|
 1/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 10
|
|
|
|
|
|
2009-06-23 23:08:55, kedd
|
| |
| |
Minden múlandó - leggyötrőbb fájdalmainkat is feloldja az idő.
Tatiosz
Mosolygó könnycsepp
Amikor a fájdalom jéghegye vízcseppé zsugorodik az Égben...
Gyászolom ,,az embernek lenni" hivatását, hiszen ő hívott éltre bennünket, ám szürkén borongós világunk magába nyeli a fényt, hogy egy kicsit még fennmaradhasson.
Gyászolom az emberek fénytelen, sokszor fájdalmas életét, amelyben nincs - nem lehet - becsülete a tisztának, az emberségnek.
Gyászolom az emberek elveszített (olykor meg sem talált) emberségét. Azt a pillanatot, amelyben elhagyták az egymás iránti figyelmet, a derűt, a kedvességet - a szív békéjét.
Gyászolom az emberi élet szép és vágyott rendjét - a békés egyensúlyt, amelyet mi emberek valamennyien a szívünkben és a szívünk által találhatnánk meg.
Gyászolom az emberek eltékozolt emberi hitét, a feladatok semmivé foszlott illúzióját, amikor keserűen, sokszor tehetetlenül - bizalom és önbizalom nélkül - járják a világot, egymásra hördülések, lealacsonyítások, megalázó kioktatások és tiltások kegyetlen ábrázatával.
Gyászolom a semmibe hullott jó gondolatot, miközben senki nem több a másiknál, éppígy nem is kevesebb. Bár lelke mélyén mindenki sejti ezt, mégis nagy a tülekedés a gonoszság göröngyös kaptatóján.
Gyászolom a helyes gondolkodást, amely előítéletekbe fullad.
Gyászolom a meggondolatlan emberi cselekedetet és tévhitet, amely bárkit feljogosít arra, hogy mindent megtehet, amit csak akar.
Végül gyászolom a gyászt, a szomorúságot, a derű s a víg kedély oltalmával, hisz' semmi sem előbbre való és fontosabb annál, hogy tudjuk - bár fáj a szívünk -, minden elmúlik egyszer, hiszen a földi élet legelső törvénye a változás.
A változandóság honában bárkivel bármi megtörténhet, és ha Isten úgy rendeli, meg is történik egy napon - és a fájdalom jéghegye vízcseppé zsugorodik itt, a földön is...
Írta:Athéna |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Bölcsességek - gondolatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2009-06-23 22:59:04, kedd
|
| |
| |
Ejts egy könnycseppet a bánatnak, és engedd szélnek.
Márai Sándor
A szomorúságról
Ne kergesd el a szomorúságot. Oktalanul jön; talán öregszel ilyen pillanatokban, talán megértettél valamit, elbúcsúzol a szomorúság negyedórájában valamitől. S mégis: a szomorúság megszépíti az életet...
Először is: az örömök, melyek eltűnnek, talán nem is voltak igazi örömök. Emlékezzél csak... Aztán: a szomorúság egy váratlan pillanatban leborítja csodálatos, ezüstszürke ködével szemed előtt a világot, s minden nemesebb lesz, a tárgyak is, emlékeid is. A szomorúság nagy erő. Messzebbről látsz mindent, mintha vándorlás közben csúcsra értél volna. A dolgok sejtelmesebbek, egyszerűbbek és igazabbak lesznek ebben a nemes ködben és gyöngyszín-derengésben. Egyszerre emberebbnek érzed magad. Mintha zenét hallanál, dallam nélkül. A világ szomorú is. S milyen aljas, milyen triviális, milyen büfögő és kibírhatatlan lenne egy teljesen elégedett világ, milyen szomorú lenne a világ szomorúság nélkül!
(forrás: A boldogság nagykönyve * Életünk titkaiból)
(A Kassák Könyvkiadó és Angelisz Irini engedélyével közölve)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Könyvek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2009-06-23 22:54:36, kedd
|
| |
| |
Platón
A szárnyas fogat
Tudod, mi a boldogság -- Amikor lelked szerint élsz, az a boldogság.
