|
 1/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 18
|
|
|
|
|
|
2016-08-23 22:32:08, kedd
|
| |
| |
Akik 8 forintért adják nekünk az alma kilóját
Gyükeri Mercédesz - Vajna Tamás - Munkácsy Márton
- 2016. április 14. 11:01
A legnépszerűbb magyar gyümölcs. Megvehető a multik polcairól, a piacok standjairól és rozsdásodó kombik csomagtartójából is. A vevő könnyen válogat, de azok, akik felnyúlnak érte a fára vagy az almásokban hajlonganak, teljesen kiszolgáltatottak. Létük függ a gazdától, a feldolgozóipartól a nagybani piac áraitól és az időjárástól.
Egy kiló alma a boltokban 3-400 forint. A kereskedők a termelőktől 100-150 forintért veszik, ez az úgynevezett felvásárlási ár. Annak, aki a legtöbbet dolgozik vele, szinte semmi sem jut. Jelen esetben vacsorára is csak szerény paprikás krumpli.
Zalában vagyunk egy faluszéli ütött-kopott házban. Összkomfortos, mosógép is van, de ez az összes kényelem. Tulajdonosa szerint többre nincs szükség, hiszen az ingatlant csak szeptember közepétől október végéig használják az idénymunkások - náluk eddig tart az almaszüret.
Egy ózdi brigád tölti itt az őszt már több éve, Norbertet és tizenöt földijét egy borsodi vállalkozó szervezte be az alkalmi munkára. Az alma a legfontosabb magyar gyümölcs, almaszedőkre is mindig van kereslet. Norberték pedig nincsenek egyedül, hiszen a brigádok akár az ország másik felébe is elmennek, ha ott jobb lehetőségekkel kecsegtetik őket. Ősszel, az idényben látogattuk meg őket, arra voltunk kíváncsiak, mit kapnak az ingázásért cserében.
,,Azt mondták, idén már be is leszünk jelentve, papírt persze még nem láttunk" - mondja a harmadik hete, reggel héttől napnyugtáig almát szedő kétgyermekes családapa. A társaival együtt a helyiekből álló brigádok megerősítésére hívott Norbert mégis szerencsésnek tartja magát: a gyümölcsbetakarítás egy hónapja után akár 120-130 ezer forintot is hazavihet.
“
A brigádvezető rendes asszony, mindennap kifizet. Tudja, hogy nem isszuk el, otthonra kell. 500 forint elmegy az ágyra, a kajára ugyanennyi naponta, de így is marad napi négyezer nettó. Az otthoni közmunkához képest ez császár
- vázolja a napi 10-12 órányi fizikai munkát jelentő almaszüretelés előnyeit. Ha a számokat nézzük, valóban: a közfoglalkoztatás napi bruttó bére alig haladja meg a 3600 forintot, ebből kézbe nagyjából 2400 forintot kapnak - igaz, nyolc órányi munkáért.
A munkaügyi ellenőrzések errefelé ritkák, legalábbis a borsodiak még nem találkoztak vele. Azért óvatosak, nem állnak szóba nagyon a falubeliekkel sem. A helyi brigádvezető intézi javarészt a bevásárlásaikat is, napközben pedig úgyis az almáskertben vannak, és csak naplemente után érnek a szállásukra. Sem idő, sem illetékes nincs, akinél reklamálni lehetne a körülmények miatt.
De talán nem is reklamálnának, úgy érzik, ennél jobbat úgysem találnának. Pedig Norbert és társai sok mindennel próbálkoztak már. Az életerős férfi volt az építőiparban Pesten, dolgozott útépítéseken Baranyában, ásott csatornát az Alföldön, de eddig a gyümölcsszedés jött be neki legjobban. A családos feketemunkás szerint, ha nem volna szüreti lehetőség, aligha telne gyerekeinek ruhára és téli tüzelőre.
Ezért azt is vállalják, hogy a félórás ebéd- és a kevés számú cigiszünetet leszámítva szinte folyamatosan szedik a gyümölcsöt. ,,Fárasztó, de a légkalapács vagy a döngölő durvább, a közmunkás szemétszedés pedig megalázó, örülünk, hogy ez van, érdekel is minket, hogy zsebbe megy" - fogalmaz Norbert.
Fotó: MTI / Balázs Attila
Almaszüret, napszámos, idénymunka, gyümölcsszedés
A kiszolgáltatottság nem a borsodi brigád sajátja. Az országban többfelé is hasonlóan bizonytalan helyzetű almaszedőkkel találkoztunk, annak ellenére, hogy a munkások mindenütt úgy látják: nem csak szükség van a munkájukra, de meg is becsülik őket.
Ugrunk egyet a szomszédos megyébe: Ildikó és Győző egy apró Somogy megyei faluból járnak lassan húsz éve egy almásba dolgozni. Szerintük is a legjobb munka a gyümölcsbetakarítás, 2014-ben mégsem tudták vállalni a napszámot, mert nem találtak a környékben autót, amelyik elvitte volna őket a negyven kilométerre levő gazdaságba. Az utat így is maguk fizetik: csapatuk tagjai összeadják a benzinpénzt és egyikük autójával járnak dolgozni. Pedig korábban még járt nekik útiköltség, ma azonban már erre sem számíthatnak.
Győző azt mondja, be vannak jelentve - ,,kértek adószámot, taj-kártyát és volt szerződés is" -, de ezzel legfeljebb az adóhatóság elvárásait teljesítették. A munkavédelmi előírásokat már nem: ivási lehetőséget, egy csapot, vagy lajtos kocsit nem kaptak, de még fedett helyiséget sem biztosítottak nekik, ha eleredne az eső.
Győző szerint, ha már reggel esik, akkor egy fél órát várnak a traktor ponyvája alatt, és ha nem áll el, akkor legfeljebb lefújják az aznapi műszakot. Ilyenkor a fizetségük is ugrik, hiszen ötfős brigádjukat nem órabérben vagy napszámban fizetik, hanem a leszedett gyümölcsért kapnak pénzt. Ez a gyakorlat egyébként nem csak Magyarországra jellemző, a brazil lénarancs-szedők bére is nagyban függ az időjárástól.
Fotó: MTI / Balázs Attila
Almaszüret, napszámos, idénymunka, gyümölcsszedés
Noha a Csongrád Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztály Munkavédelmi és Munkaügyi Ellenőrzési Osztályának nincsenek külön adatai az almaszüretelőkről, a 2015-ös mezőgazdasági ágazati ellenőrzések alapján is lehet fogalmunk arról, hogy milyen állapotok uralkodnak a mezőgazdasági idénymunkában.
48 munkáltatónál 180 munkavállaló papírjait nézték át, közülük 15 volt külföldi. A hivatal közlése szerint folytattak ellenőrzést cégeknél, egyéni vállalkozóknál és őstermelőknél is, jártak fóliakertészetben, burgonyabetakarításnál, zöldségválogatásnál, paradicsomtermesztésnél, de a paprikaföldön is megfordultak. Összesen 19 munkáltatónál találtak szabálytalanságot, melyekben 68 munkavállaló volt érintett. Ez azt jelenti, hogy tízből négy dolgozónál nem stimmelt valami.
A legjellemzőbb szabálysértés a feketemunka volt, 12 munkáltató 28 embere akadt fenn a rostán. A bejelentés elmaradása főleg a kisebb létszámot foglalkoztató munkáltatókra jellemző.
Külön vizsgálták az egyszerűsített foglalkoztatást választókat. Az eredmény lesújtó: az így foglalkoztatott, főként idénymunkások 58 százalékánál tártak fel szabálytalanságot.
Rendszeresen előfordult, hogy megsértették a munkaidő nyilvántartással kapcsolatos szabályokat, sokan nem tudták ugyanis, hogy a munkáltatónak a munkaidő-nyilvántartást naprakészen vezetve, a munkakezdés és -befejezés időpontját feltüntetve a munkaterületen kell tartani.
Gyakori a túlmunka is. Bár a munkaidő a törvény szerint legfeljebb 12 óra lehet - e szabály betartása alól sem az idényjellegű munka, sem a munkaidőkeretben, sem az egyszerűsített foglalkoztatás keretében történő foglalkoztatás nem enged eltérést a munkáltatók részére - mégis sok esetben nem telik le a műszak 12 óra munka után.
A munkaközi szünet kiadása alól sem az idényjellegű munka, sem a munkaidőkeretben, sem az egyszerűsített foglalkoztatás keretében történő foglalkoztatás nem mentesíti a munkáltatót. Pedig az ellenőrök többször is találkoztak olyan munkáltatóval, aki nem engedte szabadságra az embereit.
Más esetben pedig az alapbéren felüli bérpótlékok (túlóra, műszakpótlék, éjszakai pótlék) kifizetése marad el.
Mindezzel persze nem csak a magyar törvényeket rúgják fel a munkáltatók, hanem az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezetének, az ILO-nak az ajánlásait is. A szervezet - Magyarországon is törvénybe foglalt - munkavédelmi egyezményei ráadásul nem is csak az igazságos és a megélhetést biztosító munkabérhez, a napi pihenőidőhöz vagy az éves fizetett szabadsághoz fűződő jogról rendelkeznek, de tovább is mennek.
