|
 1/3 oldal 
|
Bejegyzések száma: 28
|
|
|
|
|
|
2008-10-18 19:57:58, szombat
|
| |
| |
PIRAMISOK
Tudomány
A piramisok és a piramisszerű építmények, az első emberi civilizációk legérdekesebb alkotásai. Megvizsgálva őket jól látható, hogy különbözőek. Különböznek méreteik, anyaguk, geometriájuk, díszítésük és természetesen építési koruk.
De vajon ki és miért építette őket?
A piramisok fő elhelyezkedése
\
Gízai piramisok Bár sok piramis található Egyiptomban, azonban az igazi a Gízai. Itt három piramis található. Egy hatalmas, ennek középpontja pontosan az északi szélesség 29 fok, 58 perc és 55 másodpercen helyezkedik el, a 30. szélességi körtől csupán egyhatvanad foknyi távolságra.
\
A második nagy piramis középpontja 13 szögmásodpercnyire (egy fok 13/3600 része) délre található ettől a vonaltól. A két nagyobb piramis egyforma magas, azért, mert a középső magasabb alapokon fekszik.
A nagy piramis építése érdekes volt, mert igazából egy hegyből indultak ki, melyet átformáltak piramis alakúvá, majd külsejét kövekkel borítottak. A belsejébe üregeket és járatokat vájtak, még az alapjába is, lefele. .
A fő égtájakat követő elrendezés, az oldalak tökéletes dőlése kb. 52 fok, ekkor a piramis magasságának a kerületéhez viszonyított aránya pontosan megegyezik a kör sugarának és kerületének arányával, a tökéletesen vízszintes padozatra épített négyszögletes alap, mind arról tanúskodnak, hogy aki építette az igen jól ismerte a mérnöki, építészeti, csillagászati, geometriai, földrajzi tudományokat, ráadásul képes volt mozgósítani a szükséges munkaerőt.
További érdekesség a belső tér összetettsége, galériák, folyosók, kamrák, aknák, ezeknek mind északra néző nyílásai, valamint a záró és tömítő rendszerek. Ami még nagyon fontos, hogy ez a három piramis mentes mindenféle belső díszítéstől, hieroglifától, felirattól. Nem található benne eltemetett fáraó, vagy fáraót dicsérő írás sem. . A fáraók piramisai Az egyiptomi piramisok nagy részét a fáraók építették. Összehasonlítva a gízai piramisokkal, hatalmas a különbség. A fáraók nem tudtak tökéletes piramist építeni. Többen is megpróbálták, de ezek a saját nagy súlyuk miatt összedőltek.
Aztán kicsit csaltak az építkezésen, nem 52 fokos, hanem kisebb dőlésszöggel dolgoztak, esetleg megtörték az oldalakat (két dőlésszög). A belső kialakítás is teljesen más. Szintén sok a járat, kamra, de nem annyira mérnöki, precíz, hanem inkább titkos, rejtett. A piramis egész belseje tele van a fáraót dicsérő hieroglifákkal, a fáraó halála utáni útjának leírásával. Szinte nincs üres felület a belsejében. Ami még fontos, hogy a fáraók sosem voltak eltemetve a piramisokban. Ezt ma már minden kutató elismeri. Ha találtak is holttesteket, azok biztosan nem a piramis építésének idején kerültek oda, hanem évszázadokkal később. A fáraók piramisai építészetileg nem sikerültek olyan jól, nagyon sok összeomlott, megrogyott. Minden fáraó épített magának egy-egy piramist, és igyekezett az előző uralkodóénál nagyobbat építeni.
Természetesen ez a sok folyamatos piramisépítés megviselte az ország gazdaságát, nehezen tudták megvalósítani. Nem egyszer előfordult, hogy nem járt sikerrel az építkezés, ilyenkor valamelyik félbemaradt építményt folytatták, vagy egyszerűen a fáraó beköltözött egy régebbi piramisba.
Fontos volt még az időtényező, ugyanis a fáraók nem voltak örök életűek, uralkodásuk gyakran 30-40 évig tartott, ez idő alatt el kellett készülni.
Miért épültek a piramisok? A Gízai piramisok i.e. 10.500 körül épültek (a Vízözön után, mely i.e. 11.000 körül zajlott). Mivel a Vízözön alkalmával tönkrement az előző űrrepülőtér, ezért újat kellet építeni. Ez a Sínai félszigeten valósult meg. A Gízai piramisok közül a nagy volt egyben az irányítóközpont is. Éppen az irányítóközpont birtoklásáért zajlott két piramisháború (i.e. 8.970, és i.e. 8.670). A háborúk mérete megfelel a két világháború méretének. A nagy piramis belsejében a mai sci-fi filmeknek megfelelő hightech volt. A második háború után, a győztes kiszereltette a teljes felszerelést és az irányítóközpontot a mai Jeruzsálem helyére vitette. Innentől kezdve a piramisok csak jelzőkőként funkcionáltak. .
