Belépés
furaila.blog.xfree.hu
"Nem az a fontos, hogy milyen iskolákat végeztél, hogy mit dolgozol, hanem hogy milyen EMBER vagy!" BMI ******
2005.10.25
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 3 
Egymás összeláncolása
  2008-09-28 11:37:12, vasárnap
 
  Egymás összeláncolása - polgári engedetlenség

Tisztelt Honfitársak!

Készülünk egy akcióra, amihez a támogatásodat- támogatásotokat szeretnénk kérni. Remélhetőleg az általunk képzelt demonstrációs forma újra alkalmat teremt az emberek számára, hogy hatásos, de mégis békés jellegét látva újra utcára merjenek jönni.
A Koppány Csoport arra készül, hogy nyílt színen egymás összeláncolásával tiltakozzon a hatalom eddigi nemzetölő politikája ellen, vagyis a ,,hazugság politikája" ellen. Ehhez azonban a ,,TE" segítséged elengedhetetlen. Mi nem félünk, eddig sem féltünk, azonban hiába kiállásunk, ha nem kapunk tőled, tőletek támogatást. Kérésünk kétféle támogatásra irányul:

1. Aki szeretne az összeláncolásban részt venni az jelezze ebbéli szándékát. Az akcióban a Koppány Csoport tagjai, valamint a MOVE tagjai vennének részt. Az akcióhoz elegendő 15-20 fő, de ha több elszánt ember van, az hatásosabb.
Előre jelezzük, hogy mind az összeláncolás mind az utána esedékes rendőri előállítás (előállítás biztosan lesz ) békés jellegét meg kell, őrizze még akkor is, ha a hatóság erőszakot alkalmaz. Békés magatartásunk ad hitelességet az eseménynek. A Média garantáltan nagy létszámban jelen lesz, és egyenes adásban fogja közvetíteni az eseményt. Remélhetőleg sikerül az NJA jogvédőit az eseményre meghívni

2. A résztvevők (összeláncoló) nagy valószínűség szerint pénzbírságot kapnak. Az egyes ember számára a szokásos 20-30 ezer forintos összeg is sok. Azonban közös teherviseléssel már nem. Ez nem jelent többet egy ember részére, mint 500-1000 forint. Aki tehát az összeláncolásban nem akar, részt venni azt tiszteletben tartjuk. Kérjük viszont, hogy az eseményt követően segítsen anyagilag nekünk. Segítségetek esetén az akciókat tovább folytatjuk, ha nem támogattok, bennünket nem tudunk több bírságot vállalni.

3. Bizonyára sokan azt mondják, a fenti akciót titokban kell végrehajtani, illetve az előzetes terjesztés hiba. Ne gondoljátok. Eddig is a nyilvánosság védett meg attól, hogy komolyabb vádakat tudjanak ellenünk kreálni. Természetesen az esemény időpontjáról, annak kivitelezéséről csak az abban résztvevők fognak tudni.
A toborzás és a támogatás kérése lehet nyilvános. Aki tehát többet szeretne tenni utcai vonulások helyett, ami természetesen szintén hasznos, az jelentkezzen! A jelentkezők közös megbeszélésen vitatják meg az időpontot és a helyszínt, valamint a kivitelezés formáját. Lehetőség szerint, akiről lehet, informálódunk, hogy véletlen se épüljön be a hatalomból közénk valaki.

4. Mit kell tennem, ha szeretnék részt venni az akcióban?
Mindenek előtt jól gondold át. Ha átgondoltad, akkor jelentkezz a magyarnemzetertmozgalom@gmail.com email címen, majd erősítsd meg 06-20-916-0029-es telefonszámon is. Telefonon keresztül az akcióról információkat adni nem tudunk. Jelentkezésed után a megadott elérhetőségeden értesíteni fogunk egy közös találkozóról, ahol a csoport átbeszéli a részleteket.