Előírják például azt is, hogy a dolgozók számára garantálni kell a megfelelő érdekképviseletet, de - ami ennél is fontosabb - a munkáltatónak az egészségügyi kockázatoktól mentes munkavégzést és balesetek esetén a megfelelő kártérítést is biztosítaniuk kell.
Fotó: MTI / Balázs Attila
Almaszüret, napszámos, idénymunka, gyümölcsszedés
Pedig kívülről nézve minden jel arra utal, hogy megbízóik, a termelők javíthatnának a munkások helyzetén: a válságon lassan túlesik a gazdaság, a gyümölcstermelők számíthatnak uniós és hazai támogatásokra is, 2014-ben ráadásul rekord termést hoztak az almafák. A munkások azonban ebből sokat nem profitálnak, sőt, nemzetközi felmérések arra utalnak, egyre kevesebbet.
,,Ahogy nálunk, a fejlett országokban is nő az idénymunkások és a napszámosok aránya a mezőgazdaságban"- mondja Hamar Anna, a Magyar Tudományos Akadémia KRTK Regionális Kutatások Központjának tudományos munkatársa. A nem konvencionális - elsősorban részmunkaidős, idényjellegű vagy határozott idejű - foglalkoztatási formák terjedésére az utóbbi időben a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) is felhívta a figyelmet.
Az ENSZ-hez tartozó intézmény januárban kiadott éves jelentése azt mutatja, hogy Európában az összes munkahely több mint húsz százaléka már nem a teljes munkaidős kategóriába tartozik. Magyarország esetében az OECD statisztikái szerint 2014-ben 24,6 százalékos volt ez az arány, tíz évvel korábban pedig még csupán 15,7 százalék.
Az OECD-hez hasonlóan ezt azért tartja aggasztónak a szervezet, mivel ezeknek az embereknek jóval kisebb biztonságot nyújt az állásuk. Vagyis kevésbé számíthatnak például betegbiztosításra és betegállományra, szabadságra, vagy éppen a munkaidőre vonatkozó szabályok betartására is.
Az sem mellékes azonban, hogy a részmunkaidőben vagy informális módon (például feketén, családban) dolgozók jellemzően kevesebbet is keresnek.
És ez meglátszik az éves jövedelmükön is. Magyarország esetében például átlagban a teljes állásban bejelentett dolgozók keresetének alig 60 százalékára számíthatnak éves szinten a részmunkaidőben vagy napszámban alkalmazottak. Ez az arány ráadásul folyamatosan romlik: az ILO adatai szerint az ezredfordulón még csaknem 70 százalékos volt.
Ezzel is magyarázható, hogy a részmunkaidőben foglalkoztatottak közül jóval többen élnek a szegénységi küszöb alatt. Az Eurostat 2014-es, Magyarországra vonatkozó adatai azt mutatják: amíg a teljes munkaidőben dolgozók körében a szegények aránya 5,2 százalékos, azoknál, akiket csak részmunkaidőben alkalmaznak, 18,6 százalék.
A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a mezőgazdasági dolgozók eleve alulfizetettek: a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az ágazatban teljes állásban foglalkoztatottak átlagosan 123 ezer forint körüli nettó bérre számíthatnak, szemben a 162 ezres átlaggal.
Ez a 120 ezer forint nagyjából a plafon Győzőék számára is. Igaz, ehhez hajtaniuk kell. Egy ilyen hajtós nap végén 6-7000 forint is összejön fejenként, ám ha rossz az idő, vagy éppen kevés a termés, jóval kevesebbel kell beérniük. ,,Van, aki kettőkor már abbahagyja. De mi pénzt akarunk keresni, a brigádban nem lehet gyenge láncszem" - meséli Győző, aki társaival így fél héttől fél ötig dolgozik. A párnak, ha nincs almaszüret, akkor marad a gyűjtögetés, bár a makk utáni kutatás csak a túlélésre elég.
Évának ez a 120 ezres havi bér is távoli. A 65 éves szabolcsi nő hatvanezres nyugdíját egészíti ki a napszámmal, rosszabb években ennyi pénz jut arra, hogy eltartsa öttagú családját. Ősszel két helyi gazdaságba is elment almát szedni. ,,Az egyik helyen csak két napot dolgoztam. Pénzt nem kaptunk, csak egy láda almát és ebédet. A másik almásban óránként ötszáz forint a fizetés."
Ezért a pénzért reggel nyolctól délután négyig kell szedni a fáról a színalmát és a földről a lének valót. Munka csak hétköznap van, ,,nincs annyi alma a fákon, hogy hétvégén is dolgoznunk kelljen". Így keres naponta négyezer forintot. A heti húszezer forintért a 65 éves asszony a konténereket pakolja. A traktorossal együtt tízfős brigád naponta 26 konténert rak meg gyümölccsel, a nyugdíjaskorú nőnek rengeteget kell hajlongania.
Ebben a szezonban szerencsére jó körülmények között szedheti Éva az almát. Kapnak vizet és néhány perc szünetet is - kinek dohányozni, kinek enni. ,,Ennyi jár, nem állatok vagyunk, hanem emberek. Amikor nálunk van napszámos, ott vagyok közöttük, tudom, mit bír az ember" - mondja Éva, akinek a családja harminc hektáron termel dinnyét és dohányt, a napszámra csak olyan évben szorul, amikor - mint most is - a szárazság elvitte a termést.
Persze a szárazság nemcsak a gyümölcshozamra veszélyes; igaz, Éva nem említi, hogy munkaadója szólt volna neki, hogy az erős UV-sugárzás idején hosszú ujjúban vagy sapkával a fejükön dolgozzanak.
Éváék brigádját bejelentette a munkaadó. Rákényszerült, mivel rengeteg az ellenőrzés a környéken. Azt gondolja, ezért sem akarta a termelő túllépni a napi nyolc órát, inkább mindenkit hazaenged délután. Túlórázni sem lehet, de nincs is miért.
Fotó: MTI / Balázs Attila
Almaszüret, napszámos, idénymunka, gyümölcsszedés
Magyarországon legutóbbi, 2013-as felméréskor 128 ezerre tették az idénymunkások számát, egy 2010-es adat szerint pedig az idénymunkások összesen húszezer, nyolc órában bejelentett alkalmazott munkáját végezték el.
Számuk növekedése azt is jelzi, hogy egyre többeket foglalkoztatnak legálisan. Ebben segítséget jelent az egyszerűsített munkavállalás. Az elsősorban idénymunkára kitalált foglalkoztatási formánál a munkáltatók napi ötszáz forint befizetésével kiegyenlíthetik a közterheket. Bérkötelezettség azonban itt is van, méghozzá a minimálbér 85 százalékát kell fizetniük.
A minimálbér havi szinten 2015-ben bruttó 105 ezer forint volt, ez alapján az almaszedők hivatalosan bruttó 513 forintos órabérre jogosultak. A riportunkban szereplő brigádok ezt jellemzően meg is kapják, sőt, általában ötszáz forint körül van a nettó keresetük.
Az előny persze csak abban az esetben igaz, ha a munkások napi nyolc órában dolgoznak és a ledolgozott órákra fizetik őket. Az esetenként tíz órát is meghaladó műszakokra fixen fizetett 4000 forintnál már nem ilyen kedvező a kép, és a leszedett alma mennyisége utáni pénz is hullámzó lehet.
Fotó: MTI / Balázs Attila
Almaszüret, napszámos, idénymunka, gyümölcsszedés
A Komárom-Esztergom megyei Szomódon álló almásban sem hosszú a műszak az augusztus 20-tól november elejéig tartó szüret idején. Ottjártunkkor a sorok között hat idénymunkás dolgozott, kizárólag délután. Ennek azonban más a magyarázata. ,,Délelőtt olyan erős a harmat, hogy nem állunk neki, mert már a tárolás során nagy lenne a veszteség" - tudtuk meg Nagy Sándortól, a biogazdaság vezetőjétől.
Itt évek óta többé-kevésbé ugyanaz a brigád dolgozik: a környék nyugdíjas őstermelői egészítik ki így bevételeiket. Most van egy levelező tagozatos egyetemista is. Ő egy 80 körüli brigádtag helyett jár, aki 2014-ben úgy döntött, sok már neki a nyújtózkodás az almásban. A munkások szeretnek ebbe a gazdaságba járni.
Az idénymunkák közül itt fizetnek a legjobban, óránként hatszáz forint a bér és a szüret végén 50-70 kiló almát is hazavihetnek. A munka másik előnye - halljuk az egyik munkástól - hogy nem hajtják az embert, ,,van idő közben átbeszélni a világ fontos dolgait".
Hamar Anna tapasztalata szerint a nagyobb ültetvényeken jobban törekednek a termelők egyfajta ipari jellegű munkarendre, 10-15 perces szünetekkel, ami alatt a szedők pihenhetnek, dohányozhatnak vagy megehetik az ebédjüket.
