|
 1/4 oldal 
|
Bejegyzések száma: 36
|
|
|
|
|
|
2007-07-06 21:05:40, péntek
|
| |
| |
Szőnyi Bartalos Mária
Magyarország
LAZÁN ÉS KÖNNYEDÉN - ÖSSZEFOGVA
Hol is van a jogállam, ti mindenre megoldást találó baloldali kormánytagok?
Sértegetitek, lebecsülitek megsarcoljátok, megzsaroljátok már a népszavazást is megelőzve a magyar népet? Előre meg akarjátok félelmlíteni azzal, hogy nem baj, ha az OVB-nek meg kellett engedni a szavazást, majd ki fogtok vetni más néven, másért adót, adókat? Nem szégyellitek már végre el magatokat azért, hogy semmibe veszitek a népszuverenitást, a népakaratot, kijátszátok az Alkotmányt és nem érdekel benneteket a magyar emberek sokasága?
Igen, letegezlek benneteket, mert nem érdemlitek meg azt sem, hogy sajnáljalak benneteket, nem méghogy tiszteletet nyilvánítsak felétek!
Baloldalról eltünt a jogállam!
Új, Független tagokból álló OVB kell! Mert ez, ami most van, nem tükrözi, nem képviseli a magyar népet. De nem ám! Sőt, semmibe vesz, és csűr - csavar, időt húzva, minden lényeges helyzet miatt, ami esetleg a magyar nép érdekeit szolgálná. Tapasztalhattuk: Jelenlegi Országos Választási Bizottság olyan szervezet, amelynek tagjai azon törik a fejüket ( a kormány tagjait utánozva), hogyan tolhatnának ki a néppel?
Nem szeretnék meglátni egyetlen politikai reklámot sem sehol - hangsúlyozom: SEHOL! - az adófizetők pénzén a kormánytagok részéről, mert a népszavazás, most nem a kormány és nem a pártok "játszadozása" lesz, hanem a nép döntése kell, hogy legyen, ha tetszik ez a kormánytagoknak, ha nem!
A szavazatok összeszámlálásakor a régi szokástól is szíveskedjetek eltekinteni, mert most nem fogtok csalni. Még akkor sem, ha előre meg akarjátok félemlíteni újabbnál újabb adók bevezetésének kilátásba helyezésével az embereket. Szíveskedjetek ne azon törni a már ötletszegény kobakotokat, hogy mivel sarcolhatnátok még bennünnket, mert esetleg, előbb le lesztek váltva, mint megtörténik a népszavazás. Amit én, nem is bánnék, mert már nagyon elszemtelenedtetek.
A közpénzekből ne merészeljetek kampányolni baloldalon, de a kormány sem!
A keresztalakot ábrázoló pecsétgyűrűiteket szíveskedjetek otthon hagyni a szavazás napján!
A népnek pedig azt javaslom, hogy nyugodtan fogadjanak el a kormánytól és a baloldal tagjaitól bármilyen nemű vesztegetést (pénzt, lisztet, cukrot), legalább visszakapnak az eddigi sarcból valamit, és azután most, először nyugodtan, higadtan verjék át alaposan a kormányt, és a baloldal tagjait úgy, ahogyan a miniszterelnök is átverte az elmúlt választáskor a népet.
A kormány tagjainak pedig azt javaslom, hogy ki se ejtsék szájukon mostantól Orbán Viktor nevét, mert ez a szavazás nem az ő szavazása lesz, hanem fogják fel végre, hogy a magyar nép fog szavazni. Azt is fogják fel, hogy a nép most akkorát és annyit hazudhat mosolyogva a kormánytagok képébe, amekkorát és amennyit akar, mert eljött az idő: visszaadhatja az eddigi hazudozásotok első részletét. Nem, mint Ludas Matyi Döbröginek; hanem, mint a magyar nép Gyurcsánynak és kormányának: lazán és könnyedén - összefogva.
Komárom-Szőny, 2007. július 4. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-07-06 21:04:45, péntek
|
| |
| |
Ezért kell fényképezni:
nem tudta beazonosítani a hatóság a közerkölcssértőket
2007-07-06. 13:17:58
A buzifelvonulásról készítendő fényképekre a Jobbik szerint azért van szükség, hogy legyen bizonyíték a közerkölcssértésre. A hatóságok tehetetlenségét jól jelzi a Jobbik 2005-ben tett három feljelentése gyermekek rovására is elkövetett, szexuális jellegű közerkölcssértés miatt, melyek mindegyikében megállapították a szabálysértés tényét, de a felvonulások egyikének esetében sem találták meg a tettest.
A melegfelvonulás, majd a Budapest Parádé ügyében a VI. kerületi hatóság az ismeretlen elkövetők miatt mindkét eljárást megszüntetette, a rendezvényeket politikailag támogató Göncz Kinga miniszter, illetve Demszky Gábor főpolgármester pszichikai bűnsegédi mivoltát pedig első fokon nem állapította meg. Ugyanakkor korábban az E-Klub képes plakáttal hirdette az utcán "Lesbi show" nevű rendezvényét, amelynek - szintén a Jobbik által kezdeményezett - ügyében az V. kerületi szabálysértési hatóság be is azonosította a szórakozóhely felelős munkatársát, és közerkölcs megsértése miatt legalább figyelmeztetésben részesítette.
218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet az egyes szabálysértésekről
1. § (1) Aki a közterületen vagy nyilvános helyen a közerkölcsbe ütköző magatartást tanúsít, tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(jobbik.hu archívuma és jogszabály alapján Kuruc.info)
Tisztelt Panaszbizottság!
A Tv2 a buzik pártján, Csiszár támadta a heteroszexuálisokat!
http://tv2.hu/2007-07-04/Forr_a_levego_a_melegfelvonulas_korul/
2007. július 4-én a Mokka c. műsorban egyenlőtlen módon bántak ugyanabban a témában egy buzival , és egy heteroszexuálisokat képviselő Jobbikos szóvivővel. Jakupcsek Gabriella feltűnően finom volt a buzi (transzexuális) fiúval, ellenben a heteroszexuális Jobbikossal Csiszár Jenő látványosan durván, támadóan bánt, sokszor a szavába vágott, láthatóan Csiszár ezt a felsőbb utasítást kapta a szerkesztőségtől (ezek szerint ott is sok a buzi). A témát illetően mindkét féllel ugyanúgy kellett volna bánni, mégis a buzikkal bántak a Tv2-ben kesztyűs kézzel, ami a kettős mérce egyértelmű megnyílvánulása, s egyben a Médiatörvény szerinti törvénysértés, azaz kiegyensúlyozottságnak még nyoma sem volt a két interjúban. Kérem panaszom mielőbbi kivizsgálását.
