Belépés
furaila.blog.xfree.hu
"Nem az a fontos, hogy milyen iskolákat végeztél, hogy mit dolgozol, hanem hogy milyen EMBER vagy!" BMI ******
2005.10.25
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 11 
Felháborító a történészek hozz
  2007-03-04 18:35:10, vasárnap
 
  FELHÁBORÍTÓ a történészek hozzáállása mindenhez, ami a Hothy-korszakban történt. Még Szálasit is inkább emlegetik, mint "zsidómentőt", mint az alábbi Wallenberg-cikkben is olvsható(!) csakhogy megkerülhessék azt a heroikus küzdelmet, amit Horthy Miklós menekültügyi biztosa, id. Antall József végzett!!!!
BMI


Elborzasztó tényt emel a napvilágra a Horthy - a kormányzó című film.

Kiderült, hogy a negyvenes évek első felében azért nem tudtunk szakítani a német birodalommal, mert külföldi szervezetek azt akarták, hogy a hozzánk menekültek biztonságban legyenek. Ha Horthy szembefordult volna Hitlerrel - ahogy tervezte - akkor a nácik megszálltak volna bennünket, és nagy tömeget deportáltak volna Németországba.

A magyarság tehát feláldozta önmagát. A negyvenes évek második felében mégis gyakran épp azok bélyegeztek ,,utolsó csatlósnak" minket, akikért vérünket ontottuk a Donnál, majd a keleti fronton.

Ma pedig a filmet azok hallgatják agyon - sőt néha címkézik is - akik továbbra is tudatlanságban akarják tartani a társadalmat. Más, eddig elhallgatott történelmi tényeket is felszínre hoz a film neves és elismert történészek megszólaltatásával.

Minél több magyarnak látnia kell a Horthy-filmet, hogy megértse múltunkat - és JELENÜNKET...



A kormányzó menekültügyi biztosa

1896-ban született id. Antall József, aki a második világháború éveiben a magyar földre menekült üldözöttek legendás védelmezőjévé lett, aki a sok tízezer menekült ellátását, jogvédelmét megszervezte.

1945 után kisgazdapárti politikusként újjáépítési miniszteri posztot töltött be Tildy Zoltán, később pedig Nagy Ferenc kormányában. Az 1940.-es évek végétől kezdődően - kényszerűen - több, mint két évtizeden át visszavonultan élt.
Azonban politikai ellenfelei is elismerték mindazt, amit annak idején az erdélyi magyar, zsidó, lengyel, francia, olasz és még sok - közöttük több száz orosz - menekültért tett. Amiért aztán 1944 tavaszától megjárta a Gestapó börtöneit, amiért 1945 után magas kitüntetéseket kapott, és amiért százezrek gondoltak rá később mint megmentőjükre.

Id. Antall József a Belügyminisztérium munkatársa lett 1932-től, ahol elsősorban szociális ügyekkel foglalkozott. A legnagyobb feladata a menekültügy megszervezése és irányítása volt. A trianoni békeszerződés alapján elszakított terültekről érkezett magyarokkal, majd a zsidó menekültekkel, a francia szökevény foglyokkal, az olasz katonákkal, a délszláv és az orosz katonai és polgári személyek ügyével foglalkozott.

Az erdélyieken kívül az első külföldi menekültek Ausztriából és Csehszlovákiából érkeztek 1938-39-ben. Ők, részben politikai menekültek, részben zsidónak minősülő személyek voltak. Ők több tízezres tömeget jelentettek. A velük való bánásmód különös figyelmet igényelt, hiszen Budapestnek számolnia kellett a náci külügyminisztérium erőteljes tiltakozásával, amely a magyar kormányzatot már úgyis túlzott liberalizmussal vádolta a zsidókkal való bánásmód miatt.

Azonban Magyarország már a második világháború kitörése előtt is az üldözöttek menekítésének szervezett központja volt, ami ebben az esetben nemcsak a befogadást, hanem a továbbmenekítést is jelentette.

Mint jellemzőt említendő itt, hogy 1939 júliusában a magyar külügyminiszter tudtával, Antall József szervezésében az Erzsébet királyné és a Carl Dusan tehergőzhajók közel 900 - zömmel cseh, szlovák, felvidéki, kárpátaljai, német és osztrák - zsidót szállítottak a Duna torkolatában fekvő Sulinára, ahol a vesztegzárat kijátszva a nyílt tengeren átszállították őket a Palesztinába induló Noemia Julia nevű panamai teherhajóra.

Az utat a magyar külügyminisztérium biztosította. 1940 májusában egy bolgár lobogó alatt hajózó gőzösön Pozsonyból vittek száz zsidót a Duna-torkolathoz, s az utat a magyar hatóságok biztosították.
Május 24-én, Mohácsnál váratlan műszaki problémák léptek fel, amelyeket órákon belül meg kellett oldani, hiszen a késedelem az utasok életét és továbbjutását veszélyeztette.
Ekkor Antall József saját hatáskörében úgy rendezkedett, hogy a helybeli kikötőhatóságok megfelelő képzettségű hajótisztet bízzanak meg a hajónak jugoszláv vizekre történő átvezetésére.

Néhány óra múlva már jugoszláv vizeken voltak az üldözöttek, és végül elérték céljukat.

Id. Antall József, a magyar törvények közé 1936-ban becikkelyezett - a háborúk esetén a katonai foglyokkal és menekültekkel foglalkozó- második genfi egyezményt nemhogy maradéktalanul betartotta, hanem az egész menekültügyet szociális kérdéssé nyilvánította.

Ebben a vonatkozásban a magyar felfogás túllépte a nemzetközi jogban rögzítetteket, humanizmusával egyedülálló példát szolgáltatott Európában.

Például, már 1939. szeptember végén Antall József utasította a menekülteket fogadó határkörzetek közigazgatási vezetőit, hogy zsidóként egyetlen személyt se vegyenek nyilvántartásba, mindenkit keresztény papírokkal lássanak el.
Ez alól csak azok képeztek kivételt, akik minden körülmények között ragaszkodtak hitük valós bejegyzéséhez.

Megkülönböztetés nélkül mindenkit elhelyeztek ideiglenes, később végleges táborokba, a zsidóságukhoz ragaszkodókat pedig a budapesti és vidéki zsidóközösségek gondjaira bízták, természetesen nekik is folyósították a segélyeket, a szeretetadományokat.

