2021-04-19 19:30:53, hétfő
|
|
|
|
|
|
Szabó Lőrinc:
A változatlan tavaszban
Mit ér a tavasz, mit az új világ
őnélküle? Csak még fájóbb az út
most, mikor újra virágba borult,
a domb, föl, hozzá, föl, a réten át!
Mit a tág kép, s hogy suttog minden ág,
s a jázmin, s hogy a gerle újra búg?
S hogy, mint húsz évig, s tavaly, éppenúgy
jöhetne?!...Nem jön! Magas ablakát
hiába nézem, nem nyílik elém,
s lépésenkint igérve a remény
teljesedését, nem int már felém
kendő s kis kéz...Most, édes halottam,
a változatlan, gyönyörű tavaszban,
most érzem csak, mily egyedül maradtam!
|
|
|
0 komment
, kategória: Szabó Lőrinc |
|
Címkék: teljesedését, változatlan, lépésenkint, tavaszban, halottam, őnélküle, éppenúgy, gyönyörű, maradtam, ablakát, virágba, jöhetne, egyedül, minden, tavaly, jázmin, nyílik, borult, fájóbb, suttog, tavasz, lőrinc, remény, igérve, szabó, érzem, magas, hiába, nézem, felém, kendő, gerle, világ, mikor, hozzá, réten, változatlan tavaszban, gerle újra, Szabó Lőrinc,
|
|