|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 7
|
|
|
|
|
|
2007-02-08 23:53:38, csütörtök
|
| |
| |
Stoffán György: Kossuth tér
Valami nyomja a lelkemet, a Kossuth teret illetően. Már nyomta akkor is, amikor az úgynevezett forradalmárok kempingeztek ott, s nyomja akkor is, amikor a rendőrök immár lakatokkal is megerősítették a vas-paneleket. Mert a Kossuth tér más mint a többi tér! A Kossuth tér igazi nemzeti kegyeleti hely. Ötven esztendővel ezelőtt ezt a teret a magyar forradalomárok áldott vére emelte azzá, ami.
És erre bizony nem volt tekintettel sem a forradalmi kemping, sem a magyar rendőrség. De nincs tekintettel Sólyom László sem, és a kormánykoalíció sem. Mintha az az ötven esztendővel ezelőtti vérfürdő nem is lett volna. Mintha nem itt halt volna meg a kommunista vérszomj oly sok áldozata. Ez a hely olyan kegyeleti hely, amelyhez hasonló a Batthyány-örökmécses tere, vagy a Házsongárdi temető. És ezeken a helyeken sem illik tüntetéseket, vagy épp nemzeti kempinget szervezni.
Igaz, a Parlament közelében érdemes tüntetni akkor, ha a parlamenti képviselők vagy a kormány a nemzet ellen támad... és ma támad minden erejéből. De nem a Kossuth tér az alkalmas hely. Mert az a nemzetért életüket adók emlékhelye. Fiatalok, gyermekek, öregek lettek az ÁVÓ-s orvtámadás áldozatai, s amikor itt kempingezett a forradalomnak nevezett tömeg, akkor ők is egy-egy sírhantra öntötték a gulyás maradékot, a mosóvizet, s itt végezték el a bokrok sűrűjében a dolgukat... ami kegyeletsértésnek is mondható.
Lehet, hogy sokaknak nem tetszenek soraim, de akkor is megírom, ami a lelkemet nyomja... Valami olyat éreztem végig, amíg e nemzeti kemping folyt, mint amit akkor érzek, amikor hallom, olvasom, miként temették el az Andrássy úton vagy a Kisfogházban megölt magyarokat... a 298-asban és a 301-esben.
Gondolkodjunk együtt, és keressünk más helyet a tiltakozásnak. Keressünk más formát a megfelelő infrastruktúra kiépítésével együtt. Mert kulturáltan kellene tennünk azt, amit teszünk.
És a kordonok? Mindegy mit hazudnak a kormány tagjai a kordonról... nem érdekes. Ma ezek a kordonok semmi mást nem tükröznek, mint azt, hogy a mai kormány retteg. Mert ez a mai kormány tudja, hogy rettenetes bűnöket követett és követ el nap-nap után a nemzet és a magyar társadalom ellen. Kórházakat zár be, halálra ítél ezreket, s eladja az értékes villákat, műemlék épületeket, többek között a Lipót mezei gyógy-intézményt is, amelyre olya büszke volt annak néhai vezetője, Veér András is, hiszen ez az egyetlen olyan régi épület amely eredeti funkcióját tölti be építése óta... (és én is büszke vagyok erre az épületre, hiszen száznál is több éve, hogy dédapám ennek az intézménynek volt Bécsből iderendelt gazdasági igazgatója...)
De vissza a Kossuth térhez.
Kedves Magyar Testvéreim, tüntetők és csendes háborgók! Tegyünk gyertyákat a vaskordonok elé, kössünk virágfüzéreket, koszorúkat a kordonra, majd fejhajtás után távozzunk a térről. Rácsok állnak ma ott, ahol egykor lőtték a nemzetet... aljas férgek ártatlanokat! Azok elődei lőttek akkor, akik ma e rácsokon túl azt hiszik, hogy ők az urak Magyarországon... Ezek az emberek e kordonokkal bizonyítják, hogy bűnösek, hiszen az elmúlt majd húsz esztendőben egyetlen magyar kormány sem érezte fontosnak, hogy kordonnal védje magát saját szavazóitól és ellenzékétől. A bűn jele ez a kordon... rácsok tömege, amely jelképezi, hogy hol lenne, illetve hol van a helye az egész koalíciónak kivétel nélkül.