Üdvözlettel,
Skodacsek András
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-07-06 21:03:02, péntek
|
| |
| |
Melegházasság? Nem az Unió, hanem az SZDSZ akarja
2007. július 6. péntek 11:11 mkdsz.hu
Az SZDSZ olyan Ptk-módosítást kezdeményez, amely kiterjeszti a házasság intézményét, és mindazokat a jogokat biztosítja az azonos nemű párok számára is - beleértve az öröklés, tartás, egészségügyi jogok, örökbefogadás lehetőségét - amiket a jelenlegi házastársak élveznek. A 12. Leszbikus, Meleg, Biszexuális és Transznemű Film- és Kulturális Fesztivál megnyitóján megjelent Dobrev Klára, Horváth Ágnes, Kóka János, Fodor Gábor, Daróczi Dávid, valamint Eörsi Mátyás és Gusztos Péter is. Szetey Gábor államtitkár nagy nyilvánosság előtt beszélt arról, hogy homoszexuális. (Szetey a személyzeti ügyek főnöke a Miniszterelnöki Hivatalban.) Vajon ezt is le lehet majd nyomni a szocialisták torkán? Ez kell az SZDSZ-nek ahhoz hogy felkapaszkadjon az öt százalékra?
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-07-06 21:02:21, péntek
|
| |
| |
Paudits Zoltán
Fából vaskarikát?
Sokan csóválják a fejüket és értetlenül állnak az egyre jobban kiéleződő, sürgős megoldásra váró probléma előtt, miszerint az általános iskolát végzett tanulók igen nagy százaléka alig tud olvasni, az is inkább csak erőltetett makogás, helytelenül és hibásan ír, valamint képtelen megérteni az olvasott szöveget. A szép, tiszta magyar beszéd helyett hányaveti szlengekben kommunikálnak egymással és ocsmány káromkodásokkal fűszerezik meg silány, sok esetben tartalom nélküli mondandójukat.
Ennek a szomorú ténynek, állandó mozgásban lévő regressziónak okait boncolgatva meg kell állapítanunk, hogy az olvasási kultúránk tragikus elsatnyulása, leépülése a média agymosó, degeneráló hatásának, az SZDSZ tévútra irányított oktatási rendszerének, a Soros-ösztöndíjas íróink, költőink immáron tananyagba is beépített, blaszfémiába hajló sületlen, érthetetlen, irodalminak a legcsekélyebb jóindulattal sem nevezhető handabandáinak, a reklámokban naponta harmincszor hangoztatott és nagybetűvel ki is írt "Jáccc mégeknek", a TV-s "sztárművészeink" már-már bicskanyitogató "vazzegeléseinek" tudható be.
Szerencsétlen Kazinczy forogna a sírjában, ha látná, mivé tették szép magyar nyelvét!
A szennylapok tömve vannak tudatmódosító moslékkal, hamis, kétes kinézetű idolokkal, mondvacsinált, tiszavirág életű hírességekkel, akik kábítószerrel telepumpált, vagy az alkoholtól szétaszalódott aggyal mutatják a példát, az erkölcsi mintát a felnövekvő fiatalságnak és hirdetik nyálukat fröcsögve, kiélt arccal, vérben forgó, kidülledt szemekkel a liberalizmus emberközpontú eszméjét. Önelégülten hivalkodnak devianciájukkal, másságukkal, krónikus perverzitásukkal és etikátlan háborúra szólítanak fel a keresztény, konzervatív erkölcsi normákat, törvényeket, az egyetemességet, az emberi értékeket tiszteletben tartani akaró, istenfélő emberek ellen.
A "nyelvében él a Nemzet" mostanra áttranszformálódott "mások nyelvében él a Nemzet-re".
Ahhoz, hogy egy ország, egy népcsoport szellemiségét, öntudatát, önbecsülését, egyediségét, egyéniségét lerombolják, ahhoz az kell elsősorban, hogy az oktatásügyét nemzetidegen elemek irányítsák.
Magyarországon magyarellenes, baloldali, liberális pártok kezében van a hatalom, és az a tény, hogy néha jobboldali párt nyeri meg a választásokat, sajnos nem sokat változtat a helyzeten, hiszen egy és ugyanaz a mozgatórugó dolgozik a kulisszák mögött mindkét esetben. A látszólag óriási különbségek mindössze csak parányi árnyalatok, amelyek a lényeget illetően a végén teljesen összemosódnak, vagyis a csöbörből-vödörbe szindróma becsapott és szenvedő alanyai vagyunk akár tetszik, akár nem.
A magyar oktatás (is) végnapjait éli. Komolyan el kell gondolkodni a probléma megoldásán akkor, amikor a tanárverések szinte heti események az iskolákban, persze ez már nem kifejezetten az oktatási témakört illeti, de sajnos szerves részévé vált. Amíg a tanulóknak korlátlan jogokat adnak, addig a tanítóktól szinte még a szóbeli fenyítés lehetőségét is elveszik és ennek következményeként, a tanulási formulákon túl, felborult az erkölcsi, a morális rend is a felnövekvő ifjúság körében. Nagy a baj akkor, ha egy tanár már nem olvashatja fel a tanuló érdemjegyét az osztály előtt, mert az sértené a gyerek jogait.
A gyerek nevelése normális esetben elsősorban a család feladata, ebből a gyökérből táplálkozik és ebből az intim közegből hozza a mintát, az iskola ehhez hozzátesz egy jelentős részt, így épül fel az egyén ideális körülmények között.
Azonban a családot, mint irányt adó, összetartó bázist a maguk sokrétű, tisztességtelen, agyafúrt módszereivel (nem részletezem) szétverik országhódító diktátoraink, tehát már itt, a kezdeteknél sérül, csorbul a láncszem. A második lépcsőt, a nevelési intézményeket hasonlóképpen "lenullázzák", és egyébként sincs módja (erről a korlátozásról fentebb írtam) és ideje a tanítónak a nevelésre. Az időbeli lekorlátozottság a sok értelmetlen adminisztráció és az összezsúfolt tananyag hozama. Tehát a követendő normatívákat a gyerek majdhogynem csak a médiából kapja, itt pedig elkerülhetetlenül bedarálódik abba a semleges masszába, ahol perspektíva nélküli, kiégett, műanyag klón-babává dagasztódik és birka módjára bólogat bármit is mondjanak neki.
