|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 9
|
|
|
|
|
|
2007-10-29 22:23:49, hétfő
|
| |
| |
1956. november 7-én halt meg.
Halála évfordulója alkalmából a Kráter Kiadó ismét kiadta az
Így bocskorosan c. verseskötetét, melyet most törzsvásárlóink 30% kedvezménnyel vásárolhatnak meg a Kráter Könyvesházban. Az interneten rendelők részére 15% kedvezményt nyújtunk.
--------------------------------------------------------------------------------
Így bocskorosan
Második, bővített kiadás
Ára: 1200 Ft + kedvezmény
Szerző: Gérecz Attila
Kötetünk címe nem önkényes választás, hanem Gérecz Attila sokszor emlegetett, számára legkedvesebb versének megidézése. Ezzel is jelezni kívánjuk az emberléptékű és ezért ezredfordulónkon is nagyon hiteles költészet
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-10-29 17:39:18, hétfő
|
| |
| |
Károli Gáspár
Károli Gáspár életműve szervesen kapcsolódik a magyarországi reformáció történetéhez, a helvét irányú, későbbi református egyház megalakulásához, s az ország egy vidéke az u. n. Tiszán-innen XVI. Századi művelődéstörténetéhez.
Károli Gáspár Nagy Károlyban, Szatmár vármegyében született, valamikor az 1529. esztendő körül, mezővárosi, polgári családból.
Eredeti neve: Radicsics Gáspár volt.
Nagy Károly ősi birtoka volt a gróf Károlyi családnak. A település lakosai Károli Gáspárt korában tiszta magyarok voltak, akik földesurukkal együtt a reformáció hívei. Később szülőhelyéről, Károlinak hívta magát, de lehet, hogy a Károlyiak jobbágya lévén ragadt rá ez a név, uraik neve után.
Feltehetőleg otthon - a város iskolájában - kezdte tanulmányait, majd 1549-ben, Brassóban beiratkozott az ottani, híres iskola magasabb tagozatára. Tanulhatott még Szatmárban, de még inkább Erdődön, ahol Drágffy Gáspár főúr pártfogása alatt tudós Kopácsi István nyitott iskolát. Később Kopácsi iskoláját Nagybányára, majd Sárospatakra helyezte, s Károli Gáspár valószínűleg követte a tudóst iskoláiban.
Drágffy Gáspár főúr özvegye másodszor Báthory Györgyhöz ment férjhez, s így juthatott Károli Gáspár Báthory István országbíró - Vizsoly ura - pártfogásába.
Forrásaink szerint, Károli tanult Helvétiában, Strasbourgban és 1556. március 11-én már a Wittenbergi Egyetem anyakönyvébe írták be a nevét, mint Gáspár Carolus Pannonius
Hazánk - a Jagellók királysága - alatt szoros összeköttetésben állott Lengyelországgal, így a magyar ifjak Krakkó Egyetemére sereglettek, majd amikor bölcs Frigyes szász választófejedelem által 1502-ben alapított wittenbergi egyetemnek híre ment, ifjaink otthagyták Krakkót, hogy az új világosság fényében gyönyörködjenek.
Itt tanított maga Luther is, aki sokat megnyert a magyar hallgatók közül.
Wittenberg egyik legnevezetesebb növendéke Dévai , a kálvinizmusban talált megnyugvást, így járt maga Károli Gáspár is.
Károli annyira kiképezte magát külföldön, hogy Czwittinger Dávid - nagyhírű tudós szerint: a legkitűnőbb magyar bölcsész, nyelvész és hittudós, hívei között, pedig Isten Igéjének legékesebben szóló hirdetője.
Külföldi tanulmányait befejezve, Károli hazakerült és Gönc első papja lett (1560-1591).
Abaúj-Torna vármegyében fekszik Gönc, Kassától délre, a Hernád völgye felett. Gönc városának ebben az időben 4000 fölött álló iparos lakossága volt, akiket hihetőleg Benczédi Székely István nyerte meg a reformációnak. Benczédi liszkai pap volt, innen hívták meg Göncre, lelkipásztornak. Őt követte 1548-ban Károli Gáspár, de nem tudjuk biztosan, hogy külföldről hívták-e meg, vagy valamelyik gönci polgár ismeretségével került a városba. Tény, hogy DobóDomokos, gönci földbirtokos pártfogója volt Károli Gáspárnak.
Göncön 1695-ig kettős papság volt. Két paptársának nevét ismerjük az iratokból. Radics Gáspár és Huszti Imre. Károli Gáspár volt az első lelkész, vagy ,,plebanus", mely címet az ,,Isten egyházának pásztora" címmel felváltva használt. Azt tartotta, hogy egy jó lelkipásztornál fontos az Isten gyülekezetének belső és külső békéje, az atyafiaknak egymás közötti szeretetben való békés lakozása. A szenteknek egysége tanúsítja, hogy éber volt a pásztor, hathatós az Ige és nemes a példa, mely az Isten ügyét szolgálta.
Éberségre szükség volt sokszor, mert Gönc hadi útvonalon feküdt. Pélául: 1666-ban az Erdélyen keresztül betört tatárhordák Gönc alatt vonultak el, nem kímélve a települést sem.
Károli Gáspár valóban jó pap volt, mutatja az is, hogy irányításával ,,virágzott" a gönci iskola. Külsőleg is épült az egyház, ennek bizonysága az 1575-ben öntött harang. A harang felirata ez volt:
,,Jézus Krisztus tegnap és ma mindörökké ugyanaz. Mindenek megavulnak, de az Istennek Igéje mindörökké megmarad."
A harangot a toronnyal és a templommal együtt 1695-ben elfoglalták.
A mohácsi vész után két részre szakadt azt ország. 1541-ben a török lett úrrá Budán, a megmaradt részen, pedig I. Ferdinánd és a gyermek II. János civakodott.
Károli Gáspár ebben az időben Gönc földesurát követte Szatmárra és onnan visszafelé térve szorította be őket a török az ostromlott várba. Károli biztatta, lelkesítette a várőrséget. Sok érdeme volt az őrség rendíthetetlen kitartásában.
A várőrség egyik alvezére Ruszkai Dobó Domokos lehetett, aki egyben II. János híve volt, Szatmár megye védelmében igen helyesen vett részt.
Bizonyítja ezt a Szatmárba szorult Károli Gáspár Dobó Domokosnak ajánlott kettős munkája a ,,két könyv", amelynek egyetlen példánya létezik ma már a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárában.
Az első könyv a lelkipásztor és a hazafi aggódó lelkét tárja fel, a második könyv azt taglalja, hogy micsoda jegyekből ismerjük meg az Isten ítéletének közel voltát.
Mi célja volt Károli Gáspárnak a két könyvvel?
Bebizonyította háláját Dobó Domokos iránt, valamint a népet intette életének jobbítására.