5. Bűncselekmény vajon a polgári engedetlenség?
Egyértelműen nem. Szabálysértésért vihet csak be a hatóság, és pár órát tarthat csak bent. Ezután el kell engedniük. A fogdában szabályok vannak. A hatóságnak minden estben adnia kell erről tájékoztatót. Ebben benne vannak a jogok is és az, hogy mennyit tarthat bent, illetve mire jogosult az őrizetes.

6. Mi az a polgári engedetlenség?
A polgári engedetlenség egy merőben más tiltakozási forma, mint azt megszoktuk. Más országokban múltja van. Nálunk inkább csak demonstrációk vannak, amiket a média figyelemre sem méltat. Ezt a tiltakozási formát azonban mindenképpen figyelemmel kísérné, sőt, nagy valószínűség szerint (ahogy azt jelezték is) adásba is adnák. Más országokban ezzel a tiltakozási formával eredményeket értek el.
A polgári engedetlenség leismertebb formája az egymás összeláncolása adott helyen.

7. Alkalmazzunk erőszakot?
Semmi esetre sem! Hitelét veszítené a cél, amiért kiállunk. A polgári engedetlenség békés jellegű. Összeláncolás esetekor hagyni kell, amíg a hatóság lebontja láncainkat és nem szabad ellenállni a lebilincselésnek. Mindenképpen őrizetbe fognak venni. Aki a csoportban erőszakhoz folyamodik, azt provokátornak tekintjük.

Itt az ideje, hogy elkezdődjön végre az igazi ellenállás! Jelentkezz!

Balogh Béla
Koppány Csoport.
Magyar Nemzetért Mozgalom
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Sokba került ez nekünk!
  2008-09-28 11:00:28, vasárnap
 
  Visszaemlékezés: JESZENSZKY GÉZA - EGY ROKON A DEMOKRÁCIÁBÓL
Dátum: 2008. szeptember 19. péntek, 08:37


,,Hogyan fogadta volna a magyar társadalom, ha az 1990-ben megválasztott Országgyűlés törvényben zárta volna ki a nép által megválasztott tagjait: Pozsgayt, Németh Miklóst, Szűröst és Horn Gyulát? Vagy eltiltotta volna a politikai tevékenységtől az utolsó kommunista kormány olyan tagjait, mint Glatz Ferenc, Kulcsár, Békesi vagy Csehák Judit? Ezeket a személyeket az akkori magyar társadalom nem tekintette bűnösöknek. Még az 56-os sortüzek fellelhető felelőseinek perbe fogását sem fogadta egyértelmű egyetértés..." - E sorokat a Túróc vármegyéből származó nagyjeszeni Jeszenszky család sarja, a demokratikus Magyarország 1990-1994 között (nyilvánvalóan a nép akaratából) külügyminiszteri posztot betöltött politikusa, Jeszenszky Géza intézte a Szárszói Konferencia vendégeihez, 2008. augusztusában.

Önéletrajzai

Önéletrajzaiban, mert néhányat a korszellemnek és az éppen regnáló pártvezetésnek illő volt szőrmentén megfogalmazni, így utólag jócskán találunk ellentmondásokat. - ,,Ott voltam az 1987-es lakiteleki találkozón, majd 1988-ban a Magyar Demokrata Fórum alapító tagja lettem..." - olvasható a Wikipédiában, ugyanakkor a Ki Kicsoda Magyar és Nemzetközi Lexikon oldalain már 1987-re datálja alapító tagságát az MDF-ben és 1988. őszén az országos választmány tagja. Politikai meggyőződésének kialakulásában - négy évtized múltán - nagy szerepet játszott az 1956-os magyar forradalom, mint írta ,,az eseményekben fegyvertelenül vett részt". Ebben az epizódban valóban lehetett némi igazság, hiszen az ,,események" idején tizenöt éves volt Antall József osztályfőnök úr diákja a Toldy Gimnáziumban, és oda azért fegyvert nem vihetett be. - A legendák szerint 1957-ben, a forradalom kitörésének első évfordulóján ,,néma tüntetést", azaz csöndes megemlékezést tartottak s ezért az egész osztályt eltíltották az egyetemi felvételitől, ámde az ,,események" 50. évfordulóján megjelent lexikon oldalain már az olvasható, hogy hősünk az ELTE BTK. Történelem-angol szakára mégis felvételt nyert, sőt, a diploma megszerzése után tíz évvel a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem adjunktusa lett és lehetett. - A kádári kompromisszumokba belesímulás következő állomásaiként értékelhető, hogy ugyanezen a Marx Károlyról elnevezett egyetemen tanszékvezetői megbízást kapott, miközben 1984 és 1986 között a kommunista diktatúra lehetővé tette számára, hogy egy kaliforniai egyetemen (Santa Barbara) tanítson..., sőt, 1984-ben illetve 1986-ban tudományos értekezéseket (,,The Outlines of the History of International Relations" - ,,Az elveszett presztizs. Magyarország megítélésének megváltozása Nagy-Britanniában, 1894-1918") tehetett közzé, mely tevékenységeket az önkényuralom ellenségei számára emlékezetem szerint nemigen engedélyezték a nyolcvanas években.

