|
 1/4 oldal 
|
Bejegyzések száma: 30
|
|
|
|
|
|
2008-07-07 22:42:34, hétfő
|
| |
| |
MSZP - Magyar Gárda "csúcstalálkozó" lesz?
2008. július 07. 17:54 | Forrás: STOP/HavariaPress
Készséggel kiáll vitára Suchman Tamás szocialista politikussal Vona Gábor, a Jobbik Magyarországért Mozgalom és a Magyar Gárda elnöke.
A fiatal politikus az ezzel kapcsolatos felvetésre úgy reagált, hogy nyitott minden értelmes párbeszédre - értesült a HavariaPress. Mint ismeretes, Suchman Tamás, az MSZP országgyűlési képviselője a Magyar Rádió Vasárnapi Újság című műsorában nyílt vitára hívta Vonát, hogy nyilvánosság előtt vitassák meg, valóban nemes célokért küzd-e a Magyar Gárda.
Vona a kihívás kapcsán közölte: az ő lelkiismeretük tiszta, és bármilyen közönség előtt bátran néznek szembe bárkivel. Hozzátette: személyes megkeresést eddig nem kapott, ezért egyelőre nem tud többet mondani, és megjegyezte: furcsállja, hogy egy szocialista politikus tárgyalási szándékkal állt elő velük szemben, holott "eddig az elhatárolódás és a megsemmisítési elképzelések voltak jellemzőek".
STOP |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-07-07 22:25:31, hétfő
|
| |
| |
Halványuló nagyromán ünnepségek
2008.07.07. 20:41
Egyre halványul a Mócvidéken is Avram Iancu emléke. Legalábbis erre utal a hétvégén egy Hunyad megyei településen rendezett móc összejövetel, melyen hagyományosan Avram Iancu diadalára emlékeznek Hatvani Imre honvédparancsnok szabadcsapata fölött.
Csakhogy több mint 150 év távlatából egyre több román ajkú történész vonja kétségbe a csata helybeliek által vélt helyszínét, és egyre kevesebben tekintik nemzeti hősnek az 1849-es Zalatnán és Nagyenyeden magyar vérfürdőt rendező Avram Iancut. Ennek jele mutatkozott már tavaly is, amikor a korábbi évekkel ellentétben, Băsescu államelnök egészségügyi okokra hivatkozva távol maradt a cebei ünnepségtől. Idén a nagy móctalálkozóra is csupán a megyei tanácselnök és a frissen tisztségbe iktatott alprefektus ment el. Nép ugyan összegyűlt szép számban, de joggal hihető, hogy őket inkább a brádi hegyivadászok parádéja, illetve a már két nappal korábban elkezdődött kirakodóvásár vonzotta ide. No meg a jó hideg sör és a messze illatozó mititéj. Ezeknek fogyasztása közben azonban úgy egymás közt el-el emlegették az emberek, hogy a ma, történelmi gyökerekre hivatkozó nagy móc ünnepséget tulajdonképpen a kilencvenes évek elején vezette be a település nagy-romániás polgármestere. Persze van, aki még mindig tagadja ezt, de már egyre kevesebben.
1848 ősze és 1849 tavasza között Iancu csapatai több ezer, jórészt fegyvertelen magyart mészároltak le Erdélyben. Falvak, fegyvertelen nemzetőrök ellen vonultak, áldozataikat sokszor megkínozták. 1849 január 8-án csak Nagyenyeden 800 magyart végeztek ki.
1849. május 9-én győzte le Avram Iancu serege Hatvani Imre honvédseregét, ezt követően az oláhok saját nemzettársukat : (Kossuth követét) Ioan Dragoş román nemzetiségű országgyűlési képviselőt felkoncolták. Május 16-án Hatvani bevonult Abrudbányára, majd az ostromló román túlerő hatására május 19-én elhagyni kényszerült. Az oláhok a magyar sereget megtámadták és a velük menekülő lakosokkal együtt lemészárolták.
Az egyébként magyar kultúrán nevelkedett Avram Iancut a magyar forradalom leverése után nem vonták felelősségre a mészárlások vezetése, szervezése miatt, ám mivel a bécsi udvar hátat fordított neki (miután elvégeztették vele a piszkos munkát), alkoholista csavargóvá züllött, és utolsó éveiben az Érchegységben kóborolt.
Hatvani Imre a szabadságharc után Észak-Amerikába emigrált. 1850-ben megbízással visszatért Erdélybe, hogy felkelést készítsen elő, Nógrádban azonban az osztrákok kezébe került. A budai börtönben halt meg anélkül, hogy vallomásaival társai közül valakit is elárult volna.
(Nyugati Jelen,Szent Korona Rádió) |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-07-07 22:25:07, hétfő
|
| |
| |
Ahmadinedzsád és Putyin tárgyal. Alakul!
2008. július 07. hétfő
ImagePutyin és Ahmadinezsád atomenergetikai és haditechnikai együttműködésről tárgyalt. Telefonbeszélgetést folytatott egymással ma Vlagyimir Putyin orosz kormányfő és Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök egyebek közt a két ország atomenergetikai és haditechnikai együttműködéséről - közölte az orosz kormány sajtószolgálata.
A kapcsolatfelvételt néhány órával azután jelentették be Moszkvában, hogy az iráni vezető ismét leszögezte: országának joga van az urándúsításhoz, és az ennek leállítását követelő nyugati hatalmak törvénytelenül járnak el.
"A beszélgetés során Putyin és Ahmadinezsád a kereskedelmi és gazdasági együttműködés különböző vonatkozásait vitatták meg, valamint a felek együttműködését az energetika, a szállítás és a haditechnika területén" - közölte a sajtószolgálat.
http://magyarsors.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=2721&I temid=56 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-07-07 22:14:52, hétfő
|
| |
| |
Sajtós főbűnösök (a mellébeszélők és bűnös hallgatók...)
