|
 1/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 17
|
|
|
|
|
|
2010-11-24 20:28:17, szerda
|
| |
| |
Ha viccesek akarnánk lenni, akkor
azt is mondhatnánk, hogy a legnagyobb fizikusok a kommunisták voltak,
akik az anyagot úgy tüntették el, hogy láthatatlanná vált. Persze a
bűnözők mindig hagynak nyomokat, ami alapján a tettesek elfoghatók. Már
csak a vádlottak padjára kéne ültetni őket. Ez az amiért sokan a
Finyeszre szavaztak. És a türelmünk az fogy és fogy. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-11-24 20:08:03, szerda
|
| |
| |
Van-e zsidókérdés Magyarországon?
A Huszadik Század ma is aktuális körkérdése 1917-ből
(Lipusz Zsolt kiváló tanulmányának I. része)
"A zsidóknak nem marad más hátra, mint Európa uraivá válni, vagy elhagyni Európát".
(Friedrich Nietzsche)
I. rész: A zsidóság Kárpát-medencei térhódítása a dualizmus koráig
Az első világháborús harcok tetőpontján, a hazai anarchia és az oroszországi bolsevik forradalom érlelődésének előestéjén fogalmazta meg a polgári radikálisok lapja, a Huszadik Század a magyarországi zsidókérdéssel kapcsolatban a következő kérdéseket:
1. Van-e Magyarországon zsidókérdés és ha igen, miben látja annak lényegét?
2. Mik az okai a magyarországi zsidókérdésnek?
3. Miben látja ön a magyarországi zsidókérdés megoldását, minő társadalmi vagy törvényhozási reformokat tart szükségesnek?
A polgári radikális és szabadkőműves körök által - a naplóbejegyzéseiben kétségkívül tetten érhető antiszemita vagy annak minősíthető kifejezések okán - "öngyűlölő" zsidónak tekintett kérdésfeltevő, Jászi Oszkár igyekezett tárgyilagosan összefoglalni a vita eredményét. A válaszadók túlnyomó többsége (37 fő) egyetértett abban, hogy Magyarországon komolyan megtárgyalandó és megoldandó problémaként jelen van a zsidókérdés, csupán egy elenyésző kisebbség (13 fő) nyilatkozott úgy, miszerint ez a társadalmi jelenség nem létezik.
A magyarországi zsidókérdés problémája, valamint a Huszadik Század erre vonatkozó körkérdése, s az arra adott korabeli válaszok egy rövid történelmi visszatekintés nélkül aligha érthetők meg teljes mélységükben és összefüggéseikben.
A reformkort (1830-1848) megelőző időszakban a hazai zsidóság éppúgy idegen etnikumnak számított, mint a tót, oláh, rác, német, görög, örmény és más nemzetiségek. A zsidó bevándorlás - az Árpád-kori jövevényeket nem számítva - három fő irányból történt. Nyugatról az ausztriai, illetve a cseh-morvaországi, ún. askenázi zsidóság érkezett a középkorban, és főként a felvidéki városainkban telepedett meg. A török hódoltság időszakában déli irányból indult újabb migráció, a jövevények eredetileg az Ibériai-félszigeten megtelepedett ún. szefárd zsidók voltak, akiket azonban a rekonkviszta győzedelmes befejezése után, az 1492. évi Alhambra-ediktummal I. Katolikus Ferdinánd (1479-1516) spanyol király kiűzött országából, s azok keleten, a Török Birodalom területén leltek új hazára. Az ottomán hódítók a zsidókkal szemben toleráns politikát folytattak, sőt, a városokban a keresztények hátrányára jelentős privilégiumokban részesítették őket, így azok monopolhelyzetbe kerültek a gazdasági életben, a kereskedelmi, pénz- és hitelügyletek lebonyolításában. (Újabb, nem jelentéktelen, most nem részletezendő érdekes epizód és adalék a hírportálunkon nemrégiben lezajlott ún. török vitához - L. Zs.). Azonban ezek a 16-17. századi hódoltsági országrészbeli héber kolóniák a nagy felszabadító háború idején (1683-1699) a törökséggel együtt elenyésztek, illetve visszahúzódtak a balkáni területekre, viszont az északnyugati, askenázi zsidó közösségek továbbra is fennmaradtak.
A Kárpát-medencei zsidó térfoglalás meghatározó, történelmi léptékkel mérve legjelentősebb korszaka 1772-től kezdődött, amikor Lengyelország első felosztásakor Galíciát a Habsburg Birodalom területéhez csatolták. Az oroszországi pogromoknak eredményeként, illetve II. József (1780-1790) türelmi rendeletének (1781) következtében megindult az újkori zsidó exodus, amelyet az 1791. évi pozsonyi országgyűlés legalizált is, tudniillik törvényileg engedélyezte, hogy az izraelita vallású jövevények azokon a lakóhelyeiken maradhassanak, ahová legutoljára megérkeztek és ott letelepedtek. Ezen időtől fogva a zsidóság számaránya - a permanens és korlátozás nélküli bevándorlásnak köszönhetően - messze felülmúlva az összes többi Magyarországon élő etnikum szaporodási rátáját, folyamatosan növekedett a dualizmus korának végéig. 1785-ben 75.089 zsidó élt hazánkban, 1805-ben 127.816, bő három évtizeddel később, 1840-ben már 241.632 fő, vagyis fél évszázad leforgása alatt a zsidóság száma nálunk megháromszorozódott. A kiváló statisztikus, Fényes Elek "Magyarország statisztikája" (1842) című alapművében közölt sommás véleménye szerint "iszonyú nagy szaporaság s nagyobb, mint amilyennel Egyiptomban dicsekedhettek". Fényes úgy látja, hogy ennek a példátlan demográfiai sikertörténetnek az oka a "jókori házasság, a súlyos kézimunkák szorgalmas kerülése, a mértékletesség", ám a legfőbb ösztönző az állandó, szabályozatlan és - a migrációs kvóta hiányában - szüntelenül zajló bevándorlás, amely különösen az északkeleti vármegyékben érezteti hatását, lévén ezek közvetlenül határosak Galíciával. A galíciai zsidók elsősorban a főbb kereskedelmi utak csomópontjaiban, valamint az úri nagybirtokok központjaiban telepedtek meg. Fényes Elek hivatkozott művében arra is kitér, hogy a francia és Egyesült Államokbeli törvényeket a magyarországi viszonyokra nem lehet adaptálni, minthogy az emancipáció azokban nem szülhet károkat, a zsidóság ottani, csekély lélekszáma miatt. Tudniillik Franciaországban a 34 millió fős össznépességre jut 80 ezer zsidó (kb. 0,25%), ugyanakkor Magyarország 11 millió főnyi lakosságából háromszor annyit, mintegy negyedmillió főt (kb. 2,5%) tesz ki a zsidóság.
Szekfű Gyula, a Horthy-korszak jeles történésze (sajnálatos emberi gyarlóságára vall, hogy 1945 után a moszkovita kommunisták szolgálatába állva Rákosi moszkvai nagykövete lett, s egyetlen szót sem ejtett az ÁVH által fogva tartott és halálra kínzott korábbi barát és történészkolléga, Hóman Bálint megmentése és szabadon bocsátása érdekében) "Három nemzedék" (1920) című, korszakalkotó művében egy nagyon fontos körülményre hívja fel a figyelmet, teljes joggal fogalmazva meg kritikát a magyar arisztokráciával szemben. Szekfű megállapítása szerint tévedés volna azt hinni, mintha a zsidó térfoglalás energiáját egyedül a zsidóság maga szolgáltatta volna, minden külső segítség nélkül. Kétségtelen, hogy nagybirtokos osztályunk, amely a 18. század végén még nevében is alig volt magyar, anyagi és pénzügyeinek gondtalan irányítása és lebonyolítása végett az idegen elemet előnyben részesítette a magyarral szemben. A földbirtokosok tehát a nyerstermények, főként a gabona értékesítésének gondját átengedték a hajlékony, minden bajt könnyen eligazító zsidó kereskedőknek, s ezzel megakadályozták azt, hogy a 16-17. században még Európa-szerte híres tősgyökeres magyar etnikumú kereskedő osztályunk, a tőzsérek gazdaságilag feléledjenek és megerősödjenek. A reformkorban tehát megjelent egy új társadalmi képződmény, az ún. "házi zsidó" mint tőkés vállalkozó, aki az úri birtok teljes kereskedelmi tevékenységének, valamint pénzforgalmának lebonyolítását a kezében tartotta. Ily módon az agrártermények felvásárlása és értékesítése, a Magyarországon egyedül űzhető kereskedelmi ágazat, az első lépéstől, a termelőtől való átvételtől kezdve egész a bécsi piacon, illetve árubörzén történő értékesítésig, a zsidóság kezébe került. Ezen kívül a földesúri haszonvételekből is ezek a vállalkozók gyarapodtak, hiszen a nemesek a pálinkafőzdéket, urasági kocsmákat és mészárszékeket előszeretettel adták nekik bérbe, rájuk hagyva, hogy a bérleti összeget a szerencsétlen jobbágyokkal akár többszörösen is megfizettessék. (Nincs új a nap alatt: ma ugyanezt művelik a parazitizmus, a társadalmi improduktivitás és kártékonyság fő szimbólumai, a behajtó hiéna-kompániák is.)