A család

1994. tavaszán, még az országgyűlési választások előtt, beszélgettem a külügyminiszter fiával, Jeszenszky Zsolttal, aki a lexikonok száraz tényeinél életszerűbben avatott bele a család, Antall József és Jeszenszky Géza életébe.

,,1990 előtt úgy éltünk, mint az értelmiségi családok általában. Nem éheztünk, nem nélkülöztünk, nem szenvedtünk hiányt semmiben. Telkünk, nyaralónk akkor sem volt, jelenleg sincs. Mi, a család, nem voltunk üldözöttek és nem voltunk ellenállók a régi rendszerben. - 1984 és 1986 között apám vendégtanárként két évig az Egyesült Államokban dolgozott, de ha éppen itthon éltünk, akkor is egy-egy hetet Ausztriában, Szlovákiában töltöttünk sítáborokban, hosszú éveken át ezek a programok jelentették a család pihenését. Azt hiszem nem voltunk gazdagok - igaz, szegények sem - apám a Közgázon tanított, anyám az Országos Széchenyi Könyvtárban dolgozott, fizetéseik bőven fedezték a kiadásainkat. Pesze, pletykákat mostanában is lehet hallani arról, hogy apám az egyetemen valamiféle fontos állampárti funkciót töltött volna be, de azt hiszem, ezek a híresztelések többnyire nem igazak. - Én magam a régi rendszerben sohasem éreztem üldöztetést, és ugyanezt mondhatom el a családunk mind a négy tagjáról is.

Apámnak talán volt ilyen élménye - közjátéknak is nevezhetjük - középiskolás korában. A hatvanas évek elején néma tüntetést rendeztek az iskolában, a folyosón... Két éven át, ezt követően, senkit sem vettek fel osztályukból az egyetemre. Apám az érettségi után szennyvíztisztítóként dolgozott - de mártír, ellenálló, az nem volt. A középiskolás története nem jelenthet bizonyítványt számára. Ezt sokan megtették akkoriban. A tavaly meghalt miniszterelnök, Antall József, anyámnak a nagybátyja, a néhai kormányfő édesanyja az én dédnagymamám volt, ő is az elmúlt évben húnyt el. A hallgatagnak tűnt miniszterelnök a magánéletben rettentően jópofa volt, az egyik oldaláról a másikra dőlt az, aki hallgatta. Jó bemondásai voltak, szellemesen, kötetlenül beszélgetett mindenféle témáról, kiváló és értelmes embernek ismertem. Miután miniszterelnök lett, a nagyobb ünnepek, együttünneplések jelentősen megritkultak. 1990 után gyakorlatilag megszűntünk klasszikus értelemben vett család lenni...

- A politikai életünk egyéb szereplőit is figyelve, sokról nincs jó véleményem. Göncz Árpád a sajtónak köszönheti a róla kialakult jó képet, de szerintem közhely- és frázispufogtató, Torgyán József dr. abszolút demagóg, Csurka István, ahogy én megismertem, belső bizonytalanságban szenved, ezért harsányan fejezi ki magát - ráerölteti másokra a véleményét. A Fidesz olyan fiatalok gyülekezete, akik a V betűre formált ujjaikon kívűl még semmit sem mutattak fel, vezetőik nagy részében apáik vére folyik - amúgy politikai értelemben is..."

