|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 5
|
|
|
|
|
|
2007-03-29 19:12:44, csütörtök
|
| |
| |
A ripacspolitika alkonya
Molnár Géza Pál 2007. március 29. 00:00
A társadalmi ideiglenesség állapota háromszáz évig is eltarthat.
Állítólag egy francia felvilágosodott írta ezt annak idején.
Ha igaz, akkor elképzelhető, hogy a különben a világ más tájain is gyakorolt
ripacspolitika még évszázadokig rátelepszik Közép-Európára is, holott e
tájon már mintha kezdene bealkonyulni neki.
A térség e tekintetben változatos képet mutat. Akad hely, ahonnan épp
távozni készül egy valamikor
sikeres, ám mára bágyadttá vált nagyripacs, másutt friss kisripacsokat
keresnek éppen.
A demokráciába a színes ripacspolitika is bőven belefér.
Sokan szavaznak rá büszke örömmel, és ez így van rendjén.
Minden állampolgár voksa azonos értékű.
Az akadémikusé és a háziasszonyé, az operaénekesé és a stricié ugyanakkorát
nyom a latban.
Ennélfogva jelentős tömegtámogatást kap az igényes ripacspolitika is.
Három-négy százalék szinte bizonyos, a többit más úton kell összegyűjteni.
Szerencsés - más nézőpontból viszont kifejezetten szerencsétlen -
csillagálláskor a szellemdús ripacspolitika húsz-harminc százalékos
támogatást is elérhet.
Ehhez azonban már tudományos módszerek alkalmazása, tömegek borsos
korrumpálása és számos más feltétel is szükségeltetik.
A tudományos módszerek a különféle derűs manipulációkhoz kellenek.
Ilyen a démonizálás, a bálványépítés, a figyelemelterelés, a szellemi és
ízlésterror és más vidámságok.
A démonizáláskor egy népi politikusból igyekeznek kiábrándítani magát a
népet.
Általában évekig tart, makacs sulykolással, ármányos rágalmazással, zengő
becsületsértéssel.
Ha médiafölény áll a démonizálás mellett, néhány esztendő múltán a
társadalom felében az első számú közellenség a tudományosan - és néha
művészien - megrajzolt politikai démon lesz.
A bálványépítés hasonló, de ellentétes irányú művelet.
Makacs sulykolással dicsérnek egy népbarátnak látszó populistát.
Idővel ő lesz "atyánk" - noha földicsérői más esetekben bőszen harcolnak
minden feudális csökevény ellen.
A figyelemeltereléshez átfogó stratégia is, üde helyzetfelismerés is kell.
Követelmény, hogy a lényeges fejleményekről ne essék szó, a lényegtelenek
körül azonban szikrázzanak az indulatok.
Borítsa köd például egy-egy ország eladósodottságát, népességfogyását,
vagyonvesztését, reflektorfény világítsa meg viszont a félremagyarázható
jelképeket, a szerencsétlenül kicsúszott
- esetleg világhálós naplóba beírt - mondatokat.
A szellemi és ízlésterrorhoz elsöprő médiafölény szükséges.
Cél: a valódi értékek, a tényleges teljesítmények gondos elhallgatása,
ugyanekkor a kétes indíttatású közepes produkciók és figurák szemkápráztató
dicsfénybe állítása.
Adódik, hogy a közepesnél is gyengébb alkotások és alkotók is
magasztaltatnak.
Ez utóbbi már alighanem a ripacspolitika alkonyának jele.
Ilyenkor már a tömeg megkenése - például soron kívüli nyugdíjfizetéssel a
közvagyon eladásából vagy hitelfölvételből - sem segít.
A tikkadó ripacspolitika megindul a lejtőn, támogatottsága egy százalékra
- a szerencsésebb csillagállás esetében tíz százalék körülire - hull.
Izzad, erőlködik a különben tehetséges ripacs, mind nagyobbakat ígér - vagy
éppen önmagát ünnepeltetve távozik -, új kisripacsokat hív színpadra, s
velük szerepel.
A ripacspolitikára azonban egyre sűrűbben borul rá az alkony homálya.
Már erőlködéssel is meg-megzökkennek a folyamatok, már csak izomból megy az,
amiben nagy lendület volt egykoron.
A hatalom tákolmánya még áll, de senki nem figyel rá.
Már a félelem is eltompult.
És a valaha dicső, lelkesítő, tömegeket mozgató ripacspolitika lassan de
biztosan elsodródik ahhoz az állapothoz, amitől talán a legjobban fél, ezért
nem akar vele szembenézni.
Unalmas.
JobbINFO Extra: http://jobbinfo.tvn.hu |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-03-29 19:10:27, csütörtök
|
| |
| |
A köpönyeg forog, vagy a helyzet változik?
