|
 1/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 12
|
|
|
|
|
|
2007-06-06 21:30:48, szerda
|
| |
| |
Tisztelt Barátaink, magyar Honfitársaink!
Együtt a Hazánkért, az Igazságért és a Demokráciáért!
Összefogásra szólítunk fel Benneteket megtépázott HAZÁNKÉRT! MAGYARORSZÁG erkölcsi, politikai és gazdasági válságban van, amit a mindmáig hatalmat gyakorló kormány idézett elő.
TILTAKOZUNK a magyarság jövőjének megrablása ellen!
Összefogással meg lehet és meg kell állítanunk ezt a Hazánkat pusztulásba vezető erkölcstelen és demokrácia-ellenes politikát!
TARTSATOK VELÜNK !!!
DEMONSTRÁCIÓNKAT BÉCSBEN,
JÚNIUS 16-án, 11 órától
a STEPHANSPLATZ-on tartjuk.
"BŰNÖSÖK KÖZT CINKOS, AKI NÉMA"
ISTEN ÁLDJA MEG MAGYARORSZÁGOT!
A tüntetés pártfüggetlen, kérünk mindenkit a különböző pártokhoz kapcsolódó jelvények, zászlók és transzparensek mellőzésére.
Felszólalnak:
ˇ Dr. Eva Mária Barki jogász (Bécs)
ˇ Riester Árpád tanár
ˇ Prof. Papp Lajos szívsebész
ˇ Dr. Szöőr Anna jogász, pszichológus
ˇ Dr. Varga Tibor jogtörténész
ˇ Dr. Csath Magdolna közgazdász
ˇ Kiss Dénes író,költő,nyelvészprofesszor
ˇ Erb József FIDESZ-KDNP képviselő
ˇ Dr. Horkovics-Kováts János az MVSZ németországi elnöke
ˇ Orbán Eva tanárnő
ˇ Balog Barna nemzeti újságíró
ˇ Wittner Maria 1956-os hős
ˇ Dr.Bakos Batu nyug.polgármester, jogász
ˇ Jelenczki István filmrendezö
ˇ Dr. Drábik János Szabad Europa Rádió nyugdíjas vezetö programszerkesztöje
ˇ Bánfi Ferenc előadóművész
ˇ Waszlavik László zenész,előadóművész
ˇ Krizbai Imre refomátus lelkész (Erdély)
ˇ Drótos Vince református lelkész
ˇ Eperjes Károly színmüvész
ˇ Tolcsvay Béla zeneszerzö
ˇ G.Szabó Klára MVSZ Olaszország
ˇ Rácz Szabó László VMSZ elnök (Délvidék)
További információ a http://demokraciaert.tripod.com weboldalon, illetve az alábbi e-mail címeken kapható:
Hunnia Baráti Kör, Stuttgart
hunnia.baratikor@googlemail.com
Magyar Demokráciáért Mozgalom, München
demokraciaert@googlemail.com |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-06-06 21:23:58, szerda
|
| |
| |
Támogatott, tűrt és tiltott történelem
DunaTV, Agóra, Május 26, 10:32
A Duna TV-s adás fent van az interneten, megnézhető:
ERRE KATTINTSON RÁ, AZTÁN a május 26-ra.
http://www.dunatv.hu/autonomia/agora/
Itt a május 26-i adást kell elindítani
--------------------------------------------------------------------------
Ma délelőtt, szombaton, május 26.-án 10:32-kor a Duna televizió Agóra c. műsorában Kolozsvári Grandpierre Endre fiával, Attilával egy órán át válaszolgattunk a Tárih-i Üngürüsz körüli bonyodalmakra és egy sor fontos kérdésre.
Ha van rá mód, nézzék meg.
Geönczeöl Gyula
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-06-06 21:07:44, szerda
|
| |
| |
VÉRLÁZÍTÓ!
A mai rendkívüli közgyűlésre, melynek a Tubes ügyben a változtatási tilalom megszavazása, vagy nem megszavazása lett volna a feladata, az MSZP és SZDSZ FRAKCIÓ NEM JELENT MEG! Így a közgyűlést feloszlatta a polgármesterünk...
Ilyen még nem volt Pécs történetében! Úgy tudom néhány képviselő éppen Olaszországban van, így nyilván kevesen lettek volna... Amikor kijelölték az időpontot, már tudták!...
Következő közgyűlés ("rendes") június 7-én lesz 9.00 órakor...
Segítség! Tegyünk már végre valamit!! Vagy már mindenki tudja, hova költözik???
Banya
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-06-06 21:06:05, szerda
|
| |
| |
Mosonyi György:
Magyar holocaust
Mit jelent nékünk Trianon?!
Holocaust a magyaroknak.
Attól, hogy érvénybe lépett,
Rosszabb legyen a ma és a holnap.
Hogy századokig kísértsen sorban,
Bűnhődés a magyarok sorsa!
Holocaust; - de elnyújtottan,
Hogy bűnhődjünk. Élve, vagy holtan.
Döntéshozókat nem őrjítette
A hajdani élve-darabolás tette.
Utódaikra még rátalálhat;
Hogy látják: körbedarabolták Hazánkat!
Mindenki kap sokat, vagy keveset,
A magyar megtarthat - negyedet!
A gazdaságban, lelkierőben?
Széthulló csillag. Lemenőben!
IGAZSÁG?
Ítélet előtt kell átgondolni újra, újra;
Itt milliók kerültek árván, határon túlra!
Ha valaki majdan összegyűjti,
Döntés, Utódot se őrjíti.
De jöjjön már, aki összeírja!
Könnyesen, vagy zokogva, sírva;
Hogy nyílt meg, tágult a magyar sírja!!!
Összeírja a neveket,
Ki meghalt, aki "csak" szenvedett,
Mi hátrány érte, hogy rövidült.
A jogtalan meg, helyére ült.
-Ha megannyi sarc és hátrány érte,
Amíg-nem, a halál eljött érte.
Ha összegyűjtöd a neveket,
Akár millió szenvedhetett.
Mindőnket máig éget a kín;
Istenünk senkit meg se int?!
Visszacsinálni?! LEHETETLEN!
Pokolból, nem juthatunk a Mennybe!
Csak arra hívom fel a figyelmet:
Magyarnak születtünk! Embernek!
Millió mértékben pusztultak magyarok.
Az okot kutatva - Trianonig jutok.
A Magyar Királyság - nem volt bűntelen,
A körülvevő kisebbekkel szemben,
De büntető mérték - Mértéktelen!
Tán nem érdemeltünk oly nagy hazát,
-Kihívhattuk az Úr haragját.
De népünk nem volt oly nagy vétke,
Hogy szinte máig sincsen vége,
Tegnapig, biztosan nem volt vége.
Mit lehet ma, holnap tenni, csinálni,
Hazám! Nemzetem! Talpra! Felállni!
Tudjunk magyarként merni. Tenni.
Európában. Haladni. Menni!
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-06-06 20:51:41, szerda
|
| |
| |
A népszavazás jóváhagyása a demokrácia sikere
K Ö Z L E M É N Y
A népszavazási kezdeményezések alkotmánybírósági jóváhagyása a demokrácia sikere. Lehetővé teszi, hogy az emberek közvetlenül döntsenek életüket és sorsukat alapvetően érintő kérdésekről - áll abban a közleményben, amelyet Simó Endre, a Magyar Szociális Fórum Kerekasztalának szervezője és Dr. Jánosi Gábor, Szociális Fórum Egészségügyi Kerekasztalának szervezője adott ki szerdán.
A Magyar Szociális Fórum szervezői megállapítják: a FIDESZ alkotmánybíróság által jóváhagyott népszavazási kezdeményezései egybeesnek a magyar társadalom túlnyomó többségének érdekeivel, az egészséges élethez és a szellemi gyarapodáshoz, a tudáshoz való egyenlő hozzájutás jogával. Súlyos hiba, hogy a szocialista-szabaddemokrata koalíció ezt nem látja be, hanem előbbre valónak tartja az üzleti szempontot a társadalom érdekeinél, és mára oda jutott, hogy egészségügyi politikájával emberéleteket sodor veszélybe. Semmi kétség sem férhet ahhoz, hogy - a referendum megtartása esetén - az emberek többsége ki fog állni amellett, hogy a háziorvosi ellátásért, a fogászati ellátásért és a járóbeteg-szakellátásért ne kelljen vizitdíjat fizetni, a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásért ne kelljen kórházi napidíjat fizetni. A társadalom túlnyomó többsége egyetért azzal is, hogy az egészségügyi közszolgáltató intézmények, kórházak maradjanak állami és önkormányzati tulajdonban. S hogy a felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatóknak ne kelljen képzési hozzájárulást fizetniük.
