|
 1/5 oldal 
|
Bejegyzések száma: 41
|
|
|
|
|
|
2008-02-05 20:08:55, kedd
|
| |
| |
A bíróság hozzájárult a Balaton elpusztításához
2008-02-04. 14:16 Kuruc.info
2008. január 30-án másodfokon ítéltet hozott a Fejér Megyei Bíróság, dr. Farkas Istvánné tanácsa az ún. Balaton-perben, elvetve a környezetvédők keresetét. Ezzel az első fokon eljáró dr. Pintér Istvánnal egyetemben hozzájárultak a Balaton elpusztításához.
Majd 5 éve indult a Balatonnak 2003-ra már kritikus vízszintje miatti per, miután az 1998 október és 2000. májusa közötti 20 hónapban a zsilipek zárása nélkül egyhuzamban engedték a Balaton vizét a Sió csatornán át a Dunába.
A tó 60 %-át, 1.2 milliárd köbmétert csapoltak le, amit a Vízügy akkori igazgatója parlamenti jegyzőkönyvben ismert el. Azzal együtt, hogy közölte: katasztrófa helyzetbe sodorták Európa legnagyobb sekélyvízű tavát.
Minden tagadás, bohóckodás (pl. vízpótlás a ma már habzó Rábából!) ellenére 2001-ben tavaszán is óriási mértékben csapolták a már csak 65 cm-es Balatont (70 cm. volt akkor a megengedett minimális vízszint) és a már 16- 23 cm-en vergődő Balatonból 2004-ben is engedték a vizet.
A kereset másik tárgya, hogy a Balaton medrében óriási területek, az 1200 hektár minősített nádassal együtt, belterületi helyrajzi számokon belterületi telekként vannak bejegyezve a földhivatalokban. A nádasok sok helyen már szárazulatként szerepelnek. A kizárólagos állami tulajdonú, forgalomképtelen, védett Balaton-mederből jelentős területeket eddig is odaadogattak elvtársaknak, haveroknak, maffiózóknak, a többségét az önkormányzatoknak, amelyek gazdasági meggondolásból akár másnap értékesíthették azokat. A Vagyonügynökség átszervezésével most majd új lendületet vesz a föld és a tavak nevesítése, így a Balaton-parti mederterületek is. És ezzel vége a Balatonnak.
Az ügy ocsmánysága, hogy az e tárgyban folyó per iskolapéldája a mai magyar bíráskodásnak. Évekig húzták, halogatták, közben kinevezték szakértőnek a győri illetékességű Lengyelné Szabó Margitot, aki majd félmillió forintért egy általános iskolás színvonalán összevagdalt adathalmazból azt a következtetést vonta le, hogy a Balaton élővilágát az elmúlt évek beavatkozásai nem károsították. Azaz forrást erre nem talált, ezért az nincs is. Legalább az ANTSZ-jelentéseket gyűjtötte volna össze, hogy már fürödni sem lehetett a tóban! Vagy az Interneten nézett volna körbe, hogy hány tanulmány van rajta a planktonok eltűnéséről, a mérgező kékalgák elszaporodásáról. (Az ítélet írásos megküldése után a környezetvédők bűnvádi feljelentést tesznek, miután az első és másodfokú bíróság az ítéletét a szakértő véleményére alapozta, és az 1978. évi IV. törvény 238. §.(1) értelmében a hamis szakvélemény adása bűncselekménynek minősül).
A Székesfehérvári Városi Bíróság viszont a Balaton valós partvonalának a megállapítását nem is kérte a szakértőtől, és nevezett dr. Pintér István bíró (akit a per befejezése előtt - netán jutalmul - felfelé buktattak a Fejér Megyei Bíróságra), 2007. márciusában egy köztes végzést hozott az időközben perbe vont másodfokú alperes perből való kiengedéséről, és ezzel állítása szerint a perből törölte a partvonal kérdését is, de ez nincs benne a végzésében. Mind e mellet egy formai hamisítássa élt. Az utólag készített jegyzőkönyvben azt állította: a tárgyaláson közölte, hogy fellebbezni a szóbeli kihirdetéstől számított 15 napon belül lehet. Ezt a kihirdetést a teremben jelenlevők közül senki sem hallotta, és a peranyag között megtalálható volt az egy nappal későbbi bejegyzése, amelyben utasította a leírót, hogy a jegyzőkönyvben ezt szerepeltesse. Így a késedelem miatt fellebbezni sem lehetett. A másodfok pedig nem adta vissza első fokra az ügyet, hanem szentesítette dr. Pintér István csalását.
Ennyit a bírói tisztességről!
Az alperes, a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság ennél becsületesebb. Maga is szorgalmazza a Balaton mederben levő óriási területek visszatelekkönyvezését. A most módosításra kerülő un. Balaton-törvényhez javasolták: "A jogi partvonal 1970-ben történt megállapítása során létrejött metszett telkek megosztásakor keletkezett önálló belterületi hrsz.ú, a valóságban tómeder területeket egységesen meg kellene szüntetni". Kérdés, kinek lesz bátorsága ezt megtenni.
A Balaton tabu-téma. Már a szó kimondására, hogy lecsapolás, partvonal, szoborrá merevedett a Nemzetbiztonsági Hivatal, a Legfőbb Ügyészség, a rendőrség (a kis beosztott félve kérdezte: "nem fognak ezért lelőni?"). A szakminiszterek Kóródi Máriától Persányi Miklósig hülyén mellébeszéltek, a személyi titkáruk rezegni kezdett, mint a nyárfalevél. Medgyessy Péter főtanácsadója halálra rémült, politikusok a szélsőjobbtól a szélső balig hallani sem akarnak e botrányos tényről. Az ATV mondat közben lekeverte a műsort, és elfeketedett a képernyő, amikor elhangzott, hogy telekspekulációról van szó.
Mitől ilyen félelmetes ez az ügy? Kitől rettegnek politikusok, szakemberek, bírók, ügyészek, újságírók? Milyen háló az, amely tüstént bekeríti azt, aki a Balatonon történő bűnténnyel foglalkozni kezd (APEH-, ügyészségi- stb. vizsgálatot rendelnek el velük szemben. Lehallgatják a telefonjukat, lejáratást kezdenek velük szemben!). Ez a mai magyar valóság.
Az Aral-tavat tönkre tette az ottani állami korrupció és a maffia. És mi lesz a Balatonnal?
Balatoni Balázs
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-02-05 20:02:51, kedd
|
| |
| |
2008 február 11
Várunk mindenkit, aki túl a félelmein nem akar rabszolga lenni!
2008. február 11-én a Magyar Nemzetért Mozgalom és a Magyarországért Párt, illetve a Szabad Magyarországért Mozgalom kiállásával példát mutat arról, hogy van választás, és nem enged az elnyomásnak.
Az általunk bejelentett februári demonstrációt a Kossuth térre a több biztosítós rendszer újabb szavazásának napján a hatalom nem engedélyezi. Az indok a következő volt:
"A törvényhozás épülete elé a törvényhozás idejére bejelentett demonstráció ténye önmagában megalapozza a népképviseleti szerv zavartalan működésének súlyos veszélyeztetésének megállapítását.
Mindehhez hozzájárul, hogy a rendezvény bejelentés célja deklaráltan is:
tiltakozás a Több Biztosítós rendszer ellen, az országgyűlési képviselők erkölcsi, politikai nyomás alá helyezése annak érdekében, hogy ne szavazzák meg".
Mi az, hogy nem tiltakozhatunk egy olyan törvény megszavazása ellen, ami a mi bőrünkre megy?
Mi az, hogy megmondják nekünk mikor, és mi ellen tiltakozhatunk.
És mi az, hogy a népképviseleti szerv zavartalan működését befolyásolná?
Milyen népképviseleti szerv az, amely az életünket teszi kockára?
Mi, akik töretlenül kiállunk érdekeinkért, nem hátrálunk meg.
A tiltás ellenére ott leszünk és tiltakozni fogunk a törvény ellen.
Mi vállaljuk azt, hogy meghurcolnak! Nincs más választásunk! Mi ott leszünk!
És TE?
Ha nem állhatsz ki érdekeidért, mert nem engedik, akkor mit teszel?
Beletörődsz, és hagyod őket dönteni az életedről?
Ha eljössz ezen a napon, akkor számolhatsz azzal, hogy esetleg elvisznek.
Ha otthon maradsz, mert félsz, akkor számolhatsz azzal, hogy megpecsételték életedet.
Mindig rabszolgaként akarunk élni?
Ne engedd megfélemlíteni magad! Ne engedd, hogy megöljenek!
2008. február 11-én a Kossuth téren
Háromféle magyar van. Aktuális ma is?
Wass Albert:
"Háromféle ember van ebben az országban... háromféle magyar.
Mind a három egyezik abban, hogy elégedetlen a világgal, a kormánnyal, ami ennek a világnak a nyakán ül, a rendszerrel, mindennel. Panaszkodnak, morognak, keseregnek, átkozódnak. Aztán egy részük úgy próbálja megoldani a maga bajait, hogy kiszolgálja a hatalmon lévőket.
Csatlakozik hozzájuk. Hasán csúszik, farkát csóválja, s ha odalöknek neki egy koncot, s befogadják cselédnek, akkor veszettebb lesz a veszett kutyánál, marósabb a vad farkasnál, kegyetlenebb az ellenségnél, kommunistább a kommunistánál, csakhogy bebizonyítsa a maga hűségét, és nagyobb koncot kapjon érte.
Egy másik részük az ellenkezőjét teszi: feláll a két lábára és verekszik. Védi azt, amiről úgy érzi, hogy az övé. A maga jussát az élethez. A maga jussát a szabadsághoz. A maga jussát ehhez a földhöz, melyen született, s mely a hazája. Verekszik másokért is, mindenkiért. A mások jussáért, a mások szabadságáért. A még csak meg sem születettekért is verekszik. Mindenkiért és mindenki helyett.
Aztán van a harmadik csoport, a nagy csoport, amit úgyis nevezhetünk: a nép. Akinek nincsen arca, sem rossz, sem jó. Sem szép, sem csúnya. Se nem hős, se nem áruló. Senki és semmi. Tömeg. Nyáj. Nem tesz se jót, se rosszat. Semmit se tesz. Csak meghúzódik és vár. És mint a fű a rátaposó láb alatt, meghajlik, meggörbed, tűr, mindent eltűr, s amikor tovább lép a nagy láb, akkor lassan felegyenesedik megint. De sohasem egészen. Egy kissé mindég meghajolva marad, készen arra, hogy újra lelapuljon egy másik láb alatt. Érted? Eszébe sem jut, hogy tegyen valamit a rátaposó láb ellen, megvágja, megszúrja, küzdjön ellene, kockázatot vállaljon jussáért, a szabadságáért, bármiért. Érted? Ez a nagy tömeg. Ez a nép."
*** www.nemzetihirhalo.hu *************
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-02-05 20:01:51, kedd
|
| |
| |
Rendőrségi hangfelvétel a terézvárosi korrupcióról
Index 2008. 02. 05., 18:05
Úgy tudjuk, a Nemzeti Nyomozóiroda birtokában van egy hangfelvétel, amin a terézvárosi vagyonkezelő igazgatója 18 millió forint kenőpénz kifizetését ajánlja egy vállalkozónak egy kerületi üzlethelyiség bérleti jogáért. A kenőpénz közvetítője azt állítja, az ügylet mögött az egyik terézvárosi alpolgámester áll, de ő vadul tagad.
Korrupció vádja vetül a terézvárosi képviselőtestület felsővezetésére, legalábbis ezt állítja egy vállalakozó. Berecz Károly, a Müárt-Press Kft. ügyvezetője azt mondja, hogy a cége Bajcsy-Zsilinszky úti üzlethelyisége miatt közvetítőkön keresztül a VI. kerület döntéshozói 18 millió forint csúszópénz megfizetésére kötelezték. Az érintettek vadul cáfolnak, de Berecz bevonta az ügyletbe a rendőrséget, és a hamis eurókkal megtömött kenőpénzes táska átadása-átvétele idején lebuktatta a politikusok közvetítőit.
Úgy tudjuk, a beavatás után a rendőrség több hangfelvételt is készített, és számos telefonbeszélgetést is rögzíthetett a politikusok és közvetítőik között, és ezek alapján (is) fogták el a korrupcióban részt vevő közvetítőket.
A Müárt-Press Kft. és a VI. kerületi önkormányzat vagyonkezelője 2006 júniusában bérleti előszerződést írt alá a Bajcsy-Zsilinszky út 61. szám alatti üzlet megvásárlásáról. A kft. igazgatóját - elmondása szerint - ekkor négyszemközti beszélgetésre hívta K. Péter, a Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója, hogy tudassa, 18 millió forint csúszópénzt, úgynevezett prémiumot szeretnének kapni a döntéshozók, még a végleges szerződés aláírása előtt.
A helyiséget addig bérlő kft. ügyvezetője ebbe nem ment bele, mire az önkormányzat képviselője azt felelte, hogy akkor Bereczéknek nem lesz végleges szerződésük. Berecz erre közölte K. Péterrel, hogy jegyzőkönyveztetni fogják a vesztegetési kísérletet, és értesítik a sajtót is. Erre a vagyonkezelő vezérigazgatója azt mondta, hogy átgondolták a dolgot, és mégis aláírják a szerződést.
A szerződést ugyan megkötötték, de a Müárt-Press Kft. nem tudta kötelezettségeit teljesíteni, mert a szükséges banki hitel beragadt egy ügyintéző akadékoskodása miatt. Berecz azonnal bankot váltott, és hogy ne essen el a szerződéstől, haladékot kért az önkormányzattól. A VI. kerületi vezetők - mondja Berecz - a helyzetet kihasználva újra zsarolni kezdték a Müárt-Press Kft.-t.
Berecz Károly az Indexnek azt állítja, január 22-én "bedrótozva" találkozott K. Péterrel, aki azt magyarázta neki, hogy a 18 millió forintot egy vállalkozónak, J. Károlynak kell odaadnia, és "az egész vesztegetési ügy középpontjában pedig Bajor Zoltán alpolgármester áll". K. Pétert és J. Károlyt másnap, január 23-án őrizetbe vették, azóta szabadlábon védekeznek. Másnap, január 24-én ülésezett a VI. kerületi önkormányzati testület. Napirend előtti téma volt a vagyonkezelő vezérigazgatójának esete. Az ellenzéki felvetésekre a testület többségét adó MSZP-SZDSZ-frakció korábbi gyakorlatától eltérően azt javasolta hogy azonnal pályázaton hirdessék meg a Bajcsy-Zsilinszky 61-et.
A Berecz által megvádolt Bajor Zoltán alpolgámester azt állítja, neki semmi köze az ügyhöz, szerinte az egész egy aljas rágalom, amiért be is perli Bereczet. Tény, hogy a nyomozók még nem hallgatták ki az ügyben. (A rendőrök a nyomozás érdekeire hivatkozva nem kommentálják értesüléseinket.)
Bajor Zoltán állításai
Néhány napja az ATV Egyenes beszéd című műsorában, majd kedd reggel a Napkeltében Bajor azt mondta, eleve nonszensz az egész ügy, hisz 2007. novemberében felmondták a bérleti szerződést, mi dolguk lett volna Bereczcel aztán decemberben, majd januárban, amikor az állítólagos vesztegetés történt.
Berecz viszont azt állítja, cége bérleti jogviszonyát valóban megszüntették, de később K. Péter, a vagyonkezelő igazgatója azt közölte vele, a döntéshozók belementek abba, hogy cége a bérleti díj hátralékát és a vételárat is a banki hitelből fizesse meg. Eleve így készítették el már 2006. júliusában megkötött adásvételi előszerződést, majd a 2007. szeptember 26-án aláírt végleges megállapodást, amihez K. Péternek a vagyonnal rendelkező Verók István polgármester és az ügyet intéző Bajor Zoltán alpolgármester hozzájárulása is szükséges volt.
Bajor Zoltán az ATV-ben azt is kifogásolta, hogy Berecznek nem hamis eurókkal kellett volna J. Károly vállalkozóhoz mennie, hanem 130 millió forinttal a VI. kerületi önkormányzathoz, ennyi volt ugyanis a MÜÁRT-PRESS Kft hátraléka.
