Belépés
taltos1.blog.xfree.hu
Bármit tesznek ellenem, az a javamra fordul! Tatiosz: Ne kívánd mások balsorsát, mert a sors közös, és a jövő előre nem látható. Ossian: A ritka tisztes... Gábor Gabriella Táltos
1940.08.08
Offline		 Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     2/20 oldal   Bejegyzések száma: 195 
A jó
  2011-08-31 23:26:50, szerda
 
  Athéna: A JÓ


Mit jelent számomra a JÓ helyes kifejeződése?



Barátságos kedvességet. Hogy egyre kevesebb ember meneküljön a az emberek elől.

Figyelmet, annak, aki kéri. Hogy egyre kevesebb ember sodródjon az érdektelenség hullámhegyei- és völgyei között.

Türelmet és nyugalmat. Türelmet minden ember iránt (mily szép feladat!), és belső háborítatlanságot, hogy mindvégig megőrizhessük mások iránti türelmünket.

Részvétet és együttérzést. Ott, ahol szükség van rá. Hogy legyen szívünk meghallgatni mások sorsát. Tudva: minden megtörténhet velünk is, és meg is történik... Ma vele, holnap veled...

Feltétlenséget és várakozást. Feltétlenséget a barátaink iránt, és várakozást mások iránt, akik éppen másképp gondolkodnak (még).

Megértést és bátorítást. Hallgassunk meg másokat is, mert az jó: erőt ad, és tisztánlátást, pontosabban erőt a tisztánlátáshoz. Kritikák és előítéletek helyett bátorítsuk a bajbajutottakat. Ha kell szóval... de sokszor elég egy mosoly, egy szemvillanás, egy érintés...

Használjuk a kezünket. Ne csak munkára és kikapcsolódásra, hanem segítségnyújtásra. Ez a kéz legnagyobb feladata: felsegít, megérint, simogat, átölel...

Ártatlan vidámságot. Az életet két oldalról lehet nézni: belső derűvel és szenvedéssel.

Tudást... ó, igen, sokfajta tudást, melyet az életben kell megszereznünk:

Szabad-e szólnom, vagy hallgatnom kell? Ó, nem a hűvös és barátságtalan közönyösöket dicsérem, ha azt mondom: hallgatnom kell, hiszen tudom, hogy meg kell őriznem mások lelki békéjét.

Most nyilván azt kérded, miért nem a saját lelki békémet akarom megőrizni?

Mert a kettő ugyanaz.

Képzelj el egy embert, akit szóval megbántottál - szenved tőle.
Mi történik veled, ha ő szenved? Ugye egy kicsit kibillent téged is lelki egyensúlyodból?

Tudni kell hallgatni, hogy ne bántsunk meg senkit - még akaratlanul sem...

Tudni kell a dolgokat kívül hagyni... Milyen dolgokat? A látszólag bántó és sértő helyzeteket, melyekben úgy tűnik, mintha vesztesek volnánk... Amit kívül hagyunk, ott is marad, nem háborítják belső nyugalmunkat, s ezáltal másokét sem.

Nehéz?
Meglehet, egy élet munkája áll mögötte, ha elérjük.

Szabad-e megtennünk valamit, vagy inkább ne tegyük meg? Egy kis időt kell szánnunk gondolkodásra... Inkább ne tegyük meg, ha ezzel valakit megbántanánk...

Szabad-e a távollévőkről véleményt nyilvánítanunk és bántó kritikával illetnünk őket? Belső Irányítónk azt sugallja: bizony, ezt nem szabad. Senki sem több a másik embernél, csupán MÁS... MÁSHOL JÁR...

Tudni, hogy ellenkezik-e ,,ezzel" a JÓ-val a becstelenség? A hűtlenség? Az álarc és képmutatás? A harag? A sértés és sértődékenység? A kérlelhetetlenség és hajlíthatatlanság? A hálátlanság? A féktelenség? A gőg? A hatalmaskodás? A kéretlen szókimondás? A tolvajlás? A más tollakkal ékeskedés? A bántás... bántás és bántás?... (és még ezerféle rossz)...

