|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 7
|
|
|
|
2007-03-01 19:34:24, csütörtök
|
|
|
Nemlétező tanulmányok nélkül is bezárják a szakiskolákat
2007. március 1. 16:01 MNO
Már az idén átszervezik a fővárosi szakiskolák többségét - döntött a Fővárosi Közgyűlés, pedig nem készültek el az erről szóló a hatástanulmányok. Ezt Horváth Csaba főpolgármester-helyettes is elismerte, s ezzel a beismeréssel a Fidesz szerint már egyértelmű lehet mindenki előtt: nem szakmai, hanem politikai döntést hozott a koalíció.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) elemzi, hogy a kialakult helyzetben van-e jogorvoslatra mód, s adott esetben megteszi a szükséges jogi lépéseket - közölte Kerpen Gábor elnök az MTI-vel.
Már az idén átszervezik a fővárosi szakiskolák többségét a Fővárosi Közgyűlés csütörtöki, több szavazáson meghozott döntése értelmében. A szocialista és szabad demokrata többségű testület több órás vitát követően külön-külön szavazott mind a 19 érintett oktatási intézmény sorsáról.
A képviselők egyhangúlag jóváhagyták azt az ellenzéki módosító javaslatot, amelynek értelmében a korábban megszüntetésre javasolt Soós István Borászati Szakközépiskola és Gimnázium fenntartói jogát átveszi a fővárosi önkormányzattól a Corvinus Egyetem. Az átadás előkészítése legkésőbb 2007. július 1-ig megtörténik.
A szavazást megelőzően a közgyűlés visszavonta saját, az ellenzék kezdményezésére elfogadott, február 15-én hozott határozatát, amely egy évvel elhalasztotta volna a szakiskolák átszervezését.
Az oktatási ügyekért felelős szocialista főpolgármester-helyettes szerint nem készültek el tavaly év végére azok a hatástanulmányok, amelyek alapján döntöttek volna a fővárosi szakiskolák bezárásáról. Horváth Csaba ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a mostani döntés meghozatalához nincs szükség az említett hatástanulmányokra.
Csomós Miklós, a Fidesz képviselője korábban azt mondta: ezzel a beismeréssel már egyértelmű lehet mindenki előtt: nem szakmai, hanem politikai döntést akar hozni a koalíció a szakiskolák átszervezéséről. A főpolgármester-helyettesi bejelentésre azt követően került sor, hogy Demszky Gábor szünetet rendelt el, miután Tarlós István, a Fidesz-KDNP frakcióvezetője frakciószünetet kért arra az időre, amíg a hivatal "előkeresi" a szakiskolák átalakítását megalapozó megvalósíthatósági tanulmányokat.
Tarlós arra hívta fel a figyelmet, hogy a közgyűlés korábbi határozata értelmében ezeket a szakmai tanulmányokat az elmúlt év decemberének végéig el kellett volna készíttetnie a főpolgármesternek, ám eddig, mint mondta, azokat senki nem látta. Utalt arra is, hogy a feladatra korábban 20 millió forintot különítettek el.
Kerpen Gábor, a PDSZ elnöke az MTI-nek elmondta: a másik két szakszervezethez hasonlóan mélységesen csalódottak a főváros döntése miatt, amely előkészítetlen, nincs tekintettel sem az oktatási tárca által előkészített koncepcióra, sem a miniszterelnök vonatkozó elemzésére és a saját korábbi határozataira. Hozzátette: a diákok és az infrastruktúra sok esetben be sem férnek az új intézménybe.
John Emese a fővárosi önkormányzati oktatási bizottságának szabad demokrata alelnöke az MTI-nek nyilatkozva azt hangoztatta, mindent megtesznek azért, hogy az iskolák között korrekt megállapodások jöjjenek létre".
