|
 1/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 14
|
|
|
|
|
|
2007-03-02 23:17:26, péntek
|
| |
| |
REKORD APÁTIA, LEVERTSÉG, KILÁTÁSTALANSÁG, ROSSZ ELŐÉRZETEK Uniós felmérés: a magyarok 2006 végi drámai hangulata
2007-02-27. 15:38:21
Mint tegnap lapunk gyorshírben beszámolt róla, elkészült az Eurobarometernek az "Európai szociális valóság" címet kapott felmérése.
A hatalmas terjedelmű anyag Magyarországot illetően igen következetes képet mutat: nagyítóval is nehéz keresni a társadalmi valóság olyan területét, ahol Magyarország ne került volna az egyik utolsó helyre. Sajátos, hogy az unió felmérésekre szakosodott intézetére kellett várni egy felmérés-dömpingben szenvedő országban annak az egyszerű kérdésnek a feltevésére is, hogy a magyarok boldogok-e.
Egy brüsszeli kutatóintézet belga vezetője a felmérés magyarországi részéről lapunknak kissé szomorú túlzással azt mondta, "nehéz lenne visszatartani az öngyilkosságtól, ha magyarként olvasná azt".
Az Eurobarometer a felmérést tavaly november 17-e és december 19-e között végezte. 15-ik életévüket már betöltött 26 755 uniós polgárt kérdeztek meg. A felmérést az Európai Bizottság Kommunikációs Vezérigazgatósága rendelte meg, és azt a TNS és az EOS Gallup Europe által alakított konzorcium végezte el. A felmérés fő területei az európai polgárok szociális, gazdasági, politikai és mindennapi életük dimenzióiról kialakult véleményei és érzése. Az első kérdés azt tudakolta, hogy "boldogok-e az európaiak?"
-Átlagosan az unió 25 országában a válaszadók 87 százaléka válaszolt igennel arra a kérdésre, hogy "Mindent összevéve ön boldognak mondaná magát?" A listavezetők a dánok, akik 97 százaléka válaszolt igennel a feltett kérdésre. A magyar válaszadók zárják a "boldogság" sort, 68 %-os aránnyal.
Az utolsóelőtti Lettországban az arány 72 %. A következő kérdés az életminőséggel való elégedettséget tudakolta. Ebben Magyarország az utolsóelőtti. Az utolsó Lettország, míg az első Luxemburg, amit Finnország követ. Az életszínvonallal elégedettek listáján Magyarország az utolsók közül harmadik. Nála elégedetlenebbek csak Litvániában és Lettországban találhatóak.
A magyarok utolsó előttiek az azon kérdésre adott válaszok rangsorában, amely azt tudakolta, bíznak-e nyugdíjuk jövőjében. A legbizakodóbbak a dánok. A közbiztonságot tudakoló azon kérdésre, hogy biztonságosnak érzi-e a megkérdezett, ha sötétedés után környékén sétál, a magyarok a 70 százalékos igenlő választ adó uniós átlag alatt egy százalékponttal érzik magukat biztonságban.
Itt a listavezető Hollandia, a második Dánia, míg az utolsó helyezett a volt szovjet tagköztársaság, Lettország. A kutatók egytől ötig terjedő skálán osztályozták a leginkább a Medgyessy Péter volt miniszterelnök 2002-es kampánybrosúrájában szereplő �élettér�-ként fordítható �éléskörnyezettel� való elégedettséget.
Itt az EU átlag 3,78. Magyarország 3,49-cel sereghajtó és Magyarország mögött csupán négy ország áll. A munkájukkal a magyarok a szlovákokon kívül a legelégedetlenebbek az unióban, míg a legelégedettebbek a luxemburgiak, akiket a svédek követnek. A munkahely perspektíváját vizsgáló azon kérdésre, hogy vajon a megkérdezett munkájához szükség van-e "új dolgok megtanulására", a magyar válaszadók adták a legborulátóbb választ: az unióban a magyarok gondolták úgy leginkább, hogy munkahelyük nem igényli a tanulást.
Itt a listavezetők a finnek, majd utánuk a dánok következnek. A munkahelynek az elkövetkező hónapokban való megtartására vonatkozó kérdésre a magyarok nyilatkoztak második legpesszimistábbakként. Nálunk csak a szlovákok adtak még bizonytalanabb választ. A listát derülátásban a dánok vezetik. A magyar megkérdezettek válaszai alapján szintén az utolsó előttiek vagyunk abban, hogy mi annak a lehetősége, hogy a válaszadó a jelenlegivel megegyező szakértelmet és tapasztalatot kívánó munkahelyet talál. Az elsők itt ugyancsak a dánok, a másodikak az írek, a harmadikak pedig a litvánok.
Ami a politikai intézményekben bízókat illeti, a magyarok 67 százaléka egyetlen politikai intézményben sem bízik. Ennél csupán öt ország polgára bizalmatlanabb. A legnagyobb bizalmat a dánok, a finnek és a hollandok fejezték ki. A felmérők azt is meg akarták tudni, hogy a kérdezők miként értékelik személyes helyzetük változását az elkövetkező öt évben. E téren a legderülátóbbak az észtek és a litvánok. A legborúlátóbbak a magyarok.
A felmérés 47-ik oldalán a Jövőbeni várakozások fejezetben ez olvasható: "A pesszimista álláspontot legszélesebb körben a magyarok fejtik ki, ahol a válaszadók 62 %-a arra számít, hogy gazdasági helyzetük rosszabbodik és 59 %-uk érez így munkahelyével kapcsolatban".
Annak ellenére, hogy az Eurobarometer kérdéseit egyetlen ország kormányváltásaihoz sem igazította, számunkra érdekes véletlen, hogy a kérdések között szerepel a megkérdezettek háztartása anyagi helyzetének az elmúlt öt évre vonatkozó alakulása. A magyar válaszadók minden túlzás nélkül döbbenetes nagynak mondható, 51 százalékos arányban, messze megelőzve valamennyi ország polgárait, azzal feleltek, hogy helyzetük rosszabbodott. A lengyeleknél ugyanez az arány pusztán 15, a cseheknél és a szlovákoknál egyaránt 18 százalék.
Ami a táblázatokat közlő mellékletben található kérdést illeti a rövidebb távú, a következő egy évre vonatkozó várakozások terén, a magyarok listavezetők a táblázat összeállítói által e téren feltett mind az öt kérdésben. Vagyis a magyarok negatív rekordtartók abban, hogy az uniós tagországok polgárai közül a legtöbben érzik-e úgy, hogy életük általában rosszabb lesz; anyagi helyzetük rosszabbodik; személyi helyzetük romlik; az ország gazdasági helyzete hanyatlik és az országban a munkahely szerzési lehetőségek szintén romlanak.
A magyar válaszadók abban is vezetnek - itt is negatív értelemben -, hogy közülük látják a legkevesebben a "jó képzés" előnyét, viszont a magyarok válaszoltak a legnagyobb arányban igennel arra a kérdésre, hogy az előrejutás terén a legfontosabb az, ha valaki gazdag családból származik. Talán nem érdemes hangsúlyozni, hogy ennek - a nyilván rossz tapasztalaton alapuló érzésnek - milyen romboló hatása van.
A magyar valóságot csupán a kormánypárti sajtóból ismerőknek nyilván komoly meglepetést okoz az is, hogy az unió 25 tagországainak polgárai közül a magyarok adták arányosan a legtöbb �igen� választ arra a kérdésre, vajon a megkérdezett látja-e a kockázatát annak, hogy szegénnyé válhat. A megkérdezettek közül a legoptimistábbak a máltaiak. A csehek az ötödikek, megelőzve a svédeket.
Az újabb kérdésre, hogy az illető a társadalomból "kihagyottnak" érzi-e magát, a magyar kérdezők a harmadik legnagyobb arányban válaszoltak igennel. A legkevésbé a szlovének és a máltaiak érezték magukat a társadalomban magukra hagyatottaknak. A társadalmi elszigeteltséget mutatja az is, hogy a magyarok értettek egyet a legnagyobb arányban a "senkitől" válaszra azon kérdésnél, hogy ha váratlan helyzetben jelentősebb összegre lenne szükségük, akkor azt kitől várnák.
Szintén elsők vagyunk azok közül, akik a társadalombiztosítási rendszert túl drágának találják: a magyar válaszadók messze a legnagyobb arányban feleltek igennel (72 %) arra a kérdésre, hogy a társadalombiztosítási rendszer túl drága-e. Az uniós átlag itt 53 %. Érdekes, hogy a magyar válaszadók adták a legnagyobb arányban azt a választ is, amely szerint a felsőoktatási intézményeknek szelektálniuk kell a jelentkezők közül és a legkevesebben tartották úgy, hogy azoknak mindenki előtt nyitva kell állniuk.
A jelentés a megkérdezett egészségére térve azt a kérdést tette fel, hogy a válaszadó egészségi állapotával elégedett-e vagy nem elégedett. A nemmel felelők aránya ismét a magyar válaszadók között a legmagasabb az egész unióban. Nem igazán szívderítő az, hogy a gyerekek számát tudakoló kérdéseknél a magyar válaszadók közül válaszoltak a legkisebb arányban igennel a "négy gyereke van?" kategóriában, vagyis nálunk a legkisebb a négygyerekesek aránya.
Szintén a magyarok a legutolsók azok közül, akik "erősen nem értenek egyet" azzal a kijelentéssel, hogy "jól fizetettek". A cseheknek egyébként majdnem a magyar válaszadók fele arányában ellenkeztek csak e kijelentéssel. Ugyancsak a magyarok fejezték ki a legnagyobb arányban ellenkezésüket azon kijelentéssel, hogy "Munkám lehetővé teszi a munkámat befolyásoló döntésekben való részvételt".
