Belépés
taltos1.blog.xfree.hu
Bármit tesznek ellenem, az a javamra fordul! Tatiosz: Ne kívánd mások balsorsát, mert a sors közös, és a jövő előre nem látható. Ossian: A ritka tisztes... Gábor Gabriella Táltos
1940.08.08
Offline		 Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 15 
Egy csillag az égről lehullott
  2009-10-04 23:47:08, vasárnap
 
  Bodor László - Egy csillag az égről lehullott.


Szerelmedet nem kértem, de te mégis adtad,
Hogy szeresselek, talán csak hagytad.
Nem kutatom, az enyém volt a remény,
Hittem boldogan, a világ újra az enyém!
De egy csillag az égről lehullott,
S, egy szerelem fájdalmasan elmúlott.

Építettem a fellegekbe várat,
S, nem számoltam, de az éveim bizony elszálltak.
Szerelmem, s vele vágyam újra éledt,
Testem, s lelkem nem kívánt mást, csak téged.
De egy csillag az égről lehullott,
S, a szerelem mintha nem lett volna elmúlott.

Ráébredtem, nem enyém más csak a vágy,
Megöregedtem, ez az igazság.
Próbálom ezt most hangosan is kimondani,
A legkegyetlenebb dolog , magunkat ámítani.
De egy csillag az égről lehullott,
S, egy rövid szerelem , csak elmúlott

Nem hagytál mást csak a valóságot,
Elvetted érte, ami mindenem volt, az álmot.
Kutató szemem nem függesztem már az égre,
A földön járok újra, talán!? Vagy végre!?
Egy csillag az égről lehullott,
S, egy szerelem fájdalmasan elmúlott.

Érzem a koromat, s tudom, hogy ki vagyok,
Ez a szerelem sem hagyott mást csak egy hulló csillagot.
A szerelem nekem, csak keserűséget hozott,
A csillag egyet villant, és lehullott.




  
 
0 komment , kategória:  Versek  
Gyönyörű, gyönyörű
  2009-10-04 23:31:28, vasárnap
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Verses képeslapok  
Ha most
  2009-10-04 23:06:08, vasárnap
 
  HA MOST


Ha most kérdeznél,
elmondanám -
Volt egyszer egy este -
amikor,
mint csillagok gyúltak ki alattunk a város fényei,
tudtam -
téged kereslek.
Fáztál,
és takarót adott neked a szeretet,
s egy pincér, meg a sötétség puha teste,
a bátortalan vágy,
hogy valakit ismét szeressek,
Mert féltem az újtól,
nehogy valakit ismét elveszítsek.

Volt egy mosoly is még -
voltak lopott csókok,
lopott volt minden pillanat,
az örömök, a kínok.

Már tudom, semmi sem volt igaz,
már tudom,
illúzió volt minden -
Nem volt igaz az ölelés...
...De nem fáj már: a "Nincsen".

Most már szinte mindegy,
mit írtam akkor -
mit éreztem éppen -
Már nem karcolt több csíkot a bánat
az éjszakai égen.

Ne mondj semmit még,
mert véget ér az álom.
Felébredünk, s egymásra nézve
semmit sem találunk -
Áttetsző testünkkel kapaszkodunk egymásba,
szorítjuk a semmit -
mert nem tudhatjuk mi jön még -
meddig tart:
a "Meddig?"

Ne mondj semmit még,
így szótlanul szeretlek.
Olyannak, mint a kép:
mit önmagamnak festek.
Csak annyit mondj majd egyszer:
- Jó reggelt ... az éjszakánknak vége -
S megkapod az életet,
az életért cserébe.

Most legyünk csendben,
mert ránk zuhant az ég -
Felállni nem lesz könnyű,
hallgassunk -
most még...

Kormorán

HIBÁS VIDEÓ BESZÚRÁS!		  
 
0 komment , kategória:  Zene,-dalszövegek videókkal is  
Nélküled
  2009-10-04 23:01:52, vasárnap
 
  Váci Mihály - Nélküled

Elmúlnak így az estjeim
nélküled, csillagom.
Olyan sötét van nélküled,
-szemem ki sem nyitom.

Olyan nehéz így a szívem,
hogy szinte földre ver,
le-lehullok, de sóhajom
utánad- felemel.

Olyan csend van így nélküled,
hogy szinte hallani,
amit még utoljára
akartál mondani...

  
 
0 komment , kategória:  Versek  
A szeretet mindent kibír...
  2009-10-04 22:59:34, vasárnap
 
