|
2016-01-06 16:38:55, szerda
|
| |
| |
A TÁLTOSOK ÉS SÁMÁNOK MA IS KÖZTÜNK ÉLNEK - ŐSI TITKOKAT ŐRIZNEK!
Az ősmagyarok vallásának alapja a sámánizmus volt. A kereszténység felvétele után királyaink halálra üldözték a sámánokat, és mindent elkövettek, hogy ősi hitvilágunk tárgyi emlékei és hagyományai nyomtalanul eltűnjenek. A "pogány" hit Szent István óta, minden üldöztetés dacára ma is él és öröklődik az idők végezetéig.
A csodák hátterében mindig fellelhető Isten, vagy olyan személy, akinek ereiben csörgedez még néhány csepp a Tanítók véréből. Ilyen személyek voltak szkíta, pártus, hun, avar, magyar fejedelmeink, királyaink és az ő táltos papjaik. Számukra magától értetődő volt az Ég fiának lenni, mert királyságuk, tudásuk az égből szállt alá, mint ahogy ezt sumér ékiratos táblák is tanúsítják.
A táltos
Lelki, testi gyógyító, radiesztéta, botanikus, diplomata, jogtudós, művész és nem utolsó sorban a magyar történelem tudója. Táltosai csak a szkítáknak, pártusoknak, hunoknak, avaroknak, magyaroknak voltak és vannak. A táltos isteni ajándékként fogadja el küldetését, megtiszteltetés számára, örömmel végzi. A táltos ép, egészséges, erős lelkű és testű ember, szuggesztív, méltóságteljes, tiszteletet, bizalmat ébresztő, hangja zengő, ruházata régen fehér volt, ma a kornak megfelelő, de mindenképpen tiszta, rendezett.
A sámán
A táltosoknál magasabb spirituális síkon mozog, amely állapot eléréséhez adományokkal rendelkezik. A sámán szó jelentése: "az ember,aki tud". A sámán szót mai értelmében arra az egyénre értik, aki megváltozott tudatállapotában, révülésében is ura tud marad önmagának. Az irányított tudatállapotban gyakorlottakat, az eksztázis mesterét tekinthetjük sámánnak. A sámán feladata, szerepe igen sokrétű: gyógyít, jósol, jövendöl, a közösség összetartója, szellemi vezére. A nemzetségi hagyományok, imák, legendák, énekek őrzője, áldozati rítusok irányítója.
Ahogy az ember lassú, kényelmes léptei alatt a parázsszőnyeg halkan ropog, és talpát kellemes meleg simogatja, kitisztulnak gondolatai, lecsöndesedik tudata. Megszűnik számunkra a külvilág. Csak az Ember és a Tűz.A vörösen izzó, csillogó parázs, a halk ropogás. A füst illata, mely most egész más, megnyugtató. Mire ismét feleszmél, már a túloldalon van, visszanéz. Még nem igazán hiszi, hogy tényleg megcsinálta. De érzi, hogy megváltozott valami...
Ne hagyjuk, hogy végleg feledésbe merüljenek régi hagyományaink!
Forrás : Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Belső kör |
|
|
|
|
|
Offline
