|
 2/55 oldal 
|
Bejegyzések száma: 544
|
|
|
|
|
|
2015-11-30 17:29:42, hétfő
|
| |
| |
Magánvagyonából?
A"geci"nem sajnálja a pénzünket egy kis horvát focira!
Ez az elmebeteg törpe teljesen be van kattanva és már nem tudja mire pazarolja az állam pénzét.
Javaslom a kisvasút meghosszabbítását Eszékig
Nem orál viktor vásárol magának, hanem mi veszünk neki egy focicsapatot, mert megérdemli! Ilyen jó miniszterelnöke még nem volt az országnak mint ő! Amióta ő van, azóta csak épül-szépül az ország, mindenki sokkal gazdagabb, olyan fejlődésen megy keresztül a haza, hogy sehol a világon nem láttak még ilyen csodát mint nálunk! Az olimpia is meglesz, az eb-re is kijutottunk! És ha valami mégsem működne akkor gyurcsány!
Túllopták magukat a gazemberek. Már nem tudják mire költeni
*********************
Orbán Viktor horvát focicsapatot vásárol
Szily László
futball
ma 16:00
Alig csillapult a Horvátország elleni, korábban példátlan magyar diplomáciai szóháború, most egészen más témában került elő az ország. A Puskás Futball Club Kft. ugyanis - horvát sajtóhírek szerint - ajánlatot készül tenni az eszéki, a horvát első osztályban szerepelő Osijek focicsapatára. A Puskás kft. 100 százalékos tulajdonosa pedig az a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány, ami például a felcsúti Puskás Akadémiát is működteti. És az alapítvány kitalálója és létrehozója maga Orbán Viktor miniszterelnök.
A Glas Slavonije című lap cikke szerint a magyarok érdeklődése annyira komoly, hogy amiatt tolták most el az ajánlatok leadási határidejét, ami karácsonykor járt volna le. Talán az érdeklődés komolyságát akarták azzal jelezni a felcsútiak, hogy az ügyben a Glas Slavonije szerkesztősége mellett levelet írtak a város polgármesterének, illetve a klubban részesedéssel bíró banknak és vízszolgáltató cégnek is.
Az Osijek a 9. helyen áll a tízcsapatos horvát bajnokságban.
Most hirtelen csak arra tudunk gondolni, hogy játékoskereskedelmi szempontból a horvát név sokkal jobban cseng, mint a magyar, erre kellhet talán egy horvát klub. De nem találgatunk, megkérdeztük a Puskás Akadémiát az üzletről, amint válaszolnak, megírjuk.
(via nso.hu)
http://444.hu/2015/11/30/orban-viktor-horvat-focicsapatot-vasarol |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-11-30 17:16:58, hétfő
|
| |
| |
Csak a hülyék akarhatnak olimpiát ezermilliárdokért, és közben még egy atomerőművet is építünk további ezermilliárdokért.
*************************
Miért akarnak egyre kevesebben olimpiát?
szerző
narancsblog
publikálva
2015. nov. 30., 15:01
Pontosan azért, amiért Orbán Viktor nagyon szeretne: az elképesztő méretű korrupció miatt. Egy népszavazás beláthatatlan következményekkel járna.
A 2022-es téli olimpia rendezésének lehetősége sokak fantáziáját megmozgatta. Az Egyesült Államok, Kanada, Chile, Spanyolország és Románia is komolyan elgondolkodott, de végül mind lemondtak róla. München és Svájc azután állt el szándékától, hogy a lakosság népszavazáson nyilvánította ki az akaratát. Svédország beadta a pályázatot, de a magas költségekre hivatkozva visszakozott. Lengyelország szintén így tett, miután egy népszavazáson 70 százalék utasította el az olimpiát. Ukrajna a válság miatt szállt ki, míg Norvégia azután törölte a jelentkezését, hogy egy közvélemény-kutatáson kiderült: a lakosság többsége ellenzi azt.
Végül ketten maradtak: Kazahsztán és Kína. Az Orbán Viktor szívéhez egyaránt közel álló két ázsiai ország számos közös vonása közül most elég legyen annyit megemlíteni, hogy egyikben sincsenek hagyományai a téli sportoknak, egyikben sincs sajtószabadság, viszont mindkettőben rendszerszintű a korrupció.
Ahogy a Yahoo sportújságírója fogalmazott: úgy tűnik, csak olyan helyek pályáznak az olimpiára, ahol az állampolgároknak nincs beleszólása abba, hogy mi történik az országban.
Végül Peking nyert, és azóta horrorisztikus számítások sora látott napvilágot arról, hogy vajon mennyi pénz és mennyi környezetszennyezés árán lehet téli olimpiát rendezni egy olyan városban, amelynek közelében nincsenek hegyek és egy olyan országban, ahol nincs hó.
A 2024-es nyári olimpiáért ugyan még mindig négy város - Róma, Párizs, Budapest és Los Angeles - van versenyben, de a jelentkezők ütemesen fogynak. Utóbbi azok után került a képbe, hogy Boston júliusban lemondta a pályázatát, mert nem kapott garanciákat arra, hogy a többletköltségeket nem neki kell fizetni. ,,Boston kiesésével Hamburg legerősebb riválisa távozott" - nyilatkozták akkor a hamburgi szervezők. Tegnap viszont ott is népszavazást tartottak, és a lakosság nemet mondott az olimpiára. A másik nagy esélyes, Toronto szeptemberben lépett vissza.
Ezek a tények önmagukért beszélnek.
Egyszerűen arról van szó, hogy a jól működő demokráciákban egyre többen ismerik fel, amit a sportközgazdászok és a korrupcióellenes szervezetek régóta mantráznak: azt, hogy az olimpia szinte minden esetben katasztrofális következményekkel jár. A magyar politikai környezetben különösen: lásd erről 2002-ben kelt szerkesztőségi cikkünket, a helyzet azóta nem változatlan, hanem rosszabb.
