|
 3/26 oldal 
|
Bejegyzések száma: 257
|
|
|
|
|
|
2018-04-26 21:48:01, csütörtök
|
| |
| |
Mi pedig jól elleszünk itt a sürgősségin ügyelő bőrgyógyásszal, a pénz hiányában kiválthatatlan gyógyszerekkel, a hetente egyszer rendelő vendégorvosokkal
Lázár Gergő | Ma | 17:44
Magyarország kórházat épít Szíriában és az elmúlt két évben 3,6 milliárd forintot fordított a közel-keleti üldözöttek helyben maradását és hazatérését segítő programokra - közölte Szijjártó Péter a brüsszeli Szíria konferencián. (kormany.hu)
Éljen! Marhára örülünk neki, komolyan. Mindjárt ide is teszem a remek poszt alól az első kommentet, elég jól összefoglalja a büdöslibsik véleményét:
Na ennek örülünk!! Főleg azok, és családtagjaik, akik magyar kórházban összeszedett fertőzés miatt lettek kevesebben!!.....Építsetek nekik stadiont is, hátha a hétvégi meccs miatt mind otthon akar maradni....
Bizony, testületileg örülünk piszkosul, amiért a Fidesz kórházat épít Szíriában a magyar adófizetők pénzéből. Csodás, fantasztikus, éljenéljen! Mert majd attól az egy kórháztól garantáltan otthon maradnak azok, akik most nem. Pont az hiányzott nekik. Közben nálunk - tetszőleges kórházban - a gyermekosztályon már csak a penész tartja a vakolatot a málladozó falakon, de az aprócska hiba csak, majd megcsinálják. Az meg direkt hazugság és uszítás, hogy más kórházban patkányok potyognak az álmennyezetből, mert azok nem patkányok, hanem kistestű rágcsálók. Az sem igaz, hogy tetű és rüh rágcsálja az elfekvőn a betegeket, mert az nem tetű és rüh, hanem bizonyos fertőzés, ami bárhol előfordul, szóra sem érdemes.
Az meg csak természetes, hogy néha nem tudnak fűteni a kórházban, de semmi ok a pánikra, kapnak extra takarót a betegek. Már akinek jut. És az sem ügy, hogy retkes, de legalább használhatatlan tusolók várják a gyógyulni vágyókat, mert a felújítás folyamatos, a pénz rendelkezésre áll, csak még nem jutottak el oda a szerelők. Van ilyen.
Arról sem érdemes hosszasan cserélni az eszmét, hogy sok kórházban nincs szappan, vécépapír, kanál, villa, pohár, lázmérő, gyógyszer, mert ezek nem is kellenek, hiszen a kedves betegek sokkal jobban szeretik ezeket a dolgokat saját maguk bevinni a kórházba. Akkor is, ha az utcán esik össze valaki és onnan kerül be, hiszen nálunk kifejezetten nemzeti népszokás túlélőkészlettel menni a piacra, munkába. Hátha úgy alakul, hogy a mentőben végződik a nap. Már persze csak akkor, ha a mentő szét nem esik menet közben, mert elrohadtak az alvázlemezek, ami szintén nem probléma, mert attól még megy az, műszaki vizsgája is van, meg majd le is cserélik mindjárt, addig meg mindenki csak rosszindulatból és liberalizmusból köt bele ilyen apróságokba.
Egyébként szerintem is szükség van rá, hogy szeretett Pártunk néhány stadionnal gazdagítsa azokat az országokat, ahonnan tömegesen menekülnek el az emberek. Menekülés helyett majd meccsre fognak járni, szurkolás közben észre sem fogják venni, hogy közben szétbombázták az otthonukat. Esetleg kombinálni is lehetne a kettőt, mert az új kórházban villámcsapásszerűen meggyógyulók mindjárt be is állhatnak focizni. Vagy szurkolni.
Mi pedig jól elleszünk itt a sürgősségin ügyelő bőrgyógyásszal, a sok éves várólistákkal, a pénz hiányában kiválthatatlan gyógyszerekkel, a hetente egyszer rendelő vendégorvosokkal.
Értem én, hogy a szolidaritás fontos dolog. Nem erről beszélek. Hanem arról, hogy ezt nem a nagyon ügyes, tehetséges, sőt, zseniális Fidesz fogja egymaga megoldani, hanem az országok összefogása szükséges a menekültválság megfékezésére. Így csupán az történik, hogy megint nyakló nélkül ömlik ki a pénz az országból, ellenőrizni képtelenség, hogy melyik csókos tollasodik tovább a projekten, azok az emberek pedig, akik összeadták a jótékonykodásra valót, nem jutnak megfelelő ellátáshoz a saját hazájukban, mert az valahogy nem olyan baromira fontos a Fidesznek.
Nem más ez sem, mint a kormány többi jótékony mázzal vastagon lekent önfényezése, aminek a végén megint marhára jól fog járni valaki. És az a valaki garantáltan nem a magyar adófizető lesz.
https://kolozsvaros.com/2018/04/26/mi-pedig-jol-elleszunk-itt-a-surgossegin-ugyel o-borgyogyasszal-a-penz-hianyaban-kivalthatatlan-gyogyszerekkel-a-hetente-egyszer -rendelo-vendegorvosokkal/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-04-26 21:44:26, csütörtök
|
| |
| |
Bucsky Péter
2018. április 26. 06:55• Piac
Tényleg olyan nagy a kormányzat médiatúlsúlya?
Az ellenzéki pártok arra panaszkodnak, hogy alig kapnak helyet a médiában, miközben a fideszes Szájer József szerint hétszeres hátrányban volt a választások előtt a kormány a médiában. Megpróbáltuk ezért összesíteni, hogy mekkora a kormányzathoz köthető média részesedése.
Becslésünk alapján a teljes médiafogyasztás több mint harmada a kormánypárthoz közeli médiavállalkozók által ellenőrzött felületeken történik, de ha csak a közügyekkel is foglalkozó, híreket is közvetítő médiát vesszük, akkor már a médiafogyasztás több mint fele.
A magyar média átalakulásáról sokat lehetett olvasni, ahogy azt is sokszor bemutatták, hogyan került egyre több sajtótermék, tévé vagy éppen rádió a kormányzati hatalomtól függő viszonyban lévő érdekeltségi körökhöz. Azt viszont kevesen vizsgálták, hogy konkrétan mennyi emberhez juthatnak el ezek a kiadványok.
Nem könnyű feladat pontosan megmondani, hogy egy-egy tévét mennyien néznek, vagy éppen egy-egy rádiót mennyien hallgatnak, kevés nyilvános adat áll rendelkezésre. Még nehezebb a különböző médiatípusok módszertanilag eltérő mérést összesíteni, mi most mégis kísérletet teszünk rá. De fontos kiemelni, hogy ezek nem pontos adatok, közelítő becslésnek tekinthetők.
Ez a grafikon összegzi becslésünk eredményeit: a kormánypárt hátországát jelentő médiavállalkozók ellenőrzik a közéleti médiafogyasztás több mint felét mind a négy médiatípus esetében.
Sajtó
A sajtópiac felmérése a legkönnyebb, hiszen a MATESZ negyedévente közzé teszi a napi-, heti- és havilapok olvasottsági adatait
. Megnéztük az utolsó teljes körűen elérhető, 2017 második félévére vonatkozó adatok alapján, hogy az egyes lapok melyik kiadóhoz tartoznak, és ezeknek mekkora az összes havi példányszámuk. Az alábbi táblázatban pedig összesítettük kiadóvállalatonként az eredményt.