Berecz erre úgy reagált, nem az ő, hanem a nyomozók ötlete volt hamis eurókat tenni a táskába. Ráadásul ha Berecz nem vette volna át a többmilliós bérleti díjjal lógó céget, akkor az önkormányzat bottal üthette volna a 130 milliós bérleti díjtartozás nyomát. Még ügyvédje, Bárándy György szerint is érthetetlen, miért akar a kerület nagy hirtelen elesni ettől az összegtől, hiszen Berecz meg akarta venni a helyiséget, és a tartozást is ki akarta fizetni, már a hitelt is intézte.
Oszlatna a Fidesz, az MSZP zavarkeltésről beszél
Terézváros képviselőtestületének feloszlatását kezdeményezi a Fidesz kerületi szervezete, közölte Illés Zoltán, a párt VI. kerületi elnöke és Hassay Zsófia, a Fidesz kerületi frakcióvezetője kedden. Az ellenzéki párt szerint "a sorozatos terézvárosi botrányok" indokolják a képviselőtestület feloszlatását és új választások kiírását. Verók István (MSZP) polgármester a Fidesz kezdeményezését zavarkeltésnek nevezte. (MTI)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-02-05 20:01:10, kedd
|
| |
| |
Gyöngyösi az állandó lakcímem, ha összeesek a Blaha Lujza téren, akkor hová fog a mentő vinni?
2008.02.05. 08:00
Egy 44 éves férfi összeesett a háza előtt a VIII. kerületben***.
Felesége kihívta a mentőt, akik Pomázra, a pszichiátriai osztályra szállították, mert szentendrei lakcím volt az igazolványában. A mentős szóvivő szerint nem volt sürgősségi az eset, ezért nem a legközelebbi kórházba szállították. (Az utcán összeesés, az vajon mi?!)
Pomázon a beteg elvesztette az eszméletét és a Margit kórházba szállították, ahol egyetlen tünetként a zavart tudatállapot jelölték meg. Ezért az orvos CT-vizsgálatot igényelt, amit csak a János kórházban tudtak elvégezni. Odavitték-visszavitték. Mire visszavitték a Margit kórházba, már vért hányt. Még mindig ugyanarról a napról van szó! Este 7-re került a műtőbe, de kómába esett és 1 hétre rá, vasárnap elhunyt. A család vizsgálatot követel. Azt hiszem teljes joggal....
8.kerület -> Pomáz -> Margit kórház -> János kóház -> Margit kórház, mindezt egynap!
Valami nagyon nincs rendben ebben az országban, ha ilyen megtörténhet! Bele lehet halni 44 évesen Budapesten egy gyomorvérzésbe? Budapesten, nem egy alföldi tanyán!
Tényleg csak egyet kérdezek: Nekem gyöngyösi az állandó lakcímem, ha összeesek a Blaha Lujza téren, akkor hová fog a mentő vinni?!
++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++
***
2008-02-04 20:08
Három kórházat megjárt, majd elhunyt
A pomázi pszichiátriára vittek egy gyomorvérzéses férfit a mentők Budapestről. Miután eszméletét vesztette, átvitték a Margit Kóházba, majd onnan még a János Kórházba is átszállították egy vizsgálatra, majd vissza. Délelőtt 10 óra előtt esett össze az utcán, de csak este hétkor műtötték meg. Egy hétig kómában volt, vasárnap 44 éves korában hunyt el.
A VIII. kerületben lakott, és alig pár méterre a házától esett össze L. János január 26-án. Felesége lement hozzá, és együtt hívták a mentőket. Pomázra, a pszichiátriai osztályra szállították, mert szentendrei lakcím volt az igazolványában. A beteg ott vesztette el az eszméletét, amely után a Margit kórházba szállították Budapestre.
A mentőszolgálat szóvivője a pomázi utat azzal magyarázta, hogy a mentősök megvizsgálták a beteget, és nem volt életveszélyben, ezért történhetett az, hogy nem a legközelebbi kórházba vitték. A család szerint a férfi többször hasi fájdalmakra panaszkodott, a Margit kórházban viszont a mentősök egyetlen tünetként a zavart tudatállapot jelölték meg
A Margit Kórházban ezért koponya CT-t kért az orvosa, amit csak a János Kórházban tudnak elvégezni, ezért át kellett szállítani. A CT negatív lett, mire visszavitték vért hányt. Orvosa szerint ez volt az első tünet, ami gyomorvérzésre utalt.
Nagyon gyors lefolyású volt a beteg állapotromlása, amint észleltük a gyomor bélrendszer vérzésre utaló tüneteket, a szükséges vizsgálatok és a párhuzamosan folyó kezelés azt célozta, hogy mielőbb olyan állapotba juttassuk a beteget, hogy az életmentő műtétet mielőbb el lehessen végezni - nyilatkozta Dr. Rőth Tibor, a Margit Kórház osztályvezető főorvosa.
A 44 éves férfi este hétkor került műtőbe, a vérzést elállították, de addigra az agya már olyan hosszú ideje nem kapott oxigént, hogy kómába esett. 8 nap múlva, vasárnap meghalt. A család vizsgálatot kér, és perre készül.
hírTV
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-02-05 19:44:36, kedd
|
| |
| |
Kitálal a volt államtitkár: Orbán Viktor mindenről tudott?
2008. február 05. 06:10 | Forrás: STOP
Szabadi Béla
Koncepciós per zajlott ellenem, melyben számos tanú hamisan vallott, a bizonyítékokat preparálták. Orbán Viktor törvényt sértett, amikor nem állított fel egy kormányzati vizsgálóbizottságot. Engem olyan dolgokért ítéltek el, amikben következetesen a kormány gyakorlatát követettem. A szocialisták, ha későn is, de felismerték a per koncepciós jellegét - mondta a STOPnak Szabadi Béla, volt FVM államtitkár, akit hivatali visszaélés és hűtlen kezelés miatt első fokon két év börtönbüntetésre ítéltek, négy évre felfüggesztve.
STOP: Önt első fokon két év felfüggesztett börtönre ítélték hivatali visszaélés és hűtlen kezelés miatt. Jelenleg tart a másodfokú eljárás. Hol tart az ügy?
Szabadi Béla: A Fővárosi Ítélőtáblán zajló ülés tárgyalássá alakult. Újabb bizonyítás eljárásokkal.
- Ez tényleg furcsa, hiszen a másodfok rendre a meglévő bizonyítékok alapján szokott ítélkezni.
- Olyan felületesen járt el az elsőfokú bíróság, hogy ez megkerülhetetlen volt. Bár az álláspontom szerint már az elsőfokon benyújtott bizonyítékok alapján is megállapítható volt az ártatlanságom, csak a bíróság rosszul mérlegelt. Fellebbezésemben pontról-pontra végigvettem az iratellenességeket, a téves következtetéseket, a tendenciózusságot.
- Ezek meglehetősen súlyos vádak.
Ezek tények.- Ezek tények. Ténykérdés, hogy milyen hibákat követett el a bíróság az eljárás során. Ebben szerepe volt annak, hogy miként indult az eljárás, hogy Orbán Viktor törvénysértő módon nem állította fel azt a kormányzati vizsgálóbizottságot, amit kétség esetén kormánytagnál létre kellett volna hozni. Az is szerepet játszott benne, hogy Boros Imre névre szóló feljelentést tett, az állítások ráadásul köszönőviszonyban sem voltak a valósággal. Boros megjelölte, hogy kit kell elítélni és miért. Ezek a hamis vádak bogáncsként tapadtak rám, szó szerint mindenáron ezeket akarták bizonyítani. Borosnak volt még egy olyan feljelentése, amiben magánokirat-hamisításra való felbujtással vádolt. Már nem volt ideiglenes agrárminiszter, de küzdött azért, hogy Phare-miniszteri posztját megtarthassa. Az, hogy miért szabott ki rám a bíróság két év felfüggesztett börtönbüntetést, elválaszthatatlan attól: miként zajlott az ítélet kiszabása. Nálam olyan cselekményeket is kriminalizáltak, amelyek mások esetében szokványosak, sőt dicséretesek. A minősítések állandóan változtak, részben a lejáratás kedvéért, részben azért, hogy új lendületet kapjon a megtorpant vád.
- Említene példát?
- Döbbenetes, hogy egy tőkeemelés és tőkeleszállítás ügyében - amiben egyébként kikérték a mentelmi jogomat és szerepet játszott előzetes letartóztatásom elrendelésében - 200 millió forintos hűtlen kezeléssel vádolt az ügyészség. A cselekmény legfeljebb az államháztartási törvény megsértése lehet, nincs is büntetőjogi szankciója. A hűtlen kezelés később sikkasztássá változott, mert nem fizettem be az államnak a pénzt, amit az FVM elvont egy cégétől és pályázaton más cégeinek fejlesztésére osztotta szét. Azért vonta el a forrást, mert e kft. a teljesítménytől függetlenül, a helyzetéből adódóan jelentős jövedelemre tett szert, amit diszkont kincstárjegybe fektetett, és ebből élt. Eközben más cégek forráshiánnyal küzdöttek. Ezt a folyamatot tartották hűtlen kezelésnek, bár nem tudták megmagyarázni miért. Olyanokat találtak ki, hogy nem tehettem volna letéti számlára, mint hogyha ilyen technikai kérdésekkel nekem kellene tisztában lennem. A végén megállapították, hogy jogom volt elvonni a pénzt, s nem kellett volna befizetni a költségvetésnek. Van ennél súlyosabb is.
- Gondolom a Ferencváros reklámszerződéseire gondol.
Én tulajdonos voltam- Igen. Ez volt csalás, sikkasztás, hűtlen kezelés. Ráadásul az ítélethirdetés napján újra megváltoztatták a minősítést, ami ellen már nem is védekezhettem. A bíró elmondása szerint azért ítéltek el engem a Ferencváros ügyében végül hivatali visszaélés miatt, mert nem tudták a hűtlen kezelésnél szükséges anyagi hátrányt bizonyítani. Én tulajdonos voltam és nem vagyonkezelő, ezért közvetlen formában nem is tudtam volna elkövetni, legfeljebb kényszerrel, ezt sem tudták volna bizonyítani. Erre megtalálták a hivatali visszaélést, arra hivatkozva: hivatalos személy voltam, s az ügyfélkörömet akartam jogtalan előnyhöz juttatni, miközben a cégeknek hátrányt okoztam. Nem volt ügyfélköröm a Ferencváros, sőt Fradi-drukker sem voltam. A minisztérium feladata volt a Ferencvárossal való törődés, a költségvetésében külön soron szerepelt. Az FVM-nek 40 cége volt, amiből 26 száz százalékos állami tulajdonban volt. 16 cég reklámozott összesen évi 200 millió forintért. Ez az FTC reklámbevételének egyharmada volt. Hogy lehet azt mondani, hogy ezek a cégek tartották el? 1998-ban a cégeknek 10 milliárd forintos nettó árbevétele volt, ami 2000-re 29,4 milliárd forintra nőtt. Milyen likviditási gondot okozott a reklámozás? A létesítményeket egy Deutsch-Torgyán megállapodás alapján 2002. június 30-ig az FVM kezelte. 2001. márciusában az APEH több hetes ellenőrzést tartott a Ferencvárosnál. Megállapította, hogy minden rendben ment. Az FTC-t, a labdarúgó kft-t nyereségesen adtuk át. Azóta sem volt erre példa. A megfizetett reklám díjtételek a szokásosak, vagy alacsonyabbak voltak. A szerződések teljesültek. Ennek ellenére a bíróság szorgosan dolgozott azon, hogy bebizonyítsa, nem kerültek ki a hirdetések. Jött az egyik hamis tanú a másik után.
- Hogyhogy?
- Az eljárásnak az volt az érdekessége: több tanúról bebizonyosodott, hogy hamisan vallott. Sőt, ezt el is ismerte. Volt olyan tanú, akiről kiderült, hogy az ügyészség készítette fel. Több olyan bizonyíték is van, amiket preparáltak. Ezek ténykérdések. Lépten-nyomon megsértették a tisztességes eljárás szabályait, belém fojtották a szót. Bár nem feladatom az ártatlanságom bizonyítása egy köbméternyi bizonyítékot nyújtottam be. A bíróság ezeket nem vette figyelembe. Nem akart senkit meghívni azok közül, akiket a védelem kért. Egyedül Torgyán Józsefet hallgatták meg, de az ő tanúvallomását is figyelmen kívül hagyták. Kértük Orbán Viktor meghallgatását is a reklámszerződések ügyében. Ugyanis Torgyán azt vallotta, hogy a biztonság kedvéért megkérdezte Orbánt az FVM-es cégek és az FTC szerződéseiről. Bár biztosak voltunk abban, hogy törvényes a megoldás, amit Nagy András helyettes államtitkár és alelnök javasolt. A Ferencvárossal kapcsolatos vádak egyike alól felmentettek. 169 millió forintot utaltunk át a költségvetésből a Ferencváros javára. Ezt előbb hűtlen kezelésnek, majd sikkasztásnak nevezték, bár ez is törvényes volt. A költségvetési megtakarításokat egyesületek számára át lehetett utalni. Ez alól kivételek csak a politikai és az egyházi szervezetek voltak. Úgy vettek előzetes letartóztatásba ennek kapcsán, hogy Túri András ügyész az ÁSZ-tól kért szakvéleményt, hogy egyesületnek, illetve labdarúgó társaságnak át lehet-e utalni pénzt. A válasz az volt, hogy egyesületnek lehet, társaságnak nem. Társaságnak nem is történt átutalás, mégis ebből vettek bátorságot arra, hogy kérjék előzetesemet, bár az ÁSZ azt nem mondta, hogy akár ez bűncselekmény lenne. Úgy kérte ki az ügyészség a mentelmi jogomat ebben az ügyben és a reklámszerződések ügyében, hogy nem tudták megfogalmazni, mi vele a bajuk. Ráadásul egy államtitkár nem csak úgy utalgat, vannak biztosítékok a rendszerben. A minisztérium sem utalhat "csak úgy". Csak javasol az APEH-nek és a Magyar Államkincstárnak. Ezek megnézik, hogy rendelkezésre áll-e az összeg, és megfelelő-e az utalás jogcíme. Nem képzelhető el, hogy egy megszédült miniszter lemegy a költségvetésre és pisztolyt fog a könyvelő fejéhez. Ha nem győzték volna meg az APEH-et az átutalások jogszerűségéről, nem történhettek volna meg. Ilyen átutalások egyébként korábban is, és egészen 2003 közepéig voltak, mégis engem hurcoltak meg. Kikértük az ítélethirdetés hanganyagát, hogy lássuk: vállalja-e a bíró az ott elmondott vállalhatatlan és törvénysértő megfogalmazásokat. Nem kaptuk meg.
- Említette, hogy szerették volna tanúként meghallgatni Orbán Viktort. Miért?
Erről neki levelet írtam- Erről neki levelet írtam. Orbán volt az egyik főnököm, és magyar állampolgár, akinek állampolgári kötelessége tanúvallomást tenni. Ez alól akkor sem bújhat ki, ha a bíróság nem meri őt meghívni. Szembesíteni kell azzal, hogy ő Boros Imre által a reklámszerződéseken kívül más olyan ügyekben is feljelentett, ahol bizonyítható a vele való egyeztetés és az egyetértése. Például egy kukoricatámogatási rendelet ügyében. Ezt is megbeszélte Orbánnal Torgyán, sőt a végleges szerződéshez Járai Zsigmond és Matolcsy György szignója is kellett. A 200 milliós keretből végül is 70 milliót használtunk fel, de az Oroszországba irányuló agrárkivétel abban az évben 35 milliárd forinttal nőtt. A kukoricaexport támogatását szabták ugyanis az oroszok a büntetővámok lebontásának feltételéül. A szocialisták Járait és Torgyánt is interpellálták az ügyben. Járai helyett Varga Mihály válaszolt: minden rendben volt az ügylettel, mert kereskedelempolitikai célból adtunk exporttámogatást. Fél évvel később kezdődött a leszámolás a kisgazdákkal. Keresték, hogy mibe tudtak volna belekötni. Boros Imre végül is engem jelentett fel 200 millió forintos hűtlen kezelésért. Holott nem is én, hanem Torgyán írta alá a rendeletet. Annyira fontos volt az én elítélésem, hogy az ügyész azt mondta: bár nem érte kár az államot, de szándékomban állt kárt okozni. Szerinte az összes cselekményt, amit a terhemre rónak, egy folyamatba lehet beilleszteni, ami lehetőséget ad arra, hogy az esetlegesség alapján azt is meg lehet ítélni, amiről kiderül, hogy nem bűncselekmény. Ezek alapján elkerülhetetlen, hogy Orbán Viktor megjelenjen a bíróság előtt, függetlenül attól, hogy milyen alkut kötött Lomniczi Zoltánnal, vagy akárkivel. Engem olyan dolgokért ítéltek el, amelyekben következetesen alkalmaztam a kormány gyakorlatát.