A zsidókkal való megkülönböztetett bánásmód természetesen a németek állandó tiltakozását váltotta ki, amely változatlanul újra és újra hangot kapott, egészen Magyarország német megszállásáig.

A már Magyarországon tartózkodók csoportjait 1941-ben újabb tömegek követték, elsősorban a németek által elfoglalt Lvów, Stanislawów és Kolomija környékéről.

A magyar belügyminisztérium IX. osztálya a Duna kanyarban - Esztergom környékén - helyezett el jelentős számú lengyel zsidót. Számukra óvodákat (Szentendre, Leányfalu, Csobánka), Budapest környékén (Rákosfalva és Csillaghegy) pedig kollégiumi rendszerű iskolákat szervezett. Balatonbogláron is sok zsidó fiatalnak nyújtott tanulási lehetőséget a Lengyel Ifjúsági Táborban, valójában az akkori Európa egyetlen lengyel gimnáziumában.

A német tiltakozások miatt 1943-ban változtatni kellett az iskolarendszeren, hivatalosan megszüntették a lengyel zsidó iskolákat, viszont titokban Vácon megszervezték a 150 férőhelyes Lengyel Tiszti Árvák Otthonát, ahol valójában zsidó gyerekek éltek és tanultak.

A folytatás olvasható a MENEKÜLTEK MENEDÉKE című könyvben. Megjelent a Mundus Magyar Egyetemi Kiadó kiadásában, Budapesten, 1997-ben, Kapronczay Károly szerkesztésében, Id. Antall József emlékirataiból.

Ui.: Nem szeretném Wallenberg menekítő érdemeit kisebbíteni, de az mindenképpen elgondolkodtató, hogy Id. Antall Józsefről semmit nem tudunk, míg Wallenbergnek már szobrot is állítottak Budapesten ugyanazért a ténykedéséért...

Ideje lenne átértékelni az ISMERETEK alapján az egész Horthy-korszakot!
Ideje lenne erről a történelmi korszakról is végre a tényeket tanítani és tanulni a bolsevista értelmezések helyett!
(Bóna Mária Ilona)
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Raoul Wallenberg deheroizálása
  2007-03-04 18:16:39, vasárnap
 
  Raoul Wallenberg, avagy egy hős deheroizálása
Elhangzott: 2007. március 3.
2007. március 3., szombat 21:08
http://www.radio.hu/read/216151/rid/PWdUTQ==

Ha Magyarországon korábban feltették azt a kérdést, hogy ki mentette meg a
legtöbb
zsidót a II. világháború idején, kézenfekvő volt a válasz: Raoul Wallenberg.

Egy, a héten tartott szemináriumon ezt a képet igyekeztek árnyalni a
résztvevők.


Ami Raoul Wallenbergről a levéltári adatok és tények alapján bizton
állítható az
az, hogy menlevelekkel, svéd útlevéllel mintegy harmincezer embert mentett
meg
Magyarországon a deportálásoktól, a biztos haláltól.
Állandó életveszélyben dolgozott, többször megfenyegették, végül alig
féléves diplomáciai ténykedés után,
1945 januárjának közepén, útban Debrecen felé nyomtalanul eltűnt.

Az első hivatalos verziót, miszerint nyilasok vagy a Gestapo ügynökei
gyilkolták meg, szinte senki
nem hitte el.
A hidegháború éveiben folyamatosan életben tartották a legendáját és
Nyugaton meg voltak győződve arról, hogy a szovjetek rabolták el és talán
még
életben van.
A szovjet szál később valósnak bizonyult, 1957-ben azt közölték
Moszkvában, hogy Raoul Wallenberg 1947-ben a lubjankai börtönben halt meg.
Részleteket azonban ekkor sem mondtak, és így történhetett meg az a jellemző
eset
1989-ben, hogy egy felállítandó Wallenberg szoborról még a kérdőjeles
halálozási
dátumot is leszedették.

Hogy ki volt valójában Raoul Wallenberg, arra a budapesti tanácskozás sem
adhatott
pontos választ, de az ott elhangzó előadások mindenképpen árnyalják a svéd
diplomatáról kialakult képet.

Karsai László történész a Tizenhat órának adott interjúban részletesen
elmondta, hogy kik játszottak még fontos szerepet Wallenberg mellett a
zsidómentésben, és rávilágított a nyilasok és a menleveleket gyártók
közötti kapcsolatokra is.

Karsai László szerint Szálasi Ferenc felismerte, hogy néhány tízezer zsidó
megmentése segítheti kormányának elismertetését, legitimebbé teheti a
nyilasok rendszerét.

Ezért is fordulhatott elő, hogy a budapesti védett
házakban több tízezren élték túl a deportálásokat.

Wallenberg szabad mozgásában ezen kívül szerepet játszhatott az is, hogy
feltételezések szerint Svédország, illetve a befolyásos Wallenberg család
kapcsolatban állt a nácikkal és a szovjetekkel is.

A skandináv állam ugyan hivatalosan semleges volt, de hadigazdasági,
politikai kapcsolatok fűzhették a
szembenálló felekhez mondta Mink András történész.
Hogy később aztán miért nem használták ezeket a kapcsolatokat Raoul
Wallenberg felkutatásához és megmentéséhez?
Nos, erről talán a Wallenberg család archívuma illetve a szovjet-orosz
levéltári
iratok tudnának többet mondani, de a történészek nagy csalódására, ezek a
dokumentumok ma is el vannak zárva és nem kutathatók.


Váradi Júlia riportja nyomán
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Tudom, hittél abban, hogy a ma
  2007-03-04 11:11:55, vasárnap
 
  A Magyar Rendőrhöz


Eduardo, p, 2007-03-02 00:36 Felhívás

Tudom, hittél abban, hogy a magyar nem bántja a magyart. Hallottam tőled a Szabadság-Hídon.

Tudom, hogy megijedtél és félni kezdtél összevert társaidat látva a TV ostroma után.
Tudom, hogy bűntudat bánt, amiért hagytad összeveretni őket, és te végignézted pár száz méterről, a Nádor utcából ezredmagaddal..

Tudom, azóta már tudod, hogy ez "csak politika" volt.

Tudom, útálod Gergényit és suttyónak tartod...Tőled tudom.

