|
 1/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 12
|
|
|
|
|
|
2012-09-25 21:59:07, kedd
|
| |
| |
Atlatszo.hu: négy Fidesz-közeli érdekcsoport foglalta el a magyar államot
2012. szeptember 24., hétfő, 18:12 hvg.hu
Négy Fidesz-közeli érdekcsoportot azonosított az atlatszo.hu a magyar állam 2010 óta végbement "foglyul ejtését" vizsgálva. Az oknyomozó portál által azonosított csoportok közül egy kötődik Simicska Lajoshoz és egy a szolnoki Nyerges Zsolthoz - további egy a Betonút-csoportként leírt céghálóhoz, egy pedig a Magyar Fejlesztési Bank és a BÁV Zrt. vezetőinek köréhez köthető.
Az atlatszo.hu vizsgálatának előzménye az volt, hogy a Transparency International (TI) nemzetközi korrupcióellenes szervezet 2012-ben közzétett országjelentése szerint Magyarországon a korrupció minőségileg új szintre lépett: megjelent egy, a hazánk fejlettségi szintjén általában már nem jelentkező probléma, az ún. state capture, a foglyul ejtett állam jelensége.
Az atlatszo.hu azt vizsgálta meg, hogy mely gazdasági-politikai érdekcsoportok játszottak kimutatható szerepet a state capture-ben - az oknyomozó portál munkatársai négy, többé-kevésbé egymástól elkülönülő, de egyaránt Fidesz-közelinek minősíthető csoportot azonosítottak, amelyek elfoglalták a magyar állam számukra releváns tisztségeit.
Az állam foglyul ejtéséről akkor beszélhetünk, ha egy adott terület működtetéséért felelős szereplők, törvényhozók illetve állami tisztviselők nem a közjó, hanem bizonyos magánérdekek logikája szerint alakítják a kompetenciájukba tartozó terület szabályozását, így az egyébként formálisan szabályos és legális döntések bizonyos üzleti csoportok érdekeit szolgálják.
Simicskán túl
Bár mára szélesebb körben is általánosnak mondható meggyőződés, hogy a Fidesz-közeli gazdasági potentátok közül a Simicska-Nyerges érdekkör katonái mára vagy megszállták, vagy befolyásuk alá vonták az államélet szinte összes, számukra fontos posztját, az atlatszo.hu kimutatása szerint a képlet ennél bonyolultabb: a közpénzekért folyó versenyben sikeresen működnek más, szintén a Fideszhez, illetve az első Orbán-kormányhoz köthető csoportok is.
Az egyik ilyen csoportnak a portál az első Orbán-kormány idején az MFB Zrt.-hez, illetve a BÁV Zrt.-hez kötődő szereplők csoportját tekinti. Az MFB 1998 és 2002 közötti vezetői közt ott találjuk az intézmény mai elnök-vezérigazgatóját, Baranyay Lászlót, valamint az elmúlt egy évben több milliárdos nagyságrendű állami megrendelést szerző I.M.G. Kft. vezetőjét, Patonai Pétert. Ehhez a csoporthoz kötődik többek között az Orbán-kormány legendás fejlesztési minisztere, Németh Lászlóné.
A Nemzeti Együttműködés pénzosztási mechanizmusnak kevésbé ismert nyertesei voltak azok a konzorciumok, melyeknek tagja volt az EuroAszfalt Kft. is, és amelyek csak a burkolatfelújítási tendereken 75 milliárd forintnyi állami megrendeléshez jutottak. Az EuroAszfalt Kft. tulajdonosa a Dunaholding Rt. botrányai óta közismert Dunai György, ő a tulajdonosa a PannonAszfalt Kft.-nek és a Betonút Zrt.-nek is. A Dunaihoz kötődő, a magyar állam elfoglalásában részt vevő személyeket azonosítja a portál Betonút-csoportként.
Lajos és Zsolt
Az atlatszo.hu "Simicska-csoportként" azonosítja azon személyeket, akik Simicska Lajos egykori APEH-elnök reklám- és médiacégeinek valamelyikében dolgoztak, és most az államszervezet valamelyik területén tevékenykednek. Közülük Vida Ildikó jelenlegi NAV-elnök Simicska cégbirodalmából érkezett Simicska helyettesének az adóhatósághoz az első Orbán-kormány idején, majd a 2002-2010 közötti szocialista kormányzatokat szintén Mahír-alkalmazottként vészelte át.
Bár erős az összefonódás Simicska Lajos és Nyerges Zsolt cégei között, van egy olyan kör is, amelyik egyértelműen Nyerges Zsolthoz és Szolnokhoz kötődik. Többek között Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter és államtitkára, Búsi Lajos, Hegmanné Nemes Sára, az NFM államtitkára és Petykó Zoltán, az NFÜ elnöke alkotják ezt a szolnoki csoportot.
Ismerje meg a state capture eddig feltérképezett részleteit az atlatszo.hu cikkéből!
*** www.nemzetihirhalo.hu *************
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-09-25 21:57:38, kedd
|
| |
| |
Miből és hogyan lettek milliárdosok?
Csányi Sándor és Simor András
Sorozatosan tesszük fel a kérdést a bar!kád hetilap egymást követő számaiban: Honnan voltak gazdag embereink első milliárdjai, ha mindenki egyformán szegény volt?
Kíváncsiak vagyunk, hogyan lehet közpénzt használni arra, hogy állami vagyont vásároljunk? Érdekesnek találtuk, hogy az egyéni gyarapodás kiugró példái mint estek egybe a többség elszegényedésével. Láttunk korrelációt a magyar adóteher növekedése, külső adósodásunk emelkedése és a milliárdosok összvagyonának növekedése között. Szelíden körvonalazódik a következtetés, ha állami vagyon értékesítése nem csökkentette hitelfelvételünk mértékét, akkor a közvagyon árát bizony ellopták.
Hiába kutatjuk a bartóki "Tiszta forrásokat", forintban, dollárban vagy svájci frankban sem leljük, hol voltak a 90-es években? Onnan kell pénzt elvenni, ahol van - szól a mondás. Felderülnek az igen piszkos források. Nemzeti Bankunk nemzetközi pénzkereskedelméből ez idő tájt tűnt el az egész CW Bank (az MNB bécsi leánybankja csodaszép belvárosi palotában! - F. I.) szőröstül-bőröstül, pénzintézeti egységek szűnnek meg úgy, hogy mindennek lába kél. Nagyvállalatokat, bankokat konszolidál, veszteségüket a polgárok adóforintjából fizeti ki az éppen aktuális kormány, majd felár nélkül magánkezekbe adja azokat. Tranzakciók sora, melyek mindkét, eladói és vevői oldalán is ugyanaz a hirtelen milliárdos ül. Fekete János "közpénzguru" baráti köre végzi a "trezortisztítást", és teszi zsebre a bennfentes információk busás hasznát. Itthon is eltűnnek komplett pénzintézetek (Agrobank-Mezőbank), a többit "privatizálják", mára egyetlen, a lakosság igényeivel foglalkozó magyar hitelintézet sincs.
Miből és hogyan lett milliárdos Csányi Sándor?
Nem a családi örökség volt a vagyon keletkezésének csírája. A magyar mágnás önéletrajzi emlékezései érzelmi szálakat rezegetve említik a szerény, tiszta gyökereket és az önmagába vetett hit és erős akarat diadalát. Csányi a számviteli tanoda után csupa fontos helyen vállal állást, PM , MÉM (Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Minisztérium), majd Demján szárnyai alatt az MHB, OKHB. Ellentmond a Bokrossal való versenyzésnek a Budapest Bankért, de nehogy elkeseredjen, 1992-ben az OTP élére nevezi ki Antall József. Ebben az időben és ebben a környezetben kell keresgélni Csányi első milliárdjait. Hogyan vigyázott a lakosság takarékpénztári betétjeire, a mi pénzünkre a 100 leggazdagabb listavezetője?
Az elmúlt húsz évben ritkán fordult elő, hogy az eredeti tőkehalmozó maffia elszámolási vitája zsarolással, feljelentéssel végződött volna. Az a pillanat, mikor a "nagymenők" nem tudtak megegyezni, 2008 elején volt: interneten keresztül APEH-dokumentumokért követeltek zsarolók 12,5 milliárd forintot az OTP Bank elnök-vezérigazgatójától. Szép summa! Volt is meglepetés a médiában, de elsimultak a dolgok, csendben megoldódott magától a probléma. Azonban kapirgáljuk meg, miről is szólt a feledésbe merült eset!