- Ön szerint koncepciós, vagy politikai per zajlott az ügyében?
- Koncepciós per volt, annak minden eszközét felvonultatva. Előre megírták a forgatókönyvet, döbbenetes erejű lejárató kampányt indítottak ellenem a médiában. Bár még a vádak között sem volt korrupciós bűncselekmény, mégis fórumokat tartanak arról, hogy ez a Szabadi megúszta a korrupcióját. Holott nem volt korrupció: vesztegetés, befolyással való üzérkedés. És nincs anyagi hátrány. Számos FVM cég anyagát bekérte egyébként a bíróság, s ezek némelyikénél felmerül legalábbis az okirat-hamisítás gyanúja. Ezek arra is rávilágítanak, hogy bizonyos döntéseket elszabotált az a beosztotti kör, amely később azt vallotta: mennyire reszketett tőlem. Senki nem vizsgálta a felügyelő bizottság tetteit. Ennek ugyanis az alapítóhoz, vagy a tulajdonoshoz, végső esetben az ügyészséghez kell fordulnia, ha olyan ügyletről szerez tudomást, ami sérti a cég érdekeit. Ráadásul nagy stabilitás volt ezeknél a cégeknél. Én csak egy embertől váltam meg. Ahol csere volt, az Agrármarketing Centrumnál, a Concordiánál, az mind Torgyán saját döntése volt, és az ő embereit hozta helyzetbe: Bercsényi Lászlót és Korompai Nikolettet. Torgyán alapított egy céget. Az élére Osváth Lászlót tette, majd amikor megunta a csacskaságait, akkor ő váltotta le.
- Mi volt a cél? Hiszen a Fidesz kormány alatt indult meg az eljárás, de már a szocialista kabinet idején hozták meg az ítéletet.
Az MSZP hosszú ideig rosszul mérte fel- Az MSZP hosszú ideig rosszul mérte fel, hogy mi a mozgástere. Úgy gondolták: a két párt közös érdeke, hogy a kisgazda párt eltűnjön. Értelme a kiszorítás volt. Ha nincs harmadik erő, ha nincs FKGP, akkor az MSZP és a Fidesz afféle politikai váltógazdaságban irányíthatta volna az országot, aminek megvan az anyagi haszna. Nem állítom, hogy igaz, vagy nem igaz a 70-30 százalékos osztozkodás. De azt állítom, hogy a két társaság legrosszabb részei között van átjárás. Azoknál, melyeknél sem az ideológia, sem pedig a párt céljai nem számítanak, csak cinikus módon üzletelgetnek. Anyagi érdekek is szóltak amellett, hogy a kisgazdapártot el kell tüntetni. Torgyán rossz húzásaival magára rántotta a TSZ-lobbit, a Karsai József és Nagy Tamás fémjelezte társaságot. Azokat, akik tudták, hogy akinek nagy földbirtoka van, annak hosszú időre garantált a bevétele a földalapú támogatás okán. Az, hogy kié lesz a föld, és ki fogja lefölözni a hasznot, fontos kérdés, mert iszonyatos árnyereség érhető el. A kormányzásunk idején is 30 ezer milliárd forintos különbözet volt a magyar és az osztrák földárak között. 2000-ben volt egy informális kormányülés Őszödön, ahova Orbán a frakcióvezetőket is meghívta.
Csak nem a mezőgazdasági privatizációjáról volt szó?
- Az egyik fő kérdés az volt, hogy a kisgazda szavazók szerintük átpártolnának a Fideszhez. Ezt Stumpf vezette elő. Én azon az állásponton voltam, hogy ez ki van zárva. A kisgazda szavazók olyanok, mint a ferencvárosi drukkerek. Ha nem tetszik a csapatuk játéka, vagy vezetőik teljesítménye, nem mennek ki a meccsre, de nem pártolnak át az Újpesthez. A másik az volt, hogy fel kellene adni a kabinet kemény álláspontját a termőföld ügyében. Bánk Attila egyetértett ezzel, Turi-Kovács szerint viszont - akkor ezt még így látta - ez tabukérdés. Én különösen így vélekedtem. Ráadásul - bár az idő sok mindent megszépít, de a Fidesz-féle adóreformot is a kisgazdák akadályozták meg. Ugyanis már Járai is az értékalapú ingatlanadó mellett érvelt, fel akarta emelni az élelmiszerek és a háztartási energia áfáját, be akarta vezetni a betétekre az adót.
- Akkor az Ön ellen indult eljárást a pénzért és hatalomért folyó közdelem indokolta?
- Magyarországon a kettő szorosan összefügg. Gazdagságra vágynak, és ezt a politika segítségével szeretnék elérni. Ilyen szellemi képességekkel ez másként nem is menne. A pozíciójukból vagyonosodnak, a vagyon segítségével pedig meg akarják tartani a politikai befolyásukat. Sokan úgy vélekednek, hogy a politikai elit még a problémákat sem ismeri fel, nemhogy megoldásaik lennének. Nincs program. Persze az sem program, amit Torgyán legutóbb felvázolt. Az ugyanis Lenin "Állam és forradalom" című művéből egy idézet. Ő írta ugyanis, hogy a népképviselők a munkások bérénél ne kapjanak többet.
- Lehetett volna másként is?
Torgyán elmenekült- Torgyán elmenekült a süllyedő hajóról. Neki lett volna egyedül lehetősége arra, hogy megvédje a pártját, és engem. Nem ő volt korrekt hozzám, hanem én voltam hozzá korrekt. Torgyán semmit nem tett. Frázisokat puffogtatott, s azt hazudta, hogy anyagi kérdésekkel soha nem foglalkozott. Érzékeltem a szándékot, hogy Torgyán ne kerüljön bele az ügybe. Ha azonban rá hivatkoztam volna különféle kérdésekben, akkor elkerülhetetlen lett volna, hogy bevonják az eljárásba. Hittem az emberi értelemben, az ügyek tisztázhatóságában, nem akartam őt is szerencsétlenné tenni. De ez nem ok arra, hogy a Fradi megmentőjeként ünnepelje magát. Ez ízléstelen. Ha az én munkatársammal történik meg az, ami velem, akkor a puszta kezemmel kaparom ki onnan, ahova lökték. Az a kormányrendelet, ami rögzíti az agárminiszter feladatait nyolc, sűrűn gépelt oldalból áll. Csupa-csupa anyagi jellegű feladat. Azt, hogy neki nem volt ilyen feladata, azt csak úgy tudta elhitetni a közvéleménnyel, hogy alkukat kötött. Az, hogy a minisztérium ügyein fogást találtak, csak Torgyánon, és családján keresztül lehetett megtenni. Amatőrizmusa miatt. De hol áll ő helyt ezekért, amelyeket szépen elfelejtettek.
- Mindebből nem az következik, hogy másodfokon felmenthetik.
- Nem tudom, mi lesz. Addig küzdök, amíg küzdeni tudok. Nem lehetett volna idáig eljutni. Kérdezte, hogy mi a helyzet a két nagy párttal. A szocialisták színt vallottak az ügyben. Lendvai Ildikó levelet írt, amiben leszögezi: koncepciósnak tartják az eljárást, és még mindig beleborzonganak az eljárás brutalitásába. Arra is javaslatot tesz, hogy egy független, szakértői bizottság tisztázza az ügyészi kikérő levelem megszületésének körülményeit, és hogy milyen jogsértések voltak az eljárásban. Vagy forduljak Szili Katalinhoz, bizonyára ő is hajlandó lenne felállítani egy országgyűlési vizsgálóbizottságot. Lendvai egyenesen úgy fogalmazott, hogy Rákosi Mátyás idejében sem történt ilyen fellépés, mint ellenem. Géczi József Alajos, a mentelmi bizottság szocialista elnöke februárban akar velem beszélgetni ezekről a kérdésekről. Egyébként ő is megírta, hogy koncepciós eljárásról van szó, következtetése most összegződött benne. Az FVM kabinetfőnöke, Gráf József, és Gőgös Zoltán államtitkár nevében keresett meg. Írásba adta, hogy a tárca feladata volt a Fradi támogatása, és hála istennek nekik már ilyen feladatuk nincsen. Kicsit lassan eszméltek, de változások azért vannak. A látszólagos egység megtört. A szocialista párt már korábban is hezitált. Amikor másodszor is kikérték a mentelmi jogomat, a beszédem hatására tárgyalási szünetet kértek. Ezt azonban Áder János nem adta meg számukra. Ezt követően kivonultak a teremből. Két szavazaton múlott a Ház határozatképessége. Mindez reménykeltő, hiszen lekerült a politikai teher egy része a bíróság válláról. A nagyobbik batyu, a Fidesz azonban még ott van.
http://www.stop.hu/articles/article.php?id=269237&lstparts=1 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-02-05 19:32:18, kedd
|
| |
| |
A tudathasadásos baloldal
A hetvenes és nyolcvanas években még úgy tanultuk, hogy vannak:
. szabadságharcos törekvések ,
. nemzetük önrendelkezését szolgáló forradalmak és forradalmárok,
. az imperializmus kizsákmányolása ellen küzdö földalatti népi mozgalmak,
. népi és nemzeti frontok, stb.
Mára ezek, mind kivétel nélkül terroristákká váltak volna?
Úgy látszik a világ szinpadán létezik egy társasjáték.
Ennek az a lényege, hogy ha te elfogadod, hogy én kit tartok terroristának, akkor én elfogadom te általad terroristának tekintett személyeket és csoportokat.
Ebben az összpolitikai társasjátékban egyszer és mindenkorra megszüntethetö a szabadságharc, és a politikai önrendelkezésért való küzdelem.
Hogy változnak az értékrendek!
Megjegyzem különösen a baloldalon! Azon a baloldalnak nevezett oldalon, ahol egykoron Palesztin szolidaritási heteket, meg Angola szabadságáért gyöléseket rendeztek. Palesztin, meg kubai diákokat fogadtak az egyetemi kollégiumok KISZ bizottságai. Elítélték a demokratikus és testvéri Kubára nehezedö amerikai imperialista nyomást.
Az egykori ifjúkommunisták az agitációs és propaganda gyüléseken az elsösorokban azt skandálták, hogy a legnagyobb terror veszély a vezetö imperialista hatalmak felöl fenyeget.
A nyugati rablótöke ugrásra készen áll, stb.
De ezek az egykori ifjúkommunisták, Lendvai Ildikó, Gyurcsány Ferenc, és a többi egykori KISZ vezetö, de nem sorolom a parlamentben ülö baloldali honatyák nevét, akik azóta egy kapitalista szisztémában váltak kormányzati tényezökké , miközben ezzel együtt tudathasadást is szenvedtek.
Csak azt nem tudom, hogy az ilyen gerinctelenek, akik egykori eszméjüket árulták el, hogy kaphattak a magyar választóktól, akár egy mandátumot is?
Tisztelt baloldali választók, akik alól már kihúzták a SZOT szállókat, az egészségügyi és foglalkoztatási biztonságot, a korábban hangoztatott, hagyományosan baloldali szakszervezeti érdekképviseletet, stb. hova tették az eszüket, amikor ezekre szavaztak?
Úgy tünik számomra, hogy a nyugati finánc-oligarháknak, jellemtelen senkikre van szükségük, akik hajlandóak áruba bocsátani saját nemzetük, saját választóik jövöjét. Olyanokra, akik a korábban felhalmozott társadalmi vagyont, mint valami hitbizományt adják veszik,miközben milliárdosokká gyarapodnak.
A nyugati pénzvilág az árulókat megtalálta a baloldalon.
Igen nagy létszámban teszem sietve hozzá.
Nagyapám mondta egyszer: Ha a proli és gyökértelen jött-ment a politika és hatalom létráján egyszer felkapaszkodik, akkor saját proletáriátusának lesz a leggátlástalanabb kifosztója és elárulója
Erre a legtökéletesebb példa: Fecó az egykori proli gyerek és társai.
Az öregapámnak milyen igaza volt!
Bodó Kirchsteuer Attila
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-02-05 19:22:29, kedd
|
| |
| |
Ellenzők és támogatók vitája a pénztártörvényről
2008. február 4.
A törvény, jelenleg tehát megint törvényjavaslat éles és érdemi viták tárgya. Vitatkozik a politika, vitatkozik a szakma, dokumentumokban, nyílt levelekben értelmiségiek, közéleti személyiségek követelik a törvényjavaslat elutasítását, illetve jóváhagyását
Napjaink Magyarországának legfontosabb vitája a pénztártörvény, amelyről a köztársasági elnök kifogásai után egy hét múlva szavazhat másodszor az országgyűlés. Időközben ellenzők és támogatók is nyílt levelekkel fordultak a közvéleményhez. Műsorunkban egy órás élő vita a törvényt ellenző, illetve támogató civilek között. Az ellenzők azt mondják, ez a törvény drágítja az ellátást, privatizálja az egészségügyi alapokat, csökkenti az esélyegyenlőséget és az ellátórendszer teljesítményét is. A támogatók szerint ezek az érvek becsapják a közvéleményt, mivel az új rendszer hatékonyabb is, igazságosabb is és fenntartja az országos kockázatközösséget. Hát akkor rajta! Élő vita az ellenzők és a támogatók között.
Műsorvezető Baló György: - Jó estét! Adott a kormány legnagyobb vállalkozása, az egészségügy, ezen belül a biztosítási rendszer átalakítása. A vonatkozó törvényt az országgyűlés decemberben elfogadta. A köztársasági elnök azonban nem írta alá, hanem visszaküldte az országgyűlésnek. A tervek szerint 8 nap múlva, február 11-én szavaznak róla másodszor. A törvény, jelenleg tehát megint törvényjavaslat éles és érdemi viták tárgya. Vitatkozik a politika, vitatkozik a szakma, dokumentumokban, nyílt levelekben értelmiségiek, közéleti személyiségek követelik a törvényjavaslat elutasítását, illetve jóváhagyását. Ebben a műsorban már nagyon sokat foglalkoztunk ezzel a témával, de valószínűleg nem lehet eleget. Ma estére 8 vendéget hívtunk, négyen ellenzik, négyen támogatják a tervet, mindegyiküknek van vagy volt némi köze a politikához, de egyikük sem parlamenti képviselő jelenleg.
Az ellenzők csapata: Sinkó Eszter, egészségügyi közgazdász. Egy idézet tőle: "tudva azt, hogy lerobbant közegben és környezetben egyre frusztráltabb egészségügyi személyzet fogadja a nap mint nap betérő beteget, olyan változtatásokat kell eszközölni, amelyek erőteljes működési javulást eredményeznek mind a szolgáltatói, mind a finanszírozói oldalon. Léteznek ilyenek, a magánbiztosítók piacra lépése nélkül is." Bencze Izabella, jogász. Egy idézet: "annak az állami vezetőnek, aki azt állítja, hogy az állam rossz tulajdonos, távoznia kellene az ország vezetéséből." Mellár Tamás, közgazdász, statisztikus. Egy idézet: "nagy a veszélye, hogy bizonyos, elsősorban alacsony jövedelmű és státuszú társadalmi csoportok még a közgazdasági racionalitás szerint is indokolatlanul esnek ki az egészségügyi szolgáltatások egy nem elhanyagolható köréből."
És a negyedik, Lányi András, író. Egy idézet: "a beteg kapcsolata a biztosítóval illetve orvosával lényege szerint nem piaci természetű. A beteg nem vevő, nem tudja mire van szüksége, ezért fordul orvoshoz, nem tudhatja, hogy azt kapta-e, amire szüksége van. Még azt sem, hogy amit vásárolt, azt megkaptak-e."
És most a támogató négyek. Dr. Nagy Mária, háziorvos Kisvárdán***.
http://drnagymaria.szdsz.hu/
Idézet: - "A betegek nem értik a rendszert, nincsenek tisztában azzal, hogyan és mit kell választaniuk, de azt érzik, hogy változtatásokra van szükség. És nincsenek ellene." Bauer Tamás, közgazdász. Idézet: -"ha fennmarad az egészségügy tervgazdasága, ha nem lesz verseny, akkor annak a meccsnek nem az MSZP és nem is az SZDSZ lesz a vesztese, hanem a magyar beteg." Síklaki István, szociálpszichológus. Idézet: -"rossz üzenet a társadalomnak, hogy kormányok egymás után tehetetlenek az egészségügy reformjában." És a negyedik, Mihály Péter közgazdász, az idézet: "intézményvezetők, egészségpolitikusok sokszor a luxusigények közé sorolnak mindent, ami az átlagos beteget ma bosszantja. A rendelők többségében nincs időpontra szóló előjegyzés, a kórházban az ápoló nem ápol, a takarítónő nem takarít, nincs elegendő zuhanyozó, rossz minőségű és kevés az étel, stb."