MTI |
|
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
2007-03-01 17:49:56, csütörtök
|
|
|
Ezer orvos kerül az utcára az új kórházi struktúra miatt
2007. március 1. 9:10 MNO
A jövő héten az egészségügyi miniszter nyilvánosságra hozza az áprilistól felálló új kórházi struktúrát - tájékoztatta a Világgazdaságot Horváth Ágnes, a szaktárca államtitkára. Az esetleges létszámleépítésekre a központi költségvetésből nyújtanak fedezetet, az ehhez szükséges összegnek nincs felső határa - állítja az államtitkár. Egyes szakmai számítások szerint ezernél több orvos elbocsátása várható.
Több ezer kórházi dolgozó elbocsátása várható, köztük ezernél is több orvosé. Ez utóbbiaknak a 20-25 éves munkaviszony után fejenként 2-3 millió forint végkielégítés jár. Szakértők valószínűnek tartják, hogy a munkahelyüket elvesztők - ha később visszaszivárognak is az egészségügy más területeire - áprilistól mindenképp felveszik a végkielégítést, mert megéri.
A Magyar Kórházszövetség leendő elnöke, Varga Ferenc szerint több milliárd forintra tehető az egészségügyi intézményrendszer átalakításával összefüggő, az egyes kórházi osztályok megszüntetésével, költöztetésével, a dolgozók mobilizálásával kapcsolatos kiadás, amit sem az intézmények, sem a tulajdonosok nem tudnak előteremteni. Horváth Ágnes ezzel kapcsolatban elmondta: államigazgatási egyeztetéseket folytatnak arról, hogy a lakóhelyüket elhagyni kényszerülő dolgozók kedvezményes lakásvásárlási hitelt kapjanak, ez segíti a letelepülésüket.
A kórházszövetséget az is foglalkoztatja, hogy mi lesz a jelenlegi intézményükben feleslegessé váló szakorvosokkal. A tárca az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálattal (ÁNTSZ) együttműködve erre is készül - mondta Horváth Ágnes. Felmérik, hogy az ország egyes kórházi osztályain hány és milyen szakképzettségű orvosra, szakdolgozóra van szükség. Az egyes szakmákban fölöslegessé válóknak lehetővé teszik, hogy átmenetileg más szakterületen folytassák a gyógyítást, de vállalniuk kell az átképzést. Az ehhez szükséges forrásokat a Nemzeti Fejlesztési Terv garantálja.
Az államtitkár azt reméli, hogy a száznál több tartósan betöltetlen háziorvosi praxisba is lesznek jelentkezők a kórházakat elhagyó orvosok közül. A praxisokat nem szükséges megvásárolniuk, csupán pályázniuk kell a települési önkormányzatoknál a betöltésükre - áll a Világgazdaság cikkében.
(Világgazdaság) |
|
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
2007-03-01 17:48:09, csütörtök
|
|
|
Március 15.: "senkinek nem tanácsolnám, hogy maradjon otthon"
2007. március 1., csütörtök 8:45 InfoRádió / Mong Attila
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa nem tanácsolja, hogy esetleges zavargásoktól tartva bárki otthon maradjon március 15-én. Lenkovics Barnabás az InfoRádió Aréna című műsorában kiemelte: az embereknek ki kell állniuk szabadságjogaik mellett, és az ünneplők azt bizonyíthatják, hogy nem félnek. Az ombudsman megerősítette, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatalt információi alátámasztják a szélsőséges tevékenységre vonatkozó eddigi híreket.
Senkinek sem tanácsolnám, hogy maradjon otthon március 15-én az esetleges zavargásoktól tartva - jelentette ki az állampolgári jogok országgyűlési biztosa az InfoRádió Aréna című műsorában.
Lenkovics Barnabás hangsúlyozta: az embereknek ki kell állniuk alapvető szabadságjogaik mellett, és az ünneplők bizonyíthatják, hogy nem félnek sem a provokátoroktól, sem a rendbontástól, sem a hatósági túlkapásoktól.
A rendőrségnek sem szabad félnie a tömegtől, és elengedhetetlen, hogy a hatóság különbséget tudjon tenni ünneplők és randalírozók között - emelte ki az ombudsman.