Bank Center
Ez csak egy épület, se nem jobb, se nem szebb, mint a többi a belvárosban. Sima, egyszerű ingatlanpanama körvonalazódik a Magyar Nemzeti Bankkal szemben. Itt fekszik az állami tulajdonú telek, melyet Demján Sándor vásárolt meg a Magyar Televíziótól ismeretlen összegért az állami tulajdonú Magyar Hitelbank Rt. nevében, majd 12,5 millió dollár értékben apportált egy akkorra már felerészben kanadai és offshore tulajdonban lévő cégbe. A pénz fele talonban. Elkezdődött az építkezés, felépült a Bank Center, a Trigránit Zrt. első jelentős ingatlanfejlesztési projektje, "amely mérföldkőnek számított az 1990-es évek közepén". Ahogy az egyszerű parasztember újra és újra megveszi saját régi traktorát - azzal a felkiáltással - legyen mit e nincstelenségben amortizálni, úgy emelkedik a Bank Center ára, adómentési potenciálja. Adják kézről kézre, se szeri se száma a résztulajdonosok globális-magyar seregének.
A Demján titkárságán bankárrá cseperedő Csányi Sándor 1994-ben már az OTP éléről ad 64 millió dolláros jelzáloghitelt, ami csak az épület 50 százalékának a megvételére elég később. A pénzmosás további nyertesei több ciprusi offshore cég ismeretlen tulajdonosai, a luxemburgi Euroinvest Hungary, a Toptorony Rt., Kovács Gábor cége és még sokan mások. A közel 30 milliárd forint közelében alliteráló hazárdjáték résztvevői már maguk sem ismerik, ki, kit mennyivel vert át, hiszen a szövevényes ingatlanspekuláció szereplőit a folyamatos, offenzív piaci magatartás jellemzi. A pénzkivételt időközben tönkremenő vállalatok segítették, ezek tulajdonosai jelentettek csendben egymásnak és a hatóságoknak világszerte mérleget, bevételt, eladást, kiadást, némi adót, helypénzt. A PSZÁF nevét elhallgatni kívánó munkatársa azt mondta, hogy "a hitelképesség (...) növelésének közismert módja az ingatlanvagyon felértékelése. Ad absurdum az is elképzelhető, hogy ezzel a módszerrel számottevő saját forrás nélkül, tisztán hitelből sok milliárd forint értékű ingatlanvagyon épüljön, bár ma már egy ilyen konstrukció nem menne el, nem lehetne az adósságokat cégcsoporton belül eldugni". Az viszont bizonyos, hogy minden hatóság - a VPOP (vámosok), a Nemzeti Nyomozóiroda és az APEH - felderítése csődöt mondott. Eredmény nem született. Bár igaz az is, nem keresték az eredeti iratokat! Nem mentek le a pincébe. Pedig igen nagy összegekről van szó. Megérné a fáradságot.
Összehasonlításként szolgálhat az etalon: az elmúlt 20 év folyamatában szétlopott BKV minap napvilágot látott, Demszky vezérelte konszolidáció, melynek 30 milliárdos eredményét - a Bajnai-kormány elvtársi segítségét - most firkantották alá az érintettek. Érdekes a BKV-történet azért is, mert Fidesz szolgálatot sejtet az a készség, mely Csányi barátjából, a fővárosi közlekedési vállalat élére kinevezett Kocsis Istvánból árad, aki így a választási kampányban segített felgöngyölíteni a politikai bűnözés egyik fejezetét a másik - 15 milliárdos Magyar Villamos Művek - buli elfedéséért cserébe.
Egy magyar nábob
Csányi politikai befolyását és titkos szolgáinak erejét tükrözi az UD Zrt. lehallgatási botránya. Dávid Ibolya 2008 tavaszán kezdte hangoztatni: a kormánynak át kell dolgoznia a nyarat, mert szószban a haza, nagy a hiány. Ő maga elillant néhány hónapos vakációjára, és mire visszatért, észre kellett vennie, pártjának hűlt helye. Kiszervezték alóla. Megbukott Budán és Pesten, Zalában, Vasban, s még számos más megyében. Az MDF-es tisztújítás felé közeledve érződött a vereség szele, a versenybe szálló Almássyval szemben már csak a titkos kártya bevetése maradt. Ibolya és Károly megzsarolta Csányi Sándort és Tombor Andrást, hassanak oda, hogy a pártállami időkből ismerős "egyből egyet" elnökválasztás történjen. Almássy lépjen vissza, mert "meg nem engedett eszközökkel kampányolt". Visszalépett.
Azóta az ügy sok részletére derült fény, bírósági ítéletek is születtek, de a kívülálló számára érezhető tanulság az: a kispályás politikusok fordítva ültek a lovon. Olyan hatalmi tényezőt vontak kicsinyes vitájukba, ami lényegesen nagyobb náluk, ezért sajátos büntetést érdemelnek. Bukik a politikus, a tanácsadója, hullik a párt, bármennyire is kapaszkodik Csányi ellenlábasába, Bokrosba, az SZDSZ romjaiba. A nábob gazdasági tényező, ma egyszemélyes társadalomformáló hatalmas földbirtokkal, régiónk egyik legnagyobb bankjával, multinacionális vállalkozásokkal. Bízik a választási térképekben, és a Fideszben látja azt a támaszt, mely segíti abban, hogy az első milliárdok titokzatos születése örökre rejtve maradjon. Mi, egyszerű emberek meg egyre biztosabban érezzük, Csányi pénze is a mi zsebünkből koncentrálódott saját vagyonába.
Fontos állami pozíciókon kívül az OTP igazgatóságában kaptak átmeneti szállást az Orbán-kormány fontos szereplői. Dr. Szapáry György (70) közgazdász, a Közép-Európai Egyetem professzora, Dr. Pintér Sándor (61) 1998-2002-ig a Magyar Köztársaság volt belügyminisztere, Dr. Kocsis István (57) gépészmérnök, jelenleg a BKV Zrt. vezérigazgatója. Többségük részvénypakettjének értéke ma úgy 700 millió forintot kóstál.
Hol a lopott holmi?
Simor András - apja Kádár János miniszterhelyettese - első munkahelye a Magyar Nemzeti Bank (MNB) volt, ahol asszisztensként dolgozott. 1979 és 1985 között az Erős János apja által kreált, az MNB londoni leányvállalatának, az azóta eltűnt Hungarian International Banknak váltóügyekkel foglalkozó osztályvezetője. Ezután 1989-ig az MNB nemzetközi osztályának helyettes vezetője. 1989-ben Simor András lett az akkor létrejött, 50-50 százalékban a Budapest Bank és az osztrák Creditanstalt tulajdonában álló Creditanstalt Értékpapír Rt. brókercég alapító vezérigazgatója. Nyolc év után Simor András már a brókercég tulajdonosa, a CA IB Investmentbank ügyvezető elnöke Bécsben. Így tűnik el az akkor még állami Budapest Bank 50 százalékos tulajdona Bécsben. Pénz export-import, bróker adok-veszek, és Simor a tulajdonos. Jó lenne az állami pénzekkel elszámolni. Mennyi ment be? Mennyiért vette meg? Miből vette meg? Miből brókerkedett saját zsebbe?
A Magyar Nemzeti Bank elnöke kétszer annyit keres, mint az amerikai jegybanké. Nem az a szomorú, hogy keres, de gyenge teljesítménye mellett a korrupt kormányok meg is adják neki a havi 8 millió 11 ezer 800 forintos apanázst. Sőt, erre a kiemelkedően magas jövedelemre vetítik más tisztségviselők bérét. Az MNB elnöke, bármit, bárhogyan tesz, távozásakor számíthat hat havi fizetésének megfelelő végkielégítésre. Természetesen jár költségeinek térítése, szolgálatához gépkocsi, ezeken felül vezetőként jogosult önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás címén az alapbér 5,6 százalékára. Politikai nyomásra módosított vagyonnyilatkozata szerint Simor András két hatalmas lakás, több nagy budapesti földterület és egy yacht tulajdonosa. A bevallott ingó és ingatlan vagyonán kívül ciprusi off-shore cégeinek értéke és hozama jelentősebb, ide érkezett a 2006-os vagyonbevallásban még szereplő 860 millió forintból 2009-re 850 millió. A parlament honlapján megtalálható, elkésve beadott dokumentum kiegészítése szerint a cég, a Tervisol Management Services Limited 2006. december 31-én 584 millió forint saját tőkével rendelkezett, ez ugrott meg egy évvel későbbre 1 milliárd 477 millió forintra, majd 2008 végére (a még nem auditált mérleg alapján) az összeg 1,305 milliárdra módosult.
