|
2023-01-21 19:26:00, szombat
|
| |
| |
Sándor Fövényi:
Voltam
voltam olyan szegény,
akár az óperenciáson túli,
csináltam mindent, csak épp disznóganét
nem kellett túrni.
de mostam mások mocskát medencék
faláról, s míg cigim csontig égett
méláztam életről-halálról.
prókátor sem lettem hiába hallgattam
jogot, (túl szép volt a lelkem),
vertem helyette inkább sírva vályogot.
voltam olyan gazdag,
hogy aranytálba köptem,
mások nyomorán gúnyosan röhögtem,
de meglegyintett a vers madárszárnya,
és nem leltem helyem a cifra palotákba,
Armani öltönyöm rongyokra cseréltem,
magán Canossám után leporoltam térdem,
mert tartoztam Istennek az úttal,
mégis valami furcsa féreg furdal,
hogy nem tettem semmit elszálltak az évek,
megfáradt szememben vénülnek a fények.
de szívem kitisztult,
akár vihar után az égbolt,
mert gyermeket láttam, kenyérhajat majszolt,
apja, anyja ünnepi ruhába,
tán' meglelték helyük e parányi hazába',
mert övék itt minden még ha nem is tudják,
a játszóterek, a zegzugos utcák,
és kopott tarisznyámban bogarak zenélnek,
kieresztem őket most örülök, hogy élek,
mert ha jövőm nincs is, maradt a múltam,
mikor kezeket keresve járni tanultam.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Fövényi Sándor |
|
|
|
|
|
Offline