Károli Gáspár könyvéből egy hívő lélek mély vallásossága, egy bölcs ember tapasztalatai, egy az emberiséget szerető keresztyén nemes alakja és egy a hazája romlásán, nemzete szerencsétlenségén búsongó magyar hazafiú keserve tör elő.
A két könyv tipikus alkotása a kornak, a magyar reformációnak. Azért írta meg Károli, mert választ keresett a történelem által feltett kérdésre: Magyarország romlásának okára. A választ a maga módján megtalálta, mert műve nagy szerepet játszott a protestáns közgondolkodás kialakításában.
A két könyv azért is figyelemre méltó, mert szövegének többségét bibliai idézetek alkotják. A könyv a Biblia fordításának előgyakorlata, mely a majd huszonöt év múlva elkészülő nagy munka előhírnöke.
*
Károli Gáspár keveset beszél magáról műveiben, néhány bejegyzés és levél, ami fennmaradt. Állítólag nős volt, családos ember, sőt talán kétszer is nősült. Ezt onnan tudjuk, mert egy kézfogója 58 éves korára esik. 1587-ben megkérte Szőcs Györgyné leánya kezét Kassán. Tekintettel hajlott korára a háromszori kihirdetést és a templomban való esküvést mellőzni akarta. Háznál szeretett volna esküdni, de Kassa Tanácsa ebbe nem egyezett bele. A város elöljárói megintették a papokat, lelkészeket, hogy a Tanács ellenére új szokásokat ne merészeljenek behozni: ,,...aki nem akarja, hogy templomi szószékről, keresztény módon kihirdettessék az az ördög nevében, a kapukon kimehet!..."
*
1565-ben kelt Károli Gáspár meghívó levele, amelyben az egyház-megye papjait, saját egyházába - Göncre - zsinatba hívta, az egyház külső szervezése, a hitegység megszilárdítása, a lelkészek hivatali hűségre való buzdítása s az eretnekség elleni védekezés céljából.
A zsinat bírálata alá vette Egri Lukács (ungvári pap) hitvallását, aki homályos kifejezések alá igyekezett rejteni a Szentháromságról való nézetét, de a nép előtt való prédikációi összehangoztak az unitarizmussal.
A gönci zsinat 21 cikkből álló határozatot hozott. Meghagyta, hogy senki a sátántól támasztott új tanokat, vagy emberi hagyományokat ne tanítson, hanem csak a Szentírást. Ezért mindenkinek legyen Bibliája, szerezze meg Kálvin: Káté-ját és a Genfi hitvallást! E végzéseket 1566-ban írták alá, s megküldték a tiszántúliaknak is.
Miksa király rossz néven vette ezt. Még kevésbé tetszett neki, hogy a Tisza-melléki esperesek által Szikszóra hirdetett zsinaton ahelyett, hogy Egri Lukácsot és az unitarizmust hallgattatták volna el, azon kezdték, hogy az ostyát kiküszöbölték és a kálvini irányt erősítették meg. Schwendi Lázár erre a zsinatot egy Kassa városához intézett királyi rendelet alapján betiltotta.
Miután azonban Egri Lukács tanai mind a katolicizmusra, mind a protestantizmusra egyaránt veszedelmesek voltak. Károli Gáspárék kérték, hogy Egri Lukács ellen zsinatot tarthassanak. Schwendi teljesítette kérelmüket, s a zsinat 1568-ban megnyílt Kassán, ahol egy hitvallást szerkesztettek ,,A felső-magyarországi egyházak hitvallása" címmel, amelyet a kassai zsinatban írtak és hirdettek. Felkérték Egri Lukácsot, hogy tanait vonja vissza és a zsinat hitvallását írja alá. Miután ezt megtagadta, Schwendi Lázár - Tisza-melléki esperes, a király híve - Egri Lukácsot, mint eretneket börtönbe vetette, ahonnan csak 1572-ben szabadult - azután, hogy a zsinatnak a Szentháromságról szóló hitvallásait a nagyváradi katolikus püspök kívánatára aláírta.
Ez a zsinat Kassa városa előtt is megnövelte Károli Gáspár tekintélyét. Ha nem elnököl a közös zsinaton, az uralkodó réteg Kassán, aligha ismeri el esperesi tekintélyét ennyire.
Károli Gáspárnak legnevezetesebb és maradandóbb alkotása a Szentírás teljes magyar fordítása, az un. VIZSOLYI BIBLIA volt, amelynek előszavában ezt írja:
1. Istennek a tökéletes és mindenestől fogva való akaratja a próféták és az apostolok írásában van, ezért az írások méltán szentírások.
2. Az írások tökéletes, teljes, fogyatkozás nélkül valók, tiszták és igazak.
3. Nem szabad ahhoz semmit adnunk, hogy Istennél bölcsebbnek ne láttassunk, sem abból elvennünk, vagy attól elhajolnunk, azokat mindenestül meg kell tartanunk, úgy mint a mi hitünknek és vallásunknak mozdíthatatlan reguláját.
4. Mindenki tartozik engedelmeskedni azon tudományoknak, amely a próféták és apostolok írásaiban vagyon.
5. Valamely tudomány, pedig nem egyéni, akárkié legyen az, és ami semmiképpen nem igaz, azt nem kell bevennünk, mint Szent Pál mondja, ..."ha Isten angyala mást prédikálna - mint a Szent Írás - legyen átkozott!"
Szemére veti a magyar nemzetnek, hogy eddig (1589) a Biblia magyar fordításával nem gondolt. ,,Nem tudom, hogy a prédikátorokat vádoljam, vagy a fejedelmeket."
Saját munkásságáról ezeket mondja:
,,Az Isten nevét segítségül hívám, jámbor tudós atyafiakkal, kik velem a fordításban segítségül voltak, meg nem szűntem addig, míg nem véghöz vittem a Bibliának egészen való megfordítását, melyben munkálkodtam közel három esztendeig nagy fáradsággal, testi töredelemmel, de oly buzgóságos szeretettel, hogy én egy szempillanatig ezt a munkát el nem untam, hanem nagy serénységgel és szeretettel munkálkodtam, míg el nem végeztem azt."
A ,,Vizsolyi Biblia" elöljáró beszéde 1589. február 1-én kelt, a fordításhoz 1586-ben fogott Károli Gáspár.
A szöveget versenként fordították, a részek fölé, pedig kitették a tartalmakat is, hogy az olvasó hamar megtalálja amit keres. A fordításban - amennyire lehetett - éltek az igaz magyar szóval.
Károli Gáspár bibliafordító munkásságáról megemlékezik a zsoltárfordító Szenci Molnár Albert is, aki ekként ír róla:
,,Jól emlékszem rá, mely isteni félelemmel és becsületességgel kezdett az első kibocsátáshoz."
Egy néhányszor hallotta, hogy így fohászkodott:
,,Csak az Isten addig éltessen, míg a Bibliát kibocsáthatom, kész leszek meghalni és a Krisztushoz költözni. Szabad mindennek az Isten házába ajándékot vinni... én azt viszem, amit vihetek, t. i. magyar nyelven az egész Bibliát."