A sajtótermékek havi példányszámainak megoszlása, 2017 II. félév
kiadó havilapok hetilapok napilapok összesen piaci részesedés
Mediaworks Hungary 151,193 129,203 7,494,336 7,774,732 30%
Inform Média Lapkiadó 4,316,151 4,316,151 17%
Central Média 92,560 3,860,259 3,952,819 15%
Ringier Axel-Springer 95,947 1,335,546 2,509,792 3,941,285 15%
Lapcom 182,542 3,574,106 3,756,648 15%
összes többi kiadó 488,859 731,003 879,389 2,099,251 8%
A magyar sajtópiac az utóbbi időszakban nagyon koncentrált lett a nyilvános adatok alapján: a havi átlagos példányszám közel harmadát a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló Mediaworks adja el, de a második helyen is a Fideszhez köthető kiadó áll. A korábban Russmedia néven ismert céget Heinrich Pecina, a Népszabadságot bezáró osztrák üzletember vette át, a cég új neve Inform Média. A két cég a napilapokban igen erős, ahogy az Andy Vajna kezében lévő, ötödik helyen álló Lapcom is.
A három a kormányzathoz köthető kiadó adja el a napilapok 81 százalékát.
Az összes eladott lap 62 százalékát a kormányzathoz köthető kiadók adják el. A sajtótermékek négyötöde foglalkozik a közéleti hírekkel, egy ötöde azonban nem foglalkozik közélettel, például a főzéssel, életmóddal foglalkozó lapok. Ha csak a közélettel is foglalkozó lapokat vesszük, akkor még nagyobb a kormányzati túlsúly, az összes eladott közéleti lap 77 százalékát ilyen cégek adják ki.
A közéleti sajtótermékek havi példányszámainak megoszlása, 2017 II. félév
kiadó havilapok hetilapok napilapok összesen piaci részesedés
Mediaworks Hungary 129,203 7,494,336 7,623,539 37%
Inform Média Lapkiadó 4,316,151 4,316,151 21%
Lapcom 182,542 3,574,106 3,756,648 18%
Ringier Axel Springer 1,010,733 2,509,792 3,520,525 17%
XXI. század Média 82,234 524,609 606,843 3%
Többi kiadó 31,159 222,040 354,780 607,979 3%
A közéleti sajtótermékek között ugyanúgy a Mediworks és az Inform Média vezet, harmadik helyen is a kormányzathoz köthető Lapcom áll. Megjelenik ötödik helyen a XXI. század Média, ami a Népszava és más baloldali lapok kiadója. A Puch László tulajdonában álló vállalkozás azonban szintén nem független a Fidesztől - olvashattuk róla a 24.hu-n.
Internet
Az internetes tartalmak is jól mérhetőek, a Digitális Közönségmérési Tanács adatait tudtuk használni. A mért magyar internet nagyon sok honlapot tartalmaz, de azért ez sem fedi le, hogy mivel töltik a magyarok az idejüket böngészés közben. Például nem tudjuk, hogy a Facebook, a Google és az egyéb közösségi média szolgáltatásokhoz képest mennyit olvasnak a magyar felhasználók hazai portálokon. Az adatok azonban azt jó közelítéssel mondják meg, hogy hol mennyi időt töltöttek a felhasználók, és mennyi cikket olvastak el
.
A Fideszhez köthető vállalkozók tulajdonában álló honlapok illetve a közmédia oldalai összességében csak a teljes magyar internetes forgalom 19 százalékát tették ki. Az internetes oldalak között azonban jóval több olyan van, amelyik egyáltalán nem foglalkozik politikával, közügyekkel. Ha ezeket elhagyjuk, akkor már sokkal szorosabb az állás: a Fideszhez közel álló honlapok a teljes forgalom 41 százalékát adták.
Az internetes erőviszonyok másik mérési lehetősége, ha a honlapokon hirdetéseket elhelyező sales house-ok látogatottságát hasonlítjuk össze, ebben még jobban teljesít a kormányzati oldal: becslésünk szerint a teljes mért magyar internetes forgalom 35 százalékához a kormányhoz közel álló vállalkozások tudják a hirdetéseket biztosítani.
Televízió
Sokkal nehezebb a tévés és rádiós nézettségi és hallgatottsági adatok összegyűjtése, ezek több becslést is tartalmaznak, de ezeket a becsléseket figyelembe véve az látszik, hogy jelentős a Fidesz média túlsúlya. A tévés nézettségi adatokat hiába gyűjti a Nielsen igen pontosan, arról csatorna vagy tulajdonos szinten nem adhatnak ki adatokat. Ezért csak kiszivárgott adatokból és a csatornák által közzétett, részleges adatokból lehet becslést készíteni. Sajnos az egyes adatok időszaka is eltér egymástól, így ez hangsúlyozottan csak közelítő becslés lehet a piac valódi összetételére.
A tévé csatornák esetében is igaz, hogy a többségük csak szórakoztató tartalmat sugároz, és a közéletet és a politikát érintő kérdésekkel nem foglalkozik, ezek ráadásul kevéssé népszerűek. Mivel csatorna szintű adatokat nem leltünk fel, azért azt feltételeztük, hogy a TV2 és az RTL csoportok teljes nézettségét a fő adók adják, ahol vannak híradók, illetve az MTVA szinte minden csatornáján is megjelennek a híradások, ahol nincsenek, csak 1-2 százalékos nézettséget tudnak felmutatni az elérhető adatok alapján, így ettől eltekintettünk. Közélettel még a Hír TV, az ATV és az alig kimutatható Echo TV foglalkozik. Ha csak ezeket a tévéket vizsgájuk, akkor már a nézettség fele a Fidesz-közeli cégeké.
A Nielsen készített egy felmérést a választás éjszakáján, esete 7 óra és éjfél közötti tévézési szokásokról is. Azt mérték, hogy:
4,93 millió néző látott legalább 1 percnyi választási műsort,
2,46 millió néző látott legalább 2 órányi választási műsort,
1,16 millióan néztek legalább 2 órányi választási műsort megszakítás nélkül.
A választás éjszakáján, a vizsgált öt óra alatt a tévénézők 55 százaléka nézte a választási műsorokat (ebből logikus lehet arra következtetni, hogy a közéleti műsorok átlagos nézettsége 50 százalék alatt van, ha a csúcsidőszak is alig haladja meg az ötvenet). Mivel a magyar lakosság elképesztő sokat, napi 4 óra 39 percet néz tévét, ez egy nagyon fontos médiafelület.
A hírcsatornák 8 százalékos nézettséget értek el 2017-ben a Nielsen adatai szerint, ami alátámasztja a Hír TV, ATV és Echo TV nézettségére vonatkozó, összesen 6,2 százalékos becslésünket, hiszen ezeken felül külföldi hírtévék is vannak, és nem tudjuk, hogy az M1-et is ide veszik-e, ami mára csak hírszolgáltatással foglalkozik. Az általános szórakoztatás kategóriájába eső tévék - alapvetően az RTL Klub és a TV2 - 51,3 százalékot értek el, ami szintén alig tér el becslésünktől. Így a nézettség alapján a csatornák kb. 57 százalékánál van jelen a közéleti téma.
Rádió
A rádiós piacról a Radio Sales House közölt hallgatottsági adatokat. Ez a piac is koncentált, hiszen a három legnépszerűbb adó - Petőfi, Kossuth és Rádió1 - adja a teljes hallgatottság közel 55 százalékát. Ezek közül kettő a közmédia adója, ahol nem jelennek meg a kormánnyal kapcsolatos kritikus híradások. A harmadik, tehát a Rádió1 pedig Andy Vajna tulajdona. A legtöbb nem a közmédiához köthető rádió pedig nem igazán foglalkozik politikai kérdésekkel, bár hírek szinte minden rádióban vannak. A költségek alacsonyan tartása miatt a legtöbben az MTVA híreit használják, így ezeknél sem sok esélye van az ellenzék narratívájának a megjelenésére. Igazán ellenzékhez köthető rádió alig van, csak a Klubrádió és a Simicska Lajos által éppen megszüntetendő Lánchíd rádió rendelkezik mérhető hallgatósággal.
Az országos felméréssel kapcsolatban azonban számos kérdőjel merül fel, hiszen eszerint az összes egyéb rádiót 17 százalék hallgatja. Ezeknek mind kell híreket szolgáltatniuk, mert a frekvencia elnyeréséért ezt szinte mindig vállalniuk kell. A helyi rádióknak különösen fontos, hogy jóban legyenek a helyi politikai vezetőkkel, akik az ország szinte minden pontján a Fideszhez tartoznak.