A tandíjak bevezetésével ez a már amúgy is kétségbeejtő helyzet pedig csak tovább fog romlani, ugyanis, lehet olyan sötét valaki, mint az éjszaka, de ha az újgazdag apuka leteszi az asztalra a summás összeget, akkor kicsinyke elkényeztetett csemetéjéből akár még diplomás professzor is lehet. Aki viszont lángelme, de nyomorult, csóró családi háttérrel rendelkezik, az eleve "halálra" van ítélve. Körülbelül annyira van Magyarországon esélyegyenlőség, mint demokrácia!
"A hab ráadásul ezen a szalmonellával fertőzött tortán" az, hogy az egyébként is padlón fekvő oktatásunk további lealacsonyítását még tetézik azzal, hogy tanárainkat Izraelbe küldik ki "továbbképzésre". És akkor még csodálkozunk azon, hogy ilyen a gyerekeink észbeli és olvasási képessége (is)?!
Kérem tisztelettel, zsidó irányítókkal, zsidók által tervezett tankönyvekből, zsidó alapképzésű és felfogású tanárokkal, zsidók vezette sajtóorgánumokkal, médiával nem lehet magyarszívű, magyarhitű, magyargondolkodású embereket nevelni. Ha haladunk tovább ezen a "lenini úton", akkor valóban azok leszünk, aminek terveznek is bennünket, gondolkodni képtelen, ostoba, megvezetett, igavonó szamarak...
(A cikk megjelent a FRONT júniusi számában) |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-07-06 20:45:10, péntek
|
| |
| |
Tóth Kálmán két levele New-Yorkból
Kedves András!
Orbán egy elveszett talentum a magyar politikai porondon: az örök ellenzék szerepében érzi jól magát. Mikor hatalmon volt, nagyon keveset tett azért, hogy az elvtársak ne térhessenek vissza a hatalomba a kis öcsi szadeszel együtt.
Mikor tavaly márciusban Pesten voltam, felhívtam a Fidesz kampány stábot, hogy vegyék le a siralmas depressziós plakátjaikat, és tegyenek fel pozitív, reményt-keltő plakátokat. Túl késő volt. Se idő, se pénz nem maradt. A vereségért Orbán elvállalta a felelősséget, de persze a Fidesz egy ember vezette párt, így újra vezető maradt.
Tavaly októberben 10 beszédet mondtam el a Kossuth téren, az utolsót Október 22-dike délután több ezer ember előtt. Benne voltam az Október 23-diki ünnepi műsorban is, melyet a rendőr-diktatúra megakadályozott, melyre 100 ezer ember is eljött volna.
A forradalmi hangulat megvolt szeptemberben es októberben, csak a vezető hiányzott, csak Orbán hiányzott. A jó időpont is megvolt: a forradalom 50. évfordulója. Ehelyett Orbán népszavazást javasol az Asztoriánál, mikor már a kommunista rendőrség terror akciói a nép ellen már egész nap folytak Pest belvárosában. Szánalmas volt, amint páncélozott kocsijával elhúzatott a beszéde után, a Fidesz ünneplőket meg otthagyta áldozatul az MSZP/SZDSZ rendőrségnek!
Nyugaton az a vélemény Orbánról, hogy fél a hatalmat átvenni a $60 milliárd államadósság. és a reformok szükségessége miatt. Ezért van mi is Gyurcsány hatalomban.
Orbán most nagyon élvezi a Fidesz hatalmas előnyét, mely hetek alatt eltűnne a hatalom átvétele után, mert be kellene jelenteni a magyar népnek és az egész világnak, hogy az MSZP/SZDSZ az országot csődbe jutatta, melyből kilábalni csak hatalmas áldozatokkal lehet.
A Fidesz vezetőknek meg van a hatalmas fizetése, ugyanúgy a másik oldalnak is, a magyar nép 70% pedig szegénységben és nyomorban szenved.
Remélem András, az utolsó mondatban legalább egyetértünk.
Üdvözlettel,
Tóth Kálmán
New York
******
Kedves András!
Hogy bízok-e Orbánban?
1. A 2006-os kampány ígérgetési versenyét az MSZP-vel NEM támogattam.
2. A Fidesz depressziós plakátjait NEM támogattam. Minden pártnak jobb plakátjai voltak. Orbán senkit se rúgott ki a plakátok miatt.
3. Orbán 72 órát ad Gyurcsány távozására - TÁMOGATTAM, de Orbán semmit sem csinált utána!
4. Orbán lefújja a Hősök téri nagygyűlést Gyurcsány kérésére - NEM támogattam.
5. Orbán szakértői kormányt javasol - NEM támogattam.
6. Orbán nem jön ki a Kossuth térre beszédet mondani(más vezetőket küld) - NEM támogattam.
7. Orbán arról beszél, hogy a népnek (az ő vezetése nélkül) kell forradalmat csinálni - NEM támogattam.
8. Orbán az Asztoria elé teszi a Fidesz Október 23-dikai ünneplését - NEM támogattam. A Kossuth Tér vagy a Hősök Tere jobb lett volna.
9. Népszavazást javasol az orvosi vizit díjról és hasonló - NEM támogattam. Azért van a sok MAGASAN fizetett politikus a parlamentben, hogy politizáljanak a nép érdekében és nevében. A magyar parlament a világ legtunyább parlamentje.
10. Asztoria-i beszéde után Orbán (Gyurcsány által biztosított) páncélozott kocsiban eltávozik. Rövidesen a rádióból és TV-ből az egész ország, az egész világ látja, hogy a kommunista vezetés alatt álló rendőrség rátámad a békés Fidesz ünneplőkre, kik közül sokan a lázadók oldalára állnak. Orbán az est hosszú órái alatt eltűnik, nem jön vissza a rendőrséget és a lázadókat csitítani. NEM támogattam.
11. Az október 23-diki rendőr atrocitások után Orbán Brüsszelbe szalad panaszkodni - NEM támogattam. Brüsszel csak röhögött rajta, mint egy kisiskoláson.
12. Orbán elindítja a Kossuth téri kordon szétszedését - TÁMOGATTAM, de vajmi kevés a rendőr terror ellen, akik azt rögtön visszarakták.
13. Az utóbbi hetekben Orbán azt mondja, hogy a Fidesz kész a kormányzásra - NEM támogattam. Nem mondta meg, hogyan kerül a Fidesz hatalomra a következő választások előtt, sem azt, hogy mit csinál az ország gazdaságának fellendítésére, az adósság-probléma megoldásra, a rendőr diktatúra megszüntetésére és a szegénység felszámolásra.