2008. július 05. szombat
ImageJúnius első napjaiban is a szokásos mellébeszélés folyt a magyar politikában és sajtóban. De egy témát illetően nagyobb volt a gyalázat még ennél is: mély hallgatás övezte a dátumot, hogy nyolcvannyolc esztendeje június 5-én szedték szét hazánkat és kellett megtanulnunk egy szót: csonka-Magyarország.
Ám akkor igen hamar az egész ország fújta a minisztertől az újságárusig a bele nem nyugvás jelszavait. Így hangzottak: csonka-Magyarország nem ország, egész Magyarország mennyország! S a másik: Nem, nem, soha! Ezzel a címmel írt, már 1920 elején lelket dübörögtető verset József Attila az ún. ,,proletár-költő", ám még az 1945-től itt pusztító kommunistáknak sem volt annyira proletár, hogy közölték volna e hatalmas költeményt. A Lendvay Ildikó-féle cenzorkák a nyolcvanas évek második feléig letagadták a vers létezését is, vagy /a kötet indoklása szerint/ csak, mint ,,közölhetetlen ifjúi zsengét" hagyták ki József Attila összes verseinek kiadásakor.
Írásom végén ide másolok majd néhányat e kiáltó sorokból.
Öreg történelmi tapasztalat, hogy a nemzetek, igaz érdekeiket mindig csak maguk védhetik meg, állhatnak ki érte. Helyettük senki nem teszi meg.
Sokak meggyőződése, az enyém is, hogy az orosz, csecsen, koszovói, albán, cigány, zsidó kisebbségek ügye mellett van magyar ügy is. Csak mi vagyunk olyanok, akik a saját apjuk vagy nagyapjuk által épített falvakban, városokban egyszer csak kisebbség lettek. Mi több: elűzni való idegen, jöttment, megtűrt, vagy bozgor. Tehát mondom: Európa alig tud valamit arról (s hitem szerint az ügy súlya miatt nem is a k a r tudni róla), hogy a Csehszlovákiát és Jugoszláviát létrehozó Saint Germanin-i szerződés mellett volt egy másik is: a trianoni. Az első világháború utáni gőgös fők mulatozásainak, hancúrozásainak, babázgatásainak helyszíne.
Ha felelősségről beszélünk s a ,,rendszerváltásról" (ami ugyebár már alig elfogadható meghatározás), akkor azt kell kiáltanunk újra meg újra, hogy a magyar kormányoknak, különösen Antallénak, nemzeti kötelessége lett volna ez ügyben fellépni, ha már rendszert akartunk váltani. S nem elégedni meg azzal a politikai skalppal, hogy neki legyen kezdeményező szerepe a Varsói Szerződés nevű katonai szervezet felszámolásában. (Mondják: talán ezt is moszkvai sugallatra tette....) Ez úgy is szétment volna, magától az akkori korparancs szerint.
A revízió lehetőségét mi sem bizonyítja jobban, minthogy a szerződéssekkel gyártott államalakulatokat ezen államok népei, történelmi léptékkel mérten - másodpercek alatt, a szemünk láttára szedték szét. Sokhelyütt a muzulmánok irtásával, háborúkkal, vérrel. Ezekből is nyilvánvaló a számomra, hogy a 21. század NEM CIPELHETI TOVÁBB azt a súlyt, amelyet már nyolcvannyolc éve pakoltak a magyarság vállára.
Antall József sok nagy államfőt megelőzve vonulhatott volna a magyar történelem legdíszesebb csarnokába, ha ezt megteszi, vagy legalább elindítja e történelmi folyamatot. E helyett azonban csak az alá a Melocco Miklós-féle síremlék alá térhetett végső nyugovóra, amelyek nem a hála köveiből épültek.
Azért is volt gyalázatos a trianoni palota, mert ott, az első világháború győztesei, elveiket is elárulva, hiénafalkaként széttéptek bennünket a sorban állók között. Számos árulás és történelmi hazugság után kéjelegve álltak oda ahhoz a késhez, amely e páratlan történelmi és földrajzi egységet a Kárpát-medencét kivéreztette. Mesés vagyonok, földek, ásványkincsek, méltóságok lebegtek a palotakertben azok szemei előtt, akik tudták, hogy hazudnak e világszédelgésben. (Külön említsük meg a tárgyalásokon csak pökhendi tigrisként emlegetett Clemenceau-t, akinek két rögeszméje volt. 1. Elzász-Lotharingia l800-as határainak visszaállítása, a katolikus és antidemokratikus Monarchia megsemmisítése. 2. Ezt sose feledjük: Magyarország számára nincs könyörület, ezt harsogta! Ady Endre így írt róla a Pesti Naplóban: ,,...Caligula, ex-orvos, ex-író, ex-hírlapíró, ex-hazaáruló, illetlen viselkedésű, makacs ember. Kemény, ravasz, pózoló és imádja magát a gyilkos mosolyú." Gyakorlatilag mindez azt jelentett, hogy a csehek, szlovákok, oláhok csaknem maguk döntötték el egy vonalzó mellett, hogy mekkora területet hasítsanak ki e gyönyörű medencéből -, hiszen hazánk, akkor jobbára már megszállt terület volt s a románok a Duna vonaláig tekintgettek.
Az akkori delegátusok közül sokan már 2-3 év múlva kijelentették, hogy Trianonban nem az igazságot szolgáltatták ki, hanem kivéreztették Magyarországot. Azzal a hátsó szándékkal, hogy soha többet fel ne tudjon állni a csonka ország sem. (Itt most, vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó Úr történelmi érdemeiről kellene írni egy másik, ennél sokkal terjedelmesebb dolgozatot.) Ám amit még tudunk a történelmi közelmúltból az - dermesztő! A Magyar Köztársaság elnöke ugyanis ez ügyben a múlt év végén kijelentette, hogy ,,a határok jó helyen vannak."
