|
 1/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 19
|
|
|
|
|
|
2008-02-24 20:48:42, vasárnap
|
| |
| |
Tévértékelő
2008-02-23 08:39:42
Gyurcsány Ferenc hétfői országértékelésével sokakat letaglózott. Nem a meglepően fényes jövő bizonygatásával, hanem azzal, hogy pártjai jelzésértékű népszerűségi szintjét jól ismerve még mindig nem óvakodik hülyének nézni az embereket. A multi-level-marketing módszerével igézi népét továbbra is.
Megtudtuk tőle, hogy a múlt nehéz volt, sokak csalódtak, de megérte, mert jövőre elkezdődik a bazinagy osztogatás, a 200-250 megmaradó milliárdból. Ebből adó és járulékcsökkentés lészen, meg még más is: az
ÚJ Magyar Polgárosodás.
A panelproletárok éppen éheznek és öklüket rázzák csúnyán, ezért a polgárosodás jelentésének elmagyarázásával csitítja őket a Szőke Vezér. Lehet még proliból polgár, megvan rá a recept is: munka, tudás és tulajdon.
Bár Szőke Vezér árnyaltan fogalmaz, de sokat remél a közterhek csökkentésétől, mert ettől munkahelyek teremtődnek, bár másfél éve ennek ellenkezőjéről győzködte népét. A munkakerülő segélyezettek megregulázásával is komoly bevételre teszünk szert, mert dolgozni fognak és közterheket viselnek állami felügyelet mellett.
Ez nem vonatkozik elítéltekre, mert nekik jelenleg is vizitdíj mentességük van néhány egészségügyi tételre.
Szőke Vezérünket sok-sok szakértő megerősítette abbéli hitében, hogy az élet sora nagyrészt a korai gyermekkorban dől el. Nem attól lesz sikeres az életpálya, hogy a gyermek apukája üdülő és Audi tulajdonos, miniszterelnök vagy bankvezér, hanem mert amelyik gyermeknek ekkor tanítják meg az informatikát és a nyelveket, garantáltan szép jövő elé néz. Arról nem esett szó, hogy a szép jövő földrajzilag merre történik majd, de rengeteg hely van még a bolygón Magyarországon kívül is.
Nálunk szerencsére az a módi járja, leginkább persze komoly beosztás megszerzésénél, hogy állásinterjún nem a munkavállaló képzettsége és szakértelme a döntő tényező, hanem kebelbarátsága a kis vagy nagyfőnökkel.
Igazán jó az lenne, ha az állampolgárok felnőttként is korai gyermekkoruk fejlettségi szintjét produkálnák, és mint tették 2006-ban: néznének a szép jövő elé.
Kényelmetlen: de keserű tapasztalatok elindították az állampolgári fejlődést, a korai gyermekkornak vége, kezdődik az elemi szintű tanulás.
A tanulás fontos dolog, de a polgárosodás legfontosabb kelléke mégis a tulajdon. Vannak sokan akiknek a rendszerváltozáskor nem volt semmijük, de aztán megvették olcsón az államtól a bérlakást, vagy kétmilliós készpénzzel a hétszáz milliós üdülőt és tulajdonosok lettek. De sokan vannak még, akiknek az akkor vásárolt lakáson kívül egyebet nem sikerült szerezniük, azokról meg egyáltalán ne is beszéljünk akik sem akkor, sem azóta egy odút nem tudtak megkaparintani. Most sem tudnak, de legalább Szerencsejáték Rt-t hamarosan vehet a nincstelen pór - pardon - polgár.
Nem vitathatjuk Szőke Vezér érdemeit, valóban az ő közreműködésével indult el Magyarországon a polgárosodás. Mégpedig azzal a zsigerekbe hatoló alapvető felismeréssel, hogy nem is volt versenyfutás, de a szocit és a liberálist előbb utolértük, mint a sánta kutyát.
Koronics Márton
gondola.hu |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-02-24 20:28:58, vasárnap
|
| |
| |
Két rövid dühroham
2008-02-24 07:38:10
Az influenza betömedékelte az agyamat, jó ideig csak az elme rágógumiját fogyasztottam elheverve: bűnügyi regényeket. Van egy talán negyven kötetből álló nyájam, megbízható iparosmunkákból áll, mindegyiket többször elolvastam már. E szövegek előnye, hogy amint az utolsó mondat pontjára ér a szemem, rögvest elfelejtem az egészet. Annyi marad meg: na, ez jó volt. Így tehát bármikor fölüthetem az írott termékeket, minden sor az újdonság erejével hat rám.
Fölgyógyulván, az eltompult agy fölcsigázására egy komolyabb könyvet vettem a kezembe, tartalma érdekelt és meg is akartam jegyezni. Akartam, de nem nagyon ment.
Az első bekezdések után éreztem: nagy a baj! Ajjaj! Minden leírt szót értetetem, a többtagú szakkifejezések jórészét is - mégis ijesztett az élmény: a szavak nem álltak össze mondatokká, a mondatok szöveggé. A vírusok szétették a tekervényeimet?
Elkezdtem előlröl. Majd harmadszor is nekivágtam a fenyegető Odüsszeiának. Minek is?
A könyv tárgya az ember - azaz a Homo Sapiens, mint faj - elterjedésének története a ,,gének vándorlását" követve. Érdekfeszítő téma - fajom őstörténetéről szóló ismereteim régen elavultak. Bizonyos jelenségek megértéséhez az emberi beszéd, a nyelvek történetének tanulságait hívta segítségül a szerző - egyik kedves tudományágamat.
Hosszadalmasabb elmemunka után jöttem rá: nem az én fejben hordott velőmmel van a baj, bár egyet hibáztam. A szöveget azért nem értem, mert magyarnak akartam olvasni. De nem magyar szöveg volt, hanem valami ahhoz hasonló, ám más szabályok szerint szabott textus. A fordító a saját szakmájában bizonyára kitűnő - gondolom: ember- vagy örökléstanos - szakférfiú elmulasztotta elsajátítani a magyart.
No de várjunk csak! A nyelv a gondolkodás eszköze - ha valaki nem tudja világosan és érthetően kifejezni magát, akkor gondolatai, netán egész tudományos tevékenysége zavaros. Ez biztos. Félreértés ne essék, nem az irodalmi fentebb stílt hiányolom egy természettudományos mű esetében, hanem az érthetőséget. A közérthetőséget. Ha nem vagyunk közérthetőek, a közösséget összetartó erő gyengül - tehát mi mindnyájan.
A könyvön átrágni magam, kétszeres ideig tartott, mint más esetben, elsőként ugyanis közmagyarra kellett fordítani, majd meg kellett értenem a tartalmat. Az utóbbi könnyebben ment. Szidhatnám a fordítót, szerkesztőt - mert volt szerkesztője is e remeknek! - vagy a kiadóvállalat teljes személyzetét, de minek? Aki azt mondja, hogy az angol nyelv terjedése veszélyezteti a nemzeti nyelveket, az téved. Mi magunk veszélyeztetjük: ostoba és félig sem megértett idegen szavak és kifejezések zűrzavaros használatával, nyelvi hamburgerek elsütögetésével, plakátmagányban ázó életünk elfogadásával. Én meg csak dühöngök és kihalni készülök, mint a neandervölgyi ősember. Érzem miként vastagszik homlokereszem, fülemet kiveri a szőr. Semmi kedvem megbocsátani azoknak, akik erre a sorsra löktek. Semmi kedvem megbocsátani magamnak sem.
De Önök közül, kedves olvasók, megbocsátok mindenkinek, ki fölszisszent, mikor néhány bekezdéssel ezelőtt Odüsszeia szót használtam. Az így leírt szót. A könyv alcíme a még el nem nevezett, magyarhoz hasonlatos nyelven: Egy genetikai Odüsszeia. A magyar nyelv szabályai szerint mondaton belül csak a neveket írjuk nagybetűvel. Az Odüsszeia névként egy adott mű elnevezése (cím), egy görög személynévből görög nyelvtani szabályok szerint képzett szó. A magyar nyelvnek nem része, mint ahogy mondjuk a Bovaryné hangalakú szó sem. De része az odisszea: ,,kalandokban gazdag bolyongás, hányattatás" a jelentése. Latinos alak, mert a magyar latinos.
