
kivezető lehetséges út megvilágítása.
Mi, a nemzet sorsáért felelősséget érző állampolgárok, hazánk "újkori"
történetében az első ilyen mértékben összehangolt, a teljes országot
átfogó,
egységes vélemény-nyilvánító demonstráció résztvevői és szervezői
kijelentjük:
A demonstráció túllépett ideológiákon és pártokon, túllépett különböző
szervezeteken, szerveződéseken.
A résztvevők magánemberként, önszántukból vállalják a
közreműködést.
Nem tudjuk elfogadni a nemzetközi nagytőke globalizációs törekvéseit,
nemzeti érdekeken túllépő szándékait.
Nem tudjuk elfogadni ezen szándékot/akaratot elvtelenül kiszolgálók
hazugságait, nemzetpusztító tetteit.
A magyar nemzet, a magyar nemzetet alkotók érdekeiért
demonstrálunk.
Követeléseink foganatosítása érdekében minden törvényes eszközt
igénybe
veszünk, egészen a polgári engedetlenség eszközéig.
Ezért az ország működőképességének fenntartása érdekében azt
tanácsoljuk a
jelenleg még döntési pozícióban lévő vezetőknek, hogy petíciónk
tartalmát
megfontolás után mielőbb igyekezzenek megvalósítani.
Magyarország, 2006.december 15.
"... így készülünk szelíd háborúra, mindig magunkért, soha mások ellen,
sót párolunk és vásznakat szövünk, s míg kisebbítnek, lassan
megnövünk!"
Dsida Jenő
BLOKÁD
AZ IGAZ ORSZÁGÉRT!
résztvevői nevében:
........
........ ........
........ ........
........ ........
........ ........
........ ........
........ ........
........ ........
........ ........
........ ........
........ ........
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2006-12-19 11:57:37, kedd
|
| |
| |
A végzetes karácsonyi ajándék...
(Részlet a TIBORCA című regényemből)
Kutyatörténetek 2. (3. folytatás)
Kivettem a frissen sült sajtos pogácsát a sütőből. Mindenki nagyon dicsérte. Az előző tepsi pogácsa érkezésükkor ott illatozott az asztalon.
- Már az utcán lehetett érezni a finom pogácsa illatot! De most, hogy ettem is belőle tudom, hogy nem csak illatos, hanem nagyon finom is!
- Köszönöm Misi! Ez igazán kedves tőled!
- Tőled kedves, hogy fáradoztál vele!
- Ezt tudod miért mondja? Mert én nem szoktam, mert nem is tudok sütni!
- Mikor összekerültünk azt mondja nekem Irén: - nem szeretek főzni. Én meg mondom: nem gond. Meg aztán soha nem jelentett problémát, hogy mit együnk. Valami mindig került az asztalra...
Boldog voltam. Csak férjemre nem mertem ránézni, mert attól féltem, hogy elég egy rosszalló pillantása ahhoz, hogy szertefoszoljon ez a boldogság.
Míg a gyerekek - az udvaron hancúrozva - Kormossal ünnepeltek, mi bent beszélgettünk. Alig ültem le, Nándi odaült mellém és odasziszegte a fogai között:
- A gyerekeknek ilyenkor már rég ágyban kéne lenniük!
Majd jól megbetegszenek! Most nem aggódsz értük? Az a dög akár meg is haraphatja őket. Mi van akkor, ha valamilyen nyavalyája van és elkaphatják tőle? Ki kérte őket, hogy idehozzák? Remélem, hamar hazamennek és viszik magukkal!
Nem szóltam semmit, mert a gyomrom összeugrott és attól féltem, hogy a többi üreges szervem is begörcsöl.
Irénkére néztem, aki nagyon csinos ruhában volt és még az arcát is szolidan kisminkelte. Megnyugodtam, mert vidám volt. Még soha nem láttam ilyennek. Éreztem: örömforrás neki is, hogy örömet szerezhet másoknak! Nem is értettem Nándit! És ezen az éjszakán nem is akartam érteni!
Behoztam a kis szobába a magnós rádiót és elindítottam a magnókazettát.
- Emlékszel, Misi? A tánciskolában erre tapostunk egymás lábán.
- Csak te az enyémen - szólt közbe.
- Ne haragudj, nem akartam!
- Ugyan, nem képzeled, hogy emiatt haragudtam egy percig is!
- Akkor jó. Mi lenne, ha kipróbálnánk mire emlékszünk azokból a táncórákból?
- Szabad?
- Igen.
- Nagyon csinos vagy. Feltűnően jól áll ez a sárga pulcsi.
Táncoltam! Egy férfi átölelt és észrevette, hogy jól áll rajtam a ruha! Zavaromban ráléptem a lábára.
- Táncolni, viszont még most sem tudsz!
- Persze, mert - kivéve egy alkalmat - azóta sem táncoltam! Van annak már huszonegy éve legalább: Jóska szalagavatóján! Tényleg, mit tudsz róla?
- Semmit. Nem tartjuk a kapcsolatot.
Elengedte a derekamat és az ablakhoz húzott. Látod, milyen gyönyörű fehér lett minden? Nincs meleged?
- De igen.
