Belépés
taltos1.blog.xfree.hu
Bármit tesznek ellenem, az a javamra fordul! Tatiosz: Ne kívánd mások balsorsát, mert a sors közös, és a jövő előre nem látható. Ossian: A ritka tisztes... Gábor Gabriella Táltos
1940.08.08
Offline		 Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     2/7 oldal   Bejegyzések száma: 65 
Gyere velünk...
  2008-08-25 00:05:21, hétfő
 
  Tegnap találtam, remélem Nektek is tetszeni fog,
egy picit benne van Mindannyiunk élete.





Link

Gyere velünk...



Meg se halld, ha bántanak
Senkinek se hagyd magad
Sose add fel a vágyadat
Őrizd meg az álmaidat
Bármit hallasz, légy erős
Hétköznap is lehetsz hős
Segít majd az érzelem
Tiéd lesz a végtelen


Gyere velünk és légy szabad
Mindig vállald önmagad
Ne hidd el azt, hogy nem lehet
Büszkén éld az életed
Gyere velünk és légy magad
Nem számít, hogy mit mondanak
Ne szégyelld azt, hogy élvezed
Csak a tiéd az életed


Az sem baj, ha elhiszed
És az sem baj, ha nem
Nem baj, hogyha megteszed,
De nem baj, hogyha nem
Lehetsz kicsit egyforma
És lehetsz kicsit más
Egy dolog a fontos,
Hogy mindig tisztán láss


Gyere velünk és légy szabad
Mindig vállald önmagad
Ne hidd el azt, hogy nem lehet
Büszkén éld az életed
Gyere velünk és légy magad
Nem számít, hogy mit mondanak
Ne szégyelld azt, hogy élvezed
Csak a tiéd az életed


Fogadd el, ha adok
És fogadd el, ha kérek
Hidd el, hogyha szeretlek
De hidd el, hogy néha félek
Mindig csak azt mondd ki,
amit te is elhiszel
Légy erős és bátor,
Boldog így leszel
 
 
2 komment , kategória:  Zene,-dalszövegek videókkal is  
Aratás után
  2008-08-20 23:06:35, szerda
 
  Kedves CH-ás fórumozós és blogtársam verse:

Aratás után


Aratás után imádkozik a határ.
Sok-sok kereszt rajta,
Búzakereszt tövében
imát mond a gazda.

Leveszi kalapját,
feltekint az égre,
áldás lesz a munkáján,
kenyér egész évre.
(Tóth Juli)





  
 
2 komment , kategória:  Nemzeti ünnep  
Szép, ünnepi estét!
  2008-08-20 21:57:30, szerda
 
  További szép, ünnepi estét kívánok Mindenkinek szeretettel!







  
 
0 komment , kategória:  Üdvözlés, köszöntés,köszönés  
Boldogasszony Anyánk
  2008-08-20 14:30:46, szerda
 
  Boldogasszony Anyánk
(Régi magyar himnusz)


Kölcsey Ferenc műve előtt a katolikus magyarság nép himnusza a Boldogasszony Anyánk és az Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga kezdetű ének, míg a református magyarságé a 90. zsoltár (Tebenned bíztunk, elejétől fogva) volt. Népszerű volt -- a hatóságok által többször betiltott -- az ún. Rákóczi-nóta is. Ez utóbbit Berlioz és Liszt Ferenc is megzenésítette.

A Boldogasszony Anyánk valószínűleg a 18. század elején keletkezett. Legkorábbi lejegyzett szövegét Szoszna Demeter, pannonhalmi bencés szerzetes 1715-ös énekes könyvéből ismerhetjük. A vers szerzője talán rend társa, Lancsics Bonifác (1737) volt. A legrégebbi dallam csírája a Deák-Szentes-féle, lejegyzett egyházi énekeket tartalmazó 1774-es énekes könyvéből ismert. 1793-ban már ,,nationalis cantitio", azaz nemzeti énekként említik írásos források.

Több különböző változata is ismert.