I.e. 3.400 körül a már üres piramisba bebörtönözték Marduk királyt, mivel gyilkossággal vádolták. Ekkor a kijáratokat be is falazták. Azonban anyja, aki isteni származású volt, kijárta Anu-nál, a legfőbb istennél (az úrhajósok vezetőjénél), hogy a halálbüntetést száműzetésre módosítsák. Mivel azonban sietniük kellett, a befalazott gránit tömböket nem tudták mindenhol kibontani, ezért új járatokat nyitottak és végül az utolsó gránit tömböt felrobbantották. A gránit felrobbantásakor fehér, lisztszerű por keletkezik. Ezután befalazták a piramis bejáratát.
.
A piramisba több ezer évig senki sem ment be. Az első feltárást Al Mamoon arab sejk végezte, i.sz. 820 ban. Mivel nem ismerte a bejáratot, ezért vaktában el keztek alagutat ásni és hamarosan belefutottak egy már meglévőbe. A piramis belsejében fehér port találtak mindenhol szanaszét és több helyen lábnyomokat, sietős haladás nyomait. Fantasztikus élmény lehetett több ezer év után megtalálni a régi nyomokat.
.
Azóta előkerültek a piramis tervrajzai és ezen nincsenek rajta a kimenekítés során vésett járatok. Csak az elmúlt 40 év során találták meg az összes ide vonatkozó sumer leírást és állt össze a kép. A fent leírtak régészeti leleteken alapulnak, mely leírások megtalálhatók több nagy európai város múzeumaiban .
Robert Ballard 1882-ben vonatból szemlélve rájött, hogy a piramisok síkba helyezésével kapott állandóan változó hosszúságú egyenes segítségével bárki könnyedén meghatározhatja saját helyzetét és haladási irányát. Továbbá a piramisok egymáshoz viszonyított elhelyezkedésük alapján a klasszikus pitagoraszi háromszöget rajzolják meg, az egyes piramispárok között meghúzható egyenesek hosszúsága a 3:4:5 aránnyal írható le. Megfigyelhető továbbá, hogy a piramisok által vetett árnyékok hatalmas napóraként működnek, az árnyékok iránya és hossza jelöli az évszakot illetve napszakot.
\
A gízai nagy piramisra jellemző, hogy tele van légaknákkal, és érdekes mód a belsejében levő nagy kamrában a hőmérséklet állandóan 20 fokC, függetlenül attól, hogy kinn meleg van, vagy hideg. Már Napóleon tudóscsoportja megállapította, hogy biztosan nem temetkezési célt szolgált, hanem az állandó hőmérséklet és páratartalom miatt biztosan technikai felszerelést tároltak, üzemeltettek. Szintén érdekes, hogy a piramis belsejében bárhol is vannak emberek, egymás beszédét tisztán, érthetően és kellemes hangerővel lehet hallani, tehát lehet egymással kommunikálni. Az oldalsó, felfele menő nyílások pedig fényjelek kibocsátására szolgáltak, ahogy ez az ékírásos agyagtáblákon látható is, ezekkel navigáltak az istenek (űrhajósok) leszálláskor.
Az egyiptomi piramisok már emberi alkotások. Mivel temetkezési célt nem szolgáltak, céljuk az volt, hogy a Gízai piramisok analógiájára (melyek az isteneket navigálták), a fáraók halál utáni mennybemenetelét navigálják. Természetesen a fáraók emberi vonásokkal rendelkeztek, azaz mindegyik nagyobbat akart építeni, mint az elődje, ha nem sikerült, elfoglalt egy már meglévőt, hisz haláláig meg kellett egyet építeni, különben hogy navigál el a túlvilágra.
Mivel az építtető mindig egy fáraó volt, ezért aztán a belsejét a fáraó bölcsességéről, tudásáról szóló hieroglifák, képek ezreivel díszítették, had lássák az istenek, mennyire megérdemli az örök életet. .
A Szfinx pillantása Ha lehet a Szfinx rejtélye még megoldatlanabb. Építésének ideje csak nagyjából deríthető ki, mert i.e 5 000-ben már írtak róla, illetve i.e. 1 400 körül már restaurálták. Mikor kiderült, hogy alagút köti össze a mellette található nagy piramissal, akkor kiderült, hogy kb. egy időben épültek.