Eddig az idézetek és akkor kezdjük a vitát. Önök azt javasolják, hogy a parlamenti képviselőt mindenki keresse meg, és kérje meg vagy követelje, hogy ezt a törvényt ne szavazzák meg. Miért?
Lányi András, író, filozófus: - Hát, mert az egészségügy oly időszerű reformja helyett ez a törvény valami egészen más csinál. A törvény erejével járulékfizetésre kötelezett állampolgárokat magánbiztosítók, üzleti vállalkozások adófizetőjévé teszi.
Mv.: - Lehetne rangsorolni azt, hogy mi, hogy ezen belül mik a legnagyobb gondjai?
L.A.: - Hát az, hogy ez nem fogja javítani az ellátásnak se a minőségét, se a biztosítási ellátás körét, sőt szűkíteni fogja. Ezt fogjuk próbálni bebizonyítani a mai vitán.
Mv.: - Tehát üzleti alap, piac, stb. Tessék.
Bauer Tamás, közgazdász: - Lányi Andrástól azt idézték, hogy az orvos és a beteg kapcsolata az nem vevő és eladó kapcsolata, ugye András? Ezt idézték tőled. Hát, ha ez így van, akkor miért fizetnek a betegek évről-évre sok tízmilliárd Ft-ot az orvosoknak zsebből, borítékban, pult alatt? Miért? Azért, mert ebben a kapcsolatban így akarják megvásárolni a jobb ellátást. Ezek a pénzek hol néhány száz, hol néhány ezer, hol néhány tízezer Ft-ra rúgnak, és ez a legerkölcstelenebb, legerkölcstelenebb jelensége a mai magyar életnek, a legvisszataszítóbb formája. A korrupciónak, ami ott jelenik meg, ahol nem azt érzi a beteg, hogy van valaki, akinek ő járulékot fizetett, az a valaki fizet az ő ellátásáért az orvosnak, és ő ezen kívül nem tartozik semmivel. Ezt a helyzetet kell létrehozni, de ehhez változtatni kell a mai állapotokon, amelyeknek az egyik legfontosabb velejárója a hálapénz vagy paraszolvencia.
Mv.: - Mi a válasz arra a tételre, amit Lányi András megfogalmazott, hogy üzleti alapúvá teszi az egész rendszert? Mert ez volt az alapkifogás.
Mihályi Péter, egészségügyi közgazdász: - Erre nagyon egyszerű a válasz, természetesen piacgazdaságban élünk, ahol minden piaci alapon megy, leszámítva a családot, leszámítva az országgyűlést, leszámítva a bíróságokat. Természetesen piaci alapon vásárolja a kórház a villanyáramot, a gyógyszert, és természetesen a biztosított egyfajta biztosított üzleti kapcsolatba kell, hogy álljon a biztosítóval. Ez nagyon fontos dolog. Mert pontosan az a probléma, és azért gondoljunk egy kicsit pár évtizedre előre is, mert nem két évre szól a törvény. Az a rendszer, ami ma van, hogy az állampolgár, a beteg, a biztosított a munkahelyén meg az államon keresztül kapcsolódik az egészségügyhöz, az nem egy szerencsés dolog. Éppen az lenne a kívánatos és arról szól ez a reform, hogy az emberek közvetlenül szerezzenek maguknak biztosítást, ne levonják tőlük, hanem ők fizessék be a járulékokat saját választásuk szerint. Ez az alapvető kérdés.
Mv.: - Természetesen önöké a szó hasonló terjedelemben.
Bencze Izabella, jogász: - Mielőtt továbbmennénk talán ezen az úton, azért próbáljuk leszögezni, hogy a levelünkből is kiderült, amit annak idején 62-en írtunk, mi nem a reformot ellenezzük, tehát mindnyájan természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy az egészségügyben milyen hibák vannak, és, amit elmondott Bauer úr, vagy amire ön is utal, ezek teljesen evidensek, mindenképpen tovább kell lépni, és valódi reformra van szükség. Nekünk azonban az a véleményünk, hogy az a törvény, ami ezt a reformot most elvileg kínálja nekünk, az nem egy olyan típusú változtatás az egészségügyben, az egész eddigi egészségügyi átalakítási lépésekkel kapcsolatban, amelyek kórház megszüntetés, stb., stb., mindnyájan tudjuk miről beszélünk, ami olyan eredményekre vezetne, pontosan két-három év múlva, mai az állami kötelezettségvállalás, ami a szociális biztonsággal kapcsolatban alkotmányos alapjogként jelenik meg az állampolgárok részéről, az üzleti alapon megfelelő lenne.
Mv.: - Tehát lényegében ön ugyanazt mondta el, amit Lányi András mondott, ugye?
B.I.: - Lényegében igen.
Mv.: - Ellenzik az üzleti alapú társadalombiztosítást.
B.I.: - Így van, teljesen egyértelműen.
Sinkó Eszter, egészségügyi közgazdász: - Egy picit, ha szabad más dimenzióba terelni a beszélgetést. Azt hiszem, hogy elsősorban azzal kellene foglalkozni, hogy a mai magyar egészségügynek mik a legalapvetőbb hibái, a kormány miért szánta rá magát arra, hogy változtasson az egészségbiztosítási rendszeren és nézzük meg, hogy a választott eszközi, az üzleti alapon működő több-biztosítós modell vajon megfelelő válasz-e a felmerülő problémákra. Én inkább azt javasolom, hogy ezen az úton haladjunk, hiszen ebből fogjuk tudni mi levezetni, hogy miért hibás a kormányzat álláspontja.
Mv.: - Csak félő, hogy ebből egy több órás beszélgetés kerekedne.
S.E.: - De mindenképpen ezzel kell foglalkozni, hogy milyen céllal indult el.
B.T.: - Egy apró megjegyzést hadd tegyek. Van egy gondolati irány, hogy merre kellene váloztatni, amelyet mondjuk Mihályi Péter évek óta képvisel, én is egyetértek vele és van egy törvény. A kettő nem azonos. A törvényre egészen biztosan nem igaz, hogy több-biztosítós üzleti alapú rendszerre tér át. Egészen biztosan. Amit Mihályi leírt évekkel ezelőtt, arra is csak korlátozottan. Mert még a Mihályi vagy általam képviselt álláspontban is a pénz egy országos kasszába megy, abból az egyes versenyző pénztárak nem aszerint kapnak, hogy a saját ügyfeleik mennyit fizettek, hanem aszerint, hogy az ügyfeleik mennyire jogosultak. Tehát ilyen értelemben az a kapcsolat a pénztárnál, az ügyfelek befizetése, az ügyfelek által igénybe vehető szolgáltatások között, ami egy tisztán üzleti rendszerben fennállna, a magyar rendszerben még ami javaslatunkban sem áll fel, abban amit a törvény tartalmaz abszolút nem áll fel. Még egy mondat...
Mv.: -...meg fogom vonni a szót, igen?
B.T.: - A pénztárnak szerződéskötési kötelezettsége van mindenkivel, aki hozzá megy, senkit nem küldhet el. Tehát ez egy nagyon korlátozottan érvényesülnek a törvény szerint, de még a Mihályi-féle javaslat szerint is, nagyon korlátozottan.
L.A.: - Nem ismerős ez a rendszer valahonnan, gyerekek?
- De, egész Európában ez működik.
L.A.: - Ez a rendszer, bocsánat, hogy talán elmondom, hogy nekem honnan ismerős. Az egyik oldalról az állami rendszer, a másik oldalról egy imitált piac, ahol a piaci szereplők keze-lába meg van kötve, és valódi versenyhelyzet nem keletkezik, nem találtátok fel újra az új gazdasági mechanizmust?
- De. Nagyon jó a megjegyzés.
Mv.: - Mellár Tamásé a szó, tessék.
L.A.: - Visszalépés oda, ahol 1966-ban tartottunk.
B.T.: - Nem, a 68 előtti rendszer van ma az egészségügyben, ma is, és abból mi szeretnénk legalább egy 68, 1968 utáni rendszer, és ti azt mondjátok, hogy ne, maradjunk meg a 68 előtti rendszerben.
L.A.: - Nem azt mondjuk, hanem azt mondjuk, hogy megvan a szerepe a piacnak és a magántulajdonnak és a versenynek, megvan a szerepe egy szolidaritás alapú egészségbiztosításnak, minden jó, csak a kettőt összekeverni nem jó, mi másutt látjuk a magántulajdon és a verseny igazi lehetőségeit, a szolidaritás alapú biztosításon kívül...
Mv.: -...bocsánat Mellár úr, a következőt tudom mondani, én ezen az oldalon elintézem, hogy ön szóhoz jusson, azon az oldalon a Lányi úrral ezt vitassa meg.
Mellár Tamás, közgazdász, statisztikus: - Igyekezni fogok, jó. A 68-as reformnak az alapvető problmája az az volt, hogy a tervet és a piacot próbálta meg egymás mellé rakni és összehangolni, mind a kettő rendszernek a jó részeit bevenni és a rossz részeit pedig kívül hagyni. És ez világos, hogy ez elméletileg és gyakorlatilag is kivitelezhetetlen dolog, mert egy gazdasági rendszert egy alapelv integrált, kettő nem integrálhat, és az továbbra is egy központi irányításos rendszer lesz. Maradt a 68 utáni rendszer is és ebből következően rosszul működött, hiszen csődbe is ment, hiszen 88-89-re teljes egészében ugye válságba került az egész rendszer. Na most ugye itt a törvénybe az van írva, hogy verseny és szolidaritás. Mos ez megint két olyan alapelv, az egészségbiztosítás vonatkozásában, amelyet megint nem lehet együttesen és párhuzamosan kezelni. Mert vagy a verseny, vagy pedig a szolidaritás fogja integrálni az egész rendszert, a kettő együtt nem. Tehát ez játék ezekkel a pénztár elnevezésekkel ez teljesen egyértelmű, hogy ez egy versenyszituációt fog teremteni. Amelyben önálló profit centrumként jelennek meg ezek a pénztárak.
Mv.: - Csak azért, bocsánatot kérek, tudom, hogy nem tartozik ide, ott valaki írja, hogy kérem mondják meg mi tartozik az alapellátásba? Mi tartozik az alapellátásba?
B.T.: - Mindaz, ami ma oda tartozik.
Dr. Nagy Mária, háziorvos: - Azt hiszem, hogy erre én vagyok a legilletékesebb, miután 30 éve dolgozom...
Mv.: - Ön az egyetlen gyakorló orvos körünkben, utána ön jön természetesen.
N.M.: - Magyarul alapellátó orvosként. Magyarul alapellátásba az tartozik, amit egy háziorvosi rendelőben el lehet végezni. Ennek különböző szabályozásai vannak, ÁNTSZ-előírások, és egyebek. A másik értelemben vett alapellátás, amire sokan gondolnak és, amit nem értenek, hogy az új biztosítási rendszer szerint mi fog beletartozni, ami mindenkit megillet ingyenesen, az a anya-csecsemővédelem, a sürgősségi ellátás, a mentés és a járványügyi feladatok. Ez kortól, nemtől, akár állampolgárságtól függően mindenkit meg fog illetni. De egyébként is a Lányi úr megjegyzésére, hogy vevő és eladó közel sem ez a helyzet az egészségügyben. Nem lesz ez a helyzet, nem is lehet, hiszen a társadalombiztosítás garantálja, hogy mindenkinek jár az egyforma ellátás. Magyarul senki nem fog kimaradni a rendszerből.
Mv.: - Jó, de nagyon sokan attól tartanak, hogy a biztosító nem fogja ezt garantálni, nagyon sokan ettől tartanak.
N.M.: - A biztosító is fogja garantálni, a biztosítónak az lesz az érdeke, hogy ő biztosítottjai minél hamarabb, minél rövidebb időn belül, minél kevesebb mellékhatással és minél olcsóbban gyógyuljon meg és azt hiszem, hogy a betegnek is ugyanez az érdeke.
S.E.: - Bauer Tamás felvetette, hogy ez nem üzleti alapon működő több-biztosítós modell, legalábbis a törvény szövege alapján, ami rendszer be fog következni az nem az, állítja. Akkor nézzük közelebbről meg ezt az állítást. az egyik dolog, illetve itt felmerült, amit Bauer Tamás mellett Mihályi Péter is minduntalan szívesen emleget, hogy Nyugat-Európában elterjedt modellről van szó. Erről szó sincs. Ha megnézzük akkor azt láthatjuk, egy: profitorientált alapon működnének ezek a biztosító társaságok. Nyugat-Európában mindössze 2006 óta jellemző az, hogy ezek a decentralizált logikával működő társadalombiztosítási alapok valamiféle profitot termelhetnének és ezt a profitot ki is vihetnék. Tehát 2006 óta jellemző, tehát, hogy véletlenül se gondoljuk azt, hogy egy bevált modellről van szó. A másik momentum, ami szintén fontos ebben a vitában az pedig arról szól, hogy tulajdonképpen az ágazatról kívülről érkező magánbefektetőket szeretnének hívni ezekbe a pénztárakba 49 % erejéig. Ez szintén egy szokatlan jelenség, hiszen 2006-ban Hollandiában először tették lehetővé, hogy üzleti alapon működő biztosító társaságok a kötelező biztosítás keretében belépjenek és Szlovákiában is tulajdonképpen nemrég óta van jelen ez a jelenség. Tehát nincs erről szó, hogy európai tendenciát követne Magyarország akkor, amikor a rendszert így alakítja át.
Mv.: - Pillanat, tessék.
B.I.: - Egy picikét menjünk vissza a törvényhez, mert azért jöttünk, hogy arról beszéljünk lényegében, hogy a hallgatók is többet megismerjenek talán belőle. A törvény eredetileg 2008. január 1-jén lépett volna hatályba, hogyha a köztársasági elnök nem küldi vissza a parlamentnek átgondolásra. ugyanezen a napon lépett hatályba egy másik törvényben egy szakasz az államháztartási törvényben, érdekes módon az a rendelkezés, amely úgy szól, hogy abban az esetben, ha a kormány azt tapasztalja, hogy hiány mutatkozik a bevétel és a kiadás között az egészségbiztosításban, akkor haladéktalanul köteles az országgyűlésnek egy törvényjavaslatot benyújtani. Amely a járulékemelésről vagy pedig a szolgáltatások csökkentéséről szól. És itt a probléma pontosan ez, hogy az előterjesztő maga sem látja vélhetően teljesen biztosnak és ő is kísérleti módnak tekintheti ezt az egész megoldást, mint ahogy a köztárasági elnök mondta, mert abban az esetben, ha szolgáltatás-csökkentést rendel el az országgyűlés, onnantól kezdve már csak egyetlenegy lépés addig, hogy fizető szolgáltatás legyen vagy a magánbiztosítók megjelenjenek, és ennek két-három évet lehet adni és biztos, hogy be fog következni.
Mv.: - Bocsánat, tehát kipukkad a rendszer magyarul.
B.T.: - Bocsánat, az elmúlt 15 évben a rendszer mindig kipukkadt. Ez a szabály csak anyit jelent, hogy azt a gyakorlatot, hogy a társadalombiztosítás egész évben költ, és többet költ, mint ami a költségvetésében van és az országgyűlés végig nem csinál semmit, és a kormány sem csinál semmit, hanem ezt utólag jóváhagyja, ezen változtatni kell.
B.I.: - Ez renden van Bauer úr, de hova vezet? tehát ennek a következményeit próbáljuk megnézni, dehogynem.
M.P.: - Ez sehova sem vezet, ez csak tisztába tesz egy rossz irányú folyamatot.
B.I.: - Ezzel nincs is semmi gond egyébként. Ezt meg lehetne csinálni az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral kapcsolatosan is.
M.P.: - Ez így korrekt, eddig is meg lehetett volna csinálni, nagy hiba, egyébként még fogunk egy csomó olyan dologról beszélni, amit már eddig is rég meg lehetett csinálni, de nem csináltuk meg, mert nem csinálták meg az előző kormányok és pontosan azért nem, amit magától idézett a műsorvezető, mert igen, az állam rossz gazda.
B.I.: - Azt nem tőlem idézte, tőlem azt idézte, hogy az a rossz...
M.P.: - Igen, de sajnos ez egy általános problémája...