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa szerint az erőszakos cselekményeknek nincs tömegbázisuk Magyarországon. Fontos, hogy ne forduljanak elő szándékerősítő, egyben félreérthető magatartások - tette hozzá Lenkovics Barnabás.
Az Alkotmánybíróság kimondta, hogy a gyülekezési jog sem korlátozhatatlan alapjog, és általános indokok, mint például a közrend és a közbiztonság védelme miatt lehet korlátozni ezt a jogot is - emlékeztetett az ombudsman.
Van szélsőséges tevékenység
Lenkovics Barnabás tudatta, hogy az országgyűlési biztosok felkeresték a Nemzetbiztonsági Hivatalt, és a szervezet információi alátámasztják a szélsőséges tevékenységre hivatkozó eddig megjelent állásfoglalásokat.
A radikális csoportok szervezkedése 2005 előtt is létezett, de kezelhető volt, így nem okozott problémát - hangsúlyozta az ombudsman. Hozzátette: az őszi események után a politikai és szociális feszültség közege lényegesen megváltozott. |
|
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
2007-03-01 17:46:47, csütörtök
|
|
|
Háttér + hatalom: titkosügynökök hálózata uralkodik Magyarországon?
Moszkvából mozgathatják a magyar politika szálait a konzervatív svájci lap szerint
Hírszerzo információ 2007. február 20. 18:25
A kommunista titkosszolgálatok töretlen hatalma Magyarországon címmel jelentetett meg cikket kedden a Neue Zürcher Zeitung című svájci napilap.
A konzervatív újság budapesti tudósítója közel egyoldalas írásának alcímében megállapította, hogy "az eltűnt (titkosszolgálati) dossziék a politikusokkal szembeni nyomás eszközeiként szolgálnak".
A szerző szerint nem különösebben jelentős téma a kommunista múlttal való foglalkozás Magyarországon, ahol még jelenleg is öt titkosszolgálat létezik a szovjet birodalom idejéből. E szolgálatok egyetlen munkatársát sem ítélték el, a titkosszolgálati dossziék nagyobb része eltűnt, a politikai elit pedig zsaroló ügynökök nyomása alá került - emelte ki a tudósító.
A Fideszt nem izgatja
A cikkíró szerint Demeter Ervin egykori titkosszolgálati miniszter nem ütközik meg azon, hogy öt olyan titkosszolgálat van még, amelynek gyökerei a kommunista időkig nyúlnak vissza, és ezeknél a beosztott munkatársak 30, a magasabb tisztséget viselő kádereknek pedig a 70 százaléka már a kommunista időkben is aktív volt. Az sem bántja, hogy a titkosszolgálatok a korábbiakhoz hasonlóan saját maguk ellenőrzik az aktáikat. Ehelyett azt mondja, hogy a titkosszolgálatok ma már parlamenti ellenőrzés alatt állnak.
A Fidesznek nincsenek törvényhozói tervei a témával kapcsolatban - állapította meg a szerző, rámutatva, hogy a Fidesz kormányzati pozícióban semmit sem tett a titkosszolgálatok feloszlatásáért, és csak nagyon keveset a titkosszolgálati akták feldolgozása érdekében.
A történész gyanakszik
A cikkíró idézte Ungváry Krisztián történészt, akinek az a meggyőződése, hogy a posztkommunista Magyarország teljes politikai elitjét titkosszolgálati munkatársak, azok segítői és szimpatizánsai zsarolják. A szerző szerint a titkosszolgálatok az 1989-90-es fordulat idején sikeresen megvédték magukat a feloszlatástól, és számtalan aktát semmisítettek meg vagy tulajdonítottak el. Ezáltal abba a kényelmes helyzetbe kerültek, hogy minden pártra, még a liberálisokra és az MDF-re is nyomást gyakorolhatnak.
