|
 1/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 14
|
|
|
|
|
|
2007-02-25 21:38:10, vasárnap
|
| |
| |
Ércnél maradandóbb.
Pelle János 2007. február 24. 17:18
A Gyurcsány-kormány 2009-es átadásra tervezett kormányzati negyedéről írva,
ki tudja miért, Horatius híres ódája jutott az eszembe.
(Így kezdődik: "Exegi monumentum aere perennius")
Vajon miért érzi minden kormányzat külföldön is, de Magyarországon aztán
végképp, hogy valamilyen reprezentatív, az "idővel dacoló" épületet kell
maga után hagynia az utókor okulására?
Azt, hogy Augusztus császár, Horatius pártfogója hiú volt, mindannyian
tudjuk, s talán volt is némi oka rá: évtizedekig tartó uralkodása alatt
valóságos aranykor köszöntött Rómára, biztonság és jólét volt, a tudományok
és a művészetek virágoztak.
De mit remél mostani miniszterelnökünk, hogy betonból, acélból és kőből
kívánja felépíteni
a Nyugati pályaudvar fölött a magyar politika fellegvárát?
Legyünk őszinték: hasonló törekvése az Orbán-kormánynak is volt, bár az 1998
és 2002 között
regnáló garnitúra a kultúra otthonainak megteremtésével kívánta gyarapítani
saját dicsőségét.
De az eredmény legalábbis ellentmondásos lett: a volt Expo-területén
született egy valóban kifogásolható küllemű, és funkcionálisan is
problematikus Nemzeti Színház, melyet a szakma mindennek elmondott, továbbá
a Művészetek Palotája, amit már a Medgyessy-kormány alatt fejeztek be.
Ez utóbbi épület ellen ítészeink nem emeltek esztétikai kifogásokat, viszont
a PPP-konstrukció, illetve a működtetése olyan irdatlan, előre nem látott
költségeket emészt fel, hogy miatta (is)
drasztikusan meg kellett kurtítani a kultúrára szánt költségvetési
kiadásokat.
Vagyis a MŰPA miatt vagy féltucat színház fizetésképtelen lehet Budapesten.
Kérdés, hogy ezek után milyen emléket őriz majd az értelmiségi közvélemény a
dél-pesti, jelenleg még mindig befejezetlen kultúrcentrumról.
De ez az "önfényező" beruházás eltörpül a kormányzati negyed építkezése
mellett, mely, ha tényleg elkészül, alaposan átalakítja majd a pesti
belváros struktúráját, ráadásul olyan óriási forrásokat emészt fel, melyeket
ebben a pillanatban pontosan még csak felbecsülni sem lehet.
Egy biztos: az a hivatalos érvelés, amely 2006. decemberében, amikor a
nagyszabású tervek nyilvánosságra kerültek -, többször is elhangzott, hogy
az építkezés megtérül, sőt, kifejezetten hasznos lesz a számunkra, nem állja
meg a helyét.
Maradjunk még a latinnál: pia fraus (kegyes hazugság), másként szólva:
közönséges humbug volt, amikor Szilvásy György kancelláriaminiszter
decembert elején Balatonőszödön bejelentve az építkezést, hangsúlyozta, hogy
a Nyugati pályaudvarnál felépülő kormányzati negyed
felépülésével "olcsóbb és hatékonyabb lesz az igazgatás, benne a
minisztériumok működése".
Azt állította, hogy "az előzetes tervek szerint a beruházás összes költsége
mintegy 50 milliárd forint lesz, a tervezés bő egy évet vesz igénybe.
Átadása 2009. közepére várható, mintegy 5500 ember elhelyezésének a
feltételeit kell megteremteni."
Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere nem sokkal később kijelentette,
hogy a 28 hektáros beruházással új városközpont épül, aminek meghatározó
eleme lesz az építkezés,
mely "sokkal több, mint egy nagyszabású ingatlan-beruházás, hiszen akár
100-200 évre meghatározhatja egy városnegyed arculatát".
Mértékadó építészek, így a tisztségéről idén leköszönt budapesti főépítész,
Schneller István
e sorok írójának hangsúlyozta, hogy a kormányzati negyed beláthatatlan
következményekkel jár a minisztériumoknak eddig helyt adó Lipótváros
arculatára, ugyanakkor a költségeit ebben a pillanatban még csak felbecsülni
sem lehet.
Az a terv, hogy a kormányhivatalok áttelepítésével eladják a minisztériumi
épületeket, melyek így elveszítik eredeti funkciójukat, több mint
kockázatos: távolról sem biztos, hogy lesz-e vevő rájuk, s ha igen, mennyit
ad értük.
Ha idegenforgalmi, üzleti funkciót szánnak az új tulajdonosok az
épületeknek,
az teljesen átalakítja a Lipótváros arculatát, és ehhez a kerületi
önkormányzatnak, melyben 2006 októbere óta jobboldali többség van, is lesz
néhány szava.
Persze, pénzzel talán mindent meg lehet oldani. feltéve, ha elég van belőle.
Jelenleg azonban Magyarországra az elmúlt években felhalmozódott
költségvetési hiánya és
rossz gazdálkodása miatt az Európai Unió szigorú takarékoskodást
kényszerített.