  Müller Péter: Szeretetkönyv

"A szeretet mindent kibír- egyet nem: hogy elmúlik. Szeretünk- és vége!? Vége, örökre!? Soha nem lesz többé!? -Ez felfoghatatlan! Elviselhetetlen! Sokkal rosszabb, mint a fizikai kín vagy maga a halál, azért mert egyszerűen természetellenes.
Az, hogy testünk vénül, és betegek, öregek, fogatlanok, vaksik és nyomorékok leszünk, még elfogadható valahogy. Nehezen, de mit tegyünk? Az, hogy végül nem bírjuk tovább a fizikai életet, és átlépünk a halál kapuján, még mindig elfogadható, ha keservesen is. Minden kétségbeesett tiltakozásunk ellenére van bennünk valami belenyugvás, vagy talán rejtett bizakodás: majd csak lesz valahogy.
Az ember végül megadja magát.
De az, hogy a szeretet elmúljon, elfogadhatatlan!
Olyan fájdalom, melyet semmi nem enyhít.
Olyan borzalom, melyre nincs gyógyír, mert egy hang azt kiáltja bennünk: Ez nem történhet meg!
Egy társadalmi rendszer összedőlhet, egy hit világ összeomolhat, egy nép, egy faj, egy isten kép megsemmisülhet, jöhet az apokalipszis, és megmérgezheti a földet, a vizet, a levegőt, és kipusztíthatja az ember faj jó részét: mindez bármennyire is meghaladja a képzeletünket- mégis tudjuk valahol, hogy mindez nem lehetetlen, mert benne van a pakliban.
De a szeretet elvesztése nincs, és nem is lehet, soha!
Ez az egyetlen pont, ez a mustármagnál kisebb kis atommag a szívünk közepén, ahol lényünknek és az egész teremtésnek a legvégső titkát őrizzük. Ez a titok, ha szavakkal kimondjuk, ennyi: a szeretet örökkévaló.
Minden más elmúlhat - és el is múlik.
A nap élete véges. A csillagoké is. A kozmoszé is.
De a szeretet el nem múlhat-megmarad.
Ezért van az, hogy senkit nem lehet megvigasztalni, ha elveszti azt, akit szeret. Minden vigasz erőtlen és hamis. Főleg az a mondat, hogy "az idő majd begyógyítja a sebedet".
Nem igaz.
Ez nem olyan seb, ami gyógyul.
A fájdalom érzése idővel csökkenhet, de a széttépettség érzése megmarad. Egyetlen dolog szüntetheti meg a másik hiányának fájdalmát: ha nem szeretjük tovább. Ha elfelejtjük. Amikor azt mondjuk, hogy az "idő gyógyít", erre gondolunk. A felejtésre. Ez azonban ha valóban szeretünk nem lehetséges." 		 
 
0 komment , kategória:  Szeretet írások  
A szerelem filozófiája
  2009-10-04 22:57:14, vasárnap
 
  Shelley

A szerelem filozófiája

Forrás folyóba ömlik,
folyó az óceánba;
az egeknek folyton özönlik
vegyülő suhogása;
magány sehol; isteni jel
s rend, hogy minden tünemény
keveredjék valamivel -
Mért ne veled én?

A hegy csókolva tör égbe,
habot hab ölel, szorit, átfog;
egymást ringatva, becézve
hajlonganak a virágok;
a földet a nap sugara,
a hold a tengereket:
minden csókol... - S te soha
engemet?

(fordította: Szabó Lőrinc) 		 
 
0 komment , kategória:  Versek  
A csend...
  2009-10-04 22:49:48, vasárnap
 
 



A fordító, Vágó Gy. Zsuzsanna engedélyével közölve		  
 
0 komment , kategória:  Tatiosz  
Megtalálod az igazit
  2009-10-04 22:47:57, vasárnap
 
 



"Megtalálod az igazit, rád talál a szerelem,
a nyolcadik, a legnagyobb csoda, földöntúli,
mindenek feletti, úgy tekint rád, mint kisbaba
ártatlan szeme minden újra, szépre
csodálkozón, kérdőn: velem is megeshet
valóban, igazán, létezhet?
Minden más értelmét veszti, ócskáshoz kerül,
hisz tündököl, minden mást elhamvaszt a
szerelem vérvörös lángja.

A tiéd, megkaptad, vigyázz rá,
zárd el duplán-biztos páncélszekrénybe:
a szíved közepébe, tápláld, szeress,
és hagyd, hogy szeressenek,
ne akard megmagyarázni, csak
hagyd, cirógatni, végig simítani magadon
az érzést, fogadd magadba, körülölel majd
és megmelegít, akár nyári szellő, langyos,
kristálytiszta mindenek ura, végtelen óceán."
  
 
0 komment , kategória:  Versek  
Messzebb vagy
  2009-10-04 22:42:48, vasárnap
 
  Nagy István Attila - Messzebb vagy


Bukdácsolok az álomban:
fel-felriadok,
arcod, kezed, szemed hiányára.
Futnak velem a fürge kerekek,
elringatnának,
mégis bukdácsolok az álomban:
rám emelhetnéd
boldog tekinteted, s akkor megtelne
fuldokló szívem a szemeddel,
tenyeremben hintáznának
játékos ujjaid,
s az arcodba újra meg újra
beleszeretnék.
De hát nem lehet -
messzebb vagy tőlem, mint a képzelet.		  
 
0 komment , kategória:  Versek  
Szonett
  2009-10-04 22:36:31, vasárnap
 
  Faludy György - Szonett

Nem váglak ketté lélekre meg testre
oly éles késsel, ahogy Te teszed,
ki lelkedet rábíznád tenyeremre,
de kolostorba zárnád testedet.

Vadabb vagyok. Fülem örvény: felissza
lélegzeted fúgáit, s ha hamis
szégyenkezésem nem tartana vissza,
végigfogdosnám árnyékodat is.

De ha az öt érzékemet menesztem:
mindjárt cikázni kezdesz a fejemben
és nem vagy többé se lélek, se test:

Én szüllek meg magamnak, mert kívánlak
és mert kívánlak, élvezem a vágyat,
mely engem betölt, Téged elereszt.

Vágy nélkül még nem volt szerelmes senki.
Vágy nélkül csak az Isten tud szeretni.		  
 
0 komment , kategória:  Versek  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 15 
2009.09 2009. Október 2009.11
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293031 
Blog kereső
Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 339 db bejegyzés
e év: 3084 db bejegyzés
Összes: 32631 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 2910
  • e Hét: 12413
  • e Hónap: 26318
  • e Év: 156025
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.