D.T.
A cikk megjelent a bar!kád hetilap 17. számában.
barikad.hu
sokkaljobb-kommentár: Napjainkban elég sokszor hangzik el a médiában Csányi Sándor és Simor András neve. Csányi neve a devizahitelezéssel kapcsolatban, Simoré a Magyar Nemzeti Bank függetlensége, és hatalmas jövedelme okán. A fenti írás 2010. május 9-én jelent meg, mégis úgy gondoltuk, hogy sokan nem ismertük ezeket a történeteket. Ismétlés a tudás anyja! - hát akkor ismételjünk!
Az Emlékeztetők között találtunk rá a Varga István tollából származó írás egyik érdekes részletére. A szerző jelenleg az MNB felügyelő bizottságának tagja. Holnap (hétfőn) 20,25 órától kezdi vetíteni a Duna Televízió a Háború a Nemzet ellen című négyrészes sorozat első részét. A következő részek további három hétfőn ugyancsak fő műsoridőben kerülnek adásba. A film egyik közreműködője Varga István. Ajánljuk mindenki figyelmébe ezt a sorozatot, hiszen nagyon sok minden elhangzik benne, ami miatt idejutottunk. Igaz, sajnos egyelőre következmények nélkül...
Békéscsaba, 2012. április 29.
F. I. - T. Z.
Emlékeztető: "...az állam a Magyar Nemzeti Bank könyveinek kitakarítására 1750 milliárd forintnyi devizahitelt vett föl 1997-ben. Ez akkor nagyon sok pénznek számított. Közgáz-hallgatóknak szép feladat kiszámítani, mennyibe került ez napjainkig, és mekkora arányt képez a teljes eladósodottságunkban? Nem könnyű a számítás, mert e felett a horribilis érték felett több százmilliárd forintnyi privatizációs bevételt szintén odaadtunk az MNB-nek ugyanezen okból. Vagyis az olyan adósságtörlesztésre dobtuk be az állami vagyont, ami talán nem is volt közadósság, csak a banki könyvekben képezett számok..." (Varga István: Számháború)
*** www.nemzetihirhalo.hu *********** |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-09-25 21:33:34, kedd
|
| |
| |
Kommandósok fogták el a körözött cigánybűnözőt, a rokonság méltatlankodik
2012. szeptember 25. 21:09
Hunhír.info
Országosan körözött bűnözőt fogtak el a Heves megyei kommandósok kedden Egerben - tudatta a megyei főkapitányság sajtószóvivője. Arról viszont nem ő tehet, hogy az egyik gaigytévé már azt hangsúlyozta, hogy megijedt az "agresszív" rendőröktől a cigánybűnöző szelíd lelkű családja.
Soltész Bálint közölte: a 24 éves férfit azért keresték, mert a megadott időpontban nem vonult be a büntetés-végrehajtási intézetbe jogerősen kiszabott szabadságvesztésének letöltésére. Az akció közben a férfi nem tanúsított ellenállást, és előállítása után megkezdte korábban kiszabott börtönbüntetésének letöltését. Ő volt az ötödik körözött bűnöző, akit az elmúlt egy hétben elfogtak a főkapitányság kommandósai. Az elfogásról beszámolt az egyik liboldó gagyitévé is. A cigányeszköz-kezelők megközelítéséből vizsgálva a dolgokat annyit tudhatott meg az agymosott magyar, hogy ezek a gaz rendőrök kiráncigáltak a putriból egy hájas kancigányt. A rokon kokeró méltatlankodva mondta a kámerábá: há míg a ruháját is nekünk kellett utána vinni, mer fílmeztelenű vitték el, a gyerekek meg megríműtek. Me há szegíny nem tudott befizetnyi válámi bírságot, azé... De hogy már régen sitten kéne űnie a körözött bűnözőnek, az nem zavarta a "szolidáris nagycsaládot." Me hát köreikben az nem gáz, hanem a férfiasság fokmérője.
http://hunhir.info/index.php?pid=hirek&id=57802 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-09-25 21:32:48, kedd
|
| |
| |
Az EKB volt közgazdásza szerint az EKB pánikban, a cseh elnök pedig a demokrácia végére figyelmeztet
2012/09/25 ZeroHedge.com - IdőkJelei
Amennyiben bárki is azt gondolta, hogy a Németország és a fizetésképtelen proletáriátus (értsd az eurózóna pénznélküli részét, tehát szinte az egészet, nem kifelejtve a görög neo-hűbéri államot sem) közötti ellentétek megszűntek, Jürgen Stark, az EKB volt vezető közgazdásza most félresöpört minden ilyen irányú kétséget. Az osztrák Die Presse-nek adott interjúban elhangzott kijelentések megértéséhez nem kell egyetemi diploma:
"A törés 2010-ben jött. Addig minden jól ment... majd az EKB új szerepet vett magára és kezdett pánikba esni... Az EKB, más központi bankokkal együtt elárasztja a piacot, ami felvet egy fontos kérdést: hogyan fogja az EKB visszakapni a pénzét, de ami ugyanilyen fontos, hogyan kerül ez a megnövekedett likviditás abszolválásra globálisan? Ezt nem lehet egy gombnyomással megoldani. Amennyiben a globális gazdaság stabilizálódna, az infláció hihetetlen mértékben megnövekedett veszélye komoly gondot jelentene... Engedtek a külső nyomásnak... Európán kívülről érkező nyomásnak."
Vajon New York melyik 200 West Street-i bankjára gondolhatott?
A Telegraph a következőket írja:
Hozzátette, hogy az eurózóna feloszlása körüli pánik "nonszensz" volt, azonban a válság felszámolásához szükséges, hogy a tagországok csökkentsék adósságukat és szerkezeti reformokat vezessenek be a gazdasági növekedés élénkítésére.
"A kormányok rájöttek, hogy vissza kell térjenek a költségvetési szigorhoz. A piacok sokkal inkább arra koncentrálnak, hogy az egyes országok adóssága öt év múlva is fenntartható lesz-e," mondta.
Mr. Stark 2011-ben adta fel pozícióját, követve a Bundesbank korábbi vezetőjének, Axel Weber-nek példáját, aki az EKB politikája miatti ellenérzései miatt mondott le korábban.
Jens Weidmann, Axel Weber utóda volt az egyetlen az EKB irányelveit felügyelő bizottságban, aki a bank új programja ellen szavazott a hónap elején.
"Wiedmann ellenvetéseit ... nem lenne szabad figyelmen kívül hagyni," mondta Stark a Die Presse-nek. "Ahogy az EKB vezetősége nyilvánosan beszélt a személyéről túllép a korrektség határán."
A világ feletti folyamatosan zajló hatalomátvételre, az Európa feletti globalista (banki) befolyás erősödésére és "az Európa demokráciájának elpusztítását célzó támadás utolsó fázisára" legutóbb nem egy eldugott kis európai (amerikai vagy zimbabwei) blog figyelmeztetett, hanem Vaclav Klaus, a Cseh Köztársaság 71 éves elnöke, aki minden bizonnyal meg tudja különböztetni a kommunizmust a demokráciától.
A Sunday Telegraph-nak adott interjúban "Vaclav Klaus arra figyelmeztet, hogy a kétszínű politikusok, a konzervatívokat is ideértve, a demokrácia feladásával zöld utat adtak az EU szuperállamnak, hogy mentesüljenek a felelősségre vonás alól a szavazók felé. "Végig kell gondolnunk, hogyan állíthatjuk vissza államiságunkat és szuverenitásunkat. Ez kivitelezhetetlen egy föderációban. Az EU-nak az ellenkező irányba kellene tartania," mondta."
Nahát, nahát. Ami szintén kivitelezhetetlen egy föderációban, hogy egy bankárok által irányított entitás pénzt állítson elő a semmiből, úgy, mint közadósságból, ami felhígítja a "közös valutát", miközben azt a látszatot kelti, hogy a hitel által hajtott növekedés (az egyetlen fajta növekedés a Fed létezése óta) örökké tarthat, miközben semmi egyéb nem történik, mint a szuverenitás további hígítása és a szuverén valuták elpusztítása. A status quo, értsd a fent nevezett West Street 200 alatt bejegyzett üzleti vállalkozás, pontosan ezt akarja.