Minthogy egy-egy ország első közjogi méltósága nem csupán a saját bajusza alól szokott jókedvében nyilatkozgatni - valamikor jó lenne tudni, hogy ezt az egy mondatot hol, mikor, milyen tárgyalás vagy parancs előzte meg, hogy végül is - előálljon vele. Ezen felbátorodva a magyar liberálisok /SZDSZ/ kisvártatva ezt kiáltották szerteszét egy Horn nevű, szakálas kalandoron keresztül: Magyarország legyen afféle ,,nemzetközi bazár".
A tolvajlásokat, az évenkénti homokos randalírozásokat, a koszban bűzlő fővárost látva rámondhatjuk: a legjobb úton vagyunk efelé.
Szegény József Attila, ha látná ezt az új, rabló vörös-uralmat, bizonyára írna egy ,,zsengét." Mondjuk e vékonydongájú KISZ-es klánvezérről. Mint Ady Clemenceauról...... .........
A József Attila vers címe tehát:" Nem, nem, soha!"
,,Szép kincses Kolozsvár, Mátyás büszkesége,
Nem lehet, nem, soha! Oláhország éke!
Nem teremhet Bánát a rácnak kenyeret,
Magyar szél fog fújni a Kárpátok felett!
Ha első az idő a sírok nyílnak fel,
Ha eljő az idő, a magyar talpra kel,
Ha eljő az idő erős lesz a karunk,
Várjatok testvérek ott leszünk, nem adunk!
(...)
Nem lész kisebb Hazánk, nem, egy arasszal sem,
Úgy fogsz tündökölni, mint régen, fényesen!
Magyar rónán, hegyen egy kiáltás zúg át:
Nem engedjük soha, soha Árpád honát!"
Murányi László
http://magyarsors.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=2698&I temid=89 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-07-07 22:01:44, hétfő
|
| |
| |
,,Elég volt": előrehozott választások ősszel - Ausztriában
2008. július 7. 18:29
Keresztes Lajos
Wilhelm Molterer alkancellár és a konzervatív néppárt (ÖVP) elnöke bejelentette a nagykoalíciós kormány végét. Molterer szerint a kancellár pártját adó osztrák szocialisták (SPÖ) ,,céltalanul" és ,,irányítás nélkül" téblábol. Már a szeptemberben - a legvalószínűbb időpont 14-e, vagy 21-e - sor kerülhet az előrehozott választásokra.
,,Elég volt!" Ezekkel a szavakkal jelentette be Wilhelm Molterer hétfőn Alfred Gusenbauer kormányának végét. Egy, az újságírók számára is meglepően gyorsan összehívott sajtótájékoztatóján Molterer bejelentette, hogy az ÖVP elnökségének azt fogja javasolni, hogy pártja a holnapi parlamenti ülésen, támogassa a zöldek előrehozott választásokra vonatkozó kezdeményezését. Az alkancellár a döntés okaként az SPÖ válságát említette. ,,Nem hagyhatom, hogy a szocialisták válsága Ausztria válsága legyen".
A szociáldemokraták feladták a közös kormányzást, utalt az SPÖ-nek az uniós politikában beállt álláspont-módosítására. Egyúttal jelezte, hogy ő lesz az ÖVP kancellárjelöltje. Szerinte a koalícióspartner ,,céltalan és vezetés nélküli" és ,,csak magával és nem az emberekkel foglalkozik". Az előrehozott választások jelentik ebből ,,a zsákutcából"a kivezető utat, magyarázta az alkancellár, utalt a ,,kormány cselekvőképtelenségére". A rendkívüli helyzet, rendkívüli lépéseket követel - nyilatkozta Molterer.
Werner Faymann, az új kijelölt SPÖ-vezető lesz a szocialisták kancellár-jelöltje. Alfred Gusenbauer az SPÖ elnökségi ülésén bejelentette, nem kíván kancellár-jelölt lenni. Szerinte a vezetői tandem - ő a kancellár, illetve Faymann a pártelnök - jó ötlet lett volna, de ehhez idő kellett volna. Az ÖVP kezdeményezése miatt azonban ezzel a lehetőséggel már nem élhetett. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-07-07 21:58:32, hétfő
|
| |
| |
Szili készülődik - elismert kormányzati csőd
A harmonikus társadalomkép és a fenntartható gazdaság kérdéseit vitatták meg szocialista politikusok és gazdasági szakemberek az MSZP frakció fenntartható fejlődés munkacsoportja által szervezett szakmai tanácskozáson vasárnap a Veszprém megyei Monoszlón. Szili Katalin hangsúlyozta: napi politikáról nem volt szó a tanácskozáson.
Az adó-, az egészségügyi és a nyugdíjreform tervezését, de a konkrét cselekvések befagyasztását javasolták a kormányhoz közel álló értelmiségiek hét végi tanácskozásán. Sőt, az MSZP fenntartható fejlődés elnevezésű munkacsoportjának eszmecseréjén nyíltan szó volt a "cigánykérdésről" is: egyetértés alakult ki abban, hogy a helyzetet nem lehet szociális ügyként kezelni, hanem kulturális és etnikai problémáról is szó van.
