|
2013-10-03 12:27:00, csütörtök
|
| |
| |
Miért?
Miértekkel tele az életem,
S nem értem, miért ez jutott nekem.
Miért vagyok mindig én az utolsó,
s mondd, miért jár még a kútra a korsó?
Mert már eltört, de aztán megragadt,
Miért érzem mégis, hogy itt valami
Olyan van, amit nem lehet kimondani?
Miért a hiány és miért az érzelem?
S miért nehéz elhinni, hogy ez történik velem?
Miért vagy minden napomban, ha üres nélküled az ágy?
És a szemedben mégis miért akkora a vágy?
Álmomban miért vagy mindig hozzám jó,
S miért nincsen nekem Hozzád hasonló?
Miért dicsérsz, ha nem bizonyíthatom Neked,
Hogy ha nem lenne a miért, jól ellennék Veled?
Miért nem elég soha a Veled töltött perc,
Ha máshol vagy, s nem tudom, miért nem engem ölelsz?
Miért szaladsz messzire, aztán miért hívsz újra,
S ha hiányzom, miért habozol? Mire vágysz? Egy újra?
Mondhatnád, hogy miért így telnek az évek,
Miért ne élhetne együtt két rokonlélek?
Tervezel, építesz nálam gondolatban,
De miért kételkedem már a szavaidban?
Miért érzem néha, hogy teljesen hiábavaló,
Vagy egyszerűen félreérthető a kimondott szó...?
Miért hagyod, hogy feltegyem e sok miértet,
S miért is szeretlek, hogyha Te nem érted?
Érzed-e irántam, amit szeretnék, hogy érezz?
Kérdezed-e magadtól, miért ne velem létezz?
Miért növekszik csak a színes szappanbuborék? -
Amit aztán egy szavad könnyedén pukkaszt szét.
Hol, merre jársz? Miért nem vagy velem?
Csak arra várok, hogy megfogd a kezem,
Mert bízni akarok Benned - s ezt miért teszem?
Hogy bízz bennem, s légy végre a kedvesem! / Majoros Gabriella /
2009. április 12. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: FÓKUSZBAN "A NŐ" |
|
|
|
|
|
Offline