Az egy év távlatában az ország munkahelyi kilátásait tudakoló kérdésre a legpesszimistábbaknak a magyarok és a görögök mutatkoztak. Mindkét ország polgárainak 59 %-a gondolja úgy, hogy azok rosszabbodni fognak az elkövetkező 12 hónapban. A kérdezett személyek munkahelyi kilátásait firtató kérdésre a magyarok meghökkentően magas, 32 százalékos aránya vár rosszabbodást az elkövetkező egy évben, míg a cseheknek és a szlovákoknak csupán 7 %-a. Szintén érdeklődésre tarthat számon az a kérdés, amely azt tudakolta, hogy szükségesek-e bevándorlók, akik a gazdaság bizonyos területein dolgoznának, hiszen a kormány, mint lapunk megszellőztette, igen jelentős bevándorlással kívánja "segíteni" a demográfiai helyzetet.
Míg e kérdésre adott igen válasz az EU átlagában 48 százalékos, Magyarországon messze a legalacsonyabb: 14 százalékos. Az elutasítottság aránya pedig 38 %-os az unióban, míg Magyarországon annak több mint kétszerese, 77 %-os.
Lovas István Brüsszel
[Forrás: magyarhirlap.hu, stb.] |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-03-02 23:14:34, péntek
|
| |
| |
Megtanulta a leckét - előre megírt érvek Bajnainak
2007-03-02. 18:35:34
Bajnai Gordonnak külön kommunikációs sorvezetőre van szüksége ahhoz, hogy megbirkózzon egy bizottsági meghallgatás kihívásaival, illetve el tudja mondani, mi a feladata mint fejlesztéspolitikai kormánybiztosnak - erről tanúskodik egy lapunk birtokába került irat. Egy parlamenti bizottsági jegyzőkönyvből kiderül: Bajnai megtanulta a leckét.
Pontokba szedi a korrepetáló kommunikációs mankó, hogy szó szerint milyen helyes választ kell adnia bizonyos kérdésekre, illetve mikor, milyen kommunikációs eszközökkel kell élnie az EU-s milliárdok fölött diszponáló Bajnai Gordonnak az Új Magyarország fejlesztési terv (ÚMFT) végrehajtását felügyelő eseti bizottság meghallgatásán.
A felkészítő anyag olyan fő stratégiai célokat tartalmaz, mint a "hiteltelenítés", vagy a kérdezők "szakmaiságának" megkérdőjelezése. Bajnait egy esetleges meglepő kérdésre is felkészítették, amelyre elterelő kommunikációs stratégiát írtak elő. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vezetőjét a "konfliktusos" témák kezelésére is kiokították. A sorvezető az iskolákat érintő bizottsági kérdések esetén a következő kommunikációs tanácsot adja Bajnainak: "Az iskolákba nem márványpadló és aranycserép, hanem XXI. századi tudást adó eszközök kellenek."
Az egyes vázlatpontok alatt a javasolt válaszokat szóról szóra megfogalmazta a "mankó" szerzője, amit Bajnainak csak be kellett magolnia. Néhány gyöngyszem ezekből: "Hiteltelenítés: a szakmailag téves vádakra, kérdésekre a kérdező hozzá nem értésének diplomatikus kiemelésével érdemes válaszolni. Például: Képviselő úr, nem pontosan ismeri az EU vonatkozó szabályait, emiatt tette fel ezt a szakmailag megalapozatlan kérdést. Engedje meg, hogy elmagyarázzam, hogyan működik ez az EU-ban."
A kis- és a középvállalkozásokkal kapcsolatos támadó kérdések esetére meglepetésként: "Engedjék meg, hogy itt jelentsem be önöknek, hogy az EU Jeremie programján keresztül a következő hét évben 167,5 milliárd forint kedvezményes hitel, hitelgarancia vagy tőkegarancia áll majd a mikro-, családi és kisvállalkozások rendelkezésére." A 70 százalékos önrészt firtató esetleges kérdés veszélyére javasolt válasz: "Hadd kérdezzek vissza, képviselő úr. Ön a saját pénzéből adna ingyen pénzt egy ismeretlen vállalkozásnak? (...) Kérem, ne feledjék, hogy mi az európai és benne a magyar adófizetők pénzéből gazdálkodunk. A mi felelősségünk, hogy ezt a pénzt kezeljük, hogy ne vesszen kárba. Arról nem is beszélve, hogy ezeknek a támogatásoknak nem az a céljuk, hogy életben tartsanak amúgy életképtelen vállalkozásokat. Amit mi kínálunk az adófizetőknek, az nem ajándék, hanem lehetőség..."
A február 20-i bizottsági meghallgatás jegyzőkönyve alapján Bajnai megtanulta a leckét, számos esetben a kommunikációs segédanyag szófordulatait alkalmazta. A vállalkozásokkal kapcsolatos kérdésre úgy fogalmazott: "Hadd mondjam el a bizottságnak - talán először hallhatják tőlünk - azt, hogy egy olyan kezdeményezéssel élünk, amely az unióban is új. (...) Ez az uniónak az úgynevezett Jeremie programja, amely arról szól, hogy a vállalkozások támogatásának egy új módszerét vezetjük be. (...)170 milliárd forint körüli öszszeget három alapvető formában: elsősorban mikrohitel, hitelgarancia és kockázati tőkebefektetések formájában helyezzük ki vállalkozásokhoz." Latorczai János KDNP-s bizottsági tag kérdésére pedig a segédanyagból vett módon visszakérdezett: "Ön a saját pénzét odaadná egy vállalkozónak, hogy abból ő fejlődjön?"
A kormányoldalon nem új, hogy kommunikációs útmutatóval segítik embereik munkáját. A parlament - ugyancsak február 20-i - demográfiai vitanapján a szocialista képviselők listát kaptak a használandó és kerülendő szavakról.
Bodacz Péter
[Forrás: Magyar Nemzet] |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-03-02 23:10:42, péntek
|
| |
| |
Mióta a demokrácia
2007-03-02. 14:02:03
nevű elképesztő méreteket öltő járvány idehaza is felütötte a fejét, az ember nem győz csodálkozni, mekkora vehemenciával, micsoda szent meggyőződéssel vetjük magunkat sorsunk irányításába.
Úgy tűnik teljesen fölöslegesen, hiszen hosszú évek óta nem találni egyetlen olyan réteget vagy társadalmi csoportot sem, amely bármilyen tekintetben meg volna elégedve úgy saját, mint hazája sorsával. Ez alól talán csak az a néhány üzletember és pártpolitikus/képviselő képez "üdítő" kivételt, akik remekül prosperáló szimbiózisban úgy tüntetik el nyom nélkül az ország vagyonát, hogy közben sajátjukat gyarapítják (A finnyásabbja pedig lesz oly szíves beérni azzal a tíz-tizenötmilliós benzinpénzzel...)
És most jön a neheze...
Nehéz erről bármit is szólni, de sajnos - tetszik vagy sem - nem tehetünk úgy, mintha ehhez az egészhez nekünk semmi közünk se lenne. Pedig van. Bőven...
Sorsunk irányítását négyévente kezünkbe ragadva mint az őrültek, hosszú tömött sorokban tipródunk az urnák előtt valami rejtélyes késztetéstől indíttatva, azzal a rögeszmés meggyőződéssel, hogy aki amit megígért, azt ha rá szavazunk, be is tartja. Ebből a betartás mindig bejött... Valószínűleg nincs is szükségünk egyébre, hiszen mindennek ellenére a mai napig nem ment el a kedvünk a demokrácia gyakorlásától.
A legmegdöbbentőbb az egészben mégis az - és most jól tessék figyelni - hogy mindehhez mi adjuk a pénzt! Ugyanis nem ismerek olyan politikai pártot vagy szervezetet, amelyik puszta politikai tevékenységével akárcsak egyetlen fillért is termelt volna.
Kicsit úgy vagyunk ezzel az egésszel, mint az átcímkézett döghússal. Mikor valami amatőr balfácán miatt kiborult a bili, még mi voltunk megsértődve, hogy - nagy valószínűséggel - évek óta etetik velünk ezt a szart. Jó pénzért. De az Isten szerelmére, hát kényszerített-e valaha is bárki bárkit arra, hogy kínkeservesen megkeresett forintjait a közismerten silány Tesco gazdaságos, Cora, Auchan, Lidl stb. "márkatermékekre" vagy az EU nyugati tagországaiban meg nem tűrt hulladékra és egyéb akciós szutyokra költse? Egyúttal nem kis mértékben hozzájárulva a közismerten kitűnő minőségű magyar élelmiszereket előállító kis és nagytermelők tönkremeneteléhez!
De így jártunk a kereskedelmi televíziókkal is: addig gyönyörködtünk fergeteges szórakozást nyújtó műsoraikban, eddig sosem látott hollywoodi szuperprodukcióikban, hogy fel sem figyelünk a mára milliók életét és gondolkodását meghatározó tudatformáló és agymosó tevékenységükre.
Aligha szükséges vitatni a felelősségünket, hiszen nélkülünk, a beleegyezésünk nélkül, vagy ha úgy tetszik: kemény munkával megszerzett anyagi javaink átengedése nélkül esélyük sem lenne velünk mindezt megcselekedni.
És mégis, a fentiek ismeretében talán épp most, a polgári engedetlenségnek csúfolt bugyuta kordonbontás, az eddig nem sok eredménnyel járó félpályás útlezárások, az egymást követő tüntetések és gyűlések évadján talán nem lenne haszontalan újraértelmezni a polgári engedetlenség fogalmát...
[Forrás: Matkovits János] |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-03-02 22:10:14, péntek
|
| |
| |
Összefoglaltuk - Nézze meg és gondoljon március 15.-re
Vajon hagyhatjuk, hogy ez így menjen tovább?!