A Magyar Szociális Fórum Kerekasztala kezdettől fogva elutasította az egészségügyi szolgáltatások liberalizálását, és a betegek piaci versenyeztetését egymással. A népszavazás módot nyújt majd arra, hogy hatályon kívül helyezzék Molnár Lajos egészségügyi törvényét, a kórházak bezárását, az alapellátás beszűkítését, és megakadályozzák a társadalombiztosítás üzleti alapokra helyezését, a szolidaritás alapú rendszer felszámolását. Ezért a Szociális Kerekasztal körül helyet foglaló társadalmi szervezetek, szakszervezetek, politikai erők támogatják Albert Zsolt és Albert Zsoltné arra irányuló népszavazási kezdeményezését is, hogy Magyarországon megmaradjon a szolidaritás elvű egy biztosítós kötelező egészségbiztosítási rendszer a népszavazást követő évtől számított 10 éven át.
A Szociális Kerekasztal szervezői szerint az emberek jó lehetőséget kaptak arra, hogy a népszavazás eszközével megvédjék jogaikat, és kiálljanak elemi érdekeik érvényesítése mellett.
A Magyar Szociális Fórum Kerekasztala pénteken (június 8-án) délelőtt 11.00 órakor sajtóértekezletet tart "A kormány egészségügyi politikája kezd szembekerülni az élethez való joggal" címmel. Helyszíne: Nőszövetség, Budapest, VI. Andrássy út 124. I. em.
2007. június 6.
Simó Endre, az MSZF Szociális Kerekaasztalának szervezője,
Dr. Jánosi Gábor, az MSZF Egészségügyi Kerekasztalának szervezője
06-30-5927371
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-06-06 20:48:36, szerda
|
| |
| |
A MAGYAR NÉP NEM FELEJT, CSAK HALASZT
JÓL JEGYEZZE MEG FENYEGETŐDZŐ SZILVÁSY GYÖRGY - CINKOS TETTESTÁRSAIVAL
Hogy jósdás testvérére hagyatkozott-e Szilvásy György, amikor az alábbiakat volt bátorsága szorongatott helyzetében kijelenteni, nem tudom.
Azt viszont vélem, hogy a szinte az alvilág szintjére süllyedt - tisztelet a kivételnek - rendőrség, élen a REBISZ-szel 2006 szeptemberében és októberében törvénytelen eszközöket vetett be a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök Balatonőszödön elmondott hazát-nemzetet önérzetében mélyen megalázó beszéde elhangzása után - a joggal felháborodott tiltakozó, tüntető tömeg ellen. Bevetette provokátorait, lejárt szavatosságú méreggel teli lövedékekkel okozott súlyos, maradandó sérüléseket, ártatlan embereket vakított meg, csontokat tört, nemzeti zászlónkat tapostatta meg, önkényesen vetetett őrizetbe tisztességes embereket, nagymamákat vádol rendőrveréssel, beidomított, tárgyalásokon hamis tanúzáson kapott rendőrtanúkkal operál, rendőrnek látszó személyeket hajtott a magyarság ellen az utcára, verőlegényekkel rugdostatta a teljesen ártatlan magyarokat, külföldieket egyaránt. Az igazi - mondjuk az MTV-t felgyújtó stb. szélsőséges csoportok elleni eljárásokról nem tudunk, azok eltűntek, nem kerültek a lasszózó rendőrök-ügyészek látókörébe!
Mígnem becsületes, véleményüket így-úgy- de törvénybe nem ütköző módon - kifejező, elmondó, leíró becsületes magyar embereket szisztematikusan befognak, önkényesen előállítanak, idézgetnek, s a magyar igazságszolgáltatás szégyeneként eljárásokat folyatatnak ellenük s meghurcolják, elítélik őket.
Teszik ezt magukat értelmiséginek tartó rendőrök, ügyészek és bírók! Akik legalább olyan felelősséggel tartoznak politikai pincérségük miatt mint a magyarverésre parancsot adó miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc s helyettese, Szilvásy György, kancelláriaminiszter.
Aki most előre menekül. Nyilatkozgat, igyekszik be nem vált receptjével, -házilagosan előállított fegyverekkel - démonizálva, a hiszékeny embereket megtévesztve elterelni a figyelmet súlyos felelősségükről.
Arról, hogy még nem számoltak el tavalyi népellenes bűneikről a magyar nemzet előtt, - hogy pontosabban fogalmazzak: a rendőrség, az ügyészség s a bíróság előtt.
Alighanem persze ennek a kormánynak a regnálása alatt erre nem kerül sor.
Ám a magyar nép nem felejt, hanem csak halaszt.
Ezt jól jegyezze meg fenyegetődző Szilvásy György és sok-sok cinkos tettestársa.
M.Szabó Imre |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-06-06 20:00:56, szerda
|
| |
| |
"...így készülünk szelíd háborúra,
mindig magunkért, soha mások ellen,
sót párolunk és vásznakat szövünk,
s míg kisebbítnek lassan megnövünk!"
Dsida Jenő
Kedves Barátaim, Honfitársaim!
A nemzet lelkiismereteként szólok Hozzátok, Testvéreim, ma délután öt órakor tüntetés Tomcat kiengedése érdekében a Gyorskocsi utcában, ahol ártatlan Mansfeld Pétert is fogva tartották az aljas, nyomorult pribékek, amíg el nem vették fiatal életét, TIZENHÁROM PERCIG SZENVEDNI HAGYTÁK A KÖTÉLEN MIELŐTT ENGEDÉLYEZTÉK VOLNA NEKI A KEGYES HALÁLT!
Ne várjunk a Népszavazásig és ne várjuk a szép szavakat, Barátaim!
Egyszer valamennyiünkre, valamennyiőtökre sor kerül - érzem! - ha nem állunk ki egymásért!!
ELÉG A SZAVAKBÓL KIS BARÁTAIM, HA IGAZÁN SZERETJÜK EGYMÁST, ÁLLJUNK KI EGYMÁSÉRT, NE CSAK SZAVAKBAN, HANEM TETTEKBEN IS!
ELEGEM VAN A SZÉP SZAVAKBÓL, ÉS A NÉPSZAVAZÁSI PÓTCSELEKVÉSEKBŐL, AMIKOR KIHAL A NEMZET, AZ EMBEREK ÉLETEREJE A NULLÁN VAGY A MÍNUSZ 50-EN VAN!!!
A bársonyszékekben persze jó dumálni, és milliókból kitartani még vagy 100 népszavazásig, de akkkor már nem lesz NÉP, KIS BARÁTAIM, DRÁGA KÉPVISELŐ TARTÁSAIM!
Fütyülök a népszavazási kezdeményezéses pótcselekvéseitekre, nekünk itt és most kell élni és cselekedni!
Már nem hiszek a színes ígéretekben, mert nagyon megzápultak!!
Cselekedetekben hiszek, egyébként azt kell gondolnom, hogy RÚTUL BE VAGYOK CSAPVA!
Ébredj, Magyar, mert ha most nem lészen ébredésed...!
Tetteket akarok látni, nem dumákat! báj, báj, szása!
Yolanda! akinek elege van a dumákból, és megy tüntetni ártatlan Tomcat-ért, és ezzzel mindannyiunkért! A gyávák maradjanak otthol.
Szőcs Zoltán: Nagyon félek
2007.06.01.