Ilyen körülmények körzött szóba sem kerülhet, hogy "kerül, amibe kerül"
alapon fogjanak bele egy nagyszabású presztizs-építkezésbe.
A kormányzati negyed felépítésének olyan irdatlan nagyságú járulékos
költségei vannak, melyről még csak elképzelni sem tudom, ki és milyen alapon
fedezné.
Nem elég a kormánynak és a fővárosi önkormányzatnak a csőddel fenyegető 4-es
metró intő példája?
Az új negyedben valóságos alagútrendszerrel kell megoldani a
gépkocsiforgalmat, lejáratokat kell építeni a metróhoz, melynek a
kapacitását is bővíteni kell.
Erre ki ad majd pénzt, ha nem az állami költségvetésből fedezik?
Netán a Budapesti Közlekedési Vállalat, mely állandóan a csőd szélén
tántorog?
Ahhoz, hogy a vágányok fölé építkezni lehessen, óriási mélyépítési munkákra
van szükség,
ugyanis hatalmas teherbírású betonfödémeket kell emelni, amelyek elbírják az
épületeket.
Ennek a költségét ki állja?
Netán a külföldi befektetőkre hasztalanul váró Magyar Államvasutak?
A legnagyobb gond, hogy a Gyurcsány-kormány úgy akar új minisztériumi
negyedet építeni, hogy a kormányzat struktúrája terén alapvető dolgok még
mindig tisztázatlanok.
Nemcsak az a baj, hogy a minisztériumok száma változik, hol összevonják, hol
pedig szétválasztják őket, és sokak szerint a jelenlegi kapkodás, és az
állandó, átgondolatlan átszervezés az ötvenes éveket idézi.
Ekkor született a "Költözik a hivatal" című kabarétréfa, melynek alapötlete
az, hogy egy teljes hivatalnak mindig mozgásban kell lennie, hogy ne vegyék
részre: egy irodaépülettel kevesebb van a szükségesnél.
Tizenhét év telt el a rendszerváltás óta, és még mindig toldozott-foldozott
az Alkotmányunk.
Feltehető, ha végre megszületik a végleges normaszöveg, abban hosszabb távra
szabályozni fogják majd az intézményrendszert.
Egyre több érv szól amellett, hogy az országgyűlési képviselők létszámának
csökkentésével egyidejűleg
legyen egy második kamara is a parlamentben, egyfajta "felsőház", ahol a
régiók, a különböző fontos társadalmi szervezetek és egyházak képviselői is
helyet kapnak.
Mindez természetesen az apparátus felépítésére is hatást gyakorol majd, így
aztán tényleg nem tudni, hogy a jövendő kormányzati negyed hogy néz majd ki,
milyen intézményeket kell majd benne elhelyezni.
Egy biztos: a tervezett kormányzati negyed környékén máris felment az
ingatlanok értéke.
Egyesek szerint a Szabolcs utcai kórház felszámolása
(pontosabban összevonása más egészségi intézményekkel, és a hatalmas telek
kiürítése, ahol a pavilonok állnak, köztük azok, melyeket nemrég
milliárdokért korszerűsítettek) is összefüggésbe hozható az építkezéssel.
Tekintettel arra, hogy a kórház területe, melyen a Széchenyi fürdőt tápláló
egyik gyógyforrás is fakad,
ideális a kormányzati és üzleti elit tagjai számára egy
luxus-wellness centrum létesítésére, a kormányzati negyed építésével
egyidejűleg néhány élelmes ingatlan spekuláns milliárdos nyereségre tehet
szert az üzleten.
Ki garantálja, hogy a kormányzati negyeddel nem történik mindaz nagyban,
ami a privatizált, majd újra bérbe adott balatonőszödi kormányüdülővel, vagy
a minisztertanács egykori óvodájával, ahol most Gyurcsány Ferenc egykori
cége, az Altus terpeszkedik?
Jó lenne, ha végre olyan kormányunk lenne, mely nem a saját dicsőségét
(és feltehetőleg, bár ezt nehéz bizonyítani: tagjainak a zsebét) részesíti
előnyben,
hanem szerényen, minden nagyzás nélkül rendbe hozná az ország ügyeit,
stabilizálná a gazdaságot,
konszolidálná a társadalmat.
Nagy szükségünk volna rá, jóval nagyobb, mint a kormányzati negyedre.
http://www.gondola.hu/cikkek/53006 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-02-25 20:35:32, vasárnap
|
| |
| |
Demokratának lenni annyi
vasárnap, 2007. február 25.
Nincs az a fasiszta módszer, amit a fasizmus eltökélt ellenfelei e
szükséghelyzetben kormányuktól tudomásul ne vennének
2007. február 24. 2:00
Magyar Nemzet
A médiában mindig mindenféléről beszélnek, ezért nem számít, mit beszélnek,
legfeljebb az, mennyit. Ami a reggeli feles helyett éhgyomorra benyomott
úgynevezett beszélgetőműsorok anyagából a sajtó csatornáin keresztül este, félig
emésztett állapotban visszatér, hogy a politikai megmondóemberek nyálával
elkeverve, alaktalan pépként szívódjon fel utóbb a köztudatban, nos, az ilyen
hírekre és véleményekre mondjuk: ,,átjött a médián". Amiről csak azok beszélnek,
akik a médiumokon kívül rekedtek, az egyáltalán nem számít. Lenni annyi, mint
közvetítve lenni.