Boldogasszony Anyánk
(Régi magyar himnusz)

Boldogasszony, Anyánk, régi nagy Pátronánk,
nagy ínségben lévén így szólít meg hazánk:
Magyarországról, Édes hazánkról,
ne feledkezzél el szegény magyarokról.
� Atyaistennek kedves, szép leánya,
Krisztus Jézus anyja, Szentlélek mátkája!
Magyarországról, Édes hazánkról,
ne feledkezzél el szegény magyarokról.
Nyisd fel az egeket sok kiáltásunkra,
anyai palástod fordítsd oltalmunkra!
Magyarországról, Édes hazánkról,
ne feledkezzél el szegény magyarokról.
Kegyes szemeiddel, tekintsd meg népedet,
segéljed áldásra magyar nemzetedet.
Magyarországról, Édes hazánkról,
ne feledkezzél el szegény magyarokról.
Sírnak és zokognak árváknak szívei
hazánk pusztulásán s özvegyek lelkei.
Magyarországról, Édes hazánkról,
ne feledkezzél el szegény magyarokról.
Boldogasszony, Anyánk, régi nagy Pátronánk,
nagy ínségben lévén így szólít meg hazánk:
Magyarországról, Édes hazánkról,
ne feledkezzél meg szegény magyarokról.


 
 
0 komment , kategória:  Nemzeti ünnep  
Szép ünnepet!
  2008-08-20 13:58:27, szerda
 
  Minden kedves Barátomnak, Látogatómnak



  
 
0 komment , kategória:  Nemzeti ünnep  
I. István
  2008-08-20 12:59:38, szerda
 
  I.Szent István király (eredetileg Vajk, kb. 975., Esztergom -- 1038. augusztus 15., Székesfehérvár vagy Esztergom-Szentkirály) az első keresztény magyar király, a keresztény magyar állam megalapítója és a magyar keresztény egyház megszervezője.

Élete.
Apja, Géza fejedelem, anyja pedig az erdélyi Gyula vezér Sarolta (Sarolt) nevű keresztény leánya volt. István 970 körül született. Születésekor ugyan a (török eredetű) pogány Vajk nevet kapta, 972-es megkeresztelésekor azonban az első keresztény vértanú, István nevét adták neki.




(Benczúr Gyula: Vajk megkeresztelése)

996-ban vette feleségül Henrik bajor herceg leányát, a későbbi II. Szent Henrik német császár testvérét, Gizellát, akivel sok hit térítő és lovag jött Bajorországból. Atyja életében a nyitrai dukátus ura volt, majd 997-ben, Géza fejedelem halála után követte őt a fejedelmi székben. Az ezredfordulón, 1000 karácsonyán, (más értelmezések szerint 1001. január 1-jén vagy 1000. augusztus 24-én) koronázták királlyá Esztergomban a feltehetőleg II. Szilveszter pápától kapott koronával, amely azonban nem azonos a ma Szent Korona néven ismert uralkodói jelvénnyel. Ezzel megalakult a keresztény, független Magyar Királyság. István és Gizella fia, Imre herceg 1031-ben egy vadászaton meghalt. Istvánt a gyász megviselte, majd súlyosan meg is betegedett. Így utolsó éveire egyenesági örökös nélkül maradt. Utódaként végül unoka öccsét, Orseolo Pétert nevezte meg. Halála előtt Magyarországot a Boldogságos Szűz anyának ajánlotta fel. (Bizonyos kutatók szerint a korabeli szokás szerint tulajdonába adta.) Ezért nevezik Magyarországot Mária országának. István király 1038. augusztus 15-én halt meg Székesfehérváron, ott is temették el.


Emlékezete.
1083. augusztus 19-én szentté avatták, majd augusztus 20-án emelték oltárra Budán szent ereklyéit; ezzel ő lett az első magyar szent és egyben szent király. Koronázása millenniumán a 2000. évben Bartholomeosz konstantinápolyi ortodox pátriárka is szentté nyilvánította, így a nagy egyház szakadás (1054) óta ő az első, akit mind a katolikus, mind az ortodox hívők szentként tisztelnek.