Jeszenszky Géza a rendszerváltozásról

Mit akart 1989 nyarán a magyar értelmiség?... - kérdezte Jeszenszky Géza néhány héttel ezelőtt a Szárszói Konferenciához és a hozzám is eljuttatott levelében. A polgári kormány egykori külügyminisztere négyoldalas levelében egyetlen sort sem írt a munkásságról, azokról a tömegekről, akik 1988-ban az utcákra vonultak és méginkább hallgatott azokról a tízezrekről, akik politikai üldöztetéseket szenvedtek el az önkényuralom idején, vagy akiket bebörtönöztek eszméik vállalásáért.

,,Demokráciát, többpártrendszert, piacgazdaságot, a szovjet függésből történő szabadulást akartuk. - A puha diktatúra, fusizás, hálapénz, öncenzúra, a három T helyett a szabadságot, magántulajdont, szabad gazdasági versenyt, szabad sajtót, társadalmi szolidaritást. - Mindezt akartuk és mindezt meghozta a rendszerváltozás. Forradalmat, vérontást, akasztásokat 1989/90-ben senki sem követelt, senki sem kívánt (hangosan legalábbis nem.) Akkoriban büszkeséggel mondta mindenki, hogy egyetlen pofon sem csattant el... A bűnösöket is megvédtük a népharagtól, készülve a törvényes felelősségre vonásra. Na, erre mondják, hogy ez maradt el. Nem igaz, hogy ezt Antall és kormánya nem akarta. Akarta. Csak a legtöbb esetben hiányzott a jogalap, az Alkotmánybíróság elvetette az igazságtételi csomagot, betű szerint ragaszkodott az elévüléshez. A nép többsége ezzel értett egyet, nem Zétényi Zsolttal vagy Kónya Imrével."

Az amerikai csapatból - saját meghatározásuk szerint a Deák Ferenc Polgári Internetes Levelező Kör és Orbán Viktor Barátai - egyik vezéralakja, dr. Fodor András Attila genetikus, egyetemi tanár és az 1990-es országgyűlés MDF-es képviselője az alábbiakkal egészítette ki Jeszenszky Géza levelét:

,,Torgyán József a kommunista párt megbízásából került a Kisgazdapártba, azzal a pártfeladattal, hogy azt szétverje. Nagy jutalmat kaphatott, amiért azt a munkát véghez is vitte... - Antall József ezért is nem állt vele szóba, hanem a 'káderlapját' megmutatta, amikor miniszteri tárcáért kuncsorgott. Orbán kénytelen volt Torgyán pártjával koalícióra lépni, másképp a vörös fasiszták 1998 után további évekre a hatalomban maradtak volna, s ma tudjuk csak igazán, mit is jelentett volna ez. Sokba került Orbánnak ez a kényszerű koalíció, de nem volt más választása..."

Budapest, 2008. szeptember 19.

Szemenyei-Kiss Tamás magyarorszag.ma

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Hangot kell váltanunk!
  2008-09-28 10:52:14, vasárnap
 
  Kedves Magunkfajták!

Hangot váltunk!Végre újra működik a Barikád és benne a mi kis rovatunk. Remélem, még nem felejtkeztek el róla, s arról, hogy szerdánként jelentkezem. Azt hiszem, közben megdöntöttem saját rekordomat: három nap alatt két elég hosszú, átfogó "dolgozatot", helyzetértékelést írtam. Az egyiket szombaton a Hősök terén mondtam el, a másik tegnap jelent meg itt a Barikádon és a Kurucon.

