|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 2
|
|
|
|
|
|
2007-02-23 20:35:32, péntek
|
| |
| |
Stumpf András,
itthon@hetivalasz.hu
7. évfolyam 8. szám, 2007.02.22.
TITOKTERROR
Slágertéma lett a terrorveszély, hála Szilvásy György bejelen-tésének:
szélső-séges csoportok veszélyeztetik az ország biztonságát; veszély nincs
- ha a Fidesz nem ad lovat a szélsőségesek alá.
Az elmúlt hetekben ismét slágertéma lett a terrorveszély, hála Szilvásy
György bejelentésének:
szélsőséges csoportok veszélyeztetik az ország biztonságát.
Ugyancsak a kancelláriaminisztertől tudhatta meg a közvélemény, hogy veszély
nincs,
és nem is lesz, ha a Fidesz nem ad lovat a szélsőségesek alá.
"Az elmúlt évben a titkosszolgálati információk a politika eszközeivé
váltak.
Leggyakrabban azt voltak hivatottak alátámasztani, hogy - miközben a kormány
a "csendes többséget" képviseli - az ellenzék összekacsint a felforgatókkal.
Kérdés, hogy a november 4-i békenap után a titokvédelmi szabályok
felülírják-e a kampánylogikát,
vagy továbbra is szabadon csöpöghet olaj a tűzre."
Az iménti, lapunk által tavaly novemberben felvetett kérdésre az elmúlt
hetek eseményei válasszal szolgáltak: csöpöghet az olaj.
KOMMUNIKÁCIÓS HIÁNYOSSÁGOK
A terrorbombát Szilvásy György titkosszolgálatokat is felügyelő
kancelláriaminiszter robbantotta,
amikor február 8-án bejelentette: "Szélsőséges csoportoknak az a szándékuk,
hogy összehangolt akciókkal megzavarják a március 15-i nemzeti ünnepet, és
nem zárható ki konkrét támadás sem egyes közintézmények ellen."
A miniszternek kapóra jött a két nappal később a Hősök terén megtartott
"becsületnapi" rendezvény,
amelyen mintegy ezer skinhead tisztelgett a budai várból 1945-ben kitörni
próbáló magyar és német katonák emléke előtt.
Más körülmények ugyanakkor hiteltelenítették az állítást, a terrorveszély
ugyanis a fideszes politikai akció következményeként vált ismét égető
problémává.
Szilvásy szavai most az ellenzéki párt február 2-án "elkövetett"
kordonbontása utáni vita utolsó érveként hangzottak el, terrorveszéllyel
magyarázva, miért is kell kordon a Kossuth térre.
Az állítás komolyságának látszatát aligha erősítették a tárcaközi
kommunikáció hiányosságai:
Kondorosi Ferenc igazságügyi és rendészeti államtitkár nem sokkal korábban
még a Kossuth térre vágyó "nemzetközi bűnözői csoportokat" vizionált.
A Szilvásy szavaiban kételkedni vágyóknak már csak azért sem volt nehéz
dolguk, mert a kordon eltávolíthatatlanságát korábban rendőrszakmai-eljárási
okokkal magyarázták:
azaz Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitányt nincs mód a rács
eltávolítására utasítani.
Főleg, hogy e hét elején kiderült: mégiscsak van erre mód.
A főkapitány ugyanis kénytelen volt kibökni a dátumot, ameddig az
ideiglenesen a téren állomásozó kordonra szükség van.
Gergényi március 31-ét jelölte meg, ami aligha erősíti a terrorveszéllyel
való, Szilvásy-féle indoklás hitelét, hacsak nem közli a kormányzat, hogy a
márciusban még ereje teljében levő terrorista miért nem képes terrorizálni
áprilisban.
Az ügy komolyságát mutatja az is, hogy amikor a terrorveszély lett a fő
indok, a miniszter úgy tájékoztatta a sajtót, hogy közben - miként Gulyás
József SZDSZ-es parlamenti képviselő is nehezményezte
- a parlament nemzetbiztonsági és rendészeti bizottságának előzőleg nem
jelezte: új, nemzetbiztonsági kockázatokról szóló információk birtokába
jutott.