A jezsuita Káldi Györgyig nem akadt rágalmazója, aki - hogy saját bibliafordításának kiadását igazolja - azt állította, hogy Károli hamisan fordította a Szentírást.
Károli fordításának 1875-ig hetvenegy kiadása jelent meg, ellenben Káldi fordításának csak kettő.
Károli ezen nagy munkáját a magyar- és erdélyországi főuraknak, nemeseknek ajánlotta, hogy felbuzdítsa őket a Szentírás olvasására. Vegyék jó néven az ő munkáját és annak éljenek az Istennek dicsőségére és tulajdon lelkük üdvére.
Károli Gáspár bibliafordításának címe ez:
,,SZENT BIBLIA"
Az első rész 686 számozott levél. Elöl címlap, Károli Gáspár elöljáró beszéde.
A második rész címlapja ez:
,,A Szent Bibliának Második Része"
A harmadik rész külön címlappal:
,,A mi Urunk Jézus Krisztus Testamentuma"
Károli Gáspár nagy tudása és hitbuzgalma létrehozta az első teljes magyar bibliafordítást, de csak úgy jelenhetett meg, hogy akadtak kegyes pártfogók, kik azt kiadták. A fordító pártfogói, illetve a Vizsolyi Biblia kiadói között első helyen áll: Péterffy-Báthory István, (Báthory György fia), országbíró, főispán, vallásos műveltségű, derék katona, a királyi ház híve. Az ő birtokán Vizsolyban állították fel az összes pártfogók a nyomdát, melynek első terméke a VIZSOLYI BIBLIA volt.
Rákóczi Zsigmond szintén jelentős támogatója volt e nagyszerű munkának.
Mecénások voltak még: Homonnay Drugeth István Zemplén főispánja, Báthory István sógora: Mágocsi Gáspár több vármegye főispánja, több felvidéki protestáns főúr, városok, polgárok, nők egyaránt.
A vizsolyi nyomda szellemi ügyvezetője és igazgatója maga Károli Gáspár volt, aki hihetőleg technikailag is érthetett a nyomdászathoz, mint az akkori század reformátorai, papjai és tanárai közül sokan.
Az ő tanácsára mutat, magának a nyomdának elhelyezése is Vizsolyban. E település - kissé félreeső helyen - nagyobb biztosítékot nyújtott a háborítás nélküli működésre, mint a hozzá közeli Gönc.
A nyomdász, aki a vizsolyi bibliákat nyomtatta: Mantskovit Bálint volt. Lengyelországból származott, ahol 1538 óta Krakkóban több magyar könyvet nyomtak, így hihetőleg ott tanulta meg a magyar nyelvet is.
A másik, aki a VIZSOLYI BIBLIA első kibocsátásának szolgálatában állott, Szenci Molnár Albert volt.
Midőn Károli Gáspár a bibliát nyomtatta, az a kívánsága volt, hogy csak addig élhessen, míg azt kibocsátja.
Kívánsága teljesült, két esztendővel ezután: 1592-ben halt meg. Méltán elmondhatta a Megváltó karjai közé váró Simeonnal:
,,Elég, elég volt az élet én nekem!
Bocsásd el agg szolgád Istenem!"
Szerető hívei templomának déli tájékán hantolták el, ahol annyiszor hirdette Isten igéjét.
Sajnos, gróf Csáky földesúr eladja Göncöt a jezsuitáknak, akik 1695-ben elfoglalják a reformátusoktól a templomot, s azt a gyűlölet elpusztította.
A kegyeletes emlékezet tisztelte Károli Gáspár munkásságát. Thury György latin költeménye, amelyet 1612-ben a Majna menti Frankfurtban adott ki, így ír Károli Gáspárról:
,,Keletről kél a Nap, nyugaton búcsúzik el a Földtől. Magyarország egyik keleti megyéjében támadt az a világosság, kit mi szegény magyarok Károli Gáspárnak nevezénk.
Nyugaton búcsúzott el, hogy fényessége egyesüljön az örök világosságok örömével. Itt hagyta nekünk az Igét, amelyet tisztán hirdetett. Itt hagyta az evangéliumot, mely Istennek hatalma minden hívők idvességére."
Összeállította, és előadta: Csernáti Istvánné
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-10-29 17:37:31, hétfő
|
| |
| |
Szenci Molnár Albert
1574-1634
Szenci Molnár Albert 1574. augusztus 30-án született. Székely Ferenc, malomépítő nagyapja, új foglalkozásáról kapta új nevét.
Albert előnevét szülőhelyéről, Szencről nyerte. Apjának már két vízimalma volt, s az ácsok között is kiváló mesternek bizonyult. Hat gyermeke (három lány, három fiú) közül a kedvencének - Albertnek - szánta ezeket a mesterségeket.
A jó gyermek kitanulta ugyan az apja mesterségét, de volt életében nyomdász, kántor, iskolarektor, valamint lelkész.
Kisgyermekként élt meg egy kozmikus látványosságot.
Egy éjszaka nagy lármára ébredt. Édesanyja karjába vette, s így vitte ki a szabad ég alá - és ahogyan ő nevezte - csóvás csillagot látott. Ennek képe férfi korában is szeme előtt lebegett, irányadóbbnak bizonyult apja óhajánál!
Tíz éves korában került Szencen iskolába, de csak egy bő esztendeig járt, mert 1585. év karácsony havában meghalt az édesanyja.
A következő év februárjában szállást kért náluk Szabó Farkas, aki nyugatról jött és Győrbe igyekezett segédtanítónak. Ő vette észre a gyermek Albert érdeklődését a könyvek iránt, s közölte apjával - ezt a legénykét a tudomány földjére kellene irányítani. Végül, anyja ha nehezen is, - de elengedte. Nem sokáig maradtak Győrben, szabó Farkassal több városban megfordultak. Szabó bűnéül róják föl, hogy a bolyongásba bevezette Molnár Albertet. Később Göncre mentek Károli Gáspárhoz, aki nagy hatást tett rá. Károli idős volt már, s azt hajtogatta: ,,Csak Isten addig éltessen, míg a Bibliát kibocsátom, kész leszek meghalni és Krisztushoz költözni."
Albert sokszor megtette az utat Gönc és Vizsoly között.
Innen Debrecenbe ment tanulni. Másfél évig volt csak ott és szinte visszaszökött göncre. Károli ezért megdorgálta, de tőle még a feddést is szívesen vette. Továbbra is részt vett a bibliafordításban, ami sok nehézségbe ütközött, mert akár ott magyar szót is lehetett volna használni, de igyekezni kellett a megfelelőt kiválasztani.
Károli jóindulatából, Kassán házitanítói állást kapott. Az itt szerzett pénzen indult Wittenbergbe gyalog, néha szekéren.
Előtte haza látogatott. Akkor apja már tudta, aki Wittenbergbe gyalog, néha szekéren.