M.T.: - Svédországban nem rossz gazda az állam, csak Magyarországon.
B.I.: - Péter, az ön tanulmányában olvastam, ami...
Mv.: - bocsánatot kérek nagyon jó, nagyon jó elméleti beszélgetés zajlik, de közben egy csomó néző szeretne gyakorlatban többet tudni erről a törvényről. Ehhez a vitához gyorsan két dolgot hadd mondjak hozzá, azt írja nekünk Várfalviné Nagy Éva: "kérem kérdezze meg legyen szíves, hogy valaki végzett-e olyan kimutatást, vagy statisztikát, hogy a befizetett összeg fedezi-e a kifizetésre kerülő összeget." Ez az egyik. A másik, azt írja nekünk István: "nagyon könnyen elfelejtkeznek arról, hogy a nem ingyenes ellátás már ki van fizetve mindenki számára előre."
S.E.: - Ennyit a szocializmusról.
Mv.: - "Tessék csak a nem kis mértékű munkáltatóktól és munkavállalóktól levont tb-hozzájárulást megnézni, ez az orvosi ellátások előre kifizetett díja."
B.T.: - Ez igaz, csak az elmúlt 100 évben olyan rohamosan fejlődött az egészségügy technikája, az egészségügy lehetőségei, hogy az orvosok, a kórházak mindig többet akarnak költeni, nemcsak Magyarországon, mindenütt, mint amennyit a járulékfizetők befizetnek. És ez Magyarországon egészen 2007-ig így volt. Minden évben hiánnyal zárt az egészségbiztosítási költségvetés.
L.A.: - Természetesen, ha az Országos Egészségbiztosítási Pénztár olyan biztosítási orvosi hálózattal rendelkezne, ha Magyarországon kialakult volna az ellátási irányelveknek az a hálózata, rendszer, ami ennek az esetleg vitatható költekezésnek gátját szabja, akkor ezen lehetett volna segíteni. Most nézzük meg, hogy ebben a rendszerben, amit ez a törvény javasol, ebben mi történik ennek ellenében? tulajdonképpen abban, hogy belépnek azok az üzleti szereplők, tehát haszonra törekvő szereplők, akiket nem engedünk a bevételünket növelni, mert a bevétel az lényegében fix, ez a biztosítottaknak a befizetései, nincs más választásuk, ha nyereséget akarnak termelni, márpedig miért ne akarnának kicsit több nyereséget, mint a garantált 2 %, akkor két eljárásul lehetséges. Az egyik az, hogy megpróbálja a vele szemben kiszolgáltatott ellátó intézményeket, kórházakat, járóbeteg-rendelőket az áraik mérséklésére szorítani, azt senki nem tudja ellenőrizni, hogy ettől a betegek könnyebben, vagy nehezebben vagy sehogy sem gyógyulnak meg. Itt a finanszírozási szerződés fölül fogja írni az amúgy is csak irányelvszerű ellátási irányelveket. A másik stratégia, nyomom lefele a költségeket, felfele viszont megpróbálom a díjtételbizottságon keresztül az egyes szolgáltatások árait megemelni, amivel az összbiztosítási csomag természetesen csökken, mindig kipotyog belőle valami, ami sajnos már nem fér bele.
M.P.: - Ez ma is így van, ez ma is így van.
B.T.: - András...
M.P.: - elnézést, ne haragudj, hadd mondjam el, ezt, még nem is kell piacgazdaság, ez ma is így van, Az OEP folyamatosan azzal foglalkozik, hogy a kórházakat megszorongatja és folyamatosan azzal foglalkozik, és az elmúlt évtizedekben olyan okokból, amire a Tamás is utalt, emelkednek a járulékok.
Mv.: - Ezt nevezik pl. teljesítményvolumen-korlátnak, igaz? Ami ellen nagy a tiltakozás.
M.P.: - Persze, persze, mert a probléma ott van, hogy Magyarországon pillanatnyilag és ez az egyik, a reform szükségességének az egyik fő oka, hogy ahelyett, hogy ilyen világosan, ahogy te elmondtad, a költséggazdálkodás logikája érvénysülne, ezt belemossa egy csomó helyi, országos és napi politikai szempont, aminek a beteghez és a gyógyításhoz semmi köze nincsen.
L.A.: - Én nem szeretném, ha a költséggazdálkodás logikája érvényesülne ott, ahol a gyógyításnak, egy másik szakmának a logikájának kell érvényesülnie.
M.P.: - De András, nem ismered, hogy hogy működik a mai rendszer? Ma is úgy működik a rendszer, hogy az OEP a gyógyszergyárakkal évtizedek óta nagyon kemény harcban áll, a kórházakkal, ha most itt ülne egy kórházigazgató elmondaná, hogy milyen kemény büntetéseket kapnak a kórházak ma az OEP-től, meg tavaly is kaptak, meg azelőtt is, hogy milyen igazságtalan, meg szemét, meg mindenféle az OEP, hogy 3 hónappal később fizet, ez ma is így van András. Te egy elefántcsonttoronyban ülsz, nem ismered ennek a mai rendszernek a működését.
Mv.: - Sinkó Eszter nem ül elefántcsonttoronyban. Tessék.
S.E.: - Ahol közpénzekkel gazdálkodnak, ott nyilvánvaló, hogy van a pénzeknek egy végső hatásra, ezért természetes, hogy gazdálkodni kell vele, ezzel az égvilágon semmi baj nincsen.
M.P.: - De Lányi Andrásnál van.
S.E.: - Világos, de...
M.P.: - ...nem értetek egyet, ezt szögezzük le.
S.E.: - Nem, nem más hangsúlyokkal, más hangsúlyokkal mondanám az álláspontomat, felmerült az, te azt mondtad, hogy a gyógyszercégekkel mennyire keményen küzd az Országos Egészségbiztosítási Pénztár. Mégis az utóbbi években azt láthattuk, hogy a gyógyszerkassza számtalanszor elszállt. Iszonyatos mértékben, és tulajdonképpen, amikor megnézzük az egészségbiztosítási alapnak a hiányát, akkor azt láthatjuk, hogy elsősorban a gyógyszerkassza elszállása miatt jelentkezett oly mértékű hiány. Tehát nem igaz az, hogy igazából az a probléma, hogy a magyar egészségügy egy feneketlen zsákként működött, hiszen, aki ismeri az egészségügyet az tudja, hogy tulajdonképpen a gyógyító, megelőző ellátások, ezalatt értjük az alapellátástól kezdve a kórházi ellátásig bezárólag minden zárt kasszában működöt, tehát nem is tudott volna elszállni ez a rendszer. Tehát nem igaz ez az érvelés, amit az urak itt elővezetnek. A másik oldalon egyedül a gyógyszerkassza volt nyitott, az egészségügyben, az mindig el is szállt, épp azért, mert az Országos Egészségbiztosítási Pénztár nem eléggé eredményesen...
M.P.: -...érdekes módon mindig választási években, aminek semmi köze nincs a betegekhez.
S.E.: - Hogyne, így van, de akkor arról van szó, hogy a politika...
Mv.: - Síklaki István premierje, tessék parancsolni.
Síklaki István, szociálpszichológus: Én itt rettenetesen szerényen hallgatok, mert komoly szakemberek egészségügy és közgazdaság szakemberei vitatkoznak egy konkrét törvénytervezetről, amelyhez én ártatlan szociálpszichológus vajmi keveset értek.
Mv.: - Bocsásson meg, valamiért támogatja, úgy került ide.
S.I.: - Így van és ezért inkább kérdezni szeretnék. Két gyors kérdésem volna. Az egyik az az, hogy adva van itt most ennél az asztalnál is két elég jól felkészült csapat, engem leszámítva, egyébként az országban is és a világban is számtalan modellel vitatkoznak, megoldási lehetőségekről vitatkoznak szakemberek. Az én naiv szememben a dolog úgy néz ki, hogy vannak érvek pro és kontra, van valamilyen megoldás, ami biztosan nem tökéletes, de olyan abszolút katasztrofális valószínűleg nem lehet. És a mérlegnek a másik nyelvében az van, hogy mi történik, ha ezt a vitát még az újabb tíz-évekig, mint ahogy eddig folytatjuk és nem történik semmi. Ennek társadalmi szempontból nagyon-nagyon rossz következményei vannak. És a kimenetel a javítása, a tökéletesítésnek a lehetőségét is eléggé elveszi. A másik kérdésem az elsősorban Lányi Andráshoz szól.
Mv.: - Tehát fejezzük be a vitát, csináljunk valamit, ez az első. Igen?
S.I.: - Amikor arról beszél, hogy nem költségvetési logika, meg nem üzleti logika, hanem szolidaritás, akkor miről beszél? tudniillik én nem tudom pszicholgusként elképzelni, hogy a szolidaritás, mint logika érvényesülhet egy olyan területen, mint az egészségügy, ahol az egyéni érdekek és az egyéni érzelmek egészen másként működnek, mint azok az objektív lehetőségek, amik rendelkezésre állnak.
L.a.: - nem, hát akkor itt mondjuk el a kedves nézőnek, hogy mi az a szolidaritási logika. Az nem egészen erről szól István. Az arról szól, hogy egyéni érdekeinktől vezetve egy olyan kasszába tesszük be évente a pénzünket, amelybe mindenki a fizetésével arányosan adózik, és a pillanatnyi beteg vagy egészséges állapota szerint vesz ki belőle.
M.P.: - Ez nem változik, ez nem változik.
L.A.: - Ez nem változik.
M.P.: - Akkor mi a bajod?
L.A.: - az, hogy pontos olyan területen jelenik meg a verseny, ahol nem kellene, és ott tűnik el, ahol kellene. Eddig tudniillik volt egy verseny, az, hogy én szabadon választottam ellátó intézményt, és ez elterjed a híre, hogy melyik az a jó rendelő, kórház, ahova a betegek törekednek. Erre lehetett volna építeni, valamilyen versenyt. Viszont az a verseny, amit nagyon manipulatív módon beígérnek a törvény hívei.
B.T.: - Miért manipulatív?
L.A.: - Mindjárt mondom...
Mv.: -de egy kicsit rövidebben, jó?
L.a.: - A betegért fognak versenyezni, csókolom, ki fog itt versenyezni a valóban beteg betegért, a drágán ellátható betegért? Nem inkább arról van szó, hogy megpróbálnak megszabadulni a biztosítók ezektől a betegektől, megsúgni, megsúgatni nekik, hogy esetleg mennének át egy másik biztosítóhoz. Vagy hogyha tényleg meg akarnak gyógyulni, akkor esetleg mennének egy magánbiztosítóhoz, kötnének kiegészítő biztosítást. Vagy egy magánkórház...
Mv.: -...jó erre kérünk szépen választ, ez a leggyakoribb ...
L.A.: -...a verseny pont nem a betegért zajlik, a verseny a megrendelésért fog folyni, az egymással vetélkedő kórházak és a területei monopóliummal rendelkező...
Mv.: -... Síklaki úrnak mi a válasz, arra a kérdésre, ami az első kérdése volt, hogy csinálni kell valamit, nem lehet évtizedekig beszélni róla.
S.E.: - Mindenki egyetért vele.
B.I.: - igen, de azért ennek is vannak fokozatai.
L.A.: - Csak jó úton kéne elindulnunk.
B.I.: - Azért ennek is vannak fokozatai, az első kérdéssel kapcsolatban.
N.M.: - Próbáljuk ki.
B.I.: - Igen, csinálni kell valamit, minél előbb.
N.M.: - Próbáljuk ki, kezdjük el.
B.I.: - De az a fokozat, ahol most tartunk, ennek a törvénynek az előkészítésénél, hogy kb. 40 vagy 50 olyan kiegészítő jogszabályról fogalmunk sincs, hogy az mit fog tartalmazni, ami az egész rendszer tulajdonképpen el tudja vinni jobbra vagy balra, vagy meg tudja határozni. Hiszen a 30 vagy40 felhatalmazó jogszabály...
Mv.: -...de bocsásson meg, önök ebből is tudják, hogy nem akarják ezt a törvényt ezek szerint, hiába nem ismerik a 40 vagy 50 jogszabályt önök, akik itt ülnek.
B.I.: - Nem, ezek borzasztó, nem, nem, ezek rettenetesen fontos dolgok.
Mv.: - DE önök azt mondják, hogy ezt nem szabad elfogadni.
B.I.: - Nem azt, hogy nem szabad elfogadni, a jogalkotási törvény szerint ez törvénysértő megoldás. A jogalkotási törvény szerint a törvényt a végrehajtási rendelettek együtt kell hatályba léptetni. Nyilván nem véletlenül, hanem azért, hogy az egész rendszer teljes egészében fennálljon.
Mv.: - Tessék.
S.E.: - Az egyik legnagyobb problémája a javaslatnak az, hogy profitorientált szereplőket hív be a rendszerbe. Ez az, ami nem szerencsés dolog, és erre utalt Lányi András is, egy másfajta logikát fognak képviselni.
M.P.: - Benne vannak a rendszerben a profitorientált szereplők.
S.E.: - A finanszírozói oldalon nincsenek ott. Csak a szolgáltatói oldalon, óriási jelentősége van.
M.P.: - Bocsánat, de a rendszer az ez egészségügy. Amiről beszélünk az az egészségügy, a gyógyítás.
S.E.: - A biztosításról beszélünk.
M.P.: - Nem, bocsánat, bocsánat, az emberek...
- Az emberek összekeverik a mákostésztát a bablevessel.
Mv.: - Félórája beszélünk, döntsük, hogy miről van szó.
M.P.: - elnézést, a kedves nézők az egészségügytől gyógyulást várnak. nem az érdekli őket, hogy milyen szervezetek működnek és hogyan, hanem az, hogy meggyógyítják-e őket és hogyan és mivel. És mindannyian tudjuk, hogy a gyógyulás az ma a háziorvoson múlik, aki vállalkozó, és profitorientált. Mindannyin tudjuk , hogy a gyógyulásunk, a gyógyulásunk alapvetően - és doktornő nem akarom magát megbántani, de ugye egyetért ? - a gyógyszereken múlik.
N.M.: - Is, igen.
M.P.: - Hogy ma jobban gyógyulunk, mint 30 évvel ezelőtt, az a jobb gyógyszereken múlik.
N.M.: - Fejlődött az orvostudomány elég sokat, diagnosztika.
M.P.: - Hogy a műtétek jobbak, kényelmesebbek, hatásosabbak, ezt mind-mind profitorientált gyárak, intézmények állítják elő. Ezen múlik a gyógyítás. és ezen múlik, hogy a magyar beteg hogyan gyógyul. az, hogy a finanszírozás technikája amiről ez a törvény most szól, ez lényeges dolog. De a gyógyítás minőségét nem ez határozza meg.
Mv.: - Egy pillanat türelmét kérem, ön szeretne. Rövided, nagyon röviden.
N.M.: Én azt hiszem, hogy amin most itt vitatkozunk ebből a kedves néző megint nem fog érteni egy büdös szót sem. Márpedig kétségek között vannak az emberek. Mert egyebet sem látnak az újságban, rádióban, tévében nem hallanak csak az egészségügyet. Akkor Lányi úrnak szeretném azt válaszolni, hogy versenyeztetni lehet a szolgáltatók között is. Hogy XY kiváló szívsebész, akkor a biztosító fog vele kötni szerződést, több beteget fog megoperálni, és jól. Hatékonyon szövődménymentesen. És kiválóan. És lehet, hogy most a kollégáim haragudni fognak rám, de mi szolgáltatók és orvosok is érdekeltek leszünk abban, hogy jobb minőségű munkát végezzünk.
Mv.: - Jó, világos.
N.M.: - Ez is egy verseny.
L.A.: - Vagy annak az akadályait támasztja önökkel szemben az a verseny, amelyben az adott kórház nem engedheti meg magának...
N.M.: - Most jelenleg, jelenleg.
L.A.: - Hogy azokat az ellátásokat nyújtsa, amelyeket a biztosítója már sokall.
N.M.: - Ez az új törvénnyel meg fog szűnni.
Mv.: - Egy pillanat türelmet, Lányi úr beprotezsálhatom önnél Sinkó Esztert?
S.E.: - Köszönöm szépen a lehetőséget, tehát itt nagyon fontos, hogy tegyünk egy disztikciót, amelyet láthatóan Mihály Péter szándékosan nem akar megtenni. Ez pedig az, hogy a profitorientált szereplők, mondja, mindenütt jelen vannak az egészségügyben. A finanszírozói oldalon, még egyszer hangsúlyozom, nincsenek jelen, és azért, mert általában nem természetes, hogy ott legyenek. Ahogy hangsúlyoztam nem régóta van Európában erre lehetőség. Ennek azért van jelentősége, mert másfajta etoszt képviselnek, másfajta üzleti magatartást képviselnek, mint amire a magyar betegnek szüksége van.