A katolikus magyarság nép himnusza volt a Szent István királyhoz című, Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga kezdetű ének.

1983 augusztusában a budapesti Város ligetben, a szánkózó dombon (melyet utána neveztek át Király dombnak) mutatták be Szörényi Levente és Bródy János István, a király című rockoperáját.

Nevét több falu és számos templom is őrzi; a legnagyobb az Ybl Miklós tervei alapján épült, budapesti Szent István-bazilika. Lovasszobra, Stróbl Alajos alkotása a budai Várban áll. Utolsó szobrát 2006. augusztus 20-án avatták fel Kiskunfélegyházán a róla elnevezett templom mellett.





(Stróbl Alajos: Szent István szobra a Halász bástyán)



Eredeti szövegváltozat
Szent István királyrúl.

Nota: Regnorum Domina etc.

Ah hol vagy magyarok tündöklő csillaga!
Ki voltál valaha országunk istápja!
Hol vagy István király? Téged magyar kíván,
Gyászos öltözetben teelőtted sírván.
Rólad emlékezvén csordúlnak könnyei,
Búval harmatoznak szomorú mezei.
Lankadnak szüntelen vitézlő karjai,
Nem szünnek iszonyú sírástól szemei.
Virágos kert vala híres Pannónia,
Mely kertet öntözé híven Szűz Mária.
Kertésze e kertnek István király vala:
Behomályosodott örvendetes napja.
Előtted könyörgünk, bús magyar fiaid,
Hozzád fohászkodunk árva maradékid.
Tekints, István király szomorú hazádra,
Fordítsd szemeidet régi országodra.
Reménységünk vagyon benned s Máriában,
Mint magyar hazánknak hív királynéjában.
Még éltedben minket ennek ajánlottál,
És szent koronáddal együtt feláldoztál.
Névtelen (16. sz.)
Ah! hol vagy Magyarok tündöklő Tsillagja,
ki voltál valaha Országunk Istápja.
Hol vagy István király? téged Magyar kíván,
Gyászos öltözetben te előtted sírván.
Rólad emlékezvén tsordulnak könyvei,
búval harmatoznak szomorú mezzej,
lankadnak szüntelen Vitézlő kezej,
nem szünnek iszonyú sírástúl szemej.
Virágos kert vala híres Pannónia,
mely öntöze hiven Szűz MÁRIA.
Kátholika hitnek bő volt szép virágja,
bé homályosodott örvendetes Napja.
Áh! melly nagy változás minden féle Vallás,
már meg szaporodott sok Lelki kár-vallás,
mint rósát a hivség ugy a Pannoniát
rontya eretnekség fonnyaszttya Virágát.
Kertésze e kertnek István király vala,
termesztője ennek ő véle meg hala,
Ennek életében élt a Magyar Ország,
ő halála után lett holt eleven ág.
Előtted könyörgünk bús Magyar fiaid,
hozzád folyamodunk árva maradékid,
Tekénts István király szomorú hazádra,
fordétsd szemeidet régi Országodra.
Reménségünk vagyon benned, s -- Máriában,
mint Magyar hazánk(na)k hiv Királynéjában,
Még éltedben ennek minket ajánlottál,
és sz: Koronával együtt föl áldoztál.
Te hozzád Mária Sz. István Királlyal,
Keresztfán érettünk szenvedő Fiaddal,
Árva Magyar Ország sírva fohászkodik,
néked mint Anyánk(na)k igy Panaszkodik.
(Dőry kéziratos Énekeskönyv átirata (1763.)
(A versszakok kezdőbetűi egy akrosztichont adnak ki: Árvakert.)