Ez a könyv, a magyar kiadás, vajon nyelvünk, nemzetünk, emberi fajunk szörnyutazásának hányadik fejezete? Vagy hülye vagyok, hülyék vagyunk és nem vesszük észre: vége, végünk? Vagy ők a hülyék, az újmagyart beszélők? Vagy itt már mindenki hülye?
A második. A népi részvényszocializmusról.
Gyurcsány miniszterelnök agya megint pattant egyet: kipattant belőle a népi részvényszocializmus. Hajdanában, danában, a rendszerváltás hajnalpíros idejében, néhány MSZMP közeli balos elme termelte ki a kíneszmét: a társadalmi-gazdasági változás célja legyen a nevezett ilyen-állat-nincs-is. Nem untatom Önöket a dolog leírásával, nem is tudom leírni, mert a részleteket elfelejtettem már. A kifejezés zamata azonban máig itt forog a számban.
Most a nevezett kipattintgató valami hasonlóval eteti a jónépet. A magyar választópolgárt. Adjunk olcsón mindenkinek, kis tételekben, az állam vagyonából, osszuk ki fillérekért a még meglévő köztulajdont a Kedves Nép között! Ez az út visz Kánaánba! Rajta, nemzet, rajta nép!
Mintha a köztulajdon nem a miénk lenne.
Az egész ötlet olyan termetes hülyeség - és természetesen: gazemberség -, hogy nem is elemzem. Ezt a pudvás parasztvakítást még az újmagyarra átfordított agyú elmék sem veszik be.
Bár az beetetők igyekeznek. Például az Ecostat feje. A rádióban osztja az eszmét meg a népvagyont. Az Ecostat magyar cég, bár rövid neve ezt nem árulja el. A teljes igen - és mást is. Ecostat Kormányzati Gazdaság- és Társadalom-stratégiai Kutató Intézet. Intézet, de nem intézmény. Gazdasági társaság formájában működik. Állami kézben. Szoros kormányfennhatóság alatt.
Nincs is ezzel semmi baj, de a rádióriporter - profi, ugye - ezt elfelejti közölni a hallgatóval. Mintha valami független tudós nyilatkozna bele az éterbe. Ha jól emlékszem, arról is, miért lesz az jó, ha a Szerencsejáték Zrt. meg a Magyar Villamos Művek Zrt. százezernyi részvénye százezerfele szóródik. Talán még az Ecostatot is piacra - tőzsdére - viszik. Erről a vezér nem nyilatkozott. Konkrétan nem - ugyebár. Nem is kérdezték erről. Önök vennének a cég papírjaiból?
Én a fölmelegített népi részvényszocialista eszme megvalósítását a Mosonmagyaróvári Timföldgyárral kezdeném.
Tessék? Mi? Hogy ott már megtörtént a részvények szocisítása?
Idézek egy szocit: - Na és?
A harmadik. BKV - K.
A BKV friss vezetői föltalálták a spanyolviasz egyenletét. Matematika helyett persze foglalkozhatnának a közlekedéssel, de hát inkább megszüntetik. A BKV-ból kivonják a K-t. A közlekedést, ugye. Eltörlik a járatokat. Ritkítják a járműveket. Kirúgják - gondolom - a pénzpusztító dolgozókat. Hogy közben lódítnak - pl.: tavaly kevesebb volt az utas, mint tavalyelőtt, holott több volt - mértékutáni szabóként tendereztetnek - mértékutáni tenderezés: a népköztársasági óújmagyar + a mai trendi újmagyar gyönyörű és kifejező nyelvi hamisgyöngye - és piacosítják a maguk fizetését, ez az igaz menedzsertempó!
BKV - K. Spanyolviasz! Ha nincs (tömeg)közlekedés, gond sincs vele. A cég rögtön fölvirágzik, mert a fejlődését - lássuk be - ez a K. akadályozza.
BKV - K = BV.
Hoppá!
BV = bv.
bv. = büntetésvégrehajtás
Tehát: BKV - K = bv.
Remélem.
Mégiscsak gyönyörű dolog az algebra! Csak azt nem tudom, a létező részvényszocializmusban számolhatunk-e vele? Vagy elébb a részvényszocialistákat kell kiszámolni?
Nem! Előbb kiütni kell.
Szabó Béla István
gondola.hu |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-02-24 20:26:29, vasárnap
|
| |
| |
Far-hát + Képriport
Cigány világ Észak-Magyarországon
2008. február 18. 11:00
http://www.mno.hu/portal/543377#
Magyar Nemzet
A cigányság problémájának gyökere a szegénység, valamint a többségi társadalom előítéletes viselkedése - halljuk sokszor. Aki azonban az észak-magyarországi régióban él, előbb-utóbb megkérdőjelezi e sokat hallott kisebbségvédelmi dogmát. Konok, szomorú tény: ahol a roma lakosság túlsúlyba kerül, a pusztulás és a mindennapi agresszió válik jellemzővé. Az őslakosok pedig egyre védtelenebbek.
Galéria megtekintése
Nézze meg képgalériánkat!
,,... Ági jószág, pereputty, kicsi rajkó, jól aludj,
Mezők jönnek, erdőségek, jó vidékek, rossz vidékek,
Teneked mind jó vidék, mindenütt csak kék az ég."
Babits Mihály: Cigánydal
Csenyéte zsákfalu; a hozzá vezető út alaposan megdobálja a kocsit. A völgybe bújt községben ragad a sár, különösen a házak előtt, ahol megfordulnak az autók. Majdnem ötszázan lakják a falut, mondja Kéri Zoltánné polgármester. S a létszám egyre nő: csak tavaly tizenhat csenyétei gyerek jött világra a miskolci kórházban.
Az egész észak-magyarországi régióban szembetűnőek az egykor virágzó agrárkultúra nyomai: beomlott magtárak; elvadult gyümölcsösök; elmézgásodott, loncsos fasorok; összedőlt parasztházak. És hatalmas, üresen hagyott templomok. Régebben Csenyéte is színmagyar település volt, kisbirtokosok, parasztgazdák lakták. A cigány honfoglalás - Ladányi János szociológus tanulmánya szerint - három nagycsaláddal kezdődött. Ahogy nőtt a táboruk, a szokásos forgatókönyv szerint történt minden: ha tudtak, elköltöztek a magyarok, s házaikat romák vették meg olcsón. Csenyéte lakossága alig két évtized alatt cserélődött ki teljesen, s eközben tönkrement a település.
- Néhány idős magyar azért még lakik itt - mondja Kéri Zoltánné MSZP-s polgármester. - Két közalkalmazott maradt: a falugondnok meg a hivatalban egy segítő. Az intézményeink? Van szép alsó tagozatos általános iskolánk, ahová hetvennyolc gyerek jár; a felsősöket Baktakékre viszi az iskolabusz. S van óvodánk is, ötven fővel.
A polgármester szerint a foglalkoztatás területén csak úgy történhet előrelépés, ha valami nagyvállalkozó érkezik, aki munkalehetőséget hoz az embereknek. De nem érkezik, s Kéri Zoltánné úgy véli: azért, mert rossz az út.
Vezetékes víz azonban van, villany is, bár a közvilágítás hiányos, mert a helyi fiatalok egy csoportja az utóbbi időben azzal múlatja idejét, hogy tönkreteszi, amit még lehet: a lámpákat kővel kidobálják.
A község honlapja fájdalmas őszinteséggel fogalmaz: ,,A helyzet nehézségét fokozza az is, hogy örökölték a falut, de nem örökölték a parasztgazdasággal együtt járó életformát. Az addig virágzó kertek elgazosodtak. Az istállókat, az állattartáshoz szükséges épületeket lebontották. A földek műveletlenek maradtak. Rengeteg gyümölcs- és más haszonfa pusztult el. A házak nagy részét is lebontották. Tavaly földig rombolták a falu legszebb középületét, a református parókiát, a még viszonylag épségben álló templom bútorzatát felvágták és eltüzelték. A mai felnőtt cigány generáció valószínűleg még csak nem is sejti, hogy a vályogházak szétverésével ősei munkáját tette tönkre."