Sajátos ellentmondás: egy tárgy, egy szerkezet, vagy egy lakás, amit nem használnak, néhány év alatt tönkre megy, ha pedig használják, meg sem kottyan neki az idő. A hazámról jutott eszembe mindez, ugyanis Magyarország ma nem működik. Magyarország padlón van minden értelemben: társadalmilag, politikailag, pénzügyileg, iparilag és hangulatilag. Azért van padlón, mert ilyen amatőr, felelőtlen, lelkiismeretlen, cinikus és gátlástalan vezetése ennek az országnak emberemlékezet óta nem volt. Ezt a negatív rekordot csak ők, a "lángszavú Párt" neveltjeiből tőkéssé vedlett, az úttörő nyakkendőt csokor nyakkendővel felváltó, a május elsejei virslievéseket Opera-bállal helyettesítő, szellemi és lelki hermafroditák voltak képesek elérni. A Gyurcsányokról van szó persze, és a gyurcsányolókról. (Minthogy a magyar nyelv tíz éve leleményesen megteremtette Tocsik Mártika nevéből a tocsikolást, én most meghirdetem legújabb igénket, a gyurcsányolást, ami, ha lehet, még szégyenteljesebb cselekvést takar: a nemzet kivéreztetését.) Ott a helyük a Guinesse-féle rekordok könyvében, de nem csak képletesen, hanem ténylegesen is, hiszen a mai újságban olvasom, hogy "a tavalyi 9,2 százalékos GDP-arányos államháztartási deficitünk a 27 tagú EU-ban a legmagasabb, világszinten pedig - a tavaly háborút viselő Libanon után - a legrosszabb hiányadatnak számít". Ez tehát a tavalyi leltár. Az idei lehet, még ilyen sem lesz.
Maradjunk még egy kicsit a számoknál. A Pénzügyminisztérium - vagyis saját bevallásuk - szerint államunk jelenlegi adóssága 15.139 milliárd forint, amely évvégére valószínűsíthetően 15.572 milliárd forintra fog emelkedni, miközben egy-egy hónapban százmilliárdos nagyságrendű "kamatszolgálatot" fizet a költségvetés az adósság fejében, amely láthatóan csak nem apad, annál inkább dagad. Miképpen 1944 tavaszára már csak a hülye nem látta, hogy Németország elvesztette a háborút, azonképpen 2007 májusában csak a leghülyébbek hihetik el azt, hogy ebből a gödörből van kiút. Ugyanis nincs. Ezt a gödröt nagyon hamar át fogják minősíteni sírgödörré, hogy valósággá transzformálódjék Vörösmarty szörnyű látomása a sírról, "hol nemzet süllyed el". Adassék köszönet érte ennek a KISZ-es siserehadnak.
Elemi iskolás koromban az énekóra gyakorlatilag munkásmozgalmi indulók elsajátításából állt. Úgy belénk verték, hogy álmomból felkeltve ma is tudom mindet, miképpen ezt a sort is: "Kimszesek vágtak hajdan e tájnak, élükön Ságvári járt / Hősies tettre, harcra nevelte őket a lángszavú Párt..." Nos, jelenthetem: megérkeztek, itt vannak és átvették az irányítást, vezetik az országot. Arra is van gondjuk, hogy Ságvári, ez a fegyveres terrorista bűnöző - akinek 32 mozgalmi neve volt, de érezhetően a legféltve őrzöttebb titok mégis a 33. név, a családi, amelyen anyakönyvezték -, új márványtáblát kapjon: folyik a gyűjtés "No pasaran - Ságvári" jelszó alatt. Lehet, hogy ez most a gyurcsányolók legfőbb gondja, miközben a haza sírgödörré változik?
Ma már a pénzügyi körökben közhelynek számít a szörnyű valóság: hazánk 1990-ben regisztrált, privatizálásra szánt vagyonának - akkori értéken mintegy 1800 milliárd forintnak - harmada, fele szőrén-szálán eltűnt a privatizációban. Hogy hová tűnhetett, illetve, hogy miért is "nem realizálódott" a privatizációs bevételekben, senki sem tudja. Ha volna is, aki tudja - mert nyilván van -, az nem beszél. Ami pedig realizálódott, annak tetemes részét elvitték a külföldi tanácsadó, közvetítő cégek: az első három esztendőben a privatizáció többe került, mint amennyit hozott! Íme, így kell szétherdálni egy ezeréves állam vagyonát. Nézem e dicső folyamat személyes felelőseit, a főprivatizátorokat, akik az első 5-6 évben sikeresen megszabadították az országot minden lehetséges vagyonától: Tömpe István elvtárs (a legmegbízhatóbb familiáris pedigrével), Csepi Lajos, Hatvani Sz. János, Szabó Tamás, Bartha Ferenc (aki azután a Nemzeti Bank elnöke lett), Lascsik Attila, aztán Suchman Tamás (van ki e nevet nem ismeri Hunniában?), Szokai Imre (aki érintett volt a Tocsik-féle bűnperben), Kovács Árpád (ma az ÁSz elnöke), Csiha Judit stb. Ahogy nézem a névsort, látom sajnálatosan kimaradt Mádl Ferenc, nyugállományú köztársasági elnök úr neve, aki Antall alatt nagyhatalmú privatizációs potentát volt. Javaslom őket kérdezni arról, hogy hová is lett a magyar századok kínnal-keservvel agyongürizett nemzeti vagyona? Persze tudom, mindez politikailag inkorrekt lenne: ilyet nem kérdez az az úriember, akinek a miniszterelnökét Gyurcsány Fletónak hívják.
Egy több, mint tíz évvel ezelőtti interjúban Szelényi Iván nagyon bölcsen rámutatott, hogy "1989-et történelmileg úgy is számon tarthatjuk, mint az egykori szocialista menedzserek győztes forradalmát. A kései Kádár-korszak technokráciája megszabadult a pártbürokráciától..." Ha mindez igaz - már pedig az -, akkor semmi csodálkozni való nincsen azon, hogy egykori KISZ vezérekből áll a ma kormánya. De ennél elgondolkoztatóbb észrevételt is tett Szelényi, amely talán közelebb visz bennünket azon folyamat megértéséhez, hogy a kezdeti vágyból, az eszmék szabad áramlásából, hogyan lett ellentmondást nem tűrően a tőke szabad áramlása. A rendszerváltó magyar társadalom nagyobbik része ugyanis nem vagyonért, tőkéért szállt ringbe, csupán szabadságot akart. Velük szemben a Kádár-kor vezető menedzserei kizárólag vagyont és hatalmat akartak a változástól. Miután a rendszerváltozás megtörtént, azok a tömegek, amelyek a hőn áhított szabadságra vágytak, valójában leálltak volna, és szerették volna kiélvezni a szabadság áldásait, lehetőségeit. A másik tábor, a volt kommunisták klikkje viszont megragadta a vagyont ("spontán privatizáció"), mikor pedig az már övék lett, társult hozzá a hatalom, a rendelkezési jog is. Őket a szabadság legkevésbé motiválta, részben azért, mert korábban is volt részük belőle, továbbá, mert számukra nem érték, csak a tőke. Így aztán a tömeg ezúttal is becsapatott: kipiszkáltatták vele a gesztenyét a tűzből, de megenni már nem volt joga.
Olvasom a Népszabadság hírei között, hogy a Bálint Zsidó Közösségi Házban a félelemről tartottak beszélgetést, mások mellett a MAZSIHISZ elnökének a részvételével. Mert, hogy a jelenlévők nagyon félnek a szegregációtól, az antiszemitizmustól és a rasszizmustól. Engem persze nem hívtak meg, bár - el kell árulnom - én is félek. Nagyon félek. Na nem azoktól a fantomproblémáktól, amiktől Feldmájer Péterék, én a hazámat féltem Gyurcsányéktól, és a jelenlegi politikai elittől. Félek, hogy végérvényesen és visszavonhatatlanul zátonyra fog futni a hajó. Ha pedig ez a borzalom bekövetkezik, teljesen közömbös lesz, hogy ki a felelős, és azt hiszem, ezek erre játszanak.
Szőcs Zoltán
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-06-06 16:43:44, szerda
|
| |
| |
Dr. Róth Miklós ügyvéd:
Strasbourgi beadvány
Tisztelt Bíróság!
Az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok védelméről szóló egyezmény 34. cikke alapján, dr. Szerdahelyi Szabolcs, (született: Szabadkán 1943. november 19-én), nyugdíjas orvos, az '56-os Deportálások Tényfeltáró Bizottsága (DEPORT-'56) elnöke, 1161 Budapest Béla u. 37. szám alatti lakos, magyar állampolgár képviseletében
kérelmet
terjesztek elő a Magyar Köztársaság ellen, az Egyezmény 11. cikkének és a 13. cikkének megsértése miatt.