Amit pedig a status quo akar, általában meg is szerzi.
Vissza Klaushoz:
A Prága fölé magasodó és a cseh nemzeti öntudatot szimbolizáló Hradcany kastélyban nyilatkozva Vaclav Klaus elmondta, hogy Barroso felhívása egy föderáció megalakítására jelentőségteljes fordulópontnak számít.
"Ez az első alkalom, hogy [Barroso] elismerte a mai vezetőknek egy még mélyebb európai integrációra irányuló valódi ambícióját. A mai napig a Mr. Barroso-hoz hasonló emberek titokban tartották ilyen irányú ambícióikat Európa lakossága elől," mondta. "Attól tartok Barroso úgy érzi, hogy most jött el az idő egy ilyen abszolút téves fejlemény bejelentésére."
"Ők azt gondolják, hogy az Európára vonatkozó koncepció végső simításait végzik, de én azt gondolom, hogy inkább elpusztítják."
2004-ben Klaus vonakodva javasolta a Cseh Köztársaság felvételét az EU-ba, majd öt évvel később, komoly nemzetközi nyomás hatására és minden lehetséges jogi és alkotmányos fellebbezési lehetőséget kihasználva, utolsóként írta alá a Lisszaboni Szerződést. "Nem azért léptünk be az EU-ba, nem egy föderációba, hogy egy jelentéktelen tartománnyá váljunk," mondta.
"Ami az országok élén lévő politikai elitet illeti, igaz, én eléggé elszigetelt vagyok," mondta. "A kommunizmussal kapcsolatos tapasztalataink után, tudjuk, jobban, mint a legtöbben nyugat Európában, hogy a demokrácia folyamata fontosabb, mint a végeredmény."
"A történelem iróniája, és ezt nem gondoltam volna 1989-ben, hogy egyszer az én feladatom lesz a demokrácia értékéről prédikálni."
Ami a szocializmusba burkolt üzleti irányítású államközpontú uralom visszatérésénél is ironikusabb (vagy inkább szomorúbb) lesz, az a fasizmus visszatérése, aminek neo-variánsai már láthatóak egyes országokban, mint például Görögországban.
Erről bővebben néhány hónap múlva, amikor Európa országainak elege lesz a bankár oligarchákból és rájönnek, hogy egyetlen párt sem képviseli az érdekeiket és a demokrácia csupán egy délibáb.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-09-25 18:04:01, kedd
|
| |
| |
Zsidókat siratott Orbán
2012, szeptember 24 - 16:57
Orbán kippában,,Önök is elveszítették az ott élt zsidó közösség javarészét, mint ahogy mi, magyarok is" - mondta Orbán Viktor Litvániában.
A litván és a magyar nép XX. századi szenvedéstörténete szinte azonos, a különbség talán annyi, hogy a litvánok azon kevés nép közé tartoznak, amelyeknek nehezebb volt a XX. századi történelme, mint Magyarországé - idézte a távirati iroda Orbán Viktor minisztelnököt, aki Vilniusban tartott sajtótájékoztatót, miután tárgyalt Andrius Kubilius litván kormányfővel.
"Önök is elveszítették - ma éppen ennek van emléknapja - az önökkel együtt élő zsidó közösség javarészét, mint ahogy mi, magyarok is elveszítettük" - emelte ki a legfontosabb párhuzamok között. Hozzátette: Litvánia is ugyanúgy elveszítette a függetlenségét, mint Magyarország, és Litvániát is megtaposta a kommunizmus, mint Magyarországot (áldozatokról viszont nem esett szó az MTI híre szerint), "de önök még ráadásul a Szovjetunió részévé is váltak, ami nehezebb sors, mint a mienk volt" - fejtette ki.
Orbán szabadságharca
Orbán ismét bebizonyította, hogy az EU diktál neki ahelyett, hogy a magyar emberek érdekeit tartaná a szeme előtt. Azt hangsúlyozta ugyanis, hogy a magyar kormány naponta folytat egyfajta szabadságharcot annak érdekében, hogy 50 százalék alá csökkentse az ország államadósságának mértékét. Szerinte a litvánok nem tudják, milyen szerencsések, ők ugyanis szabadok, és nehéz elképzelniük egy olyan sorsot - ilyen a magyaroké -, amelyik nem szabad. Mégsem tartják fontosnak, hogy felszabadítsák honfitársainkat az adósrabszolgaságból, és - aminek a fontosságát a Jobbik évek óta hangsúlyozza - újratárgyalják az államadósságot.
,,Ha a Jóisten megengedi, hogy még egy-két évig dolgozzunk Magyarországon, akkor mi is csatlakozni fogunk az alacsony adóssággal rendelkező közép-európaiak családjához". Ha a Jóisten megengedi... És ha a magyarok kibírják és eltűrik az ezzel járó megszorítások következményeit.
Orbáni víziók
A miniszterelnök nyomatékosította litván partnerének, hogy Magyarország ugyanazon az ösvényen szeretne haladni, mint amelyen a litvánok. Megítélése szerint ma nem könnyű Közép-Európában az élet, az emberek ugyanis sokat küzdenek a megélhetésért, de - mint fogalmazott - "a napi gondok perspektíváján túl legyünk tudatában annak, hogy mi Európa leendő sikerövezetéhez tartozunk". Vajon a magyarok érzik a siker ízét? Mint mondta, Közép-Európa egy fantasztikus évtized előtt áll (Ezt vajon mire alapozza Orbán?), bár ez a litván gazdaság számain ma még jobban látszik, mint a magyarén. Hozzátette: "mi szeretnénk olyan gazdasági növekedést", mint a litván, de Magyarország még a recesszió ellen küzd (pontosabban recesszióban van és szakértők szerint ez hosszú ideig tart még), nem a magas növekedésért.
A kétoldalú találkozón szóba került az energiabiztonság kérdése is, amelyben - mint azt a magyar kormányfő megfogalmazta - "egy húron pendül a két ország: mi is nukleáris fejlesztésben gondolkodunk". Andrius Kubilius litván miniszterelnök a sajtótájékoztatón azt mondta, a megbeszélésen megvitatták azokat az uniós kérdéseket, amelyek mindkét országot egyaránt érdeklik, így például tárgyaltak az energiabiztonságról, a keleti partnerség témájáról (amiről tudjuk, kitől lopták) , valamint az EU-s viszályok minél hatékonyabb rendezéséről.
A dőlt betűs részek a szerkesztő álláspontját tükrözik.
MTI alapján barikad.hu
http://barikad.hu/zsidokat_siratott_orban-20120924 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-09-25 18:00:44, kedd
|
| |
| |
Beszámoló egy majdani tanévnyitóról
Iskolánkban reggel 8 órakor becsöngettek. Először megtartották a tanévnyitót, melyen az igazgató hangsúlyozta: sokkal hatékonyabbá kell tenni a holokauszt tanítását az iskolában, és erőteljesebben kell fellépni a rasszizmus és a gyűlöletbeszéd ellen.
Miután az igazgató elmondta beszédét, egyperces néma felállással emlékeztünk meg a holokauszt áldozatairól. Ezek után osztályfőnöki órák következtek. Közöltem a diákjaimmal, hogy az egyik régi tanáruktól meg kell válniuk, ugyanis őt a holokauszt tagadása miatt elbocsátották, sőt, egy per is folyamatban van ellene.
Az igazgató utasításainak megfelelően hosszasan ecseteltem a diákoknak, miféle következményei lehetnek a holokauszt tagadásnak. Ezek után ismertettem az órarendet.
Hétfőn a következő órák lesznek: a zsidó nép története, a zsidó nép szenvedéseinek ábrázolása a művészetekben, a holokauszt története, a holokauszt matematikája, a megsemmisítő táborokban uralkodó életkörülmények, a cigányság kultúrája, valamint a cigány holokauszt eseményei.
Kedd: a rasszizmus veszélyei, a zsidóság kultúrtörténete, a cigány művészet, Izrael állam földrajza, a gyűlöletbeszéd és a bűnözés összefüggései.
A szerdai órák: a holokauszt története, a melegek szexuális szokásai, a cigányság eredete, Auschwitz története, kiemelkedő zsidó feltalálók, valamint a haláltáborok fizikája.
Csütörtök: a sobibori láger működése, a nácik homoszexuális áldozatai, a dachaui láger borzalmai, a kamatszedés alapelemei, valamint a zsidóság üldözése.
A pénteki órák: a holokauszt ábrázolása a filmművészetekben, a cigányság irodalma, a homoszexualitás és az irodalom, banki alapismeretek és a gyűlöletbeszéd jellemzői.