Gergényi Péter Pro Urbe-díja
A szeptember 17. és október 23. között Budapesten történtek nem jöttek át a
,,többségi" médián. Nem a tüntetésekre gondolok, nem a tumultuózus utcai
jelenetekre. Ilyenek minden világvárosban előfordulnak politikai krízis idején.
Legyenek békés vagy erőszakos természetűek, a demokratikus jogállam nagy előnye,
hogy tiszteletben tartja és kezelni tudja őket. A szenzáció a történtekben éppen az
volt, hogy kiderült: Magyarország nem tartozik e jogállamok sorába. A korántsem
saját szakállukra intézkedő, de igenis a politikai harc eszközeként használt
rendvédelmi szervek sorozatosan megszegték elemi alkotmányos kötelességeiket. Az
eseményektől távoli utcákon, bérházakban szabályos embervadászat folyt, a
kommandósok szándékosan törték össze ellenállást nem tanúsító vagy arra képtelenné
tett áldozataik csontját, a letartóztatott fiatalokat kimódolt kínzásoknak vetették
alá, az elsőéves egyetemistát, miközben négyfelől négyen ütlegelték, arra
kényszerítették, hogy könyörögjön az életéért, betört fejű diáklányoknak meztelenre
vetkőzve, széttárt lábakkal kellett a motozó hatóság rendelkezésére állnia stb. A
parancsnok, Gergényi Péter e piszkos munkáért nemsokára Pro Urbe-díjat vehetett át
a főváros főpolgármesterétől. Az intézkedő rendőrök pénzjutalmat kaptak, a rendőri
tanúvallomások alapján előállított áldozatokra börtön vár.
A hazai sajtót az emberiesség és a jogrend ellen intézett hatósági támadás nem
kavarta fel.
(...)
Helyben vagyunk. Most már mindent lehet. Mert végső soron ,,a fasizmus irányába
mutató" politikai ellenféllel szemben, tehát a fenyegetett demokrácia védelmében
minden megengedett: a hazugság, a provokáció, a törvénytelenségek, visszaélés a
titkosszolgálati módszerekkel. Megfélemlítés és megvesztegetés, semmi se túl nagy
ár, lovas roham és kínvallatás, goebbelsi propagandafogások - nincs az a fasiszta
módszer, amit a fasizmus eltökélt ellenfelei e szükséghelyzetben kormányuktól
tudomásul ne vennének.
Magyarországon a demokratikus jogállam működése szünetel, és ez az interregnum
Szilágyi közlése szerint mindaddig tart, amíg az ellenzék a hatalom megragadására
tör, és a nép az utcán politizál, ahelyett, hogy nép és ellenzék szépen alávetnék
magukat a hazugsággal szerzett parlamenti többség uralmának. De a demokrácia
interregnuma még akkor sem érhetne véget, amennyiben nem alakul végre a korszellem
(azaz Sz. Á.) igényeinek megfelelő modern jobboldali párt. Addig a demokrácia
egyedül mi vagyunk, ellenfeleink pedig a demokrácia ellenségei, akik maguk
helyezték magukat törvényen kívül, és nincs és ne is legyen számukra irgalom.
Lányi András, író
teljes cikk:
http://www.mno.hu/index.mno?cikk=398706&rvt=68 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-02-25 19:51:59, vasárnap
|
| |
| |
Simó Endre: Rossz üzenet
Gyurcsány Ferenc szocialista pártelnökké választása rossz üzenet a magyar
társadalomnak.
Arra utal, hogy a kormánykoalíció legnagyobb pártja nem csak támogatja a
konvergencia programban megfogalmazódó ultraliberális kurzust, a jóléti
állam leépítését,
hanem az MSZP hivatalos politikájának rangjára is emeli.
Ez a magatartás méltatlan egy szocialista párthoz, és idegen a demokratikus
baloldali értékrendtől,
melynek lényege az emberekkel való demokratikus együttgondolkodás,
a társadalmi szükségletek minél jobb kielégítése, a közösségi érdek
szolgálata.
Gyurcsány Ferenc elnökké választásával a Magyar Szocialista Párt a nagy
pénzügyi csoportok pozícióját erősíti.
Az MSZP akalmat szalasztott el, hogy levonja a szükséges és megkerülhetetlen
következtetéseket a kormánykoalíció antiszociális intézkedéseivel szembeni
jogos társadalmi elégedetlenségből és ellenállásból, és szociális irányba
változtasson neoliberális politikáján.
Emiatt várhatóan mélyülni fog a szakadék gazdagság és szegénység között, még
inkább szembeötlővé válik a társadalmi igazságtalanság, késlekedni fog a
politikai-erkölcsi válság megoldása.
Kormány és MSZP adós maradt a válasszal, hogy több millió honfitársunk miből
éljen meg, miből fizesse ki közüzemidíj-számláit, miből iskoláztassa,
ruházza gyermekét, viselje gondját öregjeinek és rászoruló hozzátartozóinak.