- Nem lehet a normálisabb szemléletű romákat megnyerni partnerül a renitensekkel szemben?
- Senki nem fog ujjat húzni egy másik családdal, mert abból háború kerekedik. Úgy jár hozzánk Krasznokvajdáról az orvos, hogy kikötötte: ott kell ülnöm a rendelésen, különben képtelenség fenntartani a rendet.
A polgármester asszonynak tehát van némi tekintélye. Nemrég éjszaka riasztották felsőgagyi otthonában, hogy jöjjön hamar; akkor a rendőrök már háromszor fordultak. Két nagycsalád ugrott össze, felbolydult a falu. Kéri Zoltánné segített helyreállítani a rendet.
A cigány polgárőrséget a tavalyi első iskolai betörés után állították fel. Nagy értékű számítógépeket vittek el az elkövetők meg az adományként kapott drága elektronikai eszközöket. Mivel azonban a falu széltében átlátható, elég könnyen ki lehet figyelni, mikor nincs senki szolgálatban; így később, polgárőrség ide vagy oda, még két iskolai betörés történt.
*
- Mit gondol a falu jövőjéről?
- Míg ilyen a támogatási rendszer, nem lehet változtatni.
- Több pénz kellene az embereknek?
Kériné szerint nem, sőt épp az a probléma, hogy hozzászoktak, a pénzért semmit nem kell tenniük. Az idősebbek még emlékeznek, hogy hajdanán le kellett dolgozni huszonegy napot a családi pótlékért, de lassan a harmadik generáció nő fel úgy, hogy nem ismer munkát. Ráadásul negyven-ötven éves korukra olyan rossz fizikai állapotba kerülnek, hogy ha volna is kedvük, nem bírnának dolgozni, véli Kériné. Főként a nők használódnak el a sok szülésben.
Az önkormányzat segélyek formájában négy, négy és fél millió forintot fizet ki a lakosságnak havonta. A másik négy-öt millió bejön családi pótlékokból, gyesből. Számolni kezdünk.
- Vegyünk egy öttagú családot: a családi pótlék tizenhétezer gyermekenként, az ötvenegyezer forint. A gyes körülbelül huszonötezer; az apa harmincnyolcezer forint körüli munkanélküli-segélyt kap. Ez száztizennégyezer forint, amiért csak el kell sétálni a hivatalba. Egy hét- vagy nyolcgyerekes családnál - s ez elég gyakori - csak a családi pótlék összege majdnem százhúszezret tesz ki. Ehhez jön az ingyenes oktatás, amit úgy kell érteni, hogy a szülőknek egy radírt sem kell venniük, minden tanszert és tankönyvet adományként kapnak. A gyerek díjmentesen étkezik az iskolában és az óvodában, akár naponta háromszor. A felsősöknek a buszbérlet ingyenes. A Vöröskereszttől és egyéb alapítványoktól ajándékba kapják a ruhaneműt. Fűtésre télen nemigen költenek; lassan elfogy a környékbeli erdő.
A polgármester ismer olyan roma famíliát, ahol minderre még rájön a száznégyezer forintos árvaellátás, hiszen meghalt az asszonyka férje; igaz, összeállt egy másik emberrel, aki hazahoz még vagy ötvenezer forintot, így csaknem háromszázezer üti a markukat, persze a természetbeni juttatások nélkül. S nem hagyhatjuk ki a számításból a falu honlapján szereplő, nyilván empirikus alapokkal bíró megállapítást, miszerint ,,a még létező parasztgazdaságok megdézsmálása, fosztogatása elválaszthatatlan jellemzője lett a falubeli életnek". Magyarán, e jövedelmet a legtöbb család bűncselekményekkel egészíti ki.
Összehasonlításként: a környéken dolgozó garadnai falugondnok hetvenkétezer forintot keres havonta. Hazánkban a kezdő tanítói fizetés hetven és nyolcvanezer forint körül mozog, s egy húszéves gyakorlattal rendelkező pedagógus száztízezer forint körüli összeget vihet haza. Az átlagos, öttagú magyar család jövedelme - ahol az apa dolgozik, a feleség pedig otthon van a gyerekekkel - családi pótlékkal és gyessel együtt is csak ritkán éri el a kétszázezer forintot, amiből természetesen a lakbért, gázszámlát, bérletet, ruhát, tanszert és minden egyebet ki kell fizetnie.
A polgármester súlyos problémának tartja az uzsorázást, illetve az illegális kereskedést. Ez a következőképp működik: mivel a segélyt pillanatok alatt elverik, segélyosztás után egy héttel nagy autók jelennek meg tehetősebb városi cigányokkal, akik italt, cigarettát, csokoládét és különböző élelmiszereket hoznak ingyen, sőt pénzt kínálnak a megszorultaknak - azzal a kikötéssel, hogy később mindent kamatostul kérnek vissza. A következő segélyosztás napján ismét megjelennek, öt-tízszeres árat követelve. Öt kiló liszt így ezerötszáz forintba kerül, kétezer forintos kölcsön hat-hétezerbe. Tudni kell, hogy a csenyétei cigányok kényesek az ételre, naponta kétszer-háromszor főznek, a felmelegített ételt nem eszik meg. Az alapanyagot elő kell teremteniük; mikor azonban a családi pótlék megérkezik, abból csak a cetli marad az embereknél. Aki nem tud fizetni, elveszik a vagyontárgyait, televízióját, magnóját, akár az autóját, ha van neki. Az emberek rettegnek az uzsorásoktól, azt mondják, ha nem adják meg tartozásukat, azok megverik, sőt megölik őket.
Tornácos ház; itteni viszonyok közt elég takaros, hiszen a teteje még nem szakadt be, a fala pedig kellemes sötét rózsaszín. Kiabálásunkra csupán egy apró, sovány kutya válaszol. Bemegyünk.
- Jaj, mán - mondja a konyhában egy asszony, bokáig áll a vízben -, nézzék mán, kilyukadt a mosógép! Honnan? Újságtól? Jöjjön, mama, bent leszünk az újságban!
Mama előbújik a szobából, előjön három gyermek is, szépen egymás mellé sorakoznak, hogy lehessen őket fényképezni.
- Arra kíváncsik, hogy élünk, mint élünk - magyarázza az apró öregasszonynak a mosógéppel bíbelődő nő; vastag, fekete hab árasztja el a konyhát. A tűzhelyen piros lábasban fő az étel.
- Kis leveske far-háttal, zöldséggel - válaszol pillantásunkra az asszony. - Szegények vagyunk, ugye, Ferikém, gyere, megigazítom a hajad. A többi az iskolában van; nagyon kevés a pénzünk, de nem ad a tanács, azt tessék megírni. Na, az iskolát, azt megnézhetik, micsoda ronda ott a vécé. De nem újítsák föl.
,,Ad tüzet is száraz ág: / mindenütt csak hajt az ág, / hogyha tűz van: a tűz ég is, / kerül hozzá kis fazék is, / kis fazék, / nagy fazék, / mindenütt csak jó az ég" - dúdolom magamban Babits versét, a Cigánydalt. Kihátrálunk a ruha- és csirkegőzből, átmegyünk az iskolába. Fél öt, még épp ott találjuk az igazgatónőt, más már nincs az épületben.
Egy roma felzárkóztató alapítvány Csenyétéről szóló weboldala szerint ,,az intézményben a nevelés és oktatás nem hagyományos keretek között folyik. A többszörös szociális és kulturális hátrányban élő gyerekeknek helyi programot kellett kidolgozni. Ez mindenekelőtt lehetőséget biztosít alapvető szokások (tisztálkodás, öltözködés, étkezés) kialakítására és viselkedési formák megtanulására."