És jelképezi, hogy ugyanezek a brigantik... fél százada mit tettek az akkor is rácsokkal körülvett Magyarországon... Tegyünk hát virágot a kordonok elé, kössünk rájuk virágfüzért és gyújtsunk gyertyákat előtte. Mert ez a hely a nemzet emlékhelye, kegyeleti helye, s a magyar nép mai ,,szabadságának" jelképe. És nem tömegesen tegyük ezt, hanem kis csoportokban... és ha rendőr nem engedi, akkor ezt vigyük a világ elé...
De keressünk magunknak egy olyan helyet amely nem kegyeleti hely, szem előtt van, és alkalmas a tüntetésre. Mert a Kossuth tér temető! Temetője az itt lelőtt hazafiaknak, de temetője immár a nemzetellenes hazug, immár gyilkosságot szervező kormánynak is. Mert a Szilvásy féle tegnapi bejelentés is éppen olyan jellemzően gyurcsányi elmeszülemény, mint a 23 millió román bejövetele, vagy a Kövér-féle kötél ügy. Ne legyünk mi áldozatai e gyalázatos hazudozásnak, legyen békesség a Kossuth tér körül, s ne legyen ott ,,jobboldali játszótér" sem. Legyen ott csend és kordon! Kegyelet és figyelmeztetés...
És dönt a történelem, hogy melyik oldalra áll - a Kossuth téren! |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-02-08 23:48:53, csütörtök
|
| |
| |
II.világháborús megemlékezés
A Kereszténydemokrata Néppárt XII. kerületi Szervezete
tisztelettel meghívja Önt
2007. február 10-én (szombaton) 15 órakor
tartandó
ökumenikus megemlékezésére a II. világháború kerületi
katonai és civil áldozatainak emlékére.
Köszöntő:
Dr. Gaál Katalin
a KDNP kerületi elnöke
Beszédet mond:
Sasvári Endre
nyugalmazott főiskolai tanár,
helytörténeti-hadtörténeti kutató
Ökomenikus megemlékezést tart:
Kocsis István tábori lelkész, plébános
Istenhegyi Szent László Plébánia
Berta Zsolt református lelkész
Svábhegyi Református Misszió Egyházközség
Közreműködik:
Szikora Réka
Helyszín:
a II. világháború XII. kerületi áldozatainak emlékműve
(XII. ker. Istenhegyi út-Böszörményi út-Nagyenyed utca)
Megjelenésére feltétlenül számítunk! |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-02-08 21:01:51, csütörtök
|
| |
| |
A Jobbik Horthy Miklósra emlékezik
A Jobbik Magyarországért Mozgalom február 11-én vasárnap, lovas
felvonulást szervez Horthy Miklós halálának 50. évfordulója alkalmából.
Nem csak fejet kívánunk hajtani a Kormányzó úr emléke előtt, de az is
célunk, hogy Horthy Miklós negatív közéleti megítélésének
megváltoztatását előmozdítsuk, a személyével, politikájával kapcsolatos
csúsztatásokat, hazugságokat eloszlassuk. Helyezzük vissza az őt megillető
helyre az egyik legnagyobb XX. századi magyar államférfit!
A Szent István Bazilikában 12.00-kor kezdődő szentmise után,
előreláthatólag 13.30-kor indul a lovas huszárok által vezetett menet a
Szent István térről a Március 15-e térre, ahol felszólal Bogdán Péter
Kenderes polgármestere, Pörzse Sándor újságíró, Zagyva György Gyula a
Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom elnöke, és Vona Gábor a Jobbik
elnöke.