Több reformkori klasszikusunk is mélyrehatóan foglalkozik e valós társadalmi problémával írásaiban, vármegyei, illetve országgyűlési felszólalásaiban. Nemzeti himnuszunk szerzője, a kiváló hazafi, Kölcsey Ferenc, aki a politikát a moráltól elválaszthatatlannak tartotta, s egész, modellértékű életpályájával ezt az összefonódást példázta, "A szatmári adózó nép állapotáról" (1830) írott munkájában rámutat, hogy a Szatmár vármegyei jobbágyság elszegényedését a Galíciából beözönlött izraelita vallású jövevények túlságos elszaporodása okozta. E jelenséghez történeti párhuzamként a szomszédos egykori lengyelországi tartomány esetét társítja, amelynek tragédiája világosan mutatja, hogy "amely országban a zsidók megszaporodnak, az vagyoni végromlás szélén áll". A franciaországi tapasztalatok pedig azt szemléltetik, miszerint "nem kicsiny és szegény státusba ( ti. államba - L. Zs.) való a zsidó, hanem nagyba és gazdagba; itt segíti az indusztriát, ott megöli". Hasonló kritikát fogalmaz meg Berzsenyi "A magyarországi mezei szorgalom némely akadályairul" (1833) című röpiratában, melynek a szerző által írott jegyzetében szó szerint ez olvasható:
Tisztelet, becsület a becsületes zsidóknak; de meg kell vallani, hogy a szegény falusi zsidók többnyire oly egészen demoralizált népcsalók és orgazdák, hogy azokat a nép között megszenvedni, vagy még azokkal bort és húst árultatni csupa veszedelem; mert így éppen alkalmat adunk nekik az orgazdaságra, s lehet félni, hogy így azok naprul napra szorosabb szövetségbe keveredvén zsiványainkkal, azokat még oly rablásra is vezetik, milyenekrül azok gondolkodni sem tudtak volna, melyre pedig nálunk már vagynak is példák.
Ennek ellenére a reformkori országgyűlések nem alkottak olyan bevándorlási törvényt, amely migrációs kvótát vagy bármi néven nevezendő korlátozást állított volna a Galíciából beköltöző zsidók elé. Mi több, már az 1839-1840. évi országgyűlésen felvetődött mind az "izraelita relígiónak" a bevett vallásfelekezetek közé iktatása, mind a zsidóság politikai emancipációjának törvénybe foglalása. Végül is a reformkorban az 1840. évi XXIX. tc. biztosította letelepülésüket a városokban, továbbá ott szabadon folytathattak bármilyen gazdasági tevékenységet, gyárakat, cégeket alapíthattak, kereskedelmi tevékenységet és mesterségeket űzhettek. Az 1843-1844-es diétán ismét napirendre került a zsidó emancipáció kérdése. A törvényjavaslat vitája során mondta el 1844. október 1-jén Pozsonyban Széchenyi István a felsőtábla ülésén a kérdéssel kapcsolatban híres - általában az életpályájáról szóló monográfiákból rendre kimaradó vagy elbagatellizált - szónoklatát:
Ha az ember azt tekinti, hogy Magyarországban ez a szerencsétlen népfaj egy idő óta annyi iparkodást fejt ki, lehetetlen, hogy valami szimpátiát ne érezzen iránta, és fel tudom fogni, hogy érette felszólalások történnek, és egyesek minden joggal felruházni kívánják. De ha a nemzetiség dolgát igazán akarjuk pártolni, akkor nem tudom felfogni az e tekintetben való nagy engedékenységet.
Nemzetiség, kifejlett nemzetiség nélkül, nekem megvallom, minden más progressio nem kell. Erre állítok mindent. Enélkül - mondhatom - zagyvalék nép leszünk, melynek talán több pénze lesz, a dögbőröket talán drágábban adhatjuk el stb., de ez engem nem mozdít. Minden előtt áll előttem: a hűség fajtámhoz. Ha a magyar új bizonyságát adja tágkeblűségének, éppen olyan helyzetbe kerül, mint az, aki maga alatt vágja az ágat; anélkül, hogy észrevenné, vízbe esik. S később megbánja a dolgát. (...) Egyik túlságból a másikba esünk. Most az egész emberiséget, az embereket a zsidókkal együtt szívünkhöz szorítjuk. S most a legnagyobb liberalisták vagyunk. Ámde a mi helyzetünk e részben nem oly kedvező, mint például az angoloké. Az angol nemzet egyenjogúsíthatta a zsidó fajt. Mert ha például én egy palack tintát töltök egy nagy tóba, azért annak a vize nem romlik el, és mindenki ártalom nélkül megihatja. A nagy angol elemben a zsidó elvegyülhet. Ugyanez áll Franciaországra nézve is. De ha a magyar levesbe az ember egy palack tintát önt, megromlik a leves, és azt nem eheti meg az ember. Más példát is hozok fel. Egy bárkában ülök, és abban van a gyermekem és másnak a gyermeke, és a bárkába bejön a víz, s előttem apodictice (szükségképpen - L. Zs.) áll, hogy e két gyermeket benn nem tarthatom. Az igaz, hogy ha a magamét lököm ki, és a másikat benntartom, azt az újságban fogják hirdetni. De biz én inkább a magam gyermekét tartom meg, és a másikat lököm ki. E tekintetben tehát a liberalizmus egyenesen a nemzet rovására történik. És ez nem vélekedés, mert apodictice számszerűen be lehet bizonyítani, hogy minden ilyenféle kedvezés csorba a nemzetiségre nézve.
Azért annak, ki a nemzetiséget őszintén pártolja, lehetetlenség, hogy most oly elemnek, amelynek (...) több szorgalma van, a nemzetiség rovására kedvezéseket nyújtson. (...) Zay Károly gróf azt mondta: nem tart attól, hogy egy pár nyomorult zsidó a magyar nemzetiséget veszélyeztetni tudná. Megvallom, hogy én egy egész osztályról, amely annyi birtokkal dicsekszik, nem mernék így szólani, én a zsidókat általánosan nyomorult embereknek nem merném nevezni... Habár a méltóságos úrnak az a mondása, hogy egy pár nyomorult zsidó nem fogja megrontani a magyar nemzetiséget, itt helyeslésre talált... Mégis bátor vagyok a méltóságos főrendet figyelmeztetni; Berzsenyinek a "Magyarokhoz" írt szavaira, melyben az mondatik: "Lásd, a kevély tölgy, mely századoknak ádáz ostromát kiállotta, most belsejében rágódó férgek által enyészik el". (...) Nincs arról szó, hogy az Istennek akármi teremtését jogokból kirekesszük. Mert felfogásom és vallásos érzelmem szerint azt szeretném, hogy a hazában minden ember, ki az Isten képére van alkotva, egyenlő jogokkal bírjon, és egyenlő terheket viseljen. Bár mondhatná mindenki valláskülönbség nélkül: nekem is van itt hazám! Ez a végső célom: ez a kikötőm, mely felé vitorlázok. De mint hű tagja a magyar fajnak, megvallom, hogy túlságos liberalizmus által, túlzó indulat által vezettetve másokért soha nem fogom megtenni, hogy a magam gyermekét dobjam ki a bárkából.
És én ezt a hűséget minden más nemzetben tudom becsülni. Minthogy azonban magyaroknak teremtett bennünket az Alkotó, legyünk is azok, és legyünk tisztára magyarok. Ez a vélekedésem.
Széchenyi fentebb idézett álláspontjával korántsem állott egyedül a reformkori politikusok, gondolkodók és költők sorában. Romantikus költőfejedelmünk - nemzeti létünket a pánszláv expanziótól is aggódva féltő -, Vörösmarty Mihály, akárcsak később a fentebb már említett Szekfű, szintén a magyarságot illeti váddal a zsidókérdés problémáját és rendezetlenségét illetően, egyebek között az 1848. május 13-ai "Zsidóügy" című cikkében:
Mi a zsidó élet-és keresetmód káros befolyását illeti a többi lakosság erkölcseire, e részben magunk is vétkesek vagyunk, őrizetlen hagyván az ország határait s a városokat a mindenünnen betolakodó zsidók ellen s befogadván őket kocsmárosokul s boltosokul, mert jobban fizetnek, a nép közé, melyet megrontottak.