ÚJRA FIASKÓ
A farkaskiáltás gyanúját erősíthette, hogy tavaly már-már szabállyá
csontosodott a tétel:
ha a kormány terrort kiált, nem történik semmi, ha viszont történik valami -
szeptember 18.: a tévészékház ostroma, október 23.: utcai zavargások -, azt
a Nemzetbiztonsági Hivatal nem jelzi előre,
és nem előzi meg.
Tavaly márciusban Gyurcsány Ferenc jelentette be, hogy szlovák segítséggel
megtudták,
egyes szervezett bűnözői körök választási nagygyűlésekre terveznek
bombamerényletet.
Ősszel a szeptember 23-ra tervezett Fidesz-gyűlést minősítették
kockázatosnak, közölve, hogy a rendőrség nem tudja biztosítani a résztvevők
épségét.
A Fidesz lefújta a megmozdulást, ám a párt november 4-re meghirdetett - az
október 23-án ártatlanul
megsérültek melletti szolidaritást kifejező - békemenete előtt
menetrendszerűen érkezett Szilvásy figyelmeztetése: "Szélsőjobboldali
szervezetekhez köthető személyek erőszakos rendzavarásra készülnek."
A Fidesz ehhez képest békésen menetelt, rendzavarás nem történt.
A fiaskósorozat a múlt héten folytatódott: ismeretlenek kedd hajnalban
géppisztolysorozatot adtak le a rendőrség Teve utcai székházára.
A nemzetbiztonságnak erről az akcióról sem volt tudomása.
Noha a rendőrség csak e hét elején gyanúsított meg két személyt, mindez nem
akadályozta Gyurcsány Ferencet abban, hogy a történtek napján "radikális
események láncolatáról" értekezzen,
annak ellenére, hogy még Szilvásy is elszigetelt esetről beszélt.
A szómágiával folytatott politikai küzdelem lehetőségét persze Szilvásy is
kihasználta,
amikor a múlt héten "az ellenzék egyre radikalizálódó vezetőinek"
felelősségéről szónokolt,
amiért azok szerinte bátorítást adnak szélsőséges csoportoknak, s
szorgalmazta: minden parlamenti párt határolódjon el ezektől a
szervezetektől.
Érdeklődésünkre, hogy mégis mely szervezetek jelentik a veszélyt, amelyektől
ildomos lenne elhatárolódni, Szilvásy György csupán annyit válaszol: "az
tudható".
Így csak valószínűsíteni tudjuk, hogy a miniszter alapvetően két körre
gondolhat.
A korábban Vér és Becsület néven működő, a bíróság által megszüntetett
egyesület és köre lehet az egyik:
a Hazáért Egység Mozgalom nevű bejegyzetlen ernyőszervezet az ex Vér és
Becsülettel együtt fél tucat nemzetiszocialista/ hungarista szervezetet
tömörít, ami 1000-2000 elkötelezett bőrfejűt jelent.
A másik körbe tartoznak a legkülönbözőbb ideológiákat magukénak valló,
nem kifejezetten vagy egyáltalán nem skinhead szervezetek, úgymint:
Lelkiismeret 88, Pajzs Szövetség, Magyar Nemzeti Front, Magyar Önvédelmi
Mozgalom,
Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom.
Utóbbinak nagy a vonzása (a szervezet 8-10 ezer szimpatizánst tudhat maga
mögött), aminek oka:
szigorú ideológiával nem kell fárasztania magát az oda tartozónak,
egy Vesszen Trianon! kiáltás is belépő lehet a vármegyések közé.
Azt Szilvásy is elismeri, hogy ősz óta nem nőtt a szélsőséges szervezetek
száma és ereje.
Hogy akkor mégis kik fegyverkezhetnek, talány - a Nemzetbiztonsági Hivatal
illetékesei ugyanis réges-rég rajta tartják a szemüket a már bejáratott
csoportokon.