Szili Katalin magyarázata a párt belső ellenzékének monoszlói tanácskozásáról - és a valóság a Magyar Nemzet információi szerint.
http://hirklub.hu/?page=cikk&rovat=60&id=6096 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-07-07 21:55:11, hétfő
|
| |
| |
Buzik: egybegyűjtve
2008.07.07. 20:38
A szombati buzifelvonaglásról lehet olvasni hideget és persze meleget is, de ahogyan egy transzparensen is megfogalmazták: az anyai ölelés lehet meleg, ti buzik vagytok. Melegen ajánljuk tehát a hidegtálas, tojással dúsított buzifelvonaglás minden részletét.
Majdnem tökéletes történelmi dramaturgia jellemezte a szombati buzivonaglást, hiszen hosszú és igencsak heves előjáték alapozta meg. Néhány “élvonalbeli" politikus közreműködése és nyelvmunkája tetszett a buziknak, de aztán kevesebbet kaptak, mint amit vártak a nyelvbűvészkedés után. Ez ugye velünk is így kezdődött a gengszterváltással...
Az előjáték azon része, aminek nemcsak a füstje volt nagy, hanem a lángja is, a hazafiak közt nagy tetszést aratott. Egy buzibár és egy szaunának nevezett buzigyülekező felhevítése szolgált figyelmeztetésül a degeneráltaknak, hogy jobb lenne, ha meggondolnák magukat és nem piszkítanák be Budapestet gusztustalan vonaglásukkal.
Ilyen, mondhatni a szivárvány minden színében pompázó előjáték után kiderült, hogy a bohózatnak egyetlen komoly szereplője volt: az a tömeg, amelyik mindent megtett azért, hogy a buzik is lássák, senki nem nézi őket jó szemmel. Felkészültek tojásokkal, rohadt zöldségekkel, Molotov-koktélokkal és egész délután kinn álltak az utcán, hogy a természet gazdag áldásaiban részesítsék a buzikat. A többi résztvevő, a civil ruhásnak beöltözött zsernyákok, a herevédős droidok, a vonagló buzik inkább valamiféle groteszk "performanszhoz" hasonlítottak.
A buzik is kénytelenek voltak megtapasztalni, milyen az, amikor nemcsak ígérgetik a tetteket - mint pl. Demszky, hogy ő bizony ott lesz a buzivonagláson és forrón arcon csókolja az összeset, aztán valahogy nem mert kimenni -, hanem valóra is váltják. Szombaton olyan heves ostromban volt részük, amit egyhamar nem felejtenek el.
Egyesek, Elqúróval az élen, azzal hülyítik a nép hülyíthető részét, hogy a vonaglók és szimpatizánsaik többen vannak, az egészséges magyarok csak törpe kisebbség ebben az országban. Egyelőre ez még nem így van, ennek szép bizonyítékául szolgált a szombati tojáseső, és a sok bátor harcos sikeres csatái. “Meleg büszkeség" helyett a hazafiak számára szívmelengető nap lett a július 5-e, mert egyre több bátor férfi és nő vállalja fel azt a harcot a nemzetért, amit mindenki tud, hogy meg kell vívni. Sokan még mindig csak halogatják a tetteket, és csupán az egyre unalmasabbá váló nyelvbűvészkedést űzik, de a jelek bíztatóak, és egyre többen fognak a tettek (harc)mezejére lépni.
Ám alig tudtunk örülni a nyert csatáknak következett az utójáték, a Sabbath-ról visszatérő "politikusaink" rögtön ájvékolni kezdtek, a Fidesz szerint a MaSzoP képtelen megvédeni az állampolgárokat, ami igaz is, egyik párt sem tud minket megvédeni sajátmagától, a MaSzoP hatalmas győzelemről beszél, ami szintén igaz, csakhogy ők veszítettek. Természetesen a SzaDeSzosok megint megveretésükről hazudoztak össze-vissza, így próbálják alátámasztani, hogy patkány módjára surrantak ki a buzik mögül, amikor jött a hazafiak részéről az áldás.
http://elemer66.gportal.hu/gindex.php?pg=25471952&nid=4500031 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-07-07 21:52:48, hétfő
|
| |
| |
Andressew: "Itt mi itthon vagyunk és itt mi vagyunk itthon"
2008.07.07. 12:41
Jó Morvai Krisztina, félelemmel tisztelt asszonyom! Kegyelmet kérek! Néhány hete valaki elküldte nekem azt a levelet, amelyben Ön nagyon szigorúan megszidja a szocialistákat, akiket mindenféle bűnözőnek mond, és végül eltanácsolja őket az országból. Persze választhatnak: vagy ,,elhúzhatnak", ahogy Ön méltóztatik kifejezni, vagy vonuljanak be oda, ahol méltó helyük van: a börtönbe.
Mindezt - aktuálisan - azért, mert a szocialisták nem illő hangnemmel illeték a Jobbik és néhány ,,nemzeti érzelmű civil szervezet" trianoni megemlékezését.
Megállapítja, hogy a szocialisták még mindig ,,nyeregben érzik magukat", úgy véli, hogy szívesen lövetnének, majd megjegyzi: ,,Jó lenne, ha észrevennék: ez már egy másik Magyarország. Itt mi itthon vagyunk és itt MI VAGYUNK ITTHON. Felemeljük a fejünket, nem reszketünk önöktől."
Nem hittem el, hogy ezt Ön írta, provokációnak vagy szatírának gondoltam, amelyben valaki Önt, a tanult, bár néha kétségkívül izgatóan vérmes jogásznőt akarja kifigurázni. Főleg ez a ,,Itt mi itthon vagyunk és itt MI VAGYUNK ITTHON" volt gyanús, mert nem gondoltam, hogy ezt a tréfás szójátékfélét, amit azelőtt ostobaságnak gondoltam, megint elsüti egy olyan stílusfenomén, mint Ön. De úgy látszik, az írás valódi, és ebből nekem is le kell vonnom bizonyos következtetéseket.
Úgy néz ki, hogy - politikai, erkölcsi értelemben - halott vagyok.