Azok a nyugati állampolgárok, akik az olimpia ellen szavaznak vagy nyomást gyakorolnak a kormányzatra, nem a sportból ábrándultak ki. Ahogy a politikusok sem azért hátrálnak ki a pályázatok mögül, mert nem akarnak választásokat nyerni, hanem éppen azért, mert belátták, hogy az olimpiával járó mérhetetlen pusztításba belebuknának.
Ebben a cikkben szakemberek segítségével elemeztük az olimpiarendezés veszélyeit: elszabadult korrupció, hatalmas adósságok, adóemelés, a természeti környezet sérülése, fenntarthatatlan épületek, szétbarmolt városok mindenfelé. Az olimpiát támogatók egyik legfőbb érve, az ,,országimázs javítása" pedig szintén meglehetősen kétes, tekintve, hogy az olimpiák egyre inkább a korrupció és a lakossággal szembeforduló elit szimbólumaivá válnak a világban. ,,Néhány jól körülhatárolható ember és érdekcsoport az, amelyik keres egy olimpián. Az emberek pedig kezdenek rájönni, hogy valójában nem tesz jót a városnak dollármilliárdokat költeni egy olimpiára. Demokráciákban általában megkérdezik a lakosokat, akarják-e a játékokat, és ők rendre leszavazzák azt" - nyilatkozta akkor lapunknak Andrew Zimbalist, a világ egyik vezető sportközgazdásza.
A MOB és Budapest szándéka közös
A MOB és Budapest szándéka közös
Fotó: MTI
Úgy tűnik, Magyarországon sem nagyon más a helyzet. Egy februári felmérés szerint akkor a lakosság 60 százaléka támogatta, hogy olimpiát rendezzünk, de nyáron már a kormánytól nem túl távoli Nézőpont is azt mérte, hogy csak 49 százalék szeretné ezt - szemben azzal a 42 százalékkal, akik ellenzik. Az Ipsos szeptemberi felmérése szerint a támogatók száma tovább csökkent: a magyar szavazók 46 százaléka ért egyet a pályázattal, 41 százalék van ellene. Egy népszavazási kampányban ráadásul még a hatalmas kormányzati médiafölényben is előtérbe kerülnének azok az érvek, amelyek bárkit meggyőznének az olimpia kockázatairól. Ezt a szervezők is tudják: a Budapesti Olimpiáért Mozgalom (BOM) vezetője egyenesen azt mondta, hogy ,,aki meg akarja akadályozni, hogy legyen olimpia, az szervezzen népszavazást".
Igen, ez ma Magyarországon szinte lehetetlen: a vasárnapi boltzár esete nyilvánvalóvá tette, hogy a Fidesz semmitől sem riad vissza, hogy szabotálja a népszavazást. Az Együtt ennek ellenére országos népszavazást akar, és a PM is kampányol a referendum mellett. A szocialisták egyelőre támogatják is az olimpiát meg nem is. Reméljük, hogy tétovázásuk csak tájékozatlanságból és gyávaságból fakad.
Pedig ez nagy lehetőség. Való igaz, hogy minden adófizetőnek joga lenne beleszólni egy ilyen horderejű döntésbe, de az országos népszavazás kiírásának és eredményességének kevés az esélye. Az olimpiai pályázatot azonban helyi népszavazással is meg lehet buktatni. Ennek kiírásához elég 140 ezer budapesti aláírás, a népszavazás érvényességéhez pedig 700 ezer szavazó részvétele. Ha az ellenzék összekapja magát, akkor ez nem megoldhatatlan. A fővárosban hagyományosan magas a szavazói aktivitás és gyenge a Fidesz. Az olimpia tényleg minden budapestit közvetlenül érintene, de a népszavazás rendszerellenes megmozdulássá is válhatna, hiszen ebben a történetben benne van sok minden, ami Orbán Viktor kormányzását elviselhetetlenné teszi. És egy sikeres népszavazásba beleremegne ez a rendszer.
http://magyarnarancs.hu/narancsblog/miert-akarnak-egyre-kevesebben-olimpiat-97409 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-11-30 17:00:34, hétfő
|
| |
| |
Kiderült, hány magyart fenyeget a szegénység
2015. 11. 30. 11:38|Utolsó módosítás: 2015. 11. 30. 11:41
Magyarországon a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya 28,2 százalék volt tavaly - derül ki a KSH adataiból.
Mik ezek?
A magyar háztartások jövedelmi helyzete összességében javult 2014-ben - derül ki a KSH friss adataiból. Az egy főre jutó éves nettó jövedelem átlagosan 1 millió 100 ezer forint volt (ez havi 91,6 ezer forint), ami 4,8 százalékkal haladta meg az előző évit. Mindez - a 2014. évi 0,2 százalékos fogyasztóiár-csökkenés figyelembevételével - egy főre vetítve átlagosan 5,0 százalékos reáljövedelem-növekedést jelentet.
A legnagyobb mértékben (6 százalék körül) a középső jövedelmi tizedekben, a legszegényebbekében (legalsó tized) az átlaggal megegyező mértékben, a legfelső tizedben pedig attól elmaradva, 3,6 százalékkal emelkedtek a jövedelmek.
2014-ben az átlagos megélhetéshez a magyar háztartások havi nettó 114 ezer forint fejenkénti összeget tartottak szükségesnek, a nagyon szűköshöz 63 ezer forintot, míg a nagyon jó szinthez havi 210 ezer forintot jelöltek meg. A tényleges jövedelmi helyzet jelentősen befolyásolta az elvárásokat.
Az ország egyes régiói között jövedelmi szempontból jelentős volt a különbség, a legmagasabb jövedelemből Közép-Magyarországon (az egy főre jutó átlagos jövedelem 1 millió 254 ezer forint volt), a legalacsonyabból pedig az Észak-Alföldön (fejenként átlagosan 910 ezer forintból) éltek az emberek.