Előtte haza látogatott. Akkor apja már tudta, aki Wittenbergbe megy, az életében a könyvek foglya lesz.
Bécs, Prága és Drezda után érkezett Wittenbergbe. Itt azonnal meglátogatott egy magyaros öltözetű fiút, aki aztán bevezette a magyar diákok társaságába.
Szorgalmasan tanult, de sokat éhezett. Egyszer az éhségtől rosszul lett - úgy kanalazták bele a levest. Piacon árut rakodott, postakocsi érkezésekor segített a nehezebb ládákat cipelni.
Wittenbergből Heidelbergbe ment, de csak néhány napig volt az iskola hallgatója, mert pénze elfogyott.
Innen tovább ment Strasbourg, ahol éppen háború folyt, így visszament Heidelbergbe, ahol házitanítói állást vállalt s egy évig járt egyetemre.
Amint hírét vette, hogy vége a háborúskodásnak, útnak indult Strasbourgba, ahol három esztendeig tanult, és babérkoszorús oklevéllel vizsgázott az egyetemen. Itt kezdett bele a latin - magyar szótár készítésébe, amit 1604-ben sikerült kiadni.
Ezt a szótárt használták aztán két évszázadon át!
Adományokból él és két helyen is vállal házitanítóságot. 1596. év pünkösdje után, hitvita miatt kellett elhagynia Strasbourgot. Innen elindulva több helyen is jár, egyik útján ismerkedik meg Zwingli Ulrikkal. Ha Strasbourgból nem kellett volna eljönnie, örökre elmaradt volna találkozása Béza Tódorral, - aki még Kálvin mellett volt lelkipásztor - és aki a találkozásuk idején 78 éves volt már. Béza falán, kis festményen látta Kálvin képmását, s úgy fogta meg, mint pápisták az ereklyét. Meghatottan, könnyes szemmel mondta: ,,Ez az én atyám a Krisztusban." Együtt énekelték el Bézával Kálvin kedvenc zsoltárát (XXV. Szívemet hozzád emelem...).
Luzerben megismerkedik a spanyol király milánói követével, aki meghívta őt Itáliába. Útjuk közben elvált, mert ő Rómát és a pápát is szerette volna látni. Mindkét törekvése sikerrel járt. Évente egyszer a pápa vacsorát adott, melyen a nép különböző rétegeiből sokan vettek részt. Kétszáznál is többen voltak, de neki csak később mondták meg ki volt a pápa.
Strasbourgban meglátogatta ismerőseit és visszaindult Heidelbergbe, ahol még nem múlt el a pestisjárvány. Sok diák elmenekült, ezért rövid időre sikerült bejutnia a kollégiumba. Amikor a diákok visszajöttek, pénz szűkében lévén, két diákot tanított és könyveket adott el, hogy megélhessen.
Huszonöt éves volt, s a nőket úgy nézte mint a mező sokszínű virágát. Egy üveges mester özvegyének lányába lett szerelmes. Barátaival megkérette, de visszautasították. Belebetegedett, s hét napi eszméletlenség után egy hónapnál is hosszabb ideig nyomta ágyát.
Sárospatakra hívták tanárnak. Molnár levele elveszett, s hiába várta a pénzt és meghívót.
Ezután két évig betegeskedett. Tanulótársai ápolására szorult. Amikor felgyógyult, ismét vándorolt és tanult.
Bécs, Haidelberg...
Barátai azt mondták neki: ,,Aki közeledbe ér annak megtüzesedik a lelke, mert te nem befele égsz. Mintha szellemeddel akarnál körülötted felgyújtani mindent, hogy az minél messzebbre világítson."
Könyvnyomtató műhelyt keresve jutott Frankfurtba. Beállt korrektornak. Itt beleszeretett a mester fogadott lányába. Ismét elutasítás fogadta. Ekkor azonnal elhagyta a nyomdát.
Mindent elvállalt, volt házitanító, cserző vargánál is dolgozott, serfőzdében segédkezett.
Altdorfban kapta meg édesapja halálhírét, ami nagyon megrendítette.
Prágában megismerkedett Keplerrel, a csillagásszal, ő mutatta be - mint magyar tudóst II. Rudolf császárnak, akinek Szenci vitt egy latin-magyar szótárt. A császár 50 aranyat utalt ki ezért számára.
1606-ban kezd hozzá a zsoltárfordításhoz. A német szövegre és a francia zenére építi munkáit és 90 nap alatt elkészül.
Heidelbergbe megy és itt már 60-80 tanulót tanít.
Megismerkedik Móricz hesseni választófejedelemmel, aki nemcsak pártolta, de művelte is a tudományt. Magyarul beszélt ő is és gyermekei is! A zsoltárt Móricznak ajánlotta.
Szenci lefordította Kálvin: ,,A keresztyén vallás rendszeréről" című könyvét, s hozzákezdett a Biblia átigazításához. Magyar betűket rendel, maga ügyel a nyomtatásra. Kisebb alakban mint a vizsolyi, 1500 példányt készítettek.
1609-ben kezd a magyar nyelvtan elkészítéséhez. 1610-ben már elkészült a nyomtatással - Móricz fiának ajánlja. Erre a megrendelések özöne érkezett, de hazajuttatni, csak nagy nehézségek között sikerült. Itthon, nyelvtana még Pázmány Péternek is tetszett.
*
Margburgban ismerkedik meg későbbi feleségével, a Luther családdal rokonságban álló Kunigundával, akit férje elhagyott és zsidó vallásra tért át. Az asszony, hogy három kislányát eltarthassa, kosztosokat vállalt. Szenci Molnár is náluk étkezett, így ismerkedtek meg. Sokáig jártak jegyben. Molnár állást keresett, Kunigunda az elválasztását intézte. 1611-ben esküdhettek meg.
*
Batthányi Ferenc 1611-ben Rohoncra hívja. Család nélkül ment, de mikor megkapta a 200 forintot, azonnal visszament családjáért, kikkel együtt két évig éltek Rohoncon, majd rövid ideig Komáromban. Később Erdélyben meglátogatta Bethlen Gábort.
1615-ben ismét elhagyta Magyarországot. Heidelbergben segédtanító, Oppenheimben kántor, később iskolamester.
Bethlennel levelezik, aki pártfogolta és beajánlotta V. Frigyes pfalzi választófejedelemhez, hogy az ő védelmező szárnyai alatt dolgozhasson. Lefordította Kálvin: ,,Zürichi imádságoskönyv" című munkáját, kiadja a szótár bővített változatát.
Közben pusztító háború kezdődik Németországban. Tilly spanyol katonái szállták meg a várost. Őt is mindenéből kifosztják. Gúzsba kötötték, csigára húzták, tüzes vassal égették.
A spanyol kapitánynak az a kívánsága, hogy írja meg az életrajzát. 1609-ig meg is írja Szenci.
