|
 1/4 oldal 
|
Bejegyzések száma: 30
|
|
|
|
|
|
2007-08-20 22:46:00, hétfő
|
| |
| |
A Gárda ereje...
Elöljáróban annyit leszögeznék: ha Lantos és barátai ilyen gyűlölettel tekintenek a megalakuló Magyar Gárdára, akkor ez nekünk magyaroknak csak jót jelenthet.
Ahogy a közelmúltunk és jelenünk ábrázolja, a balliberális nyomulás nem ismer bocsánatot, ha a magyar végre cselekedni, nemzetéért tenni akar. Nincs veszélyesebb dolog számukra, a globális elnyomás és a diktatórikus demokrácia fenntartóinak, mint a nemzeti ébredés, az összefogás, a gyökerekhez való visszatérés.
Miért is eszi ide a fene Lantost a kisemmizett gyarmatra és annak lerongyolódott, megszállt fővárosába? Úgy gondolom, a fekete egyenruha nevetséges, ugyanakkor az Árpád-sáv szánalmas kifogás. Ők is tudják, ennek az Árpád-sávnak semmi köze az általuk naponta előcitált nyilasokhoz. Ezt egy gyenge közepes történész is tudja, főleg, ha elsősorban a tényekre alapoz, továbbá a szívére hallgat és nem a frissen nyomott pénz szaga vezeti, amit a nemzetellenes kormány zsoldjában zsebre vághat. E mögött inkább az a félelem áll, amit azért éreznek gombócként torkukon, mert szervezett keretek között elszánt és tettre kész hazafiak gyülekeznek. Ez itt a lényeg! Mi biztosítja jobban ezek hatalmát és pénzét, ha nem az atomjaira hullott társadalom és nemzet, a szolidaritás hiánya, a globalisták, az idegenek és a kisebbségek előtti meghunyászkodás? Az erős, megszervezett és tökéletesen koordinált csoport, a Magyar Gárda egy nemzeti cselekvési programmal viszont tökéletesen alkalmas lesz arra, hogy bármilyen bekövetkező természeti és egyéb katasztrófa esetén azonnal segítséget nyújtson bajba jutott testvéreinknek, a hazának.
Mivel Lantos a nagy Egyesült Államokban tengeti nyomorúságos mindennapjait, ezért nyilván tud az ottani Nemzeti Gárdáról, amely - míg szebb napokat látott - azért alakult, hogy olyan feladatokat végezzen el, mint idehaza a Magyar Gárda. Nyilván ez azért nem izgatja Lantost és hiteseit, mert a Nemzeti Gárdát már réges-régen az amerikai neokon külpolitikának rendelték alá. Tudjuk, hogy honvédségünket idegen érdekek nyomására számolták fel, tették taccsvonalra. Ez azt is mutatja, már korábban felkészültek egy olyan lehetséges forgatókönyvre, hogy egy esetleges gyarmati (magyarországi) elégedetlenségi hullám, felkelés esetén a helytartó kormány magánhadseregévé fejlesztett (vagy züllesztett) rendőrség eltakarítja, illetve szó szerint szétlövi az igazságot kereső és követelő, még gondolkodásra képes magyarságot. Ki tudja, mi történik, ha a nagy létszámú - nem is oly régen még több mint százezres - Magyar Honvédség nemzeti szellemiségű tisztjei felülkerekednek a tisztikaron belül!
A Lantos-félék sajnos nemcsak vélt, hanem valós joguknak is gondolják, hogy belehuhoghatnak egy másik állam belügyeibe. Ez egy újabb bizonyíték lehetne honfitársainknak - kiknek még mindig szemén a hazugságok hályoga, és akik még mindig a Gyurcsány-Orbán nemzetvesztő ,,párbaj" kimenetelétől teszik függővé Magyarország sorsát -, hogy a jelenlegi állapot szerint egyértelműen és cáfolhatatlanul elvesztettük minden lehetőségünket arra, hogy Magyarországot mi magyarok irányítsuk. Hangsúlyozom, hogy jelenlegi állapot szerint.
Éppen ezért szívből üdvözlendő a Magyar Gárda életre keltése. Kezünkbe kell venni sorsunkat, mert csak magunkra számíthatunk, ha segítség szükségeltetik. E remény formálódik, testesedik a Magyar Gárdában, ez a Gárda ereje.
Mucsi Miklós
http://fusz.hu/node/6256 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-08-20 22:42:01, hétfő
|
| |
| |
Kaslik Péter
SICKO - beteg
Látlelet a létező (neo) liberalizmus egészségi állapotáról
I.
Michael Moore, amerikai filmrendező az Interneten felhívást intézett az emberekhez, hogy küldjék el számára az amerikai egészségbiztosítókkal és kórházakkal kapcsolatos történeteiket. A felhívásra az első huszonnégy órában 3700, majd egy héten belül újabb 25000 válasz érkezett. A SICKO c. dokumentumfilm ezeknek a rémtörténeteknek alapján készült. A film előzetes vetítését ez év június 29-én telt ház várta. Michael Moore dokumentum filmje rendkívüli meggyőző erővel ad hangot az Amerikai Egyesült Államok egészségügyi rendszere iránti általános elégedetlenségnek.
A SICKO, az amerikai egészségügyi rendszer áldozataira összpontosít, különösen azokra, akik abban hiszemben voltak, hogy van megfelelő biztosításuk, de amikor legnagyobb szükségük lett volna rá, a rendszer a legkülönbözőbb kifogásokra hivatkozva cserbenhagyta őket. Michael Moore nem a rendszer véletlen tévedéseinek eseteit mutatja be, hanem a nyereségre alapuló biztosítási rendszerek szabályként működő összetevőit tárja fel. A film tehát nem azokra összpontosul, akik véletlenül belehullnak a repedésekbe, vagy akiket véletlenül elkapott a gépszíj, hanem azt bizonyítja, hogy a biztosító társaságok készakarva és tudatosan építik bele a ,,repedéseket" a rendszerbe. A repedések, illetve a ,,gépszíj", a rendszer lényege, amely előre megállapított arányszámban szedi áldozatait. A magánbiztosító ipar számára az emberek szerencsétlensége a nyereség forrása.
Michael Moore filmje, a jelenlegi amerikai egészségbiztosítás beépített igazságtalanságainak feltárásával, meggyőzően érvel az egybiztosítós modell és az egyetemes egészségbiztosítás mellett, továbbá világosan rámutat a nyereségelvű biztosító társaságok káros szerepére. A SICKO alapvető mondanivalója az, hogy az egészségügyben, a magánbiztosítók a bajok okozói, és semmire sem kínálnak megoldást.
Az Amerikai Egyesült Államokban ma több mint tízmillió gyermeknek nincs semmiféle egészségbiztosítása, mert szüleik jövedelme meghaladja az állami biztosításra (Medicaid) való jogosultságot. Ezeknek a gyermekeknek az egészségbiztosítása érdekében jött létre az Állami Gyermekbiztosító Program. (State Children's Health Insurance Program (SCHIP). A szenátusban, mind a republikánusok, mind a demokraták megszavazták a Program további működéséhez szükséges összeget.1 Bush, azonban 2007. augusztus 2-án kijelentette, hogy elnöki vétó jogával élve, leszavazza a szenátus határozatát, mert az káros a magánbiztosítók számára!
Michael Moore filmje hiteles emberi tragédiák sorozatával bizonyítja, hogy az egészségügy nem piaci árú, hanem alapvető emberi jog, amely mindenkit egyformán megillet. (A 46,1 millió minden egészségbiztosítás nélküli amerikainak egy harmada, 14,1 millió spanyol eredetű, és minden ötödik 7,2 millió, pedig afrikai amerikai.)2
Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization) rangsorolása szerint, az Amerikai Egyesült Államok egészségügyi rendszere a 37. helyen van a világon (Kolumbia, Szaúdi Arábia, és a Dominikai Köztársaság mögött). Ennek a legfőbb oka a megelőző jellegű közegészségi intézkedések - az általános egészségi kultúra, a nevelés, étkezés stb. - hiánya. Az orvosok kiképzése a gyors, és korlátozott diagnózis megállapítására épül. A rendszer nem azokat az orvosokat részesíti előnyben, akik a megelőző intézkedésekre, és az általános életmód megváltoztatására helyezik a hangsúlyt, hanem azokat, akik esetről esetre, csupán orvosságokat írnak elő. Ennek köszönhetően, a gyógyszergyárak nyeresége 2006-ra 94,8 milliárd dollárra emelkedett. 2002-ben ez a szám 64,4 milliárd dollár volt. A biztosító társaságok tiszta nyeresége ez idő alatt 20,8 milliárdról 57,5 milliárd dollárra emelkedett.
A kórházak nyeresége is növekedett. (A 2004-es adatok szerint az amerikai kórházak összesített nyeresége 26,3 milliárd dollár.) Ez azzal magyarázható, hogy a negyven legnagyobb nyereséget realizált kórház sokkal többet számított az orvosságokért, az egészségügyi kellékekért, mint a többi kórházak, ráadásul aránytalanul emelték műtétek árát is.3
A nagyvállalatok érdekeit képviselő amerikai sajtó, a hatalmas nyereséggel működő gyógyszeripar képviselőire hivatkozva, azt kifogásolja a filmmel kapcsolatban, hogy az nem kiegyensúlyozott, illetve, hogy nem mutatja be a ,,másik fél" szempontjait. Az igazság azonban nem mindig a középen található. Vannak olyan súlyos esetek, amikor a másik fél szempontjainak ,,megértése" nem jöhet számításba. Először talán a gyógyszergyárak, és a kórházak hatalmas nyereségét kellene kiegyensúlyozni a filmben látható tragikusabbnál, tragikusabb esetekkel. Egyensúlyozzák ki a hatalmas nyereségeket megvalósító gyógyszergyárak, és biztosító társaságok, annak a filmben szereplő embernek a kényszerhelyzetét, akinek a fűrészgép az egyik kezén levágta két ujját, s a kórház az egyik ujj visszaültetéséért hatvanötezer dollárt kér, a másikért pedig tizenkétezret, de a fenti személy csak a tizenkétezer dolláros műtétet volt képes kifizetni.