Ezen kívül lehet fakultációra is jelentkezni, amelynek témája: Miként lépjünk fel a holokauszttagadókkal szemben?
Ezek után tájékoztattam a diákságot kiterjedt jogairól, hangsúlyozva, hogy számukra minden megengedett az iskolában, lehet dohányozni, csúnyán beszélni, a tanárokat sem kell tisztelni, szünetekben lehet üvöltözni, rendetlenkedni, akár még verekedni is. A tanárok elleni támadás sem tilos, miképp szexelni is lehet, sőt, az azonos neműek közötti szex kifejezetten ajánlott. A saját neműket kedvelők jobb jegyeket fognak kapni - közöltem a tanulókkal.
Viszont holokausztórákon szigorúan tilos összefüggéseket keresni, kérdéseket feltenni, valamint beszélgetni és rosszalkodni sem szabad, mert azzal megsértenék az áldozatok emlékét. Végezetül hangsúlyoztam, hogy az iskola az életre készít elő, és ha az itteni szabályokat betartják, akkor majd később is hasznos tagjai lesznek a társadalomnak.
Mindezek után egyperces néma felállással emlékeztünk meg a holokauszt áldozatairól, majd az iskola tanárai és tanulói elvonultak a Holokauszt Emlékmúzeumba és a zsinagógába.
Kezdetét vette a 2024/2025. tanév.
Perge Ottó - Kuruc-info
http://kuruc.info/r/22/48304/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-09-25 17:59:12, kedd
|
| |
| |
Horthy-emlékév - a szocionok, mások, egyebek meg a kötött kezű fideszesek leszavazták
2012. szeptember 24. 13:26
Hunhír.info
Az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottságának hétfő délelőtti ülésén napirendre került a Jobbik által felvetett Horthy-emlékév gondolata. A bizottság elutasította a javaslatot. Mellette csak a két jobbikos képviselő, Novák Előd és Pörzse Sándor tette le a voksot, ellene szavazott Hiller István, Karácsony Gergely, Vitányi Iván és négy tartózkodó kivételével a kormánypárti képviselők. Hogy az ellenzők mit gágogtak, nem számít. Ők bizonyára inkább újabb emlékévet szavaznának meg valami holokauszt hősnek, "zsidómentőnek", vagy a törvényes rend ellen fegyvert fogó partizánnak.
Ahogy beszámoltunk róla, hétfő délelőtt a budapesti Fehér Házban ülésezik az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottsága. A harmadik napirendi pont egy határozati javaslat, melyben három jobbikos képviselő - köztük Vona Gábor pártelnök-frakcióvezető - Horthy-emlékévvé nyilvánítaná 2013-at. A javaslattévők szerint Horthy mai napig az utolsó igazi magyar államférfi.
Szávay István jobbikos képviselő, a javaslat egyik jegyzője szerint a nemzeti történelemszemléletet egy más mederbe kell terelni és ,,meg kell haladni a marxista történelemszemlélet bizonyos dogmáit". Szávay szerint a Jobbik számára Horthy egy olyan államférfi, aki a forradalmak sújtotta Magyarországot talpra állította. Hozzátette: lehet vitatkozni Horthynak a második világháború utolsó szakaszában betöltött szerepéről, de tevékenységét a maga egészében kell nézni.
A szintén jobbikos Pörzse Sándor arra hívta föl a figyelmet, hogy ,,nehéz letérni a lenini útról, amit az első ötven évben mondtak, azt most is tartani kell". Pörzse szerint, amikor Horthy megtudta, hogy léteznek koncentrációs táborok, személyesen állította le a deportálásokat.
A jobbikos Novák Előd szerint ,,a Horthy-korszak méltó arra, hogy egy emlékévben nyilvánítsunk róla véleményt". Novák hangsúlyozta: Horthy munkásságát jobbról és balról is lehet bírálni és pont ebből következik, hogy szükség van a Horthy-emlékévre.
Az előterjesztő Szávay István hangsúlyozta: Rákóczi személye nyilván nem osztja meg a társadalmat, ennek ellenére azt a jobbikos javaslatot, hogy legyen Rákóczi-emlékév, a parlamenti többség leszavazta.
A jobbikos politikus szerint nem a Horthy-rendszer volt zsákutca, hanem az azt megelőző Károlyi-korszak és a kommün. Szávay kérte a javaslat támogatását.
A bizottság végül nagy többséggel elutasította a javaslatot. Mellette csak a két jobbikos képviselő, Novák Előd és Pörzse Sándor szavazott. Tartózkodott Gyimesi Endre és Menczer Erzsébet, valamit két, nem jelenlévő, általuk képviselt további két képviselő. (Bizottsági ülésen - ellentétben a plenárissal - a nem jelenlévő képviselők megbízhatják a jelenlévőket, hogy szavazzanak helyettük.) Ellene szavazott Hiller István, Karácsony Gergely, Vitányi Iván és a négy tartózkodó kivételével az összes kormánypárti képviselő. Hogy az ellenzők mit gágogtak, nem számít. Ők bizonyára inkább újabb emlékévet szavaznának meg valami holokauszt hősnek "zsidómentőnek", vagy a törvényes rend ellen fegyvert fogó zsidó partizánnak.
http://hunhir.info/index.php?pid=hirek&id=57762 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-09-25 17:57:54, kedd
|
| |
| |
Felháborító földpályázat: a pályáztató unokaöccse kapta a földeket
2012, szeptember 25 - 15:43
foldA Nemzeti Földalapkezelő Szervezet elnökhelyettesének unokaöccse két pályázaton is nyert Fejér megyében. A Jobbik továbbra is rendet, átláthatóságot követel a földpályázatoknál. Magyar Zoltán, a Jobbik országgyűlési képviselője közleményében emlékeztetett rá, hogy a Jobbik az első napvilágot látott visszás pályázati eredmények óta követeli a rendszer teljes felülvizsgálatát.
Újabb földpályázatokkal kapcsolatos botrányról számolt be a Blikk, melynek információi szerint a pályázatkiíró szerv, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) elnökhelyettese, Nagy János unokaöccse, Nagy Péter két pályázaton is nyert Fejér megyében.
A bulvárlap saját forrásaira hivatkozva azt írta, hogy Nagy Péter elővigyázatlan volt, mert többször is befolyásos kapcsolatával hencegett és előre tudta, hogy ő fog nyerni a pályázatokon. A győztesnek kikiáltó hirdetményeket a nagybácsi, Nagy János írta alá az NFA nevében.
A Blikk úgy tudja, hogy a ,,szerencsés" unokaöcs még a Margitszigetnél is nagyobb kiváló minőségű szántóföldekhez jutott hozzá. Nagy Péternek összesen 115 hektáros birtoka lett Kálozon és Sárszentágotán. A bulvárlap információi szerint számos helyi családi gazdálkodó is pályázott ezekre a területekre.
A Blikk szerette volna megkérdezni Nagy Jánostól, hogy nem érzi-e szerencsétlen dolognak, hogy az unokaöccse nyert az általuk kiírt földpályázatokon, illetve próbálta-e lebeszélni a pályázásról. A bulvárlap kérdéseire azonban az elnökhelyettes hivatala válaszolt. Az NFA szerint az eljárás törvényes és szabályos volt. A Blikk utánajárt és a pályázati kiírás valóban nem tartalmaz semmiféle összeférhetetlenséget, tehát akár nyugodtan pályázhatnak a Nemzeti Földalapkezelő vezetőinek hozzátartozói is.
Ángyán: a legnagyobb területek "Fidesz-közeli érdekeltségekhez" kerültek
Ángyán József fideszes országgyűlési képviselő, egykori vidékfejlesztési államtitkár legújabb jelentésében pont a Baranya, Borsod és Fejér megyei földterületek bérbeadását vizsgálta. A Népszabadság által ismertetett jelentés szerint a helyben lakók csak a földek negyedét nyerték el, a legnagyobb területek "Fidesz-közeli érdekeltségekhez" kerültek, több száz hektárt nyert a belügyi államtitkár egyik rokona vagy a Borsod megyei közgyűlés fideszes elnökének volt kampányfőnöke. A vizsgálat a 2012. július 15-i állapotokat tükrözi. Ángyán szerint kevés kiválasztott osztozhatott hatalmas területeken, miközben a maradék kicsi területeket sokak között dobták szét, a statisztika javítása érdekében.