\
\
Érdekesség, hogy a 30. szélességi körön található és kelet felé néz.
\ \
A régi egyiptomi kultúrában a Szfinx volt a felemelkedés helye, legalábbis végig így nevezeték.
Valószínű az istenek úrhajóinak itt kellett elemelkedni a Föld felszínétől. Azt viszont nem tudni, hogy kit ábrázolt, és miért ilyen volt a formája. Esetleg az istenek ősi kultúrájában kellene keresni ezt a jellegzetes alakot. Richard C. Hoagland a "The Monuments of Mars, a City on the Edge of Forever" c. könyvében érdekes kapcsolatot mutatott ki a Marson talált Arc-al. Kutatásiért tudományos kitüntetést kapott. Részletek olvasható az Emlékmű a Marson az örökkévalóságnak résznél.
Büszkeség, öntudat A legtöbb nemzet büszke múltjára, ezt ők öntudatnak nevezik. Ez kifejezetten igaz azokra a nemzetekre, melyek nagy múlttal rendelkeznek. Az esetek többségében azonban az öntudat nem engedi felszínre jönni a valós információkat. (A szerk. megjegyzése: a magyar nép miért nem hajlandó büszke lenni múltjára?) Példa erre Mexikó, ahol az olmékok mint régi, dicső, nagy tudású ősök, maradandót alkottak. Mikor a tudósok el kezdték feszegetni, hogy az olmékok Afrikából jöttek, és bizonyították ezt a gyerekek porcelán játék elefántjaikkal (Amerikában sosem voltak elefántok), a sumer leírásokkal, illetve a tudósok által bizonyított időpontokkal (i.e. 3000), akkor a mexikói múzeumokból eltűnt minden, ami erre utalt, szinte egyik napról, a másikra. Helyhiány miatt a raktárakba kerültek, a mexikóiak pedig kikérték maguknak, hogy az olmékok Afrikából jöttek volna. Törökországban is hasonló a helyzet, tudni kell, hogy Sin isten, akiről később a Sínai-félszigetet nevezték el, i.e. 600 körül komoly központot hozott létre. A törökök büszkék is erre, és igyekeztek eltűntetni minden olyan régészeti leletet, mely repülőket, űrrepülőket ábrázol, mondván akkoriban nem voltak repülők. Néhány éve az ,,egyéb" kategóriában kiállítottak egy-két ilyen űrrepülő szobrot, de hamar újra eltüntették, arra hivatkozva, hogy ezek a tárgyak zavarják a vallásos emberek gondolkodását. Mindettől nem különbözik Egyiptom sem, ahol az egyiptológusok egyértelműen elzárkóznak attól, hogy földönkívüliek alkottak volna bármit. Egyszerűen bántja öntudatukat és nem is hajlandók beszélni róla. Történelmük i.e. 3500 körül kezdik, hogy mi volt előtte, az tabu, pedig a sumer leírások beszélnek a Gízai piramisokról, piramisháborúkról Marduk befalazásáról a Gízai piramisba, sok-sok történelmi eseményről, és személyről, például Ozirisz és Széth istenek vérre menő harcáról Egyiptom területének birtoklásáért, Isis istennőről és fiáról Horusról, Thoth istenről, stb. Mindez történelemkönyvként le van írva a sumer régészeti leletekben.
Az egyiptológusok fenntartják, hogy Khufu (Keopsz) fáraó építette a legnagyobb Gízai piramist, Chefra a következőt, míg Menkaura a harmadikat. Azonban Keopsz uralkodása előtt, keletkezett egy győzelmi emlékmű, mely egy, az Észak-Egyiptomban uralkodó király, Menes magasztalására született, ebben le van írva, hogy Menes Felső és Alsó Egyiptom királya, mindez legalább 500 évvel Keopsz előtt. Az emlékmű beszél a Gízai piramisról és annak rejtélyeiről, többek között a ma használatos DNS jel is szerepel az ábrázolásban. A piramis helyét úgy jelöli meg, hogy a Szfinx mellett. (A fáraó korszak előtt királyok uralkodtak, ezek először istenek vagy leszármazottai voltak, később királyi dinasztiák alakultak. A királyi korszak bukása után kezdődött a fáraó, mint uralkodói korszak) A nagy piramisban az egyetlen Keopszra utaló jel egy piros festékkel írt felirat, melyet szemtanúk szerint egy 1837-ben festett fel egy feltáró. Ráadásul az ábrázolás csak a modern értelmezésben olvasható Khufunak, az ő korabeli olvasatban Ra-nak. (Thoth isten eltávolítása után Ra/Marduk volt a főisten, úgy nevezték, hogy a láthatatlan, mert sosem volt egyiptomi területen, hanem a sumer területeken háborúskodott). A festéket akkoriban elemezték, és kiderült, hogy egy közönséges, a helyiek által használt jelölő festék, mely nem bír ki több ezer évet. Külön érdekesség, hogy semmilyen más jelölés nincs a piramis belsejében, egy hieroglifa sincs bevésve a falakba, és főleg nem festve.
