|
2021-02-02 06:55:34, kedd
|
| |
| |
Szerző: WEBBeteg.hu - Dr. Mélypatakiné Dr. Áfra Júlia szakgyógyszerész
A COVID-19 elleni oltásokról rengeteg információt lehet olvasni, azonban sokszor nehéz kiszűrni a valós adatokat, követni a fejlesztések meglepően gyors ütemét, vagy eldönteni, minek higgyünk. Összefoglaló a vakcinákkal kapcsolatos legfontosabb aktuális tudnivalókról.
Magyarországon jelenleg 5 különböző cég COVID-19 elleni oltóanyaga merül fel lehetőségként, ebből 4 már rendelkezik teljes vagy ideiglenes engedéllyel, a kínai Sinopharm készítményének engedélyezése pedig folyamatban van. Nézzük, melyik milyen elven alapszik.
1. Hogyan működik?
A Pfizer/BioNTech és a Moderna által fejlesztett vakcinák egy teljesen új technológia alapján készültek: a vírus tüskefehérjéjének genetikai kódját egy lipidburokban található mRNS molekulával juttatják be a sejtbe, ennek segítségével a sejt elő tudja állítani a tüskefehérjét, amely a sejt falára kerülve immunválaszt vált ki a szervezetből. Tehát maga a vírus semmilyen formában nem kerül szervezetünkbe ezzel az oltóanyaggal.
Az Oxford/AstraZeneca, illetve a Gamelaja Intézet által készített vakcinák fejlesztésénél szintén egy új technológiát alkalmaztak, bár ez a technológia már évek óta ismert és kutatott. Lényege, hogy a tüskefehérje génjét egy olyan DNS-szakasszal juttatják be a szervezetbe, amelyet egy, a szervezet által ismert adenovírushoz kapcsolnak (az adenovírusok megfázásszerű megbetegedést okoznak).
Az AstraZeneca csimpánz adenovírust használt vektorként a DNS bejuttatásához, míg az orosz vakcina két különböző humán eredetű adenovírust tartalmaz. Ennek oka, hogy mivel az adenovírus humán eredetű, ha a szervezet esetlegesen immunválaszt generálna az egyik ellen, a másik miatt a vakcina hatásossága nem csökken. Mivel a két cég hasonló technológiát alkalmaz, tervezik, hogy technológiájukat közösen fejlesztik tovább egy még hatékonyabb vakcina előállítására.
Az ötödik vakcina, amely jelenleg elbírálás alatt áll, a kínai Sinopharm vállalat által fejlesztett oltóanyag, amely egy évtizedek óta létező és számos ma használatos oltásnál is alkalmazott technológiával készült: a vakcina elölt koronavírust tartalmaz, így a szervezetbe jutva megbetegedést nem tud okozni, a fehérjéi azonban immunválaszt váltanak ki.
Mind a három technológia esetén a lényeg az, hogy élő koronavírus (SARS-CoV-2) nem kerül a szervezetbe, így megbetegedést egyik sem vált ki. A vírus fehérjéivel való találkozás azonban képessé teszi szervezetünket arra, hogy védekezni tudjon egy esetleges fertőzéssel szemben.
Védőoltások működési elve
mRNS - Pfizer/BioNTech, Moderna
Vektorvakcina - AstraZeneca/Oxford, Szputnyik-V
Elölt vírus - Sinopharm
(Bővebben MTA: Az első-, másod- és harmadik generációs vakcinák)
2. Hatásosság: mi, mennyi?
Egy vakcina hatásossága azt jelenti, hogy az adott készítmény hány százalékos eredménnyel tudja megelőzni az adott betegséget. Ezt több tényező is befolyásolhatja, pl.: életkor, meglévő betegségek, az oltás beadásának módja és a beadás óta eltelt idő, korábban történt fertőzés, maga az oltóanyag stb. Egy vakcina akkor fogadható el hatásosnak, ha annak hatásossága legalább 50%.