A tudósító felhívta a figyelmet arra, hogy a Stasi berlini székházával ellentétben 1989-ben nem ostromolták meg a (magyar) belügyminisztériumot, ami "nagystílű aktalopást" tett lehetővé. Demeter becslései szerint - az aktamegsemmisítésre vonatkozó belügyi utasítás alapján - az akkori dossziék 65-70 százaléka veszett el. Ungváry viszont azt feltételezi, hogy nem megsemmisítették, hanem "privatizálták" ezeket az aktákat, azaz biztonságos helyekre vitték, hogy szükség esetén később elővegyék azokat.
Az orosz szál
Hack Péter, a parlament alkotmányügyi bizottságának egykori elnöke elképzelhetőnek tartja, hogy az akták jelentős része a KGB utódszervezetének, az FSZB-nek a kezébe jutott, és utalt arra, hogy a KGB szervezetileg erősen összefonódott az akkori csatlósállamokkal. Elképzelhető lenne, hogy az energiaellátással kapcsolatos vitában mutatott "különös Moszkva-barát magyar magatartásnak" - amely Brüsszelben újra meg újra visszatetszést szül - köze van az Oroszországba vitt aktákhoz? - tette fel a kérdést a cikkíró.
A szerző szerint - Moszkva segítségével vagy anélkül, de - a magyar titkosszolgálatok ragyogóan kilábaltak a nehézségekből, egyedül a III/III-as ügyosztályt oszlatták fel. A tudósító szerint a történeti archívum gyakorlatilag tehetetlen a titkosszolgálatokkal szemben, mert ezek maguk döntik el, hogy átadják-e az aktákat, amelyekbe továbbra is csak ők maguk tekinthetnek bele. Az adatvédelmi előírások pedig, amelyek megengedik a tettesek védelmét, kiegészítően is korlátozzák a történészek munkáját. Varga László történész szerint Magyarországon alkotmánysértőek lennének a jelenlegi német szabályozások, amelyek az áldozatok védelmét teszik lehetővé.
A pártok felelőssége
A cikkíró szerint ez a fatális helyzet mindenekelőtt a szocialisták számlájára írható, akik a kommunisták utódpártjaként mindent megtettek azért, hogy megakadályozzák a kommunista bűnök tisztázását. A Fidesszel ellentétben nekik alig van igazolási kényszerük: tőlük nem is vár mást az ember. Az elvtársak hallgatólagos megértése nélkül ugyanis aligha lett volna lehetséges, hogy számos egykori III/III-as tiszt jövedelmező új állást találjon az államigazgatásban.
A cikkíró megnevezte a parlament nemzetbiztonsági bizottságának titkárát, valamint a külügyminisztérium egyik munkatársát. A szerző szerint azonban a kaposvári polgármester személyében a Fidesznek is megvan a maga fekete báránya, valamint emlékeztetett a Defend Kft. tulajdonosára, és megemlítette Medgyessy Péter titkosszolgálati múltját, valamint Szabó István filmrendező ügyét. A cikkíró idézte Ungváryt, aki szerint "technikailag egyszerűen lehetetlen", hogy a titkosszolgálatok aktákat hamisítottak.
A tudósító szerint döntően a viszonylag enyhe Kádár-rendszerrel és az ugyancsak enyhe 1989-90-es átmenettel áll összefüggésben, hogy Magyarországon vontatottan halad a múlt feldolgozása. Megszólaltatta Kenedi Jánost, aki szerint Magyarország a "puha" Kádár-kommunizmust "kemény" demokráciára cserélte.
A Szovjetunió pénzmosási központjaként különleges státust élvezett, amelyhez a törvények szándékos semmibevétele is hozzátartozott - ami máig meghatározó magatartás. Kenedi a politikai elit egészét felelősnek tartja a visszás állapotokért, és Tartuffe-nek nevezi Orbánt. A régi elit zsarolja és kompromittálja Magyarországot, amely megmerevedett és lemondott a múlttal való szembenézésről - sajnálkozik Kenedi a cikk végén.