Politikájával az MSZP vezetése azoknak a malmára hajtja a vizet, akik nem
csak figyelmen kívül
hagyják a jogos népi elégedetlenséget, hanem a demokratikus szabadságjogok
korlátozásával
próbálnak úrrá lenni az emberek jogos felháborodásán.
A kátyúból demokratikus összefogással, benne a Gyurcsány-politikát bíráló
szocialista erőkkel összefogva kell kievickélni. Változtatni kell a
társadalompolitikán, rendszerkorrekciót kell végrehajtani a társadalom
dolgozó rétegeinek érdekében.
2007. február 25.
Simó Endre, a Magyar Szociális Fórum Szociális Kerekasztalának szervezője
06-30-5927371 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-02-25 19:35:54, vasárnap
|
| |
| |
Mi is definició szerint a (magyar) szocializmus?
vasárnap, 2007. február 25.
forrás: index.hu
Alfred Gusenbauer nem egyeztetett a szocialistákkal
Amikor Alfred Gusenbauer, osztrák szövetségi kancellár arról beszélt az MSZP
kongresszusán, hogy a konzervatívok magára hagynák az embereket, viszont
a szociáldemokraták nagyobb szociális hálót és szociális biztonságot
szeretnének polgáraiknak, többen összenéztek.
Gyurcsány ugyanis minden egyes beszédében a polgárok nagyobb
felelősségvállalásáról beszél, a
gondoskodó, atyáskodó állam leépítésének szükségességéről.
Igen, ez történik akkor ha a szocializmust teljesen másképp definiáljuk,
mint
amit azon más, demokráciában előrehaladottabb európai országok értenek.
Amikor az igazság kibújik a zsákból, és alakot ölt, mindenki csak értetlenül
néz
egymásra.
Ennek az embernek miért nem szóltak, hogy ma Magyarországon
kik bitorolják a szocialista jelzőt???
Bolgár Györgyöt és Orosz Józsefet ide izibe, hogy "megbeszélje" vele, és
meggyőzze,
hogy a hazug miért is igaz, és a neoliberális, néha meg rendpárti, neokon
miért is szocialista?
Mi is a magyar szocializmus akkor szerintetek?
Ciki! :)
Szólhattak volna szegény sógornak, hogy itt nálunk inkább mellőzze az
ideológiai alapokat, mert az kellemetlen szitukat teremt...
link:
http://index.hu/politika/belfold/mszpkong07/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-02-25 19:17:53, vasárnap
|
| |
| |
Nemzeti radikalizmus Európában - Lengyelország
cs, 2007-02-22 16:01
Új rovatunkban nem fogjuk elkerülni a kényesebb, szomszédos államokat sem, elsőként azonban egy könnyebb, kellemes feladatot választottunk: lengyel barátaink bemutatását. Itt egy élő példa arra, hogy a Fidesztől jobbra keresendő nemzeti radikalizmus akár önmagában is kormányt alakíthat.
2001-ben még a baloldal nyerte a lengyel választásokat, méghozzá elsöprő többséggel. Az a Leszek Miller lett a miniszterelnök, aki 1969-től tagja volt a szovjeteket kiszolgáló, lengyel kommunista pártnak. A második helyet a Polgári Platform elnevezésű liberális-konzervatív párt szerezte meg, melyet a Fidesz testvérpártjának tekinthetünk (szintén az Európai Néppárt tagja). Az Önvédelem nevű, erősen nacionalista agrárpárt nagyjából a '90-es évek magyarországi kisgazdapártjának felelt meg támogatottságban (10%). Negyedik a szintén nacionalista Jog és Igazságosság, ötödik a Lengyel Parasztpárt lett, és hatodikként bejutott a Szejmbe (a lengyel törvényhozás alsóháza) a Lengyel Családok Ligája nevű, erősen katolikus, nemzeti párt is.
Az embereknek azonban igen-igen elegük lett a posztkommunisták ténykedéseiből, így a 2005-ös választásokon a baloldal mindössze a szavazatok 11,3%-át kapta, amivel csak a negyedik erő lehetett a Szejmben. A baloldal kárára azonban nem a Polgári Platform erősödött meg, hanem egy nemzetibb beállítottságú párt, a Jog és Igazságosság. A 2001-es választásokon 9,5%-ot szerző nacionalista-konzervatív párt kis híján megháromszorozta támogatottságát, s 27%-kal a legnagyobb erővé tudott válni. Egyedül alakította meg kisebbségi kormányát, mivel nem volt hajlandó összeállni a választásokon ismét csak második polgári párttal. 1%-kal növelte támogatottságát az Önvédelem, és megtartotta szavazóit a Lengyel Családok Ligája. Utóbbi két párttal aztán kormánykoalíciót alkotott, amelynek így már többsége volt a törvényhozásban. Az alsóház tagja maradhatott a parasztpárt is, bár igaz, szavazói egyötödét elvesztette.