A fideszes túlsúly mindenesetre a rádióknál a legnagyobb, a hallgatottság alapján 73 százalék a párthoz köthető vállalkozók vagy a közmédia adóit hallgatja.
https://g7.24.hu/piac/20180426/tenyleg-olyan-nagy-a-kormanyzat-mediatulsulya/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-04-26 21:42:42, csütörtök
|
| |
| |
Hajdu Miklós
2018. április 22. 07:40• Állam
Mélyebbre ástunk a Fidesz sikerében és ezt találtuk
Fotó: AFP
Több cikkben, különböző szempontok szerint megvizsgáltuk, hogy melyek azok a települések és járások, ahol jól szerepelt a Fidesz az országgyűlési választásokon. Kimutattuk például, hogy ott volt sikeresebb a Fidesz, ahol alacsonyabbak a jövedelmek, és hasonló összefüggést láttunk az iskolázottságot nézve is.
Csakhogy a különböző szempontok gyakran egymással is összefüggésben állnak. Épp ilyen a jövedelem és a végzettség : a magasabb végzettség rendszerint nagyobb fizetést eredményez. Így előfordulhat, hogy a jövedelem és a Fidesz támogatottsága közötti kapcsolat nem is valós, hanem csak annak az eredménye, hogy az iskolázottak, akik inkább elutasítják a kormánypártot, jobban keresnek.
A hasonló összefüggések félrevihetik az összképet, ezért most kiszűrtük ezeket. Azt vizsgáltuk meg, hogy ha egyszerre veszünk számításba több, a járásokat jellemző társadalmi és gazdasági mutatót, és kiszűrjük ezek egymással való összefüggéseit, akkor melyek azok, amelyek kapcsolatban állnak a Fidesz eredményével.
A rendelkezésünkre álló adatok alapján az alábbiakat vettük számításba (a csillagokra kattintva láthatod, hogy pontosan mivel mérjük az adott tulajdonságot a járások szintjén)
iskolázottság
,
jövedelem
,
vagyon
munkanélküliség
korösszetétel
közmunkások
és a vállalkozások száma
A fentiek kapcsolatát a kormánypártra leadott listás szavazatok arányával vetettük össze járási szinten (a pontos módszertani részletekről pedig erre a csillagra kattintva tudsz tovább olvasni
). Az elemzést számos tanáccsal támogatta a Korrupciókutató Központ (CRCB).
Az eredmények szerint
a Fidesz sikerességével az iskolázottság függ össze a leginkább, méghozzá fordított irányban.
Tehát minél nagyobb az érettségizettek aránya egy járásban, annál kisebb arányban szavaztak listán a Fideszre április 8-án. Viszont az a feltételezés is beigazolódik, miszerint az iskolázottság hatása más ismérveken keresztül is megmutatkozik.
Erre a legjobb példánk: egy korábbi cikkünkben bemutattuk, hogy a jövedelem és a kormánypártiság között negatív kapcsolat van, ha az egy főre jutó személyi jövedelemadó alapot és a Fidesz eredményét vizsgáljuk. Ám az iskolázottság figyelembe vételével gyakorlatilag eltűnt ez az összefüggés. Amiből az a következtetés vonató le, hogy
a végzettség hatása mutatkozik meg a jövedelmeken keresztül is.
Sőt, hasonló lehet a helyzet a munkanélküliséggel, a közmunkásokkal és a vagyoni helyzettel kapcsolatos mutatók esetében is, mert az iskolázottság növekedésével egyre kedvezőbb munkaerőpiaci pozíciók és vagyoni körülmények érhetőek el.
Eredményeink azt mutatják, hogy ha számításba vesszük ezt az összefüggést, akkor nem mutatható ki érdemi kapcsolat az álláskeresők illetve a közfoglalkoztatottak aránya és a Fidesz eredménye között. A járások korstruktúrája sem bizonyul meghatározónak a választási eredményben, a többi tényező figyelembevétele mellett.
Az iskolázottságon kívül csak a vállalkozások számát emelhetjük ki olyan ismérvként, ami összefüggésben áll a kormánypárt eredményével. A kapcsolat iránya itt pozitív, tehát azt mondhatjuk, hogy ahol erősebb a vállalati szektor, ott jobban teljesített a Fidesz.
Az eredmény valószínű magyarázata, hogy ahol erősebb az üzleti szféra, ott például a munkahelyek számának növekedése miatt a választópolgárok elégedettebbek lehetnek a kormány gazdaságpolitikájával, amit a szavazatukkal is kifejeztek. Azonban ez az összefüggés korántsem olyan erős, mint amit az iskolázottság esetében mértünk.
Fontos, hogy elemzéseinknek korlátokat szabott, hogy a demográfiai és gazdasági háttéradatok járási szinten állnak rendelkezésre, így az egyének, vagyis a választópolgárok viselkedésére nem következtethetünk, csak területi különbségeket vizsgálhatunk. Ez pedig gátja annak, hogy oksági összefüggéseket keressünk a vizsgált ismérvek között.
https://g7.24.hu/allam/20180422/melyebbre-astunk-a-fidesz-sikereben-es-ezt-talalt uk/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-04-26 21:32:13, csütörtök
|
| |
| |
2018. 04. 26. 11:48
Jövőre elvesztheti Budapestet a Fidesz, gyorsan megszüntethetik az önkormányzatok hatalmát
Hatalomtechnikai lépésnek tűnhet, ha valóban meggyengítik a fővárosi önkormányzatok pénzügyi és döntési jogköreit. Az átalakítás ugyanis annak mehet elébe, hogy a 2019-es önkormányzati választásokon Budapestet nagy valószínűséggel elveszíti a Fidesz.
Az április 8-i választási eredményekből ismeretes, hogy Budapesten a Fidesz számos helyen kikapott, vagy csak kis különbséggel győzött. Ennek tudatában készülhetnek Orbán Viktorék arra, hogy jövő őszre, amikor az önkormányzatok többsége ellenzéki kézbe kerülhet, a kerületi vezetések már csak aprópénzzel, jelentéktelen feladatokat láthassanak el. Az átalakítások a fontos, pénzt és valódi döntést igényelő feladatokat közelebb helyeznék a kormányhoz, és akár minisztériumi szintre tennék át.
,,Orbán szívesen old meg problémákat, de a gondolkodása nem problémacentrikus, hanem hatalomcentrikus. Itt most konkrétan az lebeghet a szeme előtt, hogy szét kell verni a pályát, ahol vereséget szenvedhetünk" - fogalmazott egy informátor a 24.hu-nak.
A lapnak nyilatkozó fővárosi fideszesek szerint nem kizárt, hogy jövő ősszel egyetlen polgármestert sem ad pártjuk Budapesten, ezért van szükség gyors lépésekre. Volt olyan, aki azt sem tartja kizártnak, hogy a jövő őszi helyhatósági választásokon, már ha az ellenzék képes lesz az együttműködésre, a Fidesz-KDNP egyetlen polgármesterét, de meglehet, szinte egyetlen egyéni önkormányzati képviselőjét sem fogják beválasztani az új testületekbe - írja a lap.
Megjegyzik, hogy bár vannak olyan kormánypárti vezetők, akik tagadják az önkormányzati átalakítások tervét, nekik mégis már ,,tényként kezelték" más fideszesek, hogy a helyhatósági választás előtt följebb kerülnek a jelenleg az önkormányzatok alá tartozó források és döntési jogkörök.
Egyiküket így idézték:
,,Nagyjából annyi feladata, lehetősége maradhat egy kerületi polgármesternek, hogy minden nyárvégen jelképesen megnyitja a tanévet. Ja, és ápolhatja a testvérvárosi kapcsolatokat. Az önkormányzati dolgozók egy része minisztériumokban kaphat munkát, sokuk pedig utcára kerül."
https://alfahir.hu/2018/04/26/fovaros_budapest_fidesz_onkormanyzat_atszervezes |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-04-26 21:30:17, csütörtök
|
| |
| |
2018. 04. 26. 17:30
Ok, akkor mától világos: Orbán ki akarja vezetni az országot az EU-ból
Orbánék megvétóztak egy afrikai országokkal kötendő megállapodást, amelynek célja az illegális migráció csökkentése volna - írja a 444. A 0-24-ben migránsozó kormánytól ez nem tűnik ésszerű lépésnek - kivéve, ha valami egészen más van az ügy mögött.