Akkor miért boldogtalan az a tömérdek ember, aki úgy hiszi magáról, hogy a lelke szerint él? -- Mert a lelket egy különös hangulatnak tekinti, s abban a hitben ringatja magát, hogy a hangulatok múlandóak.
A lélek körüljárja a csillagvilágot, egyszer egy, máskor más alakban tűnve fel. A jó lélek szárnyai sértetlenek, így a magasságokban szállhat. Amelyik azonban szárnyait veszti, lezuhan a földi világba, s ott letelepedik. Földből való anyagot, egy testet vesz magához, amely a lelke hatalma folytán úgy tűnik fel, mintha önmagától mozogna.
A lélek a maga egészében halhatatlan, mert ami önmagát mozgatni képes, az halhatatlan. De mi történik azzal, ami saját magától képtelen mozogni? Amit más mozgat, annak a mozgás megszűntével az élete is megszűnik.
A lélek kezdet és forrása minden mozgásnak. A kezdet pedig nem keletkezik. Mert a kezdetből származik minden létező, s ha a kezdet valamiből eredne, már nem tekinthetnénk kezdetnek.
Minthogy a kezdet nem keletkezik, szükségképpen el sem pusztulhat. A lélek a maga egészében halhatatlan.
A lélek és test összeillesztésével élet keletkezik. Az összeforrasztás eredményét élőlénynek nevezzük, mellékneve pedig: halandó. Minden lélek gondját viseli minden lélektelennek.
A kezdet kezdetén a lelket három részre tagoltam: kettő közülük lóhoz hasonló, a harmadik a fogatot hajtja.
Maradjunk ennél a képnél. A lovak egyike derék, a másik azonban nem. De hogy miben áll a derék ló erénye, és a hitvány gyarlósága, arról még nem beszéltem.
A szebbik, egyenes tartású, büszkén, nemes alázattal hordja fejét; fehér színű, a szeme fekete, higgadtan és mértékkel becsvágyó, mindig a helyes vélemény pártján áll, azt követi. Nem kell verni, korbács nélkül, okos szóval lehet irányítani.
A másik görbe tartású, nehézkes, mintha a véletlen hordta volna össze kusza tagjait, kurta, vastag nyakú, fekete bőrű, szeme szűke, melyen véres erek futnak, a féktelenség és a hivalkodás kedvelője, szőrős fülével nagyothall, így az ostorcsapásoknak sem engedelmeskedik.
Aki a kocsit hajtja, most megpillantja kedvese villámként felragyogó tekintetét. A görbe tartású, kusza ló ordítva rávetné magát, míg a másik vár, nem hat rá ösztökélés és ostorcsapás, tudja, hogy várnia kell.
A látvány a hajtó emlékezetét visszaviszi a szépség birodalmába, oda, ahol a meggondoltság egy szent trónuson nyugszik. Vágyától visszahőköl, nem ordít, és nem aláz, nem öl, és nem tép, visszarántja a gyeplőt.
Engedelmes lova önként megáll, a zabolátlan azonban fájdalmában és szégyenében összeroskad. Végül, mikor összeszedte magát, ismét unszolja a hajtót a bántó rohamra.
De nem engedi a végzet, hogy a rossz igaz barátja legyen a rossznak, és a jó nem legyen barátja a jónak.
Ki nyeri meg az olümpiai küzdelmet? -- Ezt a hajtónak kell eldönteni. Akit a féktelen ló hatalmába kerít, annak egész lelke helyeselni fogja a rossz cselekedetet. A hajtó a küzdelemben gyakran odavész, és a szárnyas fogat, kocsisával együtt, a mély szakadékba zuhan. Aki viszont égi útját megkezdi már a földön, nem kíván magának hitvány szövetségest, vadlovát féken tartva él az isteni adománnyal -- a türelemmel.
Forrás: Nagyobb minden óceánnál az emberi szív c. könyv
(A Kassák Könyvkiadó és Angelisz Irini engedélyével közölve)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Könyvek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2009-06-23 22:52:28, kedd
|
| |
| |
Még egy szó a becsületről...
Régen, nagyon régen történt, a nagy téli összeomlás idején.