A kapitány közben megorrontja, hogy váltás érkezik, neki tovább kell mennie! Segít Szenci Molnár Albertnek megszökni, még tanácsot is ad, hová meneküljön.
Hanauban német, francia, belga egyházak segélyéből élt.
1624-ben Bethlen Gábor hazahívja. Először Kassán él, Bethlen gondoskodott róla. Meddig tartózkodott itt, nincsenek adatok... 1629-ben Kolozsvárt dolgozik.
Vándorlásai és nélkülözései szinte mondai alakká tették, de ami őt igazán megnemesíti: az önfeláldozó tevékenysége. 1034-ben halt meg Kolozsvárt, a házsongárdi temetőben nyugszik.
A Theológiai Akadémia ezt vésette fejfájára:
,,Itt várja Krisztusát
Szenci Molnár Albert
zsoltárkészítő és bibliafordító
1574-1634"
Összeállította és előadta: Réti Zoltánné
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-10-29 17:33:12, hétfő
|
| |
| |
GYŐR, október 28.
Országos reformációi istentisztelet és a 175 éves Gustav Adolf Werk hálaadó istentisztelete
Helyszín: Evangélikus templom
17 óra
BUDAPEST, október 29.
Történelmi konferencia a Magyarországi Református Egyház szerepéről a XX. századi totalitárius rendszerek idején
Helyszín: Ráday Kollégium
(IX. Ráday u. 28.)
9,30 óra
BUDAPEST, október 29.
Reformációi tudományos ülés
Helyszín: Károli Gáspár Református Egyetem BTK Díszterme
(VIII. Reviczky u. 4/c. ½ em.)
18,00 óra
BEREGSZÁSZ, október 30.
A Reformáció emlékünnepe 1552-2007; 455 éves a Beregszászi Zsinat; Jubileumi Zsinat a Beregszászi templomban
BALATONALMÁDI, október 31.
Televíziós istentisztelet
Helyszín: Református templom
BUDAPEST, október 31.
Reformációi emlékünnepély
Helyszín: Budafoki Evangélikus templom
18 óra
BUDAPEST, október 31.
,,Hang teszi a zenét - avagy egyházi zene s konfrontáció és a megbékélés szolgálatában" Dr. Willi Klinkhammer előadása, az Albert Schweitzer Kamarazenekar hangversenye Kenessey László vezényletével
Helyszín: Németajkú Református Egyházközség (Bp. V. Hold u. 18-20.)
19 óra
NAGYVÁRAD, október 31.
Nagyváradi Református Gyülekezeti Szövetség Ünnepélye - Színházi Est, Czeglédy György Díj átadása
BUDAPEST, október 31.
Reformáció Ünnepe: Esti áhítat és Hűvösvölgyi Ildikó Reményik Estje
Közreműködik: Csáki András
Helyszín: Szilágyi Dezső téri református templom (1011 Szilágyi Dezső tér 3.)
18,30 óra
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-10-29 12:02:13, hétfő
|
| |
| |
Kedves tüntető Nemzettestvéreim!
Gratulálok a hídblokádhoz és egyetéretek azzal, hogy a harcot folytatni kell!
Sajnálom, hogy úgy lerobbantam fizikailag és nem lehettem veletek!
Még mindig nem vagyok jól. A Szabadság téren, meg az esős, könnygázos éjszakában "rátettem még egy lapáttal" az influenzámra.
Itt a neten próbáltam harcolni... Lélekben veletek voltam és vagyok.
Hol sírtam, hol meg imádkoztam, hol meg átkozódtam, amikor a híradásokban arról hallottam, hogy bántanak benneteket! Az olyan volt, mintha engem is bántanának, hiszen ez az igazság!!!
Addig, míg csak mi, ezren érezzük a nemzet szégyenének, hogy ilyen hazug, csaló, lopós, nemzetgyalázó és irtó miniszterelnöke- kormánya és ehhez békésen asszisztáló ellenzéke van Magyarországnak, bizony nehéz helyzetben vagyunk!
Nagyon nehézben, mert akik majd rájönnek arra, hogy csatlakozniuk kellett volna hozzánk, azoknak addigra már nem lesz erejük ezt megtenni, mert olymértékben le fognak pusztulni...
Mikor már mindenüket elveszítették és ott fognak fetrengőzni valamelyik aluljáróban, vagy elfekvőben, akkor már nem várható el tőlük semmilyen ellenállás!!!
Tudja ezt a kurva kurcsány nagyon jól!!! Ismeri nagyon is a proletárok lelkivilágát!!!
Ezt kellene eljuttatni - a kurcsány-kampánnyal elzsibbasztott - maradék agyukhoz... De, pont nekik nincs, - mert nem telik rá - internetjük!!!
Ezt is direkte intézték így, méghozzá az ellenzék passzív "támogatásával"....
Ez a legszomorúbb az egészben. Legalább is nekem ez fáj a legjobban, mert én hittem, és bíztam a valódi rendszerváltozásban, a bűnösök elszámoltatásában! Én azért kampányoltam az un. konzervatív pártoknak újra és újra hónapokon keresztül. Nem azért, hogy ezeknek a pártoknak jelöltjei (mint pl. rogán Antal) bekerülve a Parlamentbe, magamra hagyjanak, mint a partravetett halat - meghalni.
Erre szeretném felhívni embertársaim figyelmét, hogy ez nem csak az én egyedi tragédiám! Hiszen, mindannyiunknak ezt a sorsot szánják!!!Arra azonban egyáltalán nem számítottam, hogy ezt ilyen kevés emberrel tudom majd megértetni!!! Ez "földhözvág" naponta.
Szebb jövőt!
BMI
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-10-29 11:40:04, hétfő
|
| |
| |
Sajtótájékoztató a 2006. október 26-i "Hídblokád" eseményeiről, hitelesen, az előállított személyek beszámolójával egybekötve, és a jogi helyzet tisztázása
2007. október 27-én a Kossuth téri Parlamenti Kávézóban sajtótájékoztatóra került sor, amelyen a sajtó képviselői (pl. ECHO TV, MTV1, TV2, HÍRTV, stb.), valamint az előállított személyek közül sokan, akik egyébként a Kossuth téri neves civil szervezetek markáns vezetői (Gonda László, Tatár József, Sámsondi Kiss Károly, Kovács Géza, Kalmár László, Kolompár János, Balogh Béla, stb) , megjelentek. A sajtótájékoztatót dr. Fóris Eszter moderálta.
1. A sajtótájékoztató legkiemelkedőbb szónoka a Nemzeti Jogvédő alapítvány egyik alapítója, Dr. Grespik László volt, aki elmondta, hogy a 2002. december 15-én beindított Bukta és társai kontra Magyarország ügyben megszületett a döntés 2007. július 17-én a Strasbourgi Emberi Jogi Bíróságon, Dr. Grespik László teljes győzelmével! Ezen ítélet értelmében az az előre be nem jelentett - engedély nélküli! - spontán tüntetés, amely mindvégig megőrzi BÉKÉS jellegét, NEM OSZLATHATÓ FEL! Mivel a Magyar Kormány nem fellebbezte meg a Strasbourgi ítéletet a rendelkezésére állt három (3) hónap alatt, az ÍTÉLET JOGERŐRE EMELKEDETT!