(Akinek ez nem volt világos, legkésőbb 2005 nyarán meggyőződhetett róla,
amikor a hivatal egyik munkatársa a Magyar Sziget nevű rendezvényen
elvesztette az igazolványát.)
Mára az is valószínűvé vált, hogy az interneten a múlt héten megjelent
fenyegető videoüzenetek mögött
sem valós szervezetek állnak.
A rendőrség el sem rendelte a nyomozást a "Magyar Nemzeti Forradalmi
Ítéletvégrehajtó Ezred" fantázianevű fantomcsoport ellen, ahogy a múlt
ősszel Budapest lángba borításával rémisztgető "Demokrácia Harcosai"
ellen sem nyomoz már.
Bármelyik legyen az állítólagos fegyveres harcra készülő szervezet, a
Nemzetbiztonsági Hivatal és a rendőrség képes elejét venni a tervezett
erőszakos cselekményeknek - véli Szilvásy.
Kis Zoltán SZDSZ-es képviselő kérdésére, hogy ha megvan a szükséges
információmennyiség,
miért nem vonják eljárás alá a szélsőségeseket, a miniszter érdemben nem
válaszolt:
"megelőző szakaszt" emlegetett, valamint a rendőrség illetékességét
hangsúlyozta.
OMBUDSMANOK A REJTÉLY KÖRÜL
Mindez múlt pénteken, a nemzetbiztonsági és a rendészeti bizottság csonka
ülésén hangzott el
- a fideszes és KDNP-s képviselők ugyanis még annak megkezdése előtt
elhagyták a terepet,
mondván: politikai cirkuszban nem vesznek részt
(a szocialista Keleti György ugyanis felvetette: ne a kordonbontó, úgymond
elfogult fideszes
Lázár János vezesse az ülést, módosító indítványát pedig frakciótársai nem
is átallották megszavazni).
Szilvásy itt a Nemzetbiztonsági Szolgálatnak tulajdonította az érdemet,
amiért november 4-én a Fidesz békemenetén nem történt erőszakos cselekmény.
A miniszter ennek bizonyítására sem szolgált részletekkel, és lapunk sem
kapott választ
az NBH-hoz eljuttatott kérdésekre:
kik, milyen rendzavarásra készültek, s hogyan sikerült ezt megakadályozni.
Arra az ellenzéki gyanúra, hogy a miniszter ellenőrizetlen információkat tár
a nyilvánosság elé, amikor terrorveszélyt emleget, Szilvásy egy számsorral
válaszolt.
Eszerint a nemzetbiztonsághoz eljutó sok ezer információ közül 106 került
miniszteri szintre;
34 fegyverek beszerzéséről, 19 erőszakos cselekmények előkészületéről,
21 védett vezetők veszélyeztetettségéről, 14 rendőri erők elvonásának
szándékáról, 18 a szervezetek közötti kapcsolatról szólt.
Az NBH működését közelről ismerő informátorunk szerint ez még nem jelent
sokat.
Szerinte a szolgálatok önvédelemből is hajlamosak miniszteri szintre
juttatni még nem ellenőrzött információkat, nehogy rajtuk verjék el a port,
amiért nem szóltak, ha történik valami.
Ha azonban a politika el is vár ilyeneket - véli szakértőnk -,
azok az elvárt mennyiségben meg is fognak érkezni a miniszteri
dolgozószobába.
A beszerzett információk hitelességéről az állampolgárnak nincs módja
meggyőződni,
sőt a titoktartási nyilatkozatot tevő bizottsági tagok is csak meghatározott
részt ismerhetnek meg a dokumentációból.
Azt viszont, hogy a terrorkártya hitelességét illetően minden korábbinál
nagyobb kétségek vetődtek fel, jelzi:
bár az országgyűlési biztosoknak nem szokásuk megjelenni bizottsági
üléseken,
a múlt péntekire Takács Albert, Péterfalvi Attila és Lenkovics Barnabás is
időt szakított.
Sőt, az ombudsmanok külön találkozót kértek Szilvásytól,
hogy megismerhessék a kancelláriaminiszter által említett információkat
dokumentáló film- és hangfelvételeket, valamint jegyzőkönyveket.