Jog és Igazságosság
(Prawo i Sprawiedliwo¶ć, PiS)
A miniszterelnököt (Jarosław Kaczyńsky) és államfőt (Lech Kaczyńsky) adó párt legfőbb mondanivalói közé tartozott, hogy a kommunista ügynökök neveit nyilvánosságra hozzák (később őket egyébként a politikától is eltiltották). Nagy hangsúlyt kapott a korrupció felszámolása is, melyben már egy év alatt jelentős eredményeket tudhat maga mögött a lengyel kormány, köszönhetően egy korrupcióellenes iroda felállításának. A párt gazdasági programjában szerepel az adórendszer reformja, melyet az eddigi három kulcs helyett kétkulcsos személyi jövedelemadóra, valamint az általános forgalmi adóra való áttérés jelent. Természetesen a többgyermekes családok a gyermekek számától függően adókedvezményt kapnak, így segítve elő a népességfogyás mértékének csökkenését, esetleg megállítását. A PiS támogatja Lengyelország EU-tagságát - előnyös feltételekkel. Támogatta Lengyelország katonai részvételét Irakban, a választások után kijelentették: 12 hónapig még maradnak a lengyel katonák Irakban.
A Jog és Igazságosság szembehelyezkedik az eutanázia legalizálásával, az abortusszal, a homoszexuálisok házasságával és a könnyű drogok engedélyezésével. A tavalyi évben például Lech Kaczyńsky államelnök nem engedélyezte a homokosok felvonulását Varsóban. A parádét végül megtartották, ám egy, a Lengyel Családok Ligájához köthető szervezet aktivistái tojásokkal, kövekkel és üvegekkel dobálták meg a magamutogató deviánsokat. Jarosław Kaczyńsky kijelentette, homoszexuálisok nem lehetnek tanárok, ám üldözni nem fogják a saját neméhez vonzódó lengyeleket. Külföldön - nem túl meglepő módon - rendszeresen kritizálták a PiS rendteremtő programját. Az Európai Bizottság kilátásba helyezte, hogy Lengyelország elvesztheti szavazati jogát az EU-ban, amennyiben Kaczyńsky elnök ellenzi a homoszexuálisok jogait, és be akarja illeszteni a lengyel jogrendbe a halálbüntetést.
Lengyel Köztársaság Önvédelme
(Samoobrona Rzeczypospolitej Polskiej, SRP)
A PiS-nél is radikálisabb elképzelésekkel lép fel a röviden csak Önvédelem (Samoobrona) elnevezésű, agrárjellegű párt. A szervezet állami tőkésítésű mezőgazdaságot szeretne, növelné a kormányzat szerepét a szociális juttatásokban, visszafizetné a külföldi adósságokat, és bevezetné a tranzakciós adót. Rossz szemmel néz a külföldi befektetőkre. A 2003. évi EU-csatlakozásról szóló népszavazáson szíve szerint a Nem-re buzdított volna, amivel vesztes oldalra került volna az EU-szkeptikus, izolacionalista (bezárkózó külpolitikát folytató) párt. Ezt elkerülendő, plakátjaikra ,,A döntés tiéd" szlogent írták.
Lengyel Családok Ligája
(Liga Polskich Rodzin, LPR)
A jelenlegi lengyel kormánykoalíció harmadik tagja egy szintén meglehetősen markáns elképzelésekkel bíró párt. Keresztényszociális értékrendjéhez egy baloldali gazdaságpolitikát társít, szociális jelzőjének megfelelően. Emellett szintén izolacionalista, sok kérdésben konzervatív nézőpontjához pedig jól társul a katolikus-szociális tanítás, melyet szintén felvállal. Ellenzi a külföldiek földhöz jutását, s a PiS-hez hasonlóan a drogok legalizálását, az abortuszt, az eutanáziát és a homoszexuálisok házasságát. Támogatja a halálbüntetés visszaállítását, fontosnak tartja a mindenki számára elérhető egészségügyi gondoskodást és közoktatást, hazahozná a katonákat Irakból. A kommunista titkosrendőrség tagjainak nyilvánosságra hozatala mellett alapvetőnek véli azok kizárását a közéletből. Az LPR külön kiemeli a lengyel szuverenitás megőrzését. Sokan szavaznak azért rájuk, mert csalódtak az 1989-es rendszerváltoztatásban, bár a posztkommunista PSL és az Önvédelem is a marginális szavazók felé fordult. A párt kifejezetten EU-ellenes, egyedüli pártként ellenezte az ország EU-csatlakozását. Az LPR ennek ellenére részt vett az EP-választásokon, ahol 15,9%-kal a második legjobb eredményt érte el, s 10 mandátummal szaporította az EU-ellenesek számát az Európai Parlamentben.
Dúró József
(A cikk a Magyar Mérce februári számában jelent meg) |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-02-25 19:07:40, vasárnap
|
| |
| |
A változás alkotmányos lehetőségét fel kell villantani
A Vasárnapi újság interjúja Orbán Viktorral
2007. február 25. 11:28
A magyarországi kommunizmus kutatásának igazából most kellene nekiállni, mert ami eddig történt,
az ugyan nagyon fontos, de kevés - mutatott rá Orbán Viktor a Vasárnapi újságnak adott interjújában.
Kapcsolódó anyagok:
# hangfelvétel
http://www.fidesz.hu/letoltes.php?letoltesid=1306
A változás alkotmányos lehetőségét fel kell villantani- a Vasárnapi újság interjúja Orbán Viktorral
Ma még nagyon keveset tudunk a kommunista rendszer pontos működéséről, hatáskörökről,
az ehhez kapcsolódó felelősségről.