Az emberek nem annyira attól szenvednek, hogy nem kaptak meg ,,valami jót", hanem inkább attól, hogy rosszat kaptak. Ilyenkor persze szépnek tűnik fel a meg nem kapott jó (kedvesség, barátság, szeretet), szinte makulátlan tökéletességnek látszik, hiszen - mivel nem lehetett részük benne - fölékesítették. Feltették az égen egy csillagra, és onnan nem veszik le többé, mondván, elérhetetlen.

Rendben is van ez így. Az emberi életet a vágy hajtja, és viszi előbbre az egymásba kapaszkodó lépcsőkön.

Legyen ez a JÓ vágya.

És igazán JÓ az lehet csupán, ami nemcsak nekem, hanem a többieknek is JÓ.
  
 
0 komment , kategória:  Athéna versei, gondolatai  
Talán a szív
  2011-08-31 23:24:33, szerda
 
  Mayuka Mioto:

Talán a szív,
Ha mégsem,
Akkor a fej.

Az idő hív,
Embernek lenni,
Sohasem késő.		  
 
0 komment , kategória:  Haiku, Zen versek  
Mikor a szépet megismerik
  2011-08-31 23:22:57, szerda
 
  "Mikor a szépet megismerik,
felbukkan a rút is;
mikor a jót megismerik,
felbukkan a rossz is.
Lét és nemlét szüli egymást,
nehéz és könnyű megalkotja egymást.
Ezért a bölcs
sürgés nélkül működik,
szó nélkül tanít,
nézi az áramlást és hagyja, nem erőlködik,
alkot, de művét nem birtokolja,
cselekszik, de nem ragaszkodik,
beteljesült művét nem félti,
s mert magának nem őrzi:
el nem veszíti."
(Lao-Ce)		  
 
0 komment , kategória:  Idézetek  
Mit jelent a szeretet igaz...
  2011-08-31 23:21:57, szerda
 
  Mit jelent a szeretet igaz szemével látni?



-- A szeretet lát: van, hogy jól, van, hogy nem - hiszen emberi szeretet.

-- A szeretet nem egy fenséges érzés, mely beborítja, és csillagmagasságokig emeli azt, aki szeret és akit szeretnek?

-- A szeretet egy hatalmas gömb, amelyben mindent megtalálsz: a fehéret és feketét; a fényesen ragyogó mosolyt és a fáradt szürke tekintetet; az egekig szálló vágyakat és a kies ürességet; a tenger csábítóan kéklő hullámhegyeit és a mélybe húzó, zavaros, iszapos mocsarakat; a rokonszenvet és ellenszenvet.

-- Mi hát akkor a szeretet? Van, hogy földi neve és jelentése ellenére a szeretet nem szeret?

-- Ó, drága gyermek, a szeretet nem más, mint az élet, és megnyugtatlak, akkor is szeretsz, amikor nem szeretsz - csak másképpen. Ezért fontos, mit látsz meg a szeretetben, és mit képzelsz a szeretetről.

-- Nem képzelek mást róla, csupán nagy és szép érzelmeket, odaadást, lelkesedést, együttérzést -- rosszul teszem?

-- Az Élet hatalmas gömbjében minden, de minden visszatér hozzád, drága gyermek: amit adtál, rád talál egy napon, és pontosan úgy, ahogy egykor útnak indítottad. A szeretet tartalmát - a jót, vagy a rosszat -- és mikéntjét te magad hívod az életedbe.

-- Mondd hát, mit tegyek, ha kétarcú a szeretet?

-- Nézz magadba, és kérdezd meg, hogyan szeretsz, amikor nem szeretsz.

-- Úgy érted két szemmel lát a szeretet? Jól, ha szeret, és rosszul, ha nem szeret?