Az új, kitűnő állapotú iskolaépületet sok fővárosi kerület is megirigyelhetné. Leszámítva azt, hogy sáros rúgásnyomok látszanak a falon, s hogy mind a nyílászárók körül, mind az épületek sarkain szembetűnőek a rongálás nyomai. Az ablakokon vasrács. A csenyétei iskola pedagógusai tizenhárom-tizenöt fős osztályokat visznek, s a polgármester szerint rendkívül nehéz a dolguk. Egy ilyen létszámú roma csoport huszonöt-harminc fős magyar osztállyal ér fel, annyira nehéz kordában tartani őket.
Míg az igazgatónő, Gombosné Kiss Éva körbevezet a tágas, világos folyosókon és tantermeken, a ,,nem hagyományos keretekről" kérdezem. Tartózkodóan fogalmaz. Házi feladat nem létezik; értelmetlen, úgysem készítenék el. Nem vihetnek haza semmit, se könyvet, se tanszert, mert csak elkallódna.
- Akad köztük egy-két tehetségesebb gyerek?
- Hogyne. A cigányok általában nem buták. A gyerekek okosak, szépek, szeretnivalóak. S vannak mindig olyanok köztük, akiket különösen is emelni kéne, mert nyilvánvalóan tehetségesek, de a családi környezet rendszerint visszahúzza őket. A cigányok általában nem bírják elviselni, ha valaki kiemelkedik közülük. Dolgozik itt egy fiatal baktakéki roma tanítónő, őt sem igazán fogadják el: azt mondják, már nem közéjük való.
Nem könnyű együttműködésre késztetni a gyerekeket, de a szülőket sem. A gyerekek a szelídebb fegyelmezésre nem reagálnak, a szigorúságot pedig a pedagógusok nem engedhetik meg maguknak. Ha valami probléma van, a legtöbb szülő a gyerek pártjára áll.
- Előfordul, hogy durván beszélnek önökkel, esetleg fenyegetőznek?
- Nagyon gyakran. Szinte naponta. Aki itt dolgozik, meg kell tanulnia elviselni a megaláztatást.
Az iskola utáni második házban él a csenyétei polgárőrség parancsnoka, Lakatos János. Öblös, ritmikus zene szűrődik ki, s ahogy benyitjuk az ajtót, látjuk: zenekari próba folyik. Egy kamasz fiú szintetizátoron játszik, szájához állított mikrofonba énekel, mellette a szólógitáros; körülöttük hét-nyolc fős közönség, sámlikon, hokedliken. Kezük-lábuk mozog a muzsikára. Nehéz meleg van, izzik a falnál a zománcos sparhelt.
- Lakatos Jánost keressük - ordítjuk bele a hangzavarba.
A polgárőrség vezetője apró, de elszánt tekintetű ember. Bevezet a szobába, behajtja az ajtót.
- Felszerelést, ruhát nem kapunk, igazolvány nincs, pénzt se adnak - sorolja a hiányosságokat. - De mellényünk van.
Lakatos János felesége leakasztja a fogasról az igen hivatalos benyomást keltő, fényvisszaverő, hátul Polgárőrség feliratú mellényt, s rá is adja az emberre, hatalmas büszkeséggel. Lakatos épp esti őrjáratra indul, szívesen fogadja, hogy elkísérjük. Áthaladunk a konyhán, a hangfalakból üvölt a zene. ,,Elindulok kis hazámból, / megszakad a szívem, / ne sírj értem, édes babám, / ne sirassál engem." A falakon körben vallásos témájú cifra falvédők, Mária a kisdeddel, imádkozó szentek. Nagy a hangulat, pillepalackból töltögetik a bort.
- Mind az én gyerekem! - ordítja a fülembe a polgárőrség parancsnoka.
Kint már fekete az éjszaka. Viszszacsukjuk a házba a zenét. Lakatos hatalmas, táskányi lámpát visz, legalább tíz góliátelem van benne. Nehéz, mondja, mint a dög. Bekapcsolja: jó harminc méterre vág előre a fénye.
- Reflektor. Ezzel világítok be mindenhova. Úgy tessék rám nézni, megértem a hatvannyolc évet, és börtönben még soha az életben nem voltam. Tetszik tudni, cigány embernél ez nagy dolog. Amikor megbontották a tetőt, leverték a falakat az óvodában, a magam kezével építettem vissza. Hordtam oda pléhtetőt, cserepet, téglát. És raktam. Két hónapig. A polgármester asszony megfizetett, az biztos. De megcsináltam. Itt a telefonom, ha rendetlenkedik valaki, szólok a rendőröknek. Nem haragszanak érte a falubeliek, mert meg is szoktam őket menteni. Megmondom, hogy részegen csinálták, máskor majd jobban vigyáznak, engedjék ki őket. És akkor, aki nagyobb kárt nem csinált, kiengedik, ha kezeskedek érte. Ad a szavamra a paraszt is, a rendőr is. Amikor volt az a nagy verekedés, pár hete, a gyerekeket küldtem a tetőre, ni [a dombra mutat], hogy híjjanak rendőrt. De hiába, meg voltak vadulva a népek, mentek neki a rendőrnek is. A Ficsúr bélelte őket, az a zsivány. Itt nőtt fel, ismerem jól. A rendőrt gyorsan a hátunkhoz vettük, hogy takarjuk, de a cigány csak neki akart menni. És akkor szépen azt mondtam: Ficsúr, vigyázz, mert hatósági ember, ha megütöd, tíz évet kapol. Erre csak elállt.
Elég élénk az éjszakai élet; hol autó vág végig az utcán, hol egy csapat purdé szegődik hozzánk, de János bácsi hazaparancsolja őket. Megyünk, ugatnak a kutyák, ám János bácsi rájuk világít a reflektorral, megszólja őket keményen, hát visszatakarodnak az óljaikba. Azt mondja, így szokta az emberekkel is.
Jár a szél, kavargatja a feketeséget a völgyben. Félkész épületek állnak középen, rájuk suhan a fény:
- Na, ezek a szocportos házak.
- Szocpolos?
- Az hát.
- Mi lett velük?
- Hát a gazemberség, az lett velük.
Rendőrségi adatok szerint a szocpolcsalásoknak a cigányság körében számos változata ismert. Általában bontott, innen-onnan összehordott anyagokból, kalákában felhúznak néhány falat, azt megmutatják az állami tisztviselőnek, s ha megkapják rá az igazolást, fölveszik a szociálpolitikai támogatást - ez nagycsaládosok esetében milliókra rúg. Az álépítkezések persze sosem fejeződnek be, többnyire vissza is bontják a falakat, és az építőanyagból valahol újabb álépítkezésbe fognak. Egy ház anyagából olykor tizenöt-húsz is felépül ilyen módon különféle helyeken.
,,Hogyha ég a nap sugára, / a gazdának nagy a kára, / neked semmi, kis bolond: / mindenütt csak hűs a lomb. / Cse'bogár, / Cse'bogár, / a gazdának csupa kár." Babits 1910-ben írta ezt a versét. A gyakori lopás, betörés nemcsak Csenyétén jellemző; a környék vegyes lakosságú településein, Novajidrányban, Hernádvécsén, Boldogkőváralján, mindenütt hallani ezt a panaszt. Csáji József, aki Garadnán és Novajidrányban falugondnok, így fogalmaz:
- A babot, krumplit, kukoricát fölszedegetik. Költenünk kell rá, s dolgozunk, kapálunk sokat; ha nem permetezünk, a bogár eszi meg az egészet, ha permetezünk és megmarad, a cigány viszi el. Tavaly gyönyörű krumplik voltak, hát nem felhúzgálták!
- Hat sor krumplim volt, mindegyikből legalább tíz métert fölszedtek, s az több mázsa - teszi hozzá egy novajidrányi gazda.
- Honnan tudja, hogy cigányok voltak?
- Láttam.
- Miért nem szólt rájuk?
- Négyen voltak. Mit csináljak? Mire kiér a rendőr, már elmennek.
- A kertünk sincs biztonságban - mondja egy idős hölgy az utcán -, bemennek hátul, oldalt, mindenhol. Reggelre fölszedik a diót, és mindent széttaposnak.
Csáji József szerint mindig történtek kisebb lopások, titokban. De az utóbbi években egyre gyakoribb, hogy fényes nappal, nyíltan viszik el, amit akarnak. Korábban annyit vittek, amennyi az ételükbe kellett; ezt a parasztok zöme elviselte. De most...