A Magyar Alkotmány 7. paragrafusának 1. bekezdése értelmében a nemzetközi jogszabályokat elfogadja a Magyar Állam, és ezek felülbírálják a magyar szabályozást, AZ ALKOTMÁNYT IS! Ennek megfelelően módosítani kell a Magyar Parlamentnek a Gyülekezési Jogról szóló Törvényt, és módosítani kell a BM rendeletet is, HALADÉKTALANUL!
Tehát ez az ítélet vonatkozik mind a jogalkotásra (törvényi szabályozás, alkotmány) és a jogalkalmazásra (rendőri intézkedések, BM rendelet!!), és azonnali változtatásért kiált! Emellett joga van a tüntetőnek (tüntető az, aki politikai nézetét fejezi ki a tiltakozása alkalmával, ellentétben a zavargóval, aki rombolni megy az utcára!!!) passzívan ellenállni az intézkedő rendőrnek, amikor a spontán jogszerű tüntetésen őrizetbe kívánják venni!
A szabálysértés címen történő vád nem állja meg a helyét tehát, hiszen a spontán tüntető NEM SÉRT TÖRVÉNYT ÉS JOGOT, pusztán politikai véleményét fejezi ki békés módon!!!
A1989-ben született civil szervezetek (csuklyás, rendszám nélküli őrző-védő szervezetek!!) NEM LÉPHETNEK FEL HATÓSÁGKÉNT, ÉS NEM LŐHETNEK, EZ VISSZAMENŐLEGESEN HATÁLYOS A TAVALY ŐSZI OKTÓBER 23-I BRUTÁLIS PL. AZ IN-KAL SECURITY ÁLTAL VÉGZETT "TÖRVÉNYELLENES" ÉS BRUTÁLIS INTÉZKEDÉSEKRE IS!!!
KÖVETKEZTETÉS:
A taxisblokád évfordulóján rendezett HÍDBLOKÁD, amely a Kormány pusztító politikája ellen szerveződött, JOGSZERŰ VOLT ÉS TÖRVÉNYES, ÉS A FELOSZLATÁSA, VALAMINT A BÉKÉS TÜNTETŐK ŐRIZETBE VÉTELE TÖRVÉNYELLENES ÉS JOGSZERŰTLEN VOLT, AMELY ELLEN DR. GRESPIK LÁSZLÓ SZERINT FEL LEHET ÉS FEL KELL LÉPNI. Perelni kell, és a NJA segít.
www.nja.hu
2. A közlekedés aránytalan fenntartására való hivatkozás a spontán tüntetés feloszlatása érdekében nem állja meg a helyét, és törvényellenes, mivel 2004. május 1-jén a Rendőrségi törvény módosították, és a fent idézett mondatot a következőképpen módosították: "ha a közlekedés más útvonalon nem módosítható!" Dr. Grespik nemzeti jogvédő elmondta, hogy 2004. óta számtalanszor hivatkoztak a módosítás előtti megfogalmazásra, törvényellenesen, és most sem állja meg a helyét ez az indoklás, csak akkor állná meg a helyét, ha Budapesten csupán egy híd lenne!!
A közlekedést éppen a Rendőrség akadályozta aránytalanul az Erzsébet híd és a Lánchíd lezárásával és a metró lezárásával!
Ezek csupán azt a célt szolgálták, hogy Budapest lakosságát a tüntetők ellen hangolják!!
Dr. Grespik László nemzeti jogvédő és ügyvéd hozzátette, hogy a hídblokád pár perce után "vadászgatni" és "halászgatni" kezdtek a csillagok háborújára emlékeztető ruhába öltözött rendőrök! Kifejezetten azokra az emberekre mentek rá, akik kis kokárdát, vagy nemzetiszín szalagot viseltek!!!
Kolompár János tüntető elmondta, hogy ő akkor került a REBISZ "látókörébe, amikor egy 70 év körüli idős hölgyet a hajánál fogva rángatott két rebiszes, és ő felhívta a még jelenlévő sajtó figyelmét, hogy "ezt fényképezzétek!" Erre őt azonnal a földre rántották, a gerincére térdepeltek, és az arcába törölték a lábukat!! Közben folyamatosan "büdös cigánynak" titulálták!!
Gonda László elmondta, hogy nem adják fel jogos ellenállásukat, az ország minden pontján folytatni fogják a "csőcselék" Kormány lemondásáig! Elmondta, hogy nem a tüntetők a féleszűek, ahogyan Lendvai Ildikó képviselő asszony titulálta az Erzsébet hídon tiltakozó magyar embereket, hanem az a kormány, amely 405 nap elteltével SEM HAJLANDÓ A KOSSUTH TÉRI TÜNTETŐKET, PL. A RENDSZERVÁLTÓ FÓRUMOT EMBERSZÁMBA VENNI, ÉS LEÜLNI VELÜK TÁRGYALNI az elégedetlenségük okairól.
Gonda elmondta, hogy ő hosszan beszélt a tüntetőkhöz egy kőoszlopról az Erzsébet hídon, és semmiképpen nem szállt szembe a rendőrökkel, amikor már hosszú perceken át hallotta a rendőri URH adóvevőből, hogy "emeljétek ki a hangadókat, pl. Gondát, Fábert, Tomcat-et, stb.!", tehát célzottan mentek a letartóztatások, nem kellett ahhoz SEMMIT SEM TENNI!
Balogh Béla elmondta, hogy a rendőrök elvették az előállított személyek igazolványát, és jóval később adták vissza, és minden holmijukat átvizsgálták, pl. az ő autóját az utolsó szegig átvizsgálták!
E sorokat a sajtótájékoztatón lejegyezte az a személy, aki ott volt a Hídblokádon - Ezért hiteles!
S soha sem fogja elfelejteni e sorok írója, - és hálát ad Istenének! - azt a pillanatot, amikor Novák Előd, a "kisdobos" középre ment a hídon, és elvégezte a szinte reménytelennek tűnő, a liberálisok által "őrültnek" tűnő tettet, elindította az ELLENÁLLÁST!! És ehhez képest teljesen mindegy, hogy a túlerőben lévő hatalom 10 percen belül leverte az állampolgári engedetlenséget!
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-10-29 11:35:27, hétfő
|
| |
| |
Morvai Krisztina ünnepi beszéde a Corvin közben
http://jobbinfo.tvn.hu/news.php?readmore=1280
Nyílt Levél Gyurcsány Ferencnek és tettestársainak
Önök hazugsággal és csalással kerültek hatalomra. Lebuktak. Ez önmagában is
elég ok lenne arra, hogy eltakarodjanak. Egyszer, s mindenkorra. De önök nem
ezt tették. Terrort, diktatúrát vezettek be a mi hazánkban, Magyarországon.