2014-ben Magyarországon a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya 28,2 százalék volt, ami 3,6 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A legveszélyeztetettebb társadalmi csoportok a gyermekek és a fiatalkorúak, az egyszülős családok, a munkanélküliek és a roma származásúak - közölte a KSH.
Az éves szegénységi küszöb 844 ezer forint volt, a teljes népesség 14,9 százaléka, azaz 1,45 millió fő élt ennél kevesebb jövedelemből éves szinten. Ez 2013-hoz képest minimális, 0,1 százalékpontos csökkenés, azaz megállt a korábbi évek növekedési trendje.
A jövedelmi szegénység mellett a szegénység vagy a kirekesztődés másik fontos megjelenési formája az anyagi nélkülözés. 2014-ben a népesség 19,4 százalékát, 1 millió 880 ezer főt érintett a súlyos anyagi depriváció, amely 4,6 százalékpontos csökkenést jelentett az előző évhez képest.
A harmadik tényező a munkaerő-piaci kirekesztődés, vagyis a munkaszegénység. 2014-ban a teljes népesség 7,1 százaléka, 690 ezren éltek nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásban, 2,6 százalékponttal kevesebben, mint 2013-ban.
Az uniós tagállamokhoz viszonyítva Magyarország a tartós jövedelmi szegénységi arány tekintetében az átlagnál kedvezőbb helyzetben van, a tartós és relatív jövedelmi szegénységi arány viszonyszáma szerint pedig megközelíti az átlagot. Magyarországon 2014-ben annak a veszélynek, hogy tartósan a szegénységi küszöb alatt ragadnak, leginkább a gyermekeiket egyedül nevelők, a fiatalok, valamint a pályakezdő vagy az alapfokú iskolai végzettséggel rendelkező háztartások vannak kitéve a leginkább.
Tavaly folytatódott a háztartások fogyasztásának bővülése, az egy főre jutó összes személyes célú kiadás reálértéken - csökkenő fogyasztói árak mellett - 4,4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. Az elmúlt két év növekedése elég volt ahhoz, hogy a 2014-ben mért 908 ezer forintos egy főre jutó fogyasztási kiadás megközelítse a 2008-as válság kirobbanásakor mért szintet.
A háztartások éves szinten egy főre vetítve élelmiszerekre és alkoholmentes italokra átlagosan 210 ezer forintot, a lakásfenntartás és háztartási energiára 209 ezer forintot, közlekedésre és szállításra 114 ezer forintot fordítottak.
Az elmúlt időszakban többször jelentősen módosult a fogyasztás szerkezete. A lakásfenntartás és háztartási energián kívül szinte minden fogyasztási csoportban bővült a lakossági fogyasztás, amiből arra következtethetünk. Legnagyobb mértékben - egy főre jutóan csaknem 10 ezer forinttal - a hírközlési kiadások nőttek. A rezsicsökkentés hatására a lakásfenntartásra és háztartási energiára fordított kiadások 1,6 százalékkal csökkentek.
Legszorosabban a jövedelemmel függ össze a fogyasztás, minél több egy háztartás jövedelme, annál többet költ. 2014-ben a legfelső jövedelmi ötödbe tartozók 3,4-szer annyit fordítottak személyes célú fogyasztási kiadásra, mint a legalsó ötödben élők. 2013-ban ugyanez az arány 3,1-szeres volt, vagyis nőtt a kiadások egyenlőtlensége. 2013-hoz képest ugyanakkor minden jövedelmi réteg fogyasztási szerkezete javult, csökkent a létfenntartási kiadások (az élelmiszer és a lakásfenntartás) súlya az összes fogyasztáson belül.
A hitelek számbavétele 2014-ben 3,8 százalékkal növelte meg a ,,hagyományos" fogyasztási kiadást, így az egy főre jutó teljes kiadás 942 ezer forintot tett ki.
Az élettel való elégedettségre adott válaszok átlagértéke 2015-ben - 0-10-es skálán mérve - a felnőtt lakosságra 6,1 pont volt, ami lényegében megegyezik a 2013. évivel. Az élettel való elégedettség a fiatal felnőttek körében a legmagasabb, ami a 45-54 éves korcsoportig az életkor előrehaladtával jelentősen csökken. A településtípus szerint 2013 és 2015 között változott az élettel való elégedettség átlagértéke. A nagyobb városokban, megyeszékhelyeken vagy megyei jogú városokban élők elégedettsége a 2013-ban is magas 6,3 pontos átlagértékről 6,4 pontra változott. A községekben élők esetén ugyanakkor a 2013-ban mért legalacsonyabb átlagérték tovább csökkent, 2015-ben 5,9 pontra. Minél magasabb a megkérdezett iskolai végzettsége, annál tartalmasabbnak érzi azokat a dolgokat, amikkel foglalkozik.
Az emberekbe vetett bizalom tekintetében a nagyvárosokban élőkhöz magasabb átlagérték tartozik. A Budapesten, a megyeszékhelyeken és a megye jogú városokban élők átlagértéke egyaránt 5,1 pontos, míg a kisvárosokban (4,9 pont) és a községekben élők esetében ennél valamivel alacsonyabb (5,0 pont).
A lakosság biztonságérzete 2013-hoz képest nőtt Magyarországon. 2015-ben a válaszadók 74 százaléka számolt be arról, hogy biztonságban érzi magát sötétedés után az utcán, ami a két évvel korábbihoz képest közel 10 százalékpontos javulás.
Szerző: VG Online
http://www.vg.hu/gazdasag/kiderult-hany-magyart-fenyeget-a-szegenyseg-461719?utm_ source=hirlevel&utm_medium=hirlevel&utm_campaign=gazdasagi |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-11-30 16:57:05, hétfő
|
| |
| |
Terjed a földadó
2015. 11. 30. 05:00|Utolsó módosítás: 2015. 11. 30. 06:30
Januártól már 25 önkormányzatnál kell biztosan földadót fizetniük a tulajdonosoknak, de másolják a traktoradót is.