- Ősszel láttam: szekérrel mentek ki a földre, tök, cukkini, minden föl volt pakolva. Eladásra vitték. Guszti volt a vezetőjük Vilmányból, ismerem.
- Nem szólt rájuk?
- Egyedül voltam. Ők öten. Megesett, hogy egy asszony szeme láttára szedték le a cseresznyéjét, s mikor rájuk szólt, azt mondták: menjen onnan.
A falugondnok szerint a rendőrség fellépése általában lassú és erélytelen.
- Garadnára átjöttek a romák egy házhoz bulizni, aztán verekedés, ordítozás lett belőle. Kilenc órakor hívtunk rendőrt, éjfélre jött meg. Ezt nem fogja elmondani egyik rendőr sem magának: félnek. Aki szólni mer, megfenyegetik. A rendőrök általában ugyanilyen falusi emberek; mindenki tudja, ki hol lakik.
- El van fordulva a világ, uram - mondja egy férfi a novaji kocsmában. - Régen, ha volt egy szabadtéri bál, a cigányság hátul volt, a paraszt táncolt a színpadnál elöl. Most fordítva van. Az én gyerekem cigányokkal jár gimnáziumba, ötös tanuló. Neki nem jár ösztöndíj, a cigány iskolatársainak igen. S közben némelyik nyugati autóval megy a segélyért.
A környékbeliek úgy látják, az agresszív cigányokat sem rendesebb társaik, sem a hatóság nem fékezi meg kellőképp. Novajidrányból, ahol az iskolában is megfordult az etnikai arány, sok szülő inkább messzebbi településre viszi a gyerekét. Nemrég egy roma szülő az óra közepén ment be a tanterembe megverni egy gyereket, akivel a fiának nézeteltérése volt; aztán a tanárnak is neki akart menni a folyosón. Az iskolában leverték a lámpákat, és a kinti világítást is kidobálták kővel. Mintha a fénnyel volna bajuk. Biztonsági őrt kellett felvenni az iskolába, nagydarab, tekintélyes helybeli embert. Novajon próbáltak roma polgárőrséget felállítani, mondván: ha már több a cigány, mint a paraszt, tartsák ők is a rendet. Aztán a polgárőrirodáról eltűnt a hősugárzó, egyéb eredménye nem lett a dolognak.
Annak a településnek, ahol a roma lakosság túlsúlyba kerül, vége. Nemrég a szomszédos Hernádvécse is megindult a lejtőn, már nyolcvanöt-kilencven százalékban roma a lakosság. S az ilyen helyeken elértéktelenednek a házak.
- Úgy védtük meg magunkat - mondja egy férfi a takaros Garadna községben -, hogy eltökéltük: cigánynak nem adunk el házat. Legfeljebb boltba vagy kocsmába jönnek át olykor. Mikor tönkretették a virágágyásokat, felállítottuk a polgárőrséget. Azóta, ha megjelenik egy csapat cigány, rögtön odamegy két-három polgárőr, és megkérdezi: honnan jöttök, mi dolgotok van itt? Érzik, hogy szemmel tartjuk őket. Házainkban, kertjeinkben van az életünk munkája. Ha valaki ingatlan iránt érdeklődik, az első kérdése, hogy vannak-e cigányok. Mi azt mondhatjuk erre, hogy nincsenek, és jó árat kérhetünk, mert a környék szép, gyönyörű a táj, a többség dolgozik, és rendben vannak a porták.
Itt a falu vége, áll meg a csenyétei polgárőrparancsnok; az előrebillenő fénycsóva üres dűlőre, pár csupasz fára világít. Megfordulunk, indulunk visszafelé.
Lakatos János közli, rövidesen véget vet az uzsorások uralmának.
- Akkor csapok rájuk, mikor elhozik az árut, csak legyen meg a bizonyítványom a hivataltól. Ezerötszáz forintot elkérnek egy doboz cigarettáért! Ezer a far-hátnak kilója! De ha legközelebb megállnak, már írom is a rendszámukat fölfele. Jár ide egy cigány Miskolcról, házzal is üzérkedik; ezt itt a jányomtól vette el százötvenezer forintba, annyival tartozott neki.
Szépen kimeszelt, rendes épület előtt állunk.
- Elment a jányom Vadásziba lakni, rokonokhoz, de aztán össze lett neki gyűjtve egy kis pénz, hát hazajött. Mindjárt megmutatom, milyen házat kapott az üzértől háromszázötvenezerért.
Kicsit arrébb rogyott falú, beszakadt tetejű viskóra mutat Lakatos; az ablaknyílásokra ragasztott nejlont pufogtatja a huzat.
- Az a cigány is innét vakarózott ki, ott lakott lent. Most meg ezt csinálja a többivel. Június utolján harminc-negyven kocsi állt a falu közepén, azok mind uzsorások voltak, hozták az árut, a nép meg vitte. Na, ezt kellene megoldani Gyurcsány elvtársnak. Lehet, hogy nem is tudja, mert biztos tenne valamit.
- Írja meg neki - évődöm, és meglep a válasz:
- Megírom. Egy levelet már írtam, saját kezéhez. Megírtam, hogy a nyugdíjam kevés, a szemem állapota rossz, beteg a gyomrom; kéne egy kis emelés, a tanácsnál meg nem adnak.
- És mit válaszolt?
- Még semmit.
,,Erdőn hogyha zsidót látsz, / meg se nézed, nekilátsz. / Mezőn hogyha lányra lelsz, / meg se kérded, úgy ölelsz" - írja Babits. De Lakatos János azt állítja: a legtöbb cigány dolgozna, ha muszáj volna, meg ha lenne mit. Ügyes a cigány ember, esze is van, a keze is jó. Régebben volt kosárfonás, ,,meg minden"; maga a polgárőr is tud kosarat készíteni, még koszorút is.
A dombtetőn fehérlő toronyra mutatok, s kérdem, működik-e még a templom. Tiszta üres, feleli Lakatos János. Volt itt egy papocska, de elment, azóta ki van fosztva az egész; ki-be járnak a cigányok, mint a szél. Még lakik bent egy harang, nem tudni, mi lesz a sorsa; egyelőre meghúzza a harangozó minden délben.
- Magyar ember, hatvanéves, csak hát iszik szegény. Attól félek, egyszer legömbörödik a toronyból, s nem kel föl sose. De azért harangoz rendesen.
Megyünk, locsogó léptekkel. Az egyik udvaron motoros fűrész visít.
- A fatolvajokkal mit csinál, János bácsi?
Nem felel.
- A fatolvajokkal...?
- Jaj, hát van az erdőn sok fa, de még mennyi. Én csak az ágakat szedem, még örül is az erdész. Azért haragszik csak, ha kivagdossák a fát.
- És kivagdossák?
- Hát ki. Mert muszáj - vágja el a szót a polgárőr, Lakatos János, s köp egy nagyot a sárba.
Folytatjuk
Balavány György |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-02-24 20:21:38, vasárnap
|
| |
| |
Sikerdíj
Nánási Tamás
2008. február 23. 00:02
Magyar Nemzet
Meglehet, ismét egy vaskos sikerdíjbotrány kapujában állunk, amelynek szálai messzire vezetnek. Még nem tudni, kormányrengető ügyről van-e szó, vagy ez a történet is abba a lomtárba kerül majd, ahol a következmények nélkül maradt skandalumok aktáit borítja a feledés homálya. A Format című osztrák gazdasági hetilap birtokába került dokumentum szerint egy mindössze harmincezer forintból alapított, budapesti nevenincs betéti társaság lobbizásért a Rail Cargo Austriától, a magyar vasúti teherszállítás, a MÁV Cargo egyik új tulajdonosától sikerdíjat kapott.