A kutató úgy véli, az idénymunka - így az almaszedés is - etnicizálódott: döntő részt romák dolgoznak a földeken. A brigádok viszont meglehetősen heterogén csoportok. Vannak ,,elitcsapatok" és akadnak gyengén teljesítők, akik csak azért kapnak munkát, mert a gazdálkodó egyébként nem talál embert.
Azoknak van nagyobb respektje, akiket az étkezési almák szedésével bíznak meg. A friss fogyasztású gyümölcsöt ugyanis kézzel kell szüretelni, amihez komolyabb odafigyelésre van szükség. Épp ezért a gazdálkodók jobban megválogatják, kit engednek ide. Idős, beteg, alkoholista jelentkező szóba sem jöhet, a foglalkoztatási szabályokat betartó termelők a 16 év alattiaknak sem adnak munkát.
Az már a brigád érdeke, hogy az illető ne legyen lassú, mert az a közös teljesítményt rontja. A jó hírű szedők fő ismérve, hogy tartósan magas minőségre és teljesítményre képesek. Hamar Anna tud olyan brigádokról is, akikkel annyira elégedett volt a gazdálkodó, hogy a szakértelmet igénylő metszési munkákra is őket kérte meg. Ezeknek az embereknek mindig van munkájuk, így arra is van lehetőségük, hogy alkudjanak a bérükről. Ennél komolyabb érdekvédelemre azonban nincs módjuk, így más juttatásokra nem feltétlenül számíthatnak.
Fotó: MTI / Balázs Attila
Almaszüret, napszámos, idénymunka, gyümölcsszedés
,,Bizalmi munkaerő kell ide" - erősíti meg a kutató szavait egy gyáli bandagazda is. Az ő brigádjában termelőszövetkezeti nyugdíjas éppúgy akad, mint többgyermekes asszony és fiatal munkanélküli férfi, de szabadságolt közmunkás is. A gazda szerint egytől egyig be vannak jelentve. Papírt nem mutat, így kénytelenek vagyunk hinni neki. Az adminisztrációt saját maga végzi, így szerződött le a termelővel.
,,Megkapják a napi 4500-at, a védőitalt is én adom, a szüneteket is betartjuk, elég legyen ennyi" - tömöríti mondandóját a testes munkaszervező, aki saját tulajdonú, kopott mikrobuszaival szállítja reggel és este a napszámosokat a munkába, és érezhetően tudja, mit kell mondani a munkafeltételeket firtató kérdésekre.
A gyűjtőjáratok a környékbeli településeket járják sok éve meghatározott útvonalon, a szüretelők között ugyanis alacsony a fluktuáció. Egy-egy ilyen bandába szinte csak kihalásos alapon lehet bekerülni, akkor is csak ajánlásra.
Az emberi tényező azért is fontos, mivel a gépi szedés kivételnek számít nálunk. Pedig az olasz vagy az osztrák kertekben a szüretelőgépek negyedére csökkentik az élőmunkát, és a gépesítéssel a 30-40 fős brigádok létszámát féltucatnyira lehetne csökkenteni - állítják a VS.hu által megkérdezett gazdák. Közülük azonban kevesen vállalják a több millió forintos beruházást.
Fotó: MTI / Balázs Attila
Almaszüret, napszámos, idénymunka, gyümölcsszedés
Egy nyíregyházi almatermelő is állandó csapatot alkalmaz. ,,A rendszerváltás óta ugyanazokkal dolgozunk. Ők már magyar állampolgárok, bár télre és tavaszra hazatérnek Kárpátaljára" - mondja. A majd' száz hektáron gazdálkodó fiatal szakember az édesapjától örökölte a határon túli szedőbrigádot, akiket saját bevallása szerint bejelent és becsülettel fizeti utánuk a járulékokat.
Az összeszokott brigádokat sok esetben a közmunka gyengíti meg. Onnan ugyanis nem könnyű szabadulni. A közmunkaprogramban részt vevők az elmúlt években fizetés nélküli szabadságot kérhettek, így beállhattak akár a korábban összeszokott brigádba. Ezen egy nyári törvénymódosítás változtatott, amely lehetővé tette, hogy a közmunkások a programon belül vállaljanak idénymunkát.
A törvényalkotó azonban a bírálatok szerint átesett a ló túlsó oldalára: a közfoglalkoztatottaknak ugyanis gyakorlatilag kötelezővé tették a mezőgazdasági munkákon való részvételt azzal, hogy aki visszautasítja ezt, az egész közmunkaprogramból kizárják három hónapra, és segélyt sem kaphat.
Ez a módosítás így nem a munkásoknak könnyebbség, hanem azoknak a gazdáknak, akik embert keresnek a szedésre. A közmunkások bére ugyanis jóval alacsonyabb szinten mozog, mint a minimálbér vagy a bevett fizetség.
Andacs Noémi, a Tudatos Vásárlók Egyesületének programvezetője azt mondja, ,,szomorú, hogy a magyar napszámosok sokszor a szegény, fejlődő országokban tapasztalhatókhoz hasonló munkakörülmények között dolgoznak"
A tudatos vásárlók etikus, méltányos körülmények között termelt gyümölcsöket szeretnének, legyen az ecuadori banán vagy magyar alma. Ehhez az élelmiszerellátási-lánc összes szereplőjének együttműködése szükséges. A kereskedelmi láncoknak - ahol a gyümölcsök egyre nagyobb részét értékesítik -, óriási alkuerejük van, véli.
Ezt használhatják az árak lenyomására vagy méltányosabb munkakörülmények kivívására is. Nyugat-Európában számos példa létezik arra, hogy a láncok beszállítói szerződéseikben elvárják a méltányos munkakörülmények betartatását üzleti partnereiktől - tette hozzá
Fotó: MTI / Czeglédi Zsolt
Almaszüret, napszámos, idénymunka, gyümölcsszedés
Bár az almásokban dolgozó idénymunkások megbecsültségén kevésbé látszik, az alma a legfontosabb magyar gyümölcs. Az összes gyümölcsvetemény harmadán ezt termelik, a betakarított termésnek pedig jó években több mint háromnegyedét teszi ki. Lehetne tehát sikerágazat is, mint a legfőbb konkurenciának számító lengyeleknél, ám a kép legfeljebb vegyesnek mondható, több okból is.
Egyfelől igen nagy a hullámzás a termésben: a 2014-es rekord, csaknem 920 ezer tonna után 2015-ben mindössze 550 ezer tonna termett - a termőterület ehhez képest nagyjából állandó, 26-27 ezer hektár. És erre nem is az a legfontosabb magyarázat, hogy az időjárás kiszámíthatatlan és változékony. Pusztán azért sem, mivel a mostani szezonban nem nagyon történt olyan természeti katasztrófa, netán fagykár, amely megtizedelte volna a termést.
A termésvesztés elsősorban azokat a gazdaságokat érintette, amelyeknél nem korszerű módszerekkel - csepegtetés öntözéssel, modern tápanyagokkal - folyik a termelés - mondja Ledó Ferenc, a Zöldség-gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) elnöke. Ennek azért van jelentősége, mert egyes almafajták hajlamosak arra, hogy túlterhelődjenek, vagyis túl sok termést hoznak, a következő évben pedig emiatt nem is képződik rügy rajtuk.
Ez történt számos magyar gazdaságban is, ám amíg a modern módszerekkel termelőknél a veszteség mindössze 5-6 százalék volt, akadnak olyan gazdaságok is, amelyeknél 100 százalékos - vagyis egyáltalán nem termett semmi a fákon.
Az országban működő ültetvények harmada modern, a harmada átlagos, a harmadik harmad pedig olyan elavult gazdaság, amelyet gyakran még a rendszerváltás idején telepítettek. Az Északkelet-magyarországi Alma és Egyéb Gyümölcs Terméktanács (Ékasz) a VS.hu-nak adott válaszában kiemelte: a 26-27 ezer hektár körüli termőterületből mindössze 2-3 ezer rendelkezik jégeső elleni védelemmel, fagyvédelemről pedig érdemben nem is beszélhetünk.
A korszerűtlen termelésre vezetik vissza a szakértők azt is, hogy a Magyarországon termelt alma minőségében is van kivetnivaló. Nálunk csupán a termés 30 százaléka tartozik az étkezési kategóriába, a többi ipari felhasználásra megy, a fejlettebb országokban, például az osztrákoknál vagy az olaszoknál ez pont fordítva van.
Amíg a hullámzó minőség a kereskedők számára probléma, sok gazdának az megoldhatatlan, hogy nagy mennyiségben biztosítson egyforma minőségű terméket. Beszéltünk olyan észak-dunántúli termelővel, aki épp azért szakított a hazai multikkal és tért át egyéni értékesítésre, mert lehetetlennek tartotta, hogy egész évben azonos méretű és frissességű almákat vegyenek tőle. ,,Így minden gyümölcsöt akkor szedek le és adom el, amikor a legjobb ízű. A vevőim hálásak."