A mentők egy anyát tizennyolc hónapos beteg kislányával szállították kórházba, onnan viszont átutalták az “illetékes" kórházba, de útközben a gyermek megszűnt lélegezni, és harminc perc múlva meghalt. A film egy másik részlete a biztonsági videó felvételek alapján bizonyítja, hogy az egyes kórházak taxit hívatnak, és a fizetőképtelen betegeket, taxiba teszik, és valahol egyszerűen kiteszik őket az utcára. A betegekről előzőleg gorombán leszaggatják a csuklójukra erősített személyi és kórházi azonosító adatokat.
A film kíméletlenül komoly és rideg mondanivalója ellenére, azonban emberi, és belsőleg tökéletesen kiegyensúlyozott. Michael Moore a dokumentumfilm műfajában egy olyan vizuális tanulmányt tár a néző elé, amely rezonál azzal a nagyobb egységgel, ahova tartozunk. Michael Moore filmje megerősíti bennünk azt az alapvető igazságot, hogy testvérekként élünk a földön, és a közösségi problémák megoldása nem fejkvóta, vagy az egy “biztosítottra", illetve személytelen biológiai egyedre előrelátott pénzösszeg, vagy ágyszám, (netán vagonok) kérdése.
A gyógyszergyárak, és a betegbiztosító társaságok hatalmas gazdasági erejét és politikai befolyását tekintve, valószínűleg sokkal többre lesz szükség, mint egy olyan meggyőző alkotásra, mint Michael Moore, SICKO c. filmje. Az amerikai egészségügyi lobby befolyása nemcsak az amerikai kongresszusban meghatározó jellegű, hanem világszerte is döntő hatással bír. Az egészségipar roppant politikai és gazdasági erőt képvisel világviszonylatban is. Félve gondolhatunk azonban arra, hogy milyen értékrend alapján valósul meg az emberek iránti törődés azokban az országokban, amelyekre a saját gondjuk és bajuk mellett, még az Amerikai Egyesült Államok kizsákmányoló birodalmi politikája is ránehezedik.
SICKO II.
A kliens elit vezető szerepe
Michael Moore kijózanító, és nagyhatású dokumentumfilmjének időzítése egybeesik a magyarországi egészségügy neoliberális megreformálásának időszakával is. Mi köze az Amerikai Egyesült Államok egészségügyi rendszerének a jelenlegi magyar egészségügyi reformhoz? Az USA ma a világon, a mindenkori birodalom szerepét tölti be, s a birodalom, annak meghatározása szerint, olyan politikai, gazdasági, és katonai entitás, amely elég erős, és gazdag ahhoz, hogy érvényt szerezzen a saját érdekeinek. Vagyis, amit a birodalom mond, az érvényes. Magyarországot, pedig ma ismét (illetve továbbra is) a birodalmi politika kiszolgálói irányítják.
Emlékezzünk: Nancy Brinker, az Amerikai Egyesült Államok egykori magyarországi nagykövete közvetlenül Budapestre érkezésekor kijelentette, hogy sokat segíthet majd a magyar egészségügyi ellátás javításának terén, mert otthonosan mozog a témakörben.4 Nancy Brinker fenti kijelentése inkább hasonlít egy megszállt országba érkező hatalom képviselőjének a viselkedéséhez, mint egy diplomata tényleges szerepének meghatározásához. Nancy Brinker ,,egészségügyi ismeretei" abban merülnek ki, hogy volt már beteg.) A jelenlegi magyar egészségügyi reform, Nancy Brinker egykori sugallata alapján, valamint a Világbank, a Nemzetközi Valutalap által megkövetelt megszorítások keretében valósul meg. Az egészségügyi reformok valódi tárgya, tehát nem is az egészségügy, hanem egy gazdaságpolitikai ideológiának a birodalmi nyomásra történő megvalósítása.
Az ügyeletes nagyhatalom befolyása
A jelenlegi neoliberális kormány jelszava a ,,felzárkózás." (,,Új Magyarországot építünk.") A ,,felzárkózás" arra utal, hogy az ország valami oknál fogva ugyan lemaradt, de megvan a lehetősége, hogy ,,felzárkózzon", azok közé, akik ezt a lemaradottságot eredetileg okozták. A neoliberális ideológia szerint a “felzárkózás" a ,,modernizáció" által valósul meg, amely viszont nagyméretű állami megszorításokat követel.
A ,,modernizáció", mint gazdaságpolitikai imperatívum, Walt Whitman Rostow nevéhez fűződik, aki a ,,Gazdasági növekedés fokozatai: Egy nem-kommunista kiáltvány" (Stages of Economic Growth: A Non-Communist Manifesto") c. könyvében kifejti, hogy minden állam elérheti azt a fejlődési fokon amelyet az Amerikai Egyesült Államok megvalósított. Rostow szerint, azonban ez a ,,felzárkózás" csak akkor valósulhat meg, ha az illető ország pontosan azt cselekszi, amit az Amerikai Egyesült Államok, előír a számára, és az illető ország aláveti magát az USA pontról, pontra történő ellenőrzésének. A Rostow által előrelátott ,,felfejlesztés", amerikai kölcsönök formájában volt hivatott elérni célját. A Milton Friedman, illetve a ,,chicagói fiúk" nevéhez fűződő neoliberalizmus, ennek tervezetnek az egyenes folytatása.
A Magyar Nemzet, egyik 2007. július 30-i cikke alapján Chile, harminc évvel ezelőtt foganatosított, s úgyszólván Milton Friedman személyes felügyelete alatt megvalósított neoliberális egészségügyi rendszere ma romokban hever5. A jelenlegi magyar neoliberális elit, ma ennek a bebizonyosodottan bukott eszmének a nevében igyekszik a magyar egészségügyet is a nemzetközi nagyvállalatok kezére játszani.
A gyarmatosítás története azt mutatja, hogy a domináns nagyhatalmak mindig és mindenütt egy kis számú elitre támaszkodva zsákmányolták ki az országot. Magyarország története a középkortól napjainkig ugyanezt igazolja.
A jelenlegi hatalmi elit Magyarországon az előző nagyhatalmat kiszolgáló kommunista elit szellemi, vagy tényleges örököse. A jelenlegi magyar neoliberális elit számára rendszerváltás nem is volt, csupán a győztes hatalommal való új alkuról van szó - magához a hatalomhoz való viszonyuk, jórészt személy szerint is ugyanaz maradt. A jelenlegi magyarországi hatalmi elit továbbra is a saját osztályához hű, nem pedig a saját népéhez, és ,,legjobb tanítványként", továbbra is hithűen, követi az ügyeletes nagyhatalom utasításait. (Lásd: ,,Csak Magyarország nem írta alá az Amerikát bíráló nyilatkozatot." MNO. 2007. augusztus 10.)
Chomsky szerint, a helyi elit egy része azért hajlandó kiszolgálni a külföldi hatalmakat, mert a saját külön érdeke és értékrendszere megegyezett a domináns hatalom érdekeivel. A nagyhatalom birodalmi politikáját kiszolgáló hazai elit megkülönböztetett társadalmi rangot, és hatalmat, valamint döntési lehetőségeket szerezhet, ha azoknak az érdekeit szolgálja, akik az országot ténylegesen irányítják.
Chomsky, egyik 2007. augusztus 3-án közétett interjúban6 megjegyzi, hogy annak ellenére, hogy a birodalmi politikának alárendelt országokban vannak a hatalmi elit tagjain kívül mások is, akik ugyanolyan jól képzettek, vagy még jobban, mint a hatalmi elit tagjai, és alkalmasabbak is lennének a megfelelő feladatok ellátására. Ha azonban elképzeléseik nem felelnek meg, mondjuk a nagyvállalatok érdekeinek, akkor azok nem vehetnek részt az ország irányításában. Emlékezzünk: amióta Orbán Viktor, a nemzet önállóságának megőrzése érdekében, és a szabad piac elveit komolyan véve, úgy döntött, hogy nem a koreai háború korszakbeli elöregedett amerikai F-16 repülőgépekkel szereli fel a magyar hadsereget, hanem a modern svéd Grippenekkel - azóta a polgári oldal nem nyert választásokat Magyarországon.
III. SICKO HUNGARICO
A keselyűk leszálltak
A magyarországi egészségügyi reform vázlatos meghatározási kísérletét a 2007. július 1-jén aláírt koalíciós megállapodás egészségügyi fejezete tartalmazza.7 (A továbbiakban: Megállapodás.) Ez a dokumentum képezi az elkövetkező, új magyar egészségügyi rendszer jogi alapját. A Megállapodás egy rossz magyarsággal megírt, és elhomályosító szándékkal íródott nehezen érthető hivatalos dokumentum, amely az úgynevezett ,,vegyes" egészségügyi modell mellett érvel. Szembeötlő, hogy például a francia egészségügyi rendszer leírását tartalmazó dokumentum egyszeri olvasásra érthető minden átlagos olvasó számára, míg a magyar egészségügyi rendszer alapját képező hivatalos dokumentum értelmezése komoly gondot okoz a tárgykörben járatos olvasó számára is. (Lehet, hogy a franciáknak nincs semmi eltitkolni valójuk, vagy rejtett szándékuk ebben a kérdésben.)