Mihályi Péter: - Eszter, ne haragudj...
Sinkó Eszter: - Még egyet, a versennyel kapcsolatosan, hogy itt felmerül az, hogy a verseny következtében, hiszen ezt ezerszer hallottuk, javul az ellátás minősége. Semmilyen evidencia nem támasztja ezt alá. Ezt jó lenne, ha valaki egyszer végre elszámolna ezzel a lehetőséggel.
Mv.: - Melyik? Hogy szól pontosan?
S.E.: - A verseny következtében a szolgáltatások minősége bizonyíthatóan nem javul, semmiféle evidencia nem szól arról, hogy javulna.
Dr. Nagy Mária: - Dehogynem, hát a szolgáltató is érdekelt ebben...
S.E.: - sajnos a nemzetközi tapasztalatok erről szólnak.
Mellár Tamás: - Hát igazából nem is lehet verseny, azért nem lehet verseny, mert maximum összesen 22 biztosítópénztár lehet, hiszen legalább 500 ezer fő kell, nem? ahhoz, hogy egy pénztár elindulhasson. Tehát legfeljebb egy oligopolista verseny lehet, tehát szabadverseny semmiképpen sem lehetséges. Ugyanakkor pedig azt gondolom, hogy nem egészen életszerű, hogy én egy Baranya megyei kisfaluból majd egy nyíregyházi központú biztosítóval fogok szerződést kötni.
M.P.: - Ki mondta, hogy nyíregyházi központú biztosító lesz? Bocsánat, ezek mind országos...
M.T.: - Az indulásnál területi elvű elosztás lesz és a pénztáraknak egyébként az azokon a területeken lévő szolgáltatókkal kell szerződést kötni.
M.P.: - Nem.
M.T.: - Ez benne van, ez bele van írva a törvénybe, tehát a verseny jó esetben is korlátozott. Viszont, ha nálam van a szó, hadd tegyek egy javaslatot.
N.M.: - annak területű elv, aki nem akar változtatni, ő marad a saját helyén.
M.T.: - Hadd tegyek egy javaslatot egyébként az előző kérdésre.
Mv.: - Közben nézem a SMS-eseket, mert mennek a képernyőn, majd mindjárt megkérdezem őket.
M.T.: - Ha valóban ennyire változtatni kell és ebbe azt gondolom egyetértünk mindannyian, akkor miért nem tesszük meg azt, hogy 3, azaz három különböző lehetőséget kísérleti jelleggel működtessünk. Tehát legyen két vagy három pénztár, olyan pénztár, amelyik azon az elven, profit elven működik, úgy, ahogy azt önök gondolják, maradjon meg egyébként bizonyos körben az OEP, tehát a régi állami típusú és legyen mondjuk egy harmadik, ami egy önkormányzati típusú elvű lehetne, ahol ebben a részvénytársaságba a tulajdonosok az emberek lennének, a biztosítottak, mégpedig az általuk befizetett pénzek arányában kaphatnának tulajdonjogot. És akkor ez a három működjön, az emberek választhassanak és két év múlva döntsük el, döntsék el, hogy melyik lenne a jobb.
M.P.: - Tamás...
Bauer Tamás: - Ez azért nincs így...
M.T.: - Ó, hát persze.
B.T.: - Mert a Szocialista Párt nem akarta. Az SZDSZ azt javasolta, hogy maradjon egy OEP és mellette lépjenek fel újak. Ezt a szocialisták nem akarátk. Jó okuk volt rá, hogy nem akarták. Mert, ha ilyen rendszer lenne, akkor tényleg fennállna az az eshetőség, hogy az új biztosítóknál koncentráldnak a tehetősebbek. És ezért a szocialisták ezt nem akarták. Abban a változatban, amit te mondasz, ez feltétlenül bekövetkezik és ettől a szocialisták érthető módon idegenkedtek.
Mv.: - Szabad lenne néhány gyakorlati nézői megjegyzést vagy kérdést gyorsan megkérdezni?
M.P.: - Mindjárt, csak azért egy picit folytatnám.
Mv.: - Mennyi a picit?
M.P.: - sajnos az elmúlt évek során rengeteg ilyen tévéműsor volt és, ahogy te Tamás, meg mások előjöttek olyan ötletekkel, amit úgy ilyen jól hangzik, de még te magad sem vetted magadnak a fáradságot, hogy ezt leírd, egy 20 oldalas tanulmányban, és ezt komolyan végiggondold. Ezzel bolondítjuk a nézőket, te bedobsz egy ilyen ötletet, egy másik ember bedob egy olyan ötletet, ennél ez egy komolyabb dolog.
Mv.: - Mellár úr, leírja?
M.T.: - Le.
Mv.: - Leírja? Mikorra írja le?
M.T.: Most már le, most már biztos. Egy héten belül.
Mv.: - Egy héten belül.
M.P.: - Jó, nagyon jó, 15 évvel ezelőtt kellett volna.
Mv.: - Azt kérdezik nézők pl. a táppénzt ki fizeti az új rendszerben? Biztosító fizeti vagy az állam?
M.P.: - Nincs állam.
Mv.: - Ki fizeti?
M.P.: - Át fog kerülni ahhoz a rendszerhez, amit ma a nyugdíjfolyósítónak hívunk, oda már átkerült a rokkant nyugdíjak fizetése, és oda fog átkerülni a táppénz.
Mv.: - Tehát a táppénzt ugyanúgy megkapják.
M.P.: - igen, de azt sem az állam, ma sem az állam, az egy önálló alap.
Mv.: - Következő kérdés, ugyanígy, ugyenezektől az ugyancsak nézőktől, miért nem lehetett azt megcsinálni, hogy maradjon valamilyen OEP-szerű állami tulajdon, egy pillanat, és a bitosítóknak a piacon kelljen megküzdeniük azért, hogy valaki hozzájuk csatlakozzon.
M.P.: - Most mondta Bauer Tamás. Azért, mert a Szocialista Párt ezt nem akarta. És azért nem akarta, mert abban az esetben kétségtelenül fennállt volna az a veszély, hogy az új biztosítókba a fiatalabbak, a dinamikusabb korosztályok lépnek bele. Ezért mondom Tamás, hogy amit te itt most elmondasz, az nincs végiggondolva.
Mv.: - Ön ezzel egyetért?
Lányi András: - Végig van gondolva, ezért nem kell beengedni a magánbiztosítókat.
M.P.: - De ő be akarja engedni.
L.A.: - A biztosítási alapellátásba, a magánbiztosítókat szívesen látjuk a kiegésztő plusz ellátásokban.
M.P.: - Most erre csak azt szeretném mondani, hogy ezek a viták párhuzamosan folynak Csehországban, Szlovákiában, Lengelországban, a lengyelek ezt a megoldást választották, hogy a kiegészítő biztosításokat akarják megnövelni, ugyanilyen politikai viták vannak, a köztásasági elnök közölte, hogy nem írja alá a törvényt, és szóba nem jöhet, hogy a kiegészítő biztosítás, ugyanezek a politikai viták történnek.
B.T. - András, annak, amit most javasolsz, annak az a hátránya, ha külön van a kiegészítő biztosítás azt lehet szabadon kötni, egyrészt, hogy amíg a hálapénz ilyen súlyú, addig nem érdemes kiegészítő biztosítást kötni, hanem sokkal olcsóbban hálapénzzel lehet azt a kiegészítő szolgáltatást megvásárolni. Egy olyan országban mint Magyarország az általad javasolt rendszer egyszerűen nem működik.
L.A.: - Az egész törvény elfogadtatásában a hálapénz kérdés túlhangsúlyozása egy bevált ötlet...
M.P.: - Nem túlhangsúlyozás,
L.A.: - De igen.
M.P.: - András ne haragudj, nem értesz hozzá.
L.A.: - Úgy gondolom, ha valóban ezt meg akarnák oldani, meg lehetne oldani, a hálapénz végül is annak az eredménye, hogy Magyarországon az orvosok mérhetetlenül alulfizetettek.
M.P.: - nem, nem.
L.A.: És az orvostárssadalmon belül teremt elviselhetetlen igazságtalanságokat.
M.P.: - András neked nincs igazad, egyszerűen nem ismered a tényeket.
Mv.: Bocsánatot kérek, ezt nem érdemes érvként használni.
M.P.: - De elnézést Magyarországon...
N.M.: - Magyarországon súlyos hagyományai vannak a hálapénznek.
Mv.: - Azt kérdezi Nokai Géza, mi az, ami csak a magántőke bevonásával lehet megoldani, másképp nem megy? Mi az?
M.P.: - Hát általában nagyon leegyszerűsítve...
Mv. - Inokai úr kérdése Sinkó Esztertől elismerést kapott.
M.P.: - Általában minden, ahol a technológiai haladás nayon gyors, ahol az igények változása nagyon gyors, ott általában a magántőke tud eredményesen működni, a magánvállalkozás. És minden, ahol az igények stabilak nem változik, lassú a fejlődés, igazságszolgáltatás, rendőrség, bíróságok, ott az államnak van alapvető funkciója és szerepe, de, ahol a technológia gyorsan változik, ahol a költségek gyorsan emelkednek, ott általában a magánszféra...
Mv.: -...de azért azt nem állítja, hogy a rendőségen a technológia lassan változik, ugye?
M.P.: - Hát nem lehet összehasonlítani az egészségügyel.
N.M.: - Diagnosztikai műszerek...
Mv.: - Attól függ, hogy milyen rendőrségről beszélünk.
M.P.: - Nem, nem.
B.T.: - Mi az, amit a magántőke nyújt és, ami magántőke nélkül nincs.
M.P.: - Ez volt a kérdés.
B.T.: - Egyrészt pénz. Többletpénz. Hiszen nem arról van szó, hogy a meglévőt eladják magánosoknak, hanem, hanem tőkét vonunk be, és a másik, egy gazdaságossági, hatékonysági szemléletnek a változtatás szemléletének az elterjedése.
Mv.: - Bocsásson meg, azonnal önöké a szó, csak jelzem, hogy...
B.T.: ezek tények.
Mv.: - Megvárjuk, amíg az urak figyelnek, erre mások azt kérdezik, hogy ezek szerint a biztosítók profitja az a mi tb-befizetésünkből származik?
Bencze Izabella: Így igaz. Ez nem kérdés, így van.
B.T.: - Bocsánat, nem, nem.
B.I.: - De, de, bevételek.
B.T.: - A profit mindenütt abból származik, hogy hatékonyabban termelünk, hogy ugyanazt a teljesítményt, alacsonyabb költségekkel érjük el.
B.I.: - Így igaz, hogy lehet alacsonyabb költségekkel, alacsonyabb szintű ellátást biztosítok.
B.T.: - Úgy lehet, ez Lányi Andrásnak egy régi észrevétele volt, hogy nyilvánvaló csak költséget akarnak csökkenteni, le akarják nyomni azt, hogy a kórházak mit tudnak csinálni, hiszen a járulékot nem lehet emelni, és a szolgáltatást...
L.A.: - most felsrófolják...
B.I.: - Ezt nemcsak Lányi András mondja, hanem a nemzetközi szakirdalom.
B.T.: - Mindenütt, ahol verseny van, ott azok fognak többet nyújtani, akik hatékonyabban dolgoznak és azok szorulnak ki, akik kevésbé hatékonyan dolgoznak. Mondok egy példát...
Mv.: - Egy rövid példát.
B.T.: - Ha az új pénztárak szemben az egységes OEP-pel tényleg el tudják érni azt, amiről 20 éve beszélünk és 20 éve nem történt meg, hogy mindent, amihez nem kell fekvőbeteg, amihez nem kell kórházba feküdni, azt járóbeteg-ellátásban intézzék el, ezzel hatalmas megtakarítást lehet elérni Magyarországon.
L.A.: - Ezt e nélkül is meg lehet csinálni.
B.I.: - De ezt miért csak a biztosítók tudják elérni?
B.T.: - nem lehet, 20 éve nem értük el.
L.A.: - Az elmúlt évben is ez ügyben jelentős előrelépés történt.
M.P.: - nem.
S.E.: - Néhány észrevételt.
Mv.: - Tessék.
S.E.: - Az egyik dolog, hogy a magántőkével megyünk-e valamire, ha az egészségügybe bevonjuk. Egyet azért jó lenne kimondani, azt, amit azért néhányan már leírtak papírokba, belső papírokba, a másik oldalon is, hogy friss tőke ezzel a rendszerbe nem érkezik, tehát ezt mondjuk ki, a magyar egészségügybe azáltal, hogy magánbefektetők belépnek az egészségbitosítási pénztárba 49 % erejéig, friss tőke a rendszerbe többet pénz nem fog érkezni.
M.P.: - Ez tévedés keves Eszter, ez tévedés.
Mv.: - Elmagyarázza? ezt hirtelen én sem értem.
S.E.: - Eleve nem ezzel a logikával derül ki.
Mv.: - Ezért fizetniük kell, nem?
S.E.: - A pénztárak, amikor megalakulnak arra fogják az összes pénzt, amit befizetnek a toborzás ürügyén arra fogják fordítani, hogy felállítsák a saját apparátusukat. Nem is szánt soha senki, tehát ez ezernyi dokumentációban le van írva.
M.P.: - De kedves Eszter, ez nem így van.
S.E.: - Dehogynem.
Mv.: - Ez nagyon lényeges.
S.E.: -Akkor mondjad, hogy miért.
M.P.: - Először is arról van szó, hogy itt van egy belépési díj és ezt a belépési díjat ezt az állam fogja megkapni és az egészségügy tartalékaként fogja kezelni, ez többletpénz. Egy. De, kettő: én magam is beszéltem meg mások is beszéltek biztosítókkal, nem mindegyik biztosító, de nagyon sok biztosító, aki érdeklődik azt mondja, hogy mi egyszerre akarunk megjelenni az egészségügy számos területén, és például arra készülünk, hogyha alapítunk bitosítót, ugyanakkor az egészségügyi szolgáltatót is létrehozunk...
S.E.: - ...ez nagyon fontos momentum. Nagyon fontos momentum, mert bocsánat h add foltassam.
L.A.: -... a szolgáltató oldalán is, meg a biztosító oldalán is ugyanaz a szereplő van.
Mv.: - Segít nekem Lányi úrtól elnézést kérni? Sinkó Eszer szeretné folytatni.
S.E.: - Péter, miből fognak ezek a magánbiztosítók befeketni
abból a pénzből, amit fejkvóta alapján megkapnak az állampolgárok után.
M.P.: - nem.
S.E.: - Abból fognak befeketni és abból fognak vásárolni egészségügyi intézményeket, hiszen azt lehet észrevenni Szlovákiában, ahol ilyen logikával működik a rendszer, hogy vásárolnak ezek a magánbiztosítók egészségügyi intézményeket és azon keresztül szivattyúzzák ki a pénzt az egészségügyi ellátórendszerből. Ez egy nagyon fontos logikai érv. Aztán megint csak nézzük meg, hogy...
B.T.: - Ha vásárol, akkor nem kiszivattyúz, hanem beleszivattyúz.
S.E.: - Megvásárol egy intézményt, azzal, hogy megvásárol egy intézményt többletpénz nem keletkezik, a rendszerben.
B.T.: - És azok az intézmények olyan nagy profitot érnek el? Mert a magyar kórházak speciel nem szoktak nagy profitot elérni.
S.E.: - Azáltal, hogy 10 5-os eltéréssel például lehet szerződni, már egy pluszforrást tud adni ennek a kórháznak, kettő: miután ezerszer lírtuk mindenki elmondta már, hogy az egészségügyi szolgáltatás csomag nincs pontosan meghatározva, ezért semmi akadálya nincsen, hogy ez az ellátócsomag valamennyire kiüresíésre kerüljön. Ezzel kapcsolatosan semmiféle garanciális szabály nincs az egészségügyben.
Mv.: - Péter, tehát az, hogy a biztosító, egyszer csak óvatosan elkezdi csökkenteni azt, hogy mit finanszíroz, ugye?
M.P.: - Ezt nem teheti meg, ezt nem teheti meg.
S.E.: - Nem, nem, a következőképpen olyan tecnológiai előírásokt javasol, az orvosok számára, amelyek olcsóbb megoldást eredményeznek.