Fotó: Biosphoto / Jean-Luc & Françoise Ziegler
Almaszüret, napszámos, idénymunka, gyümölcsszedés
A szezon ráadásul nem csak a szedéskor rövid: a termés nagy részét nem tudják korszerű módon tárolni a gazdák. Jelenleg mindössze 150-200 ezer tonna almánál megoldott az időjárásnak ellenálló tárolás, a termés nagyobb részét azonban legfeljebb olyan gépszínekben helyezik el, amelyek talán még egy traktornak sem megfelelőek, nemhogy a fagyot nem tűrő gyümölcsnek.
Így a gazdák kényszerből ősszel zúdítják a piacra almájuk nagy részét, ami lenyomja az árakat. Január-februárra pedig alig marad étkezési alma a hazai piacokon, ezért a kereskedők rákényszerülnek az importra.
Az importból pedig nincs hiány: a külföldi termelők ugrásra készen várják, hogy eladhassák a terményeit. Elsősorban a lengyelek, akik EU-ban évente termelt 12 millió tonna almának csaknem a negyedét állítják elő. 2014-ben különösen rossz volt a helyzet, mivel a rekordtermésen kívül azzal is meg kellett birkózni, hogy az Oroszország által bevezetett importtilalom miatt a lengyel termés rázúdult az európai piacra.
A lengyel árszint nagyban befolyásolja a magyar árakat is. Mint az Ékasznál fogalmaztak: ha magyar értékesítő tárgyal bármilyen áruházlánccal, nem adhat drágább ajánlatot, mint a lengyel. Árelőnyt jelentene ugyan az, hogy a hazai alma esetében nem kell szállítási költségekkel számolni, ez azonban Lengyelország esetében mindössze 10-15 forintot ad hozzá a kilónkénti árhoz - mondja Ledó Ferenc.
Fotó: MTI / Balázs Attila
Almaszüret, napszámos, idénymunka, gyümölcsszedés
Az persze alapigazság, hogy minél több lépcsőn keresztül jut el a termék a fogyasztóhoz, annál nagyobb a rárakodó árrés - mondta kérdésünkre a Földművelésügyi Minisztérium. Azt is hozzátették azonban, hogy erre nincs általános képlet: az árrés függhet a beszerzés módjától, illetve a boltok árképzésétől is (például akciót hirdetnek).
Az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) viszont egy korábbi kutatást idéz, amely szerint a kereskedelmi és marketingköltségek akár az élelmiszerárak 80 százalékát is kitehetik - vagyis a termelőknek mindössze 20 százalék jut.
Általánosítani persze amiatt is nehéz, mivel az arányokban és az értékesítési csatornákban nagy különbségek lehetnek az egyes termékcsoportok között. Például egy márkázott termék gyártójának több tízmillió forintot kell fizetnie egy bolti promócióért vagy azért, hogy egy szórólapra kerüljön az áruja, a jellemzően termelői szerveződésektől beszerzett gyümölcsöknél ez nem így van.
Mindez azonban egyáltalán nem jelent garanciát a következő évekre, így az amúgy is tőkeszegény, hitelhez is nehezen jutó magyar gazdaságok sokszor ördögi körbe keverednek. A sok milliós beruházásokat nem vállaló termelők nem számíthatnak magas és stabilan kiszámítható jövedelemre. Ezért a náluk dolgozók sem számíthatnak bérük és munkakörülményeik radikális javulására.
Az ózdiak, a somogyiak így jövőre is legfeljebb annak örülhetnek, ha bérük valamennyivel meghaladja a minimálbért. És persze annak, hogy a gazdák még mindig megbíznak bennük.
http://vs.hu/gazdasag/osszes/akik-8-forintert-adjak-nekunk-az-alma-kilojat-0414#! s12 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-08-23 22:25:10, kedd
|
| |
| |
2016. augusztus. 23. 12:03
Ezért szűnik meg Magyarországon a málna termesztése. És a szederé is
Nyaralás helyett bevinné a szúrós bokrok közé öt héten keresztül a rokonságát, hogy 35 fokban látástól vakulásig gürizzenek, fejenként pár tízezer forintért? Ha nem, akkor ráérzett, hogy miért van bajban a magyar bogyós gyümölcs piaca.
Huszonöt évvel ezelőtt egy magyar család egy betakarítási szezon alatt akár 2-3 autó árát is meg tudta keresni málnatermesztéssel. Ami különösen akkor nem rossz, ha azt nézzük, hogy ezt ,,másodállásban", a napi 8 órás munka mellett tudta elérni - jövedelemkiegészítésként.
© Fülöp Máté
Az éves szokásos művelési munkálatok (telepítés, kapálás, gyomirtás, metszés) elvégzésén felül a családtagoknak és a rokonoknak az egész júliust szabadságon kellett tölteniük és mindenki részt vett a málna betakarításában. Ez a kemény munka volt a legfőbb áldozat, amit a bevétel érdekében vállalniuk kellett - a bevétel azonban majdnem biztosított volt.
1800-ért kéne adni a finom magyar málnát
Az utóbbi néhány évben azonban ez a jól működő modell ellehetetlenült. Oda jutottunk, hogy a málna és a szeder termesztése gazdaságosan már egyáltalán nem fenntartható Magyarországon.
Elmentünk Berkenyére, az ország egyik legfőbb málnatermesztő vidékére, és megnéztük, hogy miért van bajban a magyar bogyós gyümölcs.
,,A málna átvételi ára idén kilónként 550 forint körül volt. A gyümölcs leszedése azonban körülbelül 200 forintot elvisz ebből, mert egy ember egy óra alatt legfeljebb 3 kilogramm málnát tud szedni, és jelenleg 600 forint az órabére" - mondja Schmidt Szilárd, a málnát átvevő helyi hűtőház vezetője.
Schmidt Szilárd, a Berkenye Faluszövetkezet ügyvezető elnöke
© Fülöp Máté
Pillanatnyilag tehát egy kilogramm málnát annyiért lehet eladni, amennyi egy ember órabére, húsz éve azonban háromszoros volt ez az arány. Ahhoz tehát, hogy most is úgy lehessen keresni vele, mint régen, 1800 forintért kellene eladni a gyümölcsöt, ami elképzelhetetlen.
Fejlett ország lettünk, az iparba mennek az emberek a málnaföld helyett
A málna gazdaságos termesztését tehát az tette tönkre, hogy a magyar bérek emelkedtek, az átvételi árak pedig ezzel nem tudtak megfelelő mértékben lépést tartani.
Előbbinek akár még örülni is lehetne abból a szempontból, hogy fejlett ország lettünk, Nyugat-Európában sincs sehol nagy volumenű málnatermesztés, mert sehol sem éri meg ezt a munkaigényes gyümölcsöt művelni. Az ipar ugyanis elszívja a munkaerőt, jobb béreket ad, és az ott dolgozókat egyszerűen nem engedik el a nyár közepén négy hét szabadságra.
A berkenyei hűtőházban 12 fajta gyümölccsel foglalkoznak, a málnával és a szederrel egyre kevésbé.
© Fülöp Máté
Emellett a fiatalabb generációkat nem csak azért nem érdekli a málna és a szeder, mert nincs benne nagy pénz, hanem azért sem, mert a növény kényes, rizikós vele foglalkozni, és a szedés, illetve a művelés nehéz munka.
A málnabokor szúrós. A málnabokor nem szereti a nagy meleget,
márpedig nálunk egyre melegebbek a nyarak. Így összességében ez már nem egy vonzó perspektíva.
Senki sem szeretne szerb és ukrán napszámosbérért dolgozni
De miért nem lehet 1800 forintot elkérni egy kiló málnáért? Azért nem, mert Szerbiában és Lengyelországban sokkal olcsóbb a termelés, és a nyugati ipari vevők azonnal oda mennek, ha mi magasabb árakkal próbálkozunk. ,,Az igaz, hogy a magyar málna finomabb, mint a lengyel, de ez az ipari felhasználásnál alig számít. Sokkal jobban megéri az ízetlenebb, de olcsóbb lengyel fajtát venni, és ízfokozókkal javítani rajta, mint megadni nekünk a prémiumárat" - magyarázza Schmidt Szilárd.
© Fülöp Máté
Szerbiában a magasabb fekvésű völgyekben termesztik a málnát és a szedret (vagyis a magyarnál is melegebb éghajlat ellenére hűvösebb helyeken), a munkaerő pedig olyan olcsó, hogy azzal mi nem tudunk versenyezni - vélhetően már nem is szeretnénk.
A lengyelek innovatívak, és nagyon leköröztek minket
Lengyelországban az igénytelenebb fajták telepítését támogatja az állam, a szedést pedig úgy segítik, hogy a termesztőknek csak egy alacsony összegű átalánydíj után kell megfizetni a járulékokat, függetlenül attól, hogy mennyit fizetnek a gazdák a napszámosaiknak. A szedéshez ukrán vendégmunkásokat alkalmaznak, akik kevéssel is beérik. Magyarországon ezzel szemben azt is be kell jelenteni, ha a sógor átjön a szomszédból szedni, és rendesen le is kell adózni, kedvezmény nincs.