1848 áprilisának történelmi sorsfordító napjaiban - miközben tiltakozott a jórészt városokban kirobbant antiszemita pogromok ellen - határozottan követelte, hogy a "törvény és rendeletek ellenére betolakodott" zsidókat toloncolják ki, s küldjék vissza hazájukba, sőt azt is szükségesnek látta, "törvény vagy ideiglenes rendeletek által meghatározni, hogy jövőre minél kevesebben s a legszigorúbb feltételek alatt bocsáttassanak be, mert az ország annyi henye s idegen szellemű népet saját megromlása nélkül továbbra be nem fogadhat. Általában nekünk a honosítást igen szigorúan kell vennünk, ha elboríttatni nem akarunk".
A magyar romantikus zeneművészet legnagyobb klasszisa, Wagner barátja, Liszt Ferenc azonban még ennél is tovább megy az európai keresztény nemzetek és a zsidóság együttélésének, egymásra gyakorolt kulturális impulzusainak a vizsgálata során. Meggyőződése szerint a "Tan" sötét eltévelyedése még az ún. kultúrzsidóságot is megakadályozza az értékhordozó szellemi alkotások létrehozásában: A kiváló zongoraművész és zeneszerző úgy látja, hogy elérkezik majd az idő, amikor "minden keresztény nemzet, amely a zsidókkal együtt él, felismeri, a kérdés lényegét: hogy őket megtűrje, vagy kiutasítsa, számára az élet és halál problémájává válik. A kérdés: egészség vagy folyamatos betegség, szociális béke vagy örökké tartó sínylődés és láz".
Az 1848-1849-es szabadságharc vérbefojtását követő, durva nemzeti elnyomást hozó Bach-rendszer (1850-1859) és a provizórium kora (1861-1865) időszakában a szabadversenyes, államilag korlátozatlan kapitalizmus körülményei között a gazdaság kulcspozíciói zsidó nagyvállalkozók és a bécsi Rotschildok üzletpolitikájának érdekeltségi körébe tartozó cégek kezébe kerültek. Az 1867. évi kiegyezés által teremtett közjogi és belpolitikai konszolidáció aztán szélesre tárta a kapukat a liberális gazdaságpolitika első számú parancsolatának tekinthető szabadpiaci viszonyok uralma előtt.
Voltaképpen a zsidókérdés a dualizmus korában vált hazánkban parlamenti és közéleti vitákat, indulatokat, konfliktusokat gerjesztő politikai, nemzeti, vallási, gazdasági és kulturális kérdéskomplexummá. Ennek alapvető oka pedig az volt, hogy Magyarországon nem lévén - a németalföldihez vagy az angolhoz hasonló - tőkeerős, nagy történelmi hagyományokkal rendelkező magyar etnikumú polgárság, illetve a zsidó piaci szereplők konkurenciájának köszönhetően a meglévő magyar, görög és örmény nemzetiségű vállalkozások tönkremenvén; a modern kapitalizmust nálunk a zsidóság teremtette meg. A kereskedelem, ipar, a bank- és hitelszféra, majd az irodalom, sajtó, színházi élet és a művészetek területén elfoglaltak minden kulcspozíciót, s a magyarság - miként a tárgyilagos francia szemlélő nézőpontjából Jean és Jerome Tharaud írja - "leigáztatott pénzügyi, kereskedelmi és intellektuális vonalon" egyaránt ősei földjén.
A kiegyezés utáni budapesti parlament egyik első teendőjeként, az 1867. évi XVII. törvény megalkotásával emancipálta a választott nép fiait, vagyis kimondta a teljes polgári és politikai jogegyenlőségüket. Ezzel új korszak kezdődött a Kárpát-medencei magyar-zsidó együttélés történetében.
Lipusz Zsolt |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-11-24 18:52:08, szerda
|
| |
| |
Olyan naiv vagy, hogy nem veszed észre, hogy szinte mindegy! Meg azt sem veszítek észre, hogy ez csak papíron demokrácia, és jogállam? Valójában ez 4 éves diktatúrák sorozata. Mert Te naiv választópolgár csak belőlünk választhatsz. Belőlünk az Elitből! Szerintetek a Parlamentben miért olyan olcsó a szendvics, meg az ebéd? Mert mi így akartuk! Egyébként a parlamentben nincs baloldali meg jobboldali szendvics. Csak olcsó van. Mi az ELIT ugyanazt a tehenet fejjük. Az államot! A székházakon azért van pártjelvény, a Házban meg pártszektor, hogy Ti is tudjátok, hogy ki az, aki napirend előtt anyázik! Bukott itt már meg az ELIT? Na látjátok, hogy nem. Hiába az olajügyek, vodkagyár, százmilliós sikerdíjak, brókerügy, bányák, Postabank! Tudjátok, hogy miért nem? Mert mi vagyunk az ELIT! Ti meg a nép. Az egyszerű nép. Egyébként szörnyen naivak vagytok. Minden választási kampányt úgy kezdtünk, hogy Kánaán lesz, meg nagy lesz a jólét. Meg kisebb lesz a parlament. Lett? Na látjátok, hogy nem. Miért hisztek olyan naivnak bennünket, az Elitet, hogy megszüntetjük a legjobb munkahelyet? Mert itt teljesítmény nélkül is nagyot kaszálhatunk. Ne panaszkodjatok, hogy négyen éltek egy családban havi 150 ezer nettóból. A két középiskolás gyerek is addig érdekel, amíg választópolgár lesz, és rám, az Elitre tud szavazni. Néha hagyunk benneteket egy kicsit rakoncátlankodni. Meg tüntetni. Főleg akkor, amikor rájöttök, hogy nem kicsit, hanem nagyon elkú?.tuk az országot is. Na Istenem, Ti mindent jól csináltok? Egyébként minket, az Elitet csak addig érdekel az egész, amíg Ti kitermelitek a mi javadalmazásunkat. Persze, hogy mi 386-an eltapsolunk öt milliárdot. De mi vagyunk az Elit.
Kádár Ibolya Erdélyi 2010. november 24. 18:36
Olyan naiv vagy, hogy nem veszed észre, hogy szinte mindegy! Meg azt sem veszítek észre, hogy ez csak papíron demokrácia, és jogállam? Valójában ez 4 éves diktatúrák sorozata. Mert Te naiv választópolgár csak belőlünk választhatsz. Belőlünk az Elitből!
Szerintetek a Parlamentben miért olyan olcsó a szendvics, meg az ebéd? Mert mi így akartuk! Egyébként a parlamentben nincs baloldali meg jobboldali szendvics. Csak olcsó van. Mi az ELIT ugyanazt a tehenet fejjük. Az államot! A székházakon azért van pártjelvény, a Házban meg pártszektor, hogy Ti is tudjátok, hogy ki az, aki napirend előtt anyázik!
Bukott itt már meg az ELIT? Na látjátok, hogy nem. Hiába az olajügyek, vodkagyár, százmilliós sikerdíjak, brókerügy, bányák, Postabank! Tudjátok, hogy miért nem? Mert mi vagyunk az ELIT! Ti meg a nép. Az egyszerű nép.
Egyébként szörnyen naivak vagytok. Minden választási kampányt úgy kezdtünk, hogy Kánaán lesz, meg nagy lesz a jólét. Meg kisebb lesz a parlament. Lett? Na látjátok, hogy nem. Miért hisztek olyan naivnak bennünket, az Elitet, hogy megszüntetjük a legjobb munkahelyet? Mert itt teljesítmény nélkül is nagyot kaszálhatunk.
Ne panaszkodjatok, hogy négyen éltek egy családban havi 150 ezer nettóból. A két középiskolás gyerek is addig érdekel, amíg választópolgár lesz, és rám, az Elitre tud szavazni. Néha hagyunk benneteket egy kicsit rakoncátlankodni. Meg tüntetni. Főleg akkor, amikor rájöttök, hogy nem kicsit, hanem nagyon elkú?.tuk az országot is. Na Istenem, Ti mindent jól csináltok? Egyébként minket, az Elitet csak addig érdekel az egész, amíg Ti kitermelitek a mi javadalmazásunkat. Persze, hogy mi 386-an eltapsolunk öt milliárdot. De mi vagyunk az Elit. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-11-24 18:24:40, szerda
|
| |
| |
Gondolataim a Nemzeti Együttműködés kiáltványához!
A politikai nyilatkozatot az Országgyűlés 2010. jun. 14.-i ülésnapján fogadta el, s a behúzással kiemelt alapszöveget kiegészítette (feketével): Dr. Bene Gábor S.
"Legyen béke, szabadság és egyetértés"
A XXI. század első évtizedének végén, negyvenhat év megszállás, diktatúra és az átmenet két zavaros évtizede után Magyarország visszaszerezte az önrendelkezés jogát és képességét.