Jelen esetben elmondható, hogy mind az öt szóban forgó készítmény hatásossága megfelel a követelményeknek: a Pfizer/BioNTech vakcinája (Comirnaty) 95%-os, a Moderna készítménye 94,5%-os, az Oxford/AstraZeneca készítménye átlagosan 62%-os, az orosz Gamelaja készítménye (Szputnyik-V) 91.4%-os, a kínai Sinopharm vállalat oltása pedig átlagosan 79,4%-os hatásossággal rendelkezik.
COVID-19-vakcinák hatásossága
Pfizer/BioNTech - 95%
Moderna - 94,5%
Szputnyik-V - 91,4%
Sinopharm - 79,4%
AstraZeneca/Oxford - 62%
Azt egyelőre nem lehet tudni pontosan, hogy milyen tartós a vakcinák által nyújtott védettség. Az AstraZeneca a kutatásai során azt találta, hogy vakcinájuk még 3 hónappal a beadás után is erős immunválaszt vált ki, de a COVID-19 megbetegedés elleni védettség teljes időtartama még nem tisztázott. Ennek megállapítására a Pfizer és a Moderna további 2 évig követik az önkéntesek állapotát és a vakcináik hatásait. Annyit viszont meg tudtak állapítani a klinikai vizsgálatok során, hogy ha valaki az oltás beadása ellenére is elkapta a koronavírus-fertőzést, az sokkal enyhébb tünetekkel vészelte át a betegséget, mint a nem beoltott betegek.
3. Tárolás és alkalmazás
A Pfizer/BioNTech és a Moderna vakcináinak tárolási körülményei kicsit szokatlanok, mert a cégek a fejlesztés során nem tudtak minden lehetséges hőmérsékletet tesztelni, ezeken a hőmérsékleteken azonban biztosítani tudják a vakcinák stabilitását. Előbbi esetén az oltás -70 °C-on tárolható 6 hónapig és 2-8 °C-on 5 napig, illetve felhasználás előtt 2 órán át szobahőmérsékleten, míg az utóbbi -20 °C-on áll el 6 hónapig, és szintén 2-8 °C-on 30 napig. Az orosz Szputnyik-V -20 °C-on marad stabil, de liofilizált változata 2-8 °C-on is tárolható, míg az AstraZeneca és a Sinopharm készítménye 2-8 °C-on tartható el.
A beadás mindegyik vakcina esetén a felkar izomzatába történik. A maximális védettség eléréséhez minden esetben 2 oltás szükséges, melyek beadása az AstraZeneca és a Moderna vakcinája esetén
4, míg a többi esetben 3 hét különbséggel történik. Alkalmazásuk 18 éves kortól javasolt, kivéve a Pfizer/BioNTech vakcináját, amely már 16 éves kortól beadható.
A korlátozott adatok miatt a COVID-vakcinák ,,keverése", helyettesítése egyelőre nem javasolt, vagyis adott egyén esetében mindkét adagnak ugyanannak a fajtának kell lennie.
Alkalmazási mód áttekintés
Felkar izomzatba beadandó - Pfizer/BioNTech, Moderna, AstraZeneca/Oxford, Szputnyik-V, Sinopharm
Két dózis, 3 hét különbséggel - Pfizer/BioNTech, Szputnyik-V, Sinopharm
Két dózis, 4 hét különbséggel - Moderna, AstraZeneca/Oxford
18 éves kortól ajánlott - Moderna, AstraZeneca/Oxford, Szputnyik-V, Sinopharm
16 éves kortól ajánlott - Pfizer/BioNTech
4. Várható mellékhatások
Mind az öt vakcináról elmondható, hogy a beadás után enyhe, általános tünetekkel jelentkező oltási reakció alakulhat ki, egyéni jellemzőktől függően: pl. fejfájás, láz, fáradtság, fájdalom és duzzanat a beadás helyén, izomfájdalom, bőrpír, kiütés, viszketés, hányinger. Előfordulhat, hogy az oltás második részének beadása után ezek a reakciók valamivel erősebben jelentkeznek. Fontos azonban tudni, hogy ez nem azt jelenti, hogy az oltás miatt elkaptuk a fertőzést, ezek csak egyszerű oltás utáni mellékhatások, és hasonló immunreakciók bármilyen más oltás után is előfordulhatnak.