Üdvözlettel,
Tóth Kálmán
New York |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-07-06 20:42:57, péntek
|
| |
| |
Újabb felmentések: megszüntette a bíróság Novák Előd és két társa ellen 2007. április 4-én indult szabálysértési eljárásokat
Jogerősen megszüntette szabálysértés hiányában a Pesti Központi Kerületi Bíróság a dr. Forgács Gábor ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány együttműködő partnere által védett Novák Előd és két társa ellen garázdaság miatt folyt szabálysértési eljárásokat 2007. július 3-án tartott tárgyalásokon.
A bíróság megállapította, hogy a rendőrségi feljelentésben foglaltakkal ellentétben Novák Előd és társai semmilyen kihívóan közösségellenes magatartást nem tanúsítottak akkor, amikor egy tálca "Húsvéti ajándék" feliratú tojással megjelentek 2007. április 4-én a a Magyar Kommunista Pártnak a Szabadság téren, a szovjet önkényuralmi emlékműnél a "felszabadulás" alkalmával tartott rendezvénye közelében. A magányosan álldogáló Novákba nemsokára belekötött néhány "elvtárs", segítséget kért a rendőröktől, de megrökönyödésére azok nem az őt lökdőső személyekkel szemben léptek fel, hanem őt fogták el, megszorongatva nyakát. Emiatti felháborodásának adott hangott a másik két később szintén elfogott személy.
Novák Előd, a Magyar Mérce havilap főszerkesztője hivatalból kapott meghívót a rendezvényre, azzal, hogy feltétlenül számítanak a megjelenésre. Elmondta, és ezt a tárgyaláson megtekintett négy különböző videofelvétel is alátámasztotta, hogy semmilyen közösségellenes magatartást nem tanúsított, a rendezvényt nem zavarta meg, őt a helyszín elhagyására nem szólították fel, így semmilyen jogellenes magatartás a terhére nem róható. A tojásokkal való nyilvános megjelenés pedig egyértelműen a rendezvényen részt vevőkkel egyet nem értés félreérthetetlen jele volt. Fel sem merült, hogy a tojások eldobásra kerüljenek, bár az - ebben a jogi álláspontok ugyan különbözőek - a vélemény-nyilvánítás jogállami demokráciákban elfogadott, markáns formája, amelyre az állampolgárok jellemzően jogosultak, és a politikai közszereplők az effajta vélemény-nyilvánítást tűrni kötelesek. A tojások köztudottam sérülés okozására nem alkalmasak. Nemrégiben éppen ugyanezen hivatkozással szüntették meg Tomcat-el szemben 2007. március 15-én a Demszky beszéd ideje alatti tojásdobálással összefüggésben garázdaság vétsége miatt indult büntetőeljárást is.
Az eljárás során később meghallgatott rendőrségi tanúk nem emlékeztek már vissza az eseményekre, fel sem ismerték az érintetteket, bár őket csak Novák Előd két társa ügyében hallgatta meg a bíróság, Novák Előd ügyében idézett tanúk nem jelentek meg a tárgyaláson.
Mindezek alapján, mivel nem merült fel arra sem adat, hogy az eljárás alá vont személyek elkövettek volna a rendőrség elbírálási hatáskörébe tartozó szabálysértést, így az ügy végképp lezárult. Megnyílt viszont a lehetőség arra, hogy az előállítás és a jogtalan őrizetbevétel miatt az érintettek kártérítést kérjenek bíróság előtt. Emlékezetes, hogy 2006. október 23-án délelőtt a belvárosban Novák Elődöt rendőrkordon közelében történő doboláson "tetten érték", elfogták, majd előállították és szabálysértési őrizetbe helyezték. Csaknem három napos fogvatartást követően elsőfokon 96 ezer forint pénzbírsággal sújtották rendzavarás miatt, de a Fővárosi Bíróság szabálysértés hiányában megszüntette vele szemben az eljárást, emiatt Novák Előd a kártérítési pert már megindította, követelését most már a tojásos ügy miatti igénnyel is kiegészítheti.
Budapest, 2007. július 5.
Nemzeti Jogvédő Alapítvány
www.nemzetijogvedo.hu |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-07-06 20:42:06, péntek
|
| |
| |
A megritkított emléktörvények és a Szabadság téri szovjet önkényuralmi emlékmű
A Nemzeti Jogvédő Alapítvány üdvözli, jelentős ténynek tartja, hogy a hazánk 1945-ös szovjet megszállását végrehajtó Vörös Hadsereg emlékét "dicső felszabadítóként" méltató, 1945. évi IX. törvényt az Országgyűlés a 2007. június 29-én kihirdetett 2007. évi LXXXII. törvénnyel (un. deregulációs törvény) hatályon kívül helyezte. Ez megfelel az alapítvány követelésének és jogi álláspontjának, mivel ez hatályos jogunk egyik szégyenfoltja volt.
Ugyanakkor nyomatékosan hangsúlyozzuk, hogy a Szabadság téri szovjet katonai emlékművet el kell távolítani megfelelő országgyűlési döntéssel, a Szabadság és Függetlenség Emlékműve felállításáról szóló törvénnyel, ami a hatályos hadisír egyezménynek megfelelően rendezné a katonai-önkényuralmi jelkép sorsát, meghatározná azt a fontos állami érdeket, amire hivatkozva megnyílna egy magyar-orosz kormányközi megállapodás lehetősége, s ha a tárgyalás sikertelen lenne, az megadná egy egyoldalú döntés törvényes alapját.
Az előbbiek megállapítása azért szükséges, mert a kifogásolt törvény hatályon kívül helyezése sajnálatosan nem gyakorol közvetlen hatást az önkényuralmi emlékműre, nincs parancsoló jellege az emlékmű tekintetében, annak eltávolítása újabb felelős, önálló döntést igényel, tekintettel arra, hogy 1991-ben kormányközi megegyezés alapján ez volt az egyetlen meghagyott szovjet emlékmű, amelynek sorsa álláspontunk szerint a megkerülhetetlen, 1995-ben kötött magyar-orosz hadisír egyezmény alapján jogilag jó eséllyel rendezhető azért is, mert az egyezmény nem kíván meg az elhelyezéshez közös megegyezést, csupán annak megkísérlését.