A cikket a HetiVálasz.hu oldalon a következő címen találja:
http://www.hetivalasz.hu/showcontent.php?chid=15191
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-02-23 20:23:34, péntek
|
| |
| |
Morvai: Nem lehet Magyarország miniszterelnöke olyan ember, akinek vér tapad a kezéhez
Nyilvánosságra került a Civil Jogász Bizottság őszi zavargásokról szóló jelentése
2007. február 23. 12:03 MNO
A Morvai Krisztina vezette civil jogász bizottság pénteken nyilvánosságra hozott jelentése arra a következtetésre jutott, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Demszky Gábor főpolgármester aktív felbujtással, utasításokkal, Petrétei József rendészeti miniszter passzivitásával, a jogsértések kivizsgálásának elmulasztásával, illetve a később indított vizsgálatok blokkolásával járult hozzá az október 23-i tömeges tragédiához.
Részlet a dokumentumból: "Sajnálatos de megkerülhetetlen következtetés: amíg a szeptemberi és októberi tömeges emberi jogsértésekért, rendőri brutalitásért jóváhagyó, biztató, utasító magatartása miatt felelős kormányfő és más állami vezetők a helyükön vannak és utasítási, irányítási pozícióban maradnak, illetve amíg a jogellenes, az emberi jogi normákat sértő utasításokkal egyetértő és azt követő, annak szellemében eljáró rendőri vezetők felelősek az ünnepek és a hétköznapok rendfenntartásáért, a szeptemberi és októberi brutalitások, önkényes letartóztatások bármikor megismétlődhetnek.
Mint minimum-elvárás, a kormányfőnek és a helytelenül eljárt állami vezetőknek, éppúgy mint a felelős és velük együttműködő rendőri parancsnokoknak be kellene látniuk, hogy súlyos hibát követtek el, rosszul látták és értékelték a helyzetet, s határozott ígéretet kell tenniük, hogy a továbbiakban az irányadó nemzetközi normáknak és a magyar alkotmányos normáknak megfelelően fognak eljárni. A szeptemberi és októberi áldozatoktól pedig nyilvánosan bocsánatot kell kérniük." (p. 49., 50)
A Civil Jogász Bizottság jelentése szerint Magyarországon tavaly ősszel rendőri brutalitás volt és önkényes letartóztatások történtek, az eseményekért felelős Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. Erről Morvai Krisztina, a bizottság elnöke és Völgyesi Miklós, a testület társelnöke beszélt pénteki fővárosi sajtótájékoztatóján.
A rendőrség brutális fellépéséről Gyurcsány Ferencnek minden bizonnyal tudomása volt, utasíthatta is a rendőrséget, ám erőszak alkalmazására nem adhatott volna engedélyt - mondta Morvai. Kiemelte: tavaly szeptemberben és október 23-án tömeges önkényes letartóztatásra és rendőri brutalitásra került sor. "Nem lehet Magyarország miniszterelnöke olyan ember, akinek vér tapad a kezéhez" - tette hozzá ehhez kapcsolódva.
Morális pánik
A sajtótájékoztatón a Civil Jogász Bizottság tagjai különböző szempontok szerint elemezték a tavaly őszi budapesti zavargásokat. Szöőr Anna úgy fogalmazott: a rendőrség fellépése nyomán nagyon sok embernél olyan sérülések keletkeztek, amelyek azt bizonyítják, hogy "a rendőrség szakmaiatlanul járt el". Megjegyezte: szeptember 17-én, a balatonőszödi beszéd nyilvánosságra kerülésekor morális pánik tört ki Magyarországon, amit a kormány a szélsőjobboldali veszély emlegetésével próbált ellensúlyozni. Juhász Imre szerint semmi sem indokolta, hogy október 23-án ne engedjék be a Kossuth térre az ünnepelni vágyó embereket. Hozzátette: a rendőrségben nincs helyük olyan vezetőknek és az állomány olyan tagjainak, akik súlyosan megsértik az emberi jogokat. Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Bizottság ügyvezetője arról beszélt: napirendre kell tűzni a közkegyelem kérdését, és széleskörű társadalmi vitát kell folytatni róla.