A Megállapodás szerint, az új egészségügyi rendszer pénzügyi alapját a többségi tulajdonú közpénzből összetevődő (a kötelező biztosítási járulékok befizetett összege), és a kisebbségi tulajdonban lévő (49 %) magánbiztosítók befektetésének összege együttesen képezi. A magántőkének ez a közpénzekkel való összefonódása a gyakorlatban mindig visszaélésekkel és korrupcióval jár. Ez a ,,közös" vállalkozás a valóságban azt jelenti, hogy az állam törvénnyel kötelezi az embereket, hogy a magánbiztosítóktól egészségbiztosítást vásároljanak, a magánbiztosítók befektetésének biztonságát, és a nyereségük arányát, pedig a maguk a magánbefektetők határozzák meg. Ami pedig az előrelátott nyereség megvalósítás után megmarad, azt majd a magyarok egészségbiztosítására fordítják. Kenyér helyett követ. Mindennek semmi köze ahhoz, hogy a jelenlegi magyar egészségügyi rendszert valójában meg kellene e reformálni, vagy sem.
A Megállapodás szövege tudatosan homályos, hézagos és félreértelmezhető. Abba minden, és mindennek az ellenkezője is belemagyarázható. A Megállapodás egyes kifejezései az ellenkezőjét jelentik annak, amit azok eredeti értelmezésük alapján jelentenek: ,,a hozzájárulás" vizitdíjat jelenti, a vizitdíj, pedig azt, hogy “Magyarországon az egészségi állátás mindenki számára ingyenes, csak fizetni kell érte" A kórházak ésszerűtlen, és potom pénzért való eladását a Megállapodás, a ,,kórházi struktúra ésszerűsítésének" nevezi.
A sokat hangoztatott ,,választás lehetősége", pedig azt jelenti, hogy nincs szabad választás: (A Megállapodás szerint: ,,A biztosítottak szabadon választhatnak és a törvényben szabályozott módon, válthatnak pénztárt.") Ez viszont azt jelenti, hogy a biztosítottak nem választhatnak szabadon pénztárt.
Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization) szerint, egy közösség egészségi állapota a következő szempontok alapján határozható meg8:
a. A közösség tagjainak általános egészségi állapotának mutatói (általános életkor, krónikus betegségek számaránya, érzelmi állapot, stressz, közérzet, pozitív életszemlélet, alkoholizmus, kábítószer fogyasztás).
b. A jó egészségben lévők számarányának egyenletes, és igazságos megoszlása a lakosság körében (anyagi viszonyok, kor, lakóhely foglalkozási ágak szerint).
c. Az egészségi rendszer minősége. (Az egészségi rendszer megfelel az emberek elvárásainak. Olyan minőségű ellátásban részesülnek, amelyet joggal elvárnak.)
d. Az egészségügyre szánt források igazságos elosztása. (Senki sem maradhat ki az egészségvédelmi rendszerből, mert nem képes fizetni.)
A fenti szempontok a Világ Egészségügyi Szervezetének nemzetközi tekintélyétől függetlenül is, minden józanul gondolkodó és embertársaival törődő ember számára elfogadhatóak.
A fenti szempontok alapján, Magyarország lakosságának közegészségi állapota kritikusnak mondható. Ma mindez számokkal és tényekkel igazolható valóság.9 (Magyarországon az emberek 30 százaléka lelki sérülés miatt munkaképtelen. Fél évet kell várni egy-egy műtétre tizennégy kórházban. 34 százalékkal több halálos baleset történt, mint tavaly.)
Az egészségügyi reform keretében történt eddigi változtatások és megszorítások, pedig még a tényleges egészségügyi törvény meghozatala előtt olyan zűrzavaros, és közveszélyes állapotot teremtettek országszerte, hogy a magyarországi egészségügyi reformmal kapcsolatos rémtörténetek, és egyéni tragédiák túlszárnyalják Michael Moore filmjének legmegrendítőbb jeleneteit is. Mindez, azonban élőben történik, a tízmillió lakosú Magyarországon.
A magyar egészségügyi átalakítások antidemokratikusan, a felszín alatt lopakodva terjednek. A korházak, és más egészségügyi intézkedések magánkézre juttatása, (,,strukturális átalakítása") félig titokban, fellebbezhetetlen kormányrendeletek alapján, vagy a meglevő előírások kijátszása alapján történt.
Az egészségügyi rendszer minősége szorosan összefügg a magyar nemzet jövőjével is. Érthetetlen és a demokratikus országokban párját ritkítja, hogy ezt az egészségügy rendszer gyökeres megváltoztatásáról szóló határozatot nem előzte meg, egy átfogó és mindenki számára elfogadható országos vita, vagy egy összpárti, vagy pártokon feletti bizottság jelentése, amely az esetleges egészségügyi reform alapját képezte volna. Az átfogó, és az ország minden részébe eljutó, s lakosság minden rétegét meghallgató országos kivizsgáló bizottság rendszerezett munkája, és átfogó jelentése helyett, ezek az életbevágó kérdések, feldarabolva, a napi hírek közé elkeverve, a részletekbe bujtatva vagy téves, illetve félrevezető adatokat tartalmazó értesítések formájában kerül az olvasók elé. A kormány, ezekben a szó szoros értelmében, élet és halál kérdéseiben antidemokratikusan, kormányrendeletek formájában, a fellebbezés, vagy az államelnöki ellenőrzés lehetőségét megkerülve, ,,kiskapukon keresztül" hozza meg határozatait, és kész tények elé állítja az embereket.
Az egészségüggyel kapcsolatos eddigi kormányrendeletek, a köztulajdon egyoldalú kiárusítására, illetve a közvagyon magánkézre juttatására vonatkoznak. (Kórházi struktúraátalakítás néven.) Az egészségügyi reform működését szabályozó alapelveket tartalmazó, gyér politikai dokumentumok pedig azt bizonyítják, hogy a kormánynak nincs világos és összefüggő elképzelése arról, hogy az általa előrelátott egészségügyi rendszer egyáltalán működőképes lesz-e vagy sem. Az Egészségügyi Minisztérium honlapján nem található egy átfogó és érthető leírás, amelynek alapján az emberek maguk elé képzelhetnék az új rendszer működését. E helyett, rágógumi, vagy mosópor reklámokhoz hasonló jelszavakat találunk, amelyek az egészségügyi reformot hivatottak ,,eladni." Maga az ,,egészségügyi reform", például ,,Verseny és szolidaritás" néven szerepel, és annak fő pontjai és kulcsszavai is azonosak az amerikai biztosító társaságok által kiadott belső utasításaival, hogy ,,mikor, és mire mit kell mondani."
A másik koalíciós partner, az SZDSZ honlapján egy kijelentés olvasható, mely szerint: ,,Az SZDSZ csak azzal lép koalícióra, aki elfogadja a radikális reformokkal járó egészségügyi programját." A fenti kijelentést egy felületes, és cinikusnak mondható rövid fogalmazás követi, amely azzal igyekszik megnyerni a látogatókat, hogy az új egészségügyi rendszerben többet keresnek majd az orvosok, és olcsóbbak lesznek a fogamzásgátló szerek.10
Az Amerikai Egyesült Államokban ma azok, akik fizetik a munkaadó hozzájárulása általi alapfokú egészségbiztosítást - a 2006-os adatok szerint évente kb. 4,242 dollár egyénenként, illetve 11,480 dollár családonként11 - az előre nem látható, és a külön költségek miatt nagyon sok esetben képtelenek a szolgáltatást igénybe vnni. Ez a tény biztos jele annak, hogy a magánbiztosítók megjelenése az egészségügyben a betegbiztosítás nélküliek megjelenéséhez, és azok számának folytonos növekedéséhez vezet. A vizitdíj miatt Magyarorrság egyes vidékein máris kevesebben mennek orvoshoz12 ami lényegében az anyagi alapon való megkülönböztetést jelenti. Az időben való gyógykezelés hiányáról, és a megelőző eljárásokról ne is beszéljünk.
Különös, hogy az SZDSZ, amely más esetekben olyan érzékeny, amikor az állampolgárok bizonyos csoportjainak emberi jogai sérülnek, most nem emeli fel szavát a magyar állampolgárok súlyos megkülönböztetése ellen.
A Megállapodás az úgynevezett ,,vegyes" egészségi modellt igyekszik népszerűsíteni. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy az egyes országok egészségügyi rendszerének minőségét nem az elfogadott egészségügyi modell jellege határozza meg, hanem az, hogy a több biztosítós modellek esetében az egyes országok vezetői milyen megállapodásra képesek a magánbiztosítókkal és a gyógyszergyárakkal. Tehát az egészségügyi rendszer minőségét az ország vezetőinek a népük iránti törődése határozza meg. Franciaországban is az úgynevezett ,,vegyes" egészségügyi rendszer van érvényben, és a francia egészségügy ma az első helyen van a világon. Miért? Mert a francia elit azonosul a saját népével. A franciák szerint ez a néppel való azonosulás a választópolgároktól való félelem következménye, ami még jobb hír a demokrácia számára.
Michael Moore filmjének egyik, Angliában történő jelenetében az orvosi rendelő előszobájában egy tábla olvasható: Cashier - pénztár. Vizitdíj? A beteg az orvosi vizsgálat befejeztével odamegy a pénztárhoz, és ott kifizetik neki az útiköltséget. A barátom viszont ezt írja Magyarországról: ,,Ma voltam a fogorvosnál, foggyökérkezelés miatt. Későn mentem, és már elfogyott az érzéstelenítő injekció, és az orvos táskájában sem volt már. Így érzéstelenítés nélkül szenvedtem végig az egészet, de nem volt választásom, mert egy hete gyötört a fájdalom." Újsághír: Magyarországon a portás döntötte el, hogy a beteg állapota sürgős vagy sem. Sürgős volt, és a beteg belehalt.13 Azóta javult a helyzet. Jelenleg ezt a feladatot, a portás helyett, a szakvizsgával nem rendelkező orvosok látják el. A magyarországi egészségügyi reformmal kapcsolatos napi rémtörténetek is azt bizonyítják, hogy nem véletlenszerű egyes esetekről van szó, hanem azt, hogy a magyarok ma ismét egy téves, és embertelen ideológia megvalósítási kísérletének szenvedő alanyai.