Míg az aranykornak számító kilencvenes évek első felében az országban összesen 20-25 ezer tonna málnát termeltek, addig tavaly már csak 800 tonna körül volt a termés, és a családok egyre-másra hagynak fel a tevékenységgel. Szerbia ugyanezen időszak alatt 10 ezer tonnáról 100 ezer tonnára növelte a betakarított mennyiséget, Lengyelország pedig 20 ezerről 800 ezer tonnára ugrott. A lengyelek olyan új fajtákat fejlesztettek, amelyeket géppel lehet szedni. Ez a fajta azonban nem bírja jól a magyar éghajlatot, tehát ezt mi nem tudjuk meghonosítani, a magyar fajta művelését pedig nem lehet gépesíteni.
© Fülöp Máté
A lengyelek tehát áttértek a nagyüzemi termesztésre, míg mi a szerbekkel együtt manufaktúrában maradtunk, de a szerb napszámosok alacsony bére nálunk semmire sem elég.
Így esély sincs a málna és a szeder megmentésére.
Az olló extrém módon szétnyílt. A szeder most már olyan alacsony áron jöhet be Szerbiából, hogy egy magyar kereskedő gyakorlatilag a feldolgozott terméket (lekvárt) kaphatja meg azért az összegért, amelyért a magyar szedret átvehetné.
Csak a friss megy, de abból nem kell sok
Ilyen körülmények között kizárólag a friss málna adható el Magyarországon, kilónként átlagosan 800-1000 forint körül. Ennél ugyanis számít az íz és a frissesség, hiszen a málnát és a szedret nem lehet fagyasztás nélkül messzire szállítani. A finom magyar málnát még el lehet vinni Ausztriáig, ahol a minőséget meg tudják fizetni, de mindez összességében nem igényel évi 300-400 tonna gyümölcsnél többet. Várhatóan ez az igény megmarad és néhány családnak ez még hosszabb távon is bevételi forrást biztosíthat.
© Fülöp Máté
Emellett még egy speciális, bár kis piac is biztosan életben marad: málnapálinkát ugyanis csak magyar málnából lehet készíteni.
http://hvg.hu/gazdasag/20160823_nem_eri_meg_magyarorszagon_a_malna_es_szeder_term esztes_berkenye_hutohaz_szerb_lengyel_domping |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-08-23 22:17:02, kedd
|
| |
| |
Hitvány professzorok köre
Történelmünk, kultúránk legnagyobb alakjai is védtelenek, különösen gyalázatos rezsimek idején: nincs olyan nagy alakja a magyarságnak, akinek nevét ne bitorolta volna, ne bitorolná el akár egészen hitvány társaság is. Az első magyar felelős kormány vértanú miniszterelnökét sem védte, védhette meg senki a hihetetlenül szolgalelkű, magukat minden orbáni aljassághoz készséggel adó professzorok társaságától.
Banánköztársaság, Kiemelt | Szerző: Gusztos Istvan | 2016. augusztus 23.
Ha beszélhetünk elviselhetetlenné vált értelmiségi árulásról, hát az ő esetükben meg kell tenni. Bár meggondolandó: címektől, rangoktól vagy akár tudományos teljesítményektől lesz valaki értelmiségi, vagy kell ahhoz magatartás is? Valami önállóság, minden fennálló kíméletlen - azaz amennyire csak lehet, részrehajlástól, megalkuvástól, főleg seggnyalástól mentes - bírálatára, értékelésére való állandó készenlét?
Legalább két, meglehetősen nagy létszámú ,,értelmiségi" szervezet hoz szégyent önmagára és az országra, valamennyiünkre: a magát ,,Magyar Művészeti Akadémiának" nevező makoveczista Orbán-kegyencek társasága, és a folyamatos seggnyalásban páratlanul szorgalmas és megbízható ,,Professzorok Batthyányi Köre".
Vajon miért pont Batthyányról nevezték el magukat? Talán minél szolgalelkűbb egy társaság, annál inkább szeretne gerincesnek, jellemesnek tűnni - de hát nagy nevek elbitorlásával csak a gyatra látszat teremthető meg.
Szánalmas a múltja is ennek a társaságnak - az alábbi kép minden szónál többet mond:
https://scontent.fbud1-1.fna.fbcdn.net/v/t1.0-9/1459987_10200792721921072_1284419 489_n.jpg?oh=5146f867d1bca226f2196d793fc32414&oe=585D71C5
Köréje gyűlnek, mint a malacok gazdasszonyaikhoz, ha kukoricát csörgetnek (Petőfi: A helység kalapácsa)
S miért e háborgás? Augusztus 22-én e hitvány társaság ismét úgy érezte, bizonyságot kell tennie hűségéről: gyalázatos közleményt adott ki.
S ha legalább gyalázatosságában őszinte volna! De nem: ahogy egyszer-egyszer korábban, úgy most is jelezte, hogy ,,fenntartásai" azért vannak: kampánykérdések leegyszerűsített állításairól meg holmi ízlésvitáról hadoválva pilátuskodott.
Aljas szándékkal összehordott valótlanságokat, brutális embertelenségeket leegyszerűsített, de alapjában igaz, támogatandó, legfeljebb ízlés szempontjából vitatható állításoknak hazudni: a szolgalelkűség ritka undorító példája. S ami igazán súlyossá teszi a dolgot: minden komoly kényszerítő körülmény nélkül...
Hogy netán meggyőződésük, amit mondanak?
Ezt nagyon nehéz elhinni; értelmiségiek esetében ilyen meggyőződés alig képzelhető el: mintha azt állítanák, a Nap forog a Föld körül...
De ha meggyőződés, akkor is: a meggyőződésből elkövetett aljasság is aljasság. Már ha föltételezzük, hogy vannak bizonyos kötelező és Európában - legalábbis tőlünk nyugatra - (ma még?) elfogadott, érvényes emberi, civilizációs-kulturális normák; s ha föltételezzük, hogy az értelmiségi létnek vannak etikai kritériumai, s meggyőződéseinket azokhoz kell mérnünk.
Értelmiségi árulás?
A társaságnak köze nincs semmihez, ami valóban értelmiségi. Legföljebb professzorok - olyanok, amilyenek.
http://gepnarancs.hu/2016/08/hitvany-professzorok-kore/
*************************
Ángyán József kilépett a Professzorok Batthyány Köréből, mert az a NEM-el való szavazás mellett emelte fel a hangját nemrég kiadott nyilatkozatában.
Úgy látszik, nem csak a lovagkereszt kezd megtisztulni a szeméttől, hanem a Professzorok Batthyány Köre is! Tisztul az ország, tisztul a világ, a férgek mennek vissza a kövek alá.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-08-23 22:09:18, kedd
|
| |
| |
Tamás Róbert 2016-08-23
Nem ti vagytok '56, nem ti vagytok a magyar szabadságharc, nem ti vagytok Magyarország
Hogy vidáman induljon a nap, szó szerint idézzük a halszagú forradalmi kormányinduló cikizése miatt agysokkot kapott illetékesek közleményét, amit tegnapra sikerült összebarkácsolniuk. Hogy kivel íratták meg, az a stílusból elég jól leszűrhető. Lássuk.
Budapest, 2016. augusztus 22., hétfő (OS) - Az 56-os Emlékbizottság közleménye:
,,Az elmúlt napokban több méltatlan támadás érte az 1956-os forradalom és szabadságharc hatvanadik évfordulójára szervezett emlékév előkészületeit. Tekintettel arra, hogy az irányított és összehangolt támadások a baloldali és liberális, valamint a Jobbikot kiszolgáló médiumokban kaptak teret, az 56-os Emlékbizottság az alábbi nyilatkozattal fordul Magyarország polgáraihoz.
Az Emlékbizottság szomorúan szembesült azzal, hogy negyed századdal a kommunista diktatúra bukása után ma is teret kapnak a kommunista és náci diktatúra lejárató kampányait megidéző sajtótámadások, melyek nincsenek tekintettel az érzelmi közösséget és identitást nyújtó, függetlenségünket és szabadságunkat szimbolizáló ünnepeinkre. Nem szabad elfelejtenünk, hogy tíz évvel ezelőtt a mostani 60. emlékévet támadó liberálisok semmi kivetni valót nem találtak az ünnepen a védtelen tömegbe lövető Gyurcsány-kormány tevékenységében. Akik ma hazugsággal és homofób kirohanásokkal támadják az emlékévet, abban érdekeltek, hogy a 20. század legnagyobb antikommunista harca ne válhasson a jövő nemzedékek büszkeségpontjává. Ne engedjük! "
Kiadó: Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány
Viszonylag hülyeségtűrő vagyok - ez persze távolról sem jelenti azt, hogy szó nélkül megyek el a tulokságok mellett, mert miért is tenném? - de ez a szöveg! Valami egészen drámai, ahogy ezek a jóemberek meg tudnak sértődni. Egyem meg az ő érzékeny lelküket és persze közben vesszen Gyurcsány! Hogy ez a szerencsétlen ember hogy kerül már megint ide, azt komolyan nem értem. Ő szerezte a halkonzerv-nótát, vagy mi történt? Na, mindegy is. Mivel megszólítva érzem magamat, mint magyar állampolgár, akihez oda van fordulva a komplett 56-os emlékbizottság - miheztartás végett nézzünk már rájuk egy percre:1
Eddig jutottam a nézésben, innen amúgy is Schmidt Mariska és Balog Zoltán - jut eszembe, a Dóri Ház megkapta már a pénzt, Balog pajtás? - következik, majd a fél Fidesz.