MKDSZ Surján László 2007.03.28
Antall Józsefnek az volt az alapelve, hogy a határon túli kérdésekkel
kapcsolatos politikát a határon túl kell kialakítani, s a magyar kormánynak
csak végre kell azt hajtani, már amennyire az lehetséges.
Próbáljuk meg ezt az elvet alkalmazni a határon túliaknak adandó magyar
állampolgársággal kapcsolatban is.
A kilencvenes évek elején érdemben nem merült fel a kérdés, legalábbis a
határon túli magyarság legitim, azaz választott vezetői nem vetették fel,
sőt inkább féltek tőle, mint egy olyan eszköztől, amely felgyorsítaná a
szülőföld elhagyását.
Tíz évvel később változott a helyzet. Magyarország trianoni határai részben
schengeni határrá válhatnak a közeljövőben, s ez - főleg azokban az
országokban, amelyeknek hamarosan nincs esélye taggá lenni - félelemmel
töltötte el az érintetteket: megnehezedik majd az anyaországgal való
kapcsolattartás.
Ez lett az egyik fő mozgatója annak az igénynek, hogy a határon túliak
kaphassanak magyar állampolgárságot.
Ha ugyanis a kisebbségi létből az anyaországba való átlátogatás is
megnehezül, végképp nem érdemes otthon maradni.
Ez méltánylandó szempont, de a regnáló szocialista - liberális koalíció nem
látszott nyitottnak a megoldásra, annak ellenére, hogy a Szabaddemokraták
Szövetsége - egyetlenként a magyar parlamenti pártok közül - már a
rendszerváltás hajnalán megfogalmazta, sőt programjába vette az
állampolgárság megadását a határon túliak számára.
Ez a kérdés azonban nem igazán népszavazáson eldöntendő ügy.
Nem olyan könnyű áttekinteni a külpolitikai hatásokat, és a nemzetközi jogi
összefüggéseket.
Nem könnyű, de nem is lehetetlen.
A népszavazás ügyét az lehetetlenítette el, hogy a kormány, amelynek nem is
kellett, sőt nem is lehetett volna kampányolnia, hamis adatokkal megzavarta
az embereket, azt állítva, hogy a magyar egészségügy és nyugdíjrendszer
összeomlása fenyeget.
Félelmet keltettek tehát, s az amúgy is nehezen élő anyaországi magyarok nem
álltak a határon túliak mellé.
Az ellenzéki pártok nem lelkesedtek a népszavazásért, de amikor kiderült,
hogy lesz, értelemszerűen az állampolgárság megadása mellett érveltek.
Teljes mértékben egyetértek azzal, amit a honlapunkon is közreadott nyílt
levél szerzői mondanak.
Ez az új népszavazási kezdeményezés ismét megosztja majd a nemzetet, s félő,
hogy a félelemkeltés most is megteszi a magáét.
A legjobb megoldás az lenne, ha a parlament nem várna a népszavazásra, hanem
megadná a határon túli magyaroknak azt, amit Románia megad a Moldovában
élőknek.
Miért ne?
Joga van rá, s nem kockáztat semmit.
Biztos vagyok abban, hogy egy ilyen javaslat nem fog megbukni az ellenzék
ellenállásán.
Sőt.
De a Magyarok Világszövetsége téved, ha a népszavazás kikényszerítésében az
ellenzéki pártok aktivitására számít.
Magyar egyházi vezetőkkel beszélgetve a kérdésről, már három éve is azt a
megfogalmazást hallottam,
hogy ez a népszavazás kezdeményezés katasztrofális hiba volt, de ha már sor
kerül rá, akkor az igennek mindenképp győznie kell.
Mint tudjuk: nem győzött.
Ma ugyanazok vezetik az országot és ugyanolyan készek a hamis érvek
sulykolására, mint akkor.
Hihetjük-e, hogy az őszödi beszéd okozta megrázkódtatás fényében a többség
már nem fog hinni a kormánynak? Hihetjük, de épp annyi esély van arra, hogy
az őszödi kiábrándulás után épp ez a vita kelti majd fel az emberekben azt a
hamis képzetet, hogy mégis ez a szocialista-liberális kormányzat védi az ő
érdekeiket.
A kérdés a Fidesznek különösen kínos: Mikola István hozzá nem értő és naiv
kijelentése még
ott cseng az emberek fülében, és nem válik az ügy javára.
A ma érvényes törvények szerint ugyanis a választójognak az állampolgárság
szükséges, de elégséges feltétele.
Az is barokkos túlzás, hogy a határon túliakat mind a polgári szövetség
támogatói körébe soroljuk.