Éppen azért bátorkodom illő tisztelettel írni Önnek, mert egyre lesunytabb fejjel búslakodom, és - bár ez férfiatlan és nevetséges, pláne egy olyan csodálatos asszony előtt megvallani, mint Ön - bizony reszketek.
Láttam egy műsort, amelyben Ön teljes igéző valójában nyilatkozott a kiváló riporternek, bizonyos Pörzse Sándornak, akit sajnos egyszer nagyon megbántottam, de már igen bánom. Mert olvastam a Jobbik vezérének nyilatkozatát, miszerint ezt a kiváló, mélyen magyar dehogymákonynáci embert kormánypozícióban szeretnék látni. Nyilván valami őrző poszton: megvan hozzá a serege. És abból az interjúból meg éppen az derült ki, hogy Pörzse Sándor szerint meg Ön lenne jó, bizony: az igazságügyek miniszterének.
Nagyon csodálkoznék, ha egy olyan kiváló szakmai fölkészültségű, az igazságért mindenkinél elkötelezettebb, ráadásul aranyszájú asszonyt, mint Ön Orbán Viktor nélkülözni tudná előre bejelentett bosszúálló kormányából.
Érzem, hogy szorul a hurok. Félve kérdem: a börtön csak a szocialista párt tagjaira vonatkozik, vagy azokra is, akik bármilyen módon kifejezték, hogy inkább őket támogatják, mint mondjuk Orbán Viktort, pláne a Jobbikot? Azokról nem is beszélve, akik például megpróbálták nevetségessé tenni a dehogyfasiszta Jobbik egyik intézményét, a boldogságos, kirándulós, gazszedő, dehogynáci Magyar Gárdát. (A szimpla fasisztázás és lenácizás már túl unalmas volt? ,,Dehogyfasiszta", ,,dehogynáci" - úgy látszik ez az új szlogen. A szerk.)
Azért kérdezem, mert az az igazság, hogy nincs hova mennem. Nagyon szeretem ezt az országot, és bizony öreg is vagyok már. Sose tudtam elmenni innen. Csakugyan kétségbe esve kérdezem: hova menjünk? Mielőtt rávágja, hogy Izraelbe: mi van, ha valaki nem zsidó?
Biztos befogadna Románia, Szlovákia vagy Bosznia - de távolabb úgyse mennék, mert megszakadna a szívem. És félve meg kell kérdeznem azt is, hogy a gyerekeimet is vinnem kell-e? Polgár Tamás, aki Tomcat néven is ismert, Önhöz hasonlóan, sőt Önnel szövetségben lánglelkű dehogynáci forradalmár, jó szándékkal figyelmeztetett, hogy még az ötéves gyerekeket is föl fogják akasztani. Komolyan kell ezt venni, vagy ez afféle tréfás túlzás?
Nem lehetne, hogy valami alkut kössünk? Sokat tudok. Mi lenne, ha mindent leírnék Németh Péterről, Horváth Istvánról, Dési Jánosról? Mert az az igazság, hogy amikor bíráló megjegyzéseket tettem a nagytiszteletű Orbán Viktorról, például, akkor mindig parancsra cselekedtem.
Nagyon sokat tudok Sebes Györgyről, Szász Istvánról és Veress Jenőről. Egyik se olvas Wass Albertet, hogy mást ne mondjak. Várkonyi Tiborról olyanokat tudok, hogy el se tudná képzelni. Most volt 84 éves, de még elüldögélhet pár évet. Úgy kell neki! Ahelyett, hogy élvezné a nem túl magas, de annál érdemtelenebb nyugdíját, nézegetné a francia becsületrendjét, hallgatná a hülye operáit, írogatott itten. Még Ön ellen is, tiszteletlenül. Ma már belátom, hogy azonnal ki kellett volna rúgnom, amikor ide menekült a lassan elnyomorodó Magyar Hírlaptól, legalább a szobámból.
Vagy mi lenne, ha összeírnám, ki a zsidó a környéken? Nem, inkább így fogalmazom: a MAGUKFAJTA. Nem Önre értem ezt a MAGUK-at, hanem MAGUNKRA, bár én nem tartozom már hozzánk. Szóval az ilyen ,,sorstalanok", ahogy a gój motorosok mondják igen szellemesen. (Őket, a Jobbik ,,nehézlovasságát" - amint azt a párt egyik szónoka nemrégiben megjegyezte -, bizony őket is megsértettem, és kétségbeesetten keresem a lehetőséget, hogy bocsánatot kérjek főnöküktől az igazán méltóságteljes Wehrmacht-sisakos Imi Bluestól.) Tudom, hogy Ön nem antiszemita, de én hadd legyek egy kicsit.
Nyilván nem úszom meg annyival, hogy másokat besúgok, meg kell magyaráznom, miképpen tévelyegtem el.
Védekezésképpen annyit tudok fölhozni, hogy a jó szándék vezérelt. Én ostoba, azt hittem, hogy azt kell támogatnom, akinek legalább valami jövőképe van. Vizsgálgattam Gyurcsány és Orbán múltját, megnyilatkozásait, és arra a következtetésre jutottam, hogy mintha Gyurcsánynak legalább valami víziója lenne arról, hogy milyen országot szeretne. Orbánról inkább csak azt tudtam meg, hogy ő mit nem szeretne. És mivel nagyjából mindent nem szeretne, én meg azért mégiscsak szeretnék ezt-azt, nem tudtam Őt választani.
Vizsgálgattam a múltjukat, a gazdasági gyarapodásukat is, és arra a következtetésre jutottam, hogy mindketten hajlamosak ugyan a simliskedésre, ám kettőjük közül Gyurcsány akkor élt bizonyos ,,lehetőségekkel", amikor még nem kezdte meg üdvmunkáját a magas politikai életben, Orbán pedig miniszterelnökként lett szőlőbányász - így Gyurcsány mellett döntöttem. Nyilván tévedtem, bánom is nagyon.