A kérdéses törvény egyébként helyeslendő hatályon kívül helyezése igen nagyszámú más jogszabállyal együtt, a törvény indokolása szerint azért történt, mert nincs időszerű, alkalmazandó normatív tartalma, de sajnálatosan igen valószínű, hogy tartalmának valódi, értékelvű mérlegelése és elvi elutasítása nem történt meg, hiszen a hatályon kívül helyezés indoka jogtechnikai jellegű. Az igényelt emlékműtörvény éppen ezért jó alkalom lehet az Országgyűlésnek az értékes törekvés támogatására, a rossz, közszempontból értéktelen elutasítására.
Aggodalmunkat fejezzük ki azért, hogy ilyen módon számos nemzeti nagyság emléktörvényét törölni akarták a hatályos törvények sorából, s nem megnyugtató az sem, hogy az alkotmányügyi bizottság módosító indítványára mégsem törlik Kossuth, Széchenyi, Deák emlékét a törvénytárból. A most kihirdetendő törvény mellékletéből majd látható lesz: kiket érdemesített a kormánytöbbség és az ellenzék arra, hogy emléktörvényük megmaradjon. Az emléktörvények a magyar múlt értékeit, a törvény meghozatalakor volt értékrendet, kultúrát, ízlést és lelkiséget fejezik ki, kultúrtörténeti jelentőségük van. Egyetlen kor törvényhozójának sincsen arra erkölcsi alapja, hogy elődeinek munkáját, ítéletét megváltoztassa, eljelentéktelenítse, felülbírálja hiszen ezek a határozatok azt fejezik ki, hogy törvényi jelentősége van olyan megbecsülendő jelenségeknek, személyeknek, történéseknek, amelyek más életterületen léteznek, s amelyek a legmagasabb elismerést érdemlik, egy országgyűlés legmagasabb elismerése pedig a törvény. Az "ezentúl minden másképp volt" jelen centrikus szemlélete egyszer már mérhetetlen károkat okozott a nemzetnek. Nem felel meg semmilyen gyakorlati vagy elvi követelménynek az a felfogás, hogy emléktörvények nehézséget jelentenek egy jogrendszerben, s hogy eltörlésükkel nagyobb előny érhető el, mint meghagyásukkal, kivéve természetesen az olyan emléktörvényeket, amelyet a magyar történelem olyan időszakában és olyan tartalommal születtek, amely miatt nyilvánvalóan ellentétesek nemzeti értékeinkkel, hagyományainkkal.
Már most feltesszük a kérdést: mi az oka, mivel magyarázható és mit kíván tenni az Országgyűlés annak a gyalázatos ténynek az orvoslására, hogy egyebek mellett hatályon kívül helyezték a következő törvényeket:
- 1906. évi XX. törvénycikk II. Rákóczi Ferencz és bujdosó társai hamvainak hazahozataláról
- 1922. évi XXIX. törvénycikk A soproni népszavazás emlékének törvénybeiktatásáról
- 1924. évi XIV. törvénycikk Az 1914/1918. évi világháború hősi halottai emlékének megünnepléséről.
A népszuverenitás talaján létező Országgyűlés a folyamatos nemzeti létezés jegyében minden időben azonos minden idő országgyűlésével, ebből következően az ősök jogalkotását, mint sajátját, tisztelnie kell, korábbi törvényeket akkor változtathat meg, ha azok az új országgyűlés szerint meghozatalukkor kifejezett céljuk betöltésére alkalmatlanok, ha a jelen életviszonyaiba ütköznek, működési zavart okoznak az állam és társadalom szervezetében. Ez nyilvánvaló a hatályba léptető, más törvényt módosító és egyéb teljesedésbe ment törvények esetében, de nem lehetséges valamely korszak ítéletét, történelemszemléletét, lelkiségét kifejező törvényekkel, kivéve akkor, ha tudomásul vesszük, hogy bármely korszak törvényhozása bármikor, bármit tehet a megelőző kor törvényeivel, ha tagadjuk a szerves folyamatosságot!
Ez az eljárás - mivel a törvényhozó sem ismeri valójában az összes 1989. október 23. előtt hatályban volt törvényt, mert a hatályon kívül helyezett törvények listáját a törvény melléklete nem közli, mégis hatályon kívül helyezi elmúlt korok eszmei kincseit, történelmi szövegeit - a népszuverenitás és jogállamiság elveibe ütközik, sérti a hatályos alaptörvény 2.§ (2) és (3) bekezdésének rendelkezését.
Mindez ellentétes a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 17. §-a rendelkezésével, amely szerint: "Jogszabályt akkor kell alkotni, ha a társadalmi-gazdasági viszonyok változása, az állampolgári jogok és kötelességek rendezése, az érdek-összeütközések feloldása azt szükségessé teszi.", mert az előbbi okok hiánya miatt indokolatlan, szükségtelen és értékromboló jellegű törvényhozás tanúi vagyunk.
Szükséges az elkövetett jogsérelem azonnali újabb jogalkotással való orvoslása, a kulturális, történelmi, tudománytörténeti, eszmei jellegű törvényalkotás mentesítése a csoportos hatályon kívül helyezéstől, ezen törvények felülvizsgálatának kizárólag az alkotmányellenesség, illetve nemzeti értékeinkkel, hagyományainkkal való ellentétesség esetén való megengedése.
El a kezekkel a múlt értékes bizonyítékaitól, értékhordozóitól, tanúságtevőitől!
Budapest, 2007. július 5.
Nemzeti Jogvédő Alapítvány
www.nemzetijogvedo.hu
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-07-06 20:41:12, péntek
|
| |
| |
Áladomány kedvezményért? Vizsgálják az Egymásért Egy-másért támogatóit is
2007. július 5., csütörtök 7:13
Az alapítvány dokumentumainak átnézésekor a vámnyomozók "gyanús pénzmozgások nyomaira" bukkantak, felmerült a gyanú, hogy a támogatók közül többen az átutalt adomány egy részét készpénzben visszakapták,
A vámőrség kezdeményezésére átfogó adóvizsgálat indult az Egymásért Egy-másért alapítvány támogatói körében - tudta meg a Népszabadság. Az adórevizorok az alapítvány által kiállított támogatói igazolások felhasználását ellenőrzik: azt, hogy az alapítványt esetenként milliókkal támogató cégek csökkentették-e társaságiadó-alapjukat a szervezetnek átutalt támogatás összegével.
Az alapítvány dokumentumainak vizsgálata közben a vámnyomozók "gyanús pénzmozgások nyomaira" bukkantak: felmerült annak a gyanúja, hogy a támogatók közül többen az átutalt adomány egy részét készpénzben visszakapták, de a teljes összeget vonták le a társaságiadó-alapból. Az adóvizsgálat része annak a nyomozásnak, amelyet a VPOP bűnügyi szolgálata indított az alapítvány vezetője, Földes-Szabó László és öt társa ellen 1,22 milliárdos csempészet és adócsalás gyanújával.
