Emlékszem,Őszi dal,Őszi erdő,Falevelek a földön,Édes ősz,Valahol az égen...,Angyali üzenet a mai napra, - taltos1 Blogja - Advent,Karácsony, Újév, Húsvét,Áldások, imák, Istenes versek,Állatok,Angelisz Irini,Angyal,Isten vers,videó,idézet,Angyali üzenet Pusztai Orsitól,Angyali üzenetek,Angyali üzenetek 2,Angyalok, angyalos történetek,Anyák napja,Anyák napja,Ara Rauch írásai, versei,Aranyosi Ervin versei,Athéna görögországi élményei,Athéna versei, gondolatai,Atya, Jézus és Mária üzenetei,Az Élet Kiskönyve,Bagi László /Hezekiah versei,Bálint gazda,Barátság,Benmar - Szabó Balázs versei,Blogtársaktól kaptam 1,Blogtársaktól kaptam 2,,

Belépés

			taltos1.blog.xfree.hu
Bármit tesznek ellenem, az a javamra fordul! Tatiosz: Ne kívánd mások balsorsát, mert a sors közös, és a jövő előre nem látható. Ossian: A ritka tisztes...			Gábor Gabriella Táltos 1940.08.08 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

1/1 oldal

Bejegyzések száma: 7

Emlékszem

2009-11-18 23:57:55, szerda



2 komment , kategória: Gitka(Szomorúfűz)

Őszi dal

2009-11-18 23:52:44, szerda

	Vas István - Őszi dal A mámor fürtbe ért a dombokon, már szél pöröl a sárga lombokon, száraz karókon derítő borág öröm terem a régi gondokon. Szél citerázz a tépett hurokon, nyivákolása meghitt, monoton, már nem csurog a szeptemberi méz, felhő vonul az égi utakon. A vert arany, az őszi, nem ragyog, felhő vonul és álmatlan vagyok, az arcomon még csupa kuszaság, torz ábra, mit az éj ma otthagyott. A fák alatt már gyűlik az avar, söpri a szél sovány karjaival, ott fenn az égen nyüzsgő fellegek, itt lenn a szívben csupa zűrzavar. Söpör a szél s a légben száll a lom, huszonöt évem hordom vállamon, huszonöt év és semmi, semmi rend, csak zűrzavar - de most már vállalom. Van már lakásom és van hitvesem, mit tűrni kell, eltűröm szívesen, de bent a lélek áradó szeszély, könnyelmű láz, nem múlik sohasem. Burjánzó kert, mely sohasem enyéssz, de túl a hegy már halvány ködbe vész. Gyümölcs a fán. Ragyog az öntudat. Most néz körül. Egy perc csak az egész.

0 komment , kategória: Versek

Őszi erdő

2009-11-18 23:44:09, szerda

	Borisz Paszternak - Őszi erdő Begubódzott az őszi erdő. Csönd benne, álom és homály. Se mókus, se bagoly, se zörgő harkály nem riasztja már. A nap az őszi vad-csapáson Belopódzik lenyugtakor, nézdel körös-körül vigyázón, nem les-e csapda valahol. Zsombék, mocsár és nyárfa s néhol égerfa: rajta moha nőtt. Valahol kakas kukorékol utak végén, falu fölött. Túlkukorékolja kevélyen magát is, majd hallgat nagyot, mintha azon tűnődne mélyen, micsoda zengést is adott! De új kakas rikolt erősen, még messzebbről az égre fel. Rá, mint a szolgálatos őrszem, az előbbi visszafelel. Visszafelel. S most, mint a visszhang, kikiriki kikirikit követ. Torkukkal jelzik, hogy hol is van Észak és Dél, Nyugat s Kelet. És eléri a kakas-ének- verseny az erdő peremét, s az meglátja megint a rétek s a kék egek végtelenét. (Fordította: Illyés Gyula)

0 komment , kategória: Versek

Falevelek a földön

2009-11-18 23:38:26, szerda



0 komment , kategória: Verses képeslapok

Édes ősz

2009-11-18 11:55:25, szerda

	Csanádi Imre - Édes ősz Fehér rózsa feslik-foszlik, vadszőlő levél piroslik: ősz jár a kerti lugasra, kezdi csupálni csupaszra. Ősz, ősz, édes ősz. Raj madárka csicsog-ciceg - kecses-apró tengelicek: feketerigók kövéren kotyognak a hullt levélen. Ősz, ősz, édes ősz. Gubancos a fű, tarkázzák illékony, aranyos pászmák: vén fák, eget sátorozók, szűrik a fényt, a búcsúzót. Ősz, ősz, édes ősz. Vadgesztenyék orma rőten feszül selyem égi ködben: konok kőrisek, lágy hársak dörgést-fojtva dudorásznak. Ősz, ősz, édes ősz. Illat, omló, ért levélé, szerelemé, vágyé, véré - lehet-e vele betelni? Parancs sürget eltelelni. Ősz, ősz, édes ősz!

0 komment , kategória: Versek

Valahol az égen...

2009-11-18 10:54:46, szerda

	Valahol az égen... Valahol az égen, van egy fényes csillag, Iránytűje lehet a mesés angyaloknak. Hogy merre is van, azt senki sem tudja, De biztos, hogy van, hisz mesélnek róla. Mesélik még azt is, ha távozik egy élet, Születik egy angyal, s benne újra él a lélek. Mert angyalok leszünk, csak még nem tudunk róla, De így van, én tudom, hisz valahol meg van írva. Újra élünk ott fenn, kikkel régen találkoztunk, Anyákkal, apákkal, s kikkel együtt randevúztunk. Együtt leszünk ismét, s még jönnek utánunk, Kiket egyedül hagytunk a Földön, de innen fentről látunk. Látjuk azt, mikor a temetőbe mennek, S sírunkra egy-egy virágot letesznek. Könnybe lábad szemünk, ha könnyeiket látjuk, De innen fentről vigyázunk majd rájuk. (Ismeretlen)

0 komment , kategória: Angyalok, angyalos történetek

Angyali üzenet a mai napra

2009-11-18 10:50:54, szerda



0 komment , kategória: Angyali üzenetek

1/1 oldal

Bejegyzések száma: 7

Kategóriák

Keresés

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum

Látogatók száma

Szótár