A tényállás
2006. szeptember 17-én - máig ismeretlen körülmények között "kiszivárogtatva" - nyilvánosságra került Gyurcsány Ferenc 2006. májusi balatonöszödi beszéde, amelyet a Magyar Szocialista Párt frakcióülésén mondott el. E szónoklatában a miniszterelnök elismerte, hogy az országgyűlési választások előtt a magyar gazdaság helyzetére vonatkozóan alapvető jelentőségű kérdésekben - meg nem nevezett társaival együtt - hazudott. Belátta, hogy az ország valós helyzete miatt a választási ígéretek teljességgel megalapozatlanok voltak, s így a választókat, az ország népét becsapták. Világossá vált, hogy az ígért szociáldemokrata szellemiségű, jóléti jellegű program helyett egy teljesen más alapokon nyugvó neoliberális, neokonzervativ programot szántak az országnak, amely kirívó súlyú terheket fog a lakosságra róni. Ezen túlmenően számos megdöbbentő adatot, információt tárt fel arról, hogy a kormányzat illetve a párt hogyan tétlenkedett és hogyan hazudozott, trükközött az elmúlt évek során.
A közel kétszáz országgyűlési képviselő előtt elmondott beszéd hangneme olyan mértékben volt trágár, amelyhez hasonlóra sem magyar, sem külföldi állami vezető esetében ezt megelőzően nem ismerünk példát. Gyurcsány Ferenc nyomdafestéket nem tűrően vulgáris kifejezéseket használt, egyebek mellett Magyarország jelzőjeként is.
A beszéd nyilvánosságra kerülését követő órákban több ezer ember érkezett a budapesti Kossuth térre, a Parlament elé. (Vidéki városokban szintén jelentős létszámú csoportok jöttek össze.) Ettől az időponttól kezdve egészen október 23-án hajnalig békés gyülekezés helyszíne volt a budapesti Kossuth tér.
Az "öszödi beszédben" feltárt kirívó súlyú hazugságok, majd később a kormányfői bocsánatkérés hiánya miatt Gyurcsány Ferenc lemondását követelők létszáma e budapesti helyszínen az elkövetkező hetekben változó volt, alkalmanként az ötvenezer főt is elérte.
Ilyen előzmények után történt, hogy Gergényi Péter Budapest rendőr-főkapitányaként, 2006. október 23-án a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. tv. (Rtv.) 46. §-ra hivatkozással elrendelte, hogy 2006. október 23. nap 02. 35 órától a szükséges ideig, de legkésőbb 2006. november 24. nap 24.00 óráig az Országház előtti Kossuth tér lezárásával biztonsági műveleti terület kerüljön kialakításra.
Személy- és létesítménybiztosítási intézkedésnek nevezett határozatát azzal indokolta, hogy a 2006. október 23-ai ünnepi rendezvények idején kialakult közbiztonságot súlyosan sértő cselekmények, illetve a további rendbontások megelőzése érdekében a védett személyek, és az Országház, mint az állami működés szempontjából kiemelkedően fontos létesítmény biztonságának megőrzése tette szükségessé a terület lezárását.
A határozat jogalapját a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (Rtv.) 46. § (1) d) pontjában jelölte meg.
Gergényi Péter az intézkedését 2006. november 22-én, határozatlan időre meghosszabbította.
Dr. Szerdahelyi Szabolcs budapesti lakos, magyar állampolgár, az '56-os Deportálások Tényfeltáró Bizottsága (DEPORT-'56) elnöke, 2006. november 24-én bejelentette a Budapesti Rendőr-főkapitányságon, hogy 2006. december 9-én, délelőtt 10 órától délelőtt 11 óráig tartó tüntető felvonulást szervez a Kossuth térre, tiltakozásul a tér lezárása miatt.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság 2006. november 25-én írásban közölte a bejelentővel, hogy a bejelentett rendezvény a megadott időpontban a megjelölt helyszínen nem tartható meg, mert a Budapest rendőrfőkapitánya által a szükséges ideig elrendelt személy és létesítménybiztonsági intézkedése értelmében a Kossuth tér jelenleg is elkerített részén demonstráció nem tartható. 2006. november 26-án pedig egy olyan végzést hozott, amelyben megállapította hatáskörének hiányát. A végzést személyesen Gergényi Péter írta alá. Indokolásában kifejtette, hogy az Rtv. 46. §- alapján a Kossuth teret 2006. október 23-án biztonsági műveleti területnek nyilvánította, amely intézkedés azzal a joghatással, jogkövetkezménnyel jár, hogy a terület elveszti a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény (Gytv.) 15. § a) pontja értelmében vett közterület jellegét. Erre tekintettel a bejelentés a Gytv. keretén belül nem értékelhető, a rendőrség kénytelen hatáskörének hiányát megállapítani. A végzés azt is tartalmazta, hogy a tér lezárására az Országgyűlés működésének biztosítása érdekében került sor.
Ezt követően dr. Szerdahelyi Szabolcs a lehetséges összes jogi lépést megtette annak érdekében, hogy jogorvoslathoz jusson. Miközben ő a jogi útvesztőket járta, két ellenzéki párt országgyűlési képviselői, türelmüket vesztve, 2007. február 2-án saját kezűleg bontották le a teret lezáró kordont, de a rendőrség visszaállította azt, és a képviselők ellen szabálysértési feljelentést tett. Még 2007. március 15-én is lezárva volt a tér, az egyik legnagyobb nemzeti ünnepünk alatt. Csak négy hónappal a lezárást követően, 2007. március 19-én szüntették meg ezt a rendkívüli állapotot.
A jogsértés
Az Egyezmény 11. cikk. 1. pontja kimondja, hogy mindenkinek joga van a békés célú gyülekezés szabadságához és a másokkal való egyesülés szabadságához, beleértve érdekei védelmében a szakszervezetek alapítását és az azokhoz való csatlakozásnak a jogát. A 2. pont szerint e jogok gyakorlását csak a törvényben meghatározott, olyan korlátozásoknak lehet alávetni, amelyek egy demokratikus társadalomban a nemzetbiztonság vagy közbiztonság, a zavargás vagy bűnözés megakadályozása, a közegészség, az erkölcsök, illetőleg mások jogai és szabadságai védelme érdekében szükségesek.
Az Egyezmény 13. cikke kimondja, hogy bárkinek, akinek a jelen Egyezményben meghatározott jogait és szabadságait megsértették, joga van ahhoz, hogy a hazai hatóság előtt a jogsérelem hatékony orvoslását kérje az esetben is, ha e jogokat hivatalos minőségben eljáró személyek sértették meg.
Az Alkotmány 62. § (1) bekezdése szerint a Magyar Köztársaság elismeri a békés gyülekezés jogát és biztosítja annak szabad gyakorlását. Az Alkotmány 70/K. §-a szerint pedig az alapvető jogok megsértése miatt keletkezett igények, továbbá a kötelességek teljesítésével kapcsolatban hozott állami döntések elleni kifogások bíróság előtt érvényesíthetők.
A gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény szerint:
1. § A gyülekezési jog mindenkit megillető alapvető szabadságjog, amelyet a Magyar Köztársaság elismer, és biztosítja annak zavartalan gyakorlását.
2. § (1) A gyülekezési jog gyakorlása keretében békés összejövetelek, felvonulások és tüntetések (a továbbiakban együtt: rendezvény) tarthatók, amelyeken a résztvevők véleményüket szabadon kinyilváníthatják.
(2) A rendezvény résztvevői jogosultak a közösen kialakított álláspontjukat az érdekeltek tudomására hozni.
(3) A gyülekezési jog gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, valamint nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével.
5. § A rendezvény szervezője magyar állampolgár, bevándorolt, letelepedett, illetve magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár lehet.
6. § A közterületen tartandó rendezvény szervezését a rendezvény helye szerint illetékes rendőrkapitányságnak, Budapesten a Budapesti Rendőr-főkapitányságnak (a továbbiakban: rendőrség) legalább három nappal a rendezvény megtartásának tervezett időpontját megelőzően kell bejelenteni. A bejelentési kötelezettség a rendezvény szervezőjét terheli.
7. § Az írásbeli bejelentésnek tartalmaznia kell:
a) a tervezett rendezvény kezdetének és befejezésének várható időpontját, helyszínét, illetőleg útvonalát;
b) a rendezvény célját, illetőleg napirendjét;
c) a rendezvényen résztvevők várható létszámát, a rendezvény zavartalan lebonyolítását biztosító rendezők számát;
d) a rendezvényt szervező szerv vagy személyek és a szervezők képviseletére jogosult személy nevét és címét.