Megkérdeztem:
,,Mi az, amit egyedül te adhatsz magadnak, és senki el nem veheti tőled?"
Körüljártuk a témát, mindenről szó esett,
ami szép, és valóban megbecsülendő.
Ámde a ,,becsület" nem hangzott el.
Később, hónapok múltán felmerült ,,a tisztesség" kérdése.
Úgy gondolom: a tisztesség kívülről látható, a becsület nem.
Mert a becsület -- mindig mi magunk vagyunk, ott legbelül...
Amikor a becsületről mondunk véleményt, magunkat tárjuk a világ elé.
A becsület -- egy magunkról álmodott kép.
Hitvallás.
Ezért mindannyiunknak olyan a becsülete,
amilyenek mi magunk vagyunk.
Szép, mert Ő a életünk hitvallása,
mint Szókratésznek az ő daimnonja,
mint Tolsztojnak az ő lelkiismerete,
mint Kassáknak az ő tisztasága,
mint Tatiosznak az ő szeretete
mint Erasmusnak az ő balgasága.
A tisztességet tanítják -- a becsületet nem.
Légy rendes ember! -- halljuk a szüleinktől és a tanítóinktól.
Légy hű önmagadhoz! -- szól a lélek, és kéri, hogy emlékezz
a fogadalmadra és a jószándékú elhatározásásaidra.
Gondolkozz, mielőtt bármit mondanál --
halljuk szüleinktől és tanítóinktól.
Gondolkozz, mielőtt bárkit elítélnél, és megbántanál --
szól a lélek... ott belül.
Mert senki se több, vagy kevesebb a másiknál.
Írta: Athéna |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Bölcsességek - gondolatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2009-06-23 22:47:34, kedd
|
| |
| |
Kedves Olvasóm...
Ma A Szeretet gyöngyszemei * ,,Tedd életedet ajándékká!" c. kiskönyvet olvasgattam.
Elsőként Mong-Dsi (Kr.e. 372--289) kínai filozófus, Kung Fu-ce követőjének írását osztom meg veletek, kinek élete a kölcsönös tisztelet és megbecsülés jegyében telt.
Hitt az ember eredendő jóságában, az emberszeretet egyetemes kötelezettségét tanította.
Olvasd oly nagy szeretettel, ahogy ő lejegyzte mindannyiunk okulására.
Gondolkodj el az életeden.
Megtisztelve ezzel a Mestert és Önmagadat.
MONG-DSI
Mit tégy ellenségeddel?
A jó lelkű embert az különbözteti meg a többi embertől, amit szívében táplál. Jóságot növeszt a szívében és tisztességet.
Aki jóságos, az szereti az embereket. Aki tisztességes, az megbecsüli őket. Aki másokat szeret, viszontszeretik. Ha mégis akad valaki, aki barátságtalanul bánik velem, magamba kell szállnom, és meg kell kérdeznem magamtól:
,,Bizonyára nem voltam jó, bizonyára megsértettem a tisztességét. Hogyan eshetett ez meg velem?"
Ha magamba szállva nem találtam sértőt a viselkedésemben, és úgy találtam, tisztességes voltam vele, ám ő továbbra is barátságtalan irányomban, magamban ismét megkérdezem:
,,Talán nem voltam lelkiismeretes? Talán nem legbenső lelkiismeretem szerint jártam el?"
És ismét magamba szállok, mélyen elgondolkodom. Ha lelkem szerint helyesnek találom minden cselekedetem, ám a másik továbbra is ellenséges velem, így kell szólnom:
,,Ez az ember nem tudja, mit cselekszik. Nem tehetek többet érte. Szabad-e nehézségeket okoznom magamnak valaki miatt, aki nem tudja, mit mond, és mit tesz?"
Válaszolok is magamnak rögtön:
,,Nem szabad."
(forrás: Angelisz Irini A Szeretet gyöngyszemei, Kassák Kiadó)
(A Kassák Könyvkiadó és a szerző engedélyével közölve) |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Angelisz Irini |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2009-06-23 22:45:58, kedd
|
| |
| |
SENECA
Az emberség ragyogása
(részlet)
Mit kell tenned? -- kérdezed.