Több Kiadás
Drágul a kenyér 2006-08-16 Még egy rossz hír: a pékek újra árat akarnak emelni, körülbelül 10%-ra kell számítani. A boltokban és a piacokon attól függ, hogy emelik-e a hús és a kenyér árát, hogy a kereskedő átvállalja-e a plusz-költségeket, vagy sem. A Pékszövetség elnöke szerint muszáj árat emelnie a kiskereskedőknek is.
Drágul a hús és az energia 2006-08-16 Legalább tíz százalékkal emelkednek a húsárak ősztől, miután az élelmiszerek áfája magasabb lesz és drágulnak az energiaárak is.
Drágul az iskolakezdés 2006-08-2 Idén is mélyen a pénztárcánkba kell nyúlni, ha mindent be akarunk szerezni a gyerekeknek az iskolakezdésre. Egy év alatt legalább 10-15 százalékkal drágultak ugyanis az iskolaszerek. A tanév kezdete előtt egy átlagos kétgyermekes család 20 - 40 ezer forintot is elkölt a tanszerekre. A tankönyvek beszerzése még 5 - 10 ezer forinttal növelheti a családi büdzsé kiadásait.
Drágul a menza 2006-08-17'Az arányok eltolódtak, és sajnos az önkormányzatok lassan már a mennyiséget sem tudják finanszírozni, nemhogy a minőséget' - hangsúlyozta a Junior Zrt. kereskedelmi igazgatója, Palánkai Péter. A Budapesten és környékére szállító vállalat naponta 90-95 ezer főre főz, nagyrésztóvodásoknak és iskolásoknak. A megnövekedett áfát egyértelműen át kell hárítaniuk, mondja Palánkai Péter.
Drágul a gépkocsi átírás 2006-08-16 A pénzügyi megszorító intézkedések részeként szeptember elsejétől drágább lesz a gépkocsik átírása. Húsz százalékkal emelkedik a díj, ami azt jelenti, hogy 1890 cm3-ig köbcentinként 18, a fölött 24 forintot kell majd befizetni. Az új illeték a szeptember elseje utáni keltezésű szerződéskötésekre vonatkozik. A vagyonszerzési illetéknek tehát továbbra se lesz köze a megszerzett vagyon nagyságához.
Drágul az autópálya és a taxi 2006. 08. 19 Az autópálya-matricákért átlagosan 5 százalékkal kell többet fizetni.
Drágul a tömegközlekedés a fővárosban: 170 forint helyett 185 forintot kell fizetni a vonaljegyért, a dolgozóknak szóló havibérlet ára 6250 forint helyett 6900 forint lesz. Az egyesített BKSZ-bérlet 6875 forintról 7590 forintra emelkedik. A járulékok emelése, illetve az áfakulcs növekedése miatt a taxisok is kénytelenek emelni az árakat.
Több Adó
Nem lesz adócsökkentés 2011-ig 2006-08-29 2011 előtt várhatóan nem lesz adócsökkentés derül ki a Reuters tudósításából. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ugyanis elmondta, Magyarország új konvergenciaprogramja alapján a júniusban elfogadott adótörvények 2011 végéig hatályban maradnak. A kormányfő újságíróknak azt mondta: a program nem számol a jelenlegi adómértékek csökkentésével 2011-ig.
Minimálbér-adó 2006-08-04 A minimálbér hivatalosan most sem adómentes, csak jóvá lehet írni az adóját, azaz nem kell semmit fizetni. Jövőre viszont a jóváírás mértéke nem, csak a minimálbér nő. Vagyis, így ezután is adózni kell majd. A minimálbér kvázi adómentességét a Medgyessy-kormány vezette be, 2002-ben
Minimum járulék 125 ezer fölött 2006-08-17 Mindenkitől elváratik, hogy havi 125 ezer forintos jövedelem után fizessen járulékot, ha a valódi jövedelme eléri ezt a szintet' - fogalmazott Katona Tamás. Az államtitkár hozzáfűzte: 'nem fogadjuk el, hogy azok, akiknek havi jövedelme meghaladja a 125 ezer forintot, azok más ágon vegyék ki a jövedelmet, és alacsonyabb jövedelem után fizessenek járulékot.
Elvárt adó 2006-07 A jövőben valamennyi társasági adó fizetésére kötelezett cégnek a fennmaradáshoz minimálisan elvárható nyereség után társasági adót kell fizetnie. Az elvárt adó alapja az eladott áruk beszerzési értékével csökkentett összes bevétel 2 százaléka. Az adó kulcsa a társasági adó szabályainak megfelelően 5 millió forint adóalapig 10 százalék, fölötte 16 százalék.
Szolidaritási adó 2006-06-10 A nyereséges vállalkozások és a 6 millió forint feletti éves jövedelemmel rendelkező magánszemélyek 4 százalék szolidaritási különadó fizetésére lesznek kötelesek. A jövő év elejétől azon magánszemélyek lesznek a külön adó megfizetésére kötelesek, akiknek az éves összevont jövedelme meghaladja a 6 millió forintot. Az adó alapja a 6 millió forintot meghaladó jövedelemrész, mértéke pedig 4 százalék.
Kamat adó 2006-08-08 Három hét múlva húsz százalékra emelkedik a nulla százalékos kamat- és árfolyamnyereség-adó kulcsa, aki azonban most választ befektetést magának, ezt a sarcot akár el is kerülheti. szeptember elseje előtt befektetett forintokra a fordulónap után kapott első kamatot még nulla százalékos adó terheli. Később azonban a kamatjellegű jövedelem után már meg kell fizetni a közterheket
Ingatlanadó 2006-08-18 2008-tól lesz ingatlanadó, ennek mértékére a miniszterelnök korábbi nyilatkozatában már utalt. Az ingatlanszövetség szerint csak akkor lehet ingatlanadót bevezetni, ha minden más ilyen típusú adót eltörölnek
Emelkedő járulékok 2006-06-10 Járulékemelési elképzelésekről is beszélt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) szombati plenáris ülésén többek között. Közölte: nem szűnik meg november 1-jével, sőt fennmarad a jövő évben is az 1.950 forintos tételes egészségügyi hozzájárulás, noha korábban a megszüntetésére vonatkozó megállapodás született. A jövő évben a munkavállalók által fizetett egészségbiztosítási járulék 6 százalékról 7 százalékra nő. Nyugdíj adó Áprilistól fizetőssé váló közutak 2007.02.28 Véglegessé vált azoknak a közutaknak a listája, amelyeken a 12 tonnánál nehezebb teherautók áprilistól csak matricával közlekedhetnek. Az 5-ös és 7-es főút kivételével valamennyi egyszámjegyű főúton, valamint csaknem 30, kétszámjegyű főúton lesz kötelező az autópályákra is érvényes matrica megvásárlása.
Több Rezsi
Többe kerül villany és a fűtés 2006-09-2. Átlagosan több ezer forinttal emelkedik egy magyar család rezsije az életbe lépett energia áremelések miatt. A villany 14 és fél , a távhő 18, földgáz átlag 27 % -kal drágul. A magyar családok többségének nincs több menekülési lehetősége, ugyanis rövidesen a tűzifa is drágul.
Többe kerül a kábeltévé 2006-08-12 Szeptembertől ismét emelkednek a kábeltelevíziós díjak, a szolgáltatók ugyanis nem vállalják át az előfizetőktől az áfa 5 százalékos emelkedését. Szűcs László, a UPC Magyarország Kft. sajtókapcsolati igazgatója emlékeztetett: amikor januárban a telefon- és az internetszolgáltatás áfája csökkent, a kedvezményt ugyanígy továbbadták az ügyfeleiknek. A mostani áremelést egyébként januárban újabb követheti, amikor életbe lépnek a kábelcégek új tarifái. Idén a csomagok a UPC-nél átlagosan 10 százalékkal, a T-Kábelnél 4-9 százalékkal, a Fibernet 7 százalékkal drágultak.
Többe kerül a gáz 2006-08-03 Augusztus 1-től átlagosan 27%-kal emelték a lakossági gázárát. A januári gázáremelés után világpiaci áron lehet majd hozzájutni ehhez a ma még nélkülözhetetlen energiaforráshoz. Mivel a jövedelmek 2-3 éven belül Magyarországon nem emelkednek az elmúlt évekhez hasonló mértékben, ezért a mostani áremelés hosszú távon visszafogja a gáz felhasználását és növelheti az energiatakarékos megoldások terjedését.
Többe kerül a távfűtés 2006-08-29 November elsejétől átlagosan 8,4 százalékkal drágul a távhő Budapesten. A magánembereknek 8,4 százalékkal, a közüzemi fogyasztóknak pedig 8 százalékkal kell többet fizetniük. Ezt a főpolgármester jelentette be. A főváros számítása szerint egy 52 négyzetméteres lakásban élő családnak havonta 800 forinttal kell majd többet fizetni a távfűtésért. Ez éves szinten az eddiginél körülbelül 10 ezer forinttal jelent több kiadást. Demszky Gábor közölte azt is, hogy a tavalyinál 18 százalékkal, vagyis 2,2 milliárd forinttal többet fordítanak a rászorulók támogatására.
Többe kerül a tűzifa 2006-08-25 A gáz után kúszik a szén és a fa ára is. Csökken és drágul a készlet a szilárd tüzelőanyagokból, amelyekkel most sokan újra megpróbálkoznak. A gázár emelése miatt sokan ismét a fa- és széntüzeléssel próbálkoznak. A vevőket azonban itt is áremelések várják. Nincs könnyű dolga annak, aki még az áfaemelés előtt be akar vásárolni, hiszen a tűzifára néhány tüzéptelepen heteket kell várni.