Jövő szerdán lesz Marokkóban egy konferencia, ahol az EU és számos afrikai ország írna alá egy, a migráció visszaszorítását célzó szerződést. Az együttműködés lényege, hogy az afrikaiak uniós forrásokért cserébe igyekeznek gátat vetni az Európába áramló vándorlásnak. A megállapodás szerint
együttműködnek az embercsempészet elleni küzdelemben, illetve pénzt adnak a hazatérésre a Líbiában átkelésre várakozó sok ezer embernek.
Ezek a közös projektek részben jelenleg is zajlanak, ezeknek a folytatásáról, kiterjesztéséről szólt volna a mostani találkozó - ha a magyar kormány váratlanul meg nem fúrja az egészet. Külügyi kérdésekben az Unió összes tagországának egyet kell értenie, egyetlen ország tiltakozása is elég a vétóhoz. Orbánék most ezzel éltek.
Tehát az Európa védelmezőjének szerepében tetszelgő, a migráció megállítását mindennél fontosabbnak mondó magyar kormány hátba szúrta Európa migráció elleni védelmét.
Méghozzá azzal az érveléssel, hogy a szerződéstervezetben "nem ítélik el elég hangsúlyosan a migrációt."
Egy olyan megállapodással szemben, amelynek kimondott, vállalt célja a migráció visszaszorítása, ez irgalmatlanul gyenge érv.
Már csak azért is, mert eleve tökéletesen mindegy, hogy egy ilyen nemzetközi dokumentumban mennyire keménykednek a felek, ez sem az Európába tartó tömegeket, sem az embercsempészeket nem érdekli. Hogy ez mennyire csehszlovák duma, az nem csak a felháborodott uniós követeknek tűnt fel, de minden bizonnyal Orbánék is pontosan tudják. És jó eséllyel nem is az a valódi céljuk, hogy teljesen jelentéktelen antimigrációs kirohanásokat pakoltassanak bele egy szerződésbe.
Hanem éppen az, hogy minél jobban felhúzzák az Unió összes többi tagját.
Ez most sikerült is. A belgák, a portugálok, az olaszok és a franciák mellett a magyar kormánnyal szemben eddig általában megengedőbb németek is begorombultak. Olyannyira, hogy egyenesen azt követelték: szenteljenek külön vitát annak, hogy a magyar viselkedést "elemezzék." Vagyis ország-világ előtt pelllengérre állítsák Magyarországot, mint az EU érdekeinek árulóját.
Szijjártó Péter nyilván dörgedelmes nyilatkozatokban fogja visszautasítani a "migrációpárti brüsszeli nyomást" - de könnyen lehet, hogy ez csak a felszín fecsegése, ami alatt a mélyben valami egészen más húzódik meg. Erre utal az is, hogy Orbánéknak nem ez az első, és nem is az utolsó hasonló húzása. Egy héttel ezelőtt az agresszív kínai gazdasági és politikai terjeszkedést elítélő uniós jelentést vétóztak meg, azt pedig már most előre bejelentették, hogy egy másik, afrikai, karibi és csendes-óceáni országokkal kötendő szerződéshez sem járulnak majd hozzá.
Abban önmagában semmi különös nincs, ha a többségi véleménnyel szemben egyes tagállamok a vétó eszközéhez nyúlnak. Csakhogy ezt nagyon ritkán teszik egyedül, szinte mindig keresnek legalább egy-két partnert hozzá. Eddig Magyarország is így járt el,
az utóbbi időben azonban teljesen egyedül is nemet mondanak, ezzel vállalva, hogy még a V4-ek másik három országával is szembekerülnek.
Épeszű kormányzat tudatos, kitartó munkával nem szigeteli el minden nemzetközi és regionális szövetségesétől magát.
Kivéve akkor, ha valójában már más szövetségesei vannak, és igazából csak azt szeretné kiprovokálni, hogy az eddigi partnerei szakítsanak vele.
Mint az a gyáva férj, aki már beleszeretett egy másik nőbe, de nem áll oda a felesége elé bevallani ezt, hanem elkezd egyre irritálóbban viselkedni, hátha az asszony maga teszi ki a szűrét.
No, de miért akarná Orbán, hogy kitegyenek minket az EU-ból? Hiszen tényleg csak kicsit kell túlozni ahhoz, hogy azt mondjuk: ebben az országban évek óta két tégla nem került egymásra brüsszeli források nélkül. Vagyis, ha kikerülünk az Unóból, a magyar gazdaság összeomolhat. Ezt csak nem akarhatja a kormány? - csattanhat fel az olvasó. És tulajdonképpen igaza is van. Nem ez a cél, és minden bizonnyal megpróbálják majd elkerülni, tompítani a válságot. Ám, ha mégis beüt a ménkű, ha mégis beszakad az építőipar, a mezőgazdaság, a kereskedelem, és egy csomó EU-nak kiszolgáltatott szektor, ha egekbe szökik a munkanélküliség és az infláció - nos, az számukra inkább csak kellemetlen járulékos veszteség.
Cserébe viszont megszabadulnak az összes uniós demokratikus normától, és nekiláthatnak lebontani a jogállamiság maradék díszleteit is.
Moszkva és Peking térdén ringva, korlátlan hatalommal a kezükben pedig miért is kellene tartaniuk attól, hogy a magyarok csalódnak bennük? Kit zavar, ha százezrek válnak munkanélkülivé és milliók süllyednek nyomorba - ha már nem lesz olyan sajtó, ami erről hírt ad? Miért kellene tartaniuk a feldühödött tömeg utcára vonulásától - ha az utcán már csak az történhet, amit ők megengednek?
Kit érdekel, ha a pincébe zuhan a népszerűségük - ha ezt a népszerűséget többé már nem kell lemérniük valódi választásokon?
Egy biztos: kétharmados győzelmükkel sok mindenre kaptak felhatalmazást, de arra biztosan nem, hogy a valóban súlyos válságban levő, de mégis az egyetlen otthonunknak számító nyugati civilizációból kivezessenek bennünket. Készen kell állnunk arra, hogy ha szükség lesz rá, jó hangosan emlékeztessük őket erre.
https://alfahir.hu/2018/04/26/europai_unio_migracio_arulas_orban_viktor |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-04-26 17:31:42, csütörtök
|
| |
| |
2018. április. 26. 12:09 2018. április. 26. 15:36 Itthon
Szijjártó tajtékzott - parázs vita volt a LIBE-ben a magyar jelentésről
szerző:
hvg.hu
Nincs illiberális demokrácia, a Sargentini-jelentés nem elfogult - ilyen és ezeknek ellentmondó vélemények hangoztak el az EP LIBE bizottságában, amely nyílt vitát folytatott a Magyarországról szóló Sargentini-jelentésről. Szijjártó Péter koncepciós pert és teljes hazugságot emlegetett a jelentéssel szemben. De Gál Kinga Fidesz-képviselő is emelt hangon szólalt fel, valamint Morvai Krisztina is. Szijjártót pedig rendreutasította Moraes LIBE-elnök a tiszteletlen hangnem miatt.
Nincs illiberális demokrácia, hangzott el a LIBE bizottsági ülésén, ahol a magyar helyzetről készült Sargentini-jelentést ismertették, a liberális elvek nélkül kiürül a demokrácia fogalma. Mit tehet meg a demokratikus legitimációval rendelkező hatalom, ez az egyik kérdés - a demokrácia mindig a kisebbségek védelmét is jelenti. "Nem politikai ítéletet akarunk mondani a magyar folyamatokról, ezt a magyar népnek kell megtennie."
