|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 6
|
|
|
|
|
|
2018-12-13 16:44:28, csütörtök
|
| |
| |
Imádság az idei karácsony teljességéért
"Az Ige testté lett, közöttünk lakott, és láttuk az ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttjének dicsőségét, telve kegyelemmel és igazsággal. ... Mi pedig valamennyien az ő teljességéből kaptunk kegyelmet kegyelemre." (János 1,14-16)
Felfrissülést hozott számomra az a pillanat adventkor. A gyülekezetünkből valaki éppen a János 1,14-16 szavait imádkozta az istentisztelet előtti imaórán. Isten megadta, hogy a ,,teljesség" szó átjárja a lelkemet. Fantasztikus élményben volt részem. Mintha átitatódtam volna a Szentlélekkel.
Megéreztem valamit a ,,Krisztus teljessége" kifejezés valódi jelentéséből. Átéltem a csodát, hogy az Ő teljességéből valóban kegyelmet kegyelemre kaptunk. Ott, akkor úgy éreztem, nincs nagyszerűbb annál, mint az Ő lábainál ülni - vagy a Bibliát olvasni - egész délután, és hagyni, hogy átjárjon az Ő teljessége.
Miért hatott rám olyan erősen ez a teljesség, és miért foglalkoztat olyan szokatlan módon mind a mai napig? Részben azért, mert:
* az, akinek a teljességéből kegyelem árad felém, nem más, mint az Ige, aki Istennel volt, és aki Isten volt (Jn 1,1-2), így az Ő teljessége Isten teljessége - mennyei, végtelen teljesség;
* ez az Ige testté lett, egy lett közülünk, és keresett bennünket az Ő teljességével - egy megközelíthető teljességről van tehát szó;
* amikor az Ige testben megjelent, láthatóvá vált az Ő dicsősége - az Ő teljessége dicsőséges;
* az Ige ,,az Atya egyetlen Fia", így a mennyei teljesség nem Istentől, hanem Istenen keresztül jutott el hozzánk - Isten nem angyalt, hanem az Ő egyszülött Fiát küldte el, hogy részesítsen az Ő teljességében;
* a Fiú teljessége a kegyelem teljessége - nem elnyomásban lesz részem, hanem a teljesség minden áldásában;
* ez a teljesség nemcsak a kegyelem, hanem az igazság teljessége is - nem egy igazságot elhallgató hízelgés kegyelmét kapom; ez a kegyelem sziklaszilárd valóságban gyökerezik.
Miközben Krisztus teljességének a kibontásában gyönyörködöm, hallom, amint Pál mondja, ,,Mert benne lakik az istenség egész teljessége" (Kol 2,9). Hallom, amint mondja, ,,Mert tetszett az egész teljességnek, hogy benne lakjék" (Kol 1,19). Majd ismét: ,,Benne van az ismeret és bölcsesség minden kincse elrejtve" (Kol 2,3).
Pál azért imádkozik, hogy megtapasztaljuk Krisztus teljességét - ne csak tudjunk róla, hanem teljünk be vele. Így hallom Őt értem is imádkozni: ,,... képesek legyetek felfogni minden szenttel együtt, hogy mi a szélesség és hosszúság, magasság és mélység, és így megismerjétek Krisztus minden ismeretét meghaladó szeretetét, hogy Isten mindent átfogó teljességére jussatok" (Ef 3,18-19).
Isten teljessége tapasztalati valóság, mondja Pál, mert megadatik nekünk az erő, hogy felfogjuk Isten szeretetét annak magasságában, mélységében, hosszúságában és szélességében. Azaz a maga teljességében. Ez fantasztikus: Isten teljessége a Krisztus szeretete teljességének lelki megértése (megtapasztalása). Betölti az Isten Fiát, majd kiárad ránk.
Amikor tehát olvasom, hogy Pál a ,,Krisztus áldásának a teljességéről" beszél a rómaiaknak, mintha a saját tapasztalatomról számolna be. Mennyire szeretném, ha ti is tudnátok minderről!