Többe kerül a MÁV és a VOLÁN 2006-09-24 Szeptember 1-jétől nagyjából kétszer annyival drágulnak a vasúti és közúti személyszállítás tarifái, mint amennyit az áfaemelés indokolna. A vonatjegyek ára 8,5 százalékkal nő, a Volánbusz járatain 8,1 százalékkal drágulnak a jegyek. Ahol nőnek a tarifák, ott azért ennyivel, mert az állam a közlekedési társaságoknak fizetett fogyasztói árkiegészítés megemelt áfáját átterheli az utasokra.
Többe kerül a BKV 2006-06-20 A kormány megszorításai akár 20 milliárdos mínuszt is okozhatnak jövőre a BKV-nál. Ezt újabb drasztikus jegyáremeléssel ellensúlyozhatja a főváros az őszi választások után. A jegyek és bérletek ára már amiatt is drágul, hogy az azokat terhelő forgalmi adó 15-ről húsz százalékra emelkedik. Kérdéses, hogy jövőre kap-e állami támogatást a Budapesti Közeledési (BKV) Zrt. Többe kerül az autófenntartás
Fizetős Betegellátás
Vizitdíj 2006-08-29 A Gyurcsány Ferenc szerint, az ingyenes szolgáltatások elveszítik értéküket, és azokra a végtelenségig nő a kereslet. Az MTI által idézett interjúban a miniszterelnök kifejtette, a vizitdíj vagy a kórházi díj önmagában nem egészségügyi reform. Bevezetik a vizitdíjat, megszűnik az ingyenes gyógyszer, liberalizálják a gyógyszerpiacot, megszűnik a kötelező kamarai tagság, nem lesz viszont dobozdíj - lapunk értesülése szerint egyebek mellett ebben állapodtak meg hétfőn a kormánypártok.
Marad a hálapénz is 2006-08-11 Az SZDSZ által szorgalmazott vizitdíjjal szemben az MSZP új, számlás megoldása megosztja a szakmát. A FigyelőNet által megkérdezett kórházigazgatók álláspontja eltérő volt, melyik megoldással járnának jobban a jelenleg alulfinanszírozott intézmények. Egy dologban azonban egyetértettek: az önkéntes hozzájárulás nem fogja megszüntetni a paraszolvenciát.
Dobozdíj? 2006-08-11 Az olcsóbb gyógyszerek körében a dobozdíj bevezetése, a drágább készítményeknél a jelenlegi százalékos támogatás megtartása lehet a megoldás a gyógyszer-támogatási rendszer átalakítására - közölte az egészségügyi minisztérium államtitkára a kormányszóvivői tájékoztatón, annak kapcsán, hogy a tárca az egészségügy átalakításáról szóló Zöld könyvről egyeztet a szakmai szervezetekkel.
Nem lesz ingyenes gyógyszer 2006-08- 23 Az egészségügyi miniszter minden gyógyszert fizetőssé tenne. Molnár Lajos szerint indokolt és hatékony lépés lenne, hogy jelenleg ingyenes gyógyszerekért a jövőben minimális térítési díjat kelljen fizetni.
Pár ezer forinttól a milliós számláig 2006-08-08 Megkérdeztük a biztosítótól, mennyibe kerül néhány vizsgálat, kezelés. Egy lábszárröntgen például 1144 forintba, de ha a lábat be is kell gipszelni, az plusz 3608 forint. Egy szívbillentyűműtét katéterezéssel már 1 millió 270 ezer 240 forintba kerül. A szocialisták szerint az az igazi reform, ha a betegek számlát kapnának az orvostól, de annak csak egy részét kellene kifizetniük. Viszont hogy pontosan mennyit, azt még ők sem tudják.
Privatizálják a betegszállítókat 2006.08.25 A betegszállítási feladatok egyharmada kerülhet október elsejétől magáncégek kezébe. Többek között erről egyeztetett a miniszteri biztos és az alternatív betegszállítók szövetsége. László Imre azt mondta, a tervek szerint a betegszállító cégek első ütemben 39, már leállított gépkocsit kapnának az OMSZ-től.
Kétmilliárdos hiány a budapesti kórházakban 2006-08-24 Az idén több mint 1,8 milliárd, jövőre várhatóan közel 6,7 milliárd forint veszteséget könyvelhetnek el a fővárosi önkormányzat egészségügyi intézményei a kormányzati stabilizáló csomag, a konvergencia-kritériumok teljesítése és az egészségügyre biztosított források jelentős szűkítése miatt - rögzíti az az előterjesztés, amelyet csütörtökön fogadott el a Fővárosi Közgyűlés egészségügyi bizottsága. Válságterv a kórházakban
Tandíj
Nem lesz tandíj 2004-02-02 Az Oktatási Minisztérium, cáfolva a Népszava következtetéseit, az RTL Klub Online kérdésére elmondta, ebben a kormányzati ciklusban biztosan nem kell tandíjat fizetni az alapképzésben részt vevő egyetemistáknak, főiskolásoknak. Terveik szerint - egyeztetve a február 15-én hivatalba lépő pénzügyminiszterrel- , a felsőfokú tanintézményektől sem vonnak el pénzeket.
Nem akarnak tandíjat a parlamenti pártok 2006-02- 14 Egyértelmű nemet mondott a négy parlamenti párt képviselője a tandíj bevezetésére azon a felsőoktatási kerekasztal-beszélgetésen, amelyet a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) szervezésében tartottak. Sándor Klára, az SZDSZ ügyvivője elmondta, pártja nem akar tandíjat bevezetni, ugyanakkor utalt arra, hogy az új felsőoktatási törvényben jelentős előrelépés: nem az első, hanem egy diploma ingyenes. Arató Gergely, az oktatási tárca politikai államtitkára, szocialista politikus szintén nemet mondott a tandíjra. Azt is elmondta, hogy az új felsőoktatási törvény azt is rögzíti, hogy 12 félév ingyenes az államilag finanszírozott képzésben.
Lesz tandíj 2006-07- 28 Tandíj bevezetéséről döntött a kormány. A hivatalos nevén fejlesztési részhozzájárulásnak nevezett összeg az alapképzésben az államilag finanszírozott hallgatóra jutó évi 525 ezer forint 20 százaléka, 105 ezer forint lesz.
62% ellenzi a tandíjat 2006-07- 28 A felnőtt magyarok 62 százaléka elfogadhatatlannak tartja a felsőoktatási tandíj bevezetését, és az ún. ausztrál modellt, vagyis a tandíj utólagos megfizetését is 57 százalék ellenzi - derül ki a Marketing Centrum május közepén készült felméréséből. 105.000 Ft Tandíj évente
Több elbocsátás
Létszámleépítés a Mentőszolgálatnál 2006-09-14. Az biztos, hogy első lépésben, október 1-jével 150-200 fővel csökken az OMSZ létszáma, ezzel párhuzamosan megkezdődik az alternatívok irányába a betegszállítási feladatok átadása. Az egészségügyi tárcánál készülő elemző-értékelő munka befejeztével pontosan megtudják majd állapítani, hogy a feladatátadással hány ember válik feleslegessé az OMSZ-nél. Egyelőre nem tudják megmondani, a létszámleépítés valóban 734 embert érint-e, mert lehet, hogy a csökkentés 10,2 százalékos lesz, de lehet akár 5,7 százalékos is.
Nyolcvanöt embert küldenek el a katasztrófavédelemtől 2006-09-17.Nyolcvanöt munkatársától válik meg az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, ahol augusztus 31-ig kell befejezni a létszámleépítést. Körülbelül 30 hivatásost érint a leépítés, de őket sem a végrehajtás területéről küldik el, hanem a megyei, az országos szintű szervektől, illetve a háttérintézményektől. Kormányzati döntés alapján, a közszférát érintő létszámleépítés keretében történik a dolgozók elbocsátása augusztus 1-je és 31-e között.
A kismamákat GYES után rúgják ki 2006-09-19.A létszámcsökkentés összesen 14-15 ezer közszolgát érint, köztük a gyermekgondozási segélyen lévő kismamákat is. Őket azonban csak a gyes letelte után küldhetik el, ezt hívja a minisztérium gondoskodó elbocsátásnak.
7,3 százalék a munkanélküliség 2006-08-29 Az idén május-július között a foglalkoztatottak száma 3 millió 934 ezer, a munkanélkülieké 311 ezer volt, a munkanélküliségi ráta 7,3 százalékra emelkedett - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Leépítések a munkaügyi központokban is 2006-07-31 Komoly, akár 20 százalékos létszámcsökkentés vár a munkaügyi központokra, így a kirendeltségek dolgozóinak hamarosan saját kollegáikkal kell majd foglakozniuk. A tervek szerint a megyei munkaügyi központok regionális szintűvé szervezése miatt körülbelül 800 embert küldenének el erről a területről. Pedig az állami szféra karcsúsítása miatt éppen most lesz igazán nagy szükség a hivatalok munkájára. Létszámstop az államigazgatásban
Privatizáció
Eladják a Malévet 2006-07- 29 Az oroszok készenlétben: Hamarosan kiírják a negyedik tendert a nemzeti légitársaság eladására erre enged következtetni, hogy a privatizációs szervezet képviselői a héten tárgyaltak a Malév érdekképviseleteinek vezetőivel. Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt. kommunikációs osztályán az MTI-nek megerősítették a Magyar Nemzet csütörtöki számában megjelent hírt a szakszervezeti tárgyalások tényéről, de a tenderkiírás időpontját nem közölték.
Eladják a MÁV Cargot 2006-08- 21 Lapinformációk szerint a kormány 100 milliárd forint körüli bevételre számít a MÁV teherfuvarozási üzletágának eladásából, mivel azonban jelenleg még csak az előkészületek folynak, a tranzakcióra leghamarabb a jövő év második felében kerülhet sor.