Az Európai Unió tagállamában, a XXI. században. A mi hazánkban, ahol mi
itthon vagyunk, és ahol mi vagyunk itthon. Önöknek a hatalom és a pénz
megtartása érdekében semmi nem drága. Önök tavaly osszel százával verettek
össze, juttattak börtönbe és kínoztattak ÁVÓ-s módszerekkel ártatlan
embereket. Önök orrfacsaró könnygázt vetettek be a saját honfitársaik ellen,
önök gumilövedékkel lövettek a saját népük közé,
önök magatehetetlen embereket verettek félholtra az utcakövön, a Magyar
(Közszolgálati) Rádió épületében és udvarán, a fogdaudvarokon, a
börtönfolyosókon. Önök, Gyurcsány Ferenc és tettestársai lovasrendori
rohamot vezényeltettek közénk és kardlappal üttettek bennünket. Nem
szégyellik magukat? Képesek tükörbe nézni? Mit mondanak majd, amikor egyszer
a gyerekük minderrol kérdore vonja önöket?
Önök megkísérelték szembeállítani egymással a magyar embereket.
Eroszakos csocseléknek bélyegezték azokat, akik fellázadtak az önök
népnyúzó, embertelen intézkedései és hazugságai ellen, vagy akik egyszeruen
ünnepelni merték Szent Forradalmunkat. Békés többségnek csúfolták azokat,
akiket sikerült megfélemlíteniük, s akik ezért még lehajtott fejjel járnak,
vagy akiket sikerült megvezetniük, s úgy érzik, nem érdemes lázadni, mert
úgysem tehetünk semmit. De aljas tervük úgyis romba dol majd, mert
mindnyjájan felébredünk. Összefogunk és fellázadunk. Visszavesszük önöktol
az ellopott országunkat, a megtaposott méltóságunkat, a megsértett
önbecsülésünket. Visszaállítjuk 15 millió magyar lelki összetartozását. Önök
megkísérelték szembeállítani egymással a megalázottságban élo, alulfizetett,
rosszkedvu rendoreinket a megalázottságban élo, alulfizetett, rosszkedvu
civil magyarokkal. Végignézették a rendorökkel, amint a bajtársaikat néhány
tucat magából kivetkozött ember bántalmazza a TV ostromakor és
megakadályozták oket abban, hogy bajtársaikat gyorsan, szakszeruen,
hatékonyan megvédjék. Ezt a jól ismert, aljas hadászati módszert vetették be
azért, hogy aztán a rendorök százai vetkozzenek ki magukból és bántalmazzák
egészen más helyszíneken, egészen más körülmények között semmit nem vétett
honfitársaikat. Hát maguknak semmi nem drága? Maguk semmitol nem riadnak
vissza, ha a hatalomról és a pénzrol van szó? Visszaszerzzük az országunkat
és visszaszerezzük a rendorségünket is, amely nem az önök magánhadserege,
hanem a mi életünket, értékeinket, emberi jogainkat védeni hivatott MAGYAR
RENDORSÉG. Elértük, hogy a Tettrekész Magyar Rendorség Szakszervezetének
vezetoje, egy magyar szívu és magyar lelkiismeretu rendor alezredesno a
nyilvánosság elott szólította fel bajtársait, az egész magyar rendori
állományt: tagadják meg a buncselekményt megvalósító parancsvégrehajtást.
Azaz: ne lojenek a honfitársaikra, ne bántsák a saját vérüket! Nem hagyjuk,
hogy ahelyett, hogy önökre haragudnánk, egymásra haragudjunk. Mert a bun az
csak bun marad és a hazugság akkor is hazugság, ha soha nem derül ki!
Meg fog gyógyulni a sebzett lelke mindazoknak, akiket összevertek,
megtapostak. S imádkozunk azért, hogy bunüket megbunhodve meggyógyuljon a
sebzett lelke azoknak is, akik ezt tették velük. Gyurcsány Ferenc, egyszer
talán ön is megvizsgálja saját sebzett lelkét és megérti, hogyan, miként,
miért vált Katus asszony helyes pápai kicsi gyermekébol véreskezu Néróvá.
Talán egy napon beleborzong abba, mi lett magából és megváltozik. Talán
megtér. De minket addig is hagyjon békén. Hagyja abba a magyar emberek
megalázását, megtaposását, Magyarország tönkretételét. Vegye le véres kezét
a kórházainkról, az iskoláinkról, a falvainkról. A lelkünkrol. Tegnap az
Operaházban tartott beszédet. Nem tudom, hogy pontosan mirol, de azt sejtem,
hogy ismét zavaros stílusban, zavaros reformjait próbálta indokolni. S
sejtem, hogy sebzett lelku tettestársai lelkesen tapsoltak ehhez. Ahogy azt
egy igazi Néró elvárja alattvalóitól. Közben sokan a Bajcsy Zsilinszky úton
sétáltunk. Ismét orrfacsaró könnygáztól csurgott a könnyünk. A saját
országunk, saját fovárosában, a saját nemzeti ünnepünk eloestéjén. Ismét
reszketnünk kellett a gránátok durrogásától, a felénk rohanó, tonfát,
gumibotot lóbáló, sisakos, urhajós ruhás, adóforintjainkból kistafirozott
rohamrendoröktol. Uram, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit tesznek.
Ön fennkölt stílusában szózatot intézett tettestársaihoz a mi csodálatos,
messzeföldön híres Operaházunkban. Mi pedig ismét féltünk. Könnygázt
szívtunk, gránát-durrogást hallgattunk, kapualjakba húzódtunk. Féltünk, de
el nem tántorodtunk. El nem tántorodtunk attól, hogy ezt nem turjük. Hogy a
magyar emberek méltóságát és emberi jogait megvédjük. Hogy nem adjuk oda egy
véreskezu Nérónak azt a szabadságot, amiért itt a Corvin közben s szerte az
országban oly sokan a vérüket ontották 51 éve. Nem, nem és nem. Ön és
tettestársai ismét önkényes bebörtönzésekkel próbálkoztak tegnap éjjel.
Másfél órán át, zuhogó esoben, jéghidegben kellett terpeszállásban a
házfalat támasztania hét fiatalnak. Nem, Gyurcsány Ferenc, nem dobáltak
Molotov koktélt, nem borogattak autókat, nem voltak eroszakos csocselék. Ne
próbálja ismét megvezetni a magyar embereket és a világ közvéleményét.
A terpeszben falhoz állíttatott, agyonázott és fázott fiatalokat
rabszállító autókba tették és rendorségi fogdára vitték. Ahogy tavaly.
Odamentünk és kiszabadítottuk oket. Nem eroszakkal, hanem a jog, az igazság
és a bátorság fegyvereivel. A magyar jogállam és a magyar emberek
fegyvereivel. Otthon vannak, szabadok. S mi is újra otthon leszünk.