Összegezés
A magyarországi egészségügy reform jellegzetességei
1. Antidemokratikus, mert az egészségügyi reform mibenlétéről nem az egész társadalom döntött. A kormány egyoldalú határozata politikai és embertelen, mert a magyar társadalom élet és halál kérdéseiben a nemzetközi nagytőke képviselőinek érdekeit szolgálja.
2. Nemzetellenes, mert a magyar társadalom általános egészségi állapotának a további romlásához vezet.
3. Kizsákmányoló jellegű és igazságtalan, mert a hazai állampolgárok által befizetett járulékok a nemzetközi biztosító vállalatok jövedelmét növelik.
4. Drágább, mert az egybiztosítós rendszer, illetve az állam olcsóbban beszerezheti az orvosságokat, és az egészségügyi felszerelést, tekintettel arra, hogy nagy tételekben vásárol. A magánbefektetők egy meghatározott nagyságú nyereségre számítanak, amely az egészségi rendszer minőségének kárára valósulhat meg.
5. Bonyolult és zavartkeltő, s számos olyan önellentmondást, tisztázatlan elvet, kivételt, és buktatót tartalmaz, amely kétségessé teszi annak a valóságban való működőképességét.
A társadalom minőségét az határozza meg, hogy az miként gondoskodik a rászorulókról, és elesettektől. A magyarok esetében ez azt is jelenti, hogy most már nemcsak az kérdés, hogy hányan leszünk, hanem azt is, hogy milyenek leszünk. Valóban ezt akarjuk? Ebben hiszünk? Ezt tartjuk jónak? Az egészségügy közügy, amely egy közmegegyezésen alapuló erkölcsi döntést követel, nem pedig az emberek szerencsétlenségéből, és sorscsapásaiból hasznot húzó államilag garantált üzleti vállalkozás. A birodalmi politikát kiszolgáló helyi kliens elit most sem a nép nevében beszél, hanem helyette. Ismét, illetve továbbra is egy sicko ideológia nevében döntenek rólunk - nélkülünk. Meddig?
Barikad.hu |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-08-20 22:20:13, hétfő
|
| |
| |
http://gondola.hu/cikkek/55603
MTI nyomán 2007. augusztus 20. 12:37
Magyarország ma a kiváltságosoké
Augusztus 20-án Szent István örökségével kell számot vetnünk, és arra is válaszolnunk, hogy jól bántunk-e első királyunk örökségével, gyarapítottuk vagy zsugorítottuk a ránk hagyott vagyont - mondta a Fidesz parlamenti frakcióvezetője hétfőn, Hódmezővásárhelyen.
Navracsics Tibor a város augusztus 20-i ünnepségén hozzátette: fel kell tenni a kérdést, hogy milyen állapotban van ma Szent István örökségének legmaradandóbb eleme, a magyar állam?
"Magyarország ma gyenge. Azért gyenge, mert a magyar állam rosszul működik. Ma azt láthatjuk, hogy az állam nem a problémák megoldásának eszköze, hanem a probléma maga" - mondta.
A fideszes politikus szerint szerint az állam azért működik rosszul, mert olyan emberek kezében van az irányítás, akik nem értenek hozzá és "olyan kormánya van az országnak, amely ugyan hivatalban van, de nem képes az országnak jövőképet adni; rombolás, kapkodás, megszorítások, kórházbezárás, vizitdíj, ez ma Magyarország".
Az országot ma olyan emberek irányítják, akik a közjó helyett a magánérdekeket szolgálják, akik az egyéni boldogulás helyett annyit tudnak üzenni az embereknek, hogy "a jó időben, a jó helyen kellett volna lenni" - jelentette ki.
Úgy vélte, a ma Magyarországa a fizetős egészségüggyel azt üzeni a polgárainak, hogy "rám ne számíts", ha beteg vagy és ugyanezt üzeni a nyugdíjasoknak, akiktől elvette a tizenharmadik havi nyugdíjat, a vállalkozóknak, akit csődbe vitt és a diákoknak is a tandíj bevezetésével.
A magyarok többsége nem látja 1989 ígéretének megvalósulását; a ma Magyarországa a kiváltságosoké, azoké, akik a jó időben a jó helyen voltak - fogalmazott. Az emberek olyan életre vágynak, ahol a gyermek nem teher, a munka nem alamizsna, a nyugdíj nem segély, a tanulás nem kiváltság, az egészség nem üzlet és ahol nem dönthetnek róluk a megkérdezésük nélkül - emelte ki.
A politikus rámutatott: a polgári Magyarország mindenki köztársasága lesz, egy méltányos közösség, amely segíti a tehetségeseket, a szorgalmasokat az érvényesülésben, amely nem hagyja magára a rászorulókat és támogatja őket a felzárkózásban.
"Ma Magyarországnak olyan kormányra van szüksége, amely nem kioktatja, megsarcolja és tönkreteszi a polgárait, hanem biztosítja azt a szabadságot, amely meghozza a jólétet" - mondta Navracsics Tibor. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-08-20 22:06:21, hétfő
|
| |
| |
A kommunisták köztünk vannak
2007 augusztus 12 - vasárnap, 21:01
Egy német jobboldali elemző szerint a Fidesz nem tudott modern néppárttá alakulni, ezért vesztette el a legutóbbi választást. Így Magyarországon is a régi kommunista elit, illetve ennek az elitnek a fiatalabb generációja van jelenleg is hatalmon. Oroszországban nincs demokrácia, a tekintélyelvű rendszer viszont birodalmi imperializmussal párosul, ami hamarosan a közép-ázsiai volt szovjet tagköztársaságok visszahódításához vezethet.
A cikk szövege itt folytatódikh i r d e t é s
A kelet-európai rendszerváltások után sem történt meg mindenütt az elitváltás. A régi (értsd: kommunista, illetve technokrata-kommunista) vezetők vagy az ő gyerekeik komoly posztokat töltenek be ma is a térségben - ez a véleménye a német politológus professzornak, Hans-Joachim Veennek.
Egy szakértő pályája: nyugatról keletre
Veen jelenleg a weimari Ettersberg Alapítvány elnöke, de korábban a német kereszténydemokraták háttérszervezetének, a Konrad-Adenauer-Stiftungnak a kutatási igazgatója, illetve a trieri egyetem tanszékvezetője volt (itt még ma is tart előadásokat címzetes professzorként). Az Elzászban született, Brémában felnőtt, majd Hamburgban, Freiburgban és Trierben tanuló és oktató konzervatív nyugat-német politológus az utóbbi fél évtizedben az egykori Kelet-Németországban, az NDK-ban él, és az átalakuló országok politológiai vizsgálatával foglalkozik.
A professzor a budapesti XXI. Század Intézetben tartott előadást pénteken, ahol megjelent a magyar intézmény főigazgatója, Veen régi ismerőse, Schmidt Mária is, akit a közvélemény a Terror Háza igazgatójaként jobban ismer. A német kutató előadását azzal kezdte, hogy az elitekkel általában nem az a baj, hogy régiek vagy újak, hanem az, hogy be tudják-e tölteni funkciójukat a társadalomban. Vagyis képesek-e azt reprezentálni és vezetni. Ha nem, akkor kezdődnek a bajok.
Lecserélt NDK-s elit
Veen szerint a volt szocialista országokban külön fejlődési pályát futott be az egykori NDK, ahol a lehető legteljesebb elitcsere ment végbe. Itt ugyanis a kommunista politikai káderek nem tudták megőrizni pozícióikat a rendszerváltás után. Sőt, a tudományos és a gazdasági életben is rendkívüli módon visszaszorultak, ami egész Kelet-Európában egyedülállónak számít. Az egykori NDK tábornokai közül is csak páran maradtak meg a Bundeswehrben, tehát a katonai elit is kicserélődött, viszont a rendőrség állománya nem változott ennyire jelentősen.
Az NDK állambiztonsági minisztériumát, a Stasit feloszlatták, de Veen szerint éppen a rendőri vezetők révén, illetve a korábban összegyűjtött adatok révén a Stasi egykori tisztjei még ma is befolyásolják a közvéleményt, nevetségessé téve egykori áldozataikat, feltéve, ha ez mostani politikai érdekeikkel egybeesik.
Újjáéled a lecserélt elit?
Más kérdés - és erről Veen magától nem nagyon beszélt -, hogy újabban a PDS, az NDK kommunistáinak utódpártja, amely ma már Linkspartei néven fut, illetve a vele szövetséges nyugati baloldali erők (WASG) mintha újjáélednének. A WASG és a Linkspartei német szövetségi parlamentben már így is közös frakciót alkot, most viszont a két párt teljes fúzióra készül, erről éppen a napokban tartanak belső szavazásokat, miután Brémában bekerültek a tartományi parlamentbe.
Bréma az első volt nyugat-német tartomány, ahol a PDS és a WASG átugrotta a parlamenti bejutási küszöböt. (Az egykori NDK-ban a Linkspartei több helyen is erős frakciókkal rendelkezik.) Amikor az Index erről kérdezte őt, Hans-Joachim Veen elmondta, hogy a brémai helyzet különleges, hiszen ez egy városnyi tartomány, a legkisebb lakosságú Németországban.
Brémában meggyászolták Sztálint
Veen gyerekkorát felidézve emlékszik arra, hogy Brémában mindig erős volt a baloldal, hiszen még az NSZK fennállása idején, Sztálin 1953-as halálakor is hatalmas gyászünnepséget rendezett a városban az akkor még létező KPD, vagyis a Németországi Kommunista Párt. Így a brémai 7 százalékos mostani ultrabalos siker a történelmi hagyományokra alapozó egyszeri, és valószínűleg a többi nyugati tartományban megismételhetetlen siker - vélekedett a politológus.