MR
Kapcsolódó linkek:
Csak ősszel alakulhat meg az Egymásért Alapítvány tevékenységét vizsgáló bizottság
Az Egymásért Egy-másért Alapítvány nem érti a vádakat
NBH-vizsgálat az Egy-Másért Alapítvány ügyében |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-07-06 20:37:42, péntek
|
| |
| |
Pokorni: Horn nem érdemelte meg ezt a cinikus játékot
2007. július 6., péntek 16:19 InfoRádió
Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke szerint Gyurcsány Ferenc miniszterelnök csupán saját tehetetlenségéről kívánta elterelni a figyelmet Horn Gyula egykori miniszterelnök kitüntetésével.
Horn Gyula egykori miniszterelnöknek mérhetetlenül igaza volt, mikor úgy nyilatkozott, hogy vannak a kitüntetésénél fontosabb problémák Magyarországon - mondta Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke.
"Gyurcsány Ferenc, aki részben ezeknek a problémáknak az okozója, halogató, felelőtlen kormányzásával kihívója, pontosan tudta, hogy a kitüntetésre való felterjesztésére mit fog válaszolni Sólyom László. És, hogy mégis ezt tette, ennek nincs más magyarázata, minthogy cinikus módon botrányt generál annak érdekében, hogy elterelje saját tehetetlenségéről, rossz kormányzásáról a figyelme" - hangsúlyozta az ellenzéki politikus.
Pokorni Zoltán szerint, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ezzel az akcióval csupán megpróbálta visszacsalogatni az egykori baloldali szavazókat, azokat, akik Horn Gyulának még hittek, de neki már nem. A politikus kiemelte: Horn Gyula nem érdemelte meg ezt a cinikus játékot 75. születésnapján.
Pokorni Zoltán hozzátette, mindez személyes véleménye, de a Fidesz elnökségéből többen is egyet értenek vele.
Közben az MSZP szóvivője, Nyakó István arra kérte Orbán Viktort, hogy szólaljon meg Horn Gyula születésnapján, és helytelenítse nyilvánosan, hogy pártpolitikai alapon megfosztják a kitüntetéstől az általa is elismert egykori kormányfőt.
A Fidesz reakciójában pusztán annyit közölt: tiszteletben tartja a köztársasági elnök döntését.
Az OTP Bank elismerése Horn Gyulának
Az OTP a bank által adományozható legmagasabb elismerésben, a Fáy András-díjban részesíti Horn Gyulát 75. születésnapja alkalmából. Az elismerést Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója, egyetértésben a bank legfelső vezető testületeinek tagjaival adományozta a volt miniszterelnöknek.
Az OTP elődjének, az Első Pesti Hazai Takarékpénztárnak a megalapítását a magyar történelem reformkorának kiemelkedő írója, Fáy András indítványozta 1839-ben. A bank a tevékenységét segítő kiemelkedő személyiségek elismerésére hozta létre a Fáy András-díjat.
Hanganyag: Sigmond Árpád |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-07-06 20:36:28, péntek
|
| |
| |
Kádár-huszárok "vitézi tettei"
Hogyan védte a "törvényes rendet" Horn pufajkás osztaga?
Horn Gyula volt kormányfő nem egyszerűen a 15 ezer karhatalmista egyike, hanem a forradalom utáni megtorlásban kulcsszerepet játszó élcsapat kitüntetéssel elismert ifjú tagja volt. A Hunyadi Zászlóalj fegyverese leszerelésekor Munkás-Paraszt Hatalomért Érdemérmet kapott. A rendszerváltást követően 17 jelentős külföldi kitüntetésben részesült, de 75. születésnapjára magyar állami kitüntetést nem kap. Germuska Pál történész írása.
Horn Gyula 1954 nyarán, 22 évesen, zsebében a Don-Rosztovi Közgazdasági és Pénzügyi Főiskolán szerzett vörös diplomával hazatért Magyarországra. Három hónapos honvédtiszti kiképzésre vonult be a mezőtúri laktanyába, majd tisztté avatása után Budapestre, a Pénzügyminisztériumba (PM) került. Ősztől a forgalmi adó főosztályon az élelmiszeripar, illetve a kisipari szövetkezetek adóügyeinek előadója volt. Ahogy Cölöpök című önéletrajzi könyvében írja (Budapest, 1991), 1956. október 23-24-én Szegeden volt hivatali kiszálláson, de a kezdődő megmozdulások és a fővárosi hírek hatására kollégáival együtt visszasietett Budapestre. Október 25-én bement a hivatalba, ahol "minden a feje tetején állt". Állítása szerint 26-án óbudai lakásán küldönc kereste a kerületi kiegészítő parancsnokságtól, hogy tartalékos tisztként haladéktalanul jelentkezzen a Nemzetőrségbe. Még aznap katonai egyenruhába öltöztették, felfegyverezték, és megkezdte a járőrszolgálatot.
Ez az egyik első, ám nem utolsó homályos pont a politikus önéletírásában. Október 24. és 26. között ugyanis a kerületi MDP pártbizottságok párttagokból és funkcionáriusokból különféle üzemi, gyár- és pártőrségeket szerveztek a felkelőkkel szemben. (Igaz, ezek érdemi fegyveres tevékenységet és ellenállást ezekben a napokban lényegében sehol sem fejtettek ki.) Horn tehát aligha vonulhatott be nemzetőrnek, inkább a pártmilíciához csatlakozhatott, még az október 28-i fordulat, a felkelés hivatalos forradalommá nyilvánítását megelőzően.
Október 30-án, az óbudai Margit Kórházban megszületett első gyermeke, Anna. A november 4-ig tartó napokról már csak azt tudjuk meg a Cölöpökből, hogy az újszülött és mamája is jól voltak, arról azonban nincs szó, hogy folytatta-e járőr- vagy fegyveres szolgálatát. (Ebből arra is lehet következtetni, hogy a pártmilíciából valójában nem lépett át az akkor szerveződő Nemzetőrségbe.) A november 4-ét követő súlyos óbudai harcok idején Horn, mint megjegyzi, már nem ment vissza a laktanyába, hanem a találatot kapott kórházba sietett, és hazatért az újszülöttel és nejével.