Ángyán József egyetemi tanár, Fidesz-KDNP-s országgyűlési képviselő a Fejér megyei Kajászón beszélt a megkérdőjelezhető körülmények között elnyert földek bérleti jogáról.
Varga Géza jobbikos országgyűlési képviselő a jelentés kapcsán úgy nyilatkozott a barikad.hu-nak, hogy Ángyán vizsgálati eredményei várhatóak voltak. Azt is elmondta, hogy maga is vizsgálódni kezdett a földpályázatok ügyében és például Fejér megyében oldalanként nézte át a tendereket. A jobbikos képviselő szerint elhibázott a pályáztatási rendszer, nem átlátható és túl sok szubjektivitásra ad lehetőséget, ezért jelenlegi formájában le kellene állítani.
Földbirtokosnak csapott fel a fideszes képviselő gyógypedagógus felesége
Júniusban szintén a Blikk számolt be arról, hogy a gyógypedagógusként dolgozó Szedlák Bernadett, akinek férje Szedlák Attila fideszes országgyűlési képviselő és polgármester, egy 34 hektáros szántó haszonbérleti jogát kapta meg húsz évre Balatonvilágoson, a tótól légvonalban alig 90 méternyire. A Blikk meg nem nevezett helyi forrásai azt közölték a bulvárlappal, hogy ,,Szedlákéknak semmiféle gazdálkodói tapasztalatuk nincsen."
Az eset kapcsán Magyar Zoltán jobbikos országgyűlési képviselő felszólította Szedlák Attilát, hogy mondjon le országgyűlési képviselői mandátumáról, valamint a litéri polgármesteri posztról is. A jobbikos képviselő felháborítónak nevezete, hogy miközben tapasztalt, helyi gazdák is indultak a pályázaton és a kormány folyamatosan a helyi kisgazdálkodók támogatását hangoztatja, ennek ellenére egy gazdálkodási tapasztalattal nem rendelkező fideszes politikus felesége nyerte el a földek használatát. Szedlák végül - megtartva országgyűlési mandátumát és polgármesteri székét - bejelentette, hogy felesége lemondott a 34 hektáros balatonvilágosi szántó haszonbérleti jogáról.
Magyar Zoltán: "saját embereinek kapzsiságát szolgálja ki"
A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet elnökhelyettesének és unokaöccsének földbérleti pályázatokkal kapcsolatos botrányát közleményben ítélte el Magyar Zoltán.
"Különösen felháborító az eset annak tükrében, hogy számos helyi családi gazdálkodó pályázott ezekre a területekre" - közölte a Jobbik országgyűlési képviselője, aki szerint a kormány szembe menve korábbi ígéreteivel az állami földek újrapályáztatását nem a vidék felvirágoztatására használja, hanem ,,saját embereinek kapzsiságát szolgálja ki."
Magyar Zoltán arra hívta fel a figyelmet, hogy a Jobbik követelései nem változtak: rendet, átláthatóságot és tisztességes eljárást követel a nemzeti radikális párt az NFA pályázatoknál.
A képviselő a földpályázatok kapcsán megjegyezte: ,,Nem értjük, hogy miért kell titkosítva, a közvélemény elől elzárt módon döntést hozni a köz vagyonáról. Nem értjük, hogy Európában egyedülálló módon miért nem lehet jogorvoslati lehetőséget biztosítani a vesztes pályázóknak. Nem értjük, hogy nyerhetnek sok száz hektár szántót a több településsel arrébb élő, gazdálkodással soha nem foglalkozó ügyvédek, gyógymasszőrök és pedikűrösök. Nem értjük, hogy a helyben lakó családi gazdálkodókkal szemben, hogy nyerhetik meg a legértékesebb területeket a fideszes kapcsolatokkal megáldott szerencsések."
Magyar Zoltán közleményében emlékeztetett rá: a Jobbik az első napvilágot látott visszás pályázati eredmények óta követeli a rendszer teljes felülvizsgálatát. ,,Nem csak a nemzeti párt, de minden független gazdaszervezet, szakmai műhely elfogadhatatlannak tartja a mutyikkal terhelt ügyek tucatjait." A Jobbik országgyűlési képviselője megígérte: ,,A Jobbik kormányra kerülve azonnal felülvizsgálja a gyanús szerződéseket és hosszú évtizedek óta először igazságot és megélhetést ad a magyar vidéknek."
Blikk és MTI nyomán - barikad.hu
http://barikad.hu/felhaborito_foldpalyazat_a_palyaztato_unokaoccse_kapta_a_foldek et-20120925 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-09-25 17:56:20, kedd
|
| |
| |
5 százalékkal nőnek jövőre a fogyasztói árak, infláció is jelentős lesz
2012, szeptember 25 - 15:29
Az idén 5,8 százalékkal, jövőre 5,0 százalékkal nőnek Magyarországon a fogyasztói árak - közölte legfrissebb előrejelzését a Magyar Nemzeti Bank kedden.
Az MNB júniusi Inflációs jelentésében 2012-re még 5,3 százalékos, 2013-ra pedig 3,5 százalékos fogyasztói árdrágulást várt a 2011. évi 3,9 százalékos infláció után. "Az infláció az előrejelzési horizont túlnyomó részében számottevően a 3 százalékos cél fölött alakulhat, és csak 2014 második felében érhető el az inflációs cél" - értékelte a jegybanki stáb előrejelzését a szervezet Monetáris Tanácsa.
GDP terén az MNB júniusi Inflációs jelentésében 2012-re még 0,8 százalékos visszaesést, 2013-ra pedig 0,8 százalékos növekedést várt a 2011. évi 1,7 százalékos bővülés után.
"A monetáris tanács úgy látja, hogy a gazdaság növekedési kilátásai romlottak, a kibocsátás 2013-ban is csak lassan növekedhet. A növekedés forrása az export marad, amit az európai konjunktúra várt élénkülése is támogat" - értékelte a jegybanki stáb előrejelzését a szervezet monetáris tanácsa.
MTI - barikad.hu
http://barikad.hu/5_szazalekkal_nonek_jovore_a_fogyasztoi_arak_inflacio_is_jelent os_lesz-20120925 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-09-25 17:54:22, kedd
|
| |
| |
A jövendőmondó tragédiája
Dimitry Orlov írásának ferdítése közben a gondolatmenetem egy ponton megtört. Ennek két igen fontos oka volt. Egyfelől egészen addig mindennel egyetértettem, még a példázatot is magaménak éreztem, emiatt egyre jobban elszakadtam az eredeti szövegtől. Az írás már-már a sajátommá vált. Orlov szavai ténylegesen jelzőkarókká váltak, ürüggyé, mely mentén elmondhatom a saját véleményem. Ez ebben a formában még akkor sem túl szerencsés, ha jó előre figyelmeztettem az olvasót, nem egyszerű fordításról, inkább az alapján történő elmélkedésről lesz szó. Mindez addig tartható, amíg az ember valójában azt adja vissza, amit olvas, csak más formában. Az ebből fakadó tartalmi eltérések is vállalhatók. Attól kezdve azonban, hogy ugyanarról a kérdésről a ferdítő gyökeresen mást gondol, mint a szerző, a helyzet tarthatatlanná válik. Ha az ember továbbra is ragaszkodik a saját gondolatmenetéhez, egyre távolabb kerül az eredeti szöveg tartalmától, s a végén talán az ellenkezőjét írja vagy mondja annak, vagy még azt sem. Így aztán, amikor Orlov írásának értelmezésében eltértük ezt a pontot, visszatértünk az eredeti szöveghez, és amennyire csak lehetett ragaszkodtunk a nyersfordítás szóhasználatához. Mindezt annyiban is hagyhattuk volna, de a felvetett jelenség mindenképp továbbgondolásra érdemes.
Orlov hosszan fejtegeti, hogy az összeomlás időpontjára vonatkozóan egyszerűen nincs ismeret. Ez nem a leleményességünkön múlik, nem is a feltárt adatok mennyiségén, vagy az adatok alapján készített modellek helyes működésén. Ahogy írja, az összeomlás, illetve a hosszútávon bekövetkező váratlan események bekövetkezésének időpontja nem véletlenszerű, nem kaotikus, hanem ismeretlen. Így aztán bármilyen modell alapján dolgozzunk is, a jövendőre vonatkozó becsléseink többet árulnak el rólunk, a felkészültségünkről, a világképünkről, mint a tényleges eseményekről. Ez még akkor is igaz, ha egyes mozzanatokat, eredményeket meglepően pontosan jelzünk előre. Sőt éppen ezekben az esetekben mond el a legtöbbet rólunk. Minden előrejelzés bonyolult összefüggést rejt, melyben nem csak a tudásunk, felkészültségünk tükröződik, de megjelennek benne vágyaink, félelmeink, de mindenekelőtt ezek összességének és a valóságnak a viszonya. Ha egy előrejelzés eltér a tényleges eseményektől, nem a valóságot látjuk, csak annak töredékeit. Épp ezért tévedéseink értékelése során tanulhatunk a legtöbbet.