B.I.: - Merthogy azt ő határozza meg.
S.E.: - Például, hogy a nézők számára is egyértelmű példát mondjak, érszűkülete van valakinek, egyáltalán nem evidens, hogy mit csináljanak vele, új érfalakat építsenek be vagy pedig levágják a lábát. Óriási különbség van a költségek között. Mondhatjuk azt, hogy Magyarországon majd javasoljuk azt, hogy a technológia leírása, a protokollok egységesek legyenek, hiszen ezzel kapcsolaosan eddig is voltak...
Mv.: -...tehát nem illik fölöslegesen amputálni.
S.E.: - Igen, mondhatjuk ezt, de ez kevés, hiszen nem lesz, aki állandóan felügyelje. Kettő: Magyrországon sajnos az ezzel kapcsolatos szabályokat hiába hozzák meg, senki nem tartja meg, eddig se tartotta meg és az félő, hogy ezután se fogja senki megtartani.
Mv.: - Engedjen meg egy kérdést, állandóan azt szokták mondani, a magyar egészségügyre, két dolgot szoktak mondani, az egyik, hogy szegény, a másik, hogy pazarló.
S.E.: - Ez igaz, ez igazé.
Mv.: - Úgy tűnik, bocsásson meg, amikor önöket hallgatom, hogy ez a pazarlást mintha nem vennék észre. Mert a másik oldal azt mondja, hogy a pazarlást fogják csökkenteni és ebből lesz a profit. Ha jól érti az ember.
S.E.: - Senki nem mndja, hogy pazarlás nincs az egészségügyben, dehogynem. Csak kérdés az, hogy ezt a pazarlást hogyan tudom felmérni, pillanatnyilag hogyan tudom a rendszerben ezt a hatékonysági tartalékot feltárni.
M.P.: - De ezt az elmúlt 15 évben nem bírtuk.
S.E.: - Igen, csak mert rossz módon keresték, az a baj, hogy nem vették észre, hogy az egészségügyet funkcionális logikával kell nézni és azt kell megnézni, hogy tehát, hogy hogyan működik jól a rendszer, hogy különböző szereplőket, különböző poziciókba helyezve olyan érdekeltségeket indukáljak, amelyen keresztül a rendszer hatékonyabb irányban működik.
Mv.: Csak egy...
S.E.: - Azt találták, hogy az ellátásszervezői szerepkör létrehozatalának van jelentősége, ezt egyébként felismerték a törvényhozók is, hiszen ilyen jellegű feladatot adnak a pénztárak számára is, csak az a baj, hogy a pénztárak ezt a feladatot nem fogják jól tudni ellátni.
Mv.: - Mihályi Péter, egyszavas választ kérünk szépen. Ki dönti ezt el? Érfal vagy vágás?
M.P.: - Mindig az orvos.
Mv.: - Az orvos fogja eldönteni.
M.P.: - igen, eddig is az orvos döntötte el és a jövőben is.
N.M.: - A szakma szabályai szerint, a lelkiismeretes és a szakmai szabályok szerint. És hadd tegyen hozzám, szakmai protokoll szerint, hadd tegyem hozzá, hogy egy amputálás...
B.I.: És hol vannak a szakmai protokollok?
N.M.: - Egy amputált lábú beteg sokkal többe kerül, mint akinek beültetik a műeret. Azért, mert az 100 %-os rokkat lesz, kiesik a munkából, hosszú távon és pontosan ez volt az OEP-nek a hibája, meg az elmúlt rendszernek a hibája, hogy csak egy éves költségvetésben tudott gondolkodni. A biztosítónak az az érdeke, hogy a beteg minél rövidebb időn belül, minél jobban meggyógyuljon, és hosszú távon a szűrővizsgálatokra még hadd hívjam fel a figyelmet, ha te példát említettél, akkor én is, Magyarországon elindult a szűrővizsgálat, de a biztosítónak érdeke lesz, hogy a vastagbéldaganatot időben felismerje, mert akkor nem keletkeznek áttétek, és sokkal olcsóbban megyógyítható a beteg.
Mv.: - De miért gondolja, hogy a biztosító rá tudja beszélni arra a magyar társadalmat, amire eddig nem sikerült.
N.M.: - A biztosító jutalmazni fogja, először is lesz hozzá apparátusa, amivel megszervezi, amit én személy szerint hiányolok, az az informatikai rendszer a rendelőben, amire szükség lenne oda-vissza jelzéssel.
Mv.: - Nem állítanám önnek, hogy a másik oldalon bólogatnak.
N.M.: - Megszervezi a bitosító, mert neki ez lesz az érdeke. Hogy minél kevesebb áttétes daganatos beteg legyen.
B.I.: - Elnézést, de erre kénytelen vagyok reagálni, bár nem vagyok orvos, de azért nagyon sokat konzultáltunk erről orvosokkal, ők mondták el és nincs okom nem hinni el, amit mondanak, a szakmai protokollok elkészítése Magyarországon nagyon-nagyon lassú ütemben halad. kb. 100 db szakmai protokoll van, ha jól tudom és nagyon sok szakmai protokoll nincs meg, pontosan a vastagbél-daganattal kapcsolatban a PET-CT, ami a lehető legkorszerűbb dolog...
Mv.: -... most kezdünk eldurvulni, igen?
B.I.: - Nincsen benne a szakmai protokollokban, magyarul nem lehet alkalmazni. Úgy fog hatályba lépni a törvény, hogy a szakmai protokolloknak a jelentős része hiányzik, ennek következtében nem szakmai protokoll alapján, hanem síma finanszírozási protokoll alapján foják eldönteni, hogy mi legyen a beteggel.
N.M.: - Nem a PET CT hivatott arra, hogy egy vastagbél-daganatot diagnosztizáljon, arra a kolonoszkópia, a vastagbél-tükrözés.
Mv.: - Bocsásson meg, ebbe most nem megyünk bele, mert ezt nagyon kevesen értik azt gondolom, akik megtisztelik ezt a vitát a figyelmükkel, tessék.
Mellár Tamás: - Itt ennek a példának kapcsán azért előjött egy alapvető probléma, ami egy közgazdasági kérdés az egészségügyben. Akkor lehet hatékonyan működtetni egy piacot, ha ott a külső gazdasági hatások nem jelennek meg és nincsenek. és ez a példa jól rámutatott arra, hogy az egyének szintjén, tehát a bitosítók és a vele szemben álló biztosított szintjén egész más költségek merülnek fel, mint a társadalmi költségek. és a biztosítót nem érdekli egyébként, hogy az ő betegével mi lesz, hogy neki levágják a lábát vagy sem, mert azokat a költségeket, mint a társadalom fogja viselni. A társadalom számára jelent ez alapvető problémát, hogy vajon mekkora a várható élettartam az országban, de nem a bitosítóknak.
Mv.: - Erre mi a válasz, tessék.
M.T.: - Tehát a piac akkor működik jól, hogyha nincsenek externális hatások, ezt tanulta a közgazdastanban, ugye Bauer Tamás?
B.T.: - Azok a pénztárak...
M.T.: Nem ezt tanultuk?
M.P.: - Nem.
B.T.: - Azok a pénztárak, amelyek ott létre fognak jönni, azok nagy populációt, sok-sok embernek az ellátását fogják hosszú időre finanszírozni. Tehát náluk ez az érdekeltség megjelenik. Nem igazi, hogy náluk nem jelenik meg ez az érdekeltség.
M.P.: - Pont az OEP-nél nem jelenik meg.
Mv.: - Szabad legyen
S.E.: - Evidencia hol van erről? Evidenciát kérnénk szépen.
Mv.: - Szeretnék két nézőnktől idézni, ha megengedik, bocsánat, tessék, parancsoljon.
Síklaki István: - Feltételezünk különböző dolgokat, hogy így fognak reagálni, úgy fognak reagálni, másik oldalon nincs evidencia. Ez pontosan az a fajta logika és gondolatmenet, ami miatt itt tartunk, ami miatt helyen járunk és bármi változtatás van megfúrjuk, a következőt megint meg fogjuk fúrni, és én úgy gonodolom, hogy ez mindennél rosszabb. Tehát egy tökéletlen, sok sebből vérző törvény is százszor jobb egy ilyen társadalmi szituációban, mint még tovább tolni.
S.E.: - Kedves István, azért az fontos lenne, hogy az ember kikerülje azokat a szisztematikus hibákat, amelyeket leírtak már, hog bekövetkezik.
S.I.: - Ezek nem tények, ezekről vitatkoznak.
S.E.: - nem, nem, nem. Ne haragudjon bizonyos kérdésekről egyértelmű evidenciák állnak rendelkezésre, amelyet egyszerűen nem hajlandók kormányzati oldalon figyelembe venni. Senki nem is érti, hogy miért.
Mv.: - Szeretnék két nézőtől idézni, ha megengedik. Most Petró Pálné, mert az előbb erről szó volt, "a törvény megszavazása előtt már tudni szerettük volna, hogy mit is fognak kínálni a pénztárak. Zárójel, kereskedelmi bankok is működnek csodás környezetben, apróbetűs költségekkel nem mindenkinek az örömére." Ebben van valami.
M.P.: - Hát nem sok. Tudniillik természetesen...
Mv.: - jó lenne tudni, hogy mit kínálnak a pénztárak.
M.P.: - Hát addig, amíg a törvény...
B.T.: - nem tudnak megalakulni, amíg nincs törvény.
M.P.: - Addig, amíg a törvény nincsen, addig nem alakulhtnak meg. És minden pénztár nyilvánvalóan más üzleti stratégiát, más reklámstratégiát, más technológiát fog alkalmazni, más informatikát.
Mv.: - Megértettem. Kerkovics Gábor érsebészeti klinikai főorvos írt egy hosszabb tanulmányt, amiből csak engedelmükkel néhány sort idézek, " a kormányzatnak minden döntése előtt hatástanulmányt kellene készítenie. Egyes törvénynek milyen egészségügyi kihatásai vannak. A jelenlegi libertariánus politika az egyenlőtlenségek növeléséhez vezet. Egészségügyi reform címszó alatt korlátozza az egyenlő hozzáférés lehetőségét. Előnyben részesíti a gazdagokat az elesettekkel szemben."
S.I.: - De nem így, bocsánat ez egyszerűen azért nem stimmel, mert ennél egyenlőtlenebb egészségügyi szolgáltatást, mint amiben én élek most már évtizedek óta, nem tudok elképzelni. Ez egyszerűen így, ahogy van, demagógia.
Mv.: - Tényleg önök is azt mondják, hogy fokozza az egyenlőtlenségeket. Lehet még fokozni?
S.E.: - Lehet, lehet.
M.T.: - Az állami monopólium helyett a magánmonopólium rosszabb. Eddig eljátszottuk az állami...
L.A.: - Ismert az amerikai egészségügyi rendszer, hogy milyen egyenlőtlenségek vannak és milyen mérhetetlen kiszolgáltatottsága annak, akit a rendszer kidob.
M.P.: -Amerikát ne keverjük ide, de az egyenlőtlenség egy fontos dolog. Való igaz...
Mv.: - Mihályi úr nagyon szigorúan irányítja a vitát.
M.P.: - Jó, de szerintem nem érdemes Amerikát idekeverni, senki nem akarja Amerikát lemásolni.
Mv.: - Azt mondja, hogy nem keverjük nem keverjük.
M.P.: - Az egyenlőtlenségek a társadalomban nagyon mélyen benne vannak, de ezt nem az egészségügy okozza, a probléma pontosan ott van, hogy a társadalmi egyenlőtlenségek jelennek meg az egészségügyben, erről beszélt Bauer Tamás a hálapénz kapcsán. Mert kik adják a nagyon nagy összegű hálapénzt? Kik azok, akik 100 ezer Ft-okat tudnak kifizetni egy műtétért? Nyilván nem a szegények. Thát nem arról van szó, hogy az egészségügy csinálja az egyenlőtlenséget. Nyilvánvaló, hogy különbség van, igen, különbség van kitelepülés és Budapest között. De nem az egészségügy csinálja ezt nem a biztosítók csinálják.
L.A.: - Csak az történik, hogy miközben évről-évre az állam forrást von ki az egészségügyből, most pedig a magánpénztárak érdekeltsége megint csak a biztosítási közös csomag szűkítése felé tendál, innen kezdve egyre inkább azt fogják választani azok, akik eddig hálapénzt fizettek - szeretném azért a mondatot befejezni - akik eddig hálapénzt fizettek, már el is indultak hoszú tömött sorban a magánbiztosítók és a magánkórházak felé, és így mégis csak kialakul a szegény egészségügy, gazdag egészségügy, bárennyire nem akarjuk.
B.T.: - De az, hogy Magyarországon vannak magánkórházak, nem sok, de vannak.
S.E.: - Egy darab van összesen.
B.T.: - Ez független attól, hogy milyen biztosítási rendszer van. ez a magánkórház abban a helyzetben jött létre, amikor egyéges, egeytlen állami országos egészségpénztár van. Tehát az az állítás szerintem nem állja meg a helyét, de alapjában véve azért egy dolgot vegyünk észre, el szokták mondani azt, hogy ez egy olyan rendszer, amihez sehol a világon nincs, ugye ezt szokták mondani.
S.E.: - Így is van.
B.T.: - Akkor miért azzal vádolják, amit az egyes nyugati országokban, Amerikában létező rendszerek nyújtanak. Ez egy más rendszer, mint ami Amerikában van.
Mv.: -Szeretnék mindenkit tájékoztatni csak partjelzőként, hogy 6 percünk van kb. a műsorból hátra, ezért jó lenne a legfontosabb dolgokat mondani kinek-kinek.
L.A.: - A hálapénztől akkor szabadulsz meg, ha magán egészségügyet meg a szolidaritás elvű bitosatási egészségügyet különválasztod. Amíg a kettő ilyen furca módon összekapcsolódik, addig minden várólista, minden sorbaállás újabb és újabb alkalom lesz a korrupcióra.
B.T.: - András, Németországban és Franciaországban is...
Mv.: ...azt írja valaki SMS-en, Baurt úr.
B.T.: - Mindenütt összekapcsolódik a magán és az állami.
Mv.: - Írja valaki SMS-en, hogy nem szabad a hálapénzzel nem érdemes nagyon érvelni, csúnyábban ír.
B.T: - Mert?
Mv.: - Mert Budapesten kívül az ország lakosságának jelentős része vagy nyugdíjas vagy munkanélküli. Ez nyilván túlzás. De azért érthető.
M.P.: - De a nyugdíjasok is adnak hálapénzt. Ebből a szempontból rossz az érvelés.
L.A.: - Erre a magánpraxis kérdésre. Tehát óriási különbség az, hogy az orvosok vagy orvosközösségek vállalják az üzleti kockázatát is tevékenységüknek. De alapvetően gyógyítás mellett elkötelezett emberek kezében van a döntés, az is, hogy milyen technológiát, milyen gyógyszert használnak. És egészen más az, amikor az ő kezükből a biztosítási oldalon vagy a kórházi menedzsment oldalán üzleti befektetők veszik ki a döntést és akkor már az orvosnak kell arra panaszkodni.
Mv.: - Mihály Péter, van arra valamilyen felmérés vagy ismeret, hogy az orvosi szakma teljes egésze az mennyiben áll e mellett a pénztárörvény-javaslat mellett? Van bármi ilyen felmérés?
M.P.: - Ilyenről én nem tudok.
Mv.: - Ezt jó lenne tudni. Jó lenne tudni. Régesrég tudni kellene.
M.P.: - Olyan felmérések vannak, amelyek nagyjából azt mondják, ahogy egyébként a másik oldal is, hogy az orvostársadalom többsége reformpárti, mint ahogy önök is reformpártiak, csak amikor a konkrét intézkedésekről van szó, akkor azzal nayon sokan nem értenek egyet, amikor az ő kórházukról van szó, akkor meg pláne nem értenek egyet.
Mv.: - Önök azt mondják, vagy azt írják az egyik dokumentumukban, hogy a köztársasági elnök döntése mármint az, hogy visszaküldte a parlamentnek ezt a törvényt, és törvényjavaslat lett belőle megint, nyilvánvalóvá tette az alkotmányos válságot. Mert? Miféle alkotmányos válságról beszélünk?
B.I.: - Álláspontom szerint arról beszélünk, hogy ez törvény olyan mérhetetlen társadalmi és szakmai ellenállást váltott ki ebben az orszában, amilyen a rendszerváltozás óta még soha nem volt.
Mv.: - De a rendszerváltozás óta nem is volt ilyen törvény, ilyen jelentőségű törvény.