Eladják a honvédség felszereléseit 2006-07- 28 A Honvédelmi Minisztérium három részvénytársaságának esetleges privatizációját vizsgálja a honvédelmi miniszter, a tervek szerint mindhárom vállalat 50 plusz 1 százaléka az állam kezében maradna. Szekeres Imre egy pénteki budapesti sajtóbeszélgetésen azt mondta, hogy a kormány javaslatára megvizsgálják a privatizáció lehetőségét a szaktárca száz százalékos tulajdonában lévő Currus Zrt., az Armcom Zrt., valamint az Arzenál Zrt. esetében. A cégek többek között katonai felszerelések gyártásával, karbantartásával foglalkoznak.
Eladják Bábolnát 2006-08-03 Az állami tulajdonban lévő Bábolna Zrt. és a hozzá tartozó Szendrői Gazdaság és Kerteskői Gazdaság privatizálásáról döntött múlt szerdai ülésén a kormány - tudta meg az MTI a Kormányszóvivői Irodától.
Eladják a minisztériumokat 2006-06-17 A következő négy évben összesen 350 ezer négyzetméternyi jó elhelyezkedésü, ezért nagyértékű épületet dobnak majd piacra. Vagy Angyalföldön vagy Csepelen bérelnek (esetleg építtetnek) 160 ezer négyzetméternyi új, az igazgatási igényekhez igazodó irodacentrumot. Az eladástól várhatóan egyetlen épület menekül meg, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium, amely műemléki védettséget élvez. A tervek szerint ide költözik át Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és a kancellária. Eladják az MTV stúdióit JELENTKEZZETEKA BÚCSÚBULIRA.
Balogh Béla
MNM |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-03-02 21:09:01, péntek
|
| |
| |
A Magyar Rendőrhöz
Tudom, hittél abban, hogy a magyar nem bántja a magyart. Hallottam tőled a Szabadság-Hídon.
Tudom, hogy megijedtél és félni kezdtél összevert társaidat látva a TV ostroma után.
Tudom, hogy bűntudat bánt, amiért hagytad összeveretni őket, és te végignézted pár száz méterről, a Nádor utcából ezredmagaddal..
Tudom, azóta már tudod, hogy ez "csak politika" volt.
Tudom, útálod Gergényit és suttyónak tartod�Tőled tudom.
Tudom, hogy október 23-án a szíved bosszúért kiáltott a TV-nél megsérült bajtársaidért. Szépnek tartom a bajtársiasságod, de akkor, ott melléjük állni még a parancs ellenére is, szebb és igazabb lett volna.
Tudom, már azt is tudod, hogy játszik veled a politika�
Tudom, azt gondolod, hogy most a bosszúban rajtunk, tüntetőkön a sor. Hisz nekünk nem csupán bajtársainkat, de szüleinket, gyermekeinket, szerelmeinket, barátainkat vertétek véresre, aláztátok meg, vagy tettétek egy életre nyomorékká.
Én ezért nem ítéllek meg, mert ítélkezni Isten dolga. De megkérdezlek: te megérdemelnéd a kegyelmet?
Tudod, gaztetteid ellenére még mindig közénk tartozol, és mi még mindig vigyázunk rád.
Ha nem így lenne, már rég halott lennél; ha csak a vízágyú kezelőszemélyzetére a TV-nél vagy a Deák téri tank lehetőségeire gondolok.
Magyar nem ölhet Magyart!
Azt is tudom már, hogy ismét ott vannak köztetek az ügyeletes szócsövek. Laktanyákban, folyosókon, irodákban; ahogy mindig is megjelentek az események előtt. Mindenre van kész válaszuk, és sugárzik belőlük az indulat és a gyűlölet. Te pedig átadod magad az érzésnek. Kiállni a saját elveidért sosem volt erősséged, ezért lettél rendőr. (Ne érts félre! Nem megbántani akarlak, de ez így van;� ilyennek is kell lennie.) Zuhansz a gyűlölettel, és a szócsövek elérik, hogy mire az utcára érsz, már nem is látsz, csak pusztítani akarsz. Csontot törni, elpusztítani a nyomorod "okát", engem, aki miatt hetek óta nem láttad a gyermeked, szerelmed.
Biztosan én vagyok az oka?
A ügyeletes szócsövek persze ezt mondják. Ők mindent meg tudnak magyarázni.
DE ÉN NEM NEKIK ÍRTAM EZT A LEVELET.
Ez a levél hozzád szól, Magyar Rendőr!
Hozzád, aki megérted, hogy miért nem félek a viperádtól és miért nem maradok majd aznap otthon. Elárulok valamit. Járja köztünk egy mondás: "Aznap még a fájdalom is édes."
Tudom, hogy ugyanúgy szereted a hazád, mint én, és megvéded az indulatoktól. Ez így helyes! Tedd!
Azt is tudom, hogy sok társaddal együtt legszívesebben a túloldalon állnál aznap.
Ezért ne is várd tőlem, hogy otthon maradjak, mert érted is megyek az utcára aznap százezred magammal. Nem szeretném, hogy csalódj bennem, és így önmagadban.
Helyetted is átélem majd `48 eszméit, belélegzem a szabadság előszelének szemet és torkot maró illatát.
Eléd állok majd egyenes derékkal és magasra emelt fővel. Szemben az elnyomás eszközével:Veled.
�Tudom, az élet néha furcsa.
Én nem azt akarom, hogy tagadj parancsot vagy ne légy "lojális a céghez".
Arról sem beszélek, hogy ne lépj fel ellenem, ha olyat tennék, amivel megszegem a törvényt.
De az esküdet ne felejtsd el!
Szolgáld a törvényt, a rendet, és védd az életet.
Ha így teszel, én is vigyázni fogok rád!
Közel a nap, mikor megmérettetik majd hit és erény. Én a szabadságban hiszek, a te erényed pedig a rend. Egyik sem ér semmit a másik nélkül.
Ezért egy dolgot kérek tőled, Magyar Rendőr!
Mielőtt megütsz, nézz majd a szemembe, és lelkiismereted szerint cselekedj, mert az a legmagasabb törvény!
Ne akard elpusztítani a saját vágyaid!
Legjobbakat
A Tüntető
http://www.mariaorszaga.hu/index.php?menu=bovebben&kod=3113&rovat= |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-03-02 20:46:11, péntek
|
| |
| |
"Tessék: mindenki láthatja, hogy Gyurcsány Ferencnek igaza volt"
Ennyire futja
2007-03-02 17:24:09 VGO
"Egészen pontosan tudom, hogy mindaz, amit csinálunk, az nem lesz tökéletes. Hogy egy sor ügyben fogalmam sincsen, hogy melyik a hatodik lépés, még a harmadikat sem tudom. Tudom az első kettőt. És egyszerre kell megpróbálni előrevinni ezeket az ügyeket... Dehogy tudom kiszámolni minden lépésünknek a következményét. Nem tudjuk. Ennyi tehetségünk van, gyerekek..." Bár ez a részlet már feledésbe merült, ezt is mondta a miniszterelnök az elhíresült az őszödi beszédében. Tessék: mindenki láthatja, hogy Gyurcsány Ferencnek igaza volt.
A kormány és a kormánypártok "fénysebességgel" elfogadták ugyan a konvergenciaprogramot, de az abból adódó lépések kivitelezése már inkább nagyobb, mint kisebb zökkenőkkel alakult. Két lépés megvolt, de a harmadiknál már elakadtak. Jó példa erre a vizitdíj bevezetése: először elfogadták a kereteket, majd teljesen megváltoztatták a tartalmat, a bevezetés időpontját, a mentességet élvezők körét. S bár a nyilvánosság csak kisebb adagokban értesült a kormányrendelet körüli huzavonáról, tudni lehet: a kabinet szinte egész januárját és energiáját lekötötte az a munka, amellyel a rendeletet végül "emberi fogyasztásra alkalmassá" tették.
Sokan kimondottan jó aránynak tartják a Gyurcsány-csomag kontra Alkotmánybíróság meccs állását, a 6:3-at. Ha nem az arányt nézzük, hanem azt, hogy vajon a kormány megúszhatta volna az egyes passzusok megsemmisítését, akár igen is lehet a válasz. Legalábbis az elvárt adó ügyében úgy tűnik, felkészülhettek volna az AB határozatára.
A kormány az erős tempóval, a minisztériumi apparátus leépítésével, a koalíciós pártok között kötendő politikai kompromisszumokkal szokta magyarázni az elkövetett hibákat. Ma még rejtély: a reformok erodálásáról szólnak-e a bakik, vagy majd a "minden csoda három napig tart" mondás mentén lépünk tovább. De az is lehet, hogy valóban a csapat fent idézett tehetségéről szól a történet?
Tüske Erika |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-03-02 20:44:30, péntek
|
| |
| |
Gallup: az összeomlás szélén az MSZP
Nem a támogatottsága, hanem az előnye 37 százalék a Fidesznek
2007. március 2. 18:17 MNO
"Az MSZP támogatottsága már nincs messze az újabb lélektani határt jelentő egyszámjegyű tartománytól" - olvasható a Gallup pénteken nyilvánosságra hozott elemzéséből. Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel még soha nem voltak ennyien elégedetlenek.
"Az MSZP támogatottsága már nincs messze az újabb lélektani határt jelentő egyszámjegyű tartománytól" - vonja le a következtetést a február elején végzett, az összes megkérdezett válaszát figyelembe vevő vizsgálatából a Gallup elemzése. Ha a teljes minta helyett a határozott pártpreferenciával rendelkezőket veszik figyelembe, akkor a Fidesz előnye még szembeszökőbb: 37 százalékpontnyi. Ebben a körben ugyanis az MSZP 25 százalékos, míg a Fidesz 62 százalékos támogatottsággal bír - mutat rá a kutatás.