Vona Gábor
elnök |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-02-08 20:35:36, csütörtök
|
| |
| |
Márton Áron, gyulafehérvári püspök, a liberalizmus igazi arcáról
2007-02-08 19:26
A bolsevizmus édes gyermeke a liberalizmusnak. A liberalizmus a filiszter világnézete. A francia forradalomból megszületett polgáré, aki nagyképű, fitogtatott tudálékossággal ránevelődött arra, hogy az élet legnagyobb és mindig égető kérdéseit is közömbösen kezelje.
Nem tagadja feltétlenül a túlvilágot, de nem is törődik vele.
Lehet, hogy van Isten, de a vallás szerinte magánügy, s az életet az állam is és az egyes ember is minden valláserkölcsi kötöttségtől függetlenül rendezheti be.
Legnagyobb érték szemében a független emberi ész.
Az igazságot az állapítja meg, és nem a valóság.
Az erkölcsöket a korlátlan szabadság szabályozza, és nem isteni normák.
Eredmény: kettős normájával kikezdte, nyers erotikába fulladt irodalmával, művészetével pedig teljesen szétdúlta a társadalom alapegységét, a családot.
Gazdasági téren hirdetett és alkalmazott szabadversenyével meghizlalta az élelmesek kis csoportját, és a technikai fejlődés szédítő fokán megszégyenítő nyomorba nyomta a túlnyomó többséget.
Ez a kis érdekcsoport a maga jogi elméletével a társadalmak élére állított minden ügyek korlátlan intézésére egy hazug, bőbeszédű, s inkább az érdekszövetkezetek és nem a nép akaratából összeálló tehetetlen parlamentet.
Vagyis létrehozta a fájdalommal szenvedett átkos, kilátástalan mai életet.
A bolsevizmus édes gyermeke a liberalizmusnak.
Marx és Lenin a legkövetkezetesebb liberálisok.
Nem álltak meg félúton, a liberális tételekből lehozták a legvégső következtetéseket.
Kant még annyit mondott, hogy az Isten létét nem lehet bizonyítani.
Marx már biztosan hirdeti, hogy nincs.
A liberális parlamentek sürgős teendőként hajszolták keresztül a házastársak elválását megkönnyítő törvényeket.
A szovjet kódexben a házastársi viszony elő sem fordul.
A tőke a liberális parlamentek mellett, sőt azokon keresztül úgy használta ki az ország népét, ahogy akarta.
A Tanácsköztársaság államkapitalizmusa pedig egy elméleti gazdasági rendszer esztelen erőszakolásával idéz elő éhínséget, s a megindult éhes tömegeket lovasdandárokkal, vagy biztosabban ölő gázzal ezer számra küldi kegyetlenül a halálba .
Megjelent: Erdélyi Iskola c. folyóiratban
1933-34 / 5-6.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-02-08 20:30:04, csütörtök
|
| |
| |
Megkésett nekrológ vitéz nagybányai Horthy Miklós halála 50-ik évfordulójára
2007-02-08 19:37
Február 9-én hajnalban kerek ötven esztendeje, hogy nagy önuralommal viselt méltatlan és igazságtalan portugáliai száműzetésben, Estorilban elhunyt vitéz nagybányai Horthy Miklós, Magyarország volt kormányzója. Horthy a magyar történelem során, nem számítva az Erdélyben működő Lodovico Grittit, ötödikként viselte ezt a méltóságot, melyet elődei: Hunyadi Jánostól, Szilágyi Mihályon és Ampringen János Gáspáron át Kossuth Lajosig alig pár hónapig mondhattak magukénak.
S bár a magyar történelem, Kölcseyt idézve, tele volt zivataros századokkal, talán egyetlen kormányzónak sem kellett olyan kilátástalan helyzetben átvennie hivatalát, mint Horthy Miklósnak, talán egyetlen kormányzónak sem kellett kivívnia a hont olyan mély süllyedésből, mint neki.