Mik ezek?
Szőlősgyörök 4-5 millió forintot bevételt vár a földadótól 2016-ban. A pénz - mint Klotz Péter polgármester mondja - nem a működésre kell, a falunak nincs és nem is volt soha adóssága. Az összegből jut majd a külterületi utak karbantartására is, hiszen ezeken járnak a gazdák - ígéri a polgármester, rögtön hozzátéve: persze csak azokéra, amelyek önkormányzati tulajdonban vannak.
Az alig több mint 1200 lakosú, Balatonboglártól mintegy nyolc kilométerre fekvő falu az egyike annak az öt településnek, amelyek január elsejével földadót vezetnek be. Velük együtt jövőre már 25 önkormányzat vet ki terhet a termőföld-tulajdonosokra, csaknem kétszer annyi, mint ahányan az év elején próbálkoztak ezzel.
Földadó persze nincs Magyarországon, csak települési adó, amelyet a termőföldre is kiróhatnak az önkormányzatok - legalábbis az ő véleményük szerint. A január elseje óta létező jogszabály alapján a helyi testületek mindenre kivethetik a települési adót, amelyet nem terhel központi elvonás, és mindenkit adóztathatnak, kivéve a vállalkozókat meg az államot.
A Földművelésügyi Minisztérium csak a jogszabály elfogadása után kezdett el tiltakozni a földadó ellen - eddig láthatóan hiába. Fazekas Sándor miniszter utoljára áprilisban fejtette ki egy képviselői kérdésre adott írásbeli válaszában, hogy a tárca álláspontja szerint a földre igenis vonatkozik közteher, mert a mezőgazdasági kárenyhítési alapba a terület alapján kell befizetni, másrészt pedig a termelők vállalkozók, vagyis rájuk eleve nem vonatkozhat a települési adó. (Igaz: a kárenyhítési alapba önként kell jelentkezni, vagyis nehezen mondható adónak, miközben a települések nem is a gazdát, hanem a föld tulajdonosát adóztatják.)
A miniszter megjegyezte, hogy a földadó ellen a kormányhivataloknak kell eljárást indítaniuk, és hangsúlyozta, hogy erre nincs ráhatása. Ám arról azóta sincs hír, hogy elmarasztaló döntés született volna. Annyit tudni, hogy voltak gazdák, akik próbálkoztak ezzel: az egyik általunk megkeresett településen azért nem szerettek volna nyilatkozni a bevezetésről, mert a jogszabályt megtámadták a hivatalnál. Az FM mindenesetre megkérte az érintett önkormányzatokat, hogy vonják vissza a rendeletet, de ennek láthatóan nem volt foganatja.
VG-szakértő
Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke: Nőhet az érintettek száma
Folyamatosan fog emelkedni a települési adót és a földadót bevezető önkormányzatok száma, hiszen a településeknek valamiből finanszírozniuk kell a kiadásaikat. Mintegy 2700 önkormányzatnak lesz lehetősége az új adónem bevezetésére, és sokan fognak élni ezzel, ha a jogrendben megragad ez a közteher. Egyelőre úgy néz ki, a folyamatnak semmi sem szab gátat, hiszen nem született még elmarasztaló ítélet a földadókkal kapcsolatban.
Az év elején 13 település vetett ki a földre adót: nyolcan terület alapján, hektáronként 5-10 ezer forintot kérve, míg öten értékalapon, aranykoronánként 200-400 forintos terhet kiszabva. Hozzájuk csatlakoztak mostanáig 12-en, de az arányok és a mértékek nem változtak: a 25-ből tizenhatan területi, míg kilencen értékalapú adóztatást választottak. Eltérés a kedvezményekben van, általában a kisbirtokosok, és/vagy a helyi lakosok kapnak kedvezményeket. Szőlősgyörök különlegessége, hogy az óriási mentesség miatt ők csak a nem helyben lakókra vetnek ki földadót: 90 százalékos kedvezmény jár az ottaniaknak. A polgármester szerint a településen élők nem tudnának kifizetni több közterhet, ezért kerestek olyan megoldást, amely őket nem terheli.
A települési adót bevezető önkormányzatok közül hatan nem (vagy nem csak) földadót vetettek ki. Apaj község ötletét a traktoradóra (vagyis a munkagépek súlyadójára) ketten vették át az idén: ők is az agrárium terheit növelik valójában, csak nem a földdel. Nem alkalmazzák viszont többen a zsombói toronyadót (amely a távközlési cégeknek lehetett volna rossz), ahogyan az ebadó, vagy a kesztölci nem hasznosított ipari területek utáni adó sem szolgál mintául.
Szerző: Várkonyi Iván
http://www.vg.hu/gazdasag/adozas/terjed-a-foldado-461697?utm_source=hirlevel& utm_medium=hirlevel&utm_campaign=gazdasagi |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-11-30 16:11:18, hétfő
|
| |
| |
Szabadon terrorizálhatja társát az erőtartalék egy egészségügyi szakközépiskolában
2015. november 30. 12:40
Hunhír.info-infomáció
Egy kétségbeesett és feldúlt édesanya kereste meg a Hunhír.info szerkesztőségét a lányát ért sorozatos és alpári iskolai zaklatások miatt. A jogaiból idejekorán kioktatott, ám az illendőséget messze magától távol tartó gádzsikból egyre több van sajnos az országban. Milyen eszköz lehet a szülő kezében, amikor az iskola is tehetetlen?