Az előrejelzések nagy része egyszerű megérzésből, intuícióból fakad. Különösen igaz ez azokra, amelyek többé-kevésbé beigazolódnak. Valamikor 1996 novemberében egy nagykörűi előadáson valamely provokatív kérdésre azt feleltem, figyeljék meg, hogy két éven belül nagyobb árvíz lesz itt, mint a 70-es volt, nem adatokra, nem is megfigyelésekre alapoztam ezt az állítást. Persze utóbb meg tudtam magyarázni, de ennek az égvilágon semmi jelentősége nincs. Lehet, hogy a magyarázatban szereplő adatok és mozzanatok szerepet játszottak az előrejelzésben, de sokkal valószínűbb, hogy csupán utólag rendeztem őket ebbe a szerkezetbe és a jövendölés teljesen más mozzanaton alapult. Még az sem kizárt, hogy az adott esetben csupán véletlenül hibáztam rá a dologra. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy akkoriban már közel tíz éve foglalkoztam a Tiszával, a benne lejátszódó folyamatokkal, vizsgáltam a mederváltozások, a hordalékterítés és az árvízszintek összefüggéseit, tanulmányoztam az egyes árvizek lefolyását, az árhullámok egymásra torlódásának lehetőségeit, a csapadék, a lefolyás, illetve a táj vízvisszatartó képességének összefüggéseit, ezek lehetséges változásait. És ami fontos, nem részletekbe menően, inkább az általános összefüggéseket kutatva. Az volt a véleményem, a folyó és az ártere, és persze a vízgyűjtője egységes, sajátos szerkezetű rendszert alkot, és e szerkezethez megfelelő működés párosul. Arra is felfigyeltem, hogy a történelmi múltban bekövetkezett szerkezeti változásokat rendkívüli események jelezték vagy kísérték. Emellett épp ebben az időben költöztem a Tisza mellé, hogy közvetlenül és érzékelni tudjam ezeket a hatásokat. Ez alapnak épp elég volt. Ezt egészítették ki azok az adatok, melyek arra utaltak, valamilyen szerkezeti változás előtt áll a Tisza mente. Hadd utaljak itt Fodor István kárpátaljai botanikus erdőirtásokkal kapcsolatos munkáira.
Az előrejelzések pontossága vagy pontatlansága mindig egyéni megítéléstől függ. Azokat a szerencsés eseteket leszámítva, amikor az adott esemény pontosan a jövendölés szerint következik be, mit amilyen az 1998-as őszi árvíz, az értelmezések tág teret nyitnak meg, amit mindenki a maga gondolatvilágának megfelelően tölt ki. Különösen igaz ez a válsággal és az összeomlással kapcsolatos felvetésekre. Vegyünk egy egyszerű példát, 2007 évvége körül ismeretségi körünk egyik tagja közeli összeomlást, rendkívüli eseményeket jövendölt 2008 őszére. Amikor aztán ősszel ránk köszöntött a válság, és dicsértük az előrelátását, azzal hárította el elismerésünket, hogy ő sokkal komolyabb tünetekre, éhséglázadásokra és tömegmegmozdulásokra gondolt. Igaz, ez általában fordítva szokott lenni, azaz az előrejelző túlzásokba esik, az események sokkal kedvezőbb forgatókönyv szerint alakulnak, ugyanakkor a jövendőmondónk teljesen elégedett az eredménnyel, bár kétségtelenül elismeri, hogy a következmények tekintetében tévedett. E téren persze szinte minden előrejelzés jó lehet, mert a folyamatok iránya azért mindenki számára érzékelhető. Az, hogy mindez tartós áramszünetekkel, a közintézmények akadozásával, vagy csak egyre szélesebb társadalmi csoportok létlehetőségeinek ellehetetlenülésével jár-e az adott pillanatban, végül is részletkérdés. Ami biztos, s itt ismételten visszatérek Dimtry Orlov gondolataihoz, nem csak a jövőre, de a múltra nézve sem könnyű helyesen értelmezni a dolgokat. Azt hiszem, 2008-ban olyan válságba jutottunk, melynek közel sincs még vége. A kiváltó ok a gazdasági növekedés egyre teljesebb ellehetetlenülése, melynek hátterében az olcsó energia megfogyatkozása áll. Ha a civilizációnkat egy géphez hasonlítom, amelynek a gazdasági növekedés a motorja, akkor a pénzügyi rendszert, a hitelfelvételi lehetőségeket, a fogyasztási szokásokat olyan turbóként foghatom fel, melyek gyorsítják a motor működését. Ezek nem üzemanyagok, és nem is kapcsolódnak közvetlenül a motorhoz, csupán a teljesítményét növelik és az üzemanyag, azaz az energiafogyasztását fokozzák. Az üzemanyag viszont e példában is épp úgy fizikai, mint egy valóságos motor esetében. Ez a fizikai üzemanyag nem más, mint az 10 feletti EROI értékű nyersolaj. A különféle kitermelés modellek alapján azt vártuk, hogy amikor az emberiség eléri ezt az értéket, illetve e tekintetben eléri a kitermelés csúcsát, a gazdasági növekedés ellehetetlenül, a motor leáll, és a rendszernek vége. Ezért számított a példában szereplő kollégánk sokkal súlyosabb következményekre. Csakhogy 2008-ban nem állt le a motor. A hibák nem is közvetlenül ott jelentkeztek. A turbó kezdett kiakadni. A motor csak lassult és azóta is akadozik. Egy olyan ponthoz értünk, amit megtorpanásként és visszaesésként érzékelünk. A visszaesés sok tekintetben zuhanásszerű volt. De még azok számára sem okozott érzékelhető társadalmi megrázkódtatást, akik elveszítették korábbi megélhetési lehetőségeiket. Most 2012-ben hasonló helyzet előtt állunk. A leépülés újabb lépcsőjéhez érkeztünk, és sodródunk menthetetlenül előre. Csakhogy, és ez minden hasonló eset közös jellemzője, innen nem látni, milyen lépcsőfok áll előttünk. Éppúgy, mint 2008 körül, most is csak a szakadék szélét érzékelhetjük, az alját nem. Ugyanazt mondhatom tehát, amit 2008 őszén írtam: talán 2013 tavaszára, nyarára látni fogjuk a következményeket. Akkorra kiderül, milyen károk keletkeznek a motorban az újabb sokk hatására, mi az, ami végleg felmondja a szolgálatot. Ebből talán megsejthetjük, mennyi időnk van még hátra az igazán súlyos következmények bekövetkezéséig.
Az előrejelzések más része bizonyos törvényszerűségek felismerésén alapul. Ilyen volt példának okáért Vedres István szegedi vízmérnök az óta fényesen beigazolódott 1830-as előrejelzése az árvízszintek folyamatos emelkedéséről. Ugyanakkor Vedres István is tévedett a következmények megítélésben, hiszen a vízrendszer összeomlása eddig nem következett be. A példa komoly tanulságokkal jár, érdemes alaposabban végigkövetnünk. Nézzük először az előrejelzés logikáját:
1.) A gátak közé szorított folyó által szállított víztömeg szűkebb térben összeszorítva magasabbra emelkedik.
2.) A szűkebb térbe szorított víz e teret fokozatosan feltölti a hordalékjával.
3.) A feltöltődő hullámtér egyre kevesebb vizet képes befogadni, így az árvizek szintje egyre emelkedni fog.
4.) Az emelkedő árvízszintekkel azonos ütemben kell majd emelni és erősíteni a gátakat.
5.) Ez egy végeláthatatlan fegyverkezési verseny, melyben végül alul maradunk.