Tudom, hogy október 23-án a szíved bosszúért kiáltott a TV-nél megsérült bajtársaidért. Szépnek tartom a bajtársiasságod, de akkor, ott melléjük állni még a parancs ellenére is, szebb és igazabb lett volna.

Tudom, már azt is tudod, hogy játszik veled a politika...

Tudom, azt gondolod, hogy most a bosszúban rajtunk, tüntetőkön a sor. Hisz nekünk nem csupán bajtársainkat, de szüleinket, gyermekeinket, szerelmeinket, barátainkat vertétek véresre, aláztátok meg, vagy tettétek egy életre nyomorékká.

Én ezért nem ítéllek meg, mert ítélkezni Isten dolga. De megkérdezlek: te megérdemelnéd a kegyelmet?

Tudod, gaztetteid ellenére még mindig közénk tartozol, és mi még mindig vigyázunk rád. Ha nem így lenne, már rég halott lennél; ha csak a vízágyú kezelőszemélyzetére a TV-nél vagy a Deák téri tank lehetőségeire gondolok.

Magyar nem ölhet Magyart!

Azt is tudom már, hogy ismét ott vannak köztetek az ügyeletes szócsövek. Laktanyákban, folyosókon, irodákban; ahogy mindig is megjelentek az események előtt. Mindenre van kész válaszuk, és sugárzik belőlük az indulat és a gyűlölet. Te pedig átadod magad az érzésnek. Kiállni a saját elveidért sosem volt erősséged, ezért lettél rendőr. (Ne érts félre! Nem megbántani akarlak, de ez így van;... ilyennek is kell lennie.) Zuhansz a gyűlölettel, és a szócsövek elérik, hogy mire az utcára érsz, már nem is látsz, csak pusztítani akarsz. Csontot törni, elpusztítani a nyomorod “okát", engem, aki miatt hetek óta nem láttad a gyermeked, szerelmed.

Biztosan én vagyok az oka?
A
z ügyeletes szócsövek persze ezt mondják. Ők mindent meg tudnak magyarázni.

DE ÉN NEM NEKIK ÍRTAM EZT A LEVELET.

Ez a levél hozzád szól, Magyar Rendőr!

Hozzád, aki megérted, hogy miért nem félek a viperádtól és miért nem maradok majd aznap otthon. Elárulok valamit. Járja köztünk egy mondás: “Aznap még a fájdalom is édes."
Tudom, hogy ugyanúgy szereted a hazád, mint én, és megvéded az indulatoktól. Ez így helyes! Tedd!
Azt is tudom, hogy sok társaddal együtt legszívesebben a túloldalon állnál aznap.
Ezért ne is várd tőlem, hogy otthon maradjak, mert érted is megyek az utcára aznap százezred magammal. Nem szeretném, hogy csalódj bennem, és így önmagadban.
Helyetted is átélem majd `48 eszméit, belélegzem a szabadság előszelének szemet és torkot maró illatát.
Eléd állok majd egyenes derékkal és magasra emelt fővel. Szemben az elnyomás eszközével:Veled.

...Tudom, az élet néha furcsa.

Én nem azt akarom, hogy tagadj parancsot vagy ne légy “lojális a céghez".
Arról sem beszélek, hogy ne lépj fel ellenem, ha olyat tennék, amivel megszegem a törvényt.
De az esküdet ne felejtsd el!
Szolgáld a törvényt, a rendet, és védd az életet.
Ha így teszel, én is vigyázni fogok rád!

Közel a nap, mikor megmérettetik majd hit és erény. Én a szabadságban hiszek, a te erényed pedig a rend. Egyik sem ér semmit a másik nélkül.

Ezért egy dolgot kérek tőled, Magyar Rendőr!
Mielőtt megütsz, nézz majd a szemembe, és lelkiismereted szerint cselekedj, mert az a legmagasabb törvény!

Ne akard elpusztítani a saját vágyaid!

Legjobbakat
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Aljas idők
  2007-03-04 11:05:59, vasárnap
 
  Aljas idők
Ég a napmelegtől a kopár szik sarja,
Bár ezt Gyurcsány Ferenc soha be nem vallja.
Pedig még legénytoll sem pelyhedzik az állán,
Iszony sok hazugság áradt ki a száján.

Ő viszi a szót most már a kormányon,
Elkúrtuk elvtársak, de ezt sosem bánom.
A CNN csatornán megremeg a beste,
Hazudtunk reggel, éjjel és hazudtunk este.

S hol van Hiller Pityu, merre leng a karja?
Tikkadt szöcskenyájak legelésznek rajta.
Ösztövér kútágas, hórihorgas gémmel,
Lendvai Ildikó folyton Fideszt kémlel.

Juhász Ferenc bezzeg honvédő rutinnal,
Felszólít és fröcsög fékevesztett kínnal.
Elvtársak figyeljünk, kezünkben az irka,
Én vagyok a Juhász, ti meg a sok birka.

Írjátok hát össze, kit és hogyan láttok,
Így talán megmentjük a bukástól a pártot.
A Köztársaság téren remegnek a combok,
Feri most segítsél, ha kimegyek, mit mondok.

Ne aggódjon senki, majd én beszélek,
Mert az orvos is megmondta, én senkitől se félek.
Felírva a kórkép egy fél cédulára,
Ebben hasonlítok talán Horn Gyulára.

Egykor jobban állt tán rajta a pufajka,
Ő hazudott rosszul, és leszakadt a pajta.
Én már rutinból szöktetem a szókat,
Fogam kerítésén árad ki a szózat.

A gáz árát emeljük, kifosztjuk a népet,
Mindehhez a paraszt vágjon majd jó képet.
Talán tüntetgetnek, de én azt hol bánom,
Én maradok úgy is a reformkormányon.

Ne fájjon a fejünk, a választást megnyertük,
Az MTV ostromát böszmén le is vertük.
Böszme frakcióban böszme fejek ülnek,
A gyurcsányi szóra szemek kerekülnek.

Míg ők egymással vannak elfoglalva,
Lángokban áll az ország és ketyeg az óra.
Jó reggelt magyarok, ébredjetek végre,
A Gyurcsány-csomaggal kivittek a jégre.

Ferencünk nem mond le az elnöki posztról,
És nem mond le biza a kiemelt kosztról.
Hogy mi lesz belőle? Nem tudja még senki,
De jobb lenne nekünk a beszélőn keresni.