Az elemző ugyanakkor kitért arra, hogy a PDS, illetve a Linkspartei jelenleg az anyagilag legjobban finanszírozott párt Németországban. Ezt elsősorban azoknak az osztrák és svájci bankszámláknak köszönhetik az utódpárt emberei, amelyek tisztázatlan eredetű pénzekkel vannak feltöltve, mondta a konzervatív szakértő. Ezekről a számlákról gyanús kölcsönöket folyósítanak, tette hozzá.
Román példa: az elit kontinuitása
Veen úgy véli, az NDK-éval tökéletesen ellentétes a román példa, amelyet az elit kontinuitása, folyamatossága jellemez. Ott szerinte 1989-90-ben nem forradalom, hanem palotaforradalom történt, és a kommunistáknak csupán egy új generációja lépett a politikai színpadra. Az összes azóta létrejött romániai párt a volt Securitate, a kommunista titkosszolgálat és a volt kommunista párt alapjain jött létre - tette hozzá.
Romániában még a tudományos akadémián sem cserélődtek ki a tagok, a hadsereg, a rendőrség, az állambiztonság pedig a régi emberekkel működik. A bukaresti tudományos akadémiáról például mindössze egyetlen embert zártak ki, Elena Ceausescut, a lelőtt diktátor feleségét. Őt is csak halála után. Veen ezt a módszert "szimbolikus disznóvágásnak" nevezte.
Román-francia párhuzamok - kivétel: Sarkozy
Veen megemlítette, hogy nyugaton sem ritka a román eset, vagyis, hogy tulajdonképpen egy csapatból kerül ki az összes pártvezető: ilyen például Franciaország, ahol egyetlen felsőoktatási intézmény, az ENA (École nationale d'administration, egyfajta "szuper államigazgatási főiskola") padsoraiból verbuválódik az összes politikai vezető. Hosszú idő óta az egyetlen kivétel e szabály alól Nicolas Sarkozy, akit éppen most választottak Franciaország elnökévé, jegyezte meg Veen.
Magyarok és lengyelek: félúton járunk
Magyarország és Lengyelország köztes úton jár, valahol az NDK és Románia között, derült ki Veen szavaiból. Szerinte Magyarországon van egy legenda, miszerint a volt titkosszolgálatok tízezer embere a rendszerváltás után a gazdasági szférába ment, és ott máig mozgatja a korábban kialakult kapcsolatrendszerét. (Hasonló legendák Romániában is terjednek, jegyezte meg korábban.)
Más teóriák szerint - amelyeket szintén Veen idézett - a technokrata menedzsment vette át a gazdaság feletti irányítást, így sajátos menedzser-kapitalizmus jött létre Magyarországon, valódi kapitalisták nélkül.
Magyarországon nincs demokratikus politikai kultúra
Rólunk szólva Veen hangsúlyozta: Magyarországon nincs demokratikus politikai kultúra, pontosabban még nem fejlődött ki. Ezt az elitváltás tökéletlenségével, illetve a múlt feldolgozásának hiányával magyarázta. Szerinte az elmúlt években nem történt meg az elitek átvilágítása, sok pozíciót őrizhetett meg a régi elit.
Ezért folyik még ma is a politikai küzdelem a posztkommunista és az antikommunista táborok között, miközben az emberek hajlamosabbak a tettek, és cselekedetek alapján megítélni az egész politikát, vagyis a választók inkább a hatékonyságot szeretnék látni, nem az ideológiai vitákat.
A Fidesz még nem alakult modern néppárttá
Az, hogy a régi elit döntő pozíciókat őrzött meg Magyarországon, részben annak is köszönhető Veen szerint, hogy az itteni (reform)kommunisták jobban felkészültek a rendszerváltásra a nyolcvanas években, és részben előmozdítói is voltak az átalakulásnak.
A régi elit pozícióinak erősségét jelzi, hogy a mostani kormánykoalíció volt az első a rendszerváltás óta, amely képes volt egymás után két választást is megnyerni. Ugyanakkor a Fidesz ezzel szemben jobboldali alternatívát nyújt, de egyelőre nem sikerült modern néppárttá válnia. A német politológus ebben látja az okát annak, hogy a Fidesz nem tudta megnyerni a legutolsó parlamenti választást.
Megzsarolt ellenzékiek a kerekasztal-tárgyalásokon
Lengyelországot elemezve, illetve egy a lengyel helyzetre vonatkozó kérdésre reagálva Veen beszélt olyan folyamatokról is, amely Magyarországra is igazak lehetnek. Szerinte a tárgyalásos rendszerváltások idején, Magyarországon is és Lengyelországban is előfordulhatott az, hogy a régi kommunista elit megzsarolta az ellenzéki oldalon ülő tárgyalópartnereit. Ezért engedtek sokat a régi elitnek e két országban, ezért nem történt meg az átvilágítás, és a régi elit átmenthette a hatalmának egy részét.
A német szakértő szerint az elitek, konkrétan az egyházi elit zsarolhatóságát jól illusztrálja az idén majdnem beiktatott új lengyel érsek, Wielgus esete. Róla az utolsó pillanatban derült ki, hogy együttműködött a kommunista titkosszolgálatokkal. Alighanem a kerekasztal-tárgyalásokon is előfordulhattak hasonló pályán mozgó ellenzékiek.
A Kaczynski-ikrek esete Lengyelországgal
Veen úgy gondolja, hogy a Kaczynski-ikrek lengyelországi tevékenysége most éppen arra irányul, hogy a régi elitet háttérbe szorítsák. Ezt egyáltalán nem elítélően mondta Veen, aki egyetért a mostani lengyel átvilágítási törvények szándékaival, azzal, hogy nemcsak a politikai elitet kellene megtisztítani a volt titkosügynököktől, hanem a szellemi és a gazdasági szféra vezetőit is át kéne vizsgálni.
Ugyanakkor Veen figyelmeztetett arra, hogy a mértéktartás fontos dolog, így most Kaczynskiék kénytelenek szembesülni a lengyel alkotmánybíróság korlátozó intézkedéseivel.
Fehéroroszország: egyszerű diktatúra
A politológus végül kitért Oroszország, Ukrajna és Fehéroroszország helyzetére is. Belaruszt egyszerű autokratikus diktatúrának tartja, ezzel az állammal, annak nyílt diktatúrájával nem is foglalkozott túl sokat a német professzor. Itt az elitek cseréjéről ugyanis nem érdemes beszélni. A Putyin szavaival "irányított demokráciának" nevezett Oroszország esetét hosszabban taglalta viszont a professzor.
A konzervatív politológus szerint ha egy demokráciát "irányított" jelzővel látnak el, az a demokrácia lényegét teszi tönkre. A demokráciában ugyanis a nép irányítja a dolgokat, nem pedig a népet kell irányítania valakinek.
Oroszországban elbukott a demokratikus átalakulás
Oroszországban korlátozzák az emberi szabadságjogokat, gyakorlatilag nem működnek a pártok, és ezért itt a demokratikus átalakulás megbukott, magyarázta Veen. Moszkva jelenleg egy autoriter, tehát tekintélyelvű diktatúra állapotában van, ami nem jelent még totalitárius diktatúrát, véli a professzor, minthogy nincs igazi ideológiája a rendszernek. Az élet minden területét tehát még nem szövi át a diktatúra.
Ugyanakkor ez a tekintélyelvű rendszer a birodalmi imperializmus jegyeit viseli magán, így például hamarosan megkezdődhet Veen szerint a közép-ázsiai volt szovjet tagköztársaságok visszahódítása is.
Ukrajnában még nem dőlt el semmi
Ukrajnában még nem zárult le a folyamat: ez a hatalmas ország még ingadozik a demokrácia és a tekintélyelvű diktatúra között. A nyugat-ukrajnaiak, az évszázadokkal ezelőtt lengyel és az osztrák uralom alatt állt területek a demokrácia felé hajlanak.
Kelet-Ukrajna viszont a cári hatásokat hordozza magán, és inkább a keleti autokratikus rendszerekre emlékeztető megoldásokra szavaz a választásokon. Kérdés, hogy a nyugatbarát elnök mennyire tudja érvényesíteni politikáját, amikor a miniszterelnök inkább keletre húz - tette fel a kérdést Veen, a Juscsenko-Janukovics párharcra célozva.
Hol húzódik majd Európa határa?
Ukrajnában egyébként a nyugatbarát erők sem mindig a nyugatias módszerekhez folyamodnak, hiszen mögöttük is olyan oligarchák, nagyvállalkozók állnak, akik más régiókban is kezükben tartják a gazdaságot. Ezek az oligarchák elsősorban a volt kommunista-posztkommunista elitből kerültek ki.
Ezek után Veen megjegyezte: Ukrajna átalakulása nem fejeződött be, de végeredményben arról van szó, hogy Európa határa a jövőben a lengyel-ukrán határ lesz-e.
Az új elit tagjai
Veen - részben az Index kérdésére - végül beszélt az új elitekről is Kelet-Európában. Ezek az új (értsd: nem kommunista) elitek sokszor gyengék, mert tagjaik vagy zsarolhatók, vagy személyes tulajdonságaik miatt nem illeszkednek be a kialakuló pártrendszerekbe. További probléma, hogy kevesen tartoznak az új elithez, és nekik a kiindulási pozícióik is gyengébbek.
Kérdésünkre, miszerint ezeknek az új eliteknek sem mindegyike feltétlenül demokratikus, kitérő választ adott a konzervatív elemző. Arról kezdett beszélni, hogy a volt kommunista eliten belül is vannak demokratikus gondolkozású emberek. Erre az egyik legjobb példa szerinte Aleksander Kwasniewski volt lengyel elnök, aki az Európai Unióba vezette országát.
Szegő Iván Miklós - szim@mail.index..hu
index.hu
(R-F.E) |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-08-20 17:21:10, hétfő
|
| |
| |
A kisantant összefogott a székely autonómia ellen
2007. augusztus 20. 15:37HunHír.Hu
Szerbia a Koszovóval kapcsolatos román álláspont miatt ismerte el nemzeti kisebbségként a határain belül élő román közösséget. Persze csak azért, hogy a rácok támogassák az oláhokat a székelyföldi önrendelkezés elutasításában.