Kinyitottuk az ablakot. A kutya meghallotta gazdája hangját, amint beszélgettünk és odaszaladt az ablakhoz. Mellső lábával felkapaszkodott az ablakpárkányra. Fekete gombszemével vidáman nézett Mihályra. Mihály megsimogatta a kutya fejét és megpaskolta az oldalát. Mondott neki valamit az elfogódottságtól rekedtes hangon. Azt hiszem ekkor köszönt el tőle.
Most kellene megmondani, hogy ne hagyják itt, mert Nándi nem akarja! Nem mertem ünneprontó lenni.
Ahogy Mihály megsimogatta a kutyát arra gondoltam, hogy szívesen lennék ilyen férfinak akár a kutyája is! De lenyeltem a szavakat, mielőtt mondattá formálódtak volna. Csak álltunk ott az ablakban: megfeledkezve házastársainkról, minden gondunkról, bajunkról. Néztük a hóesést és a fehér hóban vidáman futkározó fekete szőrcsomóval játszó gyerekeket és észre sem vettem, hogy átöleli a vállam, és én úgy bújok hozzá, mintha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga!
Istenem! Miért büntetsz azzal, hogy nekem csak a másoktól ellopott pillanatokra jut a boldogságból?
A bűntudat zökkentett vissza a valóságba. Kiperdültem Mihály karjából, mintha a függönyből gabalyítanám ki magam. Szememmel kerestem Irén és Nándi tekintetét. Úgy éreztem magamat, mint egy tolvaj, akit rajtakapnak!
- Betessékelem most már a gyerekeket és megpróbálom újra lefektetni őket.
Mondtam és, szinte kimenekültem az udvarra, ahol nagy volt a vidámság.
Nem volt könnyű becsalogatni őket.
Amikor végre ágyban voltak, már csak pár perc hiányzott az éjfélből. Megkértem Nándit, hogy bontsa fel a pezsgőt. Én, elővettem az egyetlen (konyakos) pohárkészletünket és abba töltöttünk a pezsgőből. Koccintottunk és megcsókoltuk egymást. Nándi, a szokott módon kurta puszit adott, majd udvarias beszélgetéssel töltöttük az időt, míg Misi - úgy igazán - megcsókolta feleségét.
Ezután jött a baráti puszi, ami Nándi részéről semmivel sem különbözött attól, amit nekem adott. Misi, viszont engem is átölelve magához húzott, hogy éreztem: beleropog a derekam, és úgy puszilt arcon jobbról, balról.
Irénkét is átöleltem, mintha a testvéremet ölelném, és úgy adtunk egymásnak két ,,repülő" puszit, miközben boldog új évet kívántunk egymásnak.
Olyan őszintén kívántuk, hogy boldogok legyünk mindannyian, családostul, hogy nem is értettem, hogy miért sírtam, amikor hajnal-felé elmentek. Talán, mert Nándi azonnal minősítette őket és a nekünk hozott ajándék-kutyát... Mondta, mondta a sok negatív észrevételét. Olyan kitartóan, mint ahogy a szú rágja járatát a fában. Nándi is úgy rágta a maga ,,járatait" a lelkemben.
Így kezdődött az új év első napja. Tudtam: ilyen lesz mind a háromszázhatvanöt nap! Ezen az sem változtatott, hogy ebben az évben eljutott az első diplomamunka megírásához. Mivel újból otthon voltam, le tudtam gépelni. Erre sem kellett költeni. Ráadásul, minden problémás részt megbeszélhettünk, vagyis: mire úgymond megbeszéltünk valamit, jól összevesztünk. Nándi nem tűrte sem azt, ha helyesírási hibát találtam a kéziratban, sem azt, ha megkértem:
- Értelmezd ezt a mondatot, mert nincs benne sem alany, sem állítmány. A magyar beszédtől teljesen idegen ez a fogalmazás. Segíts átfogalmazni, mert csak te tudhatod, hogy mit akarsz ezzel a mondattal mondani!
- Ezt egy másik diplomamunkából vettem. Ebből a párttitkár tavaly kitűnően államvizsgázott. Borzasztó, hogy olyasmibe is beleszólsz, amihez nem értesz.
- Hát jó! Úgy látszik sértegetéssel akarsz visszakozásra kényszeríteni! Ez most nem fog sikerülni, mert szakmai hiúságból nem vagyok hajlandó mindenféle baromságot leírni! Sok butaságot leírtam a pártértekezleteken, amikor jegyzőkönyveztem. Akkor még nem voltak gyerekeim. Most, azonban más a helyzet. Ez: a gyermekeim apjának a diploma munkája. Ennek olyannak kell lennie, ami miatt soha ne kényszerüljünk szégyenkezésre!
Végre, ebben az évben diplomás politológus lett!
Gondoltam, és hittem, hogy majd, mint valami pajzsot tolhatom magam előtt az életben maradás küzdőterén!
Rosszul hittem, mert férjemnek fizetett állása volt az, hogy szolgált egy munkaadó, (párt)állami céget. Azért meghatározó ez, mert ugye a családnak még mindig ő volt az egyetlen keresője.
(Folytatása következik.) |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 3
|
|
|
|
2006. December
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
96 db bejegyzés |
| e év: |
270 db bejegyzés |
| Összes: |
7719 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 1802
- e Hét: 5330
- e Hónap: 13934
- e Év: 49875
|
|
|
Offline