(Forrás: MTI) |
|
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
2007-03-01 17:42:11, csütörtök
|
|
|
Megszavazták az iskolabezárásokat
2007-03-01 16:42 hírTV
Egy illetve két szavazat többséggel elfogadta a közgyűlés a fővárosi szakközépiskolák átalakításáról szóló javaslatokat. A határozat alapján összesen 19 budapesti szakiskolát vonnak össze egy másikkal, de csak hatot ürítenek ki idén szeptemberig. Tizenhárom iskola diákjai egy, esetleg két évig még maradhatnak az épületben, amelyek addig a befogadó intézmények jogutódjaként működnek majd.
Az eredeti előterjesztésben összesen 20 szakközépiskola szerepelt, de mivel a Corvinus Egyetem az utolsó pillanatban átvállalta a Soós István Borászati Szakközépiskola fenntartói jogait, ez az intézmény megmenekült a bezárástól. Az önkormányzat azt ígérte, az átadás előkészítése idén július elsejéig megtörténik.
A Dekoratőr Iskola már idén szeptembertől egy másik iskolába olvad. Erre a sorsra jut a Hajnik Károly Közgazdasági Szakközépiskola, az Irinyi János Környezetvédelmi és Vegyészeti Szakképző Iskola, a Kelenföldi Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola, a Klauzál Gábor Műszeripari Szakközépiskola és Szakiskola, és a Szentágothai János Egészségügyi Szakképző Iskola is.
A közgyűlés döntése alapján jövő szeptemberben költözik a Batthyány-Strattmann László Szakképző Iskola és Gimnázium, a Bőrfeldolgozóipari Szakközépiskola és Szakiskola, a Fényes Elek Közgazdasági Szakközépiskola, a Földes Ferenc Kereskedelmi Szakközépiskola, a Kvassay Jenő Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola, a Lengyel Gyula Kereskedelmi Szakközépiskola, a Mérei Ferenc Szakiskola, a Petőfi Sándor Szakközépiskola és Gimnázium, a Szabóky István Borászati Szakközépiskola és Szakiskola, és a kollégium kivételével egy évig a Déri Miksa Szakközépiskola és Szakiskola is maradhat.
A Kalmár László Számítástechnikai Szakközépiskola, a Kolos Richárd Fővárosi Gyakorló Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola, a Kossuth Zsuzsa Humán Szakközépiskola két éves haladékot kapott.
A kormánypárti képviselők többnyire a kihasználatlan helyekkel indokolták az összevonások szükségességét; a főváros szerint ugyanis legalább 13-16 ezer üres férőhely van az iskolákban, amit az önkormányzatnak kell finanszíroznia. Azzal érveltek, hogy jobb most dönteni és ezzel megszüntetni a bizonytalanságot, mint elodázni a döntést és ezzel veszélyeztetni az uniós támogatások lehívásának lehetőségét, amit az újonnan létrejövő szakképző központokra lehetne fordítani. Az integrált szakképzési rendszer a munkaerőpiaci igényekhez is jobban igazodik majd, ami a pályakezdő munkanélküliek számát is csökkentheti - mondták.
Az ellenzéki képviselők egyetértettek abban, hogy a döntés előkészítetlen, kapkodó és elhamarkodott. Az átalakítások kivitelezéséről, illetve az új szakképző központokról szóló hatástanulmányokat már a tavalyi év végére el kellett volna készíteni, de ez a mai napig nem történt meg. A közgyűlés korábban Demszky Gábort bízta meg a feladattal és 20 millió forintot különített el erre, a legújabb előterjesztésben pedig már júniusi határidő szerepel. Többen kifogásolták azt is, hogy az összevonások miatt többet kell majd közlekedni a gyerekeknek, és a témát övező bizonytalanság miatt sokkal kevesebben jelentkeznek az érintett intézményekbe.
A vitában felszólalt Pécsi Ágnes, a Lengyel Gyula Kereskedelmi Szakközépiskola egyik tanára is, aki arra kérte a képviselőket, hogy ne döntsenek ma, mert az előterjesztésben nem valós adatok szerepelnek. Az iskolákba sokkal több gyerek jár, mint ahogy azt a statisztikák mutatják - mondta.