Mivel mindig ismerted az emberség hatalmas, fénylő eszközeit, tudtad, miként működnek ezek, maradj továbbra is a közelükben -- az igazi jó középen van, légy jó ember, aki nem esik a túlzás hibájába, és nem billen sem erre, sem arra. Ne feledkezz meg erről, amikor egy emberrel állsz szemközt, akinek további sorsa éppen tőled függ.
Mi a legnagyobb az emberben? -- Az emberségnél nincs hatalmasabb földön és égen -- így tették roppant erejűvé az istenek az ember egyébként gyámoltalan és sokszor tanácstalan lényét: a magasból felruházták a szeretet jóságával, az élet harmóniájával, a szelíd, bölcs belátással és előrelátással.
Kérlek, maradj ennél az emberségnél, hiszen már tudod, nincs nála hatalmasabb erő, amely a földet megjavíthatná, és a rosszakat megszelídíthetné -- mérhetetlen nagysága kitűnik abból is, hogy éppen általa küldik üzenetüket az istenek a szerényen ragyogó földi embernek, tudatván ezzel, hogy a pislákoló fényeknél van nagyobb fény: az emberség ragyogása.
(forrás: Seneca: Az Emberség nagykönyve)
(A Kassák Könyvkiadó és a fordítő: Vágó Gy. Zsuzsanna engedélyével közölve)
Üzenet
Édesapám mondta egyszer:
,,Semmi nem éri meg,hogy kibillenj egyensúlyodból -- legkiváltképp a semmi.
Ami mulandó, nem több a semminél."
(Üzenem Neki, hogy most is köszönöm........Athéna)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szeretet írások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2009-06-23 22:43:54, kedd
|
| |
| |
Egyszer, nem is olyan régen egy nagyon kedves, szívemhez közel álló barátom megkérdezte: ,,mit tartok a tisztességről?"
A tiszesség nem más, mint az ember kifejeződése, ahol most áll.
A Tisztesség maga az ember.
Számomra a tisztesség ezt jelenti: JÓ.
Nagy emberek különböző szóval illették ezt a JÓT - Seneca azt mondta róla: erény, Marcus Aurelius véleménynek nevezi, Ady szerelmes életnek, Kassák tisztaságnak, Tatiosz Szeretetnek, Szapphó boldogságnak, Ficino szerelemnek, Angelisz világlátásnak... Tolsztoj megbocsátásnak és lelki önmérsékletnek... Goethe szépségként, Rimbaud fekete fájdalomként emlegeti...
Blake hitt a vonzások és taszítások, jó és a rossz körforgásában. Azt írta: nincs több jó a Paradicsomban, mint amennyi a pokolban.
(A pokolban megtisztulunk a megértés által - felmerül a jó képzetének, majd megvalósításának lehetősége.
A Paradicsom maga a tökéletes JÓ, élvezzük is azt, ám elképzeléseinket, fogadalmainkat a földi világban, emberként tudjuk megélni csupán - az emberek között.
A pokolba a gonosz tettek juttatnak, a Paradicsomot a jóság megélése miatt hagyjuk el, s térünk a földre.)
Mi az a JÓ, ami a tisztességet jelenti?
A nagy emberek is másként emlegették a tiszetsséget: erényt, szépséget, szerelmet, szeretetet, boldogságot, lelki önmérsékletet ... láttak benne - bár ugyanazt értették alatta:
VALAMIT, AMI JÓ...
Tehát mi is ez a JÓ számomra?
A gondolkodás.
Tartalma végtelen, miként az élet.
Nincs kezdete, így vége sem lehet.
Önmagából indul, és önmagához érkezik.
Iránya mindig az, amit az élet éppen kíván tőle.
Ez a JÓ együtt hullámzik az élettengerrel.
Mégis mit jelent számomra ez a JÓ?
Becsületet. Becsületesnek lenni JÓ.
A hideg téli januárban megkérdeztem tőletek:
,,Mi az, amit egyedül az ember adhat saját magának, és senki nem veheti el tőle?" -- Ő a Becsület.
A JÓ -- az élet tartalma.
Általa fejezzük ki önmagunkat egy adott pillanatban.