Ha végig követjük az egyes logikai lépéseket, láthatjuk, mindez miért nem vezet a vízrendszer bedőléséhez. 1830-ban pontosan lehetett látni, mi fog történni a folyó mentén, hiszen az azokat meghatározó a törvényszerűségek ismertek voltak. Az árvízszintek előre jelzett emelkedése éppúgy megtörtént, mint a hullámtér feltöltődése, és a gátakat ennek megfelelően folyamatosan emelni kellett, és kellene ma is. Ugyanakkor azt nem lehetett előre látni, milyen eszközöket és mennyi energiát tud majd szembeállítani a társadalom ezekkel a törvényszerű természeti folyamatokkal szemben. Ha a példát következetesen végiggondoljuk, látható, az időpontra vonatkozó ismeret is megvan, elő is hívható, csak nem dátumszerűen, hanem eseményhez kötötten. A Tisza árvízvédelmi rendszere akkor fog összedőlni, amikor a rendelkezésünkre álló eszközök és energia kevésnek bizonyul ezeknek az azóta is tartó folyamatoknak az ellensúlyozására. Ugyanakkor ez a kérdésnek csupán az egyik oldala. Ez még nem a teljes összeomlás, csupán a 2010-es Sajó menti árvízhez hasonló, bár azt nagyságrendekkel meghaladó árvízi katasztrófa. A teljes összeomlás akkor köszönt ránk, amikor a károk semlegesítése és a helyreállítás költség igénye is meghaladja a társadalom gazdasági teljesítőképességét. Amikor ez a két esemény bekövetkezik, az ár- és belvízvédelmi rendszer összeomlása szükségszerűen meg fog történni. Az ismeret tehát ott van, csak épp számos olyan tényező rejti, amely miatt nem tudjuk lehívni. Azt is meg kellene tudnunk mondani, mikor jut a társadalmunk ilyen lehetetlen helyzetbe. Ha azt nézzük, hogy a rendelkezésünkre álló energia 80%-át külföldről importáljuk, és figyeljük a geopolitikai helyzetet, megsaccolhatjuk, ehhez elég lenne egy újabb Közel-keleti háború. Abban szinte biztosak lehetünk, hogy egy ilyen esemény időszakos ellátási zavarokat okozna. Csakhogy itt megint szembe kell néznünk egy bizonytalansági tényezővel. Ahhoz ugyanis, hogy az árvízvédelem rendszere összeroppanjon, arra van szükség, hogy a két esemény időben egybeessen. Magyarán, hogy akkor érkezzen az árvíz, amikor épp energiaellátási zavarokkal küzdünk.
Az előrejelzések akkor lehetnek pontosak, ha a rendszer felismert belső összefüggéseihez kapcsolódnak, éppúgy, ahogy ez Vedres István esetében történt. Ahhoz, hogy meg tudjuk, mikor fog összeomlani a világ, amelyben élünk, látnunk kell, mi az alapja jelenlegi gazdasági-társadalmi rendszerünk működésének. Fel kell kutatni azokat a jellegzetességeket, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a működéshez. Ehhez nem az részletekbe menő adathalmazokra, hanem általános összefüggések ismeretére van szükség. Ezek az általános összefüggések segíthetnek bennünket. Ha a természet, az ember és természet kapcsolata felől vizsgálódunk e működés alapja a folyamatos gazdasági növekedés és a globalizáció. A folyamatos gazdasági növekedés tette lehetővé, hogy a megfelelő ütemben emeljük a gátakat, és egyre több és több energiát fordítsunk egy-egy rendkívüli ár- vagy belvíz féken tartására, illetve az általuk okozott kár megtérítésére, és a helyreállításra. Míg a globalizáció a természetes rendszerek lokális visszahatásainak - mint amilyen egy-egy térségi aszály, vagy árvíz, vagy bármilyen más természeti jelenség által okozott kár - semlegesítésére ad lehetőséget. A rendszer nagyjából addig maradhat fenn, amíg növekedni képes, és amíg van elég energiája a globális kapcsolatrendszerek fenntartására. Ebben az összefüggésrendben megint csak ott rejtőzik az összeomlás időpontjára vonatkozó ismeret. Igaz számos váratlan mozzanat miatt hozzáférhetetlenül. Annyit mégis csak lehet látni, a tartós recesszió, a növekedés leállása komoly kockázatot rejt.
A növekedés alapja azonban nem egyszerűen az energia, hanem a könnyen mobilizálható, olcsó és hatékony energia. Ilyen feltételeknek a mai rendszerben egyedül a kőolaj felel meg, de a kőolaj is csak addig, amíg EROI értéke 10 felett, vagy a körül mozog. Ha ez alá süllyed, az ár - lassan úgy tűnik -, a kereslet alakulásától függetlenül is elérhetetlen magasságokba kúszhat. A kőolaj ára egy jó indikátor lehet. Ha hordónkénti ár tartósan 100 dollár körül mozog, azt jelzi, komoly baj van. Ugyanakkor ez fordítva is igaz. Ha a kiemelkedően magas olajár, visszazuhan 30-40 dollár, ez azt jelenti, a rendszer legalább további négy-öt év haladékot kapott.
Ezek az előrejelzések meglehetősen pontosak, de csak egy ,,ha-akkor" összefüggésrendbe illesztve. Viszont általában nem lehet tudni, mikor következik be az a feltétel, ami az összeomlást hozza magával. Így aztán megint csak lehetetlen kisakkozni az időpontot. És ebből következik a jövendőmondó és az egészrendszer tragédiája. Az eseményekre ugyanis fel lehetne készülni, mind egyénileg, mind társadalmilag. Csakhogy ehhez el kellene hinni az előrejelzéseket. El kellene hinni, hogy az életmódunk már középtávon sem tartható. 2008 után ez sok ember esetében a mindennapok valóságává vált. A korábbi források rendre rendszertelenné váltak, el is apadtak, az élet fokozatosan ellehetetlenült, miközben sokkal többet kellett dolgozni azért, hogy e lehetetlen körülmények között, ha egyre rosszabbul élve is, de talpon maradhassunk. Ezzel együtt a környezetemben - magamat is ideértve - egyetlen ilyen helyzetbe került ember sem tudott váltani, és aki megpróbálta, négy év alatt ő is visszadolgozta magát az eredeti helyzetbe. Számos oka van ennek, de elemzésünk tárgya szempontjából a következmények fontosabbak. Arról van szó ugyanis, hogy ezek az emberek az egyre ellehetetlenülő körülmények ellenére a végsőkig ragaszkodnak ahhoz rendszerhez, melyről tudva tudják: fenntarthatatlan. Nem készülnek az összeomlásra, nem akarják mérlegelni az ebből fakadó kockázatokat, hanem konok következetességgel folytatják mindazt, amit megszoktak. Ha váltanának, vagy ha már váltanak az első jelek nyomán, mielőtt még felélték volna tartalékaikat, most sokkal nagyobb eséllyel nézhetnének farkasszemet a helyzettel. Ha ugyanez társadalmi szinten is megtörténne, akkor akár a gyors összeomlás elkerülésére is lehetővé válna. Ehelyett azonban követjük a fenntarthatatlan sémákat, egészen addig, míg erőnkből telik. Az összeomlás szükségszerűen gyors lesz, és pedig azért, mert egészen addig fogjuk erőltetni a növekedést, a száguldást, amíg falnak nem ütközünk. Itt nem egy váratlan esemény értékeléséről van szó, hanem a világhoz való viszonyunk belső összefüggéseiről. E téren megint csak azt mondhatjuk el, az esemény biztosan bekövetkezik.
És hogy mikor?
Egy átlagos hó végi nap után, úgy estefelé tessék átgondolni: mi is történt aznap? Mennyi stressz, mennyi idegesség, mennyi kétség adódott a napi rutinból? Mennyi erőforrás maradt az elkövetkezendő napokra benn, és kinn, azaz lélekben és a kamrában vagy a pénztárcában? Aki ebben a pillanatban elégedett a helyzetével, nem nyomasztja lejárt törlesztő részlet, kifizetetlen számla, kikapcsolt szolgáltatás, üres kamra, pénztárca gondja, aki teljesen biztos abban, hogy a ma zökkenőmentesen fut át a holnapba, akár fel is lélegezhet. Neki ,,csak" a globális folyamatokra kell figyelnie. A többiek azonban jobb, ha tudják, az összeomlás sokkal közelebb van, mint gondolnák, de ez elsősorban a saját életformájuk összeomlása.
(Molnár Géza - ffek.hu)
2012. szeptember 2
http://www.jovonk.info/2012/09/24/jovendomondo-tragediaja |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 12
|
|
|
|
2012. Szeptember
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
274 db bejegyzés |
| e év: |
4803 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 3010
- e Hét: 13277
- e Hónap: 24388
- e Év: 177884
|
|
|
Offline