Az összevonásokkal az idén 1, jövőre 3 milliárd forintot spórol a főváros, és legalább 500 pedagógus veszíti el az állását - köztük sok nyugdíjas, illetve határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoztatott pedagógus. A bezárásra ítélt intézményekben egyébként több mint 2500 pedagógus dolgozik, köztük 425 nyugdíjas. Szeptembertől újabb 500 tanár veszíti el az állását a kötelező óraszám emelések miatt.
FH |
|
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
2007-03-01 17:41:17, csütörtök
|
|
|
Veres újabb hazugsága
2007. március 1. 15:11
A kormány továbbra sem tud elszámolni a Budapest Airport értékesítéséből származó bevétel jelentős részével - mondta Cser-Palkovics András, a Fidesz helyettes szóvivője csütörtöki sajtótájékoztatóján.
A politikus ezt azzal kapcsolatban mondta, hogy a tegnapi kormányszóvivői tájékoztatón a pénzügyminiszter Orbán Viktorral szemben azt állította, hogy a Budapest Airport eladásából származó bevételt a kormány az államadósság csökkentésére fordította.
A Fidesz elnöke korábban ugyanis azt mondta, hogy a vállalat privatizációja során befolyt több mint 400 milliárd forint eltűnt, és nem az államadósság törlesztésére fordították.
Cser-Palkovics András a pénzügyminiszter kijelentését a kormány egyik "újabb hazugságának" nevezve az Állami Számvevőszék elnökét idézte: "a Budapest Airport eladásából befolyt 400 milliárdos összegnek csak a felét fordították hosszú távú fejlesztésre, a másik fele a folyó állami kiadásokra ment el, ahelyett, hogy ezzel az államadósságot csökkentette volna a kormány."
fidesz.hu
|
|
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
2007-03-01 17:40:32, csütörtök
|
|
|
Jön az adóreform-csomag - A Fidesz szerint Kóka látványbejelentést tett
2007-03-01 16:12 hírTV
Még idén átalakítja a kormány a kis- és közepes vállalkozásokat sújtó adó- és járulékrendszert - jelentette be Kóka János. Növelni szeretnék az adófizetők körét is. A gazdasági miniszter szerint az új rendszer a versenyképességet szolgálja, és hozzájárul a foglalkoztatottság növekedéséhez.
Koalíciós egyeztetés kezdődött arról, hogy az ingatlan és a vagyanadó bevezetése az adóreform-koncepción belül valósuljon-e meg. Az SZDSZ programjában évek óta adócsökkentést hirdet, de a koalíciós kormányzás során ennek az ellenkezője valósult meg.
Cser-Palkovics András, a Fidesz helyettes szóvivője erre reagálva azt mondta: Kóka János csak egy újabb "látványbejelentést" tett, amit nem lehet komolyan venni, hiszen az utóbbi időszak kormányzati lépései ellehetetlenítették a kis- és középvállalkozásokat. A politikus arra is felhívta a figyelmet, hogy még a kormánytagok között sincs egyetértés az adócsökkentés ügyében, hiszen a miniszterelnök korábban kijelentette, hogy nem lesz adócsökkentés 2012-ig.
A helyettes szóvivő úgy vélte: amennyiben Kóka János gyakorlati segítségnyújtást akar adni a kis- és középvállalkozásoknak, akkor könnyen megteheti: kezdeményezheti, hogy az alkotmányellenesnek nyilvánított elvárt adó esetében a már befizetett adót visszaadja az állam. |
|
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 7
|
|
|
|
2007. Március
| | |
|
|
ma: |
0 db bejegyzés |
e hónap: |
350 db bejegyzés |
e év: |
6477 db bejegyzés |
Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
|
- Ma: 721
- e Hét: 10988
- e Hónap: 22099
- e Év: 175595
|
|
|