A bizottság valamennyi tagja kritizálta a Gönczöl-bizottság hasonló témában készült jelentését, és többen hangoztatták: semmi garancia nincs arra, hogy március 15-én ne ismétlődjenek meg a tavaly őszi események.
"Aktív felbujtó Gyurcsány és Demszky"
A Morvai Krisztina vezette civil jogász bizottság pénteken nyilvánosságra hozott jelentése arra a következtetésre jutott, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Demszky Gábor főpolgármester aktív felbujtással, utasításokkal, Petrétei József rendészeti miniszter passzivitásával, a jogsértések kivizsgálásának elmulasztásával, illetve a később indított vizsgálatok blokkolásával járult hozzá az október 23-i tömeges tragédiához.
A jelentésnek a szeptemberi és októberi zavargások miatti felelősség kérdését firtató fejezete leszögezi: "megállapítható, hogy a szeptember 19-én, 20-án és 21-én történt tömeges rendőri brutalitás és tömeges önkényes letartóztatás 'előfutára volt' az október 23-i eseményeknek".
A dokumentum szerint a szeptember 17. és október 22. közötti időszakban megkezdődött "az emberi jogaikat gyakorló, békésen gyülekező és a kormányt kritizáló emberek - és rajtuk keresztül az egész ellenzék démonizálása". A jelentés azt állapította meg, hogy Gyurcsány Ferenc nemhogy tudott az aránytalan és brutális rendőri fellépésről, "de kifejezetten biztatta, utasította a rendőri vezetőket a további erőszakra, jogsértésekre".
A 251 oldalas jelentés összeállításakor hatvan szemtanút és áldozatot hallgattak meg, 150-200 eset írásban jutott el hozzájuk. Emellett elemezték az Országos Rendőr-főkapitányság és a rendészeti minisztérium jelentéseit, kórházi adatokat és hírügynökségi beszámolókat.
Feljelenti a rendészeti minisztérium Orbán Viktort?
Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium a rendőrséggel közösen vizsgálja annak lehetőségét, hogy jogi úton érvényesítse jogvédelmi igényét Orbán Viktor azon kijelentése miatt, miszerint a rendőrség politikai parancsra cselekedett október 23-án - közölte a tárca sajtó- és kommunikációs osztálya pénteken.
"Az IRM felháborítónak tartja, és határozottan visszautasítja, hogy Orbán Viktor a rendőrséget politikai parancsra tevékenykedő szervezetnek nyilvánítja" - olvasható a minisztériumi közleményben. Mint írják, a rendőrség október 23-án az alkotmányban, törvényekben és más jogszabályokban meghatározott feladatait végezte, a rendőrszakma szabályai szerint. Orbán Viktor ezzel a jogilag is értékelhető kijelentésével újabb kísérletet tett arra, hogy az emberek jogállamiságba vetett meggyőződését gyengítse.
Orbán Viktor szerdán újságíróknak arról beszélt: ha a rendőrség nem engedi, hogy politikai célokra használják, akkor béke lesz március 15-én. A Fidesz elnöke arra kérdésre, nem tartanak-e attól, hogy március 15-én - amikor a Fidesz is rendezvényt tart - megismétlődnek az október 23-i események, azt mondta: a rendőrségnek távol kell maradnia a politikától; ha a rendőrség nem engedi, hogy felhasználják politikai célokra, akkor béke lesz március 15-én is. Véleménye szerint csak a rendőrségen múlik, hogy a nyilvános, nagy rendezvényeken béke van-e.
A pártelnök hangsúlyozta: október 23-án is béke és nyugalom lett volna, ha a rendőrség "nyilvánvaló politikai utasításra" nem támadja meg a jogszerűen és békésen összegyűlt megemlékezőket.
MNO, MTI, hirado.hu, hirtv.hu
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 2
|
|
|
|
2007. Február
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
269 db bejegyzés |
| e év: |
6477 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 370
- e Hét: 10637
- e Hónap: 21748
- e Év: 175244
|
|
|
Offline