Sajnos szomorúan kell tudatnom a szöveg szerzőivel, hogy Magyarország ezzel - az 1/2010. (VI. 16.) számú OGY politikai nyilatkozatával -, nem szerezte vissza az önrendelkezés jogát és képességét, mert ez szólhat ugyan a nemzeti együttműködésről, de a Lisszaboni Szerződés - ami valójában egy átnevezett uniós alaptörvény - megszavazásával, elveszítettük az önrendelkezési jogunkat és képességünket! Sokan nincsenek ezzel teljesen tisztában Magyarországon, de emlékeztetőül leírom, hogy a többségi döntés elvét szavazták meg (még a Fidesz is!), ahol már nincsen lehetőség többé a nemzetállamok vétójára! Tehát, ha lakosságarányosan az Európai Parlament 64 százaléka valamit megszavaz - akkor az bármennyire is káros hatású az egyes nemzeteknek -, nem tehetnek ellene! Tessenek csak végiggondolni ezt!
José Barroso szerint a Lisszaboni Szerződés elfogadásával: "Európa egy birodalom. Igaz, nem császári birodalom, de birodalom." Az új birodalmi ,,Szovjetuniónak"(EU) központi Bizottsága, a bürokratái, a Tanács, de az egyes államok kormányai és kormányfői is, a saját nemzetei helyett a központi (pénzhatalmi) érdekeket szolgálják döntően. Elvileg ugyan "nemzeti parlamentjeiknek" és saját polgáraiknak felelnek, de gyakorlatilag már akkor elárulták nemzeteiket, amikor megfelelő tájékoztatás és népszavazás nélkül ratifikálták az állami függetlenséget eltörlő EU alkotmányt. Átfogalmazva: az ,,Európai Egybesült Államok" polgárainak, már nincs is önrendelkezése! Volt szovjet megszállás, lett pénzügyi megszállás! S az említett két zavaros évtizednek csak a történeti alkotmányhoz való visszatérésünk vethetne véget!
A magyar nemzet önrendelkezésért vívott küzdelme 1956-ban egy dicsőséges, de végül vérbe fojtott forradalommal kezdődött.
Ha eltekintünk Bocskay és Rákóczi vezette joghelyreállító küzdelmeinktől, sőt 1848-49 alkotmányvédők szabadságharcától, akkor valóban mondhatjuk ezt. Ám a nemzeti önrendelkezésért folyó utolsó fegyveres küzdelem valóban 56, s utánna 1989-ben a kiegyezésnek kellett volna következnie. De csupán egy vacak paktum született és nem joghelyreállítás! Hiszen a közjogi küzdelem 1711-ben, 1867-ben sikeres volt a nemzeti önrendelkezés vonatkozásában, bár elismerem egyik sem volt teljes. Az 89-es viszont egy teljesen sikertelen közjogi ,,harc" volt, mert a magyar alkotmányosság helyett a Rákosi-kádár korszak jogrendjét ,,modernizálta" a globalista érdekeknek megfelelően az MSZMP többségű képviselőház. Elismerem, hogy most lehetőség nyílt a nemzeti önrendelkezés visszaszerzésére, azonban ehhez, a történelmi magyar államokkal és a jogrenddel való természetes folytonosságot kellene kimondani, s szakítani végre a diktatúra jogfolytonosságával!
A küzdelem a rendszerváltás politikai paktumaival folytatódott, és végül szabadság helyett kiszolgáltatottságba, önállóság helyett eladósodásba, felemelkedés helyett szegénységbe, remény, bizakodás és testvériség helyett mély lelki, politikai és gazdasági válságba torkollott.
Mélyen igaz gondolatok! Annak beismerése, hogy csak nem működött olyan jól az áálítólagos demokrácia és jogállam, mint ahogy eddig nagyhangon szavalta a politika. S annak a politikai paktumnak, amely az említett kiszolgáltatásba, szegénységbe, adósságcsapdába, valamint lelki, politikai és gazdasági válságba torkollott, talán még "alkotmányos válságot előidéző paktum" is lehetne a neve, amely éppen az őseink által megvívott joghelyreállító szabadságharcok jogi és alkotmányos eredményeit adta fel 1989-ben. S ennek a jelenlegi, teljes politikai osztály aktív, vagy passzív részese sőt kialakítója volt. Ezért nagyon időszerű lenne kijavítani a saját hibáikat!
A magyar nemzet 2010 tavaszán még egyszer összegyűjtötte maradék életerejét, és a szavazófülkékben sikeres forradalmat vitt véghez.
Ha valóban forradalom volt a tavasszal, akkor tessék országgyűlési határozattal kimondani, hogy a szocializmus egy bűnös rendszer volt, s ahhoz semmilyen módon nem kapcsolódhat a jelen magyar állam! A jogelőd tehát nem a "szocialista kor", hanem a történelmi magyar államok sora, így utoljára az alkotmányos Magyar Királyság! S, ha a nemzet nem kívánja a királyság államformáját, akkor arról, csak népszavazással lehet majd dönteni. Ám a magyar közjogi hagyományt, a szervesen épült alkotmányosságot ott kell folytatni, ahol annak fejlődését megszakították. De folytatni kell a jogfejlődést is, beépítve a bevált jogrendbe az alulról szerveződő és elemi erejű népképviseleti formát, 1956 legfontosabb örökségét. El kell felejtenünk a kommunista korszak jogtalan jogrendjét, de nem lehet elfeledkezni 56 semlegességi, függetlenségi és harmadikutas gazdasági törekvéséről, de a magyar közjogi hagyománynak a Szent Koronához kötődő főhatalmi elméletéről sem! Mert a nemzet ezért vívta meg a forradalmat!
Az Országgyűlés kinyilvánítja, hogy ezt az alkotmányos keretek között megvívott forradalmat elismeri és tiszteletben tartja.
Alkotmányos keretekről addig ne beszéljünk amíg, idegen eredetű jogrendet tart életben a politikai osztály - tévedésbe ejtve és tartva a társadalmat! A kormányfőnek - aki elfogadta a megbízást a nemzettől - teljesítenie kell amit ígért, s azt is, ami az adott helyzetben általában elvárható. Az elmúlt 8 esztendő bűnösei nem maradhatnak büntetlenül! Ha az országgyűlés, alkotmányos keretek közötti forradalmat ismer el, akkor van-e tudomása arról, hogy az 1949. évi XX. törvény nem alkotmányos? Tudja-e továbbá, hogy a paktumpolitika felszámolása, valamint az eladósodás és a kiszolgáltatottság megszüntetésének az egyetlen útja, hogy vállaljuk a szerves jogfejlődésünk folytatását, s elvetjük a szocialistának hazudott rendszerrel és annak ál-alkotmányával meglévő folytonosságot. Mert a történeti alkotmányunkat kell az országgyűlésnek, államfőnek, kormánynak tiszteletben tartania és elismerni!
Az Országgyűlés kinyilvánítja, hogy az áprilisi választásokon új társadalmi szerződés született, amellyel a magyarok egy új rendszer, a Nemzeti Együttműködés Rendszerének megalapításáról döntöttek.
Valóban: egy szóbeli megállapodással, de még ráutaló magatartással is létrejöhet egy kötelem. Viszont annak mindkét fél ismeri-e a feltételeit? Ismeri-e a nép és a politikai osztály a történeti alkotmány alapelveit és garanciális biztosítékait? Sajnos én nem hiszem! De létrejött egy megbízás, ami csak akkor lesz alkalmas a cél elérésére, ha mindketten azonos célért fognak tevékenykedni. Ám a nép elől elhallgatták ősi alkotmányos jogait, behelyettesítették egy ál-alkotmánnyal, ami a néplélekben idegen húrokat próbál pendíteni. Ráadásul maga a politikai osztály sem érti a valódi alkotmányosságunk elemeit, s ezáltal: magát a szavazói felhatalmazást is félre érti a törvényhozó hatalom. Nem arra kapta ugyanis a hatalmat, hogy segítse az átmentését az országrontóknak, s nem is arra, hogy a jövőt eltékozolva biztosítsa a multiknak, s a pénzdiktatúrának a további hazai térnyerést. Szerintem társadalmi szerződés csak akkor születhet, ha a társadalom tájékoztatásában és a közbeszédben: alapvető erkölcsi változások következnek be. Ennek még nem láthatjuk a jeleit, sőt mintha a kormány, bizonyos támadási felületeket adna maga ellen. Pl.16 %-os SZJÁ az igazságos soksávos helyett.(?) A társadalmi igazságosságot ne az MSZP hirdesse!
A győzelmet a magyar emberek a régi rendszer megdöntésével és egy új rendszer, a Nemzeti Együttműködés Rendszerének megalapításával vívták ki.
A győzelem csak akkor lehetne teljes, ha a régi rendszer haszonélvezői nem ülnének az alsóházi padsorokban, s nem élvezhetnék oly sokan óriási pártállami nyugdíjakat, s a közvagyon kifosztásából származó egyéb előnyöket. Az ugyanis nem igaz, hogy nincs rá jogi lehetőség, hiszen a jogtalanságra nem lehet jogot alapítani! Ha viszont igen, akkor az általam adott megbízást máris visszavonom, hiszen Budaházy és a valódi forradalmárok börtönben ülnek, kitüntetés helyett.