Szerbia a Koszovóval kapcsolatos román álláspont miatt ismerte el nemzeti kisebbségként a határain belül élő román közösséget - írja hétfői számában a Romania Libera című bukaresti napilap román szakértőket idézve.
A lap emlékeztet arra, hogy a szerb kormány nemrég nemzeti kisebbségként is elismerte a szerbiai Timok völgyében élő románokat.
Bukaresti szakértők szerint egyrészt Romániának a Koszovó függetlenségét ellenző álláspontja miatt viszonyult ily kedvezően Szerbia ehhez a kérdéshez, másrészt pedig az Európai Unióval szeretné javítani kapcsolatait a gesztussal.
stop nyomán |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-08-20 17:18:32, hétfő
|
| |
| |
A szívéhez kapkodott Gyurcsány - ebből baj lesz
2007. augusztus 20. 10:28HunHír.Hu
A Magyar Köztársaság lobogójának ünnepélyes felvonásával kezdődött meg hétfőn Budapesten, a Kossuth téren az augusztus 20-i központi állami ünnepség. A közjogi méltóságaink között pózolt Gyurcsány Ferenc is, aki szemlátomást betegnek tűnt, s tenyerével szorította szívét. Orvosok helyett állig felvegyverzett rendőrhegyek védték a kormányfő egészségét.
A katonai tiszteletadással rendezett ünnepségen részt vett Sólyom László köztársasági elnök, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, és Szili Katalin az Országgyűlés elnöke, Bihari Mihály, az Alkotmánybíróság és Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke. A zászlófelvonáson a kormány több tagja mellett jelen voltak a diplomáciai testület képviselői.
A Kossuth teret a rendőrség teljesen lezárta az állami zászló felvonásának idejére, az augusztus 20-i ünnepi rendezvényre érkezők csak fémdetektoros kapun, szigorú átvizsgálás után léphettek a Földművelésügyi Minisztérium épülete előtti kordonokkal elzárt területre. Néhány árpádsávos zászlót lengető ember már az ünnepség megkezdése előtt megjelent a tér közelében, őket a rendőrök igazoltatták. A zászlófelvonás közben többször sípolással és fütyüléssel, illetve "Gyurcsány takarodj!", "börtönbe" szavakat skandálva fejezték ki nemtetszésüket a hazúg kormányfő és társinak rabkópolitikája ellen.
A Parlament közelében több tucat rendőrautó, és egy csapatszállító teherautóban állig felfegyverzett rebiszesek tartózkodtak, de kivételesen nem rontottak a más véleményen lévőkre. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-08-20 17:16:34, hétfő
|
| |
| |
Vélemény - Óvakodjanak Búvár Kundtól!
Amikor e sorok születnek, még nem lehet tudni, lesz-e vihar augusztus 20-án, a tűzijáték idején. Sem a meteorológusok, sem a politológusok nem igazítanak el bennünket száz százalékos pontossággal. Az állam mindenesetre közpénzen biztosítja a cirkuszt. Ha már a 3.60-as új kenyeret nem sikerült visszahoznia.
Napok óta nem lehet normálisan megközelíteni Budán a Batthyány-teret. A huszadiki előkészületek miatt a lebonyolításban részt vevő cégek lefoglalták az alsó és a felső rakpartot is. Biciklisták, gyalogosok, autósok, villamos- és buszutasok most másodrendű állampolgárként kavarognak a káoszban: elvégre ünnep van.
Az augusztus huszadiki felhajtást már a szocialista korszak is örökölte. Igaz, kénytelen volt átnevezni, egy szentet még sem ünnepelhettek a hithű kommunisták, de hát milyen jól hangzott a találmányuk: alkotmányunk és az új kenyér ünnepe. És ahogy Jancsó oly emlékezetesen megörökítette: a kései római császárságra emlékeztető színes kavalkád a nyolcvanas években minden tartalom nélkül is tökéletesen lefoglalta a dolgozó nép figyelmét. Szálltak a gépmadarak a parlament előtt, a Duna felett, gyönyörű íveket hurkoltak a levegőbe, s hullottak az ejtőernyősök, mint augusztusi éjjelen a hullócsillagok. Gyönyörködtünk, csodálkoztunk, és büszkélkedtünk: íme hazánk szíve, Budapest.
A rendszerváltás sem tudta feledtetni e stílusbukfencekkel teli ünnepet. Katonai tiszteletadás, légibemutató és tűzijáték egyre hangsúlyosabban egészült ki a Bazilika körmenetével, mely egyúttal lázadásnak számított a kádári augusztus 20-ák ellen. A jobboldali kormányok is rákapaszkodtak az ünnep hullámaira: emlékszünk még, hogy úsztatta az Orbán-kormány a koronát fel Esztergomba, hogy csak úgy dobogott a szívünk a túláradó honszeretettől. A nagy bukás után pedig a hangos Viktorozás időnként elnyomta a szent énekeket is a körmenet idején.
Nincs is ezzel semmi baj, a nép szereti a hétköznapokat megszakító ünnepi kavalkádot, a politika meg próbálja a maga hasznára fordítani a jeles napokat. Csak a stílus hiányzik valahogy az egészből. Persze, a demokrácia lefelé nivellál, nem lehet fennkölt történelmi malaszttal jóllakatni a mulatni vágyókat. De mindennek van határa. Az például, hogy Szekeres miniszter úr már az Andrássy úton szeretne katonai parádézni, azért egy kicsit sok. Persze, érthető, hogy a Champs-Élysées-n megtapasztalt francia dicsőség megdobogtatta a magyar hadúr szívét is, akit most néhányadmagával meghívott a francia elnök a franciák nemzeti ünnepére. De hát azért szükség van némi önkontrollra, s talán ne akarjunk franciábbak lenni a franciáknál!
Amúgy meg drukkoljunk Gál J. kabinetfőnök úrnak, és a törzsnek, hogy baj nélkül megúszhassuk a tűzijátékot. Hisz buzgólkodtak eleget - közpénzen -, hogy elmossák a tavalyi csúfos emlékeket. Persze talán egyszerűbb lett volna, ha úgy tanulnak a hibákból, hogy közben a személyi- és cégkonzekvenciákat is levonják, a már említett franciák demokráciájában ugyanis az ilyesmit így oldják meg. Nálunk meg minden úgy megy tovább, mint tavaly, cirkuszolunk tovább, csak most minden sokkal jobban szervezett.
Szurkoljunk hát a kormánynak, hogy az elégedetleneket sikerüljön jóllakatnia a vízi- és légicirkusszal. Jó érzésű ember nem akar vihart. De az ünnep háborítatlanságát a Duna vizén hajózva őriző állami vezetőknek is érdemes felidézniük az ősbaloldali Petőfi intő szavait, mely szerint: "Habár felül a gálya, és alul a víznek árja, azért a víz az úr!"
Ja, és óvakodjanak Búvár Kundtól!
Horkay Hörcher Ferenc
hetivalasz.hu |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-08-20 16:50:24, hétfő
|
| |
| |
Tom Lantos magyar állampolgárokról készíttet feketelistát
2007-08-16 15:48 hírTV
A Nemzeti Hírháló olvasóival úgy gondoljuk, nekünk is ugyanannyi jogunk - ha nem több - listát készíteni.
Az eredmények táblázatban láthatók, a további javaslatokat az admin@nemzetihirhalo.hu címre várjuk. (http://www.nemzetihirhalo.hu/feketelista.php)
Az alábbi táblázat a frissítés idejét: 08,20, 12:42, helyezést, nevet és javaslatok számát mutatja.