A Deák Ferenc által tető alá hozott kiegyezés után egy évvel, 1868. június 18-án középnemesi családban Kenderesen született Horthy Miklós nem készült politikai pályára. Alapiskoláit bevégezve, Béla bátyja minden szempontból meglepő, s neki tragikus véget hozó példáját követve, dacolva a tisztelt szülői ház akaratával, de végül is megszerezve az uralkodó hozzájárulását beiratkozott a Fiumei Tengerészeti Akadémiára, mely mélyreható hajózási ismereteket és mélyen gyökerező emberi tartást adott számára. Tehetségének és kitartásának köszönhetően tengerészeti pályafutása meredeken ívelt felfelé, melynek érdekes kitérője volt a konstantinápolyi diplomáciai hajón teljesített szolgálat, melynek ideje alatt éleslátást és politikai rátermettséget bizonyító jelentései felkeltették az agg uralkodó, I. Ferenc József figyelmét, aki végül 1909. és 1914. között maga mellé vette szárnysegédnek.
A háború kitörésekor, saját kérelmére, Horthy visszakerül a haditengerészethez Polába, ahol először a Habsburg csatahajó, majd a Monarchia legmodernebb és leggyorsabb hajójának a Novara cirkálónak lesz parancsnoka. Megbízatásai, hadi vállalkozásai során nem csak a sikerre törekszik, hanem ellenfelei ellenkező példáját nem követve nem gépfegyvertűzzel, hanem mentőcsónakkal igyekszik lerövidíteni a hullámokon vergődő, bajba jutott ellenséges tengerészek szenvedéseit. Beosztottjai rajongva szeretik, ellenfelei félelemmel vegyes tisztelettel említik. Legnagyobb sikerét, mely a Monarchia flottájának is legnagyobb sikere, az Otranto-i szorosban az antant hatalmak által felállított tengeralattjáró zár feltörésére indított vállalkozása hozza meg 1917. május 15-én. Emberségére jellemző, hogy amint a csatában szerzett sebesülése ezt lehetővé teszi, meleg hangú levélben fejezi ki mély együttérzését a Novara, csatában elesett első tisztje Szuborits Róbert édesapjának.
Bár az 1918-ban, a magyar építésű Szent István csatahajóval az élen indított vállalkozása, árulás, vagy balszerencse folytán kudarcba fullad (a Szent Istvánt a Rizzo olasz kapitány által vezetett torpedórombolótól két torpedótalálat éri, minek következtében hullámsírba száll), az új uralkodó, IV. Károly a Monarchia hadiflottájának főparancsnokává nevezi ki, altengernagyi rangban. Így neki jut az a hálátlan szerep, hogy 1918. október 31-e délutánján, amikor Pesten eldördülnek a gr. Tisza István életét kioltó lövések, az uralkodó parancsára átadja a Monarchia hadiflottáját a frissen alakult Délszláv Nemzeti Tanács képviselőinek. Horthy Miklós életében, s sajnos Magyarország életében új korszak kezdődik.
A háborús vereség, megfejelve Károlyi Mihály őszirózsás forradalmával, majd Kun Béla kommünjével anyagi és erkölcsi mélypontra juttatja az országot, melynek feje felett Damoklesz-kardjaként csüng a környező utódállamok, és a törekvéseiket szentesítő Antant-hatalmak által megfogalmazott békediktátum rémálma, mely rémálom majd Trianonban válik valóra.
A Kenderesre visszavonult Horthy átmeneti nyugalmát Károlyi Gyula gróf felkérése szakítja meg: vállalja el az Aradon, majd Szegeden szerveződő kormány hadügyminiszteri posztját. Horthy igent mond a felkérésre, s megkezdi a kommün romjain a Nemzeti Hadsereg megszervezését, majd egy kormányátalakítás után megkapja annak fővezéri tisztét. E hadsereg élén vonul be 1919. november 16-án a románok által előző nap kiürített Budapestre, s a lelkesen éljenző tömeg előtt a Szent Gellért téren elmondja szállóigévé vált beszédét, melyben tetemre hívja a megtévelyedett fővárost, mely elárulta nemzeti színeit, s vörös rongyokba öltözött. De rögtön meg is hirdeti a megbocsátást, megteremtve ezzel az egész nemzetet átölelő összefogást, mely végül is rövid idő alatt a konszolidációhoz vezetett.