A magyar nemzet e történelmi tettével arra kötelezte a megalakuló Országgyűlést és a felálló új kormányt, hogy elszántan, megalkuvást nem ismerve és rendíthetetlenül irányítsák azt a munkát, amellyel Magyarország fel fogja építeni a Nemzeti Együttműködés Rendszerét.
Mi magyar emberek valóban a nemzeti együttműködést akarjuk, de a bevált magyar közjogi gyakorlat szerint hatalommegosztást is akarunk a közjó érdekében, s a hatalom önkorlátozásában nem bízva, az igazságos és méltányos joguralom alá helyezzük magunkat. Az alkotmányos jogelveink érvényesülése esetén lehetne egy új sarkalatos törvénycsomagot vagy alaptörvényt készíteni, s ezt civilkontroll alá helyezve illesztenénk be az alkotmányosság fejlődésébe. A pártokrácia csak úgy tehet szolgálatot a nemzetnek, ha felszámolja egyeduralmi törekvését, s visszatéríti államát arra az alkotmányos útra, amely 1944-ig meghatározta Magyarország fennmaradásának sok-sok száz éves jogrendjét, s ebben az esetben nem kell többé félni a vörös-barna rémségek visszatérésétől!
Mi, a Magyar Országgyűlés képviselői kinyilvánítjuk, hogy a demokratikus népakarat alapján létrejött új politikai és gazdasági rendszert azokra a pillérekre emeljük, amelyek nélkülözhetetlenek a boldoguláshoz, az emberhez méltó élethez és összekötik a sokszínű magyar nemzet tagjait.
A demokratikus népakarat még eddig nem szavazott arról, hogy megtagadja 1956 szellemiségét, vagy megtagadja a magyar történelem legdicsőségesebb joghelyreállító küzdelmeit. De szavazott arról, hogy nem akar többé megszorító intézkedéseket a SZOCIÁL-LIBERÁLISNAK HAZUDOTT politikai erőktől, s akarja a konzervatív hagyományokat, a hagyományos közjogi rendünk szerves továbbfejlődését! Akarja, hogy megismerhesse a Szent Korona főhatalmának minőségi joguralmát, s a tagjai - minden megkülönböztetés nélkül - a jogok és kötelezettségek egyensúlyában éljenek és munkálkodjanak a közjó érdekében.
Munka, otthon, család, egészség és rend lesznek közös jövőnk tartóoszlopai.
Ha ezt szeretné a kormány, akkor ne tétovázzon! Tegye csak a tartóoszlopokat szabaddá! Először is a rendőrség kétes hírnevét kellene rendbe tenni azzal, hogy mindenkit felelősségre von, aki a gyurcsányizmust törvénytelenül kiszolgálta.
Alkosson törvényt a közmunka szervezésének kötelezettségéről, segítse a közjót, s az otthonteremtés lehetőségét ezzel! Vezesse be a családi adózást, s szüntesse be a munkaképes emberek részére folyósított megalázó és erkölcsi zülléshez segítő segélyeket, de a közmunka rendszerét támogassa az eddig segélyként kifizetett összegekkel! Az élőmunka járulékainak csökkentését, sőt a közmunka vonalán az elengedését is tegye lehetővé! Az egészségtelen életet élők számára legyen megduplázható a társadalombiztosítási összeg, de aki egészségesen él, annak ne legyen teher a kifizetése! Az erkölcsi megújhodáshoz a munkahelyek és a közmunka rendszere mindenképpen hozzá fog járulni, de a törvény teljes szigorával sújtsanak le azokra, akik nem akarják elfogadni az alkotmányos magyar értékrend bevált elemeit, akik rendszeresen törvényt sértenek!
A Nemzeti Együttműködés Rendszere minden magyar számára nyitott, egyaránt részesei a határon innen és túl élő magyarok. Lehetőség mindenki számára és elvárás mindenki felé, aki Magyarországon él, dolgozik és vállalkozik.
Jelentse ez egyúttal azt, hogy az együttműködés rendszere minden Szent Korona tag számára legyen a jogok és kötelezettségek egyensúlyának a biztosítéka is. S ne lehessen többé Magyarországon csak másokból élni, s nem a munkából!
Szilárd meggyőződésünk, hogy a Nemzeti Együttműködés Rendszerében megtestesülő összefogással képesek leszünk megváltoztatni Magyarország jövőjét, erőssé és sikeressé tenni hazánkat. Ez a roppant erőket felszabadító összefogás minden magyar embert, legyen bármilyen korú, nemű, vallású, politikai nézetű, éljen bármely pontján a világnak, nagy reményekre jogosít, és hosszú évtizedek után megadja a lehetőséget, hogy a magyarok végre megvalósíthassák saját céljaikat. Erre tesszük fel életünk most következő éveit.
A magyar küldetésben való meggyőződésem nekem is szilárd. Hiszek az erőssé és sikeressé tehető országunkban, de nem bevándorlás politika árán, hanem az elszakított területeken élők és a hazai vállalkozások helyzetbe hozása kapcsán. Azokat a magyarokat, akik nyugatra távoztak: haza kell hívni! Akik pedig az elszakított területeken élnek, kapjanak képviseletet a felsőházban! Mert az ő őseik is építették a hazát, hozzájárultak a szellemi és anyagi gyarapodásunkhoz, s a közös nemzeti ügyeink rájuk is tartozik! Ne kapjon sem állami hivatalt, sem politikusi állást az, aki önkéntesen nem szolgált legalább egy esztendőt a haza honvédelemében, s ne részesülhessen előnyökben az, aki a haza védelméből nem vállal részt. Az 1159 éve alkotmányos magyar államra pedig feltehetjük az egész életünket, mert arra már érdemes lesz, hiszen így tettek elődeink is.
Forrás: nemenyi.net
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-11-24 18:13:46, szerda
|
| |
| |
,,Az ígéret szép szó, ..." - nyílt levél Pintér Sándor Belügyminiszter Úrhoz!
2010. november 24. 04:58:13
Tisztelt Pintér Úr!
Ön két hét alatt rendet ígért. Szeretném megkérdezni, hogy hol? Magyarországon, Budapesten, Tárnokon, a Belügyminisztériumban vagy az íróasztalán? Nekem sajnos igazán nem mindegy. Két éve élünk a tárnoki Öreghegyen. Hétszer törtek be hozzánk. Ebből háromról tud a rendőrség.
Az okozott kár több mint kétmillió forint. A tetteseknek természetesen nyoma sincs. Akárkivel beszélek, mindenki széttárja a ,,megkötözött" kezét. Kevés a rendőr, nincs pénz, stb., stb. Sajnos ezzel nem értek egyet.
Bejelentettem a betörést. Egy ember- 10 perc. Kijött két járőr kocsival. Készítettek nyolc fényképet. Ők csak dokumentálták, hogy igen, betörtek. Két ember- két óra. Bementem a rendőrségre, hogy felvegyék a jegyzőkönyvet. Egy ember- két óra. Két hét múlva megkaptam a határozatot a nyomozás felfüggesztéséről. Egy ember- két óra. Ugye mennyit dolgoztak? Csak nem azért, hogy felderítsék a tetteseket.
VALAMIT TENNI KELL. Minden segítséget megadnak. Nyomógombot, polgárőrséget, településőröket, lovas polgárőrséget, figyelőszolgálatot alapíthatunk. Minden támogatást megkapunk.
Belügyminiszter Úr! Nem a rendőrségnek kellene a munkáját becsülettel, hatékonyan végeznie?
Ezt csak félve kérdezem, mert ha elmegyek az orvoshoz az epekövemmel, és Ö is mindenben segít majd, hogy megoperálhassam magam, nem biztos, hogy túlélem.
Belügyminiszter Úr! Mit tegyek? Építsek betonbunkert, telepítsek aknazárat, mozgásérzékelős gépfegyvereket? Valami élhetőbb megoldást mondjon. Állítólag Európában vagyunk. Ha áramot vezetek a kerítésbe, akkor engem csuknak börtönbe. Ha a betörő az asztalnál ül és zabálja a kajámat, maximum leülhetek mellé, hogy elegyem előle, ha megengedi.
Van tehát tennivaló, csak nem látom, hogy változna valami. Azt már leírni sem merem, hogy a helyzet megoldása komplex feladat. KÖJÁL, APEH, Polgármesteri Hivatal, Rendőrség, Parlament stb. Mi kell, hogy mozduljon valami? Nem látom, hogy a javaslataival bombázná a parlamentet. Mi kell ahhoz, hogy jelentősen javuljon a felderítési arány? Mi kell ahhoz, hogy aki bűnös, az börtönbe kerüljön?