1. Gyurcsány Ferenc 17 2. Tom Lantos 11
3. Kóka János 9 4. Dávid Ibolya 9
5. Horváth Ágnes 6 6. Gergényi Péter 6
7. Göncz Árpád 5 8. Bolgár György 5
9. Aczél Endre 5 10. Magyar Bálint 4
11. Tamás Gáspár Miklós 4 12. Demszky Gábor 4
13. Orosz József 4 14. Veres János 4
15. Lendvai Ildikó 4 16. Hiller István 4
17. Lampert Mónika 4 18. Pető Iván 3
19. Soros György 3 20. Szanyi Tibor 3
21. Eörsi Mátyás 3 22. Kuncze Gábor 3
23. Kovács László 3 24. Horn Gyula 3
25. Rudi Zoltán 3 26. Bajnai Gordon 3
27. Herényi Károly 3 28. Medgyessy Péter 3
29. Gúr Nándor 3 30. Markó Béla 3
31. Boross Péter 3 32. Horn Gábor 3
33. Vadai Ágnes 2 34. Tóta W Árpád 2
35. George W. Bush 2 36. Kapolyi László 2
37. Haraszti Miklós 2 38. Gáspár Győző 2
39. Juhász Ferenc 2 40. Nyakó István 2
41. Újhelyi István 2 42. Verebes István 2
43. Gerő András 2 44. Eötvös Pál 2
45. Bauer Tamás 2 46. Kende Péter 2
47. Leisztinger Tamás 2 48. Keller László 2
49. Such György 2 50. Németh Sándor (Hitgyül) 2
51. Mécs Imre 2 52. Molnár Lajos 2
53. Molnár Gyula 2 54. Avar János 2
55. Fodor Gábor 2 56. Bánó A drás 2
57. Apró Piroska 2 58. Várkonyi Tibor 2
59. Fekete János 2 60. Szekeres Imre 2
61. Schmuck Andor 2 62. Zoltai Gusztáv 2
63. a 168 óra teljes szerkesztősége 2 64. Dobrev Klára 2
65. Pintér Sándor 2 66. Lakos Imre 2
67. Schröder 1 68. Pokorni Zoltán 1
69. Para-Kovács Attila 1 70. Orbán Viktor 1
71. OVB kormánykatonái 1 72. Németh Péter 1
73. Pethő Iván 1 74. Scientologia szekta vezérkara 1
75. Robert Fico 1 76. Regős Péter 1
77. R Székely Julianna 1 78. SZDSZ 1
79. Székhelyi József 1 80. a teljes NAPKELTE 1
81. a teljes RTL klub kompánia 1 82. a teljes MTV kompánia 1
83. a teljes EUs magyar képviselő-csoport 1 84. a komplett MAZSIHISZ 1
85. a parlament ellenzékkel együtt 1 86. a teljes TV2 kompánia 1
87. a teljes heti 7-es kompánia 1 88. minden MAGYARgyűlölő 1
89. Ágh Attila 1 90. az Élet és Irodalom teljes szerkesztősége 1
91. az egész amerikai kongresszus am block 1 92. a volt amerikai nagykövet asszony 1
93. a volt izraeli nagykövet asszony 1 94. a Népszava szerkesztősége 1
95. a Mozgó Világ teljes szerkesztősége 1 96. Szilvássy György 1
97. Tery Black 1 98. Szilvási Péter 1
99. Szilvási György 1 100. Szetey Gábor 1
101. Szili Katalin 1 102. Tony Blair 1
103. Verestói Attila és bandájuk 1 104. a 40 értelmiségi 1
105. a Heti Hetes teljes stábja 1 106. Zsigmond Attila 1
107. Vlagyimir Putyin 1 108. Vladimír Meciar 1
109. Szabó Albert 1 110. Kupa Mihály 1
111. Dr. Szidarovszky Ferenc 1 112. Drogliberalizació képviselői 1
113. Farkasházy Tivadar 1 114. Debreceni József 1
115. Csiszár Jenő 1 116. Bársony András 1
117. Condoleazza Rice 1 118. Fejtő Ferenc 1
119. Fekete István 1 120. George Bolton 1
121. Georghe Funar 1 122. Friderikusz Sándor 1
123. Fok Balázs 1 124. Feldmayer Péter 1
125. Ferenczi Krisztina 1 126. Bácsfy Diána 1
127. Bródy János 1 128. Atmon 1
129. Az egész szdsz nevű párt 1 130. Arnold Schwarzenegger 1
131. Ariel Sharon 1 132. A regnáló kormány minden tagja 1
133. A teljes kormány tagság 1 134. Az összes MOSZAD ügynök M.országon 1
135. Bakács Tibor settenkedő 1 136. Boros-Bocskor 1
137. Boross-Antal páros 1 138. Bethlen János 1
139. Berend T. Iván 1 140. Baló György 1
141. Batiz András 1 142. Geszti Péter 1
143. Golner András 1 144. Kóczián Péter 1
145. Kósáné Kovács Magda 1 146. Kéri László 1
147. A Magyar Narancs teljes szerkesztősége 1 148. Korrupt rendőri felsővezetés + REBISZ 1
149. Krausz Tamás 1 150. Lakásmaffia kézrekeritésének fékezői 1
151. Lauder 1 152. Moldova György 1
153. Mészáros Tamás 1 154. Mindenki aki Orbán Viktort jelölte 1
155. Michael Jackson 1 156. Mark Palmer 1
157. Media magyarellenes munkatársai 1 158. Korda György 1
159. Konc.perek jogi képviselői támogatói(okt.23) 1 160. Heti Hetes tragi-komédiásai 1
161. Irigy Hónaljmirigy 1 162. Gálvölgyi János 1
György Péter 1 164. Gyárfás Tamás 1
165. Gyáva szakszervezeti vezetők 1 166. Jakupcsek Gabriella 1
167. Karsai László 1 168. Kolláth György 1
169. Kolompár Orbán 1 170. Kocsi Ilona 1
171. Kisteleki István 1 172. Keleti György 1
173. Kerényi Imre 1 174. Nancy Goodman Brinken 1
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-08-20 16:48:16, hétfő
|
| |
| |
A TB reform és a munkavállalók
Sokunk életébe kerülhet, ha nem tudjuk megvédeni szerzett jogainkat, feltartóztatni az egészségügyi rendszer szétverését, a jóléti államiság leépítését. Intő példa a győri fiatal esete, akit agyvérzéssel szállítottak kórházba, majd a biztonsági őr tovább küldte, ahelyett, hogy orvost hívott volna. A fiatalember nem élte túl, amit esetleg túlélhetett volna. Nem ő az első, és valószínűleg nem is az utolsó az egészségügyi megszorító intézkedések áldozatainak sorában. Győrben - a leépített betegirányítás miatt - egy biztonsági őr csaphatott fel élet és halál urává! Pesten egy építőipari ifjúmunkás két szöget eresztett a kézfejébe szögbelövővel, a sürgősségin azonban megtagadták tőle a műtétet, mert nem fizetett vizitdíjat. Csak tetanuszt kapott, sérült kezét pedig bekötözték, benne a szegekkel. Szaporodnak a figyelmeztető esetek. Jelzik, mi vár ránk, munkából élőkre, ha hagyjuk kihúzni a lábunk alól a betegellátás és a társadalombiztosítás szolidaritási talaját, és tűrjük, hogy sorsunkat a szerint szabják meg, hogy fizetünk-e vagy sem. Életem jelentős részét fejlett nyugati államokban éltem le. Tudom, mit jelent a betegellátás kettészakítása gazdag és szegény ellátásra, mekkora a különbség állami kórház és magánklinika között, ki kerül az egyikbe, és a ki juthat be a másikba. Idehaza még csak terv a TB részleges (49 százalékos) privatizálása, az OEP megszüntetése, mégis már most tömegek szorulnak ki az orvosi ellátásból, mert nem tudják kifizetni gyógyszereiket, gyógyászati segédeszközeiket, nem tudnak vizit- és kórházi díjat fizetni. Így azután inkább nem is fordulnak orvoshoz. A várólistás rászorulókkal szemben máris előnyben részesítik a fizető pácienst, előrevetítve egy olyan embertelen megoldást, amely anyagi alapon szelektál élet és élet, páciens és páciens között. A pénz előtt kitárul a kapu, az üres buksza előtt pedig becsukódik. Se szeri, se száma azoknak a külföldi példáknak, amelyek meggyőzően bizonyítják, még részleges privatizálás esetén is tömegek szorulnak ki az ellátásból, amelyben előtte részesülhettek, és csak annak nyújtanak teljes alapellátást, aki az alapbiztosításon kívül magánbiztosítást is köt, annak minden költségvonzatával együtt. Magyarországon is az várható, hogy beszűkítik az alapellátást, nagyobb terhek vállalására kényszerítik a dolgozót, általánossá teszik a várólistás rendszert, és csak annyi beteget látnak el, amennyire a biztosító pénzt ad. Ezen kívül csak azt fogják ellátni, aki készpénzzel fizet, vagy olyan pluszbiztosítással rendelkezik, amilyennel az átlagos halandó nem. Külhoni tapasztalataim alapján állíthatom: sokkal többet kellene fizetnünk azért, amit ma járulékainkért cserében kapunk. Külön pikantériája a dolognak, hogy a magánbiztosítók válogathatnának köztünk, előnyben részesítve az egészségest, s diszkriminálva a beteget, hiszen melyik biztosító akarna megszerezni magának egy krónikus beteget? Kivéve persze az olyant, amelyik gazdag, és fizet. Szóval ennyit a ránk váró "társadalmi igazságosságról, egészséges élethez való jogról, szolidaritásról". Hagyjuk, hogy így legyen?
Azzal jönnek, hogy nagy a költségvetési hiány, és nincs elég pénz a szolidaritási rendszer fenntartására! Mondják ezt azok, akik adóparadicsomban részesítik a multinacionális cégeket, kiváltságokkal halmozzák el őket, nehogy odébb álljanak, és még a szakszervezeti jogok tiszteletben tartását sem követelik meg tőlük. "Meg kell állítani a multinacionális jövedelmek adózás alóli teljes kivonásának mai szemérmetlen gyakorlatát" - írta Szili Katalin Házelnök Népszava február 23-i számában, elhatárolódva a tarthatatlan politikai gyakorlattól. Eszébe sem jut a magát baloldalinak nevező nagyobbik kormánypárt vezetésének, a kisebbikről nem is beszélve, hogy a pénzügyi egyensúlyt ne az egészséges élethez való jog beszűkítésével érje el, életeket veszélybe sodró "konvergencia programot" erőltetve a társadalomra, hanem az elosztási viszonyokon változtasson: tegye kötelezővé a jövedelemarányos egyetemes közteherviselést. Hisz' az ő profitjuk a mi munkánk gyümölcse, s - mint Gazsó Ferenc írta - a magyar társadalom ma is megtermeli az erőforrás fedezetet az egészségügy szolidaritás elvű rendszerének fenntartásához, az állami oktatás és a generációs újratermelés intézményeinek finanszírozásához. A probléma megoldásának kulcsa nyílván az elosztási viszonyok megváltoztatásában rejlik. Politikai akarat kérdése. Ám a neoliberális kurzus előbbre valónak tartja az anyagi szempontot az emberi megfontolásnál, a pénzügyi egyensúlyt a szolidaritásnál, a profitot az élethez való jognál, Gyurcsány Ferenc kormánya pedig neoliberális társadalompolitikájáról ismert. Ahhoz, hogy a magyar társadalom által megtermelt erőforrások a társadalmi szükségletek kielégítésére fordítódjanak, változtatni kell a rendszeren, ki kell igazítani a szó hatalmi-uralmi értelmében is. Nem tartható az a fajta párturalom, amely nem teszi lehetővé a részvételi demokrácia érvényesülését, kikapcsolja a döntés előkészítésből és a döntések meghozatalából a civil társadalmat, a szakszervezeteket, az önkormányzatokat és a szakmai testületeket, arrogánsan mellőzi az együtt döntés alkotmányos követelményét, megakadályozza a civil vétó érvényesülését. S teszi ezt olyan társadalmi horderejű kérdésekben, mint amilyen az egészségügy. Minthogy a társadalmi érdek rendre beleütközik a magán- és a csoportérdek korlátjába, elemi erővel tör előre a felismerés, hogy a társadalmi szükségletek kielégítésének útjából el kell hárítani az akadályokat. Így merül fel a politikai rendszer alkotmányos szabályozása megváltoztatásának kérdése, hiszen a rendszer további demokratizálása nélkül nincs mód a társadalmi akarat következetes érvényesítésére két szavazás között. A demokratikus rendet népi irányba kell kiteljesíteni! Elemi érdekké vált a civil hang felerősítése, a tényleges beleszólási jog érvényesítése, máskülönben - mint láthatjuk - az életünk kerülhet veszélybe.