Mivel változnak a pillanatok (az emberek, a helyzetek) -- ez a JÓ együtt változik a körülményekkel.
De mindig a saját kifejeződésünk marad: hol állunk most azon a bizonyos 9-es lépcsősoron....
Ez a JÓ a tisztesség forrása.
A SZERETET pedig a kifejeződése...
Aki boldogan kíván élni, az egybefonja a JÓT a Szeretettel...
Vagyis a helyes gondolkodást annak helyes kifejeződésével...
Köszönöm, hogy megoszthattam veletek...Athéna |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szeretet írások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2009-06-23 22:41:36, kedd
|
| |
| |
Mit jelent számomra a JÓ helyes kifejeződése?
Barátságos kedvességet. Hogy egyre kevesebb ember meneküljön a az emberek elől.
Figyelmet, annak, aki kéri. Hogy egyre kevesebb ember sodródjon az érdektelenség hullámhegyei- és völgyei között.
Türelmet és nyugalmat. Türelmet minden ember iránt (mily szép feladat!), és belső háborítatlanságot, hogy mindvégig megőrizhessük mások iránti türelmünket.
Részvétet és együttérzést. Ott, ahol szükség van rá. Hogy legyen szívünk meghallgatni mások sorsát. Tudva: minden megtörténhet velünk is, és meg is történik... Ma vele, holnap veled...
Feltétlenséget és várakozást. Feltétlenséget a barátaink iránt, és várakozást mások iránt, akik éppen másképp gondolkodnak (még).
Megértést és bátorítást. Hallgassunk meg másokat is, mert az jó: erőt ad, és tisztánlátást, pontosabban erőt a tisztánlátáshoz. Kritikák és előítéletek helyett bátorítsuk a bajbajutottakat. Ha kell szóval... de sokszor elég egy mosoly, egy szemvillanás, egy érintés...
Használjuk a kezünket. Ne csak munkára és kikapcsolódásra, hanem segítségnyújtásra. Ez a kéz legnagyobb feladata: felsegít, megérint, simogat, átölel...
Ártatlan vidámságot. Az életet két oldalról lehet nézni: belső derűvel és szenvedéssel.
Tudást... ó, igen, sokfajta tudást, melyet az életben kell megszereznünk:
Szabad-e szólnom, vagy hallgatnom kell? Ó, nem a hűvös és barátságtalan közönyösöket dicsérem, ha azt mondom: hallgatnom kell, hiszen tudom, hogy meg kell őriznem mások lelki békéjét.
Most nyilván azt kérded, miért nem a saját lelki békémet akarom megőrizni?
Mert a kettő ugyanaz.
Képzelj el egy embert, akit szóval megbántottál - szenved tőle.
Mi történik veled, ha ő szenved? Ugye egy kicsit kibillent téged is lelki egyensúlyodból?
Tudni kell hallgatni, hogy ne bántsunk meg senkit - még akaratlanul sem...
Tudni kell a dolgokat kívül hagyni... Milyen dolgokat? A látszólag bántó és sértő helyzeteket, melyekben úgy tűnik, mintha vesztesek volnánk... Amit kívül hagyunk, ott is marad, nem háborítják belső nyugalmunkat, s ezáltal másokét sem.
Nehéz?
Meglehet, egy élet munkája áll mögötte, ha elérjük.
Szabad-e megtennünk valamit, vagy inkább ne tegyük meg? Egy kis időt kell szánnunk gondolkodásra... Inkább ne tegyük meg, ha ezzel valakit megbántanánk...
Szabad-e a távollévőkről véleményt nyilvánítanunk és bántó kritikával illetnünk őket? Belső Irányítónk azt sugallja: bizony, ezt nem szabad. Senki sem több a másik embernél, csupán MÁS... MÁSHOL JÁR...
Tudni, hogy ellenkezik-e ,,ezzel" a JÓ-val a becstelenség? A hűtlenség? Az álarc és képmutatás? A harag? A sértés és sértődékenység? A kérlelhetetlenség és hajlíthatatlanság? A hálátlanság? A féktelenség? A gőg? A hatalmaskodás? A kéretlen szókimondás? A tolvajlás? A más tollakkal ékeskedés? A bántás... bántás és bántás?... (és még ezerféle rossz)...