Magyar Menedék - Háttérhatalom
,,Há'mer nem csipázza a fajomat" - csattant fel az önérzetes 14 éves lány az igazgatói szobában, majd laza eleganciával rászólt a dirire, ne zavarja, míg a messenger hívását lerendezi. Vadul nyomkodta telefonját, így emiatt elgondolkodni sem volt ideje, hogy nem a fajával van baj. Valószínűleg, ha bejárt volna biológia órára, akkor tudná, hogy az emberi fajba tartozik ő is, akármennyire nehéz is ezt elhinni. Sokkal inkább a rasszból eredő, az igazgató által is hangsúlyozott szociális eltérések jelentenek problémát, és az, hogy az alapvető viselkedési normákkal sincs tisztában. Ellenben van kamu Burberry sálja, és ájfon telefonja, melyet órán és azon kívül is használ. Hogy az utóbbi időben mire, nemsokára kiderül.
A kislány úgy gondolta, rassza okán mindent megengedhet magának. Így hát kinevezte személyét egy közel negyvenfős osztályközösség parancsnokának, és ezt meg is erősítette. Olyannyira, hogy nem csak utált osztálytársát, de annak édesanyját is elkezdte gyalázni. Mert neki azt is szabad. Hiszen hangsúlyozta, fennen és hangosan: ,,Nekem személyi jogaim vannak." Hát mit lehetett erre mondani? Tudjuk! Neki és társainak csak azok vannak. Pontosan ezért nyithatta ki a száját olyan stílusban, ahogyan azt megtette, pontosan ezért viselkedhetett úgy az igazgatói irodában, ahogyan azt feljebb leírtuk. Ahogy ez a kis fajvédő gyermek saját feljebbvalóságát hangsúlyozza, majd az első bíráló szónál a rasszista kártyát rántja elő, gyomorforgató.
Persze volt nagy, látványos bocsánatkérés. Gúnyos mosollyal, az igazgató mondatait kétszavanként ismételve. Mert egy mondat megjegyzése már gondot jelentett. Az anyuka persze röhögve utasította el, és csak annyit kérdezett a jelenlevőktől: az arcát vajon látták?
És nem látták. Ahogy élettapasztalatukkal sincsenek tisztában a tanárok. Ebben az iskolában ugyanis ilyetén kommunikációk zajlanak tizennégy-tizenöt évesek között:
,,- Ennek meg mi baja lehet? - Biztos nem kapott faszt."
Az isteni és mindenek feletti Facebookon történő törlés és/vagy tiltás következménye:
,,Most geci kemény vagy hogy letiltottál nyomorék geci láda te kis inkubátor szökevény nyomd el magad a gecibe mert egy kis félre sikerült kémiai kisérlet vagy <3 pusszi a rémálmod"
És persze a fenyegetések is nagyon mennek a virtuális világban:
,,anyukam ugy csinald itt a dolgaidat hogy mindenki velem van (tudod a ciganyal) te ribi szerintem te is nagyon jol tudod hogy itt en diktatolok.....es azvan amit a cigany mond"
,,majd el intezuk hogy ne gyere"
Ez volt az a pont, ahol anyuka beleszólt a csetelésbe, hogy leállítsa a történetet. Így hát ő is megkapta a magas kultúrát, persze szigorúan ájfonról nyomva, ékezetek és vesszők nélkül, míves magyarsággal és helyesírással:
,,Na figyelj lanyodat mindenki utalja es esztnem en mondom hanem itt most az osztaly és nem felünk se töled sea lanyodtol lehet sorba alni a szopatasert pusz"...."en legalabb szopok mert te senkinek nem kellesz"...."le nyelhetd volna a laurat anno"..."beakadt alemez vén fasz"..."Pusztulj el a kiserleteddel egyutt na puszika"
Nos, vannak családok, amelyek ehhez nincsenek hozzászokva, és nagyon nem is szeretnének, még akkor sem, ha ez a trendi és általános a mai magyar valóságban. Azért vannak még iskolák, ahol a tanár előtt a telefon rezegni sem rezeghet. Olyat, hogy rászólnak a tanárra, mert zavarja őket az óra, vagy a tanár beszéde a csetelésben, a tizenévesek szülei még nem tapasztalhattak. Ahogy olyat sem, hogy egy igazgató a nagy elfogadás és szeretet jegyében nem a fenti, a szülőnek szóló mocskolódást kéri elsősorban számon a tanulón, hanem szembesítést rendez a korábbi nézeteltérések okán. Úgy gondolja, mindenkinek lehet mentsége, és módja kell legyen a védekezésre, akkor is, ha ez a felnőttek gyalázásával és a mocskolásával is jár. A Hunhír.info szerkesztőségében többen is tanultak pedagógiát, ez valahogy nem szerepelt az elfogadott módszerek között. Egy szülővel szembeni alpári megnyilvánulásra, a másik tanuló megfélemlítésére és fenyegetésére nem ok és nem magyarázat bármilyen korábbi nézeteltérés, annak helye egy ilyen beszélgetés keretében nincs. Illetve ezek szerint bizonyos rasszok esetében mégis van.
És mielőtt bárki megkérdezné, vajon milyen iskola az, ahol már egy kilencedikes (14-15 éves) diák is komoly szexuális tapasztalatokkal bír, olyan rutinnal rendelkezik orális szex terén, hogy még egy felnőttet is kioktat, a cigány rasszt mindenek felett állónak és irányítónak gondolja, valamint magát minden felnőtt felett állónak, akkor halkan és szégyenkezve merjük csak elmondani: ez egy egészségügyi középiskola. Olyan, ahol érettségizni fognak a jövő ápolónői és csecsemőgondozói, szociális munkásai. Szép, új, színes jövő vár a már amúgy is romokban heverő egészségügyre. Mert Magyarország persze e téren is jobban teljesít...
http://hunhir.info/index.php?pid=hirek&id=88943 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-11-30 16:07:32, hétfő
|
| |
| |
Megszólalt a sztárkamionos: Akik az autópályán randalírozva fosztogatnak és garázdálkodnak, azok maximum a törvény elől menekülnek valahonnan
2015. november 30. 08:22
Hunhír.info
Reagált a Tények riportjára az a magyar kamionos, aki a franciaországi Calaisban menekültek közé hajtott, igaz nem ütött el senkit. Mégis álszentek célpontjába került. A férfi saját youtube csatornáján fejtette ki hosszan a véleményét. Azt írta: ő nem veszélyeztetett senkit és szerinte inkább a kamionosok vannak életveszélyben az erőszakos migránsok miatt. Szerinte furcsa, hogy bárki az ő pártjukat fogja.