A Format azt állítja, nem kevésről: közel kétmilliárd forintról van szó, s ezt az osztrák vasúttársaság szóvivője meg is erősítette. Sőt, szerinte ez teljesen szokványos összeg ilyen esetekben. Arról aztán már nem ejtett szót, hogy a hetilap ráadásként hozzáteszi: az osztrák vasutaknál az a hír járja, hogy a pénzből olyan magyar politikai szervezeteknek és magánszemélyeknek is jutott, akiknek közük lehetett a MÁV Cargo eladásához. Mindez már önmagában is elég rejtélyes, de a történet még szövevényesebb lesz, ha a sikerdíj címzettje, a Geuronet Bt. beltagját vizsgáljuk. Gulya Viktóriának látszólag semmi köze a magyar politikához: a göttingeni egyetemen tanít, és jelenleg nem áll szóba az újságírókkal. Fia azonban, Gulya András a történet szempontjából jóval izgalmasabb személyiség.
A hírek szerint hirtelen érkezett, és annál gyorsabban távozott az Orbán-kabinet színre lépése után a Pénzügyminisztériumból és a Postabank vezérigazgató-helyettesi posztjáról. Majd 2004-ben feltűnt a 2002-ig Gyurcsány Ferenc érdekeltségi körébe tartozó Perfekt Zrt. felügyelőbizottságában, ahol nagyjából addig maradt, amíg a miniszterelnök holdudvarához tartozó üzletember, Erdős Ákos - illetve a tulajdonában lévő Láng Holding - ki nem szállt a boltból. Az ügy szereplői most egymást túllicitálva cáfolnak. A MÁV részletesen igyekszik bizonyítani, hogy a január elején a vártnál jóval nagyobb összegért - ugyanakkor szakértők szerint értékénél jóval olcsóbban - elkelt MÁV Cargo tenderébe sehol nem nyúlhattak bele illetéktelen kezek. Ugyanakkor van egy-két olyan zavaró részlet, amely azt mondatja az emberrel, nem hiába zörög az a bizonyos haraszt.
Miért nem áll ki a nyilvánosság elé Gulya Viktória, hogy eloszlassa a cégét és a politika magaslatain is megforduló fiát ért gyanút? Ha annyira alaptalan és bagatell az ügy, mi készteti a kormányszóvivőt arra, hogy máris bejelentse a rendőrségi vizsgálat elindítását? Mi ez, talán valamiféle megelőző csapás? Nem tudjuk. Mint ahogy más sem állítható az ügyben teljes bizonyossággal. Mozaikkockák hevernek előttünk, egyelőre nem áll össze belőlük a kép. Pedig jó lenne tudni, hogy az év privatizációs üzletéhez, a MÁV Cargo amúgy is botrányos eladásához tapad-e kenőpénz, s kik kapták azt. Vajon a MÁV nyereséget termelő üzletágát csakugyan úgy magánosították-e, tényleg úgy vágták-e el az adófizetőknek aranytojást tojó tyúk nyakát, hogy közben néhány jól csengő fémdarab arra illetéktelenek zsebébe került? S mindehhez van-e köze Gyurcsány Ferencnek, akinek a neve, ha áttételesen, de ismét felbukkan? Gyanítom, csak akkor tudjuk meg minderről a teljes igazságot, ha a most kiszivárgott információk mögött - a kormánypárton belül vagy azon kívül - az ügy szereplőivel ellenérdekelt csoportok állnak. Csak az ő kezükben lehetnek az igazi bizonyítékok. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-02-24 20:15:52, vasárnap
|
| |
| |
Vennél népi részvényt ettől az embertől?
2008-02-24. 19:12:40
"Csengő aranyak nyomorgóknak" Vennél népi részvényt ettől az embertől? - így szól a kérdés Gyurcsány Ferencről.
Gurcsány Ferenc miniszterelnök hétfőn "hatalmas" lehetőséget vázolt fel az elszegényedő magyar állampolgároknak, akik már a rezsit is alig tudják kifizetni. A kormányfő a meggazdagodás mézesmadzagját elhúzva a még állami kézben lévő cégekben szerezhető kisebbségi részesedést ajánlotta fel az embereknek. A szakértők szerint jobb, ha senki nem dől be az ötletnek. Az Új tulajdonosi program a kormányfő szerint lehetővé tenné, hogy az állami cégekben néhány ezer forint induló befizetéssel akár százezer forint értékű tulajdont vásárolhassanak az emberek, hogy családonként pár százezer, akár egy-két millió forintos tulajdon is összejöhessen.
Az ötlet egyelőre senkinek sem nyerte el a tetszését. Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője meg is fogalmazta azt a gyanúját, miszerint a kormányfő ezen az úton próbál majd állami vállalatokat szerezni. Az ellenzék felidézte a kárpótlási jegyekkel folytatott üzletelést, valamint azt a nyilvánvaló félelmet, hogy megint a gazdagok járnak jól. Boros Imre, az Orbán-kormány uniós pénzekért felelős minisztere nevetségesnek minősítette az ötletet, és felhívta rá a figyelmet, hogy Gyurcsány tevékenykedése következtében jelenleg minden magyar állampolgárra másfélmillió forint államadósság jut. Ennek figyelembevételével kell az embereknek eldönteniük, hogy belevágnak-e ilyesmibe. A volt miniszter szerint Gyurcsány ígérete egyébként is fából vaskarika, hiszen alig maradt olyan állami tulajdon, ami szóba jöhet.
A kormányfő ismét elhúzta az emberek előtt a mézesmadzagot, csak az a baj, hogy azon már nincs méz, és a madzag is több helyen el van szakadva - summázta a kormányfői ötletet Boros. Bod Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke szerint a legmegdöbbentőbb, hogy Gyurcsány Ferenc 2008-ban áll elő egy ilyen ötlettel. A rendszerváltáskor még érthető lett volna ez a felvetés, és például a csehek meg is próbálkoztak vele, ám a kezdeti lelkesedés után megbukott az egész - mondta a közgazdász. Bod Péter Ákos megállapította: senki sem számíthat arra, hogy jól fog járni. Először is a cégek szempontjából az a probléma, hogy így nem áramlik hozzájuk friss tőke. Az állampolgárokat tekintve pedig az a baj, hogy a Szerencsejáték Zrt.-n kívül nem tudunk nyereséges állami vállalatot mondani, márpedig ha egy veszteséges cég - mint például a MÁV - részvényeit veszik meg, nem kapnak osztalékot. Ez oda vezet, hogy a boldogtalan részvényes áron alul eladja értékpapírjait, és olyan spekulánsok veszik majd meg, akiket már a kárpótlási jegyek felvásárlásakor is megismerhettünk.
Tállai András fideszes képviselő szerint a felvetés egy egyszerű elterelő politikai manőver. Az eladósodó embereket fontosabb dolgok érdeklik, és egyébként sem hiszik el, hogy Gyurcsány Ferenctől egyáltalán kaphatnak valamit. "Ezt ahhoz tudnám hasonlítani, mint amikor a király kimegy a nyomorgó nép közé, és szétdobál egy-két aranyat. Ezen összeverekednek az emberek, aztán a király hazamegy, és minden marad a régiben" - jellemezte a felvetést Tállai. Varga Mihály, a Fidesz alelnöke szerint valószínűsíthető, hogy Gyurcsány és üzleti köre kezében összpontosulnának ezek a részvények.
Nincs értelme a népi részvény programnak akkor, amikor a tőzsde rendkívüli hullámzása és az állami vállalatok felkészületlensége miatt aligha várható tőzsdei megjelenés - mondta el a HVG-nek nyilatkozva Lengyel László politológus. "Vennél használt autót ettől az embertől?" - szólt a gúnyos kérdés Richard Nixonról. "Vennél népi részvényt ettől az embertől?" - szól most a kérdés Gyurcsányról.
Négy cégben lehet tulajdonunk Szakemberek szerint elsősorban négy vállalat jöhet szóba a programban: az Állami Autópálya-kezelő Zrt., a Magyar Villamos Művek Zrt., a Magyar Posta Zrt. és a Szerencsejáték Zrt. Ezek mellett említik a MÁV-ot és a Volán-társaságokat is. A 2007 szeptemberében elfogadott vagyontörvény melléklete tartalmazza a tartós állami tulajdonban működő társaságokat, meghatározva, hogy a társaságokból legalább mekkora résszel kell rendelkeznie az államnak. Eszerint a posta és a villamos művek esetében 75 százalék plusz egy szavazatnyi tulajdonrésznek kell állami tulajdonban maradnia, míg a Szerencsejáték esetében ez száz százalék. Az Állami Autópálya-kezelő nem szerepel a listában. A melléklet egyszerű parlamenti többséggel módosítható.