E fogadtatás után szinte természetes, hogy a nemzetgyűlés elsöprő többséggel (141 szavazatból 131 Horthyt támogatja) a királyság államformájának fenntartása mellett kormányzónak választja. Horthy gróf Teleki Pállal, gróf Bethlen Istvánnal, gróf Klebelsberg Kunoval és számos más munkatársával hozzálát az egymásra tornyosuló bajok, gondok megoldásához. Leállítatják a kommün vörös terrorja által kiváltott fehérterrort, elfogadásra kerül a numerus clausus, mely egyetlen nemzetiség ellen sem irányulva, mindössze azt írja elő, hogy a nemzetiségek számaránya a felsőoktatásban igazodjon azoknak a társadalom egészében elfoglalt részarányához. Több ezer népiskola kezdi meg működését, hazakerülnek a határokon túlra került egyetemeink, megteremtve a harmincas évek nagyszerű magyar tudós generációjának lehetőségét: Neumann, Teller, Wiegner, Szilárd Leó és a sor hosszan folytatható. Újra indul a gazdasági élet, a határok megvonásával a semmibe vezető út- és vasútvonalakon újra megindul az árú- és személyszállítás. Megindul a folyami hajózás, mely idővel kijut a tengerekre is. 1926-ban bevezetésre kerül az új fizetőeszköz, a Pengő, mely szinte a háború utolsó órájáig értékálló marad, közel a svájci frankhoz. Szociális ellátórendszerek teremtődnek meg: OTI, MABI, OTBA, ONCSA. Művészek, írók sokasága viszi szerte a világba a magyarság jó hírnevét: elég csak Babits, Kosztolányi, Juhász Gyula, Karinthy, Csontváry Kosztka, Aba Novák, Szent-Györgyi, Bartók vagy Kodály nevét említeni.
De az ég megint kezd beborulni Magyarország felett. A nagy gazdasági válság megakasztja a gazdasági fejlődést, az Anschluss-szal pedig egy olyan birodalom szomszédjává válunk, mely birodalom ugyan támogatja a Trianonban elszenvedett sérelem orvoslását, de annak ára és következménye akkor még nem látszik. Ahogy 1989-ben nem látszottak sem Kohl kancellár, sem egész Nyugat-Németország számára a Kelet-Németország várva várt visszatérésének következményei, vagy ha látszottak is, egy nép, egy nemzet újraegyesülési vágyával nincs mód, s nem is szabad szembe fordulni.
Horthy mégis megpróbálja a lehetetlent: jó hajósként, jó kormányosként megpróbálja átvezetni az ország hajóját a két rossz, Scylla és Caribdis, a barna és a vörös vész semmi jót nem ígérő sziklái között, s mindezt úgy, hogy a képzeletbeli legénység, a nép, az egyik sziklát ijesztőnek, a másikat barátságosnak látja. Az ország népe emlékezetében még él a vörös vész saját bőrén 1919-ben megtapasztalt keserű emléke, a másik oldalról pedig hallja azokat a szirén-hangokat, melyek a nemzeti fájdalom - Trianon - kínját ígérik megszüntetni. Íme a csapda! A csapda, melynek ajtaja akkor kezd becsapódni, amikor a még négyhatalmi müncheni egyezmény után az első, majd a második bécsi döntéssel, egyértelműen Hitler személyéhez köthetően, kezdenek visszatérni magyar területek: a Nagyságos Fejedelem városa Kassa, Szent László városa, Nagyvárad, a kincses Kolozsvár, Székelyföld, Zrínyi Ilona várán ismét magyar lobogót dagaszt a szél, s Bácska aranykalászai ismét magyar asztalra teremnek kenyeret. De tudni kell, hogy Horthy nem könnyen sétál be ebbe a csapdába: 1938-ban nemet mond Kielben a feldarabolás előtt álló Csehszlovákia neki felkínált szlovák területeinek elfogadására, s nem nyitja meg 1939-ben az utat a német csapatok előtt Lengyelország magyar területről való megtámadásához.