Előbb-utóbb történelmünk e hosszú fejezetét fel kell tárni - fogalmazott a Fidesz elnöke a kommunizmus áldozatainak emléknapja kapcsán.
Orbán Viktor az ország jelenlegi helyzetéről szólva rámutatott: gazdaságpolitikai fordulatra és
politikai változásra van szükség, ezért érdeke volna Magyarországnak egy előrehozott választás.
A kormánykoalíciós többség nem akarja, vagy nem tudja megoldani a jelenlegi helyzetet - mondta hangsúlyozva, hogy most mindenki arra vár, hogy a választópolgárok kikényszerítik-e a változást,
azaz
"elkergetik-e azokat az országvezetőket, azt a kormánykoalíciót, amely csalással, hazugsággal,
az emberek megtévesztésével szerezte meg a parlamenti mandátumok nagy többségét".
A Fidesz és a polgári erők ebben a helyzetben egyetlen dolgot tudnak tenni:
"a változás alkotmányos lehetőségét villantják fel újra és újra" - emelte ki Orbán Viktor.
fidesz.hu
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-02-25 19:00:45, vasárnap
|
| |
| |
Orbán: Fel kell tárni a kommunista rendszer pontos működését
Magyar Rádió 2007. február 25. 12:34 gondola
Orbán Viktor a Vasárnapi Újságban a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapján azt mondta: egy kutatóintézetnek még fel kell tárnia a kommunista rendszer pontos működését, hatásköreit illetve az ehhez kapcsolódó felelősségeket.
Eddig még nagyon kevés dolog történt ezen a területen, és most kellene igazán elkezdeni a kutatást - mondta Orbán Viktor, a Fidesz elnöke. Mint fogalmazott: a Fidesz-kormánynak közelharcot kellett vívnia az utódpárt örököseivel, hogy a Terror Háza Múzeum egyáltalán megalakulhasson.
Az intézményt vezető Schmidt Máriáról és a múzeumban folyó munkáról egyaránt elismerően szólt Orbán Viktor, és mint mondta, örül annak, hogy a Fidesz mai megemlékezésén a történész is beszédet mond.
Egy új jobboldali párt esetleges létrehozásáról és Schmidt Mária ebben játszott szerepéről a Fidesz elnöke így fogalmazott: Schmidt Mária a kérdést az elmúlt napokban tett néhány nyilatkozatával tisztázta. Orbán Viktor szerint ha pártalapításról, átszerveződésről van szó, akkor ma Magyarországon a baloldalon kell feltenni a kérdést. Nevezetesen azt, hogy a baloldalon meddig tűrik, hogy a régi, alapvetően a kisemberek érdekeit képviselni akaró baloldal helyett "egy új baloldal, egy üzleti klikk, az új arisztokrácia életstílusát megtestesítő klikk vegye át a hatalmat".
Orbán Viktor szerint Magyarországnak érdeke volna egy előrehozott választás, mert gazdaságpolitikai fordulatra és politikai változásra van szükség. Ugyanakkor a kormánykoalíciós többség nem akarja, vagy nem tudja megoldani ezt a helyzetet - mondta az interjúban, azt hangsúlyozva: most mindenki arra vár, hogy a választópolgárok kikényszerítik-e a változást, azaz "elkergetik-e azokat az országvezetőket, azt a kormánykoalíciót, amely csalással, hazugsággal, az emberek megtévesztésével szerezte meg a parlamenti mandátumok nagy többségét".
Orbán Viktor szerint a Fidesz és a polgári erők ebben a helyzetben egyetlen dolgot tudnak tenni: "a változás alkotmányos lehetőségét villantják fel újra és újra".
**************
Ezrek emlékeztek a Terror Háza előtt, rendőrök őrködtek a környező utcákban
2007-02-25 17:04 hírTV
Véget ért a Fidesz, mintegy 8000 ember előtt zajló megemlékezése a Terror Házánál, amely pontosan öt évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit. Schmidt Mária a hétköznapi kommunizmus jelenlétéről, Szájer József pedig a kormány által megtámadott szabadságjogokról beszélt a kommunizmus áldozatainak emléknapján. A múzeumhoz nem, de a környező utcákba jelentős rendőri erőket vezényeltek.
A himnusszal, valamint harangszóval kezdődött 15 óra után néhány perccel a Fidesz emlékműsora - számolt be a hírTV helyszínen tartózkodó tudósítója. A Fidesz megemlékezése kettős évforduló, hiszen hatvan éve, 1947. február 25-én tartóztatták le és vitték a Szovjetunióba Kovács Bélát, a Kisgazdapárt főtitkárát, országgyűlési képviselőt. Másrészt öt évvel ezelőtt ekkor avatta fel Orbán Viktor a Terror Háza Múzeumot.
Schmidt Mária, a Terror Háza igazgatója beszédében a kormánytól kérte számon az ország 1989-ben kiharcolt függetlenségét, majd a gyülekezési jog korlátozására utalva kijelentette: a hétköznapi kommunizmus most is itt van a magyarok között. Éppen ezért a történész szerint minden magyar felelőssége, hogy a kivívott szabadságot megőrizve ne engedje, hogy a kormány a jogaiban bárkit is korlátozzon. Schmidt Mária beszédében kiemelte: a XX. század legsötétebb éveiben sem sikerült magyart a magyar ellen ugrasztani, ám a jelenlegi kormány ezt el tudta érni.
