Belépés
furaila.blog.xfree.hu
"Nem az a fontos, hogy milyen iskolákat végeztél, hogy mit dolgozol, hanem hogy milyen EMBER vagy!" BMI ******
2005.10.25
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
Vallásos néprajz a húsvéti ünnepkörben
  2015-03-29 10:55:31, vasárnap
 
  - Az ünnepeknek roppant nagy holdudvaruk van, ha arra gondolunk, hogy évszázadok során mennyi népszokás, hiedelem és hangulat szegődött hozzájuk.

A vallásos néprajz könyvtárra menő irodalmából merítve - a magyar településeken kialakult, az egyházi ünnepeinkhez kötődő hagyományokról - szerkesztettem ezt a vázlatos áttekintést.


A magyar falvak életében nagyon fontos szerepet töltöttek be a különböző vallások egyházai, mert az erkölcsi normákat, szokásokat, a családi élet alakulását jelentős mértékben befolyásolták. A X-XI. században történt meg a pogánynak nevezett ős-magyar vallás elhagyása, és a magyarság egységesen a katolikus vallást követte egészen a XVI. század első feléig.


Őskeresztényi kultúránk azonban tovább él a ma már népinek nevezett hagyományainkban.


- ,,Az 1731-ben kiadott Carolina Resolutio (Károly király döntése) - másfél százados harc után - megerősíti a protestánsok korlátozott vallásgyakorlását és kiépül mind a református, mind az evangélikus egyház szervezete."
- Az állam katolikus jellege azonban megmarad..."
- "Mindenek ellenére a XVIII. századi műveltségben a magyar protestantizmus az előző századokban kiépült iskolarendszerben és könyvnyomtatási kultúrában őrzi pozícióit."



A protestáns egyházak falusi szervezetei: a ,,gyülekezet" maga választotta lelkészét. A vasárnapi istentisztelet látogatása mindenki számára kötelező érvényű volt. Délelőtt az asszonyok maradtak otthon, hogy az ebédet idejében elkészíthessék, délután a férfiak, hogy a jószágot meg tudják etetni.
A vasárnapi istentisztelet után a férfiak a templom előtt még együtt maradtak, hogy a legújabb híreket, eseményeket megbeszéljék, ilyenkor dobolta ki a kisbíró a közérdekű rendelkezéseket.

Az egyház ,,funkciója", hogy ott állott az élet három nagy eseményekor, és meghatározott módon annak szertartását teljesítette.
- A kereszteléssel lényegében a kisdedet az egyházba vette fel,
- a házasságkötéskor megáldotta a két ember kapcsolatát,
- és végül a temetőbe utolsó útjára kísérte az elhunytat.

Mindezt az anyakönyvekbe is bejegyezték: a 17-18. századtól, rendszeresen.


Az egyházaknak erkölcsi ügyekben fontos büntető szerep is jutott.
A közerkölcsnek nem megfelelő ruházatot hordók, a hangoskodók, részegeskedők, káromkodók, paráználkodók számíthattak a pellengérre állításra és a gyülekezet előtti bűnök megvallására, valamint fogadalomtételt kellett tenni a megjavulásra.

Az egyházi zene a középkortól kezdve hatott a népzenére.

A prédikációs irodalom példázatai jelentkeznek a paraszti mesékben és mondákban.

Az egyházak bizonyos vallásos tartalmú dramatikus játékok kezdeményezői és elterjesztői voltak. Így volt ez a második nagy ünnepünkkel, a Húsvéttal is.



A húsvéti ünnepkör

A húsvéti ünnepkört a nagyböjti időszak készíti elő.

A nagyböjt hamvazószerdától nagyszombatig, 40 napig tart - annak emlékére, hogy Jézus Krisztus is negyven napig böjtölt a pusztában.

Az első időkben a húsvét előtti böjt rendkívül szigorú volt. Bizonyos ételektől (elsősorban a hústól, tojástól) tartózkodtak és napjában csak egyszer étkeztek. A böjti fegyelem azonban fokozatosan enyhült, a hústól való megtartóztatás csak péntekre vonatkozott és az egyszeri jóllakás lépett a helyébe.

A nagyhét a húsvétot közvetlenül megelőző hét nap, a nagyböjt utolsó szakasza. Első napja a virágvasárnap, (a pálmák vasárnapja, az Úr szenvedése).

A VIII. században elterjedt, hogy szentelt pálma-, illetve olajágakkal (barkával) körmenetet tart Jézus Krisztus jeruzsálemi bevonulásának emlékére.

*

Általában virágvasárnapon a palócoknál szokás volt a kiszehajtás.

A kisze jellegzetes böjti eledel: savanyú gyümölcs- vagy korpaleves, amit élen át nagyon meguntak, és meg akarnak tőle szabadulni.

A leányok az előző évben férjhez ment menyecske ruháiba öltöztetnek egy szalmabábot, mely a kiszét jelképezi, és azt - dalokat énekelve a legközelebbi folyóig, patakig, tóig viszik. Leveszik a ruhát a bábról, és annak csupasz vázát a vízbe dobják. Ilyenkor, aki felé a báb úszik, annak megjövendölik a férjhez menését.

(Folyt.köv.)

Szerk. Bóna Mária Ilona
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
2015.02 2015. Március 2015.04
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 14 db bejegyzés
e év: 163 db bejegyzés
Összes: 7719 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1084
  • e Hét: 4612
  • e Hónap: 13216
  • e Év: 49157
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.