Adjunk magunknak időt és csendet ebben az adventi időszakban, és vágyjunk erre a megtapasztalásra. Mondjuk el magunk számára Pálnak az Efézus 3,14-19-ben megfogalmazott imádságát - hogy eljussunk ,,Isten mindent átfogó teljességére", hogy képesek legyünk felfogni ,,minden szenttel együtt: mi a szélesség és hosszúság, magasság és mélység", és így megismerjük ,,Isten minden ismeretet meghaladó szeretetét".
Ez az én értetek mondott imám ezen a karácsonyon - hogy tapasztaljátok meg Krisztus teljességét; hogy szívetekben meggyőződjetek a kegyelemnek a kegyelemre történő kiáradásáról; hogy Isten egyszülött Fiának a dicsősége felragyogjon a szívetekben, hogy megismerjétek Isten dicsőségének a fényét Krisztus színe előtt; hogy ámuljatok el, Krisztus mennyire valóságos tud lenni számunkra.
John Piper |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Az öröm hajnala |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-12-13 11:47:46, csütörtök
|
| |
| |
A háború
Leégett erdő kormos üszkein
Találkozott sok hontalan madár.
Sötét mezőkön jajgatott a kín.
Tört szívektől piros volt a határ.
A fecske szólt: A hamu közt alant
Fekszik a fészkem, boldog kis család!
Búgón felzokog rá a vadgalamb:
- Gyilkos láng nyargalt lombjainkon át.
A karcsú gém: Zizegő nádasom
Véres mocsár lett, béke, csönd oda...
A kis pacsirta: Sírva bujdosom,
A rét kopár, az erdő mostoha.
A csalogány: Megölték a dalom,
Árván, tört szárnnyal vergődöm tovább.
Dalos rigó: Itt minden fájdalom.
Rét, liget, erdő - mind, mind mostohák!
Nincs fény, nincs lomb, nincs játék és derű -
Halál dermed ránk sok mély koponyán.
De fönn vijjogva szólt a keselyű:
- Sohase volt még ilyen lakomám!
Muraközy Gyula |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-12-13 09:55:09, csütörtök
|
| |
| |
10. Őrizkedni kell a fölösleges szavaktól
I. Amennyire lehet, kerüld a sokbeszédű társaságot, mert sok bajt okoz a világi dolgok
hánytorgatása, még ha igaz szándékkal történik is.
Egy-kettőre bemocskol és megejt bennünket a hiúság.
Jobb szeretném, ha többször csöndben maradtam volna, és emberek között nem forgolódtam
volna.
II. De vajon miért beszélünk olyan szívesen, és miért szaporítjuk a szót; noha ritkán térünk
vissza a hallgatáshoz valami lelkiismeretfurdalás nélkül?
Azért beszélgetünk olyan szívesen, mert vigasztalást várunk attól, hogy egymással szót
váltunk, így próbálunk könnyíteni különféle gondolatokban elfáradt szívünkön.
És szeretünk sokat beszélni meg gondolkodni arról, amit nagyon kedvelünk, óhajtunk, vagy
amit nagyon veszedelmesnek tartunk.
De jaj, gyakran haszontalanul, hiába.
Ez a külső vigasztalás ugyanis a belső, isteni vigasztalásnak nem kis kárára van.
III. Virrasszunk hát és imádkozzunk, hogy az idő hiába ne múljék.
Ha szabad és illendő is beszélni, olyasmit beszélj, ami épít.
A rossz szokásnak és lelki haladásunk elhanyagolásának nagy része van abban, hogy szánkra nem vigyázunk.
Viszont nagy segítség a lélek haladásában az isteni dolgokról való lelki beszélgetés:
legfőképpen akkor, ha lélekben, gondolkodásban hasonlók találkoznak egymással Isten
színe előtt.