Fontos megjegyezni, hogy ha korábban élete során bármikor volt már súlyos allergiás reakciója (anafilaxiás sokk), mindenképpen jelezze azt a vakcina beadása előtt!
Vakcinák gyakori mellékhatásai
Pfizer/BioNTech, Moderna, AstraZeneca/Oxford, Szputnyik-V, Sinopharm: helyi fájdalom, izomfájdalom, bőrtünetek (bőrpír, kiütés, viszketés, duzzanat), általános tünetek (fejfájás, fáradtság, hőemelkedés/láz, hányinger)
5. Fejlesztési folyamat, tesztelés
Mindegyik vakcina fejlesztése és kutatása során a fázis III. vizsgálatok kb. 30-40.000 önkéntes bevonásával történtek. Általánosságban mindegyikről elmondható, hogy nem találtak hatásbeli különbségeket a különböző etnikumok vagy korosztályok között. Ennek ellenére a vakcina beadását mindenképpen orvosilag mérlegelni kell az idősebb, gyengébb immunrendszerű egyének, illetve a valamilyen súlyos krónikus betegségben szenvedők esetében, akik az esetleges mellékhatásokat is várhatóan nehezebben vészelnék át. Szintén óvatosságra van szükség terhesek és szoptatós anyák oltásával kapcsolatban, mivel esetükben jelenleg nincsen elegendő rendelkezésre álló adat.
Bővebben Kik ne induljanak még el beoltatni magukat COVID-19 ellen? Link
6. Engedélyezés
Egy készítmény fejlesztése négy klinikai fázisból áll, a negyedik fázis a forgalomba hozatalt követően kezdődik. A Pfizer/BioNTech, a Moderna és az Oxford/AstraZeneca készítményének kutatása már túljutott a fázis III. vizsgálatokon is, az orosz és a kínai készítmény esetében a fázis III. vizsgálatok még folyamatban vannak (2021 január 26.).
A Pfizer és a Moderna koronavírus-vakcináját az Európai Unió engedélyezte, így már hazánkban is elérhetőek. Az AstraZeneca készítményét Nagy-Britanniában, míg a Szputnyik V-t Oroszországban engedélyezték. Hazánkban ez utóbbi két készítmény 6 hónapos ideiglenes engedélyt kapott, amely még egyszer hat hónapra meghosszabbítható.
A kínai Sinopharm készítménye nálunk és az Európai Unióban egyelőre nem kapott engedélyt. Az egyes országokban aktuálisan engedélyezett vakcinákat az alábbi linken lehet megtekinteni: covid19.trackvaccines.org.
COVID-19 védőoltások engedélyezése
Uniós szintű engedéllyel - Pfizer/BioNTech, Moderna
Ideiglenes magyarországi engedély - AstraZeneca/Oxford, Szputnyik-V
Engedélyezési eljárás Magyarországon folyamatban - Sinopharm
7. Mennyibe kerül ez nekünk?
A COVID-19 vakcina beadása nekünk személy szerint semmibe sem kerül, az oltásokat a kormány ingyenesen teszi elérhetővé. A vakcinák ára egyébként változó, főként a fejlesztés és a gyártás költségei határozzák meg. Ennek fényében a Pfizer vakcinája kb. 20$, a Modernáé kb. 37$, az AstraZeneca készítménye kb. 4$, a Szputnyik V kb. 10$, a Sinopharm készítménye pedig kb. 30$ adagonként. (Ne feledjük, egy ember beoltása két adag beadását igényli.)
Ez a rövid összefoglaló egy átfogó képet vázolt a Magyarországon jelenleg elérhető, vagy szóba jövő vakcinákról a rendelkezésre álló információk alapján. Az oltás Magyarországon önkéntes - az, hogy ki oltatja be magát és ki nem, mindenkinek a saját felelőssége. A lényeg, hogy vigyázzunk magunkra és egymásra, azért, hogy szabadon és nyugodtan élhessük tovább életünket!
Szerzőnk: Dr. Mélypatakiné Dr. Áfra Júlia, szakgyógyszerész
Forrás: WEBBeteg Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szakanyagok |
|
|
|
|
|
Offline