Az egyik hozzászóló azt nem értette, miért emelik ki a romaproblémát Magyarországgal kapcsolatban és más országokkal nem. A Gyurcsány-időszakban ugyanúgy fennálltak ezek a problémák, akkor az EU-t nem érdekelték ezek, hogy is van ez? A liberális frakció is elmondja véleményét, nem a magyar nép ellen indul eljárás, hanem az összes EU-s állampolgár alapjogairól van szó. A liberálisok szerint is emberi jogi jogsértések és egyéb szabálytalanságok történtek Magyarországon. Külön kell foglalkozni az álhírekkel, ezeket el kéne kerülni.
A GUE/NGL frakció (baloldali zöldek) is felszólaltak, "első alkalommal vitázunk ilyen jelentésről", el kell kerülni a politikai feszültségeket, minden egyoldalúságot. Judith Sargentini jelentésíró az Európai Bíróság ítéleteire alapozott, pártatlanul járt el. Nem utal az OLAF-ra a jelentés a korrupciós részben, pedig a hivatal sok visszaélésgyanús ügyet feltárt, a labda a magyar ügyészségi térfélen pattog - Magyarország nem csatlakozott az európai közös ügyészséghez. Sorosozás: a civil szervezetek nem fellebbezhetnek a civiltörvény ellen sehova, emeli ki a vezérszónok. Magyarország számos EU-s kötelezettségét nem teljesíti, de hozzáfér a forrásokhoz, az előnyökhöz kötelezettségek is társulnak, hívja fel a figyelemet.
Szijjártó Péter külügyminiszter reagál az eddig elhangzottakra.
© MTI / EPA / Georgi Licovszki
Szijjártó megköszönte angolul, hogy meghívták és beszélhet. Majd magyarra váltva elmondta: Számos külső szereplő próbált beleszólni a választás kimenetelébe, Brüsszelből is, az ellenzéket segítették. A Fidesz fölényesen nyert, elmondták a magyar emberek, "akiket nem tudom, mitől akarják önök megvédeni", mit akarnak. De önöket bántja ez az eredmény, mondja a bizottsági tagoknak.
Viszont a magyarok szerepelnek a választási névjegyzékben, önök pedig nem.
A magyar ellenzék bevándorláspárti, és az emberek nem őket választották. A kormény nem fogadja el, hogy a multikulturális állam érétkesebb lenne, mint a homogén, Magyarország magyar ország marad.
A jelentés minősített hazugsággyűjtemény, koncepciós eljárás kelléke is lehetne.
Ezeket a szavait nagy felzúdulás fogadja.
Az sem igaz, hogy nincs médiaszabadság. A civileket sem nyomják el, csak azok panaszkodnak, amelyek politizálni akarnak.
Miért titkolóznak most, a civiltörvény miatt?
Miért nem akarják elárulni, hogy honnan kapják a forrásaikat, kérdezi Szijjártó, miközben ezek az adatok mindig is nyilvánosak voltak, tehetjük hozzá.
Az antiszemitizmus vádja pedig teljes hazugság, Szijjártó ezt is visszautasítja, felújítjuk a zsinagógákat, megrendezzük a Maccabi Játékokat, és büntetjük a holokauszttagadást.
Az EU hiába próbálja a bevándorláspárti Soros-tervet végrehajtani, nem fog sikerülni, zárja beszédét Szijjártó.
Következtek ezután a reakciók, először a DK-s Niedermüller Péter következett, de Morvai Krisztina is megszólalt.
A jobb szélen Niedermüller Péter
© MTI / Balogh Zoltán
Niedermüller figyelmeztette Szijjártót, hogy a jelentés nem szólt a választásról. A médiaszabadság helyzetét a legutóbbi Riporterek Határok Nélkül jelentés a 76. helyre sorolta, a korrupciós index is nő. A demokrácia nem arról szól, hogy a politikai ellenfél ellenség, a másként gondolkodókat nem szabad fenyegetni - erről szól ez a jelentés, nem másról.
A sorosozás és civilezés csak ürügy az elnyomás koncentrációjáról, a kormányzati médiakoncentráció pedig szintén véleménydiktatúrát épít, hangzott el egy másik reakcióban. Autoriter rezsim működik ma Magyarországon. A lengyel felszólaló felhívta a figyelmet, hogy a demokrácia nem csak arról szól, hogy megnyerjük a választásokat.
A sorosozás egyszerűen antiszemita retorika, mondta Heinz Becker a Fidesszel közös néppárti LIBE-tag, sok magyar és külföldi zsidót is nagyon zavar.
Szijjártó nem vitázik, hanem propagandát nyom és tisztelet nélkül beszél itt a LIBE-ben, ez riasztó, érkezett a következő reakció.
Gál Kinga fideszes EP-tag is felháborodottan reagált, a jelentés hazugságokal van tele, elnézéskérést követel a jelentésben foglaltak miatt is, és a bizottsági tagok hozzászólásai miatt,
mintha egy közép-afrikai Bantusztánról lenne szó, nem egy uniós tagállamról.
Visszautasította az antiszemitizmus vádját, ez egy koncepciós per része, "önök már eldöntötték, mi lesz a sorsunk".
Hogyan képviselik Önök azokat, akik nem magukra szavaztak és az utcára vonultak az elmúlt napokban? jött a kérdés a következő reagálótól. A Fidesz propagandagépezete a kormányt és a Fideszt fogja áldozatként láttatni, az EU-t pedig agresszorként. Pedig meg kéne vizsgálni a magyar kormányzat mögötti forrásokat is, mennyi Putyin-pénz van ott? Illiberális demokrácia nincs, az autokrácia. Ha felfele megy a lift, legyünk udvariasak, mert a lift lefele is menni fog.
Járóka Lívia szintén fideszes EP-képviselő arról beszélt, hogy a jelentésben paramilitáris romaellenes atrocitásokról van szó, ez a Gyurcsány-kormány idején történt, nem az Orbán-kormány idején (ebben tévedett, mert a gyöngyöspatai incidens 2011-ben történt, már az Orbán-érában.) Tagadja a szegregáció vádját is. Járókát figyelemztetik az időtúllépés miatt.
© Reviczky Zsolt
Közösen kell vállalni az EU-s értékeket, nem egy zéró összegű játszmáról van szó, hívta fel a figyelmet egy józanabb bizottsági tag a tárgyilagosabb hozzáállás jelentőségéről. A sorosozás persze hazugság, a 7-es cikkely alapján az eéjárás meg fog indulni, és forrásoktól esik el Magyarország és Lengyelország is. Ezért el kéne még egyszer olvasni a jelentést, higgadtan, és nem a magyarok elleni támadásként kéne azt értelmezni.
Két nem LIBE-s képviselő is megszólalhatott.
Morvai Krisztina megköszönte az EU-nak, hogy bármerre jár az ember, jó érzés magyarnak lenni, mert kiállunk a tömeges migráció ellen, és amerre jár, megköszönik neki mindezt. Miért támadja az EU azt a két országot, amely olyan népszerű? Az EP nem tükrözi a valós európai tárasadalmi erősorrendet, át kell alakítani az Európai Néppártot. A végére Morvai is kiabál.
Milan Zver azt mondja, a szlovén kisebbség
"a kihalás szélén volt Magyarországon",
de megerősödött, tehát helytelen a magyar kormány elleni támadássorozat.
Ez volt a két nem LIBE-tag egypreces hozzászólása.
Siíjjártó Péter reagálhatot az elhangzottakra, de Moraes elnök még megkérdezte előtte, miért van baja a civilekkel a kormánynak.
Szijjártó: ha a magyarokat rágalmazzák, az rendben van, ha a magyar kormány visszaszól, az nincs rendben.
Ekkor Moraes arra kérte, hogy a rendelkezésére álló 5 percében
"tartsa fenn az ülés méltóságát, és próbáljon meg olyan nyelvet használni, amely megfelel az Európai Parlamentnek".
Válaszoljon konkrét dolgokra.
Szijjártó megsértődött, úgy látszik, neki nem jár a véleménynyilvánítás szabadsága ebben a teremben.