8. § (1) Ha a bejelentéshez kötött rendezvény megtartása a népképviseleti szervek vagy a bíróságok zavartalan működését súlyosan veszélyeztetné, vagy ha a közlekedés más útvonalon nem biztosítható, a rendőrség a bejelentésnek a hatósághoz való beérkezésétől számított 48 órán belül a rendezvénynek a bejelentésben megjelölt helyszínen, vagy időben való megtartását megtilthatja.
(2) A rendőrség határozatát 24 órán belül írásban közölni kell a szervezővel.
(3) A rendőrség eljárására a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályai az irányadók.
9. § (1) A rendőrség határozata ellen fellebbezésnek helye nincs; a határozat közlésétől számított három napon belül a szervező kérheti az államigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát. A kérelemhez csatolni kell a rendőrség határozatát.
(2) A bíróság a kérelem beérkezésétől számított három napon belül, nemperes eljárásban, népi ülnökök közreműködésével, szükség esetén a felek meghallgatása után határoz. Ha a kérelemnek helyt ad, hatályon kívül helyezi a rendőrség határozatát, ellenkező esetben a kérelmet elutasítja. A bíróság határozata ellen nincs helye jogorvoslatnak.
A rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (Rtv.) szerint:
1. § (1) A Magyar Köztársaság Rendőrségének (a továbbiakban: Rendőrség) feladata a közbiztonság és a belső rend védelme.
(2) A Rendőrség a közbiztonság és a belső rend védelme körében az e törvényben és törvény felhatalmazása alapján más jogszabályban meghatározott bűnmegelőzési, bűnüldözési, államigazgatási és rendészeti feladatkörében:
g) gondoskodik a büntetőeljárásban részt vevők és az eljárást folytató hatóság tagjainak személyi védelméről, valamint a büntetőeljárásban részt vevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjának (a továbbiakban: Védelmi Program) végrehajtásáról, továbbá védi a Magyar Köztársaság érdekei szempontjából különösen fontos személyek (a továbbiakban: védett személy) életét, testi épségét, őrzi a kijelölt létesítményeket;
13. § (1) A rendőr jogkörében eljárva köteles intézkedni vagy intézkedést kezdeményezni, ha olyan tényt vagy körülményt észlel, illetőleg hoznak tudomására, amely rendőri beavatkozást igényel. Ez a kötelezettség a rendőrt halaszthatatlan esetben szolgálaton kívül is terheli, feltéve, hogy az intézkedés szükségességének időpontjában intézkedésre alkalmas állapotban van.
(2) A rendőr köteles a törvény rendelkezésének megfelelően, részrehajlás nélkül intézkedni.
(3) Ha a rendőrt az intézkedés megtételében tárgy akadályozza, azt eltávolíthatja, vagy az akadályt más módon elháríthatja, az ezzel okozott kárért a Rendőrségnek az intézkedés alapjául szolgáló cselekményben vétlen károsultat kártalanítania kell.
30. § (1) A Rendőrség a bűncselekmény elkövetőjének elfogása és előállítása, vagy a közbiztonságot veszélyeztető cselekmény vagy esemény megelőzése, megakadályozása érdekében a rendőri szerv vezetője által meghatározott nyilvános helyen vagy a közterület kijelölt részén az oda belépőket vagy az ott tartózkodókat igazoltathatja.
(2) A Rendőrség az (1) bekezdésben írt cél elérése érdekében épületet, építményt, helyszínt, csomagot és járművet átvizsgálhat.
(3) A Rendőrség a rendezvény, az esemény, továbbá a közlekedés biztonságát, a közterület rendjét veszélyeztető jogellenes cselekmény megelőzése, megakadályozása érdekében a rendőri szerv vezetője által meghatározott területre belépők és az ott tartózkodók ruházatát és járművét átvizsgálhatja, illetőleg az üzemeltető által előírt feltételek megtartását ellenőrizheti, a közbiztonságra veszélyt jelentő anyagokat, eszközöket lefoglalhatja, illetőleg azoknak a rendezvény, esemény helyszínére való bevitelét megtilthatja.
(4) A Rendőrség a nyilvános forgalom számára nyitva álló helyen őrizetlenül hagyott, a közbiztonságra veszélyt jelentő tárgyat szükség esetén az elvárható gondossággal eltávolíthatja, megsemmisítheti.
46. § (1) A Rendőrség, illetve a rendőr a védett személy [1. § (2) bek. g) pont] biztonsága érdekében a 13. és a 30. §-ban meghatározottakon túlmenően
a) útvonalat, közterületet a forgalom elől elzárhat, a forgalmat korlátozhatja,
b) nyilvános és közforgalmú intézmények működését korlátozhatja,
c) magánlakásba - külön írásos utasítás birtokában - ellenőrzés, a helyszín megfigyelése és biztosítása céljából beléphet, és ott tartózkodhat,
d) területet lezárhat, és megakadályozhatja, hogy oda bárki belépjen vagy onnan távozzék, illetőleg az ott tartózkodókat távozásra kötelezheti.
(2) A védett személyeket - a nemzetközi jogi kötelezettségek és a viszonossági gyakorlat figyelembevételével - a Kormány jelöli ki.
(3) A Rendőrség a védett középületek és az abban tartózkodók biztonsága érdekében az (1) bekezdés a) és d) pontjában meghatározottakon túl a be- és kilépésre az ott elhelyezett szerv vezetőjével egyetértésben szabályokat állapíthat meg.
(4) A Rendőrség a védett személy vagy létesítmény biztonsága érdekében technikai ellenőrzést alkalmazhat, elrendelheti a jogszerűen birtokban tartott veszélyes tárgyak kötelező letétbe helyezését.
92. § (1) Az V. és a VI. fejezetben felsorolt rendőri intézkedések, illetve a kényszerítő eszközök alkalmazása (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: intézkedések) miatt - a (2) bekezdésben tett kivétellel - a 93. §-ban meghatározottak szerint jogorvoslatnak van helye.
(2) Az elővezetéssel kapcsolatban az intézkedés elrendelése miatti jogorvoslatra a határozatot hozó hatóság eljárására vonatkozó törvényt kell alkalmazni.
93. § (1) Panasz előterjesztésére az jogosult, akivel szemben az intézkedést foganatosították.
(2) A panaszt az intézkedést követő 8 napon belül az intézkedést foganatosító rendőri szervnél lehet előterjeszteni.
(3) A panaszt a beérkezéstől számított 15 napon belül az intézkedést foganatosító rendőri szerv vezetője indokolt határozattal bírálja el.
(4) A határozat ellen fellebbezésnek van helye, amelyet a közléstől számított 8 napon belül a felettes szervhez címezve, a panaszt elbíráló határozatot hozó rendőri szervnél lehet előterjeszteni.
(5) A fellebbezést az ügy összes iratával a fellebbezési határidő leteltétől számított nyolc napon belül fel kell terjeszteni a felettes szervhez, kivéve, ha a panaszt elbíráló határozatot hozó szerv a határozatát visszavonja, illetőleg a fellebbezésnek megfelelően módosítja, kijavítja vagy kiegészíti.
(6) A felettes szerv a fellebbezés beérkezésétől számított 15 napon belül indokolt határozatában az első fokú határozatot helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti.
(7) Ha az érdemi határozat hozatalához nincs elég adat, vagy a tényállás további tisztázása szükséges, a felettes szerv maga intézkedik a tényállás kiegészítése iránt, vagy a határozat megsemmisítése mellett az első fokú határozatot hozó szervet új eljárásra utasíthatja.
(8) A felettes szerv határozatát írásban, a panaszt elbíráló határozatot hozó szerv útján kell közölni a fellebbezővel.
(9) A felettes szerv határozata közigazgatási határozat, amelynek bírósági felülvizsgálatát - a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatára vonatkozó szabályok szerint - kérheti az, aki az (1) bekezdés szerint panasz előterjesztésére jogosult.