Ezt a két csodálatos embert egymás mellett látni önmagában megrázó élmény, de hogy Wittner Mária foglalkozása szabadságharcos, az számomra most vált világossá. Szabadságharcos! Azt a kutyafáját, amit a macska rúgjon meg!
Megint elkószáltam, de a szabadságharcos matróna elemi erővel hatott rám. Tehát válaszoljak én a bizottságnak, mert még a végén jobban idefordulnak.
Drágáim!
Nyugodjatok meg szépen, nem érte méltatlan támadás a működéseteket. Teljesen méltó támadás érte, ugyanis elvertetek 50 millió forintot egy gagyi, ráadásul használt bazsevára, amihez valaki halmazati bűnként (ha eddig ilyen nem volt a jogban, majd most) írt egy penetráns, ócska, de legalább röhejes szöveget.
Nem volt irányított a támadás, mindenki spontán háborodott fel, tök magától.
A baloldali és liberális oldalról villámgyorsan pattanjatok le és ne akarjátok összemosni azzal, ami a ti leglényegetek: a kommunista diktatúra (náci is, igen) propagandájával. Ezzel a Fidesz-kormány operál évek óta, nem is sikertelenül. Csak sajnos (nektek sajnos) egy adott társadalomban egy bizonyos százalékban vannak jelen hülyék, azokat meg már megtaláltátok. Életkoruknál fogva nem is nagyon szaporodnak, úgyhogy próbáljátok meg beosztani őket.
Ne azonosuljatok ennyire az ünnepeinkkel. Senki nem támadta '56-ot (és nem kedveskéim, nem ti vagytok '56, ti csak egy vicces társaság vagytok), hanem a gagyi nótát támadta mindenki.
A homofób izét nem értem. Valaki lebuzizott valakit valahol a halkonzerv-induló kapcsán? Mert ha igen, akkor nézzetek már rá a címlapra, mert azt a sajtóvégterméket alighanem ti fizetitek a mi pénzünkből.
Tömörítek és lassan írom, hogy Wittner Mária főállású szabadságharcos is értse:
Nem ti vagytok '56, nem ti vagytok a magyar szabadságharc, nem ti vagytok Magyarország. Ti az én pénzemet szórjátok hülyeségekre, az én nevemben rendeltek egy drámaian ócska harci indulót és amikor nekem az nem tetszik és elmondom, akkor ti vagytok felháborodva és ti kéritek ki magatoknak. Semmi gond! Szépen fizessétek vissza az összes pénzt a közös kasszába, a saját, adózott jövedelmetekből szabadságharcoljatok, akkor majd felháborodhattok. Addig meg csönd legyen.
Pápuszi:
Róbert, a nép
http://kolozsvaros.com/2016/08/23/nem-ti-vagytok-56-nem-ti-vagytok-a-magyar-szaba dsagharc-nem-ti-vagytok-magyarorszag/
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-08-23 20:54:13, kedd
|
| |
| |
2016. 8. 22. 05:00
Romlottak a foglalkoztatási kilátások
Az üzleti és a fogyasztói bizalom is romlott, idei mélypontjára esett a GKI konjunktúraindexe.
Az üzleti és a fogyasztói bizalom is romlott augusztusban, ezzel idei mélypontjára esett a GKI konjunktúraindexe. Az üzleti szférán belül mind a négy vizsgált ágazat várakozása kisebb-nagyobb mértékben romlott. Az ipari bizalmi index számottevően csökkent: egyaránt romlott az elmúlt időszaki termelési helyzet megítélése és a közeljövőre vonatkozó kilátás is. Kedvezőtlenebbé vált a belföldi rendelésállomány és a készletek megítélése is.
Az építőipari bizalmi index hároméves mélypontra süllyedt a kormányzati lakásprogramok ellenére. A magasépítőcégek kilátásai a GKI szerint számottevően romlottak, míg a mélyépítő cégeké kissé javultak. A kereskedelmi bizalmi index értéke tovább csökkent, és 2013 novembere óta először került negatív tartományba. Ez feltehetően összefügg az ágazatot sújtó drasztikus munkaerőhiánnyal és az egyre magasabb bérköltségekkel. A szolgáltatói bizalmi index értéke a júliusi jelentős emelkedés után augusztusban visszaesett, de még így is meghaladja a május-júniusi szinteket.
A foglalkoztatási szándék mind a négy ágazatban gyengült, különösen erőteljes volt a romlás a szolgáltató szektorban, ugyanakkor a lakosság munkanélküliségtől való félelme kissé mérséklődött. A magyar gazdaság közeljövőben várható helyzetének megítélése augusztusban mind a négy ágazatban látványosan javult.
A lakosság a következő egy évre vonatkozóan saját várható pénzügyi helyzetét, a nagy értékű tartós fogyasztási cikkek vásárlásának lehetőségeit, valamint a várható megtakarítási képességét is az előző hónaphoz képest rosszabbnak ítélte.
http://www.vg.hu/gazdasag/romlottak-afoglalkoztatasi-kilatasok-474382?utm_source= hirlevel&utm_medium=hirlevel&utm_campaign=gazdasagi |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-08-23 20:40:12, kedd
|
| |
| |
Forgács Erzsébet 2016-05-22
Olvasói levél Angliából: Üzenem a Kövér Lacinak, hogy ne ugasson
Fotó: Lázár Gergő Fotó: Lázár Gergő
Olvastam 2016.05.20-ai ,,Megkerestük Kövér Lászlónak a magyar kisgyermekeket. Angliában vannak" c. cikkét. Mivel a cikk végén megemlíti, hogy a témába vágó leveleket vár, így billentyűzetet ragadtam.
Yorkshire-ben élünk egy kisvárosban (Rotherham) két gyermekünk van 4 és 11 évesek. Édesen törik a yorkshire-i dialektust. Én villamosmérnök vagyok, két nyelven beszélek a magyaron kívül, a feleségem az egészségügyben dolgozott. Én egy éve jöttem ki, a család fél éve van itt. 30 mérföldes sugarú körben még két magyar családról tudunk és ismerünk egy egyedülálló magyar fiatalembert, aki szintén itt él. Szóval Londontól északabbra is élnek magyar családok.
Hogy miért jöttünk ki? A feleségem 15 év közalkalmazotti jogviszony után 100 ezer forintot tudott keresni a magyar egészségügyben úgy, hogy röntgenben dolgozott és járt neki a veszélyességi pótlék. A két diploma és a két nyelv nekem arra volt elég, hogy átlagban 2,5 évente 4-9 hónapig voltam munkanélküli, ezért a végén ,,kicsit összecsaptak a fejünk felett a hitelek". Nekem meg - finoman fogalmazva - tele lett a hócipőm a magyarországi állapotokkal.
Mikor kijöttem egy bőrönd ruhával, egy munkaszerződéssel meg ezer fonttal a zsebemben, szállodában laktam 3 hétig. 3 hét után találtam bérelhető lakást, 4 hónappal a kiérkezésem után autót tudtam venni (nem hitelre), hét hónappal a kiérkezésem után egy nagyobb lakást tudtam bérelni, bebútorozni, megvenni az egész családnak a repülőjegyet és megrendelni a reptéri transzfert. Mindezt a mérnöki fizetésemből, mely éppen, hogy eléri a régiós átlagot. Szóval ez a különbség a két ország között.
A nagy fiam itt jár iskolába és élvezi, szereti, szabályosan kivirágzott. Magyarországon mi volt? A ,,Hoffmannizált" iskolában bent volt egész nap, majd hazaérkezés után még 2-4 órán keresztül kellett házifeladatot csinálnia és magolnia bődületes baromságokat. Nota bene, mióta itt van 3 díjat is nyert az iskolában.
Szóval üzenem a Kövér Lacinak, hogy ne ugasson! Megvannak azok a magyar gyerekek csak biztos távolságban tőle...
http://kolozsvaros.com/2016/05/22/olvasoi-level-angliabol-uzenem-a-kover-lacinak- hogy-ne-ugasson/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-08-23 20:30:41, kedd
|
| |
| |
Botrány, botrány hátán, eltusolt korrupciós ügyek hegyén hátán, ez jellemzi a zsidók uralta “magyar" politikát, pártokat és az egész szétrohad luxuskuplerájt. Egy gyalázat itt már minden. Nincs itt már senkinek mit mutogatnia a másikra. Egy tetves szarkupac alma mindegyik. Nincs itt se jobboldal, se baloldal, se semmi, csak bűnözők vannak.