Annyira buta voltam! Mélységes, pökhendi elfogultságomban odáig merészkedtem, hogy össze mertem hasonlítani Gyurcsányt és Orbánt abból a szempontból is, hogy milyen viszonyban állnak a törvényességgel. Mert úgy véltem, az a helyes, ha azt a vezért támogatom, aki legalább a törvényesség látszatára ad. Töredelmesen be kell vallanom, hogy még a múlt héten is abban a tudatban éltem, hogy például a monoki törvénytelen önkormányzati határozatok abból következnek, ahogy a jobboldal és vezére a törvényesség kérdését kezeli. A jobboldal elpofátlanodásának folyamata akkor kezdődött, amikor az úgynevezett szerverbetörési ügy után Rogán Antal nem került bíróság elé, hanem egy polgármesteri székbe menekülhetett. Vagy amikor Orbán Viktor kampánycsendes törvénysértésre biztatta az embereit, és osztjónapozott egyet a végén, és senki nem állt föl, hogy azt mondja neki: akkor ennyi volt. Ez a szemlélet tette természetessé az úgynevezett turulügyet, a kordonbontó garázdálkodást, az önkényes vizitdíjnemszedést, hogy csak néhány példát mondjak. Azt gondoltam, hogy aki a legnagyobb ellenzéki párt vezéreként teljesen természetesnek tekinti az alkotmány és a törvény megsértését, az nem lenne jó miniszterelnöknek sem. Ráadásul, nyilván fejletlen hazafiúi érzelmeim miatt, azt is fölhoztam magamban Orbán ellen, hogy árpádsávos zászlók alatt szónokolt, és még nagymagyarországos matricát is viselt a magánautóján. És ezt én ostoba, betegesen nyegle, politikushoz méltatlan, cinikus tahóságnak értékeltem.
Elvakultságomban odáig merészkedtem, hogy Gyurcsány őszödi beszédéből nem a hazugságot és a hazagyalázó káromkodásokat hallottam ki, hanem a megtisztulás vágyát, lehetőségét véltem fölfedezni.
Még akkor sem ébredtem föl, amikor a forradalmárok többórás harc után végre bejutottak a televízió székházának büféjébe. Nyomorult, emberbőrű állatoknak láttam őket, és szégyenkeztem miattuk, ahelyett, hogy fölismertem volna bennük a lánglelkű ötvenhatosok méltó unokáit. Mint ahogy a budapesti utcai harcok láttán is odáig merészkedtem, hogy előbb sajnáltam a megsebesített rendőrök százait, mint azokat a forradalmárokat, akik a válaszcsapásokban megsérültek. Nem vettem észre, hogy amit szabad a forradalmárnak, az tilos a rend őrének. Az erőszak nem szülhet erőszakot! A rendőrt nem könnygázzal, hanem virággal és belga csokival, magyarhuszáros mézeskaláccsal kell fölszerelni, hogy ne legyőzze, hanem szelídítse az ellene támadót.
Be kell vallanom, őszintén, szorongva szégyenkeztem attól, amit a Kossuth téren kellett végig néznem. Zavaros félhülyéket, a minden baj idején előbújó söpredéket láttam azokban az igaz hazafiakban, kik ott táboroztak, civakodtak, ordítoztak, vérbaromságokról szónokoltak és önfeledten kalmárkodtak, szartak és hugyoztak.
Nem is folytatom. Minek? Majd részletes vallomást teszek, ha kihallgatnak. Remélem, nem vernek, bár nyilván megérdemelném. De talán elég büntetés nekem, hogy rettenetes furdalás tépi, szaggatja a lelkemet. Hogyan tehetném jóvá, amit szóval, tettel és cselekedettel vétkeztem Ön, Önök, a Magukfajták ellen?
Nem azt mondom, hogy jó lennék afféle ,,magunkfajta" házfelügyelőfélének a szellemi életben, mert miért bíznának bennem, de tényleg sokat tudok. Nem kérek mást, csak annyit, hogy ne kelljen elhagynom a hazámat és ne üljek többet egy évnél. És a gyerekeimet hagyják békén. Ugye nem adják őket Tomcat kezeire?
Csak ennyit kér Öntől, alázatosan, keresztényi irgalmában bízva szegény
Andrassew Iván
2008. július 3.
http://elemer66.gportal.hu/gindex.php?pg=25471952&nid=4498782 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-07-07 21:46:04, hétfő
|
| |
| |
Vajon ki a felelős...? - Morvai Krisztina nyílt levele az Európai Parlament elnökéhez
2008.07.07. 12:03
Felháborodással és kétségbeesve vettem tudomásul, hogy emberek élete forog veszélyben, ha kiállnak jogaik mellett - jelentette ki Lévai Katalin, a Magyar Szocialista Párt képviselője július 5-én, a budapesti meleg büszkeség napi felvonulást követően, elnök úr és az Európai Parlament támogatását kérve.
Hasonló kétségbeesést és felháborodást éltem meg szintén a magyar fővárosban 2006. október 23-án, amikor több ezer - azonosítószám nélküli, símaszkos - rendőr brutális terrorral, egyebek mellett 14 ember szemen lövésével, lovasrendőri rohammal, idős, védtelen emberek földre teperésével és összerugdosásával vetett véget a legnagyobb ellenzéki párt által rendezett megemlékező gyűlésnek.