De a számlát egyre nagyobb részletekben fizetni kell: külpolitikailag és belpolitikailag egyaránt. Kifelé hű szövetségesnek kell mutatkozni, befelé pedig meghozni azokat az intézkedéseket, melyek egy esetleges megszállást a lehető legmesszebbre tolják ki. Megkezdődik a gazdaság átállítása a háború, egyelőre az általunk még nem viselt háború szükségleteinek megfelelően, s megkezdődik olyan törvények, pontosabban a zsidótörvények bevezetése, melyek Hitler felé azt a képet mutatják, hogy Magyarországon a dolgok az ő elvárásai szerint alakulnak. E szégyenletes törvények, melyeket a parlament hoz, s Horthy, mint államfő jogkör hiányában csak aláír, korlátozzák zsidó honfitársainkat az élet számos területén, de közvetlen életveszélyt nem jelentenek. Jellemző, hogy 1942. későnyarán, már egy évvel a legszigorúbb III. zsidótörvény életbe lépése után Budapesten ma is irigyelhető zsidó kulturális élet folyt, miközben a szomszédos Szlovákia fejpénzt fizetett a németek által deportált ottani zsidók után. Zsidó honfitársaink sorsa majd a német megszállás után, 1944. márciusában fordul válságosra, s a nyilas hatalomátvétel, 1944. október 16-a után válik tragikussá. De e két dátum között Horthynak még nyílik arra módja, hogy a németek által megszállt Európában egyedüliként reguláris haderő, Koszorús Ferenc vezérkari ezredes páncélos alakulatainak alkalmazásával megmentse a Budapesti zsidóságot, azaz 200-250 ezer életéért reszkető embert.
A háború 1941-nyarán válik Magyarország számára elkerülhetetlenné. Nem is Kassa bombázása, nem a Budapest felé tartó gyorsvonat Kőrösnezőnél történt meggéppuskázása, hanem az a körülmény kényszeríti ki, hogy a Szovjetunió elleni német háború megindulása napján Szlovákia és Románia, mely országoktól, Hitlernek köszönhetően jelentős területek tértek vissza, csatlakozik a németekhez. A csapda ajtaja ekkorra teljesen becsukódik, ami ezután marad az a legkisebb részvétel kialkudása, ember, anyag és az ország megóvása. De itt már a mozgástér kicsi: a Gyorshadtest felmorzsolódik, a II. magyar hadsereg pedig ottmarad a Don-kanyarban. A német vereség egyre nyilvánvalóbb és Horthy megkezdi a háborúból való kiválás előkészítését. A nyugati szövetségesek felelőtlen, balga módon minduntalan a szovjetekhez utasítják Horthyt, pedig tudhatják, hogy sem a Kormányzó, sem a politikai elit, de még az egyszerű nép sem akar azokkal szóba állni, akik egyszer már nyakára hozták Kun Bélát és pribékjeit. Amikor mindez a németek előtt kitudódik, életbe lép a Margarethe-I terv: Magyarország megszállása. Magyarország elveszti szuverenitását, innentől a teljhatalmat Edmund Veesenmayer és Adolf Eichmann gyakorolja.
Horthynak azonban még két kétségbeesett akcióra van ereje: az egyik a budapesti zsidóság már fent említett megmentése 1944. július 6-án, hogy a 9-én Budapestre érkező Raoul Wallenbergnek és számtalan segítőjének legyen kiket megmenteni, a másik a sajnos eredménytelen október 15-i kiugrási kísérlet, mely ismerve a németek, és a német hírszerzés aktivitását az általuk megszállt és létfontosságúnak tartott országban csak bukásra lehetett ítélve. Az eredményt ismerjük: Horthyt addigra egyetlen élő gyermeke életével zsarolva, rá meredő puskacsövekkel fenyegetve lemondásra kényszerítik, s olyan papírt iratnak alá, mely olyan embert juttat a hatalomba, akivel korábban Horthy egy levegőt sem volt hajlandó szívni: Szálasi Ferencet.