Két angol tudós, Robert Bauval és Adrian Gilbert rájött, hogy a Gízai piramisok elhelyezkedése teljesen megfelel az Orion csillagkép csillagjainak, azonban nem a Keopsz idejéből, hanem több ezer évről korábban, i.e. 10490 körüli időkből. Akkor istenek uralkodtak az akkori területek felett és nem emberek, és a fáraó mint fogalom sem létezett még.
1986-ban, két francia régész Gilles Dormion és Jean-Patrice Goidin valamilyen csoda folytán (nemzetközi megegyezés) engedélyt kapott, hogy a piramis belsejében műszeres méréseket végezzen. A szponzor a francia energetikai társaság volt. Az ok, amiért támogatták a kutatást az volt, hogy több piramis ábrázol villanykörteszerű alkotásokat, mintha azok mesterséges fényforrások lennének. Gravitációmérő készülékükkel hamar kimutatták, hogy a vastag falakon túl létezik legalább egy üreg, mely belső terem lehet. Sikerült lyukat fúrniuk a falba, céljuk az volt, hogy kamerát helyeznek be a belső üregbe. A kemény kőfal átfúrása után érdekes homokra futottak, ez különleges homok volt, mintha valamivel keverték volna és semmi köze nem volt a kint található homokhoz. Jelentésükben azt írták, hogy értékesebb, mint az arany. Az eset publikálása után két nappal hazaküldték a kutatókat. Az egyiptomi laboreredmények szerint a homok Egyiptom teljesen más részéről származik és fémmel van bevonva. Amerikai laborvizsgálatok alapján megállapították, hogy a homok kvarc kristályokból áll, melyek szokatlan módon vasoxiddal vannak bevonva, és bele van keverve egy szokatlan mesterséges anyag, akár a mai műanyag.
1987-ben, mikor már elült a ,,homok" vihar, jöttek a japánok még komolyabb műszerekkel. Őket már kevésbé engedték be a piramisba, ezért főleg annak környékét kutatták. Kiderítették, hogy a Szfinx alatt és környékén sok üreg található, és egy átjáró van a nagyobbik piramis és a Szfinx alatt található üreg között. Mikor a japánok ásni szerettek volna, akkor őket is hazaküldték, viszont megígérték, hogy hamarosan nemzetközi fórumokon megvitatják a témát. Sosem történt meg, azonban bebizonyosodott, hogy a nagy piramis egy időben épült a Szfinxel. 1920-ban a Szfinx teljes teste homokban volt, de ez így volt Napóleon korában is (ő ásta ki), sőt i.e.1400-ban is, ekkor már javítani is kellett az erősen megkopott Szfinxet. A műszeres vizsgálatok megállapították, hogy a külső kő felületek közül, csak a fej az eredeti, a többi mind javított. Több nyugati egyetem is elemezte a Szfinxet és megállapították, hogy az erózió, mely ma főleg az eredeti felső részen látható, nem a szél műve, hanem a vízé. Mindent egybevetve megállapították, hogy életkora legalább 11-12.000 év.
Ezek után ma nem sok esély van, hogy hozzáértő szakember vizsgálódhasson akár a piramisban, akár a környékén. A nemzet öntudata nem engedi meg, hogy beengedjék az idegeneket, majd azok sorra bizonyítják, hogy földönkívüliek alkották a mai napig is álló három igazi piramist. A piramis belsejében időnként restaurálási munkák folynak, nem tudni milyen céllal.