Ha a többségük a mi nézeteinket osztja is, ennek hangoztatása megnehezíti a
baloldali kormányok és a határon túliak értelmes munkakapcsolatát.
Ha el akarjuk kerülni a korábbi megrázkódtatás megismétlését, akkor egy
kétszakaszos kampányra kell felkészülnünk.
Most az kérjük híveinktől, hogy ne támogassák a népszavazási kezdeményezést.
Van esély arra, hogy nem lesz népszavazás.
Ha mégis lesz, akkor ismét minden erővel küzdenünk kell azért, hogy az igen
győzelemre jusson.
Mindezt most a folyamat elején nyíltan ki kell mondanunk, mert különben
érthetetlen lesz magatartásunk a második fázisban.
Azt is ki kell mondani már most, az eredmény ismerete nélkül, hogy az NEM
ismételten a népszavazás kezdeményezőinek a felelőssége.
A nyílt beszéd azt is világossá kell tegye, hogy miben értünk egyet a
Magyarok Világszövetségével és miben nem. Egyek vagyunk a célban: kapjon
magyar állampolgárságot, aki ezt igényli, és akitől illetve családjától a
trianoni szerződés során erőnek erejével vették azt el.
Nem helyeseljük viszont, hogy népszavazás legyen a kérdésről.
A parlament kötelességének tartjuk, hogy teljesítse a határon túliaknak
jogos igényét.
Végül azt is ki kell nyíltan mondani, hogy e látszólag ellentmondásos
állásfoglalásra nem elsősorban a Magyarok Világszövetsége késztet minket,
hanem az a hazug és gátlástalan, sajnálatosan nemzetietlen és érzéktelen
politika, amely Gyurcsány Ferencet és híveit jellemzi.
Surján László |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-03-29 19:08:52, csütörtök
|
| |
| |
Kóka üzleti partnerei a MÁV-ingatlan körül
Magyar Nemzet - FN nyomán 2007. március 29. 12:38
Kóka János korábbi üzleti partnerei tűnnek fel egy MÁV-ingatlan
adásvételében, amelyet a pályázati kiírással ellentétesen továbbértékesítési
szándékkal vásároltak meg kedvező áron - értesült a Magyar Nemzet.
Kóka János gazdasági miniszter, szabad demokrata elnökjelölt több egykori
üzlettársa is feltűnt
közvetlenül vagy közvetve annak a tranzakciónak a nyerteseként, amelyet a
MÁV hozott tető alá egyik patinás, Andrássy úti ingatlanának
értékesítésekor.
Az értékesítést ellenjegyző ügyvéd azonos a műemlék épületet megvásárló cég
egyik vezető tisztségviselőjével.
A lap birtokába került dokumentum szerint a pályázati kiírás szellemével
ellentétesen továbbértékesítési szándékkal vásárolták meg kedvező áron a MÁV
Nyugdíjbiztosító egyik patinás, fővárosi Andrássy úti irodaházát. Erről a
vevő cég, az Andrássy Palota Kft. is nyilatkozott az illetékhivatalnak,
hiszen így csak kétszázalékos kedvezményes illeték befizetésére kötelezhető.
A MÁV és a magáncég között köttetett adásvételi szerződést ráadásul az a
Reile Elemér ellenjegyezte, aki résztulajdonosként is érintett az utóbbi,
vagyis a nyertes cég esetében.
Kóka János korábbi üzleti partnerei szintén feltűnnek a világörökségi
védettséget élvező,
nagy értékű ingatlant megvásárló Andrássy Palota Ingatlanforgalmazó Kft.-ben
vagy annak tulajdonosai között.
A GKM felügyelete alatt álló vasúttársaság mindössze 900 millió forint plusz
áfáért értékesítette több mint két éve az Andrássy úti irodaházat, amelyet
azóta visszabérel.
A MÁV egykori saját épületének visszabérléséből az Andrássy úti palota
vételárának a fele is megtérülhet hat év alatt - értesült a Magyar Nemzet.
A szerződés ugyanis három plusz három év visszabérlési lehetőségről szól.
A műemlék ingatlant megvásárló Andrássy Palota Ingatlanforgalmazó Kft.
hivatalosan be sem volt jegyezve a cégbírósági adatok alapján az
értékesítési pályázat kihirdetésének napján.
Az új tulajdonos cégvezetői között a Kóka János SZDSZ-elnökjelölt gazdasági
miniszterrel korábban üzleti kapcsolatban lévő Wallis cégcsoport egy-egy
vezetője is megtalálható, mint például Scheer Sándor.
