|
 1/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 14
|
|
|
|
|
|
2017-10-12 21:07:08, csütörtök
|
| |
| |
Tudod anya...
Tudod, anya, gyakran gondolok rád,
peregnek a napok, és nekem nem változtál,
már nem öregszel, már nem vagy beteg,
úgy látlak, ahogy elvesztettelek.
Szelíd mosollyal az arcodon,
szemedben megnyugvás, elmúlt a fájdalom,
kezed kezedbe kulcsolva,
s már nem válaszolsz a kérdő szóra.
Tudod, anya, annyira jó volt gyereknek lenni,
nem is akarnék már többet felnőni,
Te sem öregednél meg soha,
mindig velem lennél, mint akkor, valaha.
Tudod, anya, én is anya vagyok,
peregnek nekem is a napok,
én még öregszem, és beteg is lehetek,
remélem, úgy megyek el, hogy szép emlék leszek.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: 2.Mindenszentek,Halottak nap |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2017-10-12 17:46:43, csütörtök
|
| |
| |
Mint őszi levél
Mint őszi levél hullok
Lábad elé csendesen
Hangtalanul érek földet
közben megpihen szívem.
Sok vihar tépte lelkünk
Egymást vadul cibáltuk
Jött durva jégeső is
De mi mégis álltuk.
Egymásnak csapódtunk
- zivatarban az ágak -
Száz sebet ütöttünk
Míg csitultak a vágyak.
Így hullok most eléd
- Lelkem levetkezve -
Emelj hát magadhoz
Szoríts a szívedre.
Pester Béla
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Ősz 2 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2017-10-12 16:40:01, csütörtök
|
| |
| |
Szivárvány,
Színpompás levélszőnyeg terül el kertembe,
Köszönt, az ősz, az el múlás, könny a szemembe.
Már dér szitál deres fejemre, a lelkembe,
Hervad már életem kis virágja szívembe.
Már elsuhant velem minden idő csodája,
Pedig életemnek volt csatája, vizsgája.
Volt bája, tragédiája, romantikája,
Nem győzött álnoksága, csapdája munkája.
Sokszor elestem, az Úr Jézus felsegített,
Utamra boldogsághoz rózsaszirmot hintett.
Lelkemben csendes nyugalmat békét teremtett,
Jóságával, szeretetével megérintett.
Megadott nekem minden álmot, boldogságot,
Lelkemre terített egy ékes fénypalástot.
Adott nekem egy áldott, gyönyörű családot,
A sorsom legszebb virágokkal kivirágzott.
Szomorú vagyok, nemsokára el kell menni,
Mert a földi létem egy szikrányi, ütemnyi.
Úgy fáj, de a valóságra rá kell döbbenni,
Jézushoz egy utam van, ott lehet pihenni.
Itt kell hagyni a szeretetet, a családot!
A boldogságot, barátot, ezt a világot.
Jézus ad egy angyali szép világot, álmot,
Szívében találom , a szeretet virágot.
Angyalokkal suhanok fényes fénysugáron,
Csodálatos lesz majd, szép, mint egy varázsálom.
Hiába lesz sorsom gyönyörű boldogságom,
Családomat könnyezve, fájón visszavágyom.
Ha egy gyönyörű szivárvány szeli az eget,
Angyalok fonják fent oly színesre könnyemet.
Hiányolom unokáim, a gyermekeket,
Ott is élni fog bennem, a családszeretet.
Nagyon fog fájni, hogy őket nem ölelhetem,
Értük szenvedés lesz szeretetem szívemen.
Fent sem lesz majd nyugalmam fáj a szívérzelem,
Semmi nem segíthet fájó szenvedésemen.
Mondd Uram miért születünk, ha meg kell halni?
A gyermekeimet ki fogja vigasztalni?
Fájdalmuk az életüket fogja uralni,
Sok könny után, lehet boldogságot sugallni.
Uram szívükbe ültess majd remény virágot!
Adj meg családjukba minden szép boldogságot!
Adj nekik majd világosságot, boldogságot!
Felejtsék halálom, mint egy szomorú álmot.
Máté Lászlóné
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Ősz 2 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2017-10-12 12:02:46, csütörtök
|
| |
| |
Ó, beteg vagy világ, nagyon, nagyon.
De én nem állhatok be orvosodnak:
Halott szépségek hirdetője én,
Keverője az őszi morfiumnak.
Parancsot, törvényt írjon neked más,
S nyujtson, ha még tud, segítő kezet, - -
Én nyujtom ezt a titkos kék eget,
Ezt a világontúli hallgatást,
E milliárdnyi nesztelenül hulló,
Könnyen haló, ragyogó levelet.
Vegyétek: ez az őszi morfium.
A haláltusán enyhít, úgy lehet.
Reményik Sándor
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Ősz 2 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2017-10-12 11:54:07, csütörtök
|
| |
| |
Ha veszítettél már el valakit, tudod, hogy a vesztés pillanatában szeretted a legjobban és a legigazabban. Amikor szembesültél azzal, hogy "nincs". Amikor a sors letépi rólunk azt, akit szeretünk, s ott maradunk kifosztva, egyedül - a hiányban döbbenünk rá, mennyire szerettük. Utólag. És jönnek az emlékek: a közönyös hétköznapok, a szürke reggelek, a fáradt fölkelések, a rosszkedvű morgások, veszekedések, összezördülések, a kellemetlen esték, amikor nem történt semmi, csak ültetek egymás mellett, üresen - a hiány fájdalmas érzésével visszanézve villámfényben látod meg a múltadat, s azt kiáltod:
- Milyen hülye voltam! Nem láttam, milyen kincset szórok szét minden percben és órában!... Bár akkor tudtam volna, amit most tudok: hogy ajándék volt vele az élet! Bár visszatérhetne, akár csak egyetlen percre is! Másképp szólnék hozzá? Másképp látnám, másképp ölelném... És elmondanám neki azt, hogy... Mit is?... Amit nem lehet elmondani.
Müller Péter
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: 2.Mindenszentek,Halottak nap |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2017-10-12 09:14:43, csütörtök
|
| |
| |
Kökény Éva: Életkönyv
.........mert pereg, oly gyorsan
pereg a múló idő,
időtlenül.
Negyven lettem,
ötven, majd hatvan,
még mindig itt maradtam.
Már megint egy évnap -
tán kicsit sajdul a szív.
Életkönyvemből az évek
lapjai sietve tovatűntek
mint csábító csalfa fények,
röppenő papírpillangók -
már kicsit sajdul a szív.
Szeptember, október
és egy újabb november.
Életkönyvemet még
amíg lehet, végiglapozom -
bár kicsit sajdul a szív.
Még nem akarom látni,
jobb az utolsó lapra várni,
mert a legizgalmasabbat
ahogy kell, a végére hagyom -
bár sokszor sajdul a szív.
...mert pereg, oly gyorsan
pereg a múló idő,
időtlenül.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Ősz 2 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 14
|
|
|
|
2017. Október
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
439 db bejegyzés |
| e év: |
5773 db bejegyzés |
| Összes: |
69029 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 442
- e Hét: 29642
- e Hónap: 69254
- e Év: 298191
|
|
|
Offline