Szájer József, az Európa Parlament néppárti frakciójának alelnöke a jelenlegi politikai rendszert állította párhuzamba a kommunizmus rémtetteivel, és ő is azt hangsúlyozta, hogy a kormány megtámadta a - többek között a Fidesz által - 89-ben kivívott szabadságjogokat.
A beszédek és a kulturális műsor után a Hősök Falánál helyezték el mécseseiket és gyertyáikat az emlékezők.
***
A szabad véleménynyilvánítás és a gyülekezési jog fontosságára, illetve a rendőrség és az igazságszolgáltatás jogszerűségének megőrzésére hívta fel a figyelmet Sólyom László Csolnokon, a kommunizmus áldozataira emlékezve. A kommunista rendszer legnagyobb bánya-munkatáboránál a köztársasági elnök azt mondta, a rendszerváltás óta nem kötelező hazudni, sőt, fel lehet lépni ellene, majd II. János Pál pápát idézve azt üzente az országnak: "Ne féljetek!"
***
Nem engedték az 56-os civil szervezeteket koszorúzni a Kossuth téren. Bár hivatalos engedélyt kértek a rendőrségtől, a kommunizmus áldozatainak emléknapján sem engedték be a Parlament előtti emlékműhöz az 56-os vitézi rend, a kitelepítettek és a POFOSZ képviselőit sem. Az emlékezők a kis fogházból mentek a Kossuth téri 56-os emlékműhöz, hogy ott elhelyezzék koszorúikat, ám a területet őrző rendőrök csak a szövetség hivatalos parlamenti belépővel rendelkező alapító elnökét engedték át a kordonon.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-02-25 18:57:50, vasárnap
|
| |
| |
Medián: komoly jelei vannak a kormányváltó hangulatnak
2007. február 25., vasárnap 11:16 InfoRádió
A magyar lakosság kétharmada jobbnak látná, ha a Gyurcsány-kormány
leköszönne - mondta Hahn Endre a Medián Közvélemény kutató ügyvezető
igazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában.
A Medián vezetője azt mondta: az őszi zavargások óta változást követel a
lakosság többsége.
A közvéleménykutató adatai alapján a teljes népesség kétharmada jobbnak
látná,
ha Gyurcsány Ferenc és kormánya lemondana.
Hahn Endre hangsúlyozta: az emberek egyharmada ugyan a kabinet maradását
támogatja,
ám közülük is több mint 10 százalék támogatná azt, hogy a jelenlegi koalíció
maradjon,
de új miniszterelnök kerüljön a kormány élére.
Az emberek egynegyede előrehozott parlamenti választásokat szeretne - mondta
a Medián ügyvezetője,
aki ugyanakkor hozzátette: az úgynevezett szakértői kormány ötletének
támogatottsága csökkent,
jelenleg 15-20 százalék támogatja ezt az elképzelést.
Rekordközeli (bár tavaly nyáron magasabb volt) az ellenzék elfogadottsága,
a Fideszt a teljes népesség 37 százaléka támogatja.
Az elmúlt hónapokban az MDF is erősödött, ám támogatottságuk később
visszaállt.
Az MSZP-t a teljes népesség 26, a kisebbik koalíciós pártot, az SZDSZ-t 3
százalék támogatja.
|
|
| |
|
1 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-02-25 18:38:42, vasárnap
|
| |
| |
Fegyverhasználati tilalmat kér Rogán március 15-én
2007-02-25 13:30 hírTV
Ne használjanak a rendőrök fegyvereket március 15-én - erre kérte Belváros-Lipótváros fideszes polgármestere a "hatalom képviselőit" vasárnap. Rogán Antal a kommunizmus áldozatainak emléknapján a fővárosi Honvéd téren arról beszélt, hogy emlékezni kell a rendszer áldozataira és hőseire, de nem szabad elfelejteni azokat sem, aki kitalálták, létrehozták és működtették a diktatúrát.
Rogán Antal levélben és személyesen is arra fogja kérni az illetékeseket, hogy legyen fegyverhasználati tilalom március 15-én, a szabadság ünnepén. 1848. március 15-én a Habsburg-diktatúra képviselői sem használtak fegyvert a budapesti utcákon - mondta a fideszes polgármester. A kormány akkor jár el helyesen, ha megtiltja a rendőröknek a fegyverhasználatot ezen a napon, mert a szabadság lehet az egyetlen erő, ami úrrá lesz a félelmen - jelentette ki Rogán Antal.
A politikus beszédében kifogásolta, hogy egy héttel a kommunizmus áldozatainak emléknapja előtt Gyurcsány Ferenc kormányfő egy olyan rendezvényen vett részt, ahol Che Guevarára emlékeztek, aki szerinte a XX. századi kommunizmus egyik ugyanolyan sötét képviselője volt, mint közép-európai vagy szovjet elvtársai. Ugyanolyan kivégzőosztagokat, kényszermunka-táborokat vezetett, és attól, hogy messzebb volt Európától, még nem szebb - tette hozzá.