Magyar Menedék - Pogány Biblia
"Közlekedés szakértői véleménnyel fogom bebizonyítani, ha kell, hogy veszélyeztetés ott nem volt, maximum minket veszélyeztet ott az a csőcselék. Valamint tudatom mindenkivel, hogy rendszeresen ajándékozok az igazi menekülteknek cigarettát, üdítőt, élelmiszert. Akik az autópályán randalírozva fosztogatnak és garázdálkodnak, azok maximum a törvény elől menekülnek valahonnan..."
A magyar közúti fuvarozók egyesületének szóvivője a Tényeknek elmondta: Calaise és környéke a magyar kamionosok szerint életveszélyes terület.
"Calaise konkrétan egy tényleg válságövezetnek nevezhető terület, de a francia rendőrség illetve a francia hadsereg helyett mi nem tudunk beavatkozni. Ott lenne szükség egy hatékonyabb fellépésre
- mondta Árvay Tivadar, szóvivő.
https://youtu.be/2WuAGjBQX0A
http://hunhir.info/index.php?pid=hirek&id=88930 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-11-30 15:39:48, hétfő
|
| |
| |
2015. november 30. 13:41
Egymást ütik-verik a betolakodók - ami nem is lenne baj, ha otthon tennék, nem a németeknél
Több menedékkérőt letartóztattak Berlinben, miután a befogadóállomássá alakított egykori Tempelhof repülőtéren verekedés tört ki. Sorbanállás közben tört ki verekedés a "menekülteket" befogadó állomássá alakított berlini Tempelhof repülőtéren. 1200 menedékkérőt szállásoltak el itt. A verekedés után több embert letartóztattak. Pár órával a tempelhofi eset előtt Spandauban, egy másik szálláson tört ki verekedés. Itt poroltókkal, kanapékkal estek egymásnak, ötszáz embert kellett evakuálni. Verekedés volt egy kreuzbergi, illetve egy Szász-Anhalt tartományi szálláson is. (The Local - Mandiner nyomán)
Forrás: https://kuruc.info/r/4/151844/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-11-30 15:31:22, hétfő
|
| |
| |
2015. november 30. 09:18
Kedves István!
Sokat gondolunk édesanyádra...
miért nem tudott az anyja elveTényi?
Biztosan kommunista veterán agitprop családból származik .
szuletett patkany. Az a fajta, melyiket megellese utan kozvetlenul kellett volna a labanal fogva a falon szetverni. sajnos ez nem tortent meg, de a besugo patkanyok halalt erdemelnek!
Mióta van kompetenciája egy homokos fideszesnek a Francia autópályán történtekhez.Biztosan bezárt a buzibár és unatkozott!
a kamionosnak értékteremtő munkája van! És ennek a férgnek?
Büszke rád anyád, meg a családod? A pöcsöd méretéből adódó frusztrációt máshogyan is le lehet ám vezetni!
No, fideszes majmok, erre a feljelentgetőre szavaztatok.
Persze a saját, korrupt, hazaáruló, bűnöző fidesz-klubtársait "valamiért" nem jelentgeti föl. De, aki szabatosan be meri mutatni a valóságot, azt igen.
Vélhetően azért szavazgattok ilyen sunyi patkányokra, mert ti is hasonló habitussal rendelkeztek. Vagy nem?
*********************
Egy fideszes feljelentette a magyar kamionost, akinek elege lett a megszállók terrorjából
A be- és feljelentéseiről ismert Tényi István az Országos Rendőr-főkapitányságnak küldött levelében bejelentést tett ismeretlen elkövető ellen közúti veszélyeztetés miatt. Zoom A mániákus feljelentgető, aki mellesleg a Fidesz tagja, korábban a Jobbik gazdálkodásával kapcsolatban is bejelentést tett. A fenekén nem maradható nyikhaj az ELTE BTK-án végzett, a Budapest, V. kerületi Fidesz sima tagja, miután a választásokon eddig mindig fiaskót vallott. Néhány perccel ezelőtt Fb-oldalán az egyik ismerőse megkérdezi tőle: "Te jelentetted fel a kamionost?" Mire a zsideszes jó magyarsággal: "Ki kitudja még ki. Az ügyet viszont így vagy úgy le kell zárni." A feljelentős fideszes ismerősei, tehát a kebelbarátai között találunk egy rakás cigányt, rajtuk kívül Deutsch Tompit, Rétvári Bencét, a szóvivő Kovács Zoltánt, a Jobbikot rendszeresen mocskoló, tőle elhatárolódó, de amúgy politikailag impotens Csáky Pált és Aranyszájú L. Simon Lászlót.
https://youtu.be/VdOcWEheXnc
(Kuruc.info - Origó nyomán)
Forrás: https://kuruc.info/r/2/151833/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-11-29 22:06:38, vasárnap
|
| |
| |
Amiről hallgat a kormány: régen átlépte a négymilliót a létminimum alatt élők száma
2015.10.13. 08:04 Ténytár
A legfrissebb kutatások továbbra is azt mutatják, hogy a magyar lakosság jelentős hányada súlyos anyagi problémákkal néz szembe: milliók nélkülöznek, a szegények aránya pedig nemhogy nem csökkent az elmúlt években, hanem több 100 ezer fővel emelkedett. Ezzel nem szívesen szembesül a kormány, de persze semmi összefüggés nincs ebben és a tényben, hogy a KSH tavaly pénzhiányra hivatkozva nem akarta kiadni a létminimum-adatokat, idén pedig egyszerűen nem is méri őket.