Az "elszánt párthívek", vagyis pártot választó biztos szavazók között a szocialista párt 29 százalékos, míg az ellenzéki párt 60 százalékos tábort tudhat maga mögött - teszik hozzá. Ebben a körben a Fidesz támogatottsága 31 százalékponttal több, mint amekkora támogatottsággal az MSZP rendelkezik.
Az MDF-re és az SZDSZ-re az összes megkérdezett két-két százaléka, a határozott párpreferenciával rendelkezők három-három százaléka, a pártot választó biztos szavazóknak pedig a négy-négy százaléka voksolna - írja a Gallup. A felmérés szerint 33 százaléknyian állítják azt, hogy a Fideszre szavaztak a tavaly áprilisi választásokon. A szavazásra jogosultak 54 százaléka venne részt egy most vasárnap esedékes választáson, ugyanakkor közülük nem mindenki rendelkezik határozott pártpreferenciával.
78 százalék rosszabbul él
Az ország gazdasági helyzetét a megkérdezettek 87 százaléka tartja többé-kevésbé rossznak, minden harmadik válaszadó pedig nagyon rossznak ítéli - világít rá a tanulmány. Az adatok szerint a magyarok 78 százaléka látja úgy, hogy családja anyagi helyzete, megélhetési lehetőségei rosszabbak az egy évvel ezelőttinél, és mindössze 11 százaléka érzékel javulást. A megkérdezettek 28 százaléka mondja, hogy többé-kevésbé jól él, ezzel szemben 71 százalék nagyon elégedetlen, vagy "inkább elégedetlen" azzal, ahogy él - olvasható a közvélemény-kutató intézet közleményében.
A kilátásokat tekintve különösen rövidtávon, a következő egy évre nézve szembeszökő a pesszimizmus: a kérdezettek 60 százaléka a családja számára további romlást feltételez, a hosszabb távú hatást tekintve pedig a megkérdezettek valamivel több mint negyede remél pozitív változást, közel harmada pedig úgy látja, hogy négy év múlva még rosszabb lesz a helyzet. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök munkájával a magyar felnőttek kétharmada, azaz 67 százaléka elégedetlen - áll az elemzésben.
A kormányfő munkájának megítélése ezzel "újra rekordokat döntött": "még soha ennyien nem voltak elégedetlenek a munkájával (a magyar felnőttek kétharmada, 67%), és soha ilyen kevesen nem álltak mögötte (minden ötödik választópolgár, 20%)" - írja a Gallup. A Gyurcsány-kormány tevékenységével a megkérdezettek 13 százaléka elégedett, 73 százaléka pedig elégedetlen.
Van aki MSZP-és erősödést mért
A TÁRKI csütörtökön közreadott pártpreferencia kutatásából az derül ki, hogy a Fidesz hat százalékponttal vezet a nagyobb kormánypárttal szemben az összes választó és tíz százalékponttal a biztos szavazó pártválasztók körében. Az MSZP-re a januári 17 százalékhoz képest februárban az összes választó 20 százaléka szavazna, míg a Fidesz támogatottsága a januári 30 százalékról februárra 26 százalékra csökkent. A felmérés szerint a biztos szavazó pártválasztókon belül az SZDSZ négyszázalékos, míg az MDF nyolcszázalékos táborral rendelkezik.
A Szonda Ipsos szerdán közzétett jelentése szerint csökkent a különbség a Fidesz és az MSZP között. Az ellenzéki párt továbbra is vezet, de egy hónap alatt tizenháromról tíz százalékpontra csökkent előnye az összes választókorú polgár körében, a biztos pártválasztóknál pedig az előny 22 százalékról tizenhat százalékra mérséklődött. Az MDF pedig a szavazatok hét százalékát kapná meg, ha most vasárnap lennének a választások. A Szonda Ipsos szerint az SZDSZ jelenleg a választók öt százalékára számíthat.
A Századvég február közepén megjelent elemzésében az olvasható, hogy a teljes választókorú népesség 17 százaléka szavazna a Magyar Szocialista Pártra, 25 százaléka a pedig a Fideszre. A választásra jogosult biztos szavazó pártválasztók 51 százaléka a Fideszre, 35 százaléka a szocialistákra voksolna. A kutatás szerint az Országgyűlés másik két kis pártja továbbra is a parlamentbe kerülési küszöb környékén foglal helyet: az MDF támogatottsága a biztos szavazók körében hat százalékot, míg az SZDSZ-é négy százalékot mutat.
A Medián február elején készített tanulmányából az derül ki, hogy az ellenzéki pártra a teljes népesség 37 százaléka szavazna. Az MSZP támogatottsága egy százalékponttal csökkent a januári adatokhoz viszonyítva.
(MTI)
**************
Gallup: soha ennyien nem voltak elégedetlenek magyar miniszterelnökkel
2007. március 2. 19:05
Az MSZP-re a magyar választópolgárok 14 százaléka, míg a Fideszre 33 százaléka voksolna - derül ki a Gallup február elején végzett, az összes megkérdezett válaszát figyelembe vevő vizsgálatából, melyet a közvélemény-kutató cég pénteken juttatott el az MTI-hez.
"Az MSZP támogatottsága már nincs messze az újabb lélektani határt jelentő egyszámjegyű tartománytól" - vonja le a következtetést a közölt adatokból az elemzés.
Ha a teljes minta helyett a határozott pártpreferenciával rendelkezőket veszik figyelembe, akkor a Fidesz előnye még szembeszökőbb: 37 százalékpontnyi. Ebben a körben ugyanis az MSZP 25 százalékos, míg a Fidesz 62 százalékos támogatottsággal bír - mutat rá a kutatás.
Az "elszánt párthívek", vagyis pártot választó biztos szavazók között a szocialista párt 29 százalékos, míg az ellenzéki párt 60 százalékos tábort tudhat maga mögött - teszik hozzá. Ebben a körben a Fidesz támogatottsága 31 százalékponttal több, mint amekkora támogatottsággal az MSZP rendelkezik.
Az MDF-re és az SZDSZ-re az összes megkérdezett két-két százaléka, a határozott párpreferenciával rendelkezők három-három százaléka, a pártot választó biztos szavazóknak pedig a négy-négy százaléka voksolna - írja a Gallup.
A felmérés szerint 33 százaléknyian állítják azt, hogy a Fideszre szavaztak a tavaly áprilisi választásokon.
A szavazásra jogosultak 54 százaléka venne részt egy most vasárnap esedékes választáson, ugyanakkor közülük nem mindenki rendelkezik határozott pártpreferenciával.
Az ország gazdasági helyzetét a megkérdezettek 87 százaléka tartja többé-kevésbé rossznak, minden harmadik válaszadó pedig nagyon rossznak ítéli - világít rá a tanulmány.
Az adatok szerint a magyarok 78 százaléka látja úgy, hogy családja anyagi helyzete, megélhetési lehetőségei rosszabbak az egy évvel ezelőttinél, és mindössze 11 százaléka érzékel javulást.
A megkérdezettek 28 százaléka mondja, hogy többé-kevésbé jól él, ezzel szemben 71 százalék nagyon elégedetlen, vagy "inkább elégedetlen" azzal, ahogy él - olvasható a közvélemény-kutató intézet közleményében.
A kilátásokat tekintve különösen rövidtávon, a következő egy évre nézve szembeszökő a pesszimizmus: a kérdezettek 60 százaléka a családja számára további romlást feltételez, a hosszabb távú hatást tekintve pedig a megkérdezettek valamivel több mint negyede remél pozitív változást, közel harmada pedig úgy látja, hogy négy év múlva még rosszabb lesz a helyzet.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök munkájával a magyar felnőttek kétharmada, azaz 67 százaléka elégedetlen - áll az elemzésben.
A kormányfő munkájának megítélése ezzel "újra rekordokat döntött": "még soha ennyien nem voltak elégedetlenek a munkájával (a magyar felnőttek kétharmada, 67 százalék), és soha ilyen kevesen nem álltak mögötte (minden ötödik választópolgár, 20 százalék)" - írja a Gallup.
A Gyurcsány-kormány tevékenységével a megkérdezettek 13 százaléka elégedett, 73 százaléka pedig elégedetlen.
MTI - fidesz.hu |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-03-02 20:24:54, péntek
|
| |
| |
A szabad demokraták, a békák és a mocsár
péntek, 2007. március 2. Mangel Gyöngyi
Az SZDSZ nem mond le a környezetvédelmi tárcáról, tévesek az ezzel kapcsolatos híresztelések - fejtette ki Kovács Kálmán, a minisztérium politikai államtitkára február végén az egyik kereskedelmi televízióban. Kovács Kálmán azt is hozzátette, hogy számukra nagyon fontosak a zöld szavazók is, a Szabad Demokraták Szövetsége mindig is törődött a környezetvédelemmel.
Forrás: greenfo.hu
Valós tény, hogy az SZDSZ megalakulásakor, és a későbbiekben is érzékenységet mutatott a környezeti problémák iránt, a korai pártprogramoknak szerves része volt a jó környezetpolitika, a főváros zöldítése. 1998 elején, amikor Horn Gyula és Nemcsók János különalkukkal mégiscsak gátat épített volna a Duna-kanyarban, az SZDSZ még koalíciós partnerével is összeveszett a Duna megmentéséért.