Horthy és családja sorsa innentől a németek, majd az amerikaiak kezébe került. Tudjuk, Horthyt a Nürnbergi Nemzetközi Bíróság nem vonta háborús bűnösként felelősségre, csak tanúként hallgatta ki Veesenmayer bűnperében. Amikor a kommunista Jugoszlávia szerette volna háborús bűnösként kikérni, maga Sztálin intette le Titót, s ugyanezt tette a magyar kommunistákkal.
Végül is a család Portugáliában telepedett le, megélhetését John Flournoy Montgomery volt amerikai nagykövet, és Apponyi Madelen által életre hívott alapítvány teremtette meg, melynek legnagyobb befizetője, több más gazdag zsidó mellett, Chorin Ferenc, a dúsgazdag magyar zsidó gyáros volt.
Horthy Miklós teljes visszavonultságban élt Portugáliában, 1949-től, azóta Magyarországon is megjelent emlékiratain dolgozva. Az 1956-os forradalom híre lelkesedéssel és reménnyel töltötte el, majd a bukás hírére mély apátiába esett, s noha orvosai szervi bajt nem állapítottak meg 1957. február 9-én hajnalban csendesen elhunyt. Hamvai a lisszaboni Angol Katonai Temetőbe kerültek, s a sírt ritkán oda vetődő magyarok, mély megilletődéssel keresték fel. Felesége, a finom szépségű jószási Purgly Magdolna 1959-ben követte férjét, s ahogy az életben úgy a sírban is melléje került.
A hamvak hazahozatalára, az időközben elhunyt kisebbik fiuk, ifj. Miklós hamvaival együtt, 1993-ban került sor annak a vitéz Szimon Miklós hosszújáratú tengerészkapitánynak a kezdeményezésére, aki 2005. február 10-11-e éjszakáján, máig tisztázatlan körülmények között hunyt el Passauban. A hazahozatalt anyagilag még támogatta vitéz Dávidházy András és vitéz lovag dr. Juba Ferenc kapitány. A Horthy Család újratemetésére 1993. szeptember 4-én került sor Kenderesen, a családi kriptában, mikor is addig sosem látott tömeg kísérte utolsó útjára Magyarország, pontosabban a Magyar Királyság utolsó Kormányzóját.
Nyugodjon békében, itthon!
Ha életútját, erkölcsi tartását, emberi nagyságát, hazaszeretetét röviden kellene összefoglalni, azt legjobban az általa papírra vetett gondolatai felidézésével lehet. Gyerekként, a Debreceni Református Kollégium III. osztályában, 9 évesen ezt írta füzetébe: ,,Hírnév, kincs, dicsőség nem adhat földi boldogságot, önmagunkban kell azt keresnünk, a szív nyugalmában...". Élete alkonyán pedig, a portugáliai Estorilban, ezt írta: ,,Gondolataim az Atlanti-óceán partjáról szüntelenül hazaszállnak a Duna-Tisza partjaira, édes hazámba, melyet számunkra a világ legszebb országa sem pótolhat. Itt naponta látom a tengert, eredeti élethivatásom annyira kedvelt életelemét, és gyönyörködöm benne. Mély a tenger és végtelen... De mélyebb szeretetem, mely szülőhazámhoz fűz, és végtelenebb vágyódásom, mely a magyar földre és s magyar nép körébe hazavonz!"
Dobai Miklós - a Nemzeti Napló februári számából
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-02-08 20:24:19, csütörtök
|
| |
| |
Milliárdos üzlet a vizitdíj-automata. (Nem csak a májkroszoft szakít rajta)
csütörtök, 2007. február 8. bg
hírtv: Hamarosan legalább ezer vizitdíj-automatát kell vásárolniuk az egészségügyi intézményeknek, gépenként átlagosan egymillió forintért. A vizitdíjon így nemcsak az egészségügy kereshet 20 milliárd forintot, de a forgalmazó cégek is milliárdos üzletre számíthatnak - írja a Magyar Hírlap.