Magyarországon. S szabadok leszünk.
Mert a becsapottak, megvezetettek is felébrednek. Mert rájönnek, hogy
szabadság és méltóság nélkül értéktelen az életük, s a gyerekeik, unokáik
élete is az lesz. Hogy haza nélkül értelmetlen, gyökértelen az életük. S meg
kell védeniük a hazájukat. A megvezetett, megalázott baloldali és liberális
szavazóik, a valódi baloldali értékeket és a valódi liberális értékeket
vallók fel fogják szólítani önöket arra, hogy adják vissza a mandátumaikat,
mert nem erre kaptak felhatalmazást tolük. Kérjük is oket erre, hogy mielobb
tegyék ezt meg. Tuntessék el ok önöket a lopott hatalmukból. Vegyék ki a
részüket ok is az országunk visszavételébol, a szabadságunk, a méltóságunk
visszaszerzésébol. Mert ez az o hazájuk is. S nekik is csak ez az egy
hazájuk van. Magyarország. Felébredünk mindnyjájan. És nem lesz többé
jobboldali és baloldali, MSZPs vagy Fideszes, csak hazaszereto lesz és a
hazáját eláruló. Ez a kétféle ember lesz. Mindenkinek meg kell vizsgálnia a
szívét s el kell döntenie, hogy e ketto közül melyik csoportba kíván
tartozni. Hiszem, hogy elsöpro többségben lesz a hazáját szereto s a
törpénél is kisebb kisebbségben a hazáját eláruló. És akkor gyozni fogunk.
Mert összefogunk. Megteremtjük 15 millió magyar összetartozásának és
összefogásának csodás, felemelo érzését és együtt csodát teszünk. Méltók
leszünk azok emlékére, akik 51 éve az életüket, a testi épségüket áldozták
Magyarországért.
Most talán meg fog lepodni ön, Gyurcsány Ferenc. Szeretnék valamit
megköszönni önnek és tettestársainak. Csodát tettek velem. 44 évesen, önök
által, európai világpolgárból MAGYAR EMBER lettem. Magyar állampolgárból
magyar szívu, magyar hazafi lettem. Önök nélkül talán soha nem éreztem volna
meg a különbséget s önök nélkül ez a felemelo csoda talán soha nem
történhetett volna meg velem. Szívbol kívánom önöknek, hogy éljék meg
ugyanezt a változást. Isten segítse önöket abban, hogy meghallják a
lelkiismeretük parancsát. Hogy képesek legyenek átmenni egy valódi belso
átalakuláson. Hogy megváltozzanak. Hogy megtérjenek. Isten segítse önöket
ebben. S Isten áldja, óvja és vezesse MAGYARORSZÁGOT. A HAZÁNKAT. Mert
nekünk csak ez az egy hazánk van.
2007. október 23.
Morvai Krisztina
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-10-29 11:32:34, hétfő
|
| |
| |
Közlemény
Az APEH Üldözötteinek Szövetsége (APÜSZ) a leghatározottabban tiltakozik az
ellen, hogy Veres János pénzügyminiszter egykori munkatársát, Kabai Károlyt
úton-útfélen adócsalóként emlegetik, amikor az illet"o egy közönséges csaló,
akit a bíróság mellesleg adócsalásért is elítélt.
Aki lop, annak neve tolvaj, amely névt"ol nem szabadulhat, csak azért, mert
adócsalást is elkövetett.
A bíróság Kabai Károlyt nemcsak adócsalásért ítélte el, hanem
folytatólagosan, üzletszer"uen elkövetett jelent"os kárt okozó csalás b"untette
miatt is, amelynek önmagában két évt"ol nyolc évig terjed"o szabadságvesztés a
büntetési tételkerete.
A csalásért elítélt személy neve csaló, amely névt"ol nem szabadulhat csak
azért, mert adócsalásért is elítélték.
A közönséges csalót a társadalom egyértelm"uen elítéli, míg az adócsalóval
szemben sokkal elnéz"obb, hiszen az államot is felel"osnek tartja azért, mert
életben tartja a sok tekintetben kizsákmányoló jelleg"u, népnyúzó
adórendszert.
A csaló Kabai Károlyt, adócsalónak nevezni, egyfajta megszépítése a
valóságnak, eufémizmus.
Budapest, 2007. október 28.
Szerdahelyi Szabolcs
az APÜSZ elnöke.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-10-29 11:16:34, hétfő
|
| |
| |
Angela Merkel német kancellárral, a CDU elnökével is megbeszélést folytatott Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője a múlt hét végi, németországi tárgyalásain - tudta meg a Magyar Hírlap a politikustól.
A frakcióvezető a Fidesz készülő programja miatt érkezett Németországba.
Navracsics Tibor a Rajna-Pfalz tartományban lévő Frankethal városában egyeztetett a Fidesz új programjáról a CDU politikusaival. A német kereszténydemokraták ugyanis itt tartottak regionális vitát a készülő alapdokumentumukról. "Angela Merkelt tájékoztattam a magyar belpolitikai helyzetről, illetve a Fidesz programalkotásáról" - mondta a Magyar Hírlapnak Navracsics Tibor.
A kancellár is belpolitikai kérdésekről, az alapdokumentum vitájáról és a program elfogadása érdekében tartandó december eleji hannoveri kongresszusukról beszélt. "Angela Merkel emellett sok sikert kívánt a Fidesznek" - folytatta Navracsics Tibor. Elmondta azt is, hogy Merkelen kívül a CDU programját készítő munkacsoportok vezetőivel is tárgyalt.
A Magyar Hírlap kérdésére, hogy milyen egyezések vannak a két párt célkitűzései között, Navracsics az válaszolta, hogy bár Németország és Magyarország világpolitikai súlya és gazdasági potenciálja igencsak különböző, a pártok fő célkitűzései 80-90 százalékban hasonlóak. A Fidesz és a CDU is a szociális piacgazdaság létrehozását, a szociális biztonság megteremtését és a kedvezőtlen demográfiai helyzet megfordítását tekinti legfontosabb céljainak. A szakpolitikai hasonlóságok közül a családi típusú adózás bevezetését említette meg Navracsics Tibor.
A frakcióvezető egyébként Németország előtt Nagy-Britanniában járt, a Konzervatív Párt blackpooli kongresszusán, majd Brüsszelben egyeztetett az Európai Parlament legnagyobb politikai csoportosulása, az Európai Néppárt elnökével, Joseph Daullal. A Fidesz-program egyébként a tavaszi Jövőnk konferenciasorozat vitaanyagára támaszkodva készül.
(Magyar Hírlap) |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 9
|
|
|
|
2007. Október
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
276 db bejegyzés |
| e év: |
2982 db bejegyzés |
| Összes: |
7719 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 1626
- e Hét: 5154
- e Hónap: 13758
- e Év: 49699
|
|
|
Offline