Az Egyiptomi Múzeum Kairóban komoly mennyiségű régészeti leletet állít ki, természetesen az egyiptológusok szemszögéből. Minél fontosabb volt egy fáraó, annál előkellőbb helyen és nagyobb területen van bemutatva minden hozzá köthető lelet. Így nem is meglepő, hogy Chefren fáraónak hatalmas szobra van, a szobron maga Hórusz isten vigyáz rá. Az sem meglepő, hogy Menkaura fáraónak is hatalmas szobra van kiállítva, ő a harmadik Gízai piramis építőjének van kikiáltva, azonban hozzájuk képest sehol sincs Keopsz. Ő csak egy kis szobrot hagyott hátra az utókor számára saját magáról, az is egy hátsó helyen található. Míg a másik két fáraó nevéhez rengeteg egyéb lelet is köthető, addig Keopszhoz semmi. Hát így emlékezik meg Egyiptom a világ legtitokzatosabb, leggigantikusabb, napjainkban is látható sok ezer éves alkotás vélt alkotójáról?
Ugyanakkor ,,hely hiányában" sok érdekes lelet nem kerül bemutatásra, például olyan alkotások, melyek messze Keopsz előtt említik a Gízai piramisokat, a két piramisháborút, a DNS-t ábrázolják, űrrepülőket, helikopterszerű repülő eszközöket, leszállási térképet a Földre vezető úton, stb. Valahogy elkerülte a kiállítók figyelmét és megtekinthető az ,,egyebek" kategóriában egy hidraulikus lendkerék, melyet Gízától nem messze déli irányban találtak, és ez kísértetiesen hasonlít a NASA számára fejlesztés alatt álló példánnyal. A kiállítóknak abban igaza van, ha Keopsz korában létezett olyan tisztán emberi tudás és technika, hogy egy Gízai piramist építsenek, akkor simán el tudták készíteni ezt a hidraulikus lendkereket a maga tizedmilliméteres pontosságával, melyet ma számítógép vezérelt forgácsológépekkel valósítunk meg. A leletről részletesebben olvashatunk a sumer oldalon.
Forrás :http://vizkoz.silihost.hu/Erdekesseg/erd_1_05.html
http://www.balatonszabadi.polgarinfo.hu/modules.php?name=News&file=article&am p;sid=77 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Érdekesség |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-10-18 19:42:57, szombat
|
| |
| |
Nemzeti csucs
Totálisan kiakaszt ez a gonosz ördög, ez a hitvány gazember, aki Magyarország miniszterelnökeként fog bevonulni a történelem-könyvekbe.
Belerángatta az ország ismert vezetőit, hogy tudassa az ő népével ... a válság az USA-ból jött, nekik ehhez semmi közük, ők mindent baromi jól csináltak 6 éve, dübörgünk, meg bennünk van ... de hát az a fránya pénzügyi válság.
Ha ez nem lenne, virágozna itt minden fiú és lány, mosolyognának a kisdedek, boldogan szökellnének a parkokban az egészségtől és a jóléttől kicsattanó nagymamák.
Minden magyar csak élvezné, csak élvezné az életet, amit a Nagy Ember összeozott nekik.
Remélem, hogy a "túloldaliak", akikbe szorult még némi értelem, hasonló hányingerrel, de legalábbis fenntartással fogadja ennek az őrültnek a mai napi cirkuszát.
Főleg, ha érkezik a már-már kifizethetetlen villany,- gáz,- víz,- csatornaszámla, ha a saját hiteleik is kezdenek bedőlni, vele együtt a lakásuk ... ha szárazkenyér lesz a vacsora.
Istenem, add hogy a valóság legyen a valóság és ne az, aminek láttatni akarják. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-10-18 19:33:24, szombat
|
| |
| |
Kiss Manyi: Történelmi fordulópont előtt
2008 január 16 - szerda, 9:31
Reménykeltés az új esztendőre
"Magyarország egy olyan kalitka, amelyből egyszer még egy gyönyörű madár fog kirepülni. Sok szenvedés vár még rájuk, de egész Európában páratlan dicsőségben lesz részük. Irigylem a magyarokat, mert általuk nagy boldogság árad majd az emberiségre. Kevés nemzetnek van olyan nagyhatalmú őrangyala, mint a magyaroknak és bizony helyes lenne erősebben kérniük hathatós oltalmát országukra!" - Padre Pio (1887-1968)
A magyarság tökéletes tanácstalansággal, reménytelen lemondással szemléli létének látványosan gyors szétesését és az egyszerre több irányból ránk törő (orosz, kínai, nyugati, izraeli és egyéb) inváziók legkülönfélébb rombolásait, amelyek külön-külön és együttvéve népünk teljes tönkretételét okozzák egyelőre feltartóztathatatlanul, szinte nap mint nap, de mindenképpen megállás nélkül. Erre a tudatosan szervezett hazai, illetve nemzetközi rombolásra volt reakció egyebek mellett a hamar levert 2006-os és 2007-es zavargássorozat, úgyis mint a magyar öntudatra ébredés szerény kezdete.