Kormányzati pozícióban azonban a szabad demokraták nem jeleskedtek környezetvédelmi elveik megvalósításával, pedig öt éve a minisztert is ők adják a koalíciós kormányban. 1994 és 1998 között, valamint 2002 óta együtt kormányoznak a liberálisok a szocialistákkal, a fővárosnak pedig ötödik ciklus óta a szabaddemokrata vezetése van, Demszky Gábor személyében. Nem volt tehát semmi akadálya annak, hogy Budapest igazán egészséges, zöld területekkel tarkított, élhető város legyen, és öt éve az ország környezeti állapotán is jelentősen javíthatott volna az SZDSZ, ha komolyan gondolja környezeti elveit.
Nézzük meg tehát a zöld programok liberális megvalósításának néhány példáját. Kezdjük a fővárossal, ahol a virtuális rendszerváltás óta csak a szabad demokraták kormányoztak, akik 1990-ben egy nem túl egészséges szerkezetű, sok helyen környezetszennyező iparral terhelt, rossz levegőjű, de jó tömegközlekedési hálózattal rendelkező várost örököltek. Budapestnek akkor nem volt számottevő adóssága, ma pedig a súlyosan eladósodott városok közé tartozik a főváros, annak ellenére, hogy ingatlan és egyéb vagyontárgyainak jelentős részét már értékesítette a város-, illetve a kerületek vezetése. Ez nemcsak gazdasági kérdés, a pénzhiány miatt az emberek egészségét, vagy a természetet védő intézkedések is elmaradnak.
A fővárosnak a nyolcvanas évek végén a levegőszennyezés volt a legfőbb gondja, és ma is az. Igaz, hogy a kilencvenes évek elején némi javulást hozott a nagy ipari szennyezők egy részének bezárása, illetve átalakítása, a közlekedés viszont egyre több gondot okoz. Nemcsak az autók száma növekedett, de megszüntették a környezetbarát villamos vonalak egy részét, ritkították az autóbuszjáratokat, a Lágymányosi hídra ígért villamos még nem közlekedik. A kizárólag kampánycélokat szolgáló, szakértők szerint rossz nyomvonalra tervezett négyes metró a főváros összes uniós fejlesztési pénzét felemészti a következő években, és mindezt úgy, hogy a lánykori nevén DBR, vagyis Dél Buda-Rákospalota metró, az eredeti 200 valahány milliárd forint helyett közel 500 milliárdért sem Rákospalotát, sem Dél-Budát nem fogja elérni.
A nagyvárosok közül nagyjából utoljára vezették be a szelektív szemétgyűjtést a fővárosban, a politikai adok-kapok miatt évekig húzódott a rákospalotai szemétégető korszerűsítése. Budapest ma a bevásárlóközpontok, a plázák városa, ahol tombol a fogyasztói társadalom és tönkremennek a kis boltok. Radó Dezső, a néhány éve elhunyt kiváló kertészmérnök és környezetvédő adatai szerint a fővárosból három városligetnyi zöld felület tűnt el, közparkot pedig gyakorlatilag nem alapítottak (hacsak a Madách téri liberális sátor helyét nem tekintjük annak). Budapest egyre messzebb kerül attól, amit élhető városnak nevezünk. A közterületeken mindenütt ott vannak a hajléktalanok (akiknek a problémájára szociálisan érzékeny liberálisok mindmáig nem találtak megoldást), az utcák szemetesek, a bezárt, csődbe ment üzletek kirakatait többrétegű plakáterdő fedi, parkoló autók akadályozzák a közlekedést. Ugyan kinek lenne kedve sétálni a koszos, elhanyagolt és kipufogógázoktól fullasztó belvárosban?
A budai hegyvidék zöld felületeit teleépítették lakóparkokkal és a milliárdosok villáival. Az egyre elviselhetetlenebb Budapestről sokan költöznek a környező településekre, ingázókká válnak, ezzel növelik a közlekedési gondokat. Demszky Gábor igazi világvárost épített, amiben lassan már nem lesz iskola, park, vagy kórház, de van használhatatlan és ronda, üres, üveg-irodaház, csillogás és nyomor. Övék itt a tér.
2002-ben a liberálisoké lett a környezetvédelmi szaktárca, de sokak meglepetésére nem Kiss Róbert, az ismert környezetpolitikus kapta meg a bársonyszéket, hanem Kórodi Mária. Rövid miniszteri tevékenységére a totális hozzá nem értés volt a jellemző. A miniszter asszonyt Persányi Miklós váltotta fel, aki korábban évekig dolgozott különféle környezetvédelmi területeken, és legutóbb az Állatkert főigazgatója volt. A zöld mozgalom szervezetei reménykedve várták Persányit, és bíztak a szép ígéretekben, de hamarosan csalódniuk kellett.
Nézzünk néhány példát! Az Orbán kormány idején, ha lassan is, de haladtak a Duna vízmegosztásával kapcsolatos tárgyalások, azóta semmilyen eredményről nem hallunk. A tiszai árvízi védekezést és komplex vidékfejlesztést szolgáló Vásárhelyi terv megvalósítása lelassult, és a terveket is megkurtították. Az agrár-környezetgazdálkodás pénzeit több alkalommal is elvonta, csökkentette a földművelési tárca, és a környezetvédelem nem nagyon tiltakozott ellene. Azért valami jó is történt: a környezetvédelmi és a földművelési minisztérium közösen kiállt a génmódosított kukorica szántóföldi termesztésének moratóriuma mellett.
Nézzük a természetvédelmet! A hosszú évekig tartó szakmai előkészítés után 2002-ben megalakított Őrségi Nemzeti Parkot négy évvel később egy tollvonással megszüntették (bocsánat, csak beolvasztották más parkba!) Egyetlen ésszerű indokot sem hallottunk az átalakítás szükségességére, környezetvédők viszont azt gyanítják, hogy valaki szemet vetett az őrségi erdőkre, vagy valamilyen bányakincsre. Vagy az volt a baj, hogy hazánk tizedik nemzeti parkját 2002-ben Orbán Viktor avatta fel? A minden nemzeti parkot érintő átszervezés következtében megszűnt a parkok hatósági jogosítványa, csökkent a természetvédelmi felügyelők és őrök létszáma.
A második Gyurcsány kormány ,,reformdühe" a környezetvédelem területét is elérte, Az eredmény: elbocsátott szakemberek, hosszabb és felületesebb hatósági ügyintézés, csökkenő ellenőrzés, több ügyeskedő vállalkozó, romló élelmiszerbiztonság, és igen: több ezer tonna német illegális szemét. A környezetvédő szervezetek szinte állandó tiltakozása mellett a szaktárca sikeresen építi le önmagát.
A környezetvédelmi minisztérium vezetése a más tárcák területén történő természetkárosítás vagy környezetrombolás ellen sem emeli fel a szavát. Zavartalanul folyik a vasúti szárnyvonalak megszüntetése, az erőltetett autópálya építés, vagy a fogyasztói társadalom szeméttermelése. Nem tiltakoztak akkor sem, amikor a geológiai környezetvédelmet elnyelte a bányászat. Új jelenségként viszont elkönyvelhetjük a veszélyes hulladék kezelés korszerű módját: a galvániszap elszállítása helyett fel kell jelenteni a kockázatra figyelmeztető környezetvédőt. Azért ne legyünk igazságtalanok: néhány kérdésben jó az együttműködés a minisztérium és a zöld mozgalom között, például a klímavédelem területén.
A szabad demokraták nemsokára elnököt választanak. A két jelölt Fodor Gábor és Kóka János. Fodor Gábor korábban, a környezetvédelmi bizottság tagja volt, de jószerint csak akkor látogatta az üléseket, ha valami botrányos ügy került terítékre. Fodor Gábor viszont legalább a Duna ügyében kiállt, és tudomásom szerint döntéseivel nem ártott a környezetnek.
Nem így a másik jelölt. Kóka János gazdasági miniszterként nemcsak környezetbarát vasút visszaszorításáról döntött, hanem a békákról is. A szaktárca átszervezése idején tiltakozó érdekvédőket azzal hűtötte le, hogy a békákat sem kérdezik meg a mocsár lecsapolásáról. Vagyis Kóka miniszter nemcsak az elbocsátott dolgozók problémái iránt érzéketlen, de azt sem tudja, hogy a békáknak is vannak emberi, pontosabban állati jogai, és ma már a mocsarakat sem csapoljuk le. Sőt, a mocsarak többsége védett.
Vajon Kovács Kálmán komolyan gondolja, hogy az SZDSZ számíthat a zöld szavazatokra? |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-03-02 20:01:59, péntek
|
| |
| |
Betelepítés helyett családi adózást
Tabuk nélkül
Magyarország a demográfiai katasztrófa szélén áll � mondta Semjén Zsolt, a KDNP elnöke az Echo Televízióban, Obersovszky Péter műsorában. Az ellenzéki politikus szerint olyan családtámogatásra van szükség, amely a gyermekvállalásra ösztönöz, és így megállítja a gazdasági összeomlással is fenyegető népességfogyást.
�Ön vitát robbantott ki azzal, hogy a parlamentben bemutatta azt a kormányzati dokumentumot, amely szerint a népességfogyást csak tervezett és programszerű betelepítésekkel lehet megállítani. Később Szabó Zoltán szocialista képviselő azt mondta, hogy az Orbán-kormány eseti bizottsága is megvizsgálta annak a lehetőségét, hogy miként lehetne a munkaerő-piaci hiányt betelepítésekkel csökkenteni. Mit szól ehhez?
�Petrétei József igazságügy-miniszter először letagadta a dokumentum létezését, majd sikerült azt mondania, hogy nincs ilyen dokumentum, de keresik azt, aki kiadta. Utána jött, hogy van ugyan ilyen dokumentum, de nem az van benne, mint amit én mondok. Amikor nyilvánosságra hoztam, akkor azt mondták, hogy az van benne, amit mondok, de nem úgy kell értelmezni. És miután kiderült, hogy nem lehet másképp értelmezni, előkapartak egy, még az Orbán-kormány idején készült szakértői anyagot, amelyet Cseh-Szombathy László professzor készített, és megpróbálták összemosni a jelenlegi kormány betelepítési stratégiájával.