Mintha pásztortűz ég őszi éjtszakákon,
De nem pásztortűz az, a rendőrkocsit látom.
Parázslik a vidék, lángol a főváros,
Most lépjetek gyorsan, ki bármiben sáros.

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Gandhi: a cél nem szentesíti a
  2007-03-04 10:57:10, vasárnap
 
  Aki azt vallotta: a cél nem szentesíti az eszközt
Napfényes, Manifeszt, Terbess nyomán 2007. február 28. 12:05

Mahátmá Gandhi a szabadságért és az igazságért harcolt tettel és
szeretettel.
Bár keleten élt, mégis azonosult a nagy nyugati vallási filozófiával, a
kereszténység fő tételeivel és hirdette azt.

Népének függetlenségéért, egységéért különleges és szokatlan elemekkel
harcolt: böjttel, szeretettel, erőszak nélkül szerette volna megvalósítani
törekvéseit.
Mindig a szegények és az elnyomottak oldalán állt, támogatta őket.
Gyakran Teréz anyával együtt említik.
Móhandasz Karamcsand "Mahátmá" Gandhi alakja példaértékű minden halandó,
különösképpen a politikusok számára.

Életútján kortársaitól, híveitől kapta a "Mahátmá", "Nagy lélek"előnevet.
Így ismeri őt a világ, a békés ellenállás jelképét.

Gandhi 1869. október 2-án született a mai Gudzsarát államban, jómódú család
sarjaként.
Szüleivel a hinduizmus dzsaina-felekezetéhez tartozott, amely vallás
egyesíti magában az ősi hindu világnézetet a buddhizmus vallásbölcseleti
eredményeivel.
Mindkettőnek alaptétele az ahimsa (minden élet kímélése, a mindennel szemben
való ártalmatlanság)
és a maitri (a szeretet, amely nemcsak az emberekre, hanem az élők egész
világára kiterjed).
A dzsainista háttér erősen meghatározta Gandhi későbbi tanait.
Ez alapján tette meg tanai alapjául az erőszakmentességet.
A dzsainizmus lényege minden élet végtelen tisztelete.
A dzsainista szerzetesek söprögetik maguk előtt az utat, nehogy egyetlen
bogárkára is rálépjenek.
Ugyanígy kendőn átszűrik az elfogyasztott vizet a kis élőlények védelme
miatt.
Táplálékukat szigorú növényi étrend képezi.
Gandhi is vegetáriánus étrenden élt, amit gyakran szakított meg hosszú
böjtölésekkel.
Az erőszakmentesség elve miatt Gandhi ellenezte a himlőoltást, mert
"az oltóanyagot tehén vagy borjú tőgyéből nyerik, és kimondhatatlan
szenvedést okoznak ezer és ezer ártatlan élőlénynek."
Gandhi hatására alakult meg az angliai Himlőoltás Ellenes Egyesület.

Tanulmányait a lakóhelyéhez közeli iskolában kezdte, ahol állítólag
"együgyűnek" csúfolták,
mert nem verekedett, túl lassú és engedékeny volt másokkal szemben.

Bár a jogi pályát választotta, amelyet Londonban tanult, mégis nagy gondot
fordított
India egészségmegőrzésére is.
Gondolkodott azon is, hogy orvos legyen inkább, de mivel nem értetett egyet
a nyugati orvoslás alapelveivel,
ezért aztán a jogi pálya mellett döntött.
Szerinte az igazi természetes orvoslással szemben áll a nyugati felfogás.
Azt vallotta, hogy minden betegség eredete az, hogy nem követjük az egészség
természeti törvényeit.

A hivatalos (nyugati) gyógyszerközpontú orvostudománnyal szemben ősi indiai,
ajurvédikus hagyományokon alapuló, XX. században továbbfejlesztett
természetgyógyászatot képviselt és hirdetett, miután elméleti tudományok és
számos kísérlet, tapasztalat során meggyőződött a természetes életmód
értékéről és hatásosságáról.
A század elején az Indian Opinion című lapban, gudzsaráti nyelven látott
napvilágot eredetileg természetgyógyászati cikksorozata, mely 1921-ben könyv
alakban, angol nyelven is megjelent
"A Guide to Health" (Egészségre Vezérlő Kalauz) címen.

Mintegy öt kötetet tölt meg Gandhi egészség- és gyógyítástana.

India Angol gyarmat lévén brit fennhatóság alatt állt, amelynek
következtében a gazdasági fejlődés a birodalmi érdekek függvénye volt.
Ennek következtében az ipar szerkezete torz, a mezőgazdaság színvonala
alacsony, s mindkettő súlyos adókkal terhelt.
A brit jelenlét szinte a társadalom minden rétegének, csoportjának a
fejlődését és érdekérvényesítését korlátozta. Abban tehát csaknem teljes
volt a nemzeti egység, hogy a brit uralmat Indiában fel kell számolni.
Ebben a társadalmi-gazdasági légkörben élt Gandhi, és életét arra tette fel,
hogy ezen változtasson a maga humánus békés eszközeivel.
Az első világháború után az indiaiak abban bíztak, hogy nagyobb
függetlenséget kapnak, de néhány reform törvényt leszámítva nem változott
jelentősen a helyzet.
Kialakult a kettős uralom, aminek következtében az indiaiak tartományi
szinten jobban beleszólhattak a politikába, de a centralizált hatalomban nem
vehettek részt, az maradt brit fennhatóság alatt.

India politikai életébe - és bármelyik másik országban annak számított
volna - új elemeket vitt azzal,
hogy hirdette és tette, illetve tettekre buzdította az elnyomottakat az
alábbi elvek szerint:

1. az igazságtalan törvényeknek nem kell engedelmeskedni, azokat meg lehet
szegni
2. mindig erőszak nélkül kell cselekedni
3. a cél nem szentesíti az eszközt

Még fiatalkorában, pályája kezdetén meghívásra Dél-Afrikába ment, hogy védje
az ültetvényeken dolgozó honfitársai érdekeit.
Ebben az időben dolgozta ki azokat a békés módszereket, amelyeket később az
általa alapított nemzeti mozgalom élén véghezvitt India függetlensége
érdekében.
Itt rövidebb megszakításokkal húsz évet töltött el családjával, majd
visszaköltöztek Indiába.
Ekkor egy éven át Gandhi bejárta az országot, megismerte a falvak, városok
helyzetét,
feltárta a társadalom állapotát.