Vannak elképzeléseim, de hogy megvalósuljanak ahhoz az emberek fásultságát kellene legyőzni. Adjon tippeket. Változtassuk meg a rendőrség szolgálati szabályzatát, hogy mikor KELL fegyvert használni a rendőröknek? Használják ki a jelenlegi lehetőségeket a hatóságok! Mindenki végezze a munkáját becsületesen!!! NE keressünk kibúvókat: kevés a pénz, meg van kötve a kezünk, stb. Most médiatéma a soros EU elnökség. Magyarországnak foglalkoznia kell a romakérdéssel! Vagy a szőnyeg alá söpri, vagy bemutatja Európának az érpataki modellt. Meg lehet oldani a problémát!
Amióta ennyire érintett lettem a problémában, böngészem az internetet. Találtam egy írást, hogy két szál mogyorófa vesszővel milyen eredményt lehetett elérni az iskolázottság terén Klébersberg idejében. Tévedés ne essék, nem a nebulókat világosították fel a /cs/r/endőrök, hogy iskolába kell járni a gyerekeknek. Ne sóhajtsunk fel, hogy hja akkor lehetett. Most már Európában vagyunk. Emberi jogok meg a többi. Akkor, - Trianon után - rosszabb helyzetben volt Magyarország, s mégsem kért a belügyminiszter háromezer rendőrt.
Tárnokon tizenegy rendőr van. A régi minta szerint, kétszer nagyobb lélekszámú községben tudott rendet tartani ennyi ember. Talán hadnagyi rendfokozattól felfelé minden tíz emberből kilencet a terepre kellene küldeni. Ugyan már, belügyminiszter Úr. Csináljon már valamit! Ígérem én is megteszem a magamét.
Hálás köszönettel, egy sokszorosan sértett állampolgár: ROKA
Tárnok, 2010. november 22.
Közreadta: Nemzeti InternetFigyelő
http://www.nemenyi.net/default.asp?Location=_arc&SID=1&AID=11&Direkt= 73687
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-11-24 18:04:22, szerda
|
| |
| |
Fideszes rokonság fontos pozíciókban
2010. november 24. 06:15:19
Csak a 'megfelelő' kéz kell és máris óriási a tehetség...
Egyre több ismert fideszes politikusról derül ki, hogy az állami állásokban családja számára is megfelelő karrierlehetőséget lát. A szférában várható, előre bejelentett leépítések ellenére huszonéves fiúk, lányok és közeli rokonok döntöttek úgy, hogy belevágnak a közszolgálati munkába. Az elmúlt hónapokban szóvivő lett a főpolgármester kabinetfőnökének lányából, kiemelkedő fizetéssel startolt több fideszes politikus gyereke, a miniszterelnök és a köztársasági elnök rokonsága is bizonyítási lehetőséget kapott.
A közszférában várható 10 százalékos létszámleépítés és a pénzügyi megszorítás sem tántorított el néhány fiatalt attól, hogy a közszférában kezdjenek dolgozni. Átlag pályakezdők számára a betervezett és bejelentett leépítések kockázatossá tehetnék a döntést, ám náluk ez nem sokat nyomhat a latba, hiszen a ranglétrán való évtizedes lépegetés helyett rögtön fontos beosztásokban kezdhettek.
Repülőrajttal indult a kormányzati szférában két fideszes politikus lányának pályája is.
Petykó Adrienn főosztályvezetőként léphetett be néhány hónapja a Vidékfejlesztési Minisztérium kötelékébe, Kontrát Nóra pedig osztályvezetői kinevezést kapott. Mindketten jelentős ugrással indultak a közszolgálati bértáblán. A poszttal járó 300 ezer forint feletti díjazás két-háromszorosa a kezdő hivatalnokok fizetésének.
Petykó Adrienn a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnökének, Petykó Zoltánnak lánya, aki az ősszel 27 évesen vehette át a VM költségvetési főosztályának irányítását. A munkához természetesen megvolt a megfelelő szakmai felkészültsége, hiszen a tárca sajtóosztálya szerint 2007-ben elvégezte a Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Karát, mérlegképes könyvelői szakvizsgával rendelkezett, és a versenyszférából érkezett a minisztériumhoz.
Kontrát Nóra 25 évesen lett hivatali vezető. Az ELTE jogi karán, valamint a vilniusi Mykolas Romeris Universityn végzett, és ez elég volt ahhoz, hogy Schmitt Pál mellett a köztársasági elnök hivatalában irányítása alá helyezzék a felterjesztési osztályt.
Nemrég nevezték ki frontembernek a teljesen új BVK Budapesti Városüzemeltetési Központ Zrt.-nél Tarlós István egykori kabinetfőnökének lányát. Szűcs Somlyó Mária a Fővárosi Önkormányzat kommunikációs igazgatójává lépett elő, lánya pedig szóvivő lett a fővárosi szolgáltató cégeket összefogó holdingnál. Szűcs Panni a Kodolányi János Főiskolát végezte el, és dolgozott a Magyar Rádiónál is.
A napokban jelent meg a közlönyben, hogy a köztársasági elnök unokaöccse, Schmitt Pál Péter Varga Mihály, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár javaslatára a Miniszterelnökség állományába került kormánytisztviselőként. Schmitt Pál Péter korábbi tevékenységéről egyelőre annyit lehet tudni, hogy a Polgári Fiatalok Egyesülete elnöke volt.
A Nemzeti Erőforrás-minisztérium sajtófőnöke Orbán Viktor miniszterelnök elsőfokú unokatestvére, Vitézy Zsófia. Féltestvére, Vitézy Dávid a frissen létrehozott Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatója lett néhány hete. Vitézy Dávid apja, Vitézy László filmrendező, anyja Hankiss Ágnes, a Fidesz európai parlamenti képviselője. A fiatalokat helyzetbe hozó káderpolitika nyertesei közül egyébként Vitézy rendelkezett a leghosszabb szakmai előélettel: a VEKE szóvivőjét 2007-ben a BKV felügyelőbizottságába delegálta a Fidesz.
Forrás: index nyomán
http://www.nemenyi.net/default.asp?Location=_arc&SID=1&AID=11&Direkt= 73690&offsetlo=8 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-11-24 18:01:27, szerda
|
| |
| |
A BŰNÖZÉS MINTAKÉPEI
A ZSIDÓ ZÜLLÖTTSÉG MINTAKÉPEI
A Facebookra felkerülő információk révén a hadsereg eddig már mintegy ezer olyan nőt azonosított, aki hazudott, hogy kivonja magát a kötelező sorkatonai szolgálat alól - mondta el hétfőn a hadsereg egyik magas rangú vezetője a parlament egyik bizottságában. Az egyik fiatal lány úgy lepleződött le, hogy feltett a Facebookra egy fényképet, amelyen éppen egy nem kóser étteremben mulat, ékes bizonyítékául annak, hogy nem tartja be a zsidó vallás igen szigorú étkezési szokásait. Más nőket azzal szembesítettek, hogy az ultraortodox közösség előírásaihoz képest "szemérmetlenül" öltözve szerepelnek a közösségi portál képein - hozta fel példaként Amir Rogovszki tábornok a képviselők előtt, akik azért gyűltek össze, hogy áttekintsék a vallásos nők kötelező katonai szolgálat alóli felmentésének szabályait. A tábornok elmondása szerint többeket úgy csaltak lépre, hogy a szolgálatmegtagadók után kutató katonák hamis randevúra hívták őket péntek estére, amikor a vallásos zsidóknál már beköszönt a szombati ünnepnap. A katonai szolgálat kötelező minden 18. életévét betöltő izraeli állampolgár számára. A fiúkat három évre hívják be a hadseregbe, míg a lányoknak két évet kell szolgálatban tölteniük. Azoknak a nőknek azonban, akik nyilatkozatot tesznek arról, hogy kizárólag kóser ételt ehetnek és a szabbat idején - péntek estétől szombat estig - nem dolgozhatnak, nem kell bevonulniuk. Abban az esetben, ha egy nő ilyen nyilatkozatot ír alá, a hadseregnek a jogszabályok szerint 60 nap áll a rendelkezésére, hogy ellenőrizze az illető állítását. (index alapján)
ÉS A SZOVJET EMLÉKMŰVEL
MI LESZ, ELVTÁRSAK?