�És mi a különbség a két anyag között?
�A Cseh-Szombathy-féle szakértői anyag, amely nem kormány-előterjesztés, azt mondta, ha nem teszünk valamit azért, hogy több gyermek szülessen, katasztrofális demográfiai helyzet áll elő. Megállapította, hogy néhány évtizeden belül hat-hét millióra fogyhat a magyar lakosság, és ha nem tudunk olyan családtámogatást kialakítani, hogy több gyermek szülessen, akkor ötven év alatt akár másfél millió emberre is szükség van. De ezt mint abszurditást mondja a szöveg, nem mint programot. Ellentétben a jelenlegi kormány terveivel.
�Az ön által bemutatott szöveg sok százezer, akár milliós nagyságrendű, külföldi eredetű népesség integrálásának szükségességéről szól.
�A legmegdöbbentőbb, hogy ebben az anyagban a magyar nemzetről, a magyar családokról, a magyar kultúráról érdemben semmi sincsen. Kizárólag munkaerő-piaci igényeket vesz tekintetbe, elsősorban azt, hogy a multinacionális cégeknek milyen munkaerő-piaci igényeik vannak.
�Egész Európában kongatják a vészharangot, 2010 környékére kialakulhat egy átlagosan húszmilliós munkaerőhiány. Azzal védekezett a szaktárca is, hogy itt valamifajta uniós szaktanulmánynak a fordításáról van szó.
�Ezek csak magyarázkodások. Minden szociológiai hókuszpókusz nélkül: Magyarország valóban a demográfiai katasztrófa szélén áll. Ha most nem tudunk változtatni, beindul egy spirál, amelyben a szülőképes nők aránya olyan alacsonyra csökken, a korfa annyira megbomlik, hogy a magyar népesség gyakorlatilag nem tudja magát reprodukálni, és néhány évtizeden belül hét-nyolc millióra csökkenhet a nemzet létszáma. Ennek súlyos következményei is lehetnek.
�Alapvetően a nyugdíjrendszer kerül veszélybe.
�Összeomlik a gazdaság is, minden� Nemcsak spirituálisan, hanem anyagi értelemben is. Ennek a demográfiai katasztrófának a kezelésére két lehetőség van. Az egyik, hogy olyan családtámogatást hozunk létre, amely gyermekvállalásra ösztönöz, és megpróbáljuk úgy alakítani a körülményeket, hogy több gyerek születhessen. A másik lehetőség pedig az, hogy idegen népességgel pótoljuk a hiányt. A Kereszténydemokrata Néppárt a parlamenti vitanapon azt javasolta, hogy francia mintára vezessük be a családi adózás választhatóságát a személyi jövedelemadóval szemben. Franciaországban ezzel a szisztémával megfordították a demográfiai trendet.
�Mi volt a válasz?
�Gyurcsány Ferenc, illetve a két kormánypárt vezérszónoka elutasította, hogy elmozduljunk a családi adózás felé. Igazából nem mondták, hogy miért nem, csak azt mondták, hogy nem. Ekkor hoztam nyilvánosságra az anyagot, amelyből kiderül, hogy a jelenlegi kormány a másik utat szeretné járni, vagyis külföldieket akar tömegesen betelepíteni.
�De mégis úgy tűnt, hogy az ügy kriminalizálódott, vizsgálat indult, hogy ki juttatta ki a dokumentumot, tagadták a létét s a többi.
�Ez tizedrangú kérdés. Megjegyzem: nem azt kellene büntetni, aki a lelkiismerete alapján kiadta ezt az anyagot, és szerintem felelős hazafiként cselekedett, hanem azt kellene kirúgni a minisztériumból, aki ezt a nemzetárulást elkövette.
�Teljesen tévesnek tartja a betelepítések ötletét?
�Igen, bár azt még elfogadom, hogy ha a magyar nemzetnek nem sikerül teljes mértékben reprodukálnia önmagát, akkor elképzelhető, hogy Európából korlátozott és szabályozott bevándorlás szükséges lesz. De semmiképp sem milliós nagyságrendű, semmiképp sem Ázsia válságövezeteiből, mert ez ellentétes a magyar nemzet életérdekeivel, és egy idegen kultúrából érkező, az európai kultúrától teljesen eltérő milliós tömeget lehetetlen integrálni. Láthatjuk, hogy Nyugat-Európában is hova vezetett az átgondolatlan és felelőtlen bevándorlási politika.
�Mi a helyzet a politikai menekültekkel?
�Az nem demográfiai kérdés, hanem erkölcsi. Én is azt mondom, a politikai menekülteket be kell fogadni. De nem lehet az ország demográfiai problémáját pusztán bevándorlással megoldani. A magyar családokat kell támogatni, hogy több gyereket vállalhassanak, és ha mindez nem elég, akkor még mindig jöhet a szabályozott bevándorlás. Ez az anyag kizárólagosan a különböző munkaerő-piaci igényeket figyelembe véve azt nézi, hogyan lehet olcsó, nagy tömegű munkaerőt behozni. Jegyezzük meg, a jelenlegi kormány megtagadta pár százezer határon túli magyartól a magyar állampolgárságot, miközben milliós ázsiai embertömeget akar beengedni.
�Szabó Zoltán azt mondta, ez a dolgozat két fiatal szakember munkája, és a szaktárca egyetlen fóruma sem tárgyalta meg, így nem is tekinthető előterjesztésnek.
�Érdekes álláspont, mert nem az van a szétküldött anyagra írva, hogy X. Y. szakértői álláspontja, hanem az, hogy Előterjesztés a kormány részére a Magyar Köztársaság migrációs stratégiájáról. Ráadásnak, ha ez egy tanulmány lenne, akkor nem kellett volna titkosítani tíz évre. Ez hivatalos államigazgatási anyag, és a nyilvánosságra hozatalával két célom volt. Az egyik, hogy ezt az előterjesztést ne fogadhassa el a kormány, a másik pedig az, hogy így mégiscsak a magyar családokat kell támogatni. Ezért benyújtjuk Harrach Péterrel közösen azt a törvényjavaslatot, amely lehetővé teszi a családi adózást.
�A stabilizációs programot még a baloldalon is azért kritizálják, mert nem tűz ki prioritásokat, nem mondja azt, hogy például a családok védelme és támogatása vagy a népességnövekedés az egyik fő szempont, és hogy a kabátot ehhez szabjuk. Ezzel ön egyetért?
�Teljes mértékben. Itt már a család szót sem ejtik ki, nyilvánosságra került az a kommunikációs anyag, amelyet a szocialista képviselőknek osztottak ki, hogy nem használhatják a család szót a vitanapon. Abban kellene konszenzusra jutnunk, hogy ha nem tudjuk megfordítani a demográfiai trendet, akkor fenntarthatatlan a nyugdíjrendszer, a gazdaság megroppan, és a magyar társadalom nyelvében, kultúrájában és a magyar nemzet mint olyan a létében van fenyegetve. És ezzel nem lehet majd tíz év múlva foglalkozni, mert az utolsó pillanatban vagyunk.
Az Echo TV a Magyar Hírlapban
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-03-02 19:48:28, péntek
|
| |
| |
Tanmese
HUN volt, HUN nem volt, volt egyszer egy királyság. Virágzott a
gazdaság, a nép boldog volt, a királyt szerették.
Megirígyelte ezt az egyik főúr, s elhatározta, megszerzi a hatalmat.
Médiára, és ásóra kapott, s elindult meggyőzni az embereket, belőle
jobb király válik. Érvei közt szerepelt, hogy a királynak nagy
szőlőbirtokai vannak, no meg a kőbányákból is nagy hasznot húz.
Mindemellett a gazdaság úgy is magától mûködik, nem kell ahhoz
semminemû tudás, a kincstárban lévő 320 milliárd arany forinton pedig
megosztoznak.
Az emberek neki is kezdtek az árokásásnak. Ásójukra az volt felírva:
GYÛLÖLET.
Amikor az árok elég mély volt , a királyt, híveivel együtt az árok
túlpartjára számûzték. Õk pedig felültek "A JÖVÕ VONATÁRA", és
megindultak felfelé az emelkedőn. Folyt a jólét, akarom mondani a
kaja-pija. Dorbézoltak. A hús javát maguk ették meg, a húsos csontot
pedig a népnek dobták. Később a népnek már csak a csont jutott.
Egy idő után elfogyott a kincstár pénze, akkor a hátuk mögött lévő
földet, hegyeket bocsátották áruba. A vonatról leugráltak a
hopponmaradt emberek, majd már a vonatnak sem volt üzemanyag, az sem,
aki vezesse, így meg is indult hátrafelé a lejtőn. A tehetetlenségi
erő folytán belezuhant a háta mögött húzódó szakadékba.
Van-e lehetőség arra, hogy a vonat ismét a régi sínpáron fusson
tovább a jövő útjain, felfelé az emelkedőn??
1...Szerintem először tehermentesíteni kell: azaz a feleseges urakat
le kell tessékelni róla.
2...Be kell temetni a szakadékot, amely szétválasztja a nép egységét.
3...Olyan királyt kell választani, aki országának minden emberét
fontosnak tekinti.
4... A főuraknak pedig megüzenni::"el lehet menni az országból!"" Fel
is út,le is út. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 14
|
|
|
|
2007. Március
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
350 db bejegyzés |
| e év: |
6477 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 0
- e Hét: 14230
- e Hónap: 25341
- e Év: 178837
|
|
|
Offline