A minisztériumban novemberben számos gyűlés tartottak, több kollégája "disszidált". December elején nemzetőrködése miatt (?) pedig "két mogorva férfi" vonta kérdőre a hivatalban. A pontosság kedvéért innentől idézzük betűhíven Horn Gyula írását: "December 12-én hetünket, pénzügyeseket - közöttük volt szovjet ösztöndíjasokat - behívattak a pártközpontba, ahol az adminisztratív osztály vezetője közölte, hogy megalakul a Budapesti Rendőr-főkapitányság Hunyadi János zászlóalja a törvényes rend biztosítása céljából. Felkért bennünket, hogy ideiglenes karhatalmi szolgálatot teljesítve vállaljunk néhány hónapot az egység Kerepesi úti laktanyájában. Feladatunk elsősorban az volt, hogy őrizzük a fontosabb objektumokat, a dunai hidakat, és segítsünk a felbomlott közbiztonság helyreállításában. Az igenlő válasz után az osztályvezető közölte, hogy december 15-én kell jelentkeznünk a laktanyában." (106. o.)
A szocialista politikus életútjának e belépési dátum az egyik legtöbbet vitatott pontja. A sajtó gyakran idézi Horn saját kezűleg kitöltött szolgálati lapját, amelyen 1956. november 15-ét jelöli meg karhatalmi szolgálata kezdeteként. Korábbi önéletrajzában "1956. novembertől 1957 júniusáig" kitétel szerepelt erre vonatkozóan, az MSZMP Politikai Bizottságának 1989. január 31-i ülésén pedig ugyancsak novemberre tette a pártközpontban tett látogatását. Az, hogy önkéntesként, pártmunkásként Horn 1956 novemberében már részt vett-e karhatalmi szolgálatban, és december 6-án ebbéli minőségében, fegyveresen vagy csak a Kádár-kormány támogatójaként vett-e részt a Nyugati pályaudvarnál zajló kommunista tüntetésen, egyelőre nem dönthető el. (A tüntetés összetűzésbe torkollott, és katonai jelentések szerint három felkelőt a helyszínen agyonlőttek a karhatalmisták.)
Czinegénél jelentkezett
Okiratokkal jelenleg az igazolható, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) V. Kerületi Intézőbizottsága 1956. december 12-én megbízta "Horn Gyula elvtársat, hogy karhatalmi beosztása végett jelentkezzen Czinege Lajos alezredes elvtársnál" a Nádor utcai pártközpontban. Az Adminisztratív Osztály vezetőjénél tett látogatása után a 24 éves pénzügyi előadó bevonult szolgálatra a Hunyadi laktanyába. Ha ottani személyes ténykedéséről nem is szólnak korabeli források, a zászlóalj féléves tevékenységéről annál több jelentést találni.
Az MSZMP felhívására 1956. november 10-étől jelentkeztek önkéntesek a karhatalomba, akiknek megbízhatóságát előbb a kerületi pártbizottság, majd pedig a pártközpont ellenőrizte. Ezt követően kerülhettek karhatalmi (al)egységhez. A Kerepesi úti Hunyadi János laktanyában november 14-étől szerveződött a párt- és kormányhűnek ítélt önkéntesekből egy új alakulat, amely kezdetben a Honvéd Karhatalomhoz tartozott. (A három honvéd karhatalmi ezredből az 1. számút 1956. november 10-én, a 3. számút november 13-án, a 2. számút november 16-án állították fel.) A hunyadis karhatalmisták járőröztek, épületeket őriztek, fegyvereket gyűjtöttek be és gyári (nemzet)őrségeket fegyvereztek le.
Az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottsága december 5-i határozata, illetve a fegyveres erők minisztere 10-10/1956. sz. december 11-i utasítása alapján felállították a Belügyi Karhatalmat is: Budapesten egy ezred, vidéken 6 zászlóalj és 14 század erővel. A fővárosban az ezredparancsnokság és az 1. zászlóalj a Mosonyi utcai laktanyába, a 2. zászlóalj Budára, a Böszörményi útra települt, a Hunyadi laktanyában szerveződő csoportot pedig 3. zászlóaljként tagozták be. December első napjaitól az MSZMP "karhatalmi osztálya" és a fővárosi kerületi pártintéző bizottságok toboroztak egy központi, "forradalmi kommunista elvtársakból" álló alakulat felállításához embereket, akiket december 8-ától a Hunyadi laktanyába küldtek. Itt 15-ére mintegy 300 önkéntes gyűlt össze. Parancsnokukká Orbán Miklós ezredest, a BM Belső Karhatalom 1956. október előtti vezetőjét nevezték ki.
A Hunyadi Zászlóalj állománya meglehetős berzenkedéssel fogadta az egység BM alá rendelését, mert az öntudatos pártmunkások, volt partizánok és korábbi államvédelmi tisztek nem bíztak a rendőri vezetőkben (azok októberi "megingása" miatt), és közvetlenül a Minisztertanács vagy az MSZMP alárendeltségében kívántak volna tevékenykedni. A helyzetet olyannyira nem fogadták el, hogy a magát "Kommunista Forradalmi Zászlóaljként" aposztrofáló egység 18 fős küldöttsége 1957. január 1-jén Marosán György államminiszternél interveniált. Hiányolták a rendszeres aktív bevetéseket, elégtelennek ítélték a fegyverzetüket (csak az állomány negyedének volt ekkor géppisztolya, a többieknek karabéllyal kellett beérniük), az egyenruha helyett kapott pufajka miatt "leávósozták" őket az utcán stb. Ideiglenes igazolványaikat a rendőri járőrök nem fogadták el, előfordult, hogy az utcán lefegyverezték csoportjukat. Mindezek alapján azt kérték az államminisztertől, hogy:
- rendezzék az egység jogi helyzetét: a Budapesti Rendőr-főkapitányság helyett tartozzanak közvetlenül a kormánytartalékba;
- az egységet töltsék fel "a jelenlegihez hasonló minőségű elvtársakkal";
- szervezzék önálló ezreddé, szereljék fel megfelelő technikával és tegyék országosan bevethetővé; és
- a helyzet konszolidálása után ne oszlassák fel az ezredet, hanem szervezzék át.