Gandhi 1916-ban egy indigóültetvényen dolgozók panaszainak kivizsgálása
során kezdte meg politikai tevékenységét: a parasztokat rábírta arra, hogy
ne fizessék a törvénytelenül kivetett adókat.

Ebben az évben böjtölt először egy közügyért: ültetvényen dolgozó
textilmunkások
bérvitájában a böjt eszközével kényszerítette ki a megegyezést.
Egyéb nyilvánvaló, de addig senki által nem próbált dolgokat is tett.
A hatóságok például megtiltották neki, hogy bizonyos helyekre betegye a
lábát.
Gandhi mégis odament és jogászként kérte, mutassák meg neki azt a
jogszabályt, amely őt, mint indiai állampolgárt az ország bármely
településéből kitiltaná.

Természetesen ilyen jogszabály nem létezett.

Tevékenységének célja az egységes, független India megteremtése volt.
Ennek megvalósítása érdekében az indiai kisebbség élére állt, s
megalapította első politikai szervezetüket,
a Natal Indiai Kongresszusát.

Meggyőződése szerint a hinduk és muzulmánok közeledését, a két vallás
szolidáris egymás mellett élését a szeretet és az odaadás újfajta elvének -
az erőszakmentességnek - a követésével kell megvalósítani.

Tanítása szerint a szeretet és az erőszak-mentesség mindent legyőz!

Leghíresebb cselekedete a sómenet.

Üzenetnek is tekinthető ez a menet, ugyanis Mahátmá így közölte a királlyal,
amennyiben nem szünteti meg az indiai nép gazdasági problémáit, meghirdeti a
sómonopóliumot.

Gandhi elindult Ahmedábádból a tengerparti Dandiba, hogy ott a vízből sót
pároljon és ezzel jelt adjon a nemzetnek a sómonopólium megszegésére.

A sómenet 1930. március 30-án kezdődött, és több mint három hétig tartott,
hatására az egész ország megmozdult, új lendületet vett az angol áruk
bojkottja, sztrájkok és adómegtagadási kampányok kezdődtek.

Válaszként a kormány letartóztatta Gandhit - nem először és nem utoljára.

Gandhi a második világháború idején fogalmazta meg a Kongresszus által is
elfogadott jelszót:
az angolok távozzanak Indiából!

1944-től Anglia meggyengülése senki előtt sem volt kétséges.
A háború után indiai pozícióját előbb-utóbb fel kellett adnia, csak az nem
dőlt el, hogy mikor és kinek adja át a hatalmat.
Az 1945-47 közötti időszak drámai hatalmi küzdelmeiben ugyan mindenki
Gandhit tartotta a leendő független India miniszterelnökének, annak
ellenére, hogy Gandhi és a Kongresszus között mégis komoly ellentét feszült.
A Kongresszus, valamint a Muszlim Liga az ő közreműködése nélkül, sőt
akarata ellenére egyezett meg az utolsó brit alkirállyal India felosztásáról
és Pakisztán megteremtéséről.
Gandhi egy idő után elhagyta a tárgyalások helyszínét, s elment oda, ahol
úgy érezte, nagyobb szükség van rá: gyalogszerrel járta végig Bengál
falvait, ahol tombolt a hindu-muzulmán vallásháború,
majd Kalkuttába utazott, hogy véget vessen a vérengzéseknek.

Élete utolsó fél évében Gandhi szinte a lehetetlen dolgokat vitt véghez:
elérte, hogy az erkölcs győzedelmeskedjen a politika fölött.

Megállította a vallásháborút;
Indiát és az új Pakisztánt polgárháború fenyegette,
de utolsó böjtjével Gandhi kikényszerítette a két ország megállapodását.

A fanatikus hinduk a hinduizmus ellenségét látták benne, ezért dördült el
1948. január 30-án Delhiben,
Gandhi szokásos imagyűlésén a fiatal púnai újságíró, Godsze gyilkos
fegyvere.
Gandhi politikai és társadalmi céljai és eszközei hatalmas jelentőségűek:
példát adnak a mindenkori politikai erőknek azzal,
hogy az erkölcs és a szeretet fogalmát behozta a hatalmi játszmák
birodalmába.

"Én csak az Igazság keresője vagyok.
Hiszem, hogy a helyes úton járok és szüntelenül fáradozom, hogy megtaláljam
az Igazságot.
De elismerem, hogy eddig még nem találtam meg.
Az Igazságot megtalálni annyit tesz, mint önmagunkat megvalósítani,
rendeltetésünket betölteni,
más szavakkal: tökéletessé válni.
Fájdalmasan tudatában vagyok tökéletlenségeimnek, s ebben a megismerésben
rejlik minden erőm,
amellyel csak rendelkezem, mert nagyon ritka az olyan ember, aki
képességeinek határaival tisztában van."
Mahátmá Gandhi
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Felhívás a rendőrökhöz
  2007-03-04 10:53:30, vasárnap
 
  FELHÍVÁS A RENDŐRÖKHÖZ

A rendőrök élete és épsége, családjuk biztonságos jövője éppolyan fontos nekünk, mint a társadalom minden tagjának élete és épsége, és az összes magyar család biztonságos jövője. Ezért fordulunk hozzátok, a Kossuth téri tüntetők egyik, folyamatosan demonstráló csoportjaként. Szeretnénk a jóvátehetetlen tragédiákat időben megakadályozni.

Az országosan kibontakozó és egyre fokozódó népfelkelés oka, hogy 2006-ban egy politikai-gazdasági csoport, a társadalom megtervezett, megszervezett, illegális milliárdokkal pénzelt, céltudatosan végrehajtott becsapásával szerezte meg a parlamenti többséget, és ezen keresztül a végrehajtó hatalmat. Ez közismert tény. A bitorlott hatalmat azután a társadalom minden csoportjának, a nép életműködésének tönkretételére használják. Többek között a rendőrséget is becsapták, ezért tüntetett és tüntet újra a Rendőrszakszervezet is. Két és félezer rendőr lépett ki 2006-ban a rendőrségtől.

Gondoljátok meg, milyen óriási szám ez!
Mi nem valamilyen másik párt hatalmáért küzdünk, nem is személyes-, vagy csoportérdekekért, hanem a jogrend helyreállításáért, az ország megtisztulásáért, s ezáltal az iskolákért, a kórházakért, az ország jövőjéért, tiértetek is, és a ti családotok életesélyeiért is.