Lubickolás a dagonyában
Közzétéve 2016-08-23
Jobbik: Orbán tárja fel az igazságot a Voldemort-ügyben
A Jobbik az igazság kiderítését és felelősségre vonást vár Orbán Viktor miniszterelnöktől az úgynevezett Voldemort-ügyben.
Volner János, az ellenzéki párt alelnöke keddi budapesti sajtótájékoztatóján szóvá tette, hogy a kormányfő nem hívta vissza parlamenti képviselői tisztségéből a korrupciós ügybe keveredett Mengyi Rolandot, miközben “buzgón kovácsbélázik", és hasonló intézkedést vár a Jobbiktól.
Mint mondta, szeretnék tudni, hogy ki állította le a kormánypárti politikus tettenérését, s hogy ehhez volt-e köze Polt Péter legfőbb ügyésznek vagy az adóügyeket felügyelő Tállai András államtitkárnak. A jobbikos politikus szerint
a miniszterelnöknek azt is ki kellene derítenie, hogy kikkel játszhatott össze az uniós forráselosztással foglalkozó Miniszterelnökségen Mengyi Roland, aki szerinte önállóan nem készíthette elő az ügyletet.
Volner János felhívta a figyelmet arra: ennél a korrupciós esetnél 90 százalékot meghaladó volt a visszaosztás, míg általában “beérik a Fidesz-közeli résztvevők" 30-40 százalékkal is. Kérdés, hogy ez éves szinten milyen nemzetgazdasági károkat jelent - vetette fel.
(atv)
Bal-Rad komm: A döbrögisztáni látszatellenzék boldogan lubickol a demokrácia dagonyagödrében, a Parlamentnek nevezett disznóólban.
“...szeretnék tudni, hogy ki..."
-Senki! Hiszen nem is volt semmi! Voldemort Nagyúr megmondta, Bihar Ura Fejenagy meg hisz neki! Ennélfogva nemzetgazdasági károk sem keletkeztek. Úgyhogy nincs itt semmi látnivaló!
A döbrögisztáni látszatellenzék arra egyáltalán nem kíváncsi, hogy HOVÁ LETT AZ ORSZÁG? MIBŐL LETT A BORZASZTÓ MÉRTÉKŰ ADÓSSÁG? Hogyan keletkezett négymillió koldus?
A döbrögisztáni látszatellenzéknek szava nincs azok hallatán, amikor egy romániai jöttment kis csirkefogó azzal indokolja a mérhetetlen rablást, hogy itt kérem az Új Úri Döbrögisztán, az Új Nemmzetthy Elyth feltőkésítése zajlik!
A döbrögisztáni látszatellenzék papírmasékat gyárt és mutogat a televíziókamerák előtt, egyes lopási-rablási akcióterv napvilágra kerülése esetén, oszt' jónapot! Ennyi!
Odaállnak a kamerák elé, és KÉRDÉSEKET tesznek fel a döbrögista bűnbandának: “mondjátok már hogy csináltátok?!"
Döbrögisták és látszatellenzékük LÁTSZATKORMÁNYZÁST ÉS LÁTSZATELLENZÉKET JÁTSZANAK A POLGÁRI DEMOKRÁCIA POSVÁNYÁBAN!
A döbrögisták lopnak!-uram bocsá' Új Nemmzetthy Elythet gyúrnak éppen-látszatellenzékük meg síránkozik! És kérdezget!
Mi itt a Bal-Rad-on feltesszük a kérdést: NEM FÉLTEK TI? Döbrögisták és látszatellenzék?!
http://www.balrad.com/2016/08/23/lubickolas-a-dagonyaban/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-08-23 20:18:43, kedd
|
| |
| |
Mindegyik politikai bűnbandánk fél!
Közzétéve 2016-08-23
Kormánykritikus szavazók tömegeitől fél a Fidesz?
A kormánypártok ellehetetlenítették az Országgyűlés hétfőre összehívott rendkívüli ülését, így nem került napirendre a választási eljárási törvény levélben szavazás kiterjesztését célzó módosítása. De miért nem akarja a Fidesz, hogy szavazhassanak a külföldön dolgozó magyarok?
im
Továbbra sem szavazhatnak levélben a külföldön élő magyarok. A parlament a Jobbik kezdeményezésére hétfőn tárgyalt volna a választási törvény módosításáról, de a kormánypárti képviselők nem mentek el a rendkívüli ülésre. Szerintük ugyanis politikailag aggályos, hogy az ellenzék egy már kitűzött népszavazás szabályain változtatna.
Az ellenzéki pártok szerint azonban a kormány bojkottja azt jelenti, hogy nem tesznek eleget a megbízatásuknak és arcul csapják a választókat.
A javaslatot benyújtó Szávay István szerint a választási törvény igazságtalan, a megoldás csak az lehetne, ha a módosítanák a jogszabályt, hogy minden, külföldön lévő magyar állampolgár szavazhatna, függetlenül attól, hogy van-e állandó magyarországi lakcíme.
A Fidesz szerint ugyanakkor a jelenleg hatályos választójogi törvény kiállta az Alkotmánybíróság és a strasbourgi emberi jogi bíróság próbáját is, ezért szükségtelennek tartják a módosítást. Halász János frakciószóvivő szerint az ellenzék célja a rendkívüli ülés összehívásával csak az volt, hogy ellehetetlenítsék az október 2-i népszavazást.
Ki akarja ellehetetleníteni a népszavazást?
Az LMP szerint azonban a távolmaradásukkal a fideszes és KDNP-s képviselők bebizonyították, hogy nem tesznek eleget a választópolgároktól kapott megbízatásuknak, mert nem látják el a külföldön lévő magyarok képviseletét. Szél Bernadett az ATV A nap híre című műsorában azt mondta: ha a kormány tényleg komolyan venné a népszavazást, akkor mindent megtenne annak érdekében, hogy minden magyar szavazhasson.
Hozzátette: szó sincs arról, hogy az LMP el akarná lehetetleníteni a népszavazást, éppen azt akarták elérni, hogy több százezer külföldön dolgozó magyart bevonjanak abba.
Szél szerint a Fidesz a kormánykritikus szavazóktól tart, akik többnyire egzisztenciális okok miatt hagyták el az országot. Szerinte a kormánynak az a célja, hogy a következő másfél hónap csak a migrációról szóljon, nem pedig a bérekről, az oktatásról vagy az egészségügyről.
2018-ban lenne necces a Fidesznek
Hasonlóképpen vélekedett Szent-Iványi István, a Magyar Liberális Párt politikusa is az ATV műsorában. Szerinte a Fidesz-KDNP sejti, hogy ,,azok az emberek, akik kint vannak, nem úgy szavaznának, ahogy ők gondolják". Máskülönben nem nehezítené meg a szavazni akaró külföldön dolgozó magyarok dolgát.
Hozzátette azt is, hogy a mostani módosításoknak vonatkoznia kellene az országgyűlési választásokra is, az pedig nagyon nem mindegy a Fidesznek, hogy az a több százezer ember kire voksolna 2018-ban.
A Liberálisok szerint egyébként az lenne a megoldás, ha bevezetnék az internetes szavazás lehetőségét, mert ez olyanokat is bevonna a voksolásba, akik egyébként nem szívesen veszik a fáradtságot arra, hogy elmenjenek a szavazóhelyre, vagy nincs is rá lehetőségük.
Szavazzunk, vagy ne szavazzunk?
Szakács László, az MSZP frakcióvezető-helyettese szerint nem lehet szavazó és szavazó között különbséget tenni. Jelenleg ugyanis a határon túli magyaroknak megvan a lehetőségük a levélben történő szavazásra, a külföldön dolgozóknak ezzel szemben sok esetben több száz kilométert kellene utazniuk a konzulátusig, ahol leadhatják a voksukat.
A Magyar Liberális Párt egyébként arra buzdítja a híveit, hogy vegyenek részt az októberi referendumon, és szavazzanak igennel. A kérdés a következőképpen fog szólni:
,,Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?"
(atv)
Bal-Rad komm: “...ha a kormány tényleg komolyan venné a népszavazást, akkor mindent megtenne annak érdekében, hogy minden magyar szavazhasson..."
-KOMOLYAN VESZI! NAGYON IS KOMOLYAN VESZI! Ugyanis megteremtette a lehetőségét-tákolmányosan-hogy minden magyar állampolgár SZAVAZHASSON! Így-vagy úgy! LEVÉLBEN-vagy CSAK személyesen!
Van ma Döbrögisztán vajdaságban EGY NEMZETI EGYETÉRTÉSI MINIMUM! Ez pedig a választási törvény jogilag is szentesített családr volta, ami ellen CSAK berzenkedik minden egyes KÖZPÉNZEKBŐL KITARTOTT MŰELLENZÉK!