És az ilyen bandák garázdálokodnak nálunk, a pártokban, a szervezetekben, a hivatalokban, a sajtóban, stb. Ez a véreskezű banda tartott legutóbb szeánszot a Károlyi-szobronál....Jobban tették volna, ha a szomszédos Szabadság-téri szovjet emlékművüket kezdték volna lebontani! Akkor legalább valami hasznosat is csinálhattak volna, így csak a nyálukat csorgatták. A tévéképeken feltünt összeszorított pengeszájjal és szúrós tekintettel a Nagy Genetikus, Czeizel doktor is, aki pár évvel ezelőtt még gyerekkereskedelemmel kapcsolatos bűnügyi hírekben vált ismertté, de aztán a pártfűggő bíróságok szépen elaltatták az ügyét. Kép: a doktor lenéz bennünket
http://zionistterror-inhungary.blogspot.com/2010/11/november-24-bunozes-mintakepe i.html |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-11-24 17:55:03, szerda
|
| |
| |
Tudtunk nélkül folyik a sokmillió hektáros földfelvásárlás
2010. 11. 24. szerda. - 13:40
Megkezdődött a stratégiai helyezkedés, vagy inkább versengés az értékes termőföldek megszerzéséért. Csak tavaly, 2009-ben 45 millió hektárnyi termőterület cserélt gazdát a nagy globális földszerző manőverben. A játszma stratégiai fontosságú: a jövőben csak fokozódó regionális élelmiszerhiányok és vízhiányok miatt a termékeny föld egyre nagyobb ritkaság lesz, értéke folyamatosan fog nőni. Az önellátásra képtelen gazdag országok földeket javarészt a szegény országokban vásárolják fel, ahol már eleve nagy az éhínség. Újabb gyarmatosítás indult meg a fogyatkozó erőforrások korszakának nyitányaként?
2050-re 70-75 százalékkal több élelmiszert kell produkálni, hogy a 9,3 milliárd főre duzzadt emberiség egésze megélhessen a Földön. De bolygónk megművelhető földjeinek 90 százalékát már használatba vettük (ha nem számoljuk az erdőket és az erősen sérülékeny ökoszisztémákat). Az ökológiai nehézségek áthidalására voltaképpen agro-outsourcing történik...
Hol vesznek?
A legnagyobb összefüggő, kihasználatlan termőföld-terület Afrikán ível át: a Guinea szavanna zóna ez, mely Angolától Etiópiáig húzódik.
A külföldi befektetők fölényben vannak az üzletkötéskor és alacsony árakat diktálhatnak. Afrikai érdekvédők szerint inkább a helyi agro-bizniszbe és infrastruktúrába (pl. kórházakba) kellene invesztálniuk, s kereskedelmi megállapodásokat kötniük az afrikai kormányokkal a termőföld-szerzésért cserébe. Az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Szerverzetének (FAO) elnöke szerint lehet ebből még kölcsönösen előnyös (win-win) szituáció, ugyanakkor elismerte, ha a földszerzők nem vesznek részt a helyi gazdaság javításában, beköszönt a neo-kolonializmus: az afrikai farmerek kiszorulnak földjeikről, kénytelenek elszegődni az új tulajdonosokhoz, szakszervezeti érdekvédelem nélkül: 71 centes napi bérért.
* Líbia 250 000 hektárt vásárolt Ukrajnában, Egyiptom hasonló ügyletre készül.
* Dél-Korea Tanzániában használ 103 600 négyzetkilométernyi területet.
* Abu Dhabi-i befektetők Pakisztánban vettek több tízezer hektárnyi földet, az állam maga Kazahsztánban tervez jelentős földvásárlást.
* Kína Algériában és Zimbabwéban birtokol területeket, emiatt egymillió kínai földműves él Afrikában. Az ázsiai nagyhatalom 3,4 milliárd dollárt különített el további vásárlásokra, mert a bolygó megművelhető földjeinek csak 9 százalékával bír, lakossága azonban a világnépesség 20 százalékát teszi ki.
* Laosz a termőföldje 15 százalékát adta el, 2-3 millió hektár körüli területet.
Egy főre jutó megművelhető termőföld
1970-ben: 0,38 hektár
2000-ben: 0,23 hektár
2050-ben: 0,15 hektár lesz
Mit termesztenek?
* Egyiptom a Fülöp-szigetekkel tárgyal banán- és rizstermesztés elindításáról.
* Uganda 800 000 hektárt értékesített Egyiptomnak búza és kukoricatermesztésre.
* A szaúdi Binladin Group, Kuwait és Qatar Indonéziában készülnek rizst termeszteni.
* Szaúd-Arábia szintén rizst termeszt Thaiföldön, 100 millió dollárból pedig farmokat létesít többek között Maliban, Szenegálban, Etiópiában, de szerződéskötésre készül Szudánnal is. A szaúdi Jannat cég Egyiptomban alapított vegyesvállalata 10 000 hektáron termel búzát, árpát és lucernát.
* Katar Kenyában bérel 40 500 hektárnyi termőföldet, cserébe kikötőt épít az ország partjainál.
* Az Abu Dhabi Fund for Development szudáni termelőszövetkezetekben szerzett tulajdonjogot.
Erodálódik a föld
A vásárlók egyre nagyobb földterületeket ragadnak magukhoz, egyre nagyobb pénzekért, ami megnehezíti a kis farmok és a kisvállalkozások életben maradását. Henry Wilkes, a londoni InvestAg Savills képviselője azt mondta a Reutersnek, hogy a városi befektetők benyomulása a jellegzetesen vidéki iparágba magával vonja a nagyvállalati kultúra, szempontok, követelmények érvényesülését, és a nagy méretekben való termelést.
A befektetők azonban nem fogják egész életöltőkön keresztül megőrizni a földet, mint a gazdák és a családi gazdaságok. Könnyen meglehet, hogy kifárasztják a földet és 10 év múlva túladnak rajta. A Világbank és az ENSZ az ökológiailag, illetve társadalmilag kártékony gyakorlatokat elkerülendő fogalmazta meg nemrég a "felelős mezőgazdasági befektetés" irányvonalait.
Élelmiszerháborúk jönnek?
A víz- és élelmiszerhiány a legnagyobb destabilizálóerő a társadalomra nézve, mert hatása azonnali. Emlékezzünk rá, hogy a francia forradalom is így robbant ki. Csak 2008 óta 30 országban voltak éhínség-kiváltotta zavargások (food riots)! Nemcsak Afrikában, hanem Haitin, Bangaldeshben, Egyiptomban, Mexikóban és a Fülöp-szigeteken. Afganisztán és Pakisztán gabona helyett a szélsőséges politikai mozgalmak táptalaja lett. Az éhínséget okozó szárazság is egyike volt a darfuri konfliktus kirobbantó tényezőknek.
A földszerzés is szíthat politikai viszályokat: a dél-koreai Daewo Logistics Madagaszkáron 99 évre kapott volna földbérleti jogot ingyen(!). Az ügylet tüntetéseket váltott ki, ami nagyban hozzájárult ahhoz, hogy puccs tört ki a szigetországban. A hatalomra kerülő ellenzék első dolga az volt, hogy érvénytelenítette a szerződést.
Szaúd-Arábia és a Golf-öböl-menti államok pakisztáni földszerzésénél a 400 000 hektár mellé 100 000 fős magánhadsereget is rendeltek, amely megvédi a termést a helyi tolvajoktól! Etiópiában drótkerítés védi a sejkek földjeit a helyiektől. Ez lesz jellemző a holnapunkra? A nem valami rózsás jövőkép már cseppet sem valószínűtlen.
(piacesprofit.hu)
http://kitartas.mozgalom.org/friss-hirek/tudtunk-nelkul-folyik-sokmillio-hektaros -foldfelvasarlas
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-11-24 17:51:56, szerda
|
| |
| |
Magyarország még mindig a süllyedő hajóhoz kötné magát
2010/11/22
,,Keleti szélben hajózunk, nyugati zászló alatt" - mondta nemrég Orbán Viktor. A meglehetősen érthetetlen állásfoglalást aztán még meg is megtorpedózták. Kreténjeink még mindig a süllyedő nyugati anyahajóhoz kötnék az országot.
Budapesten a hatóságok letartóztattak két kínait, mindenféle gyakorlati ok nélkül, és ki akarják adni őket az USA-nak. Mindez még szeptember elején történt, mégsem nagyon lehetett hallani az ügyről. A letartóztatottak törvényt nem sértettek, sem itt, sem otthon.
A két férfi, Hszian Hong-vej (Xian Hongwei) és Li Li, két külön cég megbízatásában állt. Az egyik egy japán, a másik egy szingapúri cég, melyek környezetvédelmi technológiával, illetve mobiltelefonok gyártásával foglalkoznak. Egy speciális memóriamodult akartak beszerezni, melyet a BAE Systems brit hadiipari cég weboldalán találtak meg. A cég közölte velük, hogy a termék eladásához külön exportengedély kell, az amerikai fegyverkereskedelmi szabályok miatt. A dolog itt meg is szakadt, ám néhány hónap múlva a cég képviselője kereste meg őket, és a cég új ázsiai partneréhez irányította őket. A megnevezett kapcsolattartóról később kiderült, hogy amerikai titkosügynök. Egy indonéziai találkozó után Budapestre hívta a két kínait, ahol kelepcébe csalták őket. A vád (USA) védelmi törvények megsértése.
