|
1/8 oldal
|
Bejegyzések száma: 72
|
|
|
|
2021-10-30 21:15:29, szombat
|
|
|

Vannak csillagok, melyeknek fénye világít a földön,
Mikor ők maguk már régen nincsenek helyükön.
Vannak emberek, akiknek csillogó emléke világít,
Amikor ők maguk már nincsenek köztünk.
Ezek a fények csillognak és különösen,
Ha sötét az éjjel: mutatják az utat az embernek.
Szenes Hanna
|
|
|
0 komment
, kategória: Idézet |
|
|
|
|
|
2021-10-30 19:54:25, szombat
|
|
|

Mindenszentek ilyen ünnep
Kijár hát a tisztelet
Azoknak, kik nekünk voltak
De velünk ma már nincsenek.
Hécz Attila
|
|
|
0 komment
, kategória: Idézet |
|
|
|
|
|
2021-10-30 19:46:20, szombat
|
|
|

Halottak napja azért is különleges, mert ilyenkor nemcsak a saját halottainkra emlékezünk, hanem mindazokra, akik előttünk jártak, és az életük, örökségük fontos mindnyájunk számára. Akkor is, ha név szerint nem tudjuk, hogy ki készítette az első kenyeret, ki találta fel a betűt vagy az írást. Mindez hozzátartozik az életünkhöz, és nem a semmiből került elénk: ősi örökségeink ezek, amelyeket halottainktól, az egykori élőktől kaptunk.
Jelenits István
|
|
|
0 komment
, kategória: Idézet |
|
|
|
|
|
2021-10-30 19:40:41, szombat
|
|
|

Csepeli Szabó Béla
VÉDJÉTEK MEG AZ EMBER ARCÁT
Festő és szobrász barátaimnak, a torzítók ellen
Barátaim, vigyázzatok:
árnyék lebeg a vizek tükrén,
árnyék lebeg a világ arcán,-
barátaim, vigyázzatok:
Nagy, Új Művészként tetszelegve,
füstöt, ködöt összekeverve,
pusztáinkba eljött a "Sátán".
Barátaim, vigyázzatok:
kőben, agyagban, vasban, fában
ébresztgeti sötét hatalmát -
eltorzít mindent: ércet, márványt,
s mocskot keverve palettáján
átfesti tiszta homlokunkat,
s földünk, egünk minden csodáját.
Barátaim, vigyázzatok:
megostromolja, elborítja
vásznainkat ezer hamisság,
zavaros ár, idegen szellem,
ki tudja, hogy már hány ecsetben
lappang járvány, "feketehimlő"
a lét emberi arca ellen?
Barátaim, vigyázzatok:
őrizzétek a vizek tükrét,
a Napot és a Szellem fényét,
erdők és mezők ékességét,
formák, színek harmóniáját.
Barátaim vigyázzatok !
Kőben, agyagban, bronzban, fában,
s vásznaitok ragyogásában
őrizzétek a Szépség lángját !
Barátaim, ti, bölcsek és jók,
vessétek szembe a Hamissal
vésőitek gyémánt-villámát,
s védjétek meg, mentsétek meg
Őt, Dávidot és Mona Lisát,-
barátaim, barátaim:
védjétek meg az ember arcát !
Acélsziget antológia (1977)
|
|
|
0 komment
, kategória: Csepeli Szabó Béla |
|
|
|
|
|
2021-10-30 15:23:30, szombat
|
|
|

Egy jó anya porlad a sír mélyén,
Sírva, panaszkodva hozzám beszél:
"Gyermekeim emléket emeltek,
S minden héten virággal befödnek.
Gyöngeségeimért úgy szenvedek,
De ők rajtam meg nem könyörülnek.
Az üdvömért sosem imádkoznak,
A lelkemért misét nem mondatnak."
(...)
"Szívleljétek meg kérésünket,
És nyissátok meg szíveteket.
Segítsetek, hogy Isten irgalma
A szabadulásunkat megadja!"
Óbecsey István
|
|
|
0 komment
, kategória: Idézet |
|
|
|
|
|
2021-10-28 23:17:15, csütörtök
|
|
|

Életünk minden apró részletét igyekszik a társadalom szabályozni, pontosan mikor és hogyan taníttassuk a gyerekeinket, mikor és hogyan válasszuk vezetőinket, mikor hagyhatjuk folyamatos munkánkat abba és pihenhetünk valamennyit. Behálóznak már a szabályok, szabályok szabályozzák a szabálykészítést is, és ez az önmagára visszacsatolt művi rendszer kezd élhetetlen lenni, megszaladt, mint az evolúcióban annyi más tulajdonság.
Csányi Vilmos
|
|
|
0 komment
, kategória: Idézet |
|
|
|
|
|
2021-10-28 21:59:14, csütörtök
|
|
|

Egy 16 éves fiú kedves verse
Mányi Szabó András:
Szeretnék...
Szeretnék mindenkinek segíteni,
minden ember felé óvó jobbkezet nyújtani.
Szeretnék a reménytelenségből reményt kelteni,
az életemmel valami szépet kezdeni.
Szeretnék az arcokon őszinte mosolyt látni,
hogy ne kelljen senkinek se sírdogálni.
Szeretnék egyszer a felhők felett szállni,
az egész világot egy perc alatt megcsodálni.
Szeretnék az életben felnőttként helytállni,
az elismerő szavaktól a csillagokig felszállni.
Szeretnék minden egyes árvával törődni,
hogy nekik is legyen valakihez kötődni.
|
|
|
0 komment
, kategória: Mai költők versei |
|
|
|
|
|
2021-10-27 23:45:42, szerda
|
|
|

Vágány József::
Temetőnek síri csendje
Temetőnek sivár kertje
most virágokkal van tele,
minden égő gyertya lángja
egy üzenet a túlvilágra.
A temető sötét kertje
fényben úszik novemberre,
már ezer mécses lángja izzik,
míg él az ember, mindig bízik!
Temetőnek síri csendje
benépesül novemberre,
a bánat jár a sírok között,
egy angyal száll a fejek fölött.
Nem hallom az angyal hangját,
de érzem, nekem integet,
benne látom anyám arcát,
s könny lepi el a szememet.
A temető néma kertje
könnyel telik csendesen,
nincs válasz a kérdésekre,
csak az tudja, ki ott pihen!
Temetőben a holtak lelke
figyelmeztet mindörökre:
gyarló ember, el ne feledd,
gyorsan múlik az életed!
.poet.hu
|
|
|
0 komment
, kategória: Mai költők versei |
|
|
|
|
|
1/8 oldal
|
Bejegyzések száma: 72
|
|
|
|
2021. Október
| | |
|
|
ma: |
0 db bejegyzés |
e hónap: |
72 db bejegyzés |
e év: |
1049 db bejegyzés |
Összes: |
10599 db bejegyzés |
|
|
|
|
- Ma: 1085
- e Hét: 10838
- e Hónap: 31914
- e Év: 70879
|
|
|