(10) A (2)-(4) bekezdésben meghatározott határidő elmulasztása esetén az elmulasztott határidő utolsó napjától számított 8 napon belül az eljáró szervnél a mulasztási ok, vagy akadály megjelölésével igazolási kérelmet lehet előterjeszteni, amelynek elfogadásáról az eljáró szerv vezetője határoz. Ha a mulasztás az érdekeltnek később jutott a tudomására, vagy az akadály később szűnt meg, a határidő a tudomásra jutástól, illetőleg az akadály megszűnésétől kezdődik. A mulasztástól számított 3 hónap eltelte után igazolási kérelmet nem lehet előterjeszteni.
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény (Ket.) 1. § (2) bekezdése szerint a közigazgatási hatóság a hatáskörének gyakorlásával nem élhet vissza, hatásköre gyakorlása során a szakszerűség, az egyszerűség és az ügyféllel való együttműködés követelményeinek megfelelően köteles eljárni.
Az Alkotmánybíróság 1039/B/2006. AB határozatában kifejtette, hogy "a békés gyülekezés szabadsága a demokratikus társadalom előfeltétele és alapvető értéke. A gyülekezési jog alapján megtartott rendezvények elválaszthatatlanul kapcsolódnak demokratikus nyilvánosság értékéhez, e rendezvények teszik lehetővé, hogy a polgárok a politikai folyamatot kritikával illessék, tiltakozásukkal befolyásolják. A békés rendezvények a politikai és társadalmi rend, a képviseleti szervek legitimitásának megszilárdítása szempontjából is értéket jelentenek. A tüntetések, tiltakozó akciók a képviseleti szervek, a kormányzat és a közvélemény számára is jelzik a társadalomban megjelenő feszültségeket, lehetővé téve azt, hogy az illetékesek időben megfelelő lépéseket tegyenek a feszültségek okainak csökkentésére. Egy demokratikus társadalom nem választhatja a tiltakozás elnémításának, szükségtelen és aránytalan korlátozásának útját: a politikai szabadságjogok korlátozása nem csak azokat sújtja, akik élni kívánnának jogaikkal, hanem a társadalom egészét, így azokat is, akikre hivatkozással az állam a jogkorlátozás eszközéhez nyúl. A gyülekezési jog alapján megtartott rendezvények célja az, hogy a gyülekezési joggal élő polgárok közös véleményt alakítsanak ki, illetve nézeteiket másokkal megosszák, és közösen juttassák kifejezésre."
1) Dr. Szerdahelyi Szabolcs a végzés ellen bírósági felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő a Gytv. alapján, az ott biztosított gyors és hatékony jogorvoslati lehetőség keretében. A végzést tartalma szerint, a bejelentett rendezvénynek a megjelölt helyen és időben való megtartását megtiltó határozatnak kérte tekinteni, amely arra van alapítva, hogy a bejelentéshez kötött rendezvény megtartása a népképviseleti szerv működését súlyosan veszélyeztetné. Érdemi vizsgálatot kért és ennek alapján a határozat hatályon kívül helyezését. A Fővárosi Bíróság a kérelmet - érdemi vizsgálat nélkül - elutasította, és ez ellen további jogorvoslattal nem lehetett élni. A bíróság kizárólag alaki szempontból közelítette meg az ügyet, és abból indult ki, hogy nem járhat el a Gytv. alapján, ha a bejelentéssel kapcsolatban a rendőrség nem hozott érdemi határozatot.
2) Dr. Szerdahelyi Szabolcs a végzést megfellebbezte a Ket. alapján, vitatva a Kossuth tér lezárásának jogszerűségét. Az Országos Rendőr-főkapitányság helybenhagyta Gergényi Péter végzését, ugyanakkor saját végzésének indokolásában, érdemben állásfoglalt Gergényi Péter Kossuth teret lezáró határozataival kapcsolatban, és azokat jogszerűnek minősítette, azzal a megjegyzéssel, hogy biztonsági műveleti terület kifejezés használata helytelen, de ez önmagában a határozatokat nem teszi jogellenessé. Dr. Szerdahelyi Szabolcs a másodfokú végzés ellen 2006. december 19-én kereseti kérelmet terjesztett elő a Budapesti Rendőr-főkapitányságnál. A Pp. 330. § (2) bekezdése szerint az elsőfokú közigazgatási szerv a keresetlevelet az ügy irataival együtt öt napon belül felterjeszti a másodfokú határozatot hozó szervhez, amely azokat - a keresetlevélben foglaltakra vonatkozó nyilatkozatával együtt tizenöt napon belül továbbítja a bírósághoz. Az adott ügyben, tehát legkésőbb 2007. január 11-én meg kellett volna érkeznie a keresetlevélnek a Fővárosi Bíróságra. Ezzel szemben, csak 2007. február 5-én érkezett meg a keresetlevél. Ezzel kapcsolatban az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese vizsgálatot folytatott le és OBH-1549/2007. számú jelentésében alkotmányos visszásságot állapított meg. A Fővárosi Bíróság a keresetlevelet kettébontotta, egy nemperes és egy peres eljárásra. A nemperes eljárásban a rendőrség hatáskör hiányát megállapító végzését vizsgálta, amelynek során megállapította, hogy a bíróság kizárólag a végzés indokolásában rögzített szempontokat értékelheti, így nincsen relevanciája annak, hogy a rendőrségnek, konkrétan Budapest rendőr-főkapitányának volt-e hatásköre és illetékessége a terület korábban történt lezárására, az a jogszabályoknak megfelelő módon történt-e? Erre tekintettel a jogorvoslati kérelmet elutasította, azzal, hogy a végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye. A peres eljárás tárgyának a Kossuth tér lezárását elrendelő Gergényi féle határozatokat tekintette, és alperesnek a Budapesti Rendőr-főkaptányságot. A bíróság ebben a vonatkozásban dr. Szerdahelyi Szabolcs keresetét idézés nélkül elutasította. A bíróság álláspontja szerint a Budapest rendőrfőkapitánya formailag intézkedésnek nevezett, indokolással ellátott döntései, melyek a "biztonsági műveleti terület" elrendelésére, és annak meghosszabbítására irányulnak, a szolgálati szabályzat 96. § (11) bekezdése alapján utasításnak minősülnek, amely ellen nincs jogorvoslati lehetőség. Ez ellen dr. Szerdahelyi Szabolcs fellebbezéssel élt, amely még nem került elbírálásra.
3) Dr. Szerdahelyi Szabolcs 2006. XI. 27-én a rendőrségi törvényben biztosított panaszjogával élve is kifogásolta, hogy lezárva tartják a Kossuth teret, és kérte az intézkedés feloldását. A panaszt személyesen Gergényi Péter utasította el, határozatában megismételte azokat az indokokat, amelyeket a rendőrségi hatáskör hiányát megállapító végzésben leírt. Dr. Szerdahelyi Szabolcs az elutasító határozat ellen fellebbezéssel élt. Ebben egyúttal panaszt jelentett be azért, mert Gergényi Péter a határozatát, csak 2007. január 11-én hozta meg, holott a törvény szerint 2006. december 13-ig döntenie kellett volna. Az Országos Rendőr-főkapitányság az elsőfokú határozatot részben megváltoztatta akként, hogy a 111-325/2006. számú személy- és létesítménybiztosítási intézkedés határozatlan időre szóló meghosszabbítását jogszabálysértőnek minősítette, és utasította budapesti rendőrfőkapitányt, hogy az intézkedés időbeli hatályát - feltéve, hogy az intézkedés alapjául szolgáló biztonsági kockázatok fennállása továbbra is megállapítható - határozott időtartamban állapítsa meg. Egyebekben az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A korábbi végzésekkel szemben végre született egy jogerős érdemi határozat, amelyet dr. Szerdahelyi Szabolcs 2007. február 19-én vehetett kézhez. Ez ellen azonnal keresettel élt, amely keresetet az Országos Rendőr-főkapitányság 2007. március 10-én továbbított a bíróságnak. A Fővárosi Bíróság 2007. május 8-án kézbesített végzésével 2007. évi július 10. napjának 10,000 órájára tűzte ki az ügy tárgyalását. Az Országos Rendőr-főkapitányság érdemi ellenkérelmében, azzal az indokolással kéri a kereset elutasítását, hogy a Gergényi féle határozatok belső utasításoknak minősülnek, amelyek bíróság előtt nem támadhatók.