Az utóbbi hetek sajtóhíreiből az a kép bontakozik ki, hogy a társadalom szuronyt szegezett a hatalombitorló, milliárdos politikai csoportnak. Ha a bitorlók ,,egy tapodtat sem hátrálnak", sőt ,,lendületesen folytatják" politikai szereplésüket, sorsuk nem lehet kétséges. A szurony egyelőre még nem indult meg, de bármely pillanatban megindulhat! És nem ,,szélsőségesek" akcióiról van szó, hanem a társadalom akaratáról. Ha egy nemzedékeket felnevelő tanárnőnek már csak az éhségsztrájk marad eszközül iskolája megmentésére, akkor joggal állíthatjuk, hogy a legharciasabb csoportok mögött is ott van a társadalom felelősséget viselő többsége.

Mára ezt a hatalombitorló, csaló kormányzatot kizárólag a rendőrség védelme tartja pozícióban. Ha a rendőrség kiállna a bitorlók és a társadalom közül, egy nap alatt megoldás születhetne: feloszlathatnák a csaló parlamentet, s új választásokat írhatnának ki, amelyek során a társadalom most már valóban a tények ismeretében, szabadon nyilváníthatná ki akaratát.

A rendőrséget nagy veszély fenyegeti, ha a felkelők harcias csoportjai a hatalombitorlókkal egy kalap alá veszik. Ha igaz az a sajtóhír, hogy ,,mindössze" néhány ezer felkelő készül fegyveres összecsapásra, a rendőrség akkor is nehéz helyzetbe kerülhet. Idáig a történelem minden népfelkelése elsöpörte a rendőrséget, rengeteg rendőráldozatot hagyva maga után.
Gondoljátok meg rendőr-honfitársaink, megéri-e ez? Megéri-e akárcsak egyetlen ember tragédiáját is ennek a csaló, bitorló politikai csoportnak a pozícióban tartása? Hiszen nem a jogrendet, hanem a jogtiprást védenétek!

Milosevics rendőrségét ugyancsak kemény legények alkották, mégis félreálltak, amikor a csaló kormányzat megdöntésére összegyűltek az emberek! Nem is lett bántódása egyetlen rendőrnek sem.

És ugyan mi lehet a perspektíva? Ha a bitorlók megússzák március 15-ét, mi lesz május 1-én? Ha azt is megúsznák, mi lesz augusztus 20-án? És mi lesz október 23-án, amikor nemcsak 1956. ötvenegyedik évfordulóját ünnepeljük, hanem 2006. október 23 véres eseményeinek is első évfordulója lesz? Már most megcáfolódott az a cinikus önáltatásuk, hogy a társadalom majd szép lassan belenyugszik bitorlott, pusztító hatalmukba.

Az utolsó pillanatban vagyunk, hogy parancsnokaitok, nem politikai, hanem kizárólag szakmai alapon, végre őszintén megmondják a csaló kormányzatnak: nem tudják megvédeni őket a társadalom aktív tömegeivel szemben.

S kérünk titeket, ti is gondoljátok meg, hol a helyetek ebben a felfordult világban, ahol a parlamentbe beköltözött a hazugság, a csalás, az alkotmányellenesség és a jogtiprás, az utca pedig nem akar mást, mint igazságot, alkotmányosságot, demokráciát, a jogrend helyreállítását!

A karhatalomnak épségben meg kell maradnia, hiszen nem zárható ki, hogy kis szélsőséges csoportok, kihasználva a krízist, politikai bandaháború színterévé akarnák tenni Budapest utcáit. Ezeket valóban ártalmatlanná kell tenni.

Biztonsággal azonban ez csak úgy érhető el, ha a bitorló kormányzat távozása nem fegyveres felkelés által történik, amelyhez ellenőrizhetetlenül hozzácsapódhatnak szélsőséges csoportok is.
A társadalmi béke helyreállításában most kulcsszerepe van a rendőrségnek. Nagy, történelmi tettet hajt végre, ha egyértelművé teszi a bitorlók előtt: nem bújhatnak mögé, s nem áldozhatják fel rendőrök százait, bitorlott, romboló hatalmuk védelmében.
Ti is felelős állampolgárok vagytok. Fogjunk össze a társadalmi béke helyreállításáért!



Ui.:
Friss információ:

A rendőrség régiós (Hajdú-Szabolcs-Borsod megyét értve) átszervezése miatt fölöslegessé válik újabb 2.500 fő rendőr, akiket elbocsátanak.
Számítani lehet arra, hogy a többi ,,régió"-ban is bekövetkezik ehhez hasonló változás.

Tisztelettel, ÁgostonTibor
20/221-53-25
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Válasz M. Lajos és P. vélemény
  2007-03-04 10:38:48, vasárnap
 
  VÁLASZ M. LAJOS ÉS P. VÉLEMÉNYÉRE

Kedves Barátaim!

Nagyszerű lehetőség, hogy van egy hely végre e hazában, ahol leírhatjuk véleményünket, hiszen oly nagyon sokáig nem tehettük!!!
Talán még most sem minden esetben büntetlenül!!!

Éppen ezért, amiért ez a mi Hyde Parkunk, bizony a sok kis egymástól elszigetelt magánvélemények nem nagyon egyeznek a minket körülvevő világról. De egyben biztos vagyok, hogy aki itt gondolatot cserél, az a villágban és hazánkban is tomboló Gonosz ellen szeretne tenni.

A radikálisabban gondolkodók, nyílván türelmetlenebbek, mert úgy tűnik, hogy október 23-a óta folyamatosan vesztésre állunk és a Gonosz üli diadalát felettünk. Kisajátítva magának a nemzeti vagyont.
Kisajátítva magának és övéinek minden földi jót, de még az ünnepeinkkel, eszményeinkkel és Istennel is próbálkozik!!!

Hát, persze-hogy fogytán az erőnk és a türelmünk, mert tudjuk, hogy mi lenne a dolgunk.
De a gonoszoktól még a feladatok közelébe sem kerülhetünk!!!

Nem kellene csüggednünk, mert a gonoszok a MÚLT emberei, akik úgy tűnik, hogy még utoljára kitombolják magukat, mielőtt eltűnnek a történelem süllyesztőjében.