Egy természetszerűleg sántító hasonlattal élve, a mostani miniatür lázadások a XVII. század végi hegyaljai felkelés távoli megfelelői voltak, amely valahai felkelést röviddel később a Rákóczi-szabadságharc küzdelmes nyolc esztendeje követte az ismert eredménnyel: hazánk elkerülte a Habsburgok által nekünk szánt totális nemzethalált s ha kimerülten is (hiszen a XVI. század elejéhez képest eltünt népünk 75%-a), de megőrizhettük különállásunkat a számunkra ellenséges dunai birodalom kereteiben.
Az események elindítója akkor a sok évszázados germán-magyar faji háború újabb fejezete volt, amely a korabeli (1686/87-es) "rendszerváltás" leple alatt - a mai zsidó-szabadkőműves Nyugat liberális banditizmusán is messze túltéve - fosztotta ki és pusztította Magyarországot a 150 éves ördögi török tombolásoknak mintegy záróakkordjaként. Az országrontó Habsburg-szörnyeteg I. Lipót császár gyarmati terveit egy magyar származású pap, a komáromi (gróf kollegrádi) Kollonics Lipót bíboros miniszter, a bécsi udvari kamara elnöke volt hivatva ideológiai formába önteni hírhedt Einrichtungswerk című emlékiratával, benne hazánk teljes megsemmisítésének programjával (ideértve az idegenek tömeges betelepítésének tervét is).
Történelmünk eme, mára már elfeledett aljas árulója, egyúttal eszetrgomi érsek s Magyarország prímása (1695-1707) - akihez képest a két későbbi patkányforradalmár, Károlyi Mihály és Kun Béla, egy-egy ájtatos ministráns gyerek volt csupán - erősítette föl a magyar ellenállást, majd provokálta ki magát a Rákóczi-szabadságharcot is. Napjainkban, amikor a pokoli vörös-török hódoltság évtizedeit a közös izraeli és euro-atlanti gyarmatosítás követi a volt Habsburg-törekvések következményeihez kísértetiesen hasonló eredménnyel, Gyurcsány Ferenc posztkommunista miniszterelnök személyében (2004-8) ismét van egy áruló hazánkfia, aki a Fakabátos és a D209-es méltó utódaként odaadó buzgalommal szervezi különböző hangzatos nevű reformprogramjaival s más árulásaival a maradék Magyarország totális szétverését és koldusbotra juttatását, hogy minél hamarabb mindent odadobhasson belőle - koncnak - idegen megbízóinak.
De álljon távol tőlünk az a gondolat, hogy minden felelősséget egyetlen ember nyakába varrjunk. Három évszázaddal ezelőtt is, gyakorlatilag minden nagy magyar vagyon és a legtöbb fontos honi egyházi valamint világi tényező az ellenség oldalán maradt, s ebben éppen a magyar történelem egyik legemblématikusabb személyisége, herceg Esterházy Pál nádor, a híres hadvezér, irodalmár és zeneszerző (a Harmonia coelestis szerzője) mutatta a példát az ország nagyjainak. Ugyanekkor indult el a magyar dicsőség diadalútján egy szegény Nógrád vármegyei jobbágycsalád is, ám az első arisztokrata Széchenyi (1697-től gróf) nem csupán szemérmesen félre nézett, amikor a nemzeti becsület védelmében áldozatot kellett volna hoznia mesés vagyonából, hanem egyenesen fegyverrel a kezében harcolt éveken át Rákóczi kurucai ellen. Sajnos ma sincs ez másképp.
A Berlini Fal ledőlte után a volt kommunista hóhérokból kialakított (vad)kapitalista vállalkozói réteget teljesen hidegen hagyja az egyszerű dolgozó nép sorsa - ha tőle függene, a rabszolgatartó társadalmi rendszer már rég hétköznapi valóság lenne, mintha csak egy koszos XIX. század végi néger gyarmat lennénk valahol az afrikai dzsungel kellős közepén. Ennek a pokoli magatartásformának a szerves kiégészítését alkotják maguk a hatalmat közvetlenül gyakorló politikusok. Az évek óta garázdálkodó szociál-liberális kormányzati bűnszövetkezet egy istentelen, kifejezetten magyargyűlölő, zsarnoki rendszer itt maradt - mert a nemzetközi (egész pontosan euro-atlanti) szabotálás miatt még mindig ki nem söprűzött - hiteles képviselőiből verbuválta tagjait, mint ahogyan keresztény-nemzeti műellenzéke is hamis istenhívőkből és hamis hazafiakból áll.