-- Már nincs is szükséged rám, mindent tudsz, drága gyermek... Még egy jó tanács: szeresd azt is, amit hétköznapi szemmel nézve nem lehet szeretni.

-- Szeretni azt, ami fáj, ami bánt, ami sért, ami haragra lobbant és könnyekre fakaszt, amitől legbelül sajog a szív?

-- Ó, a szív, csak ő tudja igazán, hogy szeretni kell a csúnyát, a rosszat, a feketét, hiszen a szépet, a kiválót s a fényesen tündöklőt minden ember képes szeretni - csupán a szív tudja, mit kell elfogadni, és min kell változtatni.

Forrás:Angelisz Irini: Üzenetek		  
 
0 komment , kategória:  Angelisz Irini  
Szeretem, mert szeretem....
  2011-08-31 23:20:50, szerda
 
  Szeretem, mert szeretem....


Mit jelent számodra szeretni?

Képes vagy-e a szeretet szemével nézni és látni mindent?

Tudod-e, hogy nem azért nem szeretjük az embereket, mert rosszak; hanem azért tartjuk rosszaknak, mert nem szeretjük őket? És tudod-e, mi történik velük a szeretetlenségben?

Tudod-e, hogy a szeretet, ez az egyetlen és leghatalmasabb varázserő, a mindenség életét jelenti, amit itt, a földön mi emberek életnek nevezünk?

Tudod-e, mit jelent élni, ha nem tudod azt, mit jelent szeretni?

Tudod-e, hogy minden csupa változás: a tegnap helyet ad a mának, a Nap fénye a Hold sugarának?

Kérdezted-e valaha magadtól: túllépve minden múlandón a szeretet miért örök?

Néztél-e más szemmel a világra, mint a szeretet szemével? Égő, perzselő vággyal, bárcsak szerethetnél valakit, akinek ez örömet okozna? Kívántál-e mást erősebben, mint az ő szeretetét?

Tudod-e, hogy kint és bent a mi földünkön létező fogalmak csupán?

Hallottál-e róla, hogy a szeretet köréből senki ki nem léphet?

Hallottál-e arról, hogy a szeretet - bár fénye nappalok és éjek körforgásával változik - mégis rendületlenül világít? Hogy számára nincs kint és bent, múlt és jövő, így határokkal sem terhes?

Ismered-e a soha nem keletkező és soha el nem múló szeretet határtalan erejét, minek roppant hatalma semmivel nem mérhető?

Tudod-e, milyen az, amikor a szeretet szeret, és milyen, amikor gyűlöl?

Érezted-e szívedben a szeretet kettős erejét, mely azt súgja: mindig választanod kell?

Hallottál-e arról: ha másokra a szeretet igaz szemével nézel, ők ugyanúgy tekintenek vissza rád?

Forrás:Tatiosz: Agapé - Szeretem, mert szeretem		  
 
0 komment , kategória:  Tatiosz  
Kívánság
  2011-08-31 23:19:18, szerda
 
  Kívánság:

,,Örömöm sokszorozódjék a te örömödben.
Hiányosságom váljék jósággá benned."

Weöres Sándor		  
 
0 komment , kategória:  Idézetek  
Remény
  2011-08-31 23:18:04, szerda
 
  TÚRMEZEI ERZSÉBET - REMÉNY


Vak leány ül a földgolyón
tépett, zöld köntösében.
Hárfáján majd minden húr elszakadt,
de pengeti a megmaradt egyet,
és énekel.
Mondd, gazdag vagy szegény?
A művész azt írta képe alá:
,,Remény".

Nézem a hárfázó leányt.
Vak ő, vagy mégis lát?
Valakit. Akit a látók nem látnak?
Szemmel nem látható, fénylő csodákat?
Azért játszik olyan ragyogó arccal
egyetlen húron is,
ha már a többi mind-mind elszakadt?
A szívéből zengő ének fakad.
Dallama biztatóan száll felém:
,,Remény! Remény! Remény!"		  
 