Független Hírügynökség |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-02-25 18:37:21, vasárnap
|
| |
| |
DEPORT-'56 Közlemény
Az 56-os Deportálások Tényfeltáró Bizottsága (DEPORT-'56) a kommunizmus áldozatainak emléknapján indokoltnak tartja összevetni az észtországi és a magyarországi helyzetet, különös tekintettel a szovjet megszálláshoz való viszonyulásra.
Mint köztudomású, az észt parlament jóváhagyta azt a törvényt, amelynek értelmében elbontanák a főváros, Tallin központjában lévő hősi szovjet emlékművet. Magyarországon pedig éppen aláírásgyűjtés folyik népszavazás kezdeményezésére, annak érdekében, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a Budapest főváros felszabadításánál elesett szovjet katonák emlékének megörökítéséről szóló, 1945. évi IX. törvényt.
A fő különbség az, hogy Észtországban nem volt, és ma sincs olyan számottevő kollaboráns értelmiségi réteg, amely a megszállást hajlandó volna felszabadításként értelmezni. A DEPORT-'56 szerint a mai politikai krízis is ebből az eredendő bűnből vezethető le, amelynek megvallása és ezáltal korrekciója a rendszerváltáskor is elmaradt. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök igazmondáshoz való viszonya, és a Magyar Szocialista Párt puszta léte is ezen a hazugságon alapul.
A DEPORT-'56 szerint az érthető, hogy Horn Gyula egykori karhatalmista, majd egykori miniszterelnök - ami már önmagában abszurdum - nem lelkesedik egy ilyen népszavazásért. Az is belátható, hogy az MSZP igazából nem tud szabadulni kommunista utódpárt jellegétől, és még az úgynevezett "nép-nemzeti" irányzathoz tartózó országgyűlési képviselőinek sem engedélyezi az aláírást.
Az SZDSZ-től pedig már megszokhattuk, hogy nincs az az elvtelen kompromisszum, amit a hatalom megszerzése, vagy megtartása érdekében meg ne kötnének. Talán nem véletlen, hogy saját bevallásuk szerint is identitásválsággal küzdenek.
Kevésbé érthető a maradék MDF tartózkodása. Lassan meg kell szoknunk, hogy elnökük, Dávid Ibolya nem csak a labdarúgáshoz, de a Vörös Hadsereghez sem "ért".
A legkülönösebb azonban az önmagát antikommunistának tartó Fidesz vezetőinek kisstílű viszonyulása. A DEPORT-'56 számára szinte hihetetlen volt az a hír, hogy a Fidesz vezérkara ellenérzéssel viseltetik a folyamatban lévő népszavazási kezdeményezés iránt, mert az általuk kezdeményezett népszavazás riválisát véli felfedezni benne, és emiatt bojkottálja azt. A DEPORT-'56 nem tehet arról, hogy jelenleg övé az egyetlen érvényes népszavazási kezdeményezés, és alkalomadtán bárkinek szívesen segít. Mit szólna ahhoz Orbán Viktor, ha a DEPORT-'56 azért vonná vissza a Kossuth tér lezárását támadó bírósági keresetét, nehogy az jól jöjjön a kordonbontást végző Fidesznek?
A DEPORT-'56 köszönettel tartozik a Magyarok Világszövetségének az aláírásgyűjtésben végzett áldozatos munkájáért, továbbá annak a mintegy százharmincezer állampolgárnak, akik eddig támogatólag aláírták az íveket. Külön köszönet többek között:
- Szűrös Mátyásnak, az MSZMP KB egykori titkárának, volt moszkvai nagykövetnek, aki ideiglenes köztársasági elnökként 1989. október 23-án kikiáltotta a köztársaságot, és aki az elsők között adta nevét a kezdeményezéshez,
- Wittner Máriának, 56-os halálraítéltnek, Révész Máriusznak és más Fidesz-frakció tagoknak, valamint Lezsák Sándornak, dr. Kelemen Andrásnak és más egykori mdf-es, jelenleg fideszes képviselőknek, akik vagy nem tudtak a bojkottról, vagy szembeszálltak azzal,
- dr. Salamon Lászlónak és más kdnp-s képviselőknek,
- dr. Papp Lajos szívsebész professzornak, Kiss Dénes nyelvész professzornak, a Magyar Művészeti Akadémia tagjának, Hegedűs Lóránt lelkésznek és más neves értelmiségieknek.
A DEPORT-'56 úgy véli, hogy a szóban forgó népszavazási kezdeményezéshez való viszonyulás - hasonlóan a kettős állampolgárságról szóló, szégyenteljes emlékű népszavazáshoz - mintegy lakmuszpapírként jelzi az úgynevezett "politikai elitünk" siralmas állapotát, legyen szó kormánypártról vagy ellenzékről, ellentétben az észtországi, valóban létező politikai elittel. A DEPORT-'56 szerint ezzel is szembesülnünk kell a kommunizmus áldozatainak emléknapján.
Budapest, 2007. február 25.
dr. Szerdahelyi Szabolcs
a DEPORT-'56 elnöke |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 14
|
|
|
|
2007. Február
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
269 db bejegyzés |
| e év: |
6477 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 386
- e Hét: 14616
- e Hónap: 25727
- e Év: 179223
|
|
|
Offline