Az egyes magyarországi régiók között óriási különbség van: Az iparosodottabb, fejlettebb, széles körű szolgáltatói szektorral rendelkező régiókban (Nyugat-Dunántúl, Közép-Dunántúl, Budapest) nemcsak a szegények aránya alacsonyabb, hanem a munkalehetőségek is jóval diverzifikáltabbak, emiatt pedig mind a munkanélküliségi ráta alacsonyabb, mind a bérek jóval magasabbak. Ezzel szemben a többi régiónak jelentős foglalkoztatási és szegénységi problémával kell szembenéznie, így nem véletlen, hogy az alföldi és észak-magyarországi régiók jobbára mindig megtalálhatóak az Európai Unió legszegényebb régiói között.
A hazai körülmények között pedig nem könnyű a szegénység adta csapdahelyzetből kikecmeregni: azok akik szegény, tanulatlan családba születtek nehéz helyzetben lesznek, és akár generációkon keresztül megmaradhat ez a kiszolgáltatott, nagyon nehéz helyzet.
8774887_b03b59936758223e2dabec6600ae3c9a_wm.jpg
Súlyos anyagi problémák Magyarországon
Magyarországon a társadalom jelentős hányada néz szembe súlyos anyagi problémákkal, a szegények száma pedig több mint 4 millió. Az elmúlt 5 évben a helyzet egyáltalán nem javult, hiszen a kormányzati intézkedések inkább nevezhetőek szegény-ellenesnek, mint szolidárisnak: ha a különböző gazdaság és társadalompolitikai lépéseket összegezni szeretnénk, akkor nyugodt szívvel ki lehet jelenti, hogy a kormány inkább a felső 10-20 százalékot támogatta szemben a maradék 80-90 százalékkal. (Az elmúlt 5 év intézkedései közül egyedül a rezsicsökkentést lehet kiemelni, mint olyan kormányzati intézkedést, ami csekély mértékben javította a szegényebb rétegek anyagi helyzetét.)
Hogy mennyire nehéz a helyzet azt jól jellemzi, hogy a kormány próbál minél kevesebbet beszélni a témáról, és hivatalos statisztikából is egyre kevesebb van: idén a KSH például úgy döntött, hogy nem fogják tovább mérni a létminimumot.
Friss kutatások továbbra is alátámasztják, hogy a magyar háztartások jelentős hányada nélkülöz: az ország egészében a háztartások 37 százaléka számít depriváltnak (szegénynek, kevés jószághoz van hozzáférésük az anyagi helyzet miatt), egyötödük pedig súlyosan depriváltnak, azaz a mindennapi megélhetésre sincs fedezet, a családban a gyermekek pedig ki vannak téve az éhezésnek és egyéb szörnyű körülményeknek.
A depriváció pedig egyfajta csapdahelyzetet is teremt a családokban: Magyarországon kevés program és támogatás van arra, hogy a gyermekek ki tudjanak szakadni ebből a környezetből, így legtöbb esetben akár generációkon is átível családon belül ez a kilátástalan helyzet.
szegenyseg1.png
Az oktatás szerepe
Az egészségüggyel és oktatással foglalkozó elemzésünkben már kitértünk arra a tényre, hogy a magasabb végzettséggel rendelkező személyek nagyobb eséllyel tudnak elhelyezkedni a munkaerőpiacon, a diplomás munkanélküliek aránya pedig elenyésző a középfokú végzettséggel sem rendelkező munkanélküliek arányához képest.
Az MTA-Tárki kutatása is hasonló eredményekre jutott: a diplomások körében nemcsak a munkanélküliségi ráta jóval alacsonyabb, hanem az átlagbérek is jóval magasabbak. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkező háztartásokban az egy főre jutó jövedelem alig haladja meg a 90 ezer forintot, ezzel szemben a diplomásoknál ez az összeg a 190 ezer forintot is meghaladja, tehát a különbség több mint kétszeres.
Hasonló számokra jutottak, amikor azt vizsgálták, hogy a különböző végzettséggel rendelkező apák gyermekeinek jövedelmi helyzete hogyan alakul: miközben egy diplomás apa gyermeke átlagban 180 ezer forintos jövedelemhez juthat, a 8 osztályos végzettséggel rendelkező apák gyermekeinél ez az átlag alig haladja meg a 100 ezer forintot. Az adatok továbbra is alátámasztják, hogy sokak jövője már születésük pillanatában eldől, mivel a gyenge állami struktúra és a kevés program mellett olyan csapdahelyzetbe kerülnek, hogy nem tudnak hozzáférni a magasabb szintű oktatási rendszerhez.
Természetesen ez a végzettséghez kötött deprivációs indikátorokon is látszik: elsősorban azok a háztartások néznek szembe súlyos anyagi problémákkal, ahol a végzettség alacsonyabbak, és ez az arány fokozatosan javul előrehaladva a létrán: A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkező háztartásoknál a deprivációs arány 60 százalék felett van, felsőfokú végzettségnél ez az arány már csak 10 százalék. Bár ezek eléggé nyilvánvaló tények, az adatokból jól látható, hogy hatalmas különbség alakult ki az alapján, hogy ki, milyen végzettséggel és ebből fakadóan milyen jövedelemmel rendelkezik, az olló az elmúlt 4-5 évben csak tovább nyílt. Amennyiben lennének friss statisztikák a hazai Gini-indexről, akkor jól láthatnánk, hogy a jövedelemtranszfernek (például az adóreform, ezen belül is az egykulcsos adó) köszönhetően a társadalmi csoportok közötti jövedelmi különbségek emelkedtek.