Ismert, Bajnai Gordon fejlesztéspolitikai kormánybiztos korábban a Wallis
vezérigazgatója volt.
http://www.gondola.hu/cikkek/53625 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-03-29 19:07:15, csütörtök
|
| |
| |
Mit is szeretnénk mi? És kivel?
http://www.ize.hu/click.php?id=2570&url=http%3A%2F%2Fyoutube.com%2Fwatch%3Fv% 3DS1O_SlpY3m8&PHPSESSID=3784254fbc14d10be2502428fc645bc1 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-03-29 18:59:11, csütörtök
|
| |
| |
Gyurcsány, a Fregoli
KDNP 2007.03.29
A fregoli szó láttán a világért se tessenek a fürdőszobai pelenkaszárító
alkalmatosságra gondolni.
Fregoli mester híres átváltozó művész volt jó száz évvel ezelőtt.
Pillanatok alatt átváltoztatta külsejét a színfalak mögött.
Az ő legjobb magyar tanítványa Gyurcsány.
Gondoljunk csak arra, hogy évekkel ezelőtt még Gyurcsány volt a magyar
Blair.
A csőd szélén álló Munkáspárt - bocsánat, MSZP újjászervezője, hatalmának
átmentője.
De volt ő lelkes patrióta is, hazafi, a határon túli magyarok oltalma, hogy
néhány nappal a népszavazás előtt hátba döfje őket.
Volt marcona hadúr rohamsisakban, golyóálló mellényben, kezében terebélyes
stukkerrel, a Szaddam elleni győztes hadjárat - után, fél óra hosszat egy
őrzött támaszponton.
Majd halálra sértette, terroristának minősítve Szaddam ellenfeleit, az USA
szövetségeseit, a szaúdi arabokat.
Ha kell, ájtatos ministránsgyerek, aki bérmálkozni szokott, ha kell,
gerinces antiklerikális, aki jól megmondja a pápának is a magáét, kár, hogy
a pápa nem úgy értette, ha egyáltalán igaz valami az ügyből.
Ő a büszke self-made-man, aki a maga tehetségéből emelkedett szegény
cipőpucoló gyerekből a pénzarisztokraták sorába, éppen ezért támogatja a
vörös csillag legalizálását és a mai ifjúság példaképéül ajánlja saját
előfutárát a kapitalizmus elleni világforradalmár Che Guevara elvtársat.
Bizalmas, pertu barátja a mártír Nagy Imre miniszterelnök, akitől olykor
tanácsot szokott kérni.
Bizonyára tőle kapta azt az ötletet, hogy tisztára kell söpretni az
adófizetők padlását és folyószámláját, az államcsőd előtti utolsó
pillanatban.
Majd rádöbbent, hogy valójában ő a másik reform-miniszterelnök, Batthyány
Lajos legméltóbb utóda és alteregója, aki nem kerülheti el sorsát és egyszer
ő is a nemzet nagy mártírjává magasztosul.
Addig is, míg ez bekövetkezend, mégis inkább a magyar zsidóság soraiban
szenvedi az antiszemiták nyilait, Ahasvérusként.
Ő a bolygó zsidó!
Az iránta megnyilvánuló ellenszenv ugyanis nem saját cselekedetei és
talányos jelleme miatt árad egyre szélesebb hullámokban, hanem mert az
Apró-Dobrev klán tagja.
Hogy az árvaházban nevelkedett Apró Antal és a bolgár Dobrev egyáltalán
zsidók-e, az ebből a szempontból elhanyagolható.
Hiszen - ő, Gyurcsány - maga mondá, hogy ha a zsidókat bántják, akkor ő
zsidó, és ha a cigányokat, akkor ő cigány.
Esetleg bolgár.
Az pedig napnál világosabb, hogy az idegenszívűség, a reformkori nemzeti
liberálisok vádja az aulikus, kozmopolita arisztokrácia ellen, valójában
antiszemita rágalom, mivel őt, mint kozmopolita arisztokratát érinti, aki
valójában már zsidóvá változott.
Talán Gyurcsánynak kevesebb Woody Allen-filmet kellene néznie.
Mert kérdés, hogy szüksége van-e a magyar zsidóságnak és általában a
zsidóknak Gyurcsány Ferenc, a Fregoli szüntelen törleszkedésére?
Jó ez nekik?
Nem a hajdani liberális kor liberális vicclapjaiban szereplő
rabbi-karikatúrák átka jut-e erről eszükbe?
Amely mutatis-mutandis így hangzik: Szeressen benneteket a Gyurcsány Ferenc!
d-y-ó |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 5
|
|
|
|
2007. Március
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
350 db bejegyzés |
| e év: |
6477 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 3391
- e Hét: 13658
- e Hónap: 24769
- e Év: 178265
|
|
|
Offline