Kempis Tamás |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Krisztus követése |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-12-13 08:14:11, csütörtök
|
| |
| |
Ködös reggelen
Sűrű köd borítja a várost,
a reggeli rohanásban
egymást sem látják az emberek.
Mindenki fut, tolakodik,
gyermekek sírnak a zsúfolt
buszokon, könnyes szemükben
ott remeg a meleg takaró álma.
Anyák órájukat nézik,
számolják a perceket, hogy
időben beérnek-e munkahelyükre.
Sűrű ködben autók fénye villog,
mindenki saját útján szalad,
mindenki saját kenyerét keresi,
mindenki saját idejét figyeli,
sűrű köd borítja a várost,
a reggeli rohanásban egymást
sem látják az emberek
és vajon hányan gondolnak arra,
hogy ezt a múló időt,
a mindenki külön idejét,
minden mozdulatunkat
és lépésünket, a sűrű ködön
át is mindenkit látó,
Örök Isten irányítja?
Petrőcz Lászlóné Hanzlik Mária |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-12-13 08:08:43, csütörtök
|
| |
| |
Bűnbánat
Vétkeztem, most ítéleted rajtam.
Hiába küldtél, maradni akartam,
vagy marasztaltál és mégis mentem?
Vergődöm, mint Jónás a cetben.
Vétkeztem, most ítéleted rajtam!
Vigasztalj meg nagy búsulásomban.
Hozzád menekülök! Atyjához a gyermek.
Bocsáss meg! S ha akarsz, hát verj meg.
Csak ne tartsd szent haragod rajtam!
Látod a szívem, rosszat nem akartam.
S ha az lett belőle, én a parányi,
Elibéd járulok bűneimet bánni.
Petrőcz Lászlóné Hanzlik Mária |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-12-13 07:55:12, csütörtök
|
| |
| |
,,Mert aki meg akarja tartani az ő életét, elveszíti azt; aki pedig elveszíti az ő életét énérettem, megtalálja azt." (Mt 16,25)
Sok csalódást és szégyenteljes visszalépést okozott már az, hogy emberek abban a reményben csatlakoztak Jézushoz, hogy könnyebb lesz az életük ebben a világban. A láthatókra néztek, nem a láthatatlanokra. Ahelyett, hogy Jézus követése egyszerűbbé, csendesebbé, simábbá tette volna életútjukat, a nehézségek és a harcok csak növekedtek.
Jézus félreérthetetlenül azt mondja, hogy az ő követése teherhordozással jár: sok olyan dolog megtagadásával, ami nélküle jogosultnak és természetesnek tűnt, akár még saját életünk megtagadásával is.
Az Ige kérdést intéz hozzád. Kinek az életét választod? Hajlandó vagy-e a magad életét feladni azért, hogy Jézus élete a tied legyen? Melyikhez ragaszkodsz? Melyiknek vagy kész hátat fordítani?
Tagadd meg magad, és legyen neked Krisztus az élet!
ELVESZETT GYÉMÁNTOK * Egy híres gyémántkereskedőről írták az újságok 1906-ban, hogy gondatlanság folytán elhagyott egy több tízezer forintot érő gyémántcsomagot. Történetesen levelet címzett egy postahivatalban, s a csomagját maga mellé helyezte az asztalra, a távozáskor azonban elfelejtette magához venni. Mire visszament érte, csak hűlt helyét találta. Az újságok arról is beszámoltak, mennyire leverte őt ez a nagy veszteség. A Daily Recordban még egy versike is szerepelt a hír végén:
Nagy veszteség, ha kincsed elvész,
Még nagyobb, ha egészséged,
Ám ha lelked veszíted el,
Semmi nem kárpótolhat.
* Milyen nyereségre vágysz? - Mt 16,21-28
Szikszai Béni |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Áhítatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 6
|
|
|
|
2018. December
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
699 db bejegyzés |
| e év: |
6903 db bejegyzés |
| Összes: |
35940 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 2107
- e Hét: 35883
- e Hónap: 65195
- e Év: 252997
|
|
|
Offline
