Belépés
foldinefehereva.blog.xfree.hu
Embernek lenni nehéz, de másnak lenni nem érdemes. földes éva
2010.01.01
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 5 
Utánunk
  2021-06-18 23:04:43, péntek
 
 


Rácz Gyuláné Violka
·
Utánunk csak az
marad, amit egy másik
lélekbe írunk.
 
 
0 komment , kategória:  Idézetek  
Csak jó érzésű
  2021-06-18 22:50:43, péntek
 
 


Csak jó érzésű ember tud titkot tartani,
A legkülönb, aki sosem fog vallani.
Akár a régi ház: bezárja titkodat,
A kulcsa elveszett, az ajtaján lakat.

Az Ezeregyéjszaka meséi
 
 
0 komment , kategória:  Idézetek  
Egy éretlen ember
  2021-06-18 22:34:40, péntek
 
 


Egy éretlen ember a "használd és dobd el" tárgyakra vonatkoztatott, modern időkben trendivé vált értéktudatot viszi át a párkapcsolataiba, mintha mindig csak egy pozitív tulajdonságokkal felruházott ideált látna, és idővel, a tűz lanyhulásával riadtan pislog körbe. Így kapcsolatról kapcsolatra vándorol, mert szerinte azok mindig "sikertelenek", kihűlnek valamiért, és elvesztik varázsukat. (...) Az érett szerelem nem azt jelenti, hogy mindig minden tökéletes. Hanem éppen hogy dinamikája van, van benne közeledés, távolodás, meg kell élnünk mélységeket és magasságokat is együtt.

Király Eszter
 
 
0 komment , kategória:  Idézetek  
Esőben
  2021-06-18 21:35:15, péntek
 
 


István Bőr
Esőben

Váratlan dolgok ideje a virágos szép nyár,
nem tudhatja azt senki, rá milyen csodás nap vár.
Elindul útjára, de, hogy mi jön vele szembe:
soha nem gondol erre, mert sok más jut eszébe.

Várhat rá egy örömteli, boldog találkozás,
szíve oly nagyot dobbanhat, mint egy villámcsapás.
De lehullhat az égből a felhők friss áldása,
zuhoghat az eső, egy csinos, szép új ruhára.

Ázhatnak a kertek, és elázhat sok-sok ember,
mikor ,,leszakad az ég" őrült dörgedelemmel.
Ha a langyos eső megsimogatja bőrödet,
a tikkasztó melegben ez mennyei élvezet.

Majd elűzi a felhőket fújdogáló hűs szél,
és ettől kezd új táncba a sok tikkadt falevél.
A járdák apró, nedves kövén megcsillan a fény,
újra ragyog a Nap, a csodás égi tünemény.

Melengető fénye megszárítja a ruhákat,
látod a fellélegző szép új virágcsodákat.
Virágok bódító illata terjeng a légben,
megszárítkoznak ők is a sugárzó napfényben.
 
 
0 komment , kategória:  Bőr István  
Tanuld meg ezt a versemet,
  2021-06-18 20:51:05, péntek
 
 


Faludy György -
TANULD MEG EZT A VERSEMET

Tanuld meg ezt a versemet,
mert meddig lesz e könyv veled?
Ha a tied, kölcsönveszik,
a közkönyvtárban elveszik,
s ha nem: papírja oly vacak,
hogy sárgul, törik, elszakad,
kiszárad, foszlik, megdagad,
vagy önmagától lángra kap,
kétszáznegyven fok már elég
és mit gondolsz, milyen meleg
egy nagyváros, mikor leég?
Tanuld meg ezt a versemet
.
Tanuld meg ezt a versemet,
mert nemsokára könyv se lesz,
költő se lesz, és rím se lesz,
és autódhoz benzin se lesz,
és rum se, hogy leidd magad,
mivel a boltos ki se nyit,
s kivághatod a pénzedet,
mert közeleg a pillanat,
mikor képernyőd kép helyett
halálsugarat közvetít,
s mert nem lesz, aki megsegít,
ráébredsz, hogy csak az maradt
tiéd, mit homlokod megett
viselsz. Ott adj nekem helyet.
Tanuld meg ezt a versemet.
.
Tanuld meg ezt a versemet,
s mondd el, mikor kiöntenek
a lúgtól poshadt tengerek,
s az ipar hányadéka már
beborít minden talpalat
földet, akár a csiganyál,
ha megölték a tavakat,
s mankóval jön a pusztulás,
ha fáján rohad a levél,
a forrás dögvészt gurguláz,
s ciánt hoz rád az esti szél:
ha a gázmaszkot felteszed,
elmondhatod e versemet.
.
Tanuld meg ezt a versemet,
hogy elkísérjelek. Lehet,
s túléled még az ezredet,
s pár kurta évre kiderül,
mert a bacilusok dühödt
revánsa mégse sikerül,
s a technológia mohó
hadosztályai több erőt
mozgatnak, mint a földgolyó
memóriádból szedd elő,
s dúdold el még egyszer velem
e sorokat: mert hova lett
a szépség és a szerelem?
.
Tanuld meg ezt a versemet,
hadd kísérlek, ha nem leszek,
mikor nyűgödre van a ház,
hol laksz, mert nincs se víz, se gáz,
s elindulsz, hogy odút keress,
rügyet, magot, barkát ehess,
vizet találj, bunkót szerezz,
s ha nincs szabad föld, elvegyed,
az embert leöld s megegyed
hadd bandukoljak ott veled,
romok alatt, romok felett,
és súgjam néked: tetszhalott,
hova mégy? Lelked elfagyott,
mihelyst a várost elhagyod.
.
Tanuld meg ezt a versemet.
Az is lehet, hogy odafenn
már nincs világ, s te odalenn,
a bunker mélyén kérdezed:
hány nap még, míg a mérgezett
levegő az ólomlapon
meg a betonon áthatol?
S mire való volt és mit ért
az ember, ha ily véget ért?
Hogyan küldjek néked vigaszt,
ha nincs vigasz, amely igaz?
Valljam meg, hogy mindig reád
gondoltam sok-sok éven át,
napfényen át és éjen át,
s bár rég meghaltam, most is rád
néz két szomorú, vén szemem?
Mi mást izenhetek neked?
Felejtsd el ezt a versemet
 
 
0 komment , kategória:  Iskola  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 5 
2021.05 2021. Június 2021.07
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 98 db bejegyzés
e év: 800 db bejegyzés
Összes: 4935 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 49
  • e Hét: 2920
  • e Hónap: 14125
  • e Év: 125495
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2021 TVN.HU Kft.