Nekünk, a JELEN emberének most az a dolgunk, hogy minden akadályoztatás ellenére visszataláljunk a természethez, mert eredetileg annak része vagyunk.
Ezért, meg kell ismernünk azt a természeti környezetet, ami körülvesz bennünket. Meg kell ismernünk, hogy harmonikusan együtt tudjunk élni vele, óvni, védeni tudjuk azt, hogy utódaink - a JÖVŐben élők is élvezhessék.

De, nemcsak természeti lények vagyunk, hanem lelki tulajdonságaink révén egyszeri- egyedi és megismételhetetlen individuális lények.
És, mint ilyeneknek szükségünk van a HIT-re.

Szükségünk van hitre jelenben, múltban és jövőben; hitre önmagunkban, embertársainkban, de legfőképpen a Teremtő Isten mindenhatóságában.

A hit erejével fölvértezett, megerősödött ember ugyanis, nem érzi magát elveszetten egyedül ebben a globalizálódó világunkban!

Arról, meg nem is beszélve, hogy a hit erejével megerősödött embert nem lehet meggátolni az önmagával szembeni igényel életfelfogás kialakításában sem!

Ezért is értek egyet azzal az Atyával, aki felkért bennünket hónapokkal ezelőtt az evangélizációra. (Bocsánat, hogy most nem jut eszembe a neve hirtelen...)

Sajnos, nehéz helyzetben vagyunk, mert mindezt veszélyezteti az a hatalom, amelyik ellen küdünk hónapok (évtizedek) óta!

Igazuk van a türelmetlen radikálisoknak, mert hiába próbálkoztunk "békés úton" jobb belátásra téríteni őket, nem lehetett!!!

Sőt olyan brutális terrorral válaszoltak, hogy ezt sem lehete annyiban hagyni!!! Ráadásul, még mindket hibáztatnak érte!


Mindezek ellenére, fegyveres harccal nem szerezhetjük meg a hatalmat, mert azt csak diktatúrával és a mostanihoz hasonló fegyveres erőszakkal lehetne megtartani mindaddig, míg az ország népének a fele az ő szolgálatukba állva erősíti őket a hatalmi legitimitásban.


Imádkozzunk, hogy minél előbb rájőjjenek arra, hogy ők lesznek ennek a mostani mszp-szdsz koalíciós kormányzásnak a legnagyobb vesztesei!

Nekünk is össze kell fognunk és legalább akkora médiamunkával meg kell változtatni ennek a másik oldalon tévelygó honfitáraink tudatát!!!

De, minél előbb, mert magukkal ránthatnak bennünket is a pusztulásba!! !!

Ezt is el kell nekik mondani minden nap, a nap minden órájában és minden órának minden percében!!! MEG KELL TEREMTENÜNK A SAJÁT MÉDIANYILVÁNOSSÁ GUNKAT MERT CSAK ÚGY TUDUNK GYŐZNI!!!

Mindebből következik, hogy erőinket összefogással meg lehet erősíteni és ne egymást győzködjük, hanem azokat, akik ma mégcsak ellenfeleink!

Ne várjuk meg, hogy ellenségeinkké tegyék őket is!!!

Szeretettel és tisztelettel: Bóna Mária Ilona
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
P. üzenete a Szerkesztőknek!
  2007-03-04 10:31:29, vasárnap
 
  Tisztelt Szerkesztők !

Nem tudom megjegyzés nélkül hagyni a Gyurcsány és Orbán együttes gyalázatát, a kettő közötti párhuzam állítást, az utóbbi terhére.

Nem akarom nevesíteni azokat a magyar embereket, akik tudatosan és következetesen megjelennek itt ..., de szerte a NET-en és
részben a sajtóban is.

Ezeknek a túlfűtött magyaroskodása, helyzet rossz felismeréséből származó radikalizmusa okozta azt, hogy a tavaszi választást nem nyertük meg,
hogy az erkölcsileg bukott Demszky székében maradhatott és akik miatt sok a külföldi orgánumokban rólunk hírt adó szélsőségesség, és ezt szívesen
varrják Orbán nyakába, egyben szabad utat adnak hazugság magyar vezérének. -

Én is szeretném világgá kürtölni, hogy igen szimpatizálok a magyar alkotmány Szent Korona nevében való megújulásáról, hogy én is elítélem Trianont, én is szívesen
küldeném a törtételem által ránk hagyott nomenklatúrákat valami átképző táborba.

De nem tehetem, mert ilyen és hasonló nézeteket hirdetve akadályoznám az elsődleges célt :az igazi rendszer váltást.

Nem szabadna ilyen és a mai nagy politikában csak zavart, a jobboldalon megosztást eredményező cikkeket gyártani, azokat terjeszteni, még itt nálunk is.

- Ha a gondolat, az írás szabadság mentén akarunk vitézkedni, úgy illene az így - tudatosan rombolásra szánt - írásokat megfelelő szöveg környezetbe tenni.

- Kérem a szerkesztők ne hivatkozzanak sajtó, vélemény szabadságra, akkor, amikor a magyar média mintegy 90 %-a reggeltől estig zúdítja a tömegek kimosott
agyába az egyoldalú, mindig a baloldaliság eszméjén táplálkozó, de jó színbe
állítja be a nagytőkések sorába emelkedett, minden eszmét, erkölcsöt, igazságosságot megcsúfoló regnálókat.
Üdvözlettel : P.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
M. Lajos: Véleményem...
  2007-03-04 10:22:19, vasárnap
 
  Subject: Velemenyem a Hirhalorol


Barátaim!

Üdvözöllek benneteket, üdvözlöm a tudatosan, nyíltan szemléltető, nemzeti őszinteségeteket és gratulálok a szerkesztőknek.
2006. Októberében végig éltem az 56-os ,szent forradalmunk lelkiségét, eszmeiségét, amelynek részese voltam.

Ami szeptemberben és októberben történt ezzel az eszmeiséggel, annak végleges szétzúzására irányuló szennyes, áldemokratikus, még ma is vörös érdekhatalom parancsát véghezvivő, a nem magyarnak mondható brutális rendőr-kommandós akciósorozatok tettek, végeztek, az teljesen igazolja az idegen érdekek háttérkéz
irányítását. Gyurcsány és bandája, csak eszközök ebben az irányító kézben, mint Orbán is, akit, a magyar nép felé, mint "féket" használtak és maga Gyurcsány is, minden piszkosságával egyetemben zabla és békjó volt és van a magyar népen, nemzeten.

