|
2021-03-24 15:51:43, szerda
|
| |
| |
Covidos tünetek napi bontásban.
Milyen tüneteink lehetnek az első napon?
Miért az 5 -10 nap a legkritikusabb?
Mikorra "kellene" a nehézlégzésnek elmúlnia?
Mikor kell mentőt hívni?
Korábbi vizsgálatok szerint a COVID tünetei így jelentkeznek napról-napra:
1-3. nap:
Ebben az időszakban a szimptómák széles skálán mozognak. Van akinek kapar a torka, más köhög, jelentkezhet láz, fejfájás vagy enyhe mellkasi nyomás. A betegek egy része levertnek érzi magát ebben az időszakban. De nem kizárt a hasfájás és a hasmenés sem.
Sokan csak fáradtnak érzik magukat, és kikapcsol a szaglásuk, valamint az ízérzékelésük. Rengeteg olyan beteg ismert, akik több tünetet is produkálnak, de nem lázasodnak be. A hasi panaszokat tapasztaló betegek egy részénél megjelennek a légzőszervi tünetek is, más részüknél nem.
Kínai megfigyelések szerint a fertőzöttek többségének - 88% - láza van, és fáradtnak érzi magát. Sokaknak izomfájdalmuk és száraz köhögésük is van. A harmadik hullámban a koronavírus brit mutációja terjed leginkább, ezzel kapcsolatban brit megfigyelések leginkább száraz köhögésről, fáradtságról számoltak be. Ritkábban - a kínai tanulmány szerint a betegek mintegy 10 százaléka - hányingert vagy hasmenést is tapasztalt az első napokban, közvetlenül a láz megjelenése előtt.
4-6. nap:
A betegek egy része tünetmentes marad, másoknál enyhe tünetek jelentkeznek. De vannak, akiket ilyenkor terít le igazán a vírus. Állandó láz, ízületi fájdalmak, hidegrázás, köhögés - ezek jellemezhetik ezt az időszakot.
Ezekben a napokban gyakran számolnak be a betegek arról, hogy mintha egy szalag húzná össze a mellkasukat.
Gyerekeknél, fiatalabb felnőtteknél kiütések is jelentkezhetnek. Ezek közt lehetnek viszkető, vörös foltok, de bedagadhatnak és felhólyagosodhatnak a láb- és a kéz ujjai.
Koronavírus tünetei, szövődményei, mutációk: mindent a vírusról egy helyen, kattintson ide
Ezek a koronavírus fertőzés legkritikusabb napjai
Az orvosok szerint légzőszervi komplikációk szempontjából jellemzően a betegség 5. és a 10. napjai közötti időszak a legaggasztóbb. Kínai tapasztalatok is az 5. napra teszik a súlyosbodó légzőszervi tünetek kialakulását.
Különösen igaz ez az idősebb betegekre, vagy azokra, akik magas vérnyomással, komolyabb túlsúllyal vagy cukorbetegséggel küzdenek. A fiatalabb betegeknél jóval később, akár a betegség 10. vagy 12. napján alakulhatnak ki a szövődmények.
7-8. nap
A szerencsésebbek, akiknek eddig csak enyhe tüneteik voltak, mostanra jó eséllyel túl vannak a nehezén.
A többi beteg esetén a tünetek rosszabbodhatnak, de előfordulhat, hogy a páciens állapota vagy nem változik, vagy akár javul is, aztán ismét romlik. Ilyenkor volna fontos, hogy a beteg folyamatosan figyelje a véroxigénszintjét. Ha nincs véroxigénszint-mérője, figyelmeztető jel lehet a nehézlégzés.
Szintén kínai megfigyelés, hogy azoknál, akiknél a nehézlégzés fennállt, a 7. napon kerültek kórházba.
8-12. nap
Ez már a második hét. A legtöbb esetben ilyenkor már tisztán látni, hogy merre változik a beteg állapota. Romlásra utaló jel lehet a mind nehezebbé váló légzés, és az egyre csúnyább köhögés.
A Kínai Betegségmegelőzési Központ szerint a COVID-19-ben szenvedők kb. 15% -ánál ARDS (Akut Légzési Distressz Szindróma)-tünetei jelentkeznek.
A Mayo Klinika szerint az ARDS ,,akkor jelentkezik, amikor a tüdő apró, rugalmas légzsákjaiban (alveolusaiban) folyadék halmozódik fel. A folyadék megakadályozza, hogy a tüdő elegendő levegővel teljen meg, ami azt jelenti, hogy kevesebb oxigén jut el a véráramba. Ez megfosztja a szervektől a működéséhez szükséges oxigént."
Ha a légzési nehézségek súlyosbodnak, akkor a 10. nap környékén a kórházi betegek az intenzív osztályra kerülhetnek.
13-14. nap
Az enyhébb megbetegedéssel küzdő fertőzöttek ilyenkorra gyógyulnak meg. A rosszabb állapotú betegek, akiknek azonban a véroxigén paraméterei normál értéken maradtak, szintén felgyógyulnak nagyjából két hét után.
Az ennél súlyosabb állapotú betegek, akik kiegészítő, intenzív terápiára is szorultak, felépülése tovább is eltarthat.
18. nap
A vuhani esetleírások alapján sajnos a legtöbb, súlyos állapotba került beteget a 18. napon vagy ezután vesztették el.
Mit tehetünk otthon, ha koronásak lettünk?
A New York Timesnak nyilatkozó sürgősségi orvos, Dr. Richard Levitan szerint közéegészségügyi szempontból helytelen volt a második hullámban azt a tanácsot adni az embereknek, hogy csak súlyos légzési nehézségek esetén forduljanak segítséghez.
Mivel ugyanis az oxigénhiányos állapot olyan hirtelen alakul ki, hogy sokszor már csak akkor veszik észre, amikor súlyos a helyzet, ezért sokan későn hívják a mentőt.
A normál oxigénszint 97 és 99 százalék közt mozog, amennyiben pedig ez 92 százalék alá zuhan, mindenképpen orvosi segítségre van szükség.
Hogy honnan tudhatjuk, mekkora a vérünk oxigénszintje? Jó kérdés, vásárolhatunk ilyet, de nem mindegyik eszköz megbízható, és akár hamis biztonságtudatba is ringathatják a beteget és a környezetét.
Amennyiben otthon próbálunk felépülni, fontos, hogy ne a hátunkon feküdjünk. A hasunkra fordulva ugyanis megélénkül a levegő áramlása a tüdőnkbe. Az is segít, ha váltogatjuk, hogy a jobb vagy a bal oldalunkra fekszünk. Esetleg felülünk.
Sokat segíthet a légzőtorna is, amelyet pulmonológusok is végeznek a terápiában és otthon is javasolják elvégezni.
Forrás : Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Betegségekről |
|
|
|
|
|
Offline