Talán észreveszi, aki olvassa: hangot kell váltanunk. Elég volt abból, hogy a saját hazánkban állandóan védekezünk. Most már erőt kell mutatni. Hogy is volt az a néhány évvel ezelőtti dal: "Nehogy már a nyúl vigye a vadászpuskát, a befőtt pedig eltegye a nagymamát!"....Nehogy már a MI HAZÁNKBAN a szemkilövetők diktáljanak, és a vádjaikkal szemben kelljen védekezniük a magunkfajtáknak. Nehogy már szó nélkül kelljen tűrnünk, hogy a legszörnyűbb vegyi eszközöket vetik be ellenünk - sok honleány és hazafi szombat óta folyamatosan rosszul van. Beszéltem egyik példaképemmel, Szima Judittal, a Tettrekész Rendőrök szakszervezetének főtitkárával, aki az egyik legremekebb, legbátrabb nő a világon, és kértem: ők is tiltakozzanak a rettenetes könnygáz ellen és ők is követeljék a kivizsgálását: mi is az az anyag pontosan, amit velünk együtt a rendőröknek is szívni kellett. (Ne felejtsük el: az embertelen sci-fi öltözetek mögött sok esetben nemzeti érzelmű hazafi van és magyar szív dobog....Igenis így van, még ha sokan fel is szisszentek most.)

Született még egy ki szösszenet is, az Árpád "sávos" zászló kimosásáról, ezt szintén itt a barikádon olvashatják. Közben alakulnak azok a munkacsoportok, amelyekben az Európai Parlament-i, pontosabban EU-s programot készítjük elő. Az egyik a földkérdésről, mezőgazdaságról, SPS programról és a magyar falu megmaradásáról "szól", a másik a munkavállalók jogairól, pontosabban jogfosztottságáról, arról, hogy a magyarországi Tescoban, Auchanban, vagy akár egy bankban dolgozó munkavállaló a jogai tekintetében, mint például a jogellenes felmondással szembeni védelem, a pihenőidő, ebédidő, szabadság, ne legyen többé másodosztályú egy nyugat európai uniós munkavállalóval szemben. Lesz egy munkacsoport a magyar kis és középvállalkozók helyzetének javítására, egy a bűnözés visszaszorítására, egy pedig a korrupció, az EU-s pénzek "lenyúlásának" megakadályozására. Nagyon bízom benne, hogy a sok komoly terv a kiútkeresés s persze az egyre erőteljesebb nemzeti ellenállás szüksége (lásd: tegnapi írásomat) igenis összekovácsolja a Magunkfajtákat, akik közül most mintha sokan nem értenének szót egymással.

Szeretettel üdvözlöm a Magunkfajtákat - sose adjuk fel a reményt!

Morvai Krisztina szeptember 20-i beszéde

Kedves Magyar Testvéreim! Kedves Magunkfajták!

Bennünket a szüleink jómodorra, udvariasságra neveltek. Úgy tűnik azonban, hogy viselkedésünket sokan félreértik. Nem jómodorúnak és udvariasnak, hanem gyengének és lúzernek látnak bennünket. Pedig nem vagyunk azok. Sem gyengék, sem lúzerek. A további félreértések elkerülése végett ideje, hogy hangot váltsunk. Hogy erőt mutassunk. Hogy ne hagyjuk magunkat. Emeljük fel végre a fejünket a saját hazánkban. Nyerjük vissza az önbecsülésünket. Ne felejtsük el, ha kell, naponta többször ismételjük el magunknak: ez itt a Mi Hazánk. Mi vagyunk itt itthon, és mi itt itthon vagyunk. Visszanyert öntudatunk hangján szeretném megszólítani a Magyar Charta tagjait, aláíróit. Engedjék meg, hogy ismertessem a nekik írt levelemet.

Kedves Magyar Chartások! Chartás Kartársak! Antifasiszták, rövidítve Antifák!