B.I.: - Voltak, voltak, azért volt vagyontörvény, volt még egy-kettő, ami nagy jelentőségű volt. De pontosan aszért, mivel ez ennyire alapvető és ennyire jelentős, nekünk az az álláspontunk, hogy ezt a törvényt úgy elfogadni, hogy ne legyen ársadalmi konszenzus és ne legyen szakmakonszenzus mellette, nem szabad.
M.P.: - Erre azért mondanék egy pldát.
B.I.: - És ez a feszültség e izony legalábbis nagyon jól tudjuk hogy milyen jellegű és milyen nagymértékű...
Mv.: -...csak egy igen-nem típusú kérdést engedne meg, ön le tudja képzelni bármilyen ilyen törvényt, ami mellett általános társadalmi, szakmai konszenzus lenne,
B.I.: - Legalábbis sokkal nagyobb konszenzus, mint a mostani, nyilván nem lehet százalékot elérni.
M.P.: - Ott volt a kárpótlás, nem volt az olyan régen...
B.I.: -...meg kell próbálni a törvényt megerősítő népszavazást.
M.P.: Bocsánat az akkori kormány a kárpótlást úgy vezette be, hogy a parlament három pártja ellene szavazott.
B.I.: - Nem is sikerült jól.
M.P.: - Ettől még megtörtént, sokan egyetértettek vele, sokan nem értettek vele egyet, nagyon nagy viták voltak , lezajlott a folyamat. Így működik a parlamenti demokrácia, hogy a többség eldönt valami.
B.I.: - A parlamenti demokráciában a közvetlen demokratikus joggyakorlás is rendelkezésére áll.
Mv.: - Nagyjából három percünk van,
L.A.: - Bocsánatot kérek, a demokrácia vége, amikor elveszítjük a türelmünket, és végül is győz a nyer erő, akik többen vannak leugatják a zokat, akik kevesebben vannak. ű
Mv.: - A türelmet nem veszítjük el Lányi úr, csak a műsoridőnek lesz vége.
L.A.: - Az a nyilvános vitának a fenntartása az őszinte konszenzuskeresés reményében, ezt egy kicsit nagyon gyorsan...
S.E.: - Azt hiszem nem lehetünk olyan naivak.
L.A.: - Három éve vitatkozunk egymással kedves Péter.
S.I.: Egy népszavazás az nem pusztán pártpolitikai irányok mentén zajlana le, egészen biztos, hogy aki elmegy népszavazásra egy ilyen kérdésben, annak a 99 %-a pártpolitikai alapon dönt, aminek semmi köze ahhoz...
B.I.: ...tekintve, hogy az országgyűlés is két nagy pártra szakad alapvetően, ott nem pártpolitikai döntéssel állunk szemben?
S.E.: - Most azért bocsássanak meg, de volt egy nemzetkzi konferencia Magyarországon egy évvel ezelőtt, ahol szakértők jelen voltak, nemzeközi szakértők és azt mondták a magyar kormánynak, egy ilyen típusú döntés a nélkül nem lehet meghozni, hogy legalább politikai szinten ne lennének a felek között egyezsége, hiszen abban a pillanatban, ha kormányváltásra kerül a sor pokollá válik az új pénztáraknak is az élete, lásd Szlovákia.
B.T.: - De kedves Eszter,
Mv.: - Még hozzáteszek valamit, nagyon gyorsan, bocsánat, bocsánat, azt kérdezi valaki, ez ugyanerre vonatkozik csak másképpen azt kérdezi valaki, ha ez nem válik be, akkor mi történik és ki lesz a felelős?
B.T.: - Bocsánat, még egy dolgot hadd mondjak,
Az lesz a legnagyobb üzlet.
B.T.: -A biztosítási reformban valójában konszenzus van, mert a legnagyobb ellenzéki párt, amikor kormányozni kezdett 1998-ban akkor a kormányprogramjában ez benne volt. Most sem azért utasítja el...
L.A.: - Nem ebben a formában.
B.T.: - Ugyanebben, nem, ennél jobb formában.
S.E.: Tásadalmi szerződés formájában.
B.T.: - Nem, nem.
L.A.: - Bocsánat itt ezt a nagy ellenzéki pártot közülünk senki nem képviseli, térjünk vissza...
Mv.: - De most jelzem, bocsánat, 2 perc múlva mindenkit túl fogok kiabálni, mert vége lesz a műsornak. Kettő perc.
B.T.: - A FIDESZ nem azért utasítja el, mert magát a rendszert rossznak tartja, minthogy a tandíjat sem azért utasítja el...
L.A.: - Mi rossznak tartjuk Tamás, légy erős.
B.T.: - hanem azért...
B.I.: - jó, hadd ne politizáljunk, hadd ne politizáljunk.
B.T.: - Hogy ezt a kormányt támadassák.
B.I.: Beszéljünk inkább még az utolsó egy percben...
L.A.: - hajlandó az állampolgárok egészségét eladni, ez nem mentsége ennek a törvénynek.
B.I.: Bocsánat, de akkor beszéljünk arról, beszéljünk arról...
Mv.: - Körülbeül egy percig lehet még bármiről beszélni-
B.T.: - Hogy helytelen, hanem azért, mert nem akar...
B.I.: Én még szeretném utoljára feltenni azt a kérdét, elnézést, ha még egy perc van, hogy miért van a törvényben, hogy miért következik a törvényből az, hogy a biztosítók, akik nem tudnak...
Mv.: -ha a kérdés egyperces lesz, nem lesz rá válasz.
B.I.: - a lehető legjobban jöjjenek ki ebbl az egészből, mit jelent a törvény 2. sz. melléklete, ami garantálja a visszavásárlát, a befektetésnek háromszoros árán.
Mv.: - Tessék parancsolni.
M.P.: - Szó sincs róla, ilyen visszavásárlási garancia nincsen, rosszul olvastad, nincs ilyen.
B.I.: - Törvény melléklete.
M.P.: Nincs ilyen, nincs ilyen.
Mv.: - Egyszerűen nincs.
S.E.: - Hasonló igénnyel léptek fel Szlovákiában is azok a biztosítók, amelyeket...
Mv.: -....Magyarországon van ilyen vagy nincs?
M.P.: - Nincs nincs.
B.I.: - Ez a címe a mellékletnek a visszavásárlási ár meghatározása.
Mv.: - Van egy ilyen melléklet, hogy a visszavásárlási ár?
B.I.: - 2. sz. melléklet.
M.P.: - Arról van szó, hogy abban az esetben, ha az állam egyoldalú döntéssel úgy dönt, miután ő a többségi tulajdonos, ki akarja vásárolni...
B.I.: ...az a vételi jog. Az a vételi jog, bocsánat.
M.P.: - Ez egy olyan jogtechnikai kérdés, amit mos a műsor végén szerintem nem kellene....
Mv.: - Három , kettő, egy. Nagyon köszönjük, hogy eljöttek, önöknek is nagyon köszönjük, ennek most nem azt mondom, hogy vége, felfüggesztjük, várjuk önöket máskor is, mindannyiukat. Önöknek is köszönjük, mához egy hétre viszontlátásra!
http://www.mtv.hu/magazin/cikk.php?id=258598
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-02-05 19:14:02, kedd
|
| |
| |
Háziorvosi rendelő 2008
Életkép a vizitdíj korából
Az orvos relatíve! egészségesen érkezik a rendelőbe.
Az orvos hangos kezitcsókolommal köszön mindenkinek.
Az orvos sosem fáradt, mindig kedves és mosolygós. Empatikus.
Az orvos öt perc alatt képes kell legyen a következőkre:
Beteg kikérdezése, ruhájának lerántása, belszervi vizsgálat elvégzése, differenciáldiagnosztikai tevékenység algoritmusainak párhuzamos futtatása legalább négy taszk segítségével multiprocesszoros agyában.
A vélt diagnózishoz tartozó BNO kikeresése a négynyelvű OEP adatbázisból. A beteg tájékozatása arról, hogy mi a baja, mivel lehet ezt kezelni, a gyógyszerek közül melyik a legolcsóbb a betegnek, szükség esetén a betegtől írásos jognyilatkozat kérése a gyógyszerválasztás kapcsán.
Ezek után a hatályos jogszabályokban meghatározott vizitdíjmentességek érdekfeszítő megállapítása következik, ha szükséges, ehhez telefonon kapcsolatba lép az egészségbiztosítóval.
Következik az elszámolási nyilatkozat beteggel történő megértetése, aláíratása, a nyugták, beutalók és receptek nyomtatása.
Ha mindezek után a beteg még közli, hogy előző nap íriszdiagnosztikán járt hatezer forintért, ahol közölték vele, hogy valami nincs rendben az ízületeivel és az idegeivel, ez ügyben mit lehetne tenni, az orvos szívrohamot kap, szédül, kicsit dülöngél, majd sörényét megrázva, két tabletta 0.5 mg-os Xanax bevételét követően, hangos, diabolikus kacagás közepette húzza tovább a belét.
300 forint a kasszába.
Hangos viszontlátásra a kedves betegnek.
Miután mindezt 40x5 perc alatt 40x véghezvitte, kimegy a klotyóra, és csendesen meghal.
Utána megkönnyebülten, szélesen mosolyog, felfelé emelkedve egy jobb világ felé....
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-02-05 19:05:56, kedd
|
| |
| |
Gyurcsány Tom Lantos beteg seggét nyalná
2008. Február 05. 11:51
Miért is jár a magyargyűlölő Lantosnak a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje?
Abcúg.hu
Egyelőre nem tudni, hogy Tom Lantos csütörtökön át tudja-e venni a neki szánt kitüntetést, ugyanis súlyos betegsége következtében kezelésre jár, ami megviseli a szervezetét. Gyurcsány ott lesz-e vagy sem? Feltehetően kedden délután kiderül.
Tom Lantos egészségi állapotától függ, elutazik-e Washingtonba csütörtökön Gyurcsány Ferenc miniszterelnök - értesült kormányközeli forrásból kedden a távirati iroda. A miniszterelnökhöz közeli források úgy fogalmaztak, hogy kedden délután a Lantos családdal konzultálva döntenek az utazásról. A magyar származású demokrata párti politikus, az amerikai képviselőház külügyi bizottságának elnöke ugyanis kezelésre jár, ami nagyon megviseli a szervezetét. Daróczi Dávid kormányszóvivő nem kívánt nyilatkozni az ügyben.
A nemzeti hírügynökség washingtoni tudósítója a családhoz közeli forrásból kedden hajnalban arról számolt be, hogy elmarad Tom Lantos csütörtökre tervezett kitüntetése Washingtonban, mert az amerikai kongresszusi képviselő betegsége miatt nem tudja átvenni a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét. A budapesti születésű politikusnak Gyurcsány Ferenc adná át a magas állami kitüntetést a politikus 80. születésnapja és visszavonulása alkalmából. Az ünnepséget Lantos meggyengült állapota miatt eleve a politikus washingtoni otthonába tervezték. Az eseményen George Bush amerikai elnök is részt venne.
Ismeretes, hogy Tom Lantos január elején jelentette be, hogy nyelőcsőrákja miatt visszavonul a politikától, az idei választásokon már nem indul újra a képviselőházi mandátumért. A befolyásos politikus - aki február 1-jén töltötte be 80. életévét - akkor még úgy nyilatkozott, mandátumának hátralevő idejében lelkesedéssel folytatja munkáját.
Ugyanakkor a kormányközeli Népszabadság arról adott hírt kedden, hogy Bush az amerikai diplomáciában is szokatlan gesztust tesz: csütörtökön személyesen keresi fel Lantost, és ott lesz akkor is, amikor ,,Gyurcsány Ferenc miniszerelnök a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjével tünteti ki" a magyar származású politikust.
Forrás: MNO
http://www.abcug.hu/index.php?com=news&cat=8&id=1069 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-02-05 19:03:35, kedd
|
| |
| |
Horváth Ágnes: az egészségügy a szocializmus egyik utolsó bástyája
2008. Február 05. 16:16
Abcúg.hu
Az SZDSZ népszavazási stratégiájának lényege nem változott: mondjunk nemet a szocializmusra - mondta Kóka János pártelnök a Horváth Ágnes egészségügyi miniszterrel és Magyar Bálint ügyvivővel közösen tartott sajtótájékoztatón. Magyar hangoztatta, hogy a diploma azért is jó befektetés, mert a diplomások tovább élnek. Az egészségügyi miniszter arról beszélt, hogy semmi nincs ingyen.
,,Kádár János valószínűleg büszke lenne a népszavazás kezdeményezőire, hiszen Tarlós István kampánykörútja során a szocialista egészségügyet dicsérte, büszkén lobogtatta egy volt munkásőr levelét, aki a Fidesz kampányát kívánja segíteni" - jelentette ki Kóka János. Hozzátette: a Fidesz továbbra is azt állítja, hogy mindenkinek mindent ingyen biztosítanak.
A népszavazási kampányról úgy vélekedett: ideológiai értelemben két kultúra összecsapásáról szól. Az egyik az öngondoskodás, a felelősségvállalás, a szabad piac, a minőség lehetőségeinek kultúrája, a másik pedig a kádári ingyenesség hamis illúziója.
Kóka János közölte, hogy az SZDSZ csütörtöktől szombatig tartja háromnapos kihelyezett frakcióülését Debrecenben. Ennek során a parlament tavaszi ülésszakának politikai menetrendjén túl a népszavazás legfontosabb kérdéseit is megvitatják. Napirendre kerül majd a közteherviselés átalakítása és az egészségügyi reform is. Az ülés pénteki napján Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is meglátogatja a frakciót. Vele elsősorban a reformokról, az év tennivalóiról és a közteherviselés átalakításának lehetőségeiről tárgyalnak majd. Szombaton a Magyar Nemzeti Bank elnöke és alelnöke, Simor András és Karvalics Ferenc vesz részt vendégként a frakcióülésen, hogy közösen értékeljék a konvergenciaprogram eredményeit, illetve megvitathassák az adórendszerben szükséges változásokat.
Magyar Bálint: A diplomások tovább élnek
Magyar Bálint, a szabad demokraták oktatási szakpolitikusa arról beszélt, hogy a diploma a legjobb befektetés. Mondandóját azzal támasztotta alá, hogy egy diplomás várható élettartama tizenhat évvel hosszabb, mint azé, aki csak az általános iskola nyolc osztályát végezte el. Hozzátette, hogy egy diplomás keresete 2-2,5-szerese egy érettségizettének, és egy diplomást feleannyira veszélyeztet a munkanélküliség, mint azt, akinek nincs felsőfokú végzettsége. Az államtitkár igazságtalannak nevezte, hogy azok a fiatalok, akik csak néhány ponttal értek el kevesebbet a felvételin, tanulmányaik során végig fizetnek a tanulásért, míg az államilag finanszírozott helyre bekerülőket későbbi teljesítményüktől függetlenül megilleti az ingyenesség. Hangsúlyozta, hogy a képzési költségekből keletkezett bevétel felét a jól tanuló, hátrányos helyzetű diákok ösztöndíjára fordítják.
Horváth Ágnes: Semmi nincs ingyen
Horváth Ágnes a szocializmus egyik utolsó bástyájának nevezte az egészségügyet. Mint mondta, a szocialista egészségügy ingyenességről és egyenlő hozzáférésről beszélt, miközben kialakult és megerősödött a hálapénz rendszere, és felháborítóan nagy különbségek keletkeztek. A vizitdíj és a kórházi napidíj az egészségügyi miniszter szerint arról szól, hogy semmi nincs ingyen, de a befizetett pénzért a betegek ügyfélként jelennek meg az ellátórendszerben, és elvárják, hogy értük működjön a rendszer. Újságírói kérdésre közölte, tudomása szerint már a Magyar Közlönykiadó nyomdájában van a kórházi széfekre vonatkozó rendelet. Más kérdésre válaszolva elmondta, hogy a kormány nem támogat semmilyen, a vizitdíj és a kórházi napidíj eltörlésére irányuló módosítást. Kóka János hozzátette, hogy beszélt Lendvai Ildikóval, az MSZP frakcióvezetőjével, valamint Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel, és mindketten határozottan megerősítették: az MSZP-frakció sem támogatja a vizitdíj eltörlését
Forrás: MNO
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/5 oldal
|
Bejegyzések száma: 41
|
|
|
|
2008. Február
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
1291 db bejegyzés |
| e év: |
10632 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 2090
- e Hét: 12357
- e Hónap: 23468
- e Év: 176964
|
|
|
Offline