Baranya Róbert
[Forrás: Kecskeméti Lapok]
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-02-24 20:12:42, vasárnap
|
| |
| |
2 milliárd a MÁV Cargoért!
2008-02-23 15:01 Barikád.hu
Elismerte a Rail Cargo Austria, hogy 7,1 millió eurós, azaz mintegy 1,9 milliárd forintos sikerdíjat fizetnek az eddig jószerivel ismeretlen, budapesti székhelyű Geuronet Bt. számára a MÁV-Cargo privatizációjában játszott lobbitevékenységéért. Ezt az osztrák vasúttársaság szóvivője közölte hozzátéve, hogy ez az összeg a MÁV Cargóért fizetett pénz 1,75 %-a, s ez egyáltalán nem számít különlegesen nagynak az üzleti világban.
Ebből a sikerdíjból 250.000 forintjával (amit a VDSZSZ követel!) 7600 ember kaphatna!!! Most miről beszélünk?? Kinek jár a SIKÉRDÍJ??? Nem elgondolkodtató????? |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-02-24 20:01:30, vasárnap
|
| |
| |
Gyurcsányi mégis Gyurcsány?
2008-02-23. 19:00:20
Emlékezetes, a K&H-botrány lehallgatási jegyzokönyve szerint létezik egy bizonyos "nagy ember", Gyurcsányi. A Reform címu hetilap egy vállalkozásban rá is talált Gyurcsányi Ferencre, akinek a cégadatok szerint édesanyja neve és lakcíme megegyezik a miniszterelnök-jelöltével.
Két cégbejegyzés furcsa azonossága - a Reform egymás mellé tette oket
"Vajon ki lehet az a Gyurcsányi, akit a lehallgatási jegyzokönyvekben lehet olvasni?" - tette fel a kérdést az idén áprilisban az Országgyulésben Demeter Ervin, miután betekinthetett KulcsárAttila, az elozetes letartóztatásban lévo álbróker és az ügyben ugyancsak gyanúsítottként szereplo Bitvai Miklós, az Állami Autópálya Kezelo Rt. (AKA Rt.) vezérigazgatójának lehallgatott telefonbeszélgetésének jegyzokönyvébe. A Fidesz képviseloje a jegyzokönyvre hivatkozva kitért arra, a vezérigazgató arról beszéltKulcsárral, hogy a Nemzeti Autópálya Rt. vezérigazgatójának tudomására adták, baj van a papírokkal, majd ezt követoen azt mondta Bitvai Kulcsárnak: "Gyurcsányival akar beszélni a Nemzeti Autópálya Rt. vezérigazgatója, hogy intézkedjen." Elhangzott az is, hogy az AKA Rt. vezérigazgatójának 12 órára kell mennie a legnagyobb emberhez. Demeter feltette a kérdést: "Ki ez a legnagyobb ember?"
A titokzatos Gyurcsányi személyét firtató kérdésre Tóth András, a nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelo államtitkár kijelentette: "Semmi sem támasztja alá, hogy Gyurcsányi egyenlo lenne Gyurcsány Ferenccel, és hogy a sportminiszter bármilyen módon kapcsolatban állt volna Kulcsár Attilával." Szerinte a vonatkozó lehallgatási jegyzokönyvben arról van szó, hogy két személy arról beszélget, hogy egy harmadik személy felkereshetné Gyurcsányt, akit "olyan jól ismernek, hogy még a nevét sem tudják pontosan". Semmi sem támasztja alá, hogy ilyen találkozó létrejött volna - mondta Tóth.
A céginformációs adatbázis szerint azonban az ARK Vagyonkezelo Rt. felügyelobizottsági tagja 2001. május 26. és 2003. május 7. között egy bizonyos Gyurcsányi Ferenc volt, akinek mind az anyja neve (Varga Katalin), mind a lakcíme (Budapest, Szemlohegy utca 42.) megegyezik Gyurcsány Ferencével. A politikus 2003 májusában lett sportminiszter. Ekkor bejelentette, hogy megválik cégei irányításától, ám korábban szerzett tulajdonrészeirol nem mondott le.
A cégadatok megerosítik a Gyurcsány és Gyurcsányi közötti, Demeter Ervin által vélt összefüggést.
A Reform álláspontja szerint az lenne a megnyugtató, ha egy vizsgálat minden kétséget kizáróan tisztázná, hogy Gyurcsány Ferencnek van-e köze ahhoz a Gyurcsányihoz, akinek a neve szerepel a lehallgatási jegyzokönyvben. A kormányfojelölt édesanyja is elmondta a lapnak, gyakran félreértik a nevüket, ezért meglehet, hogy a lehallgató tiszt és a cégbírósági munkatárs is így járt. Ez minden érintettnek jó lenne, hiszen ha az eljárás azzal zárul, hogy a lehallgatási jegyzokönyvben említett Gyurcsányi nem azonos a miniszterelnök-jelölttel, akkor végleg eloszlik a gyanú, hogy olyan ember készül beülni a miniszterelnöki székbe, aki korábban esetleg részese volt a magyar történelem egyik legnagyobb buncselekményének - írja a hetilap.
[Forrás: Reform]
http://nemenyi.net/reszletes.asp?MainID=1&HirID=30805 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-02-24 19:41:42, vasárnap
|
| |
| |
A Nemzeti Őrsereg közleménye
Több száz cigány próbálta megzavarni a dombrádi lakossági fórumunkat. Valakik küldték őket, nem maguktól jöttek. Alább a honlapunkon megjelent közlemény:
KÜLDTÉK A CIGÁNYOKAT
Nem tudunk a félelemnél jobb kifejezést találni - hiszen mi másért szerveztek volna kb. 200 cigányt a környező településekről a cigány önkormányzat képviselői az egyszerű dombrádi lakossági fórumunkra?
Valószínűleg azért tették, mert féltek egyedül eljönni, ezért állították az egy a tízhez arányt a bajtársainkkal szembe.
Talán arra gondoltak hogy a bajtársaink megijednek és nem merik megtartani a lakossági fórumot Dombrádon.
Nem így történt.
Minket nem lehet ilyen eszközökkel megfélemlíteni. Idős asszonyokat, ártatlan embereket talán igen, de nem minket, NEM A NEMZETI ŐRSEREG NEMZETVÉDŐIT!
Lehet fenyegetőzni hogy 120.000 cigány van Szabolcsban. Lehet cigányokat küldeni, a társadalom valós problémáiról el lehet terelni a figyelmet.
DE ÜZENJÜK AZOKNAK A GYÁVA "EMBEREKNEK" AKIK NEM MERNEK EGYEDÜL KÉRDÉSEKET FELTENNI CSAK TÖBBSZÁZAN, FALKÁBA VERŐDVE:
MI NEM FÉLÜNK!
Mindehhez hozzátartozik hogy a cigányok azt rebesgették: nekik a "minisztériumból szóltak" hogy a Magyar Gárda akar felvonulást tartani a cigánysoron.
Felvetődik a kérdés: kik küldhették őket? Kinek lehet az érdeke megzavarni a rendezvényünket?
http://gportal.hu/gindex.php?pg=25798172 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-02-24 19:39:42, vasárnap
|
| |
| |
A szerb internetes portál szerint az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) rendezte meg a belgrádi amerikai nagykövetség csütörtök esti ostromát, hogy a szerbeket a nyugati médiában vandálokként jeleníthesse meg.