Nekünk, a randalírozó csőcseléknek, a kirekesztőknek, a magyarkodóknak... a magunkfajtáknak... nekünk kimondhatatlanul, végtelenül, elképesztően elegünk van a MAGUKFAJTÁKBÓL! Az önök hihetetlen pimaszságát mi sem jelzi jobban, mit Chartájuk első három mondata, ami a következőképpen szól./ Kérem a Kedves Jelenlévőket, hogy se nevetéssel, se amúgy jogos káromkodással ne szakítsák félbe az idézetet, lássuk, hogy látják a Chartás vitézek, a Chartás Kartásak, az Antifák az országunk helyzetét./ Így kezdődik tehát kiáltványuk: ,, Magyarországon immár két évtizede demokrácia van. Mi magyarok - történelmünkben először - szabadok vagyunk, a szabadság rendjében élünk. A magyar demokrácia azonban ingatag, szabadságunkat veszély fenyegeti..."

Hát persze. A magukfajtáknak, a Chartás Kartásoknak az Antifáknak demokrácia van és szabadság. Valóságos Kánaán... Önöknek már sikerül eljutniuk a Kánaánba, az Ígéret földjére, itt, Magyarországon. Demokrácia van és szabadság. Önöknek. Mert mi sokáig mindent eltűrtünk. Méltósággal? Nem, most már azt mondom birka módra. Az, hogy önök, az elvtársaik és pajtásaik elherdálták, leprivatizálták, szétlopták az országunkat. Szétlopták gyárainkat, üzemeinket, az egész magyar ipart. Azért, hogy megtömjék zsebeiket és azért, hogy most környezetszennyező külföldi gyárakat csalogassanak ide, ahol olcsó, érdekképviselet és jogok nélküli szolgaként kezelik a magyar munkásokat. Nemcsak gyárakat privatizáltak fiilérekért. Lopkodtak mindenfélét a maguk pajtásai. Energiaszolgáltatást, vizeinket, kórházainkat, sok káprázatos értékű nemzeti kincsünket hordták szét. Hol a pénz? Lopott holmi visszajár! Ne a fasisztáktól rettegjenek, hanem az elszámoltatásoktól és a börtöntől!

Széthordott, megtaposott, gyarmattá vált ország. Ez a Magukfajták demokráciája, és szabadsága, Chartás Kartásak! Ez eddig önöknek nagyon jó volt, hiszen ezt ünneplik szabadságként és demokráciaként és ez ellen nem chartáznak.

Szabadság van és demokrácia. A magyar kis és középvállalkozások sorra mennek tönkre, mert nem bírják a versenyt a multikkal és a külföldiekkel, akikre nézve Magyarországok sokkal előnyösebb rendelkezések vannak érvényben, mint a saját állampolgárainkra. És nem bírják a hatóságok állandó zaklatásait, a folytonos vizsgálatokat, ellenőrzéseket, bírságolásokat, azt, hogy a hatalom mindenkit bűnözőként kezel - kivéve azt, aki tényleg az. Aki viszont szabadon lophat terményt, színesfémet, kórházat, EU-s pénzt, országot... Ez az önök szabadsága és demokráciája. Ez az, amit önök tökéletesen rendbenlévőnek találnak, hiszen ez ellen nem chartáznak, hanem ezt szabadságnak és demokráciának nevezik.

Az idegen érdekek következetes és sikeres képviseletének hála sikerült elérni, hogy a magyar gazdáknak úgy kell versenyképesnek lenniük az EU-ban, hogy töredékét kapják támogatásként, mint más tagállamok gazdái. S a szabadság és demokrácia beteljesedéseként 2011-ben külföldi kézre juthat a magyar föld is. Elveszíthetjük a földünket és vele a hazánkat, ahogy az a palesztin néppel történt. Bár önök, kedves Chartás Kartásak ez utóbbi történetről bizonyára nagyon keveset tudnak. Ugorjunk tehát.