Sokan, nagyon sokan kiabálják, nem régen, vagy most alakult szervezetek égisze alatt az "elég volt" gondolatok sokát.., útlezárásokkal tarkítva.

Kérdem én, de kérdezhetjük, ha szeptember és október óta Forradalomról beszélünk és ilyenszerűen egy Nemzeti Forradalmi Bizotmány és alkotmányozó és stb. alakul s a csalárdul hatalomba került kommunista kormány még mindég a helyén van, az Országházban nyomorítja, nemzetidegen törvényeivel a magyar népet, akkor, végre szervezetten az ország minden irányából miért nem indulnak, indultok, minden használható, elérhető eszközzel bevenni az Országházat, és igazi értelemben vett forradalommal elkergetni a francba azt a csőcseléket, akik nem a nemzet, ország érdekét tekintik elsődleges feladatnak?. ..

Nincs annyi magyaridegen rendőre és nemzet-biztonsá gi spiclije a mai Rendnek, hogy a vidéken és az ország szivében is esetleg fegyveres megtorlásokkal állítsa meg, vagy rombolja szét a nemzeti akaratot, ill. a forradalmat. Ne feledjük, feledjétek, nem csak a hatalmat őrzőknek vannak fegyverei...

Naív felfogás és mellékútraterelé s az, hogy "békésen kell a forradalmat megvívni".
Soha, soha egy váltásra igazult forradalom vér nélkül még nem történt meg és nem is jutott győzelemre.

Igaz, ez egy kicsit sok egy vendégkönyvbe, de mint észrevétel, azt hiszem belefér.

Együttérzéssel: M Lajos.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Válasz egy őszinte levélre
  2007-03-04 09:59:12, vasárnap
 
  Tisztelt Csaba testvér!

Ön ezt írja többek között:
"Alapítványunk 650 bajba jutott, árva gyereknek ad otthont, és mégis vállalok 100 óra munkát népemért, mert úgy gondolom, hogy most nem fürdőszobák felújítása, nem valamelyik házunknak újrafödése a legfontosabb, hanem népünk nagy családjának a jövője. Úgy érzem, hogy a mindennapi kenyérnél is fontosabb gyermekeim számára az őszinte beszéd."

Minden elismerésem az Öné és azé a küzdelemé és munkáé, amellyel a 650 árva gyermekről gondoskodik. De, azt hiszem, hogy egy nagyon fontos magyarországi jelenségről vagy nincs tudomása, vagy elkerülte a figyelmét. Méghozzá az a tény, hogy itt is diktatúra volt, ha puhább is, mint Romániában, de diktatúra volt.

Ennek a diktatúrának az volt a lényege, hogy akiket ellenségnek tekintettek, azokat éppen-hogy megtűrték. És, amiért kompetenciájukat a rendszerváltozásban is megtarthatták az egypártrendszeri állam bürokratái, nagyon is jól tudták, hogy kik azok a személyek, akik hatalmukat gyengíthetik tevékenységükkel!

Éppen ezért, az ilyen embereket MÉG A FELADATOK KÖZELÉBE SEM ENGEDIK!

Éppen most hoznak a magyar parlamentben olyan törvényt, törvényeket, amellyel még a baráti, vagy a testvéri szívességből végzett munka után is adózni kell!

Vagyis, ha valaki ingyen végez valamilyen munkát emberbaráti szeretetből, annak eszmei értékét be kell vallani és adózni kell utána!

Ha a szomszédasszony átszalad egy kis időre vigyázni a szomszéd gyerekekre, akkor az már bébiszitterkedésnek minősül és adóköteles lesz!!!

És még sorolhatnám, de nem teszem, mert ez az egész olyannyira abszurd és érthetetlen, hogy azt hihetné csak kitaláltam az egészet!!!

Pedig, NEM! MA MAGYARORSZÁGON EZ A VALÓSÁG!


Tovább folytatva a megható nagylelkűséggel megfogalmazott leveléből való idézetet:

"Hiszem, ha nagylelkűen, áldozatokat vállalva összefog 15.000.000 magyar a nagyvilágról, akkor itt az EU határain belül, más nemzeti közösségekkel együtt, egy virágzó otthont teremthetünk gyermekeinknek itt a Kárpát medencében.
Merjünk nagylelkűek lenni, merjünk áldozatot hozni, népünk jövőjébe értékes vetőmagot szórni. Kisebb testvéri szeretettel, Csaba t."


Csak azért válaszolok Önnek Drága Csaba testvér, mert megszólított, ugyanis, én is beletartozónak érzem magamat a 15 milliónyi magyarságba.

Csakhogy van egy kis gondom ezzel a "nagylelkűség"-gel és "közösségek"-kel, meg az "otthonteremtés"-sel.

Ugyanis, pont az a hatalom célja, hogy ne legyen otthonuk a magyar gyermekeknek, a felnövekvő ifjúságnak.

Százezrek fognak a "reform"-nak hazudott törvények miatt hajléktalanná válni.

Nemhogy új otthonok épülnének, hanem a meglévőkből is megkezdték a kilakoltatásukat az állásukat, munkájukat veszített, fizetésképtelenekké válóknak.

Tessék csak elolvasni itt alant az egyik tudósítás éppen erről szól!


Tisztelt Hervay Tamás!

Csodálattal olvastam, amit a magyar nyelvről írt. Most, még nagyobb büszkeséggel tölt el az a tudat, hogy magyarnak születtem!!!

De, kénytelen vagyok - a tragikusan szomorú magyar valóságra - felhívni a figyelmét.

Itt és most egy nemzet vívja élet-halál küzdelmét!

Kérem tisztelettel szíveskedjenek elolvasni azt a ,,Nincs kegyelem!" című politikai helyzetjelentést, amit e levél fölött fogok közzé tenni! Előre is köszönöm megtisztelő figyelmüket.

Tisztelettel: Bóna Mária Ilona
http://furaila.blog.xfree.hu
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 11 
2007.02 2007. Március 2007.04
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 339 db bejegyzés
e év: 2982 db bejegyzés
Összes: 7719 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 0
  • e Hét: 5508
  • e Hónap: 14112
  • e Év: 50053
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.