Magyarországnak vitája van Soros Györggyel, "de minket nem érdekel Soros György vallása", ezt mások hozták fel ebben a vitában. A magyar ellenzéki kampány nem szólt másról, hogy hogyan egyezzen meg az ellenzék a Jobbikkal, nem a Fidesz egyezkedett vele. A jelentésben foglaltakat a kormány tételról tételre cáfolja, erről dokumentumot is készített. A civilekről ismétli magát: legyenek átláthatók a civilek forrásai, miért kell titkolni, hogy honnan kapják a pénzeket? A kormány pedig nem akarja ellehetetleníteni a civileket, ez a vád nem igaz. Az oktatási szabadság: a CEU-n kívül senki sem panaszkodik a szabályozásra, pedig 20 külföldi egyetem működik Magyarországon. Megköszönte a részvételt, de nem hajlandó elfogadni, hogy Magyarországot rágalmazák.
Judith Sargentini is megszólal, ügyrendi kérdében teheti csak meg ezt.
© MTI / EPA / Patrick Seeger
Sargentini: Aki szerint hibák vannak a jelentésben, mondják el, lehet javítani a módosítókkal a jelentésben. Széles körben próbált meg tájékozódni, háttérbe próbálta szorítani a pártpolitikát. A meghívott magyar kormány nem viselkedik kormányhoz méltóan, összekeveri a pártot, országot, kormányt, ez nem szerencsés. Sargentinit meglepi, hogy a kormány szóvivője visszaél a nevével, hazugságokkal vádolja - pl. azzal, hogy nem kutatta a szakpolitikai területeket. Ez nem igaz. Megfelelő tisztelettel kellett volna lefolytatni a vitát. Most következnek a módosító javaslatok tárgyalásai. Módosítókat májust 15-ig lehet benyújtani.
Ezzel véget ért ez a szikrázóan kemény bizottági ülés.
http://hvg.hu/itthon/20180426_Vitazik_a_LIBE_a_magyar_jelentesrol#utm_source=hvg_ daily&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2018_04_26&type-id=HvgD aily&user-id=572662BE&utm_content=normal |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-04-26 17:28:57, csütörtök
|
| |
| |
2018. április. 26. 10:52 2018. április. 26. 11:32 Élet+Stílus
880 ezres fizetést ajánlottak Írországban a "kávéfőzős Lucának"
szerző:
hvg.hu
Az óvónőnek készülő fiatal a hazai fizetésének hétszeresét kaphatja meg, ha elvállalja egy írországi intézmény állásajánlatát. Mészáros Luca azzal vált ismertté, hogy az újabb Fidesz-győzelem után megírta: a mai 22 éveseknek nincs jövőképe Magyarországon.
Most a Népszava foglalkozott a Facebook-bejegyzése miatt közismertté vált Mészáros Lucával. Mint ismert, az óvónőnek készülő fiatal a választások másnapján arról írt a közösségi oldalon, hogy bár szeretne itthon maradni, anyagi helyzete miatt teljes kilátástalanság gyötri, így abban sem biztos, hogy valaha is képes lenne saját lakást vásárolni magának, miután egy kinézett kávéfőző árát sem tudta megspórolni.
A Népszava most arról írt a remény nélküli generációról szóló cikkében, hogy az itthon nagyjából 120 ezer forintos óvónői fizetés helyett havi 880 ezret kínáló óvónői munkával keresték meg a 22 éves lányt. Az állásajánlat Írországba, Dublinba szól.
A lap cikke szerint Mészáros Luca esete nem egyedi, a legtöbb pályakezdő például nem tud önállóan fenntartani egy lakást, az elszabaduló albérletárak ugyanis ezt lehetetlenné teszik. Budapesten - a Rentingo felmérése szerint - átlagosan 120 ezer forintot kell fizetni egy lakásbérletért. Utóbbi azért is problémás, teszi hozzá a lap, mert a Workania kimutatása szerint a fővárosban átlagosan nettó 170 ezer forintot, míg Nógrád megyében nettó 110 ezer forintot keresnek a gyermektelen pályakezdők.
A cikkben megjegyzik azt is, hogy ahhoz is magasabb jövedelem kell, hogy egy fiatal lakástakarék-szerződést kössön, az 5 és 20 ezer forint közötti befizetéseket ugyanis havi 120 ezer forintból nem lehet kitermelni.
A fiatal lányt a Facebookon írt bejegyzése után elmondása szerint többször megfenyegették, megpróbálták lejáratni.
http://hvg.hu/elet/20180426_880_ezres_fizetest_ajanlottak_Irorszagban_a_kavefozos _Lucanak#utm_source=hvg_daily&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter201 8_04_26&type-id=HvgDaily&user-id=572662BE&utm_content=normal |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-04-26 17:27:24, csütörtök
|
| |
| |
2018. április. 26. 06:30 Itthon
Jávor Benedek: ,,Ne udvariaskodjunk, katasztrófa van"
Dercsényi Dávid
A parlamenti eredmények ismeretében az új ellenzéki pártoknak nem érdemes a régiek kiszorításáról álmodozni. A Párbeszéd EP-képviselőjével arról beszéltünk, hogy hogy képzeli el az ellenzék megújulását alulról szerveződve, kis közösségeket alakítva, mit gondol a parlamenti bojkottról, és azt is elmondta, mit tanult meg a Jobbikról, amikor mellettük ült a parlamentben.
hvg.hu: Zajlik az élet az ellenzék soraiban, megy az ötletelés, hogy mit kellene tenni a választási vereség után. Ön is több írást szentelt a kérdésnek, az egyik ötlete volt valamiféle ernyőszervezet, -párt létrehozása, mivel a jelenlegi választási rendszerben egy ellenzéki párttal lehet esély a Fideszt leváltani. Mit jelentene ez részleteiben, hiszen úgy tűnik, sok vita és probléma újratermelődne egy ilyen szervezet létrejöttével, például az, hogy ki irányítaná, és hasonlók.
Jávor Benedek: Az ellenzéknek szembe kell nézni azzal, hogy a stratégiája két választás során is sikertelenek bizonyult. Sok jel mutat arra, hogy a pártok a választást követően is ugyanezt folytatnák tovább, ami várhatóan egy harmadik vereséghez vezet 2022-ben - bízzunk abban, hogy nem így lesz. Két nagy gonddal kell szembenézni. Egy: van egy kvázi kétpártrendszert kiépítő választási rendszerünk, amiben 4-5-6 ellenzéki párt soha nem lesz versenyképes a Fidesszel szemben. A másik: az ellenzéki szavazók köre a Jobbikon kívül kb. 1,5 milliós, ez egymillióval kevesebb embert jelent, mint a Fidesz tábora. Mindkettőre megoldást kell találni. Az ernyőszervezet önmagában nem oldja meg a problémát, ez csak a szavazólapot egyszerűsítené le, de enélkül nem lehet megoldani a gondokat. Végig kell gondolni, hogyan kivitelezhető ez, és hogyan lehet a régi viták kiújulását elkerülni. A pártoknak háttérbe kell szorítani az egyéni, személyes, szervezeti prioritások érvényesítését egy közös megoldás érdekében. De most még van négy év, most van ideje ezeknek a vitáknak, nem 1-2 hónappal a választások előtt kell erről elkezdeni gondolkodni és a nyilvánosság előtt vitázni.
hvg.hu: De arra is kéne törekednie az ellenzéknek, hogy növelje a szavazói számát, amit egy más politizálással lehet elérni.
J. B.: Két versengő elmélet uralkodik: az összefogás és a hitelesség-teória. Az első azt jelenti, hogy az összefogással minden meg van oldva, a másik azt, hogy a 2010 előtti kormányokban érintett ellenzéki pártokat ki kell szorítani a politikai térből, és utána hitelesebb, új pártok átveszik a helyüket, és rájuk már szavaznának azok is, akik a régebbi baloldali pártokra amúgy nem. Az első elmélet alapvetően a szocialista-DK-s térfélen uralkodik, a hitelesség pedig a Momentum-LMP-s stratégia. De szerintem önmagában mindkettő kudarcra van ítélve. Az összefogás nem hozza el a megoldást: kevés az így megszólítható szavazó. De nem vált be az LMP-s stratégia sem, hogy átvegye az ellenzéki váltópárt helyét, ez egyszerűen nem történt meg. Az MSZP és a DK még most is egymillió embert képvisel. Az ő eltűnésükre alapozni álmodozás és nem stratégia.