Az emberek nem annyira attól szenvednek, hogy nem kaptak meg ,,valami jót", hanem inkább attól, hogy rosszat kaptak. Ilyenkor persze szépnek tűnik fel a meg nem kapott jó (kedvesség, barátság, szeretet), szinte makulátlan tökéletességnek látszik, hiszen - mivel nem lehetett részük benne - fölékesítették. Feltették az égen egy csillagra, és onnan nem veszik le többé, mondván, elérhetetlen.
Rendben is van ez így. Az emberi életet a vágy hajtja, és viszi előbbre az egymásba kapaszkodó lépcsőkön.
Legyen ez a JÓ vágya.
És igazán JÓ az lehet csupán, ami nemcsak nekem, hanem a többieknek is JÓ.
(Írta: Athéna) |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szeretet írások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2009-06-23 00:00:55, kedd
|
| |
| |
Tatiosz
A világot az ember kedvéért teremtették az Istenek
Sokféle erő kapcsolja egymáshoz az embereket: az élet, a változások, a gondolkodás, a lélek ereje. Valamennyi a Szeretetből születik. Valamennyi kapcsolatunkat a Szeretet ereje tartja össze. Egy láthatatlan szál, amelyik akkor is egymáshoz köti az embereket, amikor -- úgy tűnik --, régen elszakadt már.
A Szeretet ereje eltéphetetlen.
Úgy gondolod, nincs már dolgod a lezárt kapcsolataiddal? -- Ez a gondolat csupán azért fordult meg a fejedben, mert a kapcsolatainkat nem zárhatjuk le. Mi nem. Egy magasabb erő, a Szeretet ereje dönt sorsunk felől.
A Szeretet ereje láthatatlan.
Az életet kaptuk, a változásokat követjük -- embernek nincs hatalma sem az élet, sem a változások felett.
Mi van az ember hatalmában? A lelke -- a gondolkodó lélek, amelyik dönt afelől: hogyan éljük életünket, és mit kezdjünk a változásokkal. Gondolataink és a belőlük fakadó tetteink át meg átszövik kapcsolatainkat, átölelik az embereket.
A Szeretet ereje örök.
Hogy nem szeretsz már? Hogy gyűlölni is képes vagy kétségbeesetten? -- Az emberi szívet úgy alkották meg az istenek, hogy a szál, amelyre felfűzték a szíveket, sosem szakadhat el.
A Szeretet ereje mágnesként tartja össze a láncszemeket.
A szeretet szálát nem látjuk -- nem is láthatjuk --, de érezzük, és tudjuk, hogy van, és él. Ő tartja életben lelkeinket.
A Szeretet ereje a kiindulópont, melyből minden élet indul, és hozzá tér vissza, miközben egyetlen pillanatra sem szakadhat el tőle.
A Szeret ereje törvény, akár tudunk róla, akár nem.
Ne feledd: mindennapra jut megbocsátanivaló, hiszen az Istenek emberből faragták az embert.
Bocsáss meg, inkább bocsáss meg ezerszer, mint egyszer a haragot magadba zárd...