A hírforrás "érdekesnek" találta, hogy a briten kívül az összes nyugati nagykövetség elutasította a szerb rendőrség ajánlatát, hogy épületeik védelmét a tömegdemonstráció idején különleges alakulatokkal erősítsék meg. "Felvetődik a kérdés, miért? A felgyújtó "huligánok" a jelek szerint "jól ki voltak képezve", és "irigylésre méltó operatív ismeretekkel" rendelkeztek, máskülönben nem tudtak volna olyan rövid idő alatt bejutni oda. (forrás: Duna tv/MTI)
És nézzük Magyar szemmel. A �cionista� CNN-tv kb. 2 órán át élőben közvetítette a zavargásokat, a belgrádi amerikai nagykövetség égését. Holott közismert, hogy a helyi B2 tv stábja is csak félórát tudott élőadásként elkönyvelni, a hazai TV2 �t is az elkergetettek közé sorolhatjuk. Más nagy-nemzetközi hírtv-csatornák csak 22 óra után tudtak képet adni a �gyújtogatásról�. A CNN lehet, hogy felkészült rá?
Az U.S. felszólította a Göncz(telen) gyurcsányi kormányt haladéktalanul ismerje el Koszovó függetlenségét, és kilátásba helyezték a vízummentesség eltörlését.. (Már ez is magában egy magyarellenes provokáció, zsarolva beavatkozni nemzetünk belpolitikájába.) A Vajdasági magyarok arra kérték(?) a magyar politikát: ne ismerjük el Koszovó függetlenségét. (másként van tálalva a közmédiai-politikában: �Ne hamarkodjuk el�, �ne legyünk az elsők között� stb.) Montenegró, Bosznia-Hercegovina sem ismeri el Koszovót önálló államként! Pedig ott vannak albánok is.(Talán azért, mert egy önálló államban akarnak élni) És nézzük egy kicsit Koszovót: Nem véletlen, hogy a NATO megszállás után elmenekültek onnan a cigányok?. Pristinában, miért neveztek el szépségszalont Hillary Clintonról, miért neveztek el utcát Bill Clintonról? Milyen nagyhatalmi érdek fűződik a balkán teljes széttagolódásához, ezzel megosztva a magyarságot is?
Azzal azonban tisztában kell lennünk, hogy Miloselovics személyében a szerbeknek is meg volt a maguk Kun (eredeti család neve Kohn) Bélája? Rákosija? vagy gyurcsányja? Ki tudja?.
Cikk: Hírvadász
Nemzethír: Köszönjük, ha tovább küldöd |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-02-24 19:22:42, vasárnap
|
| |
| |
Mi lesz március 9-e után?
Isten bizony érdemes blogokat olvasni Még az Amőbán is .A kormányfő blogjában arról ír, hogy ,,időnként azt kérdezik tőlem, hogy mi lesz március 9-e után? Szerintem a válasz meglehetősen egyszerű, március 9-e után március 10-e lesz." - hangzik a válasz... Aztán azt is megtudhatjuk a ,,legigazabb magyartól", hogy nem túl biztató, ha valakinek az országról háromszázforintos gondolatai vannak. A miniszterelnök szerint a kormányprogram mindenképpen folytatódik, így a népszavazás céljait tekintve megbukott...
hirdetés
Bizonyos szempontból igaza van a miniszterelnöknek. Teljes bizonyossággal állíthatom, hogy március 9. után 10. fog következni. Sőt még a nap is föl fog kelni. Az Istenadta népnek a népszavazás a felkelés színtere. Már csak azért is, hogy még a kormányprogram sem folytatódjon úgy, mint március 9-e előtt.
Mert Magyarország jelenlegi miniszterelnökét nem nagyon érdekli a köz véleménye. Ezt többszörösen bebizonyította már. Legutóbb amikor a képviselői fórumokon sorozatosan tiltakoztak a Tb. átalakítása ellen. Ennek ellenére a frakció fegyelem mélyen demokratikus hagyományait figyelembe véve mégis megszavazták. Az is érdekes lenne, ha a miniszterelnök néha elgondolkozna, hogy az országnak milyen gondolatai vannak.
Persze a rácsokon belül más az élet. Mert demokratikusan el kell szigetelni mindentől. Onnan másként látszik minden. Legalábbis egy tojás eldobás lehetséges távolságából. A rendszerváltás 20. évében ez a demokrácia.
Mert a népszavazás tétje nem a három százforintos vizitdíj. De még nem is a tandíj. Hanem az, hogy a népfelség elvét gyakorolva a népszavazáson mégis más kormánypolitikát kérjünk a kormánytól. A népszavazás igazi tétje az, hogy ha nem állítjuk meg ezt a tendenciát, akkor eladható minden. A termőföld, a víz. Az egészségünk. Eltűnnek a falvaink.
Mert van olyan ,,nagy" kormánypárti szakértő, aki azt állítja, hogy a falvak középkori hagyományok, és Nyugat-Európában nem is ismerik. Három lehetőség van ezzel kapcsolatban. Az első: az illető még nem járt soha Nyugat-Európában. (Elég lenne csak a sógorokig elmenni, és csodálatos falvakat láthatna.) A második: az illető nem ismeri a külföldi települési viszonyokat. A harmadik: az illető nem mond igazat. Vagy ebben a kérdésben is trükkök százait alkalmazzák.
Néhány napja a kampány körútja során Orbán Viktor pártelnök azt mondta, hogy a vizitdíj egy adó. Ezt a legnagyobb kormánypárt cáfolta. A Kisz-liberális pártocska egyik prominense meg azt mondta. ,,azért sem lehet adó mert nem fizeti mindenki." Óriási. Súlyadót is csak azt fizet, akinek gépkocsija van. De attól még adó!
Jaj nehogy ezzel ötletet adjak, és bevezessék az elvárt súlyadót! Tehát a tét jóval nagyobb, mint holmi 300Ft. A tét Magyarország jövője, valamint marad-e még valamilyen tulajdon az állam kezében. A tét gyermekeink, unokáink jövője. A tét a demokrácia.
Akkor most lassan, és még egyszer: mi is a népszavazás célja? Azt ismét leszögezhetjük, hogy nem a 300Ft-os vizitdíj, meg a kórházi napidíj . De még a tandíj sem. De akkor mi is? Szerintem az, hogy a kormány nem kormányoz, hanem ,,kommunikál!" Magyarul trükközik, megtéveszt, félrevezet, a 2006-os országgyűlési választásoktól kezdve folyamatosan. Vonatkozik ez az elhíresült őszödi beszédre is. Amelynek az volt a célja hogy, a hazudozás bevallásával is a valódi politikai célokat leplezzen.
Inkább higgye, és gondolja azt a magyar, hogy nem bontjuk ki az igazság minden részletét. Mint, hogy arra gondoljon amit a kormány valójában csinál. Miként lehet a Magyar Köztársaság kormányaként kiárusítani Magyarországot. Azaz, hogyan lehet teljesen kiszolgáltatottá tenni. Ezzel megteremtve a legújabb kori gyarmatosításának feltételeit.
Egyre több ember jön rá, hogy mire megy ki az a játék, amelyet játszva-kommunikálnak velünk. Új neoliberális lózung szerint meg kell fosztani az államot a vagyonától, mert az állam az rossz gazda. A szocialista- liberális új erőltetett privatizáció révén először gazdasági eszközeinek még a maradékát is eladnák. Ez a népszavazás igazi célja, hogy ezt a tendenciát megállítsuk!
A miniszterelnök évértékelőjében azt mondta: átkozottul nehéz másfél év volt. Ebben az egyben egyet értek vele. Tudjuk, mert éreztük. Ők merték, tették a többség ellenére is. Mert ők gyakran hivatkoznak a többségre. 2006-ban a koalíció nem kapott négy millió szavazatot a nyolc millió választásra jogosult magyar állampolgártól.
Milyen is az a többség, amelyre hivatkoznak? Ha azt szeretnénk, hogy március 10-én egy új nap keljen fel, akkor el kell menni, és három ,,Igennel" kell szavazni. Nem a jövő elkezdődéséért. Hanem a múlt lezárásáért!
Lőrincz Miklós
2008. február 24. 15:41
http://hirklub.hu/?cat=story&id=5791 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 19
|
|
|
|
2008. Február
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
1291 db bejegyzés |
| e év: |
10632 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 3010
- e Hét: 13277
- e Hónap: 24388
- e Év: 177884
|
|
|
Offline