Kínai lapértesülések szerint a magyar hatóságok akadályozták, hogy az elfogottak segítséget kérhessenek a külképviselettől, a tárgyalás során pedig a magyar-angol fordítás elégtelen volt. A kiadatási kérelmet a magyar hatóságok aláírták. Ezután a fogvatartottak politikai menedékjogot kértek, melynek elbírálása még folyamatban van. Az utolsó esély, hogy a magyar kormány helyrerakja a hibát.
Ez a baklövés nyilvánvalóan USA nyomásra történt. Valószínűsíthető, hogy nem a két kínai dolgai, hanem a magyar-kínai közeledés megtorpedózása az akció oka az USA részéről. Az IMF-fel történt ,,csata" után az USA keringőre hívta ,,szabadságharcos" kormányunkat. Itt a lehetőség bizonyítani, a köteleket elvágni, lecserélni a zászlót, és valóban kelet felé fordulni!
Bükkfalvi Roland - Jövőnk.info
Nemzeti InternetFigyelő
http://internetfigyelo.wordpress.com/2010/11/22/magyarorszag-meg-mindig-a-sullyed o-hajohoz-kotne-magat/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-11-24 17:47:12, szerda
|
| |
| |
Költségvetés 2011: Kilőttük a zsidók, cigányok és Gyurcsány malacperselyét
Zsidókra, cigányokra, terrorelhárításra, menekeltügyre és kormany.hu-ra is elég sokat költünk.
hubatka, Wed, 2010/11/24 - 11:15
A 2011-es, Fidesz által összeállított költségvetésnek számos érdekes pontja van, amit kiszúrtunk. Információink szerint többel Zagyva Gy. Gyula harcos képviselő foglalkozik.
Eleve a költségvetés olyan, mint egy nagy rejtvény. Tele van olyan tételekkel, ami akármi lehet, sok az "egyéb", tartalék illetőleg pontosan meg nem határozott célra elkülönített pénz. Csak sejteni lehet mire mennek el a pénzek. Szintén érdekes, hogy sok esetben megjelölték a "Személyi juttatásokat" és a "Munkaadókat terhelő járulékokat", amihez viszont elsőre nem tud az ember hozzányúlni, mert pénzügyi szakembernek kell lenni, hogy ki tudja számolni, hogyha a személyi juttatásokat csökkenti (nem kell annyi embert foglalkoztatni), akkor a járulékok hogyan alakulnak, és persze, ha van, akkor a bevétel hogyan fog ennek nyomán csökkenni. Ha nem az módosítja a költségvetést, aki összeállította, akkor sok esetben csak vakon fog lövöldözni eltalálva egy-két porcelánt is a cigányok és zsidók malacperselye között, mi inkább az utóbbiakat nézzük, a biztos találat reményében. A tervezett költségvetés letölthető innen.
Na nézzük, hogy mire is mennek el súlyos milliók, milliárdok!
Terrorelhárítási Központ - 12,76 milliárd forint
Ez a tétel többek szemét is szúrja már egy ideje. Gaudi-Nagy Tamás is felszólalt az ügyben már, szerinte is indokolatlanul magas ez a tétel.
Különösen durva ez az összeg, ha tudjuk, hogy legfeljebb hatszáz főt fog "foglalkoztatni" a központ.
Érdekességképpen említsük meg, hogy más titkosszolgálatok is kapnak ám pénzt, amiknek szintén a hatáskörébe tartozik a terrorelhárítás. Információs Hivatal: 8,24 milliárd, Nemzetbiztonsági Szakszolgálat 15,65 milliárd...
Zsidók és cigányok támogatása - több mint 1,5 milliárd forint
Számos formában van támogatva ez a két kisebbség (a többi csak "egyéb" kategóriában van): múzeumok, együttesek, médiumok támogatása.
A zsidóknak azonban jóval több támogatást adna idén is a kormány, mint a cigányoknak, elég megnézni a két közalapítványt:
Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány működéséhez és
feladatainak ellátásához szükséges hozzájárulás - 888,6 millió forint, míg a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány 289,9 millió forintot kapna csak. Melyik kisebbségiből is van több? Ehhez vegyük hozzá, hogy a cigányoknak nincs külön egyházuk...
Felháborító még a különböző holokausztos múzuemok, alapítványok támogatása is:
Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény
Közalapítvány - 190 millió forint, vagy az Anna Lindh Alapítvány - 5,5 millió forint.
A költségvetésből össze lehet számolni, hogy az összes cigány és zsidó szervezet támogatása mennyibe is kerül, és egymáshoz képest milyen arányban is vannak. Van Roma Múzeum, Roma Média, integrációs és felzárkóztató programok. Világosan látszik, hogy a kormány az elmúlt 20 év hibás, felzárkóztató programját folytatná és tömné tovább a cigányok malacperselyét.
Kormany.hu - 185 millió forint
Hihetetlen, hogy milyen szép jogcímen tudják feltüntetni ezt az átláthatatlan, javarészt statikus honlapot: "A kormany.hu központi kommunikációs felület működtetése".
És nem, nem az ügyfélkapu, nem az informatikai rendszer működtetését takarja a cím, mert azokra van külön forrás:
pl.: -Központi informatikai feladatok - 66,6 millió forint vagy
-Informatikai rendszerekkel összefüggő kiadások - 347,1 millió forint vagy
-Kormányzati informatikai rendszerek és a közháló
alapszolgáltatásainak biztosítása - 8,250 millárd forint és
-Kormányzati informatikai rendszerek konszolidációja - 1,05 milliárd forint
Tehát, vissza az eredeti kérdéshez: mi kerül a kormany.hu-n 185 millió forintba? Az előző kormányokat olyannyira szerették bírálni a fideszesek az effajta kiadások miatt, erre most is ők is folytatják ezt a bolondságot. Legfeljebb 15 millió forintot lehetne erre áldozni, ha figyelembe vesszük, hogy a van egy felület, amit frissítget két ember és van a rendszerre ügyelő webmester (+egy jó szerver, hanem a központin van).
Menekültügyi politika
Szintén nem foglalkoztak még a médiában azzal a kérdéssel, hogy milyen a menekültügyi politikánk és hogyan lehetne azt változtatni. A költségvetésből kiderül, hogy azt tartják fontosabbnak, hogy itt ellássuk és integráljuk a menekülteket, és nem azt, hogy visszatessékeljük őket természetes élőhelyükre.
Európai menekültügyi és integrációs alap: 967,9 millió forint
Visszatérési alap: 292 millió forint.
Nem kell túl nagy ésszel megáldottnak lenni ahhoz, hogy egy egyszerű átcsoportosítással a menekültügyi politikánkat 180 fokkal megfordítsuk.
Az 1947-es Párizsi Békeszerződésből eredő kárpótlás - 1,852 milliárd forint
A "második Trianont" okozó, a szovjet megszállást törvényesítő, hazánkat eláruló "békeszerződésből" fakadó kárpótlásokat még a mai napig nyögjük. Vajon kik kapják ezen összegeket? Könnyen elképzelhető, hogy a trianoni utódállamok, esetlegesen maga Szovjetunió jogutódja, Oroszország. Ez sem derül ki a költségvetésből.
Zagyva Gy. Gyula Gyurcsány malacperselyét is megcélozza
Az itt, röviden bemutatott ügyek némelyikét (és még pár itt, fel nem sorolt tételt) felvállalta Zagyva Gy. Gyula és hamarosan sajtótájékoztatót is tart ezekről.
Zagyva titkárságán azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a képviselő több, mint 6 milliárdot spórolna a magyar államnak, és 2-3 milliárdot csoportosítana át a határon túli, magyarság érdekeit képviselő intézményeknek. Az Egyenlő Bánásmód Hatóságot például meg is szüntetné a vármegyés vezér, az indokolás szerint: "Véleményünk szerint, az elmúlt nyolc év előkészítése után, most szüntetik meg igazán az emberi jogokat, így felesleges kiadás lenne látszatból külön intézeteket, ezzel foglalkozó hatóságokat fenntartani a már nem létező célból. Az egyenlő bánásmódot kell szavatolnia a magyar államnak, a háromhatalmi ágnak, a nemzetközi bíróságoknak. Nincs szükség egy újabb hatóság létrehozására, fenntartására."
Szintén érdekes, hogy egyedül Zagyva szúrta ki és kíván ez irányban módosító javaslatot tenni, hogy Gyurcsány alapítványa, a Demokrácia Központ Közalapítvány is kapna 87,5 milliós támogatást. Ennyire volt elszámoltatás, hogy még pénzelnék is minden idők legjobban utált miniszterelnökét.
(Szent Korona Rádió)
http://szentkoronaradio.com/belfold/2010_11_24_koltsegvetes-2011-kilojjuk-a-zsido k-es-ciganyok-malacperselyet |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 17
|
|
|
|
2010. November
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
541 db bejegyzés |
| e év: |
3186 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 3391
- e Hét: 13658
- e Hónap: 24769
- e Év: 178265
|
|
|
Offline