Mai, ,,finomított" szöveg
Szent István királyhoz


Ah! hol vagy magyarok tündöklő csillaga!
Ki voltál valaha országunk is-tápja!
Hol vagy István király? Téged magyar kíván,
Gyászos öltözetben teelőtted sírván.
Rólad emlékezvén csordulnak könnyei,
Búval harmatoznak szomorú mezei.
Lankadnak szüntelen vitézlő karjai,
Nem szűnnek iszonyú sírástól szemei.
Virágos kert vala híres Pannónia,
Mely kertet öntözé híven Szűz Mária.
Kertésze e kertnek István király vala:
Behomályosodott örvendetes napja.
Előtted könyörgünk, bús magyar fiaid,
Hozzád fohászkodunk árva maradékid.
Tekints, István király szomorú hazádra,
Fordítsd szemeidet régi országodra.
Reménységünk vagyon benned s Máriában,
Mint magyar hazánknak hív királynéjában.
Még éltedben minket ennek ajánlottál,
És szent koronáddal együtt feláldoztál.
Névtelen (16. sz.)

(Forrás:A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.)

  
 
0 komment , kategória:  Nemzeti ünnep  
Felettünk a csillagok
  2008-08-19 22:18:51, kedd
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Benmar - Szabó Balázs versei  
Párban hulló csillagok
  2008-08-19 22:08:54, kedd
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Benmar - Szabó Balázs versei  
Hulló csillagok
  2008-08-19 22:07:03, kedd
 
  Hulló csillagok


A parádés égi tűzijátékot általában igen apró -- gyakran csupán gombostűfejnyi -- meteor darabkáknak köszönhetjük.
Ezek a kisebb-nagyobb testecskék különböző égitestek anyagai, amik az űrben keringenek.
A meteor jelenséget a légkörbe belépő test idézi elő, ahogy a légköri súrlódás hatására lefékeződik,
felmelegszik, mozgási energiáját hő-, és fény sugárzás formájában adja le.
Elégve a légkörben maga mögött ionizált levegő csíkot hagy, ami csak percek múlva oszlik szét.
A meteorok felvillanása kb. 120 km-es magasságban történik, s legtöbbjük 70 km-es magasságban elporlad. Figyelemreméltó, hogy már egy milligramm tömegű meteor is szabad szemmel látható nyomot hagy az égen. Bolygónkra egy nap alatt több ezer tonna meteor anyag hullik.
A nagyobb meteorok a légkörben igen nagy fénnyel égnek el, ilyenkor tűz gömbről beszélünk.
Azok a nagy meteorok, amik nem tudnak elégni a légkörben, leeshetnek a felszínre.
Ezeket meteorit-oknak nevezzük.
Évente néhány ezer darab pottyan le belőlük.






Üstökösök


A legérdekesebb, hogy amikor egy üstökös a Nap közelébe ér,
központi csillagunk melegétől és nap szelétől anyag távozik felszínéről.
(Ezt látjuk az üstökös csóvájának)
Ez az anyag -- mivel kezdetben ugyanolyan sebességgel rendelkezik, mint az üstökös --,
a pályájára áll, vagyis ugyanúgy fog keringeni.
Ezt úgy kell elképzelni, hogy míg az üstökös a Nap körüli ellipszis pályán kering,
kicsit lemaradva követi őt a leszakadozott üstökös anyag,
de ezt csak akkor észleljük, amikor az üstökös elég közel kerül hozzánk ahhoz,
hogy ez a visszamaradó ,,törmelék" belépjen Földünk légterébe, ahol elégve ,,csíkot" húz az égen.
(Forrás: Nők Lapja Cafe)




  
 
0 komment , kategória:  Ezoterikus  
A holdfény dala
  2008-08-18 21:47:38, hétfő
 
  Drága Barátnőmtől kapott vers





(A fordító, Vágó Gy. Zsuzsanna engedélyével közölve)		  
 
0 komment , kategória:  Szapphó  
     2/7 oldal   Bejegyzések száma: 65 
2008.07 2008. Augusztus 2008.09
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
Blog kereső
Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 65 db bejegyzés
e év: 1148 db bejegyzés
Összes: 32631 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 2394
  • e Hét: 11897
  • e Hónap: 25802
  • e Év: 155509
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.