Jávor Benedek a hvg.hu egy korábbi interjúján
© Túry Gergely
Még akkor is, ha ezeket a pártokat erősen lehet kritizálni, magam is megteszem. Mert nem lehet eltekinteni attól a politikai örökségtől, amit Gyurcsány Ferenc hoz be a politikai erőtérbe, nem csak a 2006. őszi eseményekre gondolok, hanem az egész kormányzati teljesítményére. Nem lehet eltekinteni attól sem, hogy a szocialista párt, bár folyamatosan megújulásban van, de az igazi megújulása eddig elmaradt, inkább csak reménytelen sodródásra futotta. De tény, ezek a pártok jelen vannak a magyar politikában. Azokból a pártokból főzünk, amelyek vannak. A választók nem mozdultak tömegesen az új pártok irányába. És talán csak a Momentumnak sikerült jelentősebb számban olyan új választókat is megszólítani, akik eddig nem politizáltak, a többi formáció inkább csak a meglévő ellenzéki szavazókat osztja újra. Én úgy látom, hogy az LMP-nél is inkább így nőtt a szavazótábor, és csak korlátozott mértékben új szavazók mobilizálásával. A régi és új demokratikus pártok tehát egymás mellett élésre vannak ítélve. Lehet azzal kísérletezgetni további 4-8-12 éven át, hogy kiszorítsák a régi pártokat, de szerintem erre nincs időnk, és a választók sem arra várnak, hogy az ellenzéki oldalon kinek sikerül kit kicsinálnia, hanem hogy együtt mit lehet tenni azért, hogy a kormányt leváltsuk.
Az is tény viszont, hogy szocialista dominanciával, a hagyományos baloldal platformján nem lehet konszolidálni az ellenzéket, egyszerűen egy ilyen kísérlet soha nem fog tudni túlnőni a hagyományos baloldali-liberális szavazótáboron. Az pedig nem elég. A választás előtt a kirakatnak különböznie kell majd a hagyományos pártoktól. Arra lenne szükség, hogy ne a mostani pártok akarják kezükbe ragadni a kezdeményezést, hanem a pártok fölött lévő, rajtuk túllógó szervezet, együttműködési platform jöjjön létre, amely azt ígéri, hogy képes leváltani a kormányt. És nyitni kell az újak, a Márki-Zay Péter- és Mellár Tamás-féle konzervatívok felé is, mert csak velük együtt lehet sikeres a projekt, az ellenzéki tábor bővítése.
hvg.hu: Ugyanakkor a legutóbbi tüntetéseken formálódni látszódó "új ellenzék", a tüntetők vagy Márki-Zay Péter is eléggé szemben áll a régi, jelenlegi ellenzékkel, ellenzékváltó a tüntetéseken a hangulat, bukott ellenzéki pártokról beszél sok ember és szónok, ahogy a Momentum is rátelepült a tüntetésekre, szintén szemben áll a régi ellenzéki pártokkal. Hogy lehet így feléjük nyitni?
J. B.: Azt javaslom, induljunk ki a realitásokból és a számokból. Szemben az LMP-vel, amely az egymást utáló kétosztatú magyar politikai rendszerhez képest azt az újítást hozta be, hogy egyformán utálja mindkét oldalt, a Momentum azzal az újítással próbálkozott, hogy ők még az LMP-t is utálják. Ezzel a múlttal radikálisan szakító pozícióval a Momentum nem érte el a parlamentbe jutáshoz szükséges küszöböt. Tegyük félre az udvariaskodó beszédmódot, mert katasztrófahelyzet van. Lényeges társadalmi támogatást kaptak ezek a projektek, az LMP és a Momentum 580 ezer szavazatot kapott, ezt semmiképp nem becsülném le, de a választók nem szavazták ki a régi pártokat a parlamentből. 2010-ben ott voltam az LMP választási stratégiájának kimunkálásánál, és már akkor arról beszéltünk, hogy az MSZP összeomlott, most még vannak utómozgások, de a párt hamarosan felszívódik a magyar politikából, be kell nyomulni a felszabaduló politikai térbe. De ez nyolc év alatt nem történt meg.
Nekem most az a legfontosabb kérdés, hogy lehetséges-e egy olyan stratégiát összerakni, ami által a Fidesz-kormány legkésőbb a következő választáson leváltható. Ehhez stratégiaváltás kell a pártok részéről, akiknek fel kell tenniük a kérdést, hogyan tudnak hozzájárulni ehhez a célhoz. Kérdés, hogy képes-e nyitni az LMP és a Momentum, hogy az MSZP-ben, vagy a DK-ban Gyurcsány Ferenc, aki nem sok mindent látott még be az életben, eljut-e oda, hogy ha komolyan gondolják, hogy a kormányváltásért dolgoznak, akkor fel kell adniuk, hogy az ő dominanciájukkal folyjon ez a szövetségépítés a baloldalon. Mindkét félnek nagy a felelőssége és sok eszköz van a kezében.
hvg.hu: Azt is megfogalmazta, hogy valamiféle alulról jövő kezdeményezésnek, szerveződésnek is létre kéne jönnie az ellenzék megújulására, amit sokan valamiféle polgári körös szerveződésként fordítottak le. Ez alatt mit ért, hogy kéne ezt elképzelni?
J. B.: A polgári körös hasonlat annyiban félrevezető, hogy azokat nagyon egyértelműen egy párt felülről vezérelve hozta létre a céljai szolgálatára, a polgári köröknek vajmi kevés köze volt a polgári önszerveződéshez. Inkább egy párt alapszervezet-építési igyekezete volt, jelzem, ezt sem lehet elmulasztani. A választás egyik nagy tanulsága, amit a szakértők sokasága és a kétmillió politológus is megfejtett, hogy az ellenzék vidéken nincsen jelen. Tehát szükség van a pártépítkezésre is, én már a 2014-es kampányban jártam olyan tízezernél népesebb városban, ahol a teljes ellenzéki csapatot három nyugdíjas néni képezte. Elképesztő módon szívódott fel az ellenzéki pártstruktúra, ezt újjá kell építeni.
© Fazekas István
De én a posztomban a közösségépítés alatt sokkal többet értek. A közösségeket értékalapon kell szervezni, azon az alapon, hogy nem értünk egyet a kormány céljaival, a Fidesz vízióit elutasítjuk, nem hiszünk a külpolitikai orientációban, a lebutított munkaerőt képző oktatási rendszerben, az egészségügy kiszárításában, vagy nem értünk egyet a roma integrációtól az energetikáig tartó kérdésekben a Fidesz által kínált megoldásokban. Ezek a közösségi önszerveződések részben meg is kezdődtek, vannak olyan közösségek, amelyeknek az érdekeit sérti a Fidesz politikája, és akik fellépnek ezzel szemben.
A feladat az, hogy ezeket a kezdeményezéseket segítsük, hogy létezni tudjanak, mert egyre nagyobb nyomás lesz rajtuk. A kormányzati fellépés, mint például a Stop Soros-törvény, azt jelzi, hogy épp ezen a civil területen készül a kormány az eddigiekhez képest is példátlan nyomást gyakorolni. A szolidaritásra nagyon nagy szükség van ezen a területen, megértve, hogy a különböző közös ügyek összekapcsolódnak, és ezek a szervezetek megtalálják a közös hangot, tudjanak szövetséget építeni, fellépni a Fidesz, nem tudok mást mondani, elnyomó intézkedéseivel szemben.
hvg.hu: Mit lehet kezdeni a demokratikus ellenzéknek a Jobbikkal ebben a helyzetben, amely megkerülhetetlennek tűnik egy majdani kormányváltásban?
J. B.: Nagyon nehéz kérdés ez, morális dilemma és kemény praktikus kérdés. Érdemes megvárni, hogy a párt merrefelé mozdul, az új vezetés folytatja-e a Vona-féle mérsékelt irányba mozgást, vagy visszatér a Jobbik radikális kiindulópontjához. Ha az utóbbi irányt veszi, nincsenek morális érvek amellett, hogy együttműködjünk vele, de egy ilyen Jobbik a Fidesznek lenne inkább versenytársa, mint az ellenzéki pártoknak.