Az ún. polgári jobboldal vezetői - napjainkban Orbán Viktor ficsúr-demokratával az élen - ugyanúgy lábbal tapossák a magyarság legelemibb érdekeit, mint akármelyik zsidó-bolsevista gengszter. Rájuk vonatkozóan a "labanc" megjelölés finomkodó irodalmi túlzás lenne, na és persze történelmi anakronizmus, hiszen mint "atlantisták" és "európai elkötelezettségű demokraták" közönséges zsidóbérenc sátánfajzatok, akik szabadkőműves szektatagként Lucifer felesküdött szolgái a magyar haza legádázabb ellenségeinek táborában. Ilyetén módon a magyarvédelem teendőit egyelőre csak egy-két műkedvelő, romantikus gittegylet és pár száz mindenre elszánt bunyós vagány látja el, aki nem fél farkasszemet nézni az ÁVÓ-s terrorlegényekkel. De hát a Tokaji Ferenc vezette hegyaljai felkelők - az akkori terroristák és Árpád-sávos fasiszták - is csaknem puszta kézzel mentek neki a jól felszerelt idegen katonaságnak a XVII. század legvégén.
* * *
A fentiekben szó volt arról, hogy az eredeti és a közeljövőben kirobbanó Rákóczi-szabadságharcot egy gyarmati rabigába torkolló mérhetetlenül aljas rendszerváltás előzte meg, nevezetesen az 1686/87-es és az 1989/90-es. Magától értetődően az idők és a körülmények meglehetős különbözősége kizár minden részletes összehasonlítást, ám ha egy kicsit hosszabban vizsgálódunk, azt látjuk, hogy a három évszázadnyi különbség ellenére egy nagyon is hasonló történelmi alaphelyzettel találjuk szemben magunkat, amely mögött minkét esetben ugyanaz a hármas feldolgozatlan, mert megoldatlan nemzeti tragédia húzódik meg az ominózus rendszerváltásig, amely aztán végül is kirobbantotta a nemzeti forradalmat (1703-ban, illetve most).
Azt is mondhatnánk, hogy a magyarság a XX. században - noha más körülmények közepette és máshogy - ugyanazokat a megpróbáltatásokat éli át, mint amelyeken a XVI-XVII. század folyamán átment. Érdemes egy rövid egybevetést végezni. Hármas tragédiánk első eleme - hazánk földarabolása - mindannyiunknak szemet szúr: korunkban ez Magyarország háromnegyedének megszállásával kezdődik 1918 novemberében, majd három alkalommal nemzetközi érvényű békeparancsban rögzíttetik (Trianon, 1920 - Párizs, 1947 - Rózsadombi [titkos] Paktum, 1991); Mohács után ugyanez Magyarország három részre szakadása Buda elestével (1541), ami a nagyvilág számára főleg a Drinápolyi Békében (1568) vagy inkább csak a Speyeri Egyezségben jut kifejezésre (1570), majd a Tizenöt éves háborút lezáró Zsitvatoroki Békében (1606) és végül pedig a szégyenletes Vasvári Békében (1664). Nyilvánvaló minden magyar számára, hogy a haza újraegyesítése mindkét Rákóczi-szabadságharcban az egyik döntő fontosságú szempont.
Nemzeti tragédiánk második eleme azért olyan megdöbbentő, mert eddig senki sem gondolt rá, legalábbis a magyarul már alig vagy egyáltalán nem érző értelmiségünk sorában. Ez a XX. században a maradék nemzeti Magyarország összeomlása 1944/45-ben, mintegy három évszázaddal korábban pedig az Erdélyi Fejedelemség elvérzése 1657/60-ban. Gyáva tudósaink eddig nem merték elvégezni a kettő közötti hasonlatosság elemzését.
Mindegyik esetben egy világ ért véget s kezdetét vette a magyarság egy eddig még nem látott pokoljárása. Rosszabb volt ez, mint Mohács és rosszabb volt, mint Trianon. Hiába volt Horthy kormányzó óvatossága, a zsidó-magyar kiegyezésen alapuló politikája, hiába volt a szürke eminenciás Bethlen István minden tehetsége s a végén utolsó miniszterelnökünk Kállay-kettőse, nem volt kiút az ördögi csapdából: a kisantant, a fajvédő náci Németország, a demokráciának álcázott ellenséges luciferi zsidó-szabadkőműves Nyugat és a tatár-szláv ázsiaiság zsidó-bolsevista poklának halálos szorítása összeroppantott bennünket. A rettenetes magyarírtáson túl, ennek közvetlen következménye az volt, hogy árván hagyta a hódoltsági területek magyarságát, egyben évtizedekre befagyasztva minden revíziós, azaz újraegyesítési törekvést is.