Mint kiderült, már egy hónappal előbb elkezdődött a választóinak baloldali értékeket hazudó, de minden ízében neoliberális, neokonzervatív kormány ámokfutása. A hazugságaik ellen békésen tüntetők tömegeit verték véresre a nyílt utcán, s mintegy félezren kerültek önkényes letartóztatásba, ahol embertelen módszerekkel kínozták őket. Hiába fordultunk azonban mindezek miatt panasszal az Európai Parlamenthez és az unióhoz. Hiába tudattuk Európával, hogy a szocialista-szabad demokrata kormány által irányított rendőrség vérbe fojtotta az 1956. évi magyar forradalom ötvenedik évfordulóját. Több száz ember önkényes bebörtönzése és megkínzása, illetve a békés rendezvény brutális szétverése nem érte el az unió ingerküszöbét, mindezt Magyarország belügyének tekintették. A kormány azóta sem kért bocsánatot az áldozatoktól, nem részesítette őket kártérítésben, s azóta sem vonta felelősségre az elkövetőket - hívja fel a figyelmet a büntetőjogász.
A hazugságkormány ellen azóta is rendszeresek a demonstrációk, s bár a szemkilövések és kirívó rendőri brutalitások megszűntek, a tömeges önkényes előállítások folytatódnak. A magyar emberek túlnyomó többsége - minden közvélemény-kutatás szerint - gyűlöli a népnyúzó kormányt, de semmi esély nem mutatkozik arra, hogy demokratikus úton távolítsuk el a hatalomból az országot kifosztókat, szegénységbe taszítókat. Nem tudok róla, hogy akár Lévai Katalin képviselő asszony, akár a szocialisták vagy a liberálisok más képviselője felemelte volna a szavát a magyarországi kirívó súlyú emberi jogi jogsértések miatt, vagy bármilyen erőfeszítést tett volna a felelősségre vonás, illetve az áldozatokat megillető kártérítés érdekében.
Az utcai brutalitást, a közéleti személyiségek, így parlamenti képviselők elleni erőszakot Lévai képviselő asszony kormánya tette elfogadható, sőt mulatságos dologgá Magyarországon. Amikor a 2006. október 23-i rendőrterrort követően Révész Máriusz, a Fidesz országgyűlési képviselője bekötözve, súlyos sérüléseivel megjelent a parlament ülésén, és beszámolt a több száz súlyos sérülést okozó brutális rendőrterrorról, Kuncze Gábor kormánypárti frakcióvezető, volt belügyminiszter gúnyos viccelődéssel reagált, amit harsány kacagás követett Lévai képviselő asszony elvtársainak padsoraiból. Akik megteremtették a verekedés, a szemkilövés, az utcai erőszak kulturáját a XXI. században egy európai uniós országban, miért csodálkoznak, ha a folyamatosan megalázott, emberi jogaiban rendszeresen megsértett nép néhány feltüzelt polgára ezúttal őket bántalmazta? S miért az uniótól várnak segítséget, amikor ugyanez az unió egyszer már világossá tette: nem kíván beleszólni abba, hogyan aláznak meg, bántalmaznak és sértenek meg alapvető emberi jogaikban magyar állampolgárokat Budapest utcáin?
Mint emberi jogokkal foglalkozó jogász, aki - egyebek mellett - a melegekkel szembeni diszkrimináció ellen Magyarországon a rendszerváltást követően elsők között emelte fel a szavát, úgy gondolom, hogy a tolerancia elérésére a büntetlenül maradt rendőri terror, a szemkilövés és a mély hallgatás nem megfelelő eszköz.
Kérem elnök urat és az Európai Parlamentet, hogy hasson oda: szűnjenek meg Magyarországon az emberi jogokat durván sértő hatalmi megnyilvánulások, így a tömeges előállítások, a véleménynyilvánítási szabadságot, gyülekezési jogot gyakorló polgárok folyamatos terrorizálása. Hasonlóképpen kérem, hassanak oda, hogy a 2006. őszi tömeges rendőri brutalitások és önkényes bebörtönzések miatt Lévai képviselő asszony kormánya kérjen végre bocsánatot, hasson oda, hogy az elkövetőket felelősségre vonják, és az áldozatokat kártérítésben részesítsék. Enélkül a feszültség Magyarországon tovább fog nőni, s a jelenlegi kormány által bevezetett és elfogadhatónak nyilvánított utcai erőszak nemcsak a kisebbségeket, de a politikusokat, közéleti szereplőket is félelemben fogja tartani.
Dr. Morvai Krisztina
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-07-07 21:34:00, hétfő
|
| |
| |
A "Charta-mozgalom" leporolva
2008.07.07. 13:40 zero
Egy rövid történeti áttekintés, mielőtt megérkeznénk 2008. július 6.-ához: A Demokratikus Charta nevű mozgalom 1991. szeptember 26-án alakult. A kezdeményezői az SZDSZ politikusa voltak, de mint magánszemélyek vettek részt a mozgalomban.
"A Charta nem konkrét pártpolitikai célok összefogására jött létre, hanem a demokrácia elkötelezettjei így próbáltak védekezni a szélsőjobb térnyerése ellen. Az első nyilatkozatot huszon-valahányan írták alá, és közülük csak hárman voltak hivatásos politikusok" - Pető Iván
Az első nyilatkozat aláírói közül egy-egy személy képviselte az ellenzéket: Pető Iván az SZDSZ-t, Fodor Gábor a Fideszt és Vitányi Iván az MSZP-t. Rajtuk kívül szerepelt a listán többek között Konrád György, Kornis Mihály, Jancsó Miklós és Farkasházy Tivadar aláírása is. A Fidesz később kiszállt.