Bárhogy is dönt a közigazgatási bíróság a 2. pontban említett és még el nem bírált fellebbezés ügyében, vagy a 3. pontban említett kereset vonatkozásában a 2007. július 10-én megtartandó tárgyalást követően, az már nem változtat azon a helyzeten, hogy dr. Szerdahelyi Szabolcsot négy hónapon keresztül korlátozták a gyülekezési jogának szabad gyakorlásában, és ezzel kapcsolatban megfosztották a hatékony jogorvoslathoz való jogától.
A Kossuth teret az Rtv 46. §-a alapján csak ideiglenesen, legfeljebb arra a pár órára lehetett volna lezárni, amíg 2006. október 23-án a külföldi delegációk részvételével a téren folyt az ünnepség. Akkor sem az Országház épületének őrzése, hanem a téren tartózkodó nagyszámú külföldi kormány- és államfő biztonságának védelme érdekében.
2006. október 23-a után Gergényi Péter azt tehette volna meg, hogy a Kossuth térre bejelentett rendezvények ügyében a Gyvt.
8. § (1) bekezdése alapján egyedi tiltó határozatokat hoz, hivatkozással arra, hogy a rendezvények megtartása a népképviseleti szerv, az Országgyűlés zavartalan működését súlyosan veszélyeztetné. Ebben az esetben a szervezők a határozatok közlésétől számított három napon belül kérhették volna a bírósági felülvizsgálatot, amely eljárásban a bíróságnak három napon belül döntenie kell. Gergényi Péter azért, hogy ettől a gyors és hatékony jogorvoslattól megfossza az állampolgárokat, többek között dr. Szerdahelyi Szabolcsot is, a joggal való visszaélés tilalmának kötelezettségét megszegve a rendőrségi törvényre hivatkozással kijátszotta a gyülekezési jogról szóló törvényt.
A Kormány által létrehozott Gönczöl Bizottság 2007 február 2-án kelt vizsgálati jelentésének 75. oldalán olvasható, hogy a budapesti rendőrfőkapitány október 23-án a több mint ötven külföldi állami vezető védelmében indokoltan vonta ki a Kossuth teret a közterület fogalma alól a rendőrségi törvény, valamint a 24/1997. (III. 26.) BM rendelet alapján, ugyanakkor nem volt indokolható, hogy nem határozta meg az intézkedés időtartamát, és az még jelenleg is érvényben van.
Ugyanerről a 77. oldalon Halmai Gábor a következőket írja: "Megítélésem szerint a Kossuth térnek a budapesti rendőrfőkapitány által október 23-án először november 24-ig elrendelt, majd később határozatlan időre meghosszabbított lezárása az elrendeléskori okokkal (védett személyek biztonsága; Rtv. 46. §) ma már nem indokolható. Véleményem szerint a rendőrségi törvénynek azok a rendelkezései (58. és 17. §) sem indokolják a tér teljes lezárását, amelyek lehetővé teszik az állam működése szempontjából kiemelten fontos létesítmények csapaterővel történő őrzését és védelmét, ennek során a személyes szabadsághoz és a tulajdonhoz fűződő jogok korlátozását, illetve a területnek a személy- és járműforgalom elől történő elzárását. Az Országház mint kiemelten fontos létesítmény [24/1997. (III. 26.) BM rendelet 1. § a) pont] közvetlen környezete ugyanis a gyalogos és járműforgalom elől elzárt területként eddig is védelmet élvezett. Nem magyarázza az intézkedés fenntartását a tér talajának a szeptember-októberi rossz tapasztalatok miatti óvása, hiszen - ahogy arra a bizottság jelentése helyesen rámutat - a károkat helyes jogalkalmazással, a permanens gyűlés feloszlatásával, illetve a közegészségügyi hatósági előírások következetes érvényesítésével akkor is meg lehetett volna előzni, és ennek a jövőben sincs jogi akadálya. Így tehát ezek a célok sem alapozzák meg a lezárást, ezért az, mint a gyülekezési szabadság alkotmányos jogának szükségtelen korlátja haladéktalanul feloldandó. Álláspontom szerint a bizottságnak erre nézve javaslatot kellett volna tennie, még akkor is, ha ajánlásai között a jövőre nézve szerepel az Országház környékének kivonása a gyülekezési jog lehetséges helyszínei közül. Az pedig a törvényi szabályozás pótlandó hiányossága, hogy a rendőrfőkapitány lezárást elrendelő döntése nem minősül közigazgatási határozatnak és jogorvoslattal nem támadható meg."
Dr. Szerdahelyi Szabolcs képviseletében kérem, hogy a Bíróság állapítsa meg a jogsértést az Egyezmény 11. és 13. cikke vonatkozásában, egyúttal kötelezze a magyar Kormányt 6.000 euró nem vagyoni kártérítés megfizetésére, valamint ügyvédi költség és készkiadás fejében 300.000 Ft megfizetésére.
Budapest 2007. június 4.
Dr. Szerdahelyi Szabolcs képviseletében
Melléklet:
1. Ügyvédi meghatalmazás
2. Személy és létesítménybiztosítási intézkedés 2006. október 23.
3. Személy és létesítménybiztosítási intézkedés meghosszabbítása. 2006. november 22.
4. A tüntetés bejelentése 2006. november 24.
5. A Budapesti Rendőr-főkapitányság 111-2/1215/2006. sz. végzése. 2006. november 26.
6. A sértett bírósági felülvizsgálati kérelme a rendőrség végzése ellen. 2006. november 27.
7. A sértett bírósági felülvizsgálati kérelmének kiegészítése 2006. november 28.
8. A Fővárosi Bíróság 20. Kpk. 45.779/2006/4. számú végzése
9. A sértett fellebbezése a BRFK 111-2/1215/2006. számú végzés ellen. 2006 november 28.
10. Az Országos Rendőr-főkapitányság 26-15-13/1/2006 számú végzése a fellebbezés elbírálásáról. 2006. dec. 11.
11. A sértett kereseti kérelme az ORFK. 26-15-13/1/2006. számú végzése ellen.
12. Az OBH-1549/2007. számú jelentése. 2007. 04. 04.
13. A Fővárosi Bíróság 20. Kpk. 45.145/2007/10. számú végzése. 2007. március 5.
14. A Fővárosi Bíróság 20. K. 30.730/2007/4. számú végzése. 2007. március 5.
15. A sértett fellebbezése a végzés ellen
16. A sértett panasza a kordon ellen 2006. november 27.
17. Gergényi 111-948-5/2006. RP. számú határozata. 2007. január 11.
18. A sértett fellebbezése a Gergényi határozata ellen. 2007. január 22.
19. Az ORFK 260-20/1/2007.RP. számú határozata. 2007. február 12. érkezett 2007. február 19-én.
20. A sértett kereseti kérelme. 2007. február 20.
21. Az ORFK érdemi ellenkérelme. 2007. március 10.
22. A Fővárosi Bíróság 20.K.31.007/2007/3 idéző végzése. 2007. július 10-re |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-06-06 16:36:42, szerda
|
| |
| |
A Szent Korona a Szabadság Alkotmánya
A Tudás a hit és a tudomány egysége. Ezen belül a hit: meggyőződés és bizalom valakiben vagy valamiben (mindkettő Aquinoi Szent Tamás megállapítása a Summae theologiae-ban.)
Ennél az egyszerű oknál fogva nem igaz az ilyen kijelentés, hogy: "... be kell lássuk, vannak olyan témák, amelyeket nem lehet racionális érvekkel megmagyarázni. A hit kérdései pl. ilyenek.". Aki ezt kijelenti, az semmit sem tud a világról, az azon az értelmi és érzelmi szinten áll, amely a szakbarbárság korát ránk szabadította, esőerdő kiirtásával, földszennyezésével, atombomba-ledobásával, levegőmérgezéssel, gyűlöletkeltéssel.
Az értelem nélküli érzelem agymosó megnyilvánulása ez.
Mert fordított a helyzet, mint amit láthatóan érzékeltetni szándékozik: a rész egésszé emelésével keltett érzelem hazugsággá alázódik a demagógia hatására.
Nem korunk "vívmánya" ez a természetellenes gondolkodásmód. Legalább két és félezer éve mérgezi az emberiséget, és ez a mérgezés most teljesedik be, a világ megsemmisülésének veszélyében. Hérodotosz Kr. e. 450-ben figyelmeztetett erre, amikor szembeállította a szíkták - a lélek, a szellem és a test összhangjában megvalósuló - teljes Tudásban élését, az általa ismert világ többi részén tapasztalt - a Mítoszra és Logoszra erőszakkal szétszakított - élet természetellenességével.