Jelentős regionális eltérések
Egy másik súlyos probléma a hazai régiók közötti különbségek. Négy magyarországi régió szinte mindig szerepel az Európai Unió legszegényebb régióit rangsoroló listáin: Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld és Dél-Dunántúl. A felsorolt négy régió jelentős lemaradásban van Budapesthez, vagy éppen a közép-dunántúli és nyugat-dunántúli régióhoz képest, és nemcsak a fejlettségben, hanem az átlagjövedelmekben is megmutatkozik: miközben Közép-Magyarországon az átlagjövedelem több mint 160 ezer forint (Uniós összehasonlításban ez is gyér adatnak mondható), az észak-alföldi régióban még a 100 ezer forintot sem éri el. Az eltérésnek több oka is van:
- A már említett fejlettségbeli különbség: beágyazottabb, fejlettebb infrastruktúra van Nyugat- és Közép-Magyarországon (beleértve Budapestet).
- A fejlettebb régiók iparosodottabbak, a szolgáltató szektornak jelentősebb szerepe van, valamint a hálózati szerkezetek is fejlettebbek, ezzel szemben az elmaradott régiók nem tudtak kilépni a tradicionális ipar árnyékából, valamint a mezőgazdaság továbbra is jelentős szereppel bír.
- A fent említett okok miatt a képzett munkaerő nyilvánvalóan a fejlettebb régiókban talál munkát, részben annak köszönhetően is, hogy a magasabb szervezettségi is hálózati szintnek köszönhetően ezekben a régiókban jönnek létre azok a munkahelyek, amelyek felszívják a képzett szakembereket.
A felsorolt három pont miatt az elmaradott régiók közép távon sem számíthatnak sok jóra, hiszen önmagában az infrastruktúra fejlesztése még nem fogja felvirágoztatni a régiókat. Ez már régóta nem elég. Ha például nincs képzett munkaerő, akkor nem lesznek magasabb hozzáadott erőt biztosító álláshelyek, és ez oda-vissza igaz.
Ilyen körülmények között nem véletlen, hogy a deprivációs arány a szegényebb régiókban a legmagasabb, és az itt élő emberek túlnyomó többsége nem tud ebből a csapdahelyzetből kikecmeregni.
Sokaknak csak a közmunka jut
A szegényebb régiókban az egyik megoldás a közmunka. A közmunka azonban nem képes megoldani a súlyos társadalmi problémákat: egyrészt nem biztosítja a létminimumhoz elegendő jövedelmet, másrészt a közmunka és a versenyszféra között az átjárás elenyésző: gyakorlatilag ugyanúgy egyfajta csapdahelyzetként lehet jellemezni, mint a szegénységet, és összességében a közmunkaprogramot nem lehet másként értékelni, mint egy aktív szociális támogatást, ami felváltotta a korábbi passzív támogatást.
szegenyseg2.png
Ha össze szeretnénk foglalni a magyarországi szegénységgel kapcsolatos tudásunkat, akkor egy nem túl szép kép rajzolódik ki: jelenleg minimum 4 millió magyar él szegénységben, a számuk pedig fokozatosan emelkedik, mivel nincsenek meg azok a gazdaság és társadalompolitikai feltételek, amelyek az ellenkező irányba löknék el a folyamatot. A legfrissebb felmérések adatai is alátámasztják, hogy az oktatásnak például fontos szerepe van abban, hogy az egyes háztartások jövedelmi helyzete hogyan fog alakulni. A hazai oktatásban tapasztalható áldatlan állapotok és pénzkivonás viszont azt eredményezi, hogy a szegénység tovább fog mélyülni, mert egyre kevesebben fognak hozzáférni a minőségi oktatáshoz, és ezek a szegényebb háztartások gyermekei lesznek.
Ha a kormány valóban tenni akar azért, hogy csökkenjen a deprivációs arány Magyarországon, akkor számos helyen jelentős reformokra lenne szükség. Ezek egyike a már többször említett oktatási rendszer. A kormány hallgatása és a téma kerülése viszont inkább azt sugallja, hogy a Fidesz semmit sem akar tenni annak érdekében, hogy ne a 4 millió szegény országa legyünk. Jelen körülmények között pedig csak tovább fognak emelkedni mind a társadalmi különbségek, mind pedig a hazai régiók közötti különbségek.
http://tenytar.blog.hu/2015/10/13/amirol_hallgat_a_kormany_regen_atlepte_a_negymi lliot_a_letminimum_alatt_elok_szama |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-11-29 22:04:19, vasárnap
|
| |
| |
A TEK újabb nagy fogása.
Jegyzőköny (részlet)
- Neve?
- Jolán. Kühlbergerné Matics Jolán. Jajj szegény, uram, biztos forog a sírjában...
- Lakhelye?
- Budapest, Törökvész utca 11. Jajj, Istenem, ezt a szégyent idős fejemre...
- Törökvész? Érdekes...Szóval, miért akarta magát felrobbantani a közértben?
- Én ugyan nem akartam, aranyoskám. Azt mondtam csak, hogy felrobbanok, ha még egyszer valaki elém áll a sorban...
- Na jó, azt is mondták a tanúk, hogy a párizsi merényletekkel fenyegetőzött?
- Én csak 10 dkg párizsit, meg egy robbantott csirkét kértem...
- Talán azt is tagadja, hogy a bolt előtt az Iszlám Állam propagandáját terjesztette?
- A Szulejmán tegnapi epizódját beszéltük meg a Matilddal. Maga nem nézi, aranyoskám? Sokat lehet ám belőle tanulni...
https://www.facebook.com/482195615234170/photos/a.482199405233791.1073741827.4821 95615234170/879949472125447/?type=3 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2/55 oldal
|
Bejegyzések száma: 544
|
|
|
|
2015. November
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
544 db bejegyzés |
| e év: |
5660 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 3774
- e Hét: 14041
- e Hónap: 25152
- e Év: 178648
|
|
|
Offline