Mindegyik az éppen aktuális érdeke szerint berzenkedik a bármilyen “választások" döbrögisták által elrendelt lebonyolítása ellen. Amely döbrögista horda nyilvánvalóan szeretné az urnáktól távoltartani az általa elüldözötteket. És a végletekig leegyszerűsíteni-mi több: A VÁLASZTÁSI CSALÁS SAJÁT RÉSZRE VALÓ LEHETŐSÉGÉT BIZTOSÍTANI-az általuk KÖZPÉNZEKEN MEGVETT MAGYAR ÁLLAMPOLGÁROK szavazásait!
A becsapós-álságos kérdésről kiírt kvótareferendum végeredménye nem oszt-nem szoroz! Ezzel mindenki tisztában van.
A döbrögista horda mindössze technikai-szavazatszámlálás-technikai-főpróbát tart! Ha esetleg valahol “finomítani" kellene még a dolgokon, még lesz egy évük rá!
A kvótareferendum a 2018-as országgyűlési “választások" tecknikai főpróbája lesz! A bebetonozás technikájának folyamatát tökéletesre csiszolni.
Látja ezt a Jobbiktól kezdve Fodor Gabrielláékig mindenki!
Szóval van ez a NEMZETI EGYETÉRTÉSI MINIMUM! Egy ilyen esetben minimum összefogna MINDEN ELLENZÉKI-ÉS UTCÁRA VINNÉ A NÉPEKET!
De itt nem ez történik! Itt és most minden “ellenzéki" a természetes kiválasztódás folyamatában kíván részt venni!
MINDEGYIK ARRA TÖREKSZIK, HOGY A DÖBRÖGISTA HORDA ŐT VÁLASSZA KI A DEMOKRÁCIA SZIMBÓLUMÁVÁ!
Mert az jó pénzzel jár! NEKIK!
Azt ugyanis megintcsak jól tudják, hogy az utcára hívni a népeket-számukra is igencsak kockázatos dolog!
http://www.balrad.com/2016/08/23/mindegyik-politikai-bunbandank-fel/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-08-23 20:14:53, kedd
|
| |
| |
Stumpf és a jószándékú konzervatívok felelőssége
,,Az ország polgárainak többsége egyáltalán nincs euforikus hangulatban. Sok jól képzett szakember és fiatal hagyja el az országot, és keres külföldön munkát. A polgári erények (szorgalom, tehetség és tudás megbecsülése, mértéktartás, tisztesség) helyét egyre inkább a féktelen karriervágy és gazdagodás hajszolása veszi át. Az értékalapú elkötelezettség helyébe mindinkább a feltétlen lojalitás lép, a racionális érvelést pedig háttérbe szorítja az olykor demagógiába hajló populizmus" - írta nemrég esszéjében Stumpf István alkotmánybíró. Szavaira érdemes odafigyelni, hiszen mégiscsak annak a jogi egyetemi szakkollégiumnak az alapítója és egykori tanára, amely a jelenkor Magyarországát formáló politikai elit vezető szereplőit - így például Orbán Viktort, Kövér Lászlót, Simicska Lajost vagy épp Szájer Józsefet - kitermelte. Stumpf alapította a mára milliárdos állami pénzekkel teletömött Századvég-birodalom elődjének számító kutatóműhelyt és alapítványt, de egykori kancelláriaminiszterként egyedülálló rálátása van Orbán és a Fidesz kormányzati stílusára is. Az azóta alkotmánybíróvá emelt politológus nem először fogalmaz meg kritikát egykori tanítványaival szemben, 2006 után még Orbán mielőbbi visszavonulását is szorgalmazta; látható eredménytelenséggel. Persze azt sem szabad elfelejteni, hogy a 2010-es kétharmados Fidesz-győzelem után már újra forradalomról és legalább tíz-tizenöt évre szóló keretek megalkotásáról beszélt, hogy - idővel megtapasztalva a fideszes elit bosszú- és zsákmányéhes dúlását - újra kritikussá forduljon. Stumpf ma már újra arról beszél, hogy jelen kormányzati generációnak a hatalmi gondolkodásába simán belefér, hogy a hatalomgyakorlásukat korlátozó intézmények erejét megnyirbálják, vagy, hogy ,, a csúcsra járatott hatalomkoncentráció" jelentősen erodálta az ,,alkotmányos demokráciába vetett hitet."
A jelenlegi kormány alkotmányellenes magatartásának egyik világos bizonyítéka a külföldre vándorolt magyar fiatalok szavazati jogának egyértelmű és szégyenletes korlátozása, amely ellen alkotmánybíróként Stumpf István is fellépett; különvéleményében hangsúlyozta, hogy a hatályos választási rendszer diszkriminálja az érintetteket. ,,Azokat a magyar állampolgárokat, akik immár jelentős számban (nem ritkán kényszerűségből) hagyják el hazájukat, hogy hosszabb-rövidebb ideig külföldön éljenek" - fogalmazott Stumpf. Egyetértünk. Ezért is indítottam online petíciót az egyenlő választójog kikényszerítéséért, amelyet többezer Magyarországon és külföldön élő választópolgár írt már alá. Szimbolikus jelentősége lenne, ha meghatározó konzervatív gondolkodók - például Stumpf István - is csatlakozna a kezdeményezéshez. Mert, hogy is mondta Bibó István? ,,Abban a görcsös félelmi állapotban, mely elhiszi, hogy a szabadság előrehaladása veszélyezteti a nemzet ügyét, nem lehet élni a demokrácia javaival. Demokratának lenni mindenekelőtt annyit tesz, mint nem félni: nem félni a más véleményűektől, a más nyelvűektől, a más fajúaktól, a forradalomtól, az összeesküvésektől, az ellenség ismeretlen gonosz szándékaitól, az ellenséges propagandától, a lekicsinyléstől és egyáltalán mindazoktól az imaginárius veszedelmektől, melyek azáltal válnak valódi veszedelmekké, hogy félünk tőlük. Közép- és Kelet-Európa országai azért féltek, mert nem voltak kész, érett demokráciák, s minthogy féltek, nem is tudtak azokká válni." Ideje lenne újraértékelni a szakkollégium névadójának szavait. Minden jó szándékú konzervatívnak.
Orbán Viktor vízválasztó, az illiberális államot meghirdető tusványosi beszéde után megfogadtam, hogy európai képviselőként nyílt levélben fogom minden héten figyelmeztetni a közvéleményt a rezsim bűneire. Százharmadik alkalommal kongatom a harangokat, de addig folytatom, amíg szükség van rá. Mert európai demokrataként ez a dolgom.
dr. Ujhelyi István
az MSZP alelnöke, Európai Parlamenti képviselő
2016. augusztus 7.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-08-23 20:07:59, kedd
|
| |
| |
Londonban mi a helyzet?
Közzétéve 2016-08-23
...Utánajártunk annak, hogy mi a helyzet Európa trendfővárosában, Londonban. Itt nemcsak, hogy takarítónőt tudunk otthonunkba rendelni, hanem egy cikk szerint új fajta státuszszimbólumnak számít a patyolattiszta lakás.
Ennek megfelelően nem elég sima takarítót hívni, specialistára lehet szükségünk és ennek borsos ára is van.
52 ezer forintot fizethetünk azért, hogy valaki helybe zsírtalanítsa a sütőnk összes alkatrészét,
25 ezer forintért lesz újra fehéren ragyogó a hűtőnk,
21 600 forintért gőzöltethetjük ki az alvómatracunkat,
162 ezer forintért pedig a fakandallónkat és környékét varázsolják újra tisztává.
Vannak mindemellett olyan tisztítási munkák is, amit óradíjban vállalnak a specialisták, ilyen a zuhanyzó és környékének vízkőmentesítése és sikálása. Ezzel a munkával óránként 7 200 forintot lehet keresni.
Tanulság mindebben nemcsak az, hogy Londonban drágább a munkaerő, hanem az is, hogy még sokáig megérheti itthoni értelmiségi munka helyett Angliában takarítani - ha kizárólag a bevételi oldalt vesszük figyelembe.
(Forrás: penzcentrum)
Bal-Rad komm: Hát egy hálózsákkal, meg egy málhazsákkal (benne egy havi tisztálkodó fölszereléssel) neki lehet vágni! Londonba!-takarítani. Meg vagy két-háromnapi hidegélelemmel. Persze számolni kell azzal, hogy szavazni levélben nem lehet.
Döbrögisztán jelelenlegi és jövőbeni qrmányainak jól meg kell nyomniuk a ceruzát, ha járulékcsökkentéssel akarják a honi béreket növelve itthon tartani a Londonban takarítani vágyókat.
http://www.balrad.com/2016/08/23/londonban-mi-a-helyzet/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 18
|
|
|
|
2016. Augusztus
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
334 db bejegyzés |
| e év: |
5039 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 1542
- e Hét: 11809
- e Hónap: 22920
- e Év: 176416
|
|
|
Offline