Két évvel ezelőtt, 2006. őszén az önök Géniuszáról, az ország táncosáról, szabad és demokratikus országunk Fletójáról, akit Önök, kedves Chartások oly nagyra becsülnek, kiderült, hogy nemcsak zakkant és semmirekellő, amit addig is láttunk, hanem büszke arra, hogy csalással és hazugsággal került hatalomra. Ezt nevezik önök, kedves Antifák, kedves Chartás Kartásak - demokráciának és szabadságnak. Eddig a pontig, azaz a gengszterváltástól, bocsánat, az nem igazán volt, mert az önök ikonjai a helyükön maradtak, szóval a módszerváltástól 2006 őszéig önök tökéletesen elégedettek voltak. Csak a rend kedvéért suhintottak oda egy-két fasisztázást, és csak annyira rettegtek, hogy a hatalmas nemzetközi antifa zsozsókból azért csurranjon-cseppenjen a félelem csökkentésére.

Az Önök demokráciája akkor vált ingataggá és az önök szabadsága akkor került veszélybe, amikor a magunkfajták besokalltak és nem tűrték tovább szótlanul az önök végtelen pimaszságát, országrombolását, magyargyűlöletét, magyargyalázását. Amikor fellázadtunk. Amikor elkezdtünk tüntetni, kiabálni, amikor a legjobbjaink elkezdtek harcolni, amikor végre-végre erőt mutattunk. Amikor önök rájöttek, hogy nem tudják csak úgy kilőni a szemünket nem tudnak bennünket minden következmény nélkül összeverni, bebörtönözni és ávós módszerekkel megkínoztatni, mint tették azt az önök dicső példaképei. Akkor még rend volt, igaz kedves Chartás Kartásak? Az tetszene most is önöknek, ha a rendszerük ellen lázadó magyart fekete autóba tuszkolhatnák és húsdarálóba dobhatnák, mit a régi szép időkben. De felborult a rend, igaz-e? Jogokat merészelünk követelni a saját hazánkban. Nem kussolunk és nem igazodunk többet, ahogy azt önök megszokták. Fellázadunk, nem leszünk az önök szolgái, cselédei a saját hazánkban.

Bár majd' az egész országot kézben tartják, és be nem áll a szájuk, Önök azt állítják, hogy félnek tőlünk. Rettegnek. Félnek? Végre! Rettegnek? Itt az ideje! Előbb kellett volna. De pimasz magabiztosságukban azt hitték, hogy itt mindent megtehetnek. Hogy ez az ország a magukfajtáké. Hát nem. Nem és nem!

Nehogy már önök diktáljanak nekünk! Önök, akik szó nélkül tűrték, sőt ünnepelték a szemkilövéseket, a lovasrendőri rohamot, akiknek olyan sztárjaik vannak, akik gúnyolódnak és röhögőgörcsöt kapnak, amikor egy országgyűlési képviselő rendőröktől összeverve megy be a parlamenti ülésre. Hát mit képzelnek maguk? Hogy önökhöz fogunk igazodni? Hogy majd mi is röhögünk a szemkilövésen? Hogy majd mi is ünnepeljük az ávós kínzásokat, a koncepciós pereket? Hát tényleg, komolyan gondolják, hogy itt önök maradnak továbbra is a nyeregben? Hogy önök határozhatják meg, mi a jó és mi a rossz? Hogy az önök országromboló, szemkilövő értékrendje lesz az irányadó? Hogy minket fognak elhallgattatni a saját hazánkban? Azt hiszik, hogy a nyúl viszi a vadászpuskát, a befőtt pedig elteszi a nagymamát?

Hát nem, kedves Chartás Kartásak! Kedves Antifák! Az önök ideje lejárt!

Szeretném emlékeztetni önöket az önök legjobbjának, büszkeségének, nagy vezérüknek, a Mi Hibbant Nérónknak legendás mondására: Akinek nem tetszik ez az ország, annak el lehet innen menni.

Jó utat kívánunk! Mi maradunk, mert nekünk csak egy hazánk van.

Isten óvja és vezesse Magyarországot!

Morvai Krisztina

barikád.hu

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 3 
2008.08 2008. Szeptember 2008.10
HétKedSzeCsüPénSzoVas
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 119 db bejegyzés
e év: 2154 db bejegyzés
Összes: 7719 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 629
  • e Hét: 4157
  • e Hónap: 12761
  • e Év: 48702
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.