A Szent Korona a teljes Tudás egységét fogja visszahozni a Magyar Küldetés teljesítésével, "akár akarjuk, akár nem, akár tudunk róla, akár nem" (Molnárfy Tibor).
A Szent Korona Tan a Szent István óta keletkezett jogszabályok egységes rendszerbe (dogmába) foglalt szellemisége (Corpus Iuris Hungarici), amely részben szokásjogi (Werbőczy István), részben egyházjogi (Szent István, "Könyves" Kálmán) elemeket tartalmaz, részben pedig ősi értékrendünk átöröklését (Szent László) jelenti.
Miután a társadalmi együttélés szabályai a különböző történelmi korokban változnak, az egységességet az alap (Alkotmány) által meghatározott irányelvekben találjuk. A Szent Korona Tan minden lényeges alkotóeleme tartalmazza a következő visszautalást: "Sub specie Sacrae Coronae - vagyis: a Szent Korona eszméje szerint. Ez egy nagyon is "racionális" (ésszerű) - fokozatokból álló - felépítésre utal, ami elveti a káoszt, amit a "racionálisnak" hazudott, ténylegesen antiracionális (ésszerűtlen) materializmus hirdet.
Aki a Szent Korona eszmére alapozott Tan természetességét megkérdőjelezi, az tegye magában, hogy amikor megvilágosodott benne az igazság, ne kelljen szégyenkezve szembekerülnie önmagával.
Az egy éve elhunyt Síklaky Istvánnal sok vitánk volt. István az anyag-alapú "természetjogot" helyezte mindenek fölé, mindaddig, amíg meg nem ismerte a Szent Korona értékrendjének mindeneknél tökéletesebb (makulátlan tökéletességében Isteni) szabályzórendszerét.
Mindannak, aki nem tudja, hogy miről is van szó, amikor a Szent Koronát emlegeti, szíves figyelmébe ajánlom az "Az igazmondás ideje" c. írásom egy részletét:
"És ki kell mondani azt is, hogy az a magyar hagyomány, amely a Szent Korona eszme értékrendjét közvetítő Történelmi Alkotmányra épül nem anakronisztikus őskövület - ahogyan a hatalom igyekszik hazugsággal beszennyezni -, hanem a Szabadság Alkotmánya, amelynek alapelvei közül az állam (Magyarország örökké szabad - Hungaria semper libera) és a személy szabadságára (Egy és ugyanazon szabadság - Una et eadem libertas) vonatkozó elemeket az amerikai Egyesült Államok népének Függetlenségi Nyilatkozata* is átvette.
A Függetlenségi nyilatkozat így zárul: "Nem mond nagy szavakat, nem ígér elérhetetlent. De amit ígér - éspedig az élethez s a szabadsághoz való jog mellett, az emberiség történetében intézményesen első ízben, a boldogsághoz való jogot, - mindezideig valóban biztosította népének."
A Szent Korona eszme értékrendje nemcsak a boldogsághoz való jogot biztosítja, hanem annak feltételét, a gondoskodást is, aminek alapja, hogy minden az egyetemes magyarság tulajdona, ami Magyarországon van (A Szent Korona minden birtoklás gyökere - a Sacrae Coronae radix omnium possessionum) és minden magyar értéknek az egyetemes magyarság érdekeit kell szolgálnia, vagyis mindennek a Szent Korona eszme szerint kell történnie (Sub specie Sacrae Coronae)!
Azt, hogy Tagjait mennyire védi a Szent Korona eszme, az bizonyítja, hogy nemcsak jogukká, hanem kötelezettségükké teszi a mindennel és mindenkivel szembeni ellentmondást és ellenállást, aki érdekeiket veszélyezteti (Ius resistendi et contradicendi)."
És végül:
1956 mindhárom jelmondata szentkoronai alapú: "Szabad és független Magyarországot!" (Hungaria semper libera), "Magyarország a magyaroké" (Sacra Corona radix omnium possessionum) és "Nem kapitalizmust, nem szocializmust, hanem a sajátos magyar utat akarjuk követni!" (Sub specie Sacrae Coronae).
Kelt Szegeden, 2007. június 5-én.
A krisztusi örök értékrend szerinti magyar szeretettel:
Halász József, a Szent Korona szolgálója
* Néhány idézet "Az amerikai Egyesült Államok népének Függetlenségi nyilatkozatából":
Új világrészek, amelyek az eddigi korlátok helyett teljes szabadságot ígérnek és az egyéniség szabad érvényesülését.
A szabadság és a függetlenség életük lényegévé vált. Az első fenyegetésre készek voltak ezt az életformát minden hatalom ellen, minden áldozat árán megvédeni.
Magától értetődőnek tartjuk azokat az igazságokat, hogy minden ember egyenlőként teremtetett, az embert teremtője olyan elidegeníthetetlen Jogokkal ruházta fel, amelyekről le nem mondhat, s ezek közé a jogok közé tartozik a jog az Élethez és a Szabadsághoz, valamint a jog a Boldogságra való törekvésre.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-06-06 16:35:05, szerda
|
| |
| |
Elhunyt Forrai Sándor, a rovásírás-kutatás legnagyobb magyar alakja
2007. június 02.
Forrai Sándor 1913. március 18 - 2007. május 25.
Búcsúztatása június 10-én, a 10 órai istentisztelet után lesz a Budapest, XIII. ker. Frangepán u. 43. sz. alatti református templomban.
Búcsú Forrai Sándortól Sanyi bácsi távozott közülünk, békésen, szelíden, ahogyan életében ismertük. Nélküle csak azért nem érezzük teljesen magányosnak magunkat, mert az általa megjelölt úton ma már ezrek haladnak velünk.
Fiatalok és kevésbé fiatalok együtt. Ő, aki a tanulást és tanítást mindennél fontosabbnak tartotta, két évtizede tartó világtalanságra kárhoztatott életében éppen azoknak az arcát nem láthatta egyetlen pillanatra sem, akik legjobban tisztelték, és akiknek csak a hangját hallotta találkozásukkor. Őket ennek alapján azonosította és mosolyodott el, amikor szavaikból értesült a fiatalok körében egyre népszerűbb rovásírásról, a Kárpát-medencei Rovásírásversenyek népszerűsödéséről.
Egyetlen napjainkban is élő, az igaz magyar (ős)történelemről előadást tartó, könyveket író hírneves személyiség sem tudott hozzá hasonló hatással lenni a tanulóifjúságra. Mert ő a szilárd alapokra helyezte a hangsúlyt. Tudta, hogy enélkül nem építhető biztonsággal semmiféle díszes palota, de még kunyhó sem.
Hihetetlen beleérző képességgel oldotta fel a latin és a rovásírás ábécé magánhangzó jelölésbeli feszültségét azzal, hogy elenyésző módosítással, új betűk létrehozása nélkül tette lehetővé a hosszú latin magánhangzók átírását rovásírásra. A fent említett rovásírásversenyeken ma már csak ez a "Forrai ábécé" használható, így a tanulók kikerülhetik a kétféle ábécé szavainak egymástól eltérő helyesírását.
E sorok írója és felesége, Friedrich Klára végtelenül megtisztelőnek tartja, hogy ez a nagy tudású ember megbízta életműve folytatásával. Ezzel a felelősséggel eddig sem volt könnyű együtt élni, Tanár úr eltávozásával pedig csaknem elviselhetetlenné válhatna ez a teher. Hogy mégis tovább lehessen csinálni, ahhoz elengedhetetlenül szükséges a Forrai Sándor gondolatiságát vallók irántunk már eddig is kinyilvánított rokonszenve, segítsége.
Kérjük őket, hogy szellemi tanítónkhoz méltó életvitellel, tudásuk továbbadásával a jövőben is öregbítsék őseink műveltségi hagyatékát, a rovásírást. Ha ezt tesszük, Tanár úr a Mennyekből letekintve, megnyugodva, bizonyára jól eső érzéssel ismét elmosolyodik.
Szakács Gábor, a Forrai Sándor Rovásíró Kör vezetője |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 12
|
|
|
|
2007. Június
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
312 db bejegyzés |
| e év: |
2982 db bejegyzés |
| Összes: |
7719 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 489
- e Hét: 5997
- e Hónap: 14601
- e Év: 50542
|
|
|
Offline