0 komment , kategória:  Szeretet  
Meddig él a szeretet
  2011-08-31 23:16:22, szerda
 
  Cserényi Zsuzsanna - Meddig él a szeretet


Mondd, mennyit ér a szeretet
Hány csatát bír ki még,
Hová billen a mérlegnyelv,
Mikor már minden út kiég?

Mondd, meddig él a szeretet
Sár, és törmelék alatt,
Vajon kap még levegőt,
Ha már legalul maradt?

Mondd, ki bír-e a szeretet
Mázsányi súlyokat, ha
Úgy ölelnek valakit, hogy
Csak a szorítás marad?

Mondd, hová lesz a szeretet
Harcban, háborúkban,
Az éhezők között, sötét
Föld kunyhókban?

Mondd, mit takar a szeretet
Rongyos ruhája alatt,
Amikor már semmi más:
Csak egy üres szó marad?		  
 
0 komment , kategória:  Szeretet  
Ima
  2011-08-31 22:41:42, szerda
 
  Kovács-Cohner Róbert - Ima






Könyörgöm, Uram, adj erőt, hogy könyörögni tudjak -
hogy megértve - az értés az Éden óta mind felesleges,
könyörgöm, hogy imádkozni tudjak, s így bátor legyek,
kitárva szívem gyönyörű késeidnek - ember maradjak.

Csak érezni vélem, hogyan járjuk utunk
hajnaltól alkonyig, s alkonytól egy újabb hajnalig.
Bamba vigyorral naphosszat bámulunk
szemtükrökbe - múló magunk egy messzi holnapig.
Táncoljuk életünk, mintha fénylő minden volna
ez a leégő gyertyákkal világló bálterem,
s kacagunk, mintha majd mindig átkarolna
a most a szürkülve tovasikló perceken.

Adj erőt, mert általad vagyunk, de merünk
a magasba nézve vakon élni nélküled,
adj erőt, mert hunyt szemmel lebegünk,
némán, meg- megremegve, s a tetteket
szándékká festve ér minket majd a vihar,
mikor kővé lesz a kő, s ember emberbe mar,
könyörgöm uram, légy ágyunk, ha majd zuhanunk,
könyörgöm, hagyd, hogy majd rólad szóljon dalunk.

Adj erőt, hogy értsem, fekete gyászban
miért mindig csak magunk siratjuk,
majd feledve később esztelen nászban
az elkerülhetetlent pár nyárral miért halasztjuk,
adj erőt, ha majd a halálos ágyban
elveszett életünk hamis hangjait hallgatjuk,
és rádöbbenünk, hogy egyedül vagyunk,
és hogy csak őszig visszhangozhat dalunk.
Adj erőt, ha majd a gyengét, aszottat
magányba derengve nézzük át egy régi leplen,
megértsük, siratva egy fájó halottat,
hogy a végére egyedül maradunk. Egyedül, de ketten.

Könyörgöm, Uram, adj erőt, hogy értsem,
hogy egyedül marad mind, ki él,
s ha a kinti tölgyfáról lehull mind a levél,
holnapra majd rég gennyedző sebébe
hal a rég vérző, egyre sápadó világ,
s még dalolnak részegen fáradt orgiák,
mert nem tudják hinni, és nem hiszik tudni,
hogy 'Sic Transit Gloria mundi',
és magukba néznek, mert hangod félrehallják,
s jeges sziklákon bolyongva fakó lángjuk akarják,
mi fényednek kósza árnya csak, de ők őrzik
Prometheusként a talmi semmit, míg vérzik
kormos szívük, ahogy motyogják: Ismerd meg magad,
mert bennük visszhangzik már csak tűnő szavad,
és fényed tükrözve, ürességet kántálva
mutatják csillagnak maguk, hiába várva
hogy tudósként megfejtsék az igazat,
'Keresd magadban Istent' ennyi csak.