Mivel Marosán ígéreteit kevés tett követte, a zászlóalj január 18-án egyenesen Kádár Jánoshoz fordult panasszal. Orbán Miklós ezredes szerint ugyan a "fegyverzeti ellátás javult", a rendszeres kiképzés megkezdődött, és megkapták a szükséges igazolványokat is, de tétlenségre kárhoztatták őket, illetve január 9-én a zászlóalj 1. és 3. századát Sopron-Csorna körzetébe vezényelték határőrizeti feladatokra. Tömpe István belügyminiszter-helyettes Kádárnak írt igazoló jelentéséből ugyanakkor kiderül, hogy a 700 fős zászlóalj micsoda fegyverarzenált halmozott fel: a 166 pisztoly, 491 géppisztoly, 300 karabély, 40 golyószóró, 9 géppuska mellé január 20. után kaptak még 300 pisztolyt és 200 géppisztolyt. A ruházatot illetően megjegyezte, hogy használt rendőregyenruhát nem volt hajlandó átvenni a zászlóalj, ezért kapták ugyanazt a katonai felszerelést, mint az összes többi karhatalmi egység szerte az országban. Tömpe szerint ugyanakkor a "lelkes, áldozatvállaló elvtársakból" álló zászlóalj a katonai fegyelemmel kissé hadilábon állt: a rendőri alaki kiképzést elutasították, arra hivatkozva, hogy úgysem kívánnak rendőri állományba kerülni, két századuknak a nyugati határra vezényléséről értesülve pedig "megszavazták", hogy kéthetenként váltják egymást a többi alegységgel.
Márciusban újra kezdték
A "munkafeltételek javítása" rövidesen megmutatkozott az "eredményeken" is. Fischer András rendőr főhadnagy 1957. december 31-iki keltezésű, A 3. zászlóalj történetének rövid leírása című beszámolójában büszkén sorolta feladataikat és bevetéseiket: az újpesti rendőrkapitányság megerősítése, hidak, a Ferihegyi repülőtér, a gyűjtőfogház és a szervezés alatt álló kistarcsai internálótábor őrzése, továbbá 85 akció - ebből 36 járőrszolgálat, illetve 13 razzia, 10 esetben "fegyveres bandák felszámolása" és egyebek.
"Ezen akciók eredményeképpen több mint 2000 személyt állítottak elő az elvtársak, akik között rengeteg körözött bűnöző, aktív ellenforradalmár volt. Sok olyan személy is került kézre, akiken keresztül közelebb juthattak az operatív szervek illegális ellenforradalmi csoportokhoz. Járőrszolgálat eredményeképpen 385 fő lett előállítva" - írja Fischer. És ezzel még nincs vége! Razziák során 696 főt állítottak elő. Kiemelkedő feladat volt továbbá Biatorbágyon a hegyeshalmi gyorsnak az átvizsgálása, "amikor 120 disszidálni szándékozót szedtünk le a vonatról", és "egységünk részt vett január 12-én a csepeli és kőbányai huligánok által kirobbantott lázongások leverésében". (A dátum itt téves, január 11-én a Csepeli Vas- és Fémművek munkástanácsának lemondása miatt tüntetés kezdődött. A munkások betörtek a központi irodákba, hogy eltávolítsák a kormánybiztost, majd összecsaptak a kivezényelt karhatalmistákkal. Egy munkást halálos lövés ért.) Nem maradhat végül említés nélkül a Budapesten maradt század operatív csoportja, amely az állománytól érkező bejelentések (korábbi munkahelyükön és lakókörnyezetükben tapasztalt "ellenforradalmi tevékenységek") elsődleges kivizsgálását végezte. "Hozzávetőlegesen 500-520-ra tehető azon egyének száma, akik a 3. zászlóalj kisszámú operatív csoportjának lelkiismeretes munkájának eredményeként adnak számot igazságügyi szerveink előtt aljas cselekedeteikről" - sorjázta a "sikereket" a rendőrfőhadnagy.
A Hunyadi zászlóalj határszélre vezényelt két százada hatezer határsértőt akadályozott meg a "disszidálásban", az ottani operatív csoport 300 "aktív ellenforradalmár gyilkost" és szökött rabot adott a társszervek kezére. Továbbá több olyan személyt fogtak el, akiket "a külföldi emigráns szervek zavart keltés céljából küldtek vissza az országba" (köztük Angyal István Tűzoltói utcai csoportjának tagjait). A Budapesten maradt század az 1956. decemberi és 1957. januári bevetéseket követően csak márciusban, a "MUK" előkészületeinek (rém)hírére aktivizálódott igazán újra. Március elejétől már alig aludhattak otthon a karhatalmisták az állandó riadókészültség miatt, és ők biztosították március 15-én a Nemzeti Múzeum környékét is. Délután és az este folyamán legalább 30-35 fiatalt állítottak elő a Kiskörútról, akik gyászszalaggal és Kossuth-címerrel csoportokba szerveződtek és "tüntetőleg fel-alá sétáltak". Április elsejétől viszont megkezdődtek a leszerelések, és az unalmas objektumőrzés vált mindennapi feladattá: a kistarcsai és a tököli internálótábor, a gyűjtőfogház külső felvigyázása stb. A zászlóalj maradékát 1957. novemberében Budára, a Bem téri Táncsics laktanyába helyezték át, és állományát különféle más alegységekhez osztották be. Az önálló Hunyadi Zászlóalj története ezzel lezárult.
Horn Gyula saját elmondása szerint előbb hídőrséget látott el a Hunyadisoknál, majd 1957 januárjától a riadócsoporthoz vezényelték, amely pályaudvarokon, köztereken, kocsmákban stb. hajtott végre razziákat. Ezt követően a nyomozórészleghez került biztosítási feladatokra. Egy Pest környéki községben ilyen minőségében tanúja volt, hogy a szervezkedés vádjával gyanúsított embereket a nyomozók "a helyszíni kihallgatás közben véresre verték". Emiatt utóbb egy állománygyűlésen fel is szólamlott. Horn 1957 júniusában szerelt le a zászlóaljtól, és visszatért hivatalába.
Az önéletírás a karhatalmi szolgálatért kapott Munkás-Paraszt Hatalomért Érdeméremről már nem tesz említést, pedig ezt Horn Gyula is megkapta. A fentiekből elég egyértelműen kiderült, hogy a volt kormányfő nem egyszerűen a 15 ezer karhatalmista egyike, hanem a forradalom leverésében és a megtorlás megindításában kulcsszerepet játszó élcsapat kitüntetéssel elismert ifjú tagja volt. Horn Gyula így lett pártelnök és miniszterelnök, de ez nem menti fel attól, hogy e kerek évfordulón szembenézzen 1956-57-os önmagával.
Germuska Pál
HVG-ből ollózta |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/4 oldal
|
Bejegyzések száma: 36
|
|
|
|
2007. Július
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
574 db bejegyzés |
| e év: |
6477 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 3774
- e Hét: 14041
- e Hónap: 25152
- e Év: 178648
|
|
|
Offline