Én ültem a Jobbik-frakció mellett a magyar parlamentben, elég világos képem van arról, hogy mit gondolnak a világról, Magyarországról, roma polgártársainkról, Paksról, amit orosz segítséggel szeretnének lelkesen megépíteni. Nincsenek kétségeim afelől, hogy a Jobbik középre húzása ugyanolyan politikai termék, mint a Fidesznek volt a polgári Magyarország. De ha megmaradnak a Vona Gábor-féle nyomvonalon, akkor a minimális feltételei megmaradnak annak, hogy együtt lehessen velük működni, amennyire muszáj. Elsősorban a Jobbikon kívüli ellenzékben kell rendezni a sorokat, és megkezdeni az építkezést, majd a választáshoz közelebbi időpontban meg kell állapodni a Jobbikkal abban, hogy a minimálisan szükséges együttműködést hogy lehet kialakítani. A Jobbikkal nem kell listás együttműködés, közös jelölt minden egyéni választókerületben, meg kell állapodni abban a 20-25 választókerületben, ahol van esélye annak, hogy egy összellenzéki összefogással el lehet venni a mandátumot a Fidesztől, másképp viszont nem. Én ezt egy ilyen szintű együttműködésre korlátoznám, nem látok okot, hogy a Jobbikot egy hiteles, jó szándékú ellenzéki erőnek gondoljam. A Jobbik egy eredendően jogegyenlőség-, szolidaritás- és méltányosságellenes párt, csak a szlogenek tekintetében jött be középre.
© Túry Gergely
hvg.hu: Felmerült egy olyan elképzelés, hogy az ellenzéki pártok képviselői ne vegyék fel a parlamenti mandátumukat, jelezvén, hogy nem akarnak a NER biodíszletévé válni. Ugyanakkor a Párbeszédnél formálódik a parlamenti frakció létrehozása szocialista segítséggel. Megérheti bojkottálni a parlamentet vagy a parlamenti munka még így is akkora közfigyelmet és lehetőséget nyújt egy pártnak, hogy még így is érdemes élni ezzel az eszközzel?
J. B.: Érdekes vita ez, releváns érvek szólnak mindkét oldal mellett. De a bojkott mellett érvelőknek azt is végig kell gondolniuk, mi van, mi lesz utána? A mandátum fel nem vétele okozna egy egyhetes sajtófigyelmet, a nemzetközi sajtó is erről írna, de szerintem épp az efféle médiapolitizáláson túli dolgokkal, a szisztematikus építkezéssel kéne foglalkoznia az ellenzéki politikának. És a mandátum fel nem vétele nem szolgálná ezt, épp ennek alapjait kezdené ki.
Lehet megélhetési politizálással vádolni a parlamentbe beülő pártok tagjait, de a politikát, ugyanúgy, mint mindent, erőforrásokból csinálják, és a szükséges munkának a legfontosabb forrása a parlamenti mandátum felvétele, frakció alakítása és az ebből fakadó pénz. Utána joggal és okkal kérheti számon a választói közösség, hogy ezeket a forrásokat mire használja az ellenzék. És ha ebből a pénzből módosító indítványokat gyártanak, amelyek a bizottsági ülések szintjén elvéreznek, az élettartamuk pár percig, maximum napig tart, akkor ezeket az erőforrásokat elfecsérlik. Ha arra a szisztematikus építkezésre használják, amire szükség van, és képesek ezeket az eszközöket, nemcsak a pénzt, hanem a parlamenti jelenlét biztosította nyilvánosságot is arra használni, hogy a rendkívüli módon beszűkülő társadalmi és médiatérben erősítsék az ellenzék láthatóságát, attraktivitását, akkor van értelme ezekhez a lehetőségekhez hozzájutni, van értelme a mandátum felvételének - én ezt a pragmatikus felfogást képviselem.
Nem a mandátum felvétel-fel nem vétel a kérdés, hanem az, hogy a felvétel milyen eredményekkel jár. Szerintem az előbbi nagyobb potenciált hordoz a hatékonyabb ellenzéki munkára, mint a bojkott - amire a nyári szünet után már itthon sem emlékezne senki, de az ellenzéki pártok elvesztenék a minimális infrastruktúrájukat is.
http://hvg.hu/itthon/20180426_javor_benedek_ne_udvariaskodjunk_katasztrofa_van#ut m_source=hvg_daily&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2018_04_26& ;type-id=HvgDaily&user-id=572662BE&utm_content=normal |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-04-25 22:21:29, szerda
|
| |
| |
Magyarország elbukott egy pert Brüsszellel szemben
2018. április 25., 15:44
Privátbankár.hu
Az Európai Bíróság szerint jogszerű volt a dohányipari és a kiskereskedelmi különadó felfüggesztése.
Az Európai Unió Bíróságának döntése szerint a Európai Bizottság jogszerűen utasította Magyarországot, hogy függessze fel a dohányipari vállalkozásokat terhelő egészségügyi hozzájárulás és az élelmiszeripari vállalkozások élelmiszerlánc-felügyeleti díjának alkalmazását addig, míg a hivatalos vizsgálat lezárul.
Az Európai Bizottság korábban helyesen következtetett arra, hogy a két ügyben a hivatalos vizsgálati eljárás lezárásáig Magyarország nem akarja felfüggeszteni a díjak alkalmazását.
Hirdetés
2015 februárjában Magyarország a dohányipari vállalkozásokat terhelő adónál progresszív adózási mértéket vezetett be, egészségügyi hozzájárulás elnevezéssel, az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat pedig az élelmiszerlánc-szereplőnek minősülő vállalkozásoknak kell megfizetniük árbevételük függvényében.
Vizsgálat indult
Az Európai Bizottság vizsgálati eljárást indított, úgy ítélte meg ugyanis, hogy az adókulcsok jelentős mértékű progresszivitása, továbbá az adófizetési kötelezettség beruházások megtételéhez kötött csökkentése az uniós versenyjoggal össze nem egyeztethető állami támogatásnak minősül. A bizottság szerint a progresszív adókulcsok különbséget tesznek a vállalkozások között azok árbevétele alapján és indokolatlan előnyt nyújtanak az alacsonyabb árbevétellel rendelkező vállalkozásoknak. Ehhez hasonlóan az adófizetési kötelezettség beruházásokkal összefüggő csökkentése is indokolatlan, ráadásul az egészségügyi hozzájárulás célkitűzésével össze nem egyeztethető előnyt nyújt az ilyen beruházásokat megvalósító vállalkozásoknak.
Jogszerű volt a felfüggesztés
A bizottság arra utasította Magyarországot, hogy az eljárás lezárásáig függessze fel a progresszív adókulcsok alkalmazását. Ezután Magyarország a felfüggesztő rendelkezések megsemmisítését kérte.
Az Európai Unió Bírósága most úgy határozott, hogy az uniós bizottság jogszerűen fogadta el a felfüggesztő rendelkezéseket, ezért elutasította Magyarország keresetét.
https://privatbankar.hu/makro/magyarorszag-elbukott-egy-pert-brusszellel-szemben- 318024 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-04-25 22:09:29, szerda
|
| |
| |
Nem véletlen a népesedési politika
Azért hétmillió embert egyesével végigrugdosni elég komoly vállalás
ebből akár még tv műsor is lehetne. bírja-e? mi van akkor, ha valaki visszaüt? ő egyébként ezzel a szöveggel éppen erőszakra (gyakorltaliag pogromra) uszít.
https://78.media.tumblr.com/a52463042d8ce75c49c43d519fb802b3/tumblr_p7r10ydgc41rq ayxuo1_540.jpg |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
3/26 oldal
|
Bejegyzések száma: 257
|
|
|
|
2018. április
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
257 db bejegyzés |
| e év: |
1581 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 5712
- e Hét: 19942
- e Hónap: 31053
- e Év: 184549
|
|
|
Offline