Könyörgöm, Uram, adj erőt, hogy megértsem:
hogy holnap talán majd meghal apám,
hogy halott fényképek leszünk egy szoba falán,
hogy holnapután meghal majd anyám,
és csak egy régi lehelet lebeg majd egy szoba ablakán,
és nemsokára meghalok én is, egyedül,
és elhullt dalunkról csak egy fáradt ősz hegedül.

Könyörgöm, Uram, segíts, ha félünk,
s érezni véljük az űrt, a jeges semmit,
őszülve, naivan még pár évig remélünk,
és hisszük még a 'Lenni vagy nem lenni'-t:
vagyunk, s nem érthetjük, hogy egyszer elmúlunk,
s a haláltól irtózunk, s felejtjük - tabu,
s halhatatlanként élünk, s ebként porba hullunk,
azt hisszük bezárul, ha végre nyílik a kapu,
és ordítva görcsösen a paplant szorítva
nem értjük hogy velünk is ez lehet,
az utolsó éjjel kémlelve nézzük az eget
és utolsó erőnkkel az asztalt felborítva
üvöltjük hogy csak tréfa mi úgysem halhatunk
pedig itt az idő - most elszámolhatunk,
és magunkba nézünk, hogy mi az, ami marad,
amiért nyugodtan hunyhatnánk le szemünk,
mi az, ami az utolsó percben vigaszt adhat nekünk,
és páni félelemmel véljük: több hajnal nem hasad.

Könyörgöm, Uram, mutasd a világot
olyannak, réges-rég mint amilyen.
az élesen eliramló másodperceken
fogódzót keresünk, és Te napról-napra látod,
amint halványodó életünk mellett elrohanunk,
néha nevetünk másokon, s néha zokogunk,
néha érteni véljük az érthetetlent,
néha kérni merjük a kérlelhetetlent,
és míg önzőn sokszor ordítva szenvedünk,
gyáván halunk, de bátran élünk -
megtérni, meghalni félünk.
Könyörgöm uram, fogd meg a kezünk.

Kezed fonódjon a bűnösök kezébe,
legyen, ki ha belenéz a halál szemébe,
téged lát mögötte, meghalt anyákat, s apákat,
csendbe fulladt csodálatos liturgiákat,
adj erőt, hogy majd egyedül haljunk,
s bűneink hegyén egy árva keresztfán
tisztán, fehéren csak érted ragyogjunk,
hogy bűnösként is emberek maradjunk.

Könyörgöm, Uram, taníts minket hinni,
taníts keresztet a hegytetőre vinni,
taníts megérteni, hogy az idő kevés,
hogy egyre gyűl a hajszál repedés
szemhéjunkon, s félünk felnézni,
de ha már nem nyithatjuk ki szemünk,
örökre a sötétségben rettegünk:
Könyörgöm Uram, taníts meg lenni,
Taníts meg hajolni, taníts meg szeretni,
mert

Egy a mosoly és a könny.
Egy gyűlölet és közöny.
Egy az élet, s egy a halál,
Egy a féreg és a madár,
Egy a fény, mi mindig áthat.
Egy a szárny és az alázat.
Egy az élet és a nincsen,
Egy a minden és az Isten,
Ámen.


  
 
0 komment , kategória:  Áldások, imák, Istenes versek  
A sas története
  2011-08-31 22:14:54, szerda
 
  Tanulságos

HIBÁS VIDEÓ BESZÚRÁS!		  
 
0 komment , kategória:  Videók  
     2/20 oldal   Bejegyzések száma: 195 
2011.07 2011. Augusztus 2011.09
HétKedSzeCsüPénSzoVas
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031 
Blog kereső
Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 195 db bejegyzés
e év: 2798 db bejegyzés
Összes: 32631 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 3421
  • e Hét: 12924
  • e Hónap: 26829
  • e Év: 156536
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.