(Forrás: Tatiosz A Szeretet ereje - A Kassák Könyvkiadó és a fordító: Vágó Gy. Zsuzsanna engedélyével közölve) |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Tatiosz |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 10
|
|
|
|
2009. Június
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
305 db bejegyzés |
| e év: |
3084 db bejegyzés |
| Összes: |
32631 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Általános (1199)
- Belső kör (5)
- Család (0)
- Munka (0)
- Haverok (0)
- Iskola (0)
- Advent,Karácsony, Újév, Húsvét (1166)
- Áldások, imák, Istenes versek (347)
- Állatok (44)
- Angelisz Irini (80)
- Angyal,Isten vers,videó,idézet (132)
- Angyali üzenet Pusztai Orsitól (892)
- Angyali üzenetek (1041)
- Angyali üzenetek 2 (4)
- Angyalok, angyalos történetek (140)
- Anyák napja (35)
- Anyák napja (167)
- Ara Rauch írásai, versei (20)
- Aranyosi Ervin versei (30)
- Athéna görögországi élményei (2)
- Athéna versei, gondolatai (32)
- Atya, Jézus és Mária üzenetei (20)
- Az Élet Kiskönyve (19)
- Bagi László /Hezekiah versei (20)
- Bálint gazda (5)
- Barátság (272)
- Benmar - Szabó Balázs versei (20)
- Blogtársaktól kaptam 1 (134)
- Blogtársaktól kaptam 2 (41)
- Bodré Anikó versei (8)
- Bölcsességek - gondolatok (69)
- Ch-ás szerzők versei (37)
- Csabai Lajos versei (15)
- Egészség (590)
- Égi jelenségek, érdekességek (3)
- Égi üzenetek (24)
- Egyéb ünnepek, jeles napok (870)
- Ehető virágok és receptek (21)
- Emlékezés (82)
- Ezoterikus (284)
- Fényörvény: üzenetek-tanítások (31)
- Filmek (17)
- Francoise versei (12)
- Fullos szerzők versei, írásai (124)
- Gitka(Szomorúfűz) (11)
- Gyógyító kövek, kristályok (50)
- Haiku, Zen versek (52)
- Hetet (414)
- Heti útravaló - Müller Péter (339)
- Hétvégét (393)
- Hónapok, hónapokról versek (1248)
- Horoszkópok (19)
- Humoros, vicces (21)
- Idézetek (948)
- Írások (310)
- Jó éjszakát! (809)
- Jó reggelt! (7)
- Jókívánság (40)
- Kamarás Klára versei (50)
- Kedvenc énekesek (12)
- Kellemes délutánt! (11)
- Komáromi János (Koma) versei (74)
- Kormányos Sándor versei (15)
- Krancz Béla versei (9)
- Kryon (55)
- Kun Magdolna versei (23)
- Könyvek (38)
- Lengyel Jolán versei (13)
- Másik világ, Hathorok üzenetei (6)
- Meditációk (38)
- Nagy Krisztina, Krancz Béla (27)
- Nemzeti ünnep (161)
- Pps-ek (3)
- Puskás Kolozsvári F. versei (2)
- Receptek - befőzés, mélyhűtés (74)
- Receptek - görög és balkáni (13)
- Receptek - savanyúság eltevése (20)
- Receptek, írások - vegyes (792)
- Receptek-főzelékek, lecsók, (192)
- Receptek-halas (184)
- Receptek-húsmentes ételek (1202)
- Receptek-húsos (1394)
- Receptek-ital,szörp,gyümölcs (129)
- Receptek-levesek (1399)
- Receptek-menük (388)
- Receptek-sütemények-desszertek (1309)
- Receptek-tésztafélék,szendvics (1048)
- Receptek:saláta,hidegtál,egyéb (514)
- Reiki (5)
- Saját készítésű videók (88)
- Seherezádé (152)
- Seneca (32)
- Szapphó (47)
- Szép estét! (154)
- Szép képek (34)
- Szép napot, vasárnapot! (142)
- Szerelem, boldogság (926)
- Szeretet (404)
- Szeretet írások (220)
- Szily Nóra riportjai (121)
- Táltos témák (24)
- Táncok története (24)
- Tanítások-Üzenetek-Írások (195)
- Tatiosz (280)
- Tokaji Márton versei (52)
- Tóth Juli versei (36)
- Tóth Tiborné-Hajnalka versei (3)
- Vegyes receptek (22)
- Vén Muskétás versek, írások (474)
- Vénusz Kódex (12)
- Versek (3006)
- Versek videókon (6)
- Versek, képek reggeltől-estig (121)
- Versek, képek tavasztól-télig (1079)
- Verses képeslapok (779)
- Videók (279)
- Virágok, gyümölcsök, termések (569)
- Virágos versek, idézetek (370)
- Vujity Tvrtko írásai (11)
- Üdvözlés, köszöntés,köszönés (760)
- Zene,-dalszövegek videókkal is (294)
|
|
|
| |
- Ma: 5151
- e Hét: 14654
- e Hónap: 28559
- e Év: 158266
|
|
|
Offline