A Magyar Szociális Fórum (MSZF) és az MSZF Szociális Kerekasztala olyan egészségügyi reform híve, amely a társadalom érdekében áll, nem pedig egyes üzleti körök érdekében. Álláspontunk szerint meg kell őrizni az Országos Egészségügyi Pénztárt, és demokratikus társadalmi ellenőrzés alá kell helyezni, helyre kell állítani az önkormányzatok kontrolljogát. Az egészségügyi rendszert társadalmilag összehangoltan kell fejleszteni, nem pedig üzleti alapon. Az államra központi szerep hárul ebben. Meg kell akadályozni a TB akár csak részleges privatizálását, és hatályon kívül kell helyezni a Molnár Lajos nevével elhíresült egészségügyi törvényt. Tudományosan megalapozott egészségügyi és közgazdasági tanulmányok sorával lepleztük le, mi rejlik a kormánykoalíció javasolta "A biztosítási piac megnyitása" c. reform három pilléres terv mögött. Megírtuk: az elgondolás egészségügyi szakmai szempontból azért tarthatatlan, mert az átlagos életkor meghosszabbodása és a költséges modern orvostechnikai eszközök kialakulása folytán a legsúlyosabb, leghosszabb ideig tartó és legköltségesebb megbetegedések esetén nincs lehetőség arra, hogy minden magyar állampolgár azonos szintű orvosi ellátásban részesüljön, hiszen az állam képtelen az ezzel járó költségek viselésére. Éppen itt van szükség a biztosítási elv alkalmazására, mert kicsi az ilyen beavatkozások valószínűsége, nagy viszont a költsége, van tehát lehetőség a kockázatmegosztásra. Ugyanakkor a társadalom és az állam alapvető érdeke, hogy az egészségügyi alapellátás - és nemcsak a közegészségügy és a népegészségügy - mindenki számára, állampolgári jogon elérhető legyen. A szakszerűség és a közérdek szempontjai tehát - az idézett iratban foglaltakkal a legteljesebb ellentétben - a szolidaritási elven alapuló és mindenki számára elérhető alapellátást javallják, amelyhez önkéntes kiegészítő biztosítások járulhatnak úgy, hogy ezek ne tegyék lehetővé a kötelező biztosításból való kilépést. Alternatív javaslatainkra a kormánytól semmilyen választ sem kaptunk.
2007. június 8-án már arra hívtuk fel a figyelmet, hogy a kormány egészségügyi politikája kezd szembekerülni az élethez való joggal, hiszen kórházakat és osztályokat zárnak be, ide-oda küldözgetik és utaztatják a betegeket, orvosokat és ápolókat eresztenek szélnek, várólistás rendszert vezetnek be. A kormány azonban - mint a győri eset is bizonyítja - nem az intézkedései miatt életeket veszélyeztető torzulásokat küszöbölte ki, hanem úgy döntött, hogy 49 százalékban üzleti érdeknek rendeli alá az egészségbiztosítás rendszerét, és felszámolja az OEP-et. Mivel figyelmen kívül hagyták valamennyi, kivétel nélkül valamennyi (!) jelzésünket, figyelmeztetésünket és javaslatunkat, nem maradt más lehetőségünk, mint közvetlenül a lakossághoz fordulni, hogy megvédje magát. Június 29-én az alábbi Felhívást adtuk ki:
"Emberek! Álljatok ki az egészséges élethez fűződő jogaitokért! Védjétek meg az Országos Egészségbiztosítási Pénztárt, melyben befizetett járulékaitok fekszenek! Ne hagyjátok, hogy a közösségi vagyon magánkézbe kerüljön! A társadalmi tiltakozás eszközéül javasoljuk a tiltakozás minden lehetséges demokratikus formáját, beleértve a tömegmozgósítást is. Arra szólítunk fel, hogy támogassuk az egészségüggyel kapcsolatos népszavazási kezdeményezéseket, és gyűjtsük össze a referendum kiírásához szükséges kétszázezer érvényes aláírást! Mód van arra, hogy megvédjük alapvető jogunkat, a szolidaritás alapú társadalombiztosítást, és ne engedjük meg, hogy a profit szempont maga alá rendelje egészségünket. Védjük meg magunkat és egymást az üzleti érdek brutális nyomulásával szemben! Széles társadalmi összefogással, egymás iránti szolidaritással miénk lesz a siker, és erősödni fog társadalmi és nemzeti együvé tartozásunk."
Személyes meggyőződésem szerint a szolidaritási elv, az egyenjogúság védelme túlnő a szűkre szabott párthatárokon, a klasszikus értelemben vett jobb- és baloldalon, egységbe kovácsolja mindazokat, akiknek fontos az emberi közösség, a másik élete és egészsége. Komoly erkölcsi tőke birtokában vagyunk, élnünk kell vele, bizonyítanunk kell, hogy képesek vagyunk megvédeni, ami a miénk, és felülkerekedni önmagunkon, egymásért. A cselekvés hónapjai jönnek.
Simó Endre, a Magyar Szociális Fórum és az MSZF Szociális Kerekasztalának szervezője
(Megjelenik a Húsipari Dolgozók Szakszervezeti lapja részére, 2007. augusztusi számában.) |
|
| |
|
2 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-08-20 16:45:56, hétfő
|
| |
| |
Szekeres: Nem kellenek gárdák
2007. augusztus 20. 12:26 MNO
"Nincs szüksége azonban sem a honvédségen belül, sem azon kívül gárdákra, főleg nem politikai szervezetekhez, ideológiákhoz kötődő félkatonai szervezetekre" - mondta ünnepi beszédében Szekeres Imre honvédelmi miniszter hétfőn Budapesten, a tisztavatáson.
A politikus a 86 fiatal honvéd és 23 határőr tiszt előtt kijelentette: "Tudjuk, hogy a biztonság megteremtésének és fenntartásának vannak fegyveres erővel megoldandó feladatai, vagyis a hazának ma is szüksége van és holnap is szüksége lesz honvédekre, magas szintű tudással felvértezett tisztekre".
Mint mondta, a tisztavatás szép hagyomány az ország és a honvédség életében: emlékezünk önálló államiságunkra, az államalapítóra és esküvel fogadják a honvéd és határőr tisztek, hogy életük árán is megvédik a Magyar Köztársaságot. Szerinte új hagyomány teremtődik azzal, hogy a Hősök terén van a tisztavatás.
Ismert: a múlt év őszén Gyurcsány Ferenc őszödi beszédének kiszivárgása után, a beszéd többek szerint cinikus, az országot sértő kontextusban emlegető kijelentésein felzúdulva több tízezres tömeg verődött össze a Kossuth téren, később több mint egyhónapos, súlyos zavargások vették kezdetüket. A teret a rendőrség később kordonokkel vette körbe. Nem lehet véletlen tehát, hogy ezúttakl nem a Kossuth térre vűárták a nagyszámú érdeklődőt a tisztavatás alkalmából.
A miniszter azt mondta: látja az elszántságot és erőt a fiatal tisztek arcán. Megjegyezte: a tisztek annak a Magyar Honvédségnek lesznek a tagjai, amelynek erős szövetségesei vannak, hiszen az ország tagja az Európai Uniónak és a NATO-nak is. Szólt arról, hogy 13 országban, 17 helyőrségben ezer magyar katona van jelen a világban, és megállják helyüket a nemzetközi kötelékekben.
A határőrség és rendőrség integrációjával kapcsolatban kijelentette: az nagy felelősséget jelent a későbbiekben. A miniszter katonaszerencsét kívánt a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem elvégzése után katonai pályájukat megkezdő ifjú tiszteknek. Az eskütétel után a tisztek képviselői a hősi halottak emléke előtt tisztelegve koszorút helyeztek el az ismeretlen katona emlékművének talapzatánál. A tisztavatáson részt vett Sólyom László köztársasági elnök is. Az esküt tett fiatal hadnagyok közül 14 nő volt.
Az ünnepség új, az eddigi hagyományoktól eltérő mozzanata volt, hogy a Szózatot követően a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnokságának helikopterei, harci és szállító repülőgépei húztak át a Hősök tere felett. Először három MI-24 típusú harci helikopter, majd utánuk egy AN-26-os szállító repülőgép és két L-39 (Albatrosz) típusú repülőgép repült át a tér felett. Ezt követően egy AN-26-os szállító repülőgép és két MiG-29 típusú vadászgép, majd végül öt JAS-39-es Gripen típusú vadászgép következett.
A tisztavatásra több mint tízezren voltak kíváncsiak: a tisztek hozzátartozói, a családok teljesen megtöltötték az Andrássy utat a Bajza utcáig, és sokan álltak a Szépművészeti Múzeum lépcsőin is.
(MTI) |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/4 oldal
|
Bejegyzések száma: 30
|
|
|
|
2007. Augusztus
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
353 db bejegyzés |
| e év: |
6477 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 1542
- e Hét: 11809
- e Hónap: 22920
- e Év: 176416
|
|
|
Offline