"Sorsfordító pillanat volt a Charta megalakulása. Az SZDSZ ekkor csinált legitim pártot az MSZMP-ből, illetve utódjából. Megdöbbentett, hogy a harcosan antikommunista SZDSZ eldobta elveit. 1992-re nyilvánvalóvá vált, a magyar politikatörténet egyik legszégyenteljesebb eseménye a Charta működése. Az SZDSZ és az MSZP sorsa azóta összefonódott, ők már párosan járnak, mint a vonatsín, de a sínpár a végén egybefolyik, és az SZDSZ megszűnik." - Horváth Balázs, MDF
Farkasházy szerint civil szerveződés volt:
"Spontán szerveződés volt, egyáltalán nem a hivatásos politikusok játszották a főszerepet. A Charta civil kezdeményezés volt. Arra törekedtünk, hogy a tüntetéseken se legyenek párttranszprensek, sokan épp azért jöttek el, mert nem pártrendezvényről volt szó."
Ugorjunk cirka 16 évet előre az időben. Sok víz lefolyt a Dunán, az MSZP-SZDSZ akkori közeledése végül 10 év közös kormányzást hozott. Ám most súlyos viszály van a felek között. De a fránya 2009-es költségvetést csak meg kellene szavazni, vagy Zorbán jön vissza a hatalomba. Valahogy megint össze kellene hozni a 2 pártot. De mi lehet az, ami újra össze tudná kovácsolni az elvált házaspárt. Ofcourse: a nácik, mi más?!
Poroljuk le a régi terveket, töltsük be újra a Charta CD-ét a lejátszóba, oszt hadd szóljon újra a régi lemez ...
Na igen, de csak úgy - ok nélkül - nem lehet elindítani egy ilyen mozgalmat. Ahhoz fasiszta veszély kell. A nácik a kertek alatt. A nácik a Duna mellett. Nácik mindenhol. Ha ez idáig mindig működött, miért ne használjuk ki n+1-ik alkalommal is? A melegfelvonulás elleni támadás, melyet minden normális magyar állampolgár elítél, jobb vagy baloldalról egyaránt, kapóra jött a miniszterelnök-pártelnöknek. Kiállt az Országgyűlés lépcsőjére, a szép vasárnapi napsütésben, és belevágott: "szélsőségek, az indulatok, az intolerancia elleni jogos nemzeti önvédelmet is kezdeményezett, egy Magyar Charta formájában, amelynek gyűlést hirdetett szeptember 6-ára."
Ki kormányoz 6 éve? Ki a minszterelnök 4 éve? Kinek a feladata megfelelő törvényeket hozni? Kinek a feladata a törvényeket betartatni? Kinek a feladata a közrend és az állampolgárok biztonságát Kesznyétentől Budapestig megvédeni? Kinek a feladata megfelelően működtetni a rendőrséget, ügyészséget? Ki a főnöke az "Új Rend" kormánybiztosnak? Nem "csártásat" kellene játszadozni, hanem tenni kellene a dolgunkat, tiszetelt miniszterelnök úr. És kurvára nem bársonyosan kellene ...
Maximális egyetértek Dobrovits Mihály történész írásával a hvg.hu-n:
"A magyar állam ... szabályosan menekül a közfeladatai ellátása elől. Jelen esetben azon feladata elől, hogy szavatolja állampolgárai és tisztviselői biztonságát. Az ő feladata lenne garantálni a törvényes rendet és a közbiztonságot. A magyar politikai abszurd sajátos paradoxona, hogy a kormány és feje éppen azok mellett és azokkal együtt kíván civil szerveződést indítva fellépni, akiket a közhatalom képviselőjeként legalább két éve képtelen a mind durvább szélsőjobboldali atrocitásoktól megvédeni."
A több száz súlyos bűncselekményt elkövető személyek közül csak 12 ellen folytat az ügyészség eljárást, hivatalos személy elleni erőszak bűntette elkövetése megalapozott gyanúja miatt. Másik 15 személy ellen a rendőrség indított eljárást szabálysértések miatt (garázdaság, közbiztonságra különösen veszélyes eszközzel kapcsolatos szabálysértés, jogszerű intézkedéssel szembeni engedetlenség, valamint személyi igazolvánnyal kapcsolatos szabálysértés miatt is)
Hát ez egy nagy lóf*sz! Molotov-koktélt dobni rendőrökre(!) garázdaság? Ha rendőrrel találkozol, 2 dolgot mondhatsz neki: 1, Jó napot biztos úr! 2, Jó napot biztos úr, máris adom a személyi igazolványomat...Molotov-koktél nincs köztük!
Ez lenne a nagy visszatartó erő? Kapni 50 000 ft pénzbírságot? Gyilkossági kísérlet hivatalos személy ellen, 5 év letöltendő fogház és minden ítélethirdetést leadni a Híradóban este. A 4.-5. ilyen ítélet után a delikvens kétszer-háromszor is megrágná a borsónyi agyában, hogy eldobja, főleg a rendőrökre.
Ma, ebben az országban mindenféle súlyos következmény nélkül lehet rendőrkocsit összetörni, Molotov-koktált dobálni, rendőröket a nyílt színen, a kamerák előtt(!) összeverni?
Ezt látva lent a végeken, a falvakban, a lopni induló honfitársunk vajon mire gondolhat? Röhög egy jóízűt, ejnye, az idióta pestiek, oszt levesz egy nagyobb zsákot az ellopandó uborkának ...
Gyurcsány egy mondatával egyet értek: ELÉG VOLT!
Ahogy a Reakció is írta, ha "békét szeretne, a legjobb talán az lenne, ha először ő lépne. Lefelé."
http://vastagbor.blog.hu/2008/07/07/a_charta_leporolva |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/4 oldal
|
Bejegyzések száma: 30
|
|
|
|
2008. Július
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
653 db bejegyzés |
| e év: |
10632 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 3010
- e Hét: 13277
- e Hónap: 24388
- e Év: 177884
|
|
|
Offline