Új fejlesztésekre nem volt idő, így a legtöbb pályázó már meglévő termékét alakította át. A lap információi szerint parkoló-automatáktól a játékgépekig többféle átalakított berendezéssel is próbálkoznak a gyártók.
Piaci becslések szerint a magyar egészségügynek mintegy ezer darab automatára van szüksége a vizitdíj bevezetéséhez és mivel az egyszerű - csak nyugta nyomtatására képes - gépek ára is már 3-500 ezer forint körül van, valószínűleg egymillió forint körüli ár lehet reális a magasabb technológiai színvonalat igénylő gépekért. A legdrágább készülék betegek tájékoztatására és irányítására is alkalmas. Ez ugyan 3-5 millió forintba kerül, de állítólag öt alkalmazott munkáját is kiválthatja.
A vizitdíj beveztésével megbízott miniszteri biztos elismerte, hogy vannak technikai problémák a rendszerrel kapcsolatban. Ari Lajos ezek közé sorolja a bankkártya, az egészségpénztári kártya elfogadását. A mobilon történő befizetésnél a nyugta adása okozhat majd gondot - hangzott el szerdán az Országgyűlés egészségügyi bizottságának ülésén...
folytatás: http://www.hirtv.hu/?tPath=/belfold/&article_hid=137933
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-02-08 19:50:18, csütörtök
|
| |
| |
Március 15-én is kizárják a népet a Kossuth térről?
Répássy: Ez már az ötödik kormányzati indok a kordon fenntartására
MNO 2007. február 8. 14:40
A Fidesz felszóltja a koalíciós pártokat, hogy tereljék vissza a kormányt az
alkotmányos keretek közé
- mondta Répássy Róbert, aki elképzelhetőnek tartja, hogy október 23. után
március 15-én is egyedül fog ünnepelni a téren Gyurcsány és néhány
munkatársa.
"Az, hogy a vasfüggöny március 15-ig marad a Kossuth téren, az a hatalom
nyílt provokációja.
Nyílt provokáció az emberek, a szabadságjogok és a demokrácia ellen.
Újra felszólítjuk a koalíciós pártokat, hogy térítsék vissza a kormányt az
alkotmányos útra,
mert ha ezt nem teszik, akkor a téren történő minden eseményért minden
felelősség az övék" - hangoztatta Répássy Róbert.
A legnagyobb ellenzéki párt frakcióigazgatója blöffnek nevezte azt az
indokot,
amelyre a nemzetbiztonsági kabinet szerdai döntését alapozta,
miszerint biztonsági kockázat miatt marad március 15-ig lezárva a Kossuth
tér.
Emlékeztetett rá, hogy ez már az ötödik indok a Kossuth téri kordonok
megtartására.
Előbb az október 23-ra érkező delegációk, majd az Országgyűlés működésének
zavartalansága,
később köztisztasági és közegészségügyi okok miatt,
negyedikként pedig a globális terrorizmusra hivatkozva tartotta a kormány
kordon alatt a Kossuth teret
- sorolta a fideszes politikus.
Március 15-én is távol tartják a népet?
A Fidesz frakcióigazgatója azt sem tartja kizártnak, hogy ha a kormány
visszaadná a
Kossuth teret a polgároknak, a Fidesz is szervezne eseményt a térre március
15-én vagy előtte.
Az ellenzéki párt minden békés gyülekezést támogat a téren - mondta a
fideszes politikus sajtótájékozatóján, amelyet a Kossuth téri kordon előtt
tartott.
Répássy Róbert rámutatott, hogy információi szerint a kormány is a Kossuth
térre tervezi
a március 15-i központi ünnepségeket.
Az ellenzéki politikus szerint nem ismétlődhet meg, ami október 23-án
történt,
hogy Gyurcsány Ferenc és "néhány munkatársa" magában ünnepli meg a nemzeti
ünnepet,
"a népet pedig távol tartja a helyszíntől". |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 7
|
|
|
|
2007. Február
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
269 db bejegyzés |
| e év: |
6477 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 2247
- e Hét: 12514
- e Hónap: 23625
- e Év: 177121
|
|
|
Offline