Külön tragédiánk, hogy a keresztény-nemzeti Csonka-Magyarország eltűnése a történelem süllyesztőjében magával rántotta ezer éves nemzeti elitünket is, azaz magát a tulajdonképpeni magyar nemzetet, amely éppen az 1930-as és 40-es évek fordulóján kezdett hozzá egy ígéretes társadalmi kibontakozás megvalósításához. A tragikus bukás egyúttal egy máig ható súlyos tudati válságot idézett elő a túlélő magyar népben, amennyiben a világháború miatt végrehajthatatlan 1940-es földosztási törvény valóra nem váltott reménységei a kisgazda érdekeltségű parasztságot idegenítette el az "urak országá"-tól, a hungarista meggyőződésű szervezett munkásságot a zsidó tőke elmaradt államosítása ábrándította ki, a társadalom egészében pedig a galíciai hadakat illető félbemaradt Endlösung alakított ki hamis ítéletet mind a Horthy-rendszert, mind nyilas ellenzékét illetően.
Háromszáz évvel korábban a virágzó kelet-magyar állam összeomlása végzetes következmények sorozatát indította el, amelyből rögtön az első kézzelfogható folyomány a Tündérkert elsorvadása volt: közel két és fél évszázadra Erdély egy nyomorúságos, minden tekintetben elmaradott vidék lett s csak jóval a Kiegyezés után kezdett talpra állni. II. Rákóczi György szerencsétlen külpolitikája - amely kiváltotta az Erdély vesztét okozó török politikai és katonai megtorlásokat -, azáltal vált elhibázottá, hogy magyar részről minden hatalomkoncentrációs kísérletet automatikusan életveszélyesnek minősítettek hol a németek, hol a törökök, hiszen mindkét hatalom csak meggátolni akarta a magyar újraegyesítést és föltámadást.
Sőt éppen a XVII. század közepén erősödött meg az az addig nyíltan ki nem mondott elképzelés, hogy voltaképpen a németeknek és a törököknek össze kellene fogniuk, hogy aztán közös erővel kiírtsák a magyarokat s fölosszák egymás között maradék országukat. Tudniilik a "magyar-magyar csiki-csuki" - hogy így fejezzük ki magunkat - kezdett mindenkinek egy kicsit az idegeire menni: Erdély, amikor csak tehette, megtámadta a németeket, hogy fölszabadítsa, de lagalább is tehermentesítse Nyugat-Magyarországot, a királyi magyar erők pedig, amikor csak tehették, megtámadták a törököket, hogy visszafoglalják Közép- és Kelet-Magyarországot.
Az összeomlással megszűnt Erdély védelmi szerepe - ekkor dőlt romba a lefontosabb magyar város, Várad is, végeredményben röviddel a fölszabadulás előtt; a túlméretezett török bosszú után Apafi Mihály és Teleki kancellár erejéből már csak az egyszerű vegetálásra futotta a németek megérkezéséig (1687). A gondos kelet-magyar (Báthory István-, Bocskai-, Bethlen- és I. Rákóczi György-) diplomácia minden gyümölcsének pusztulása egy másik katasztrófát is előidézett. Még nem halt hősi halált a Nagyságos Fejedelem nagyatyja a törökkel vívott szászfenesi csatában (1660), amikor két évvel korábban - Erdély biztos bukásának tudatában - Lippay György esztergomi prímás érsek Nagyszombatba zsinatot hívott össze, ahol nyílt hadüzenet keretében ünnepélyesen érvénytelenítette a két Bécsi Béke (1606 és 1624) valamint az 1645-ös Linzi Béke vallástürelmi paragrafusait, jogfosztottnak nyílvánítva minden magyar protestánst.
Ezzel összeomlott Pázmány Péter életműve, a békés Ellenreformáció - azok után, hogy végig a XVI. században megőrizhettük hazánkban a viszonylagos felekezeti nyugalmat, hogy kimaradtunk a Harminc éves háború (1618-48) borzalmas öldökléseiből s hogy a dél-európai inkvizíciós őrjöngésnek még csak a szele sem érintett meg bennünket - és nálunk is kitört a vallásháború. De tekintve, hogy mélyen gyökerező protestantizmusunkat már nem lehetett fölszámolni, a katolikus egyház zabrálási ihletésű kardcsörtetését nemsokra rá a császáriak fajhatalmi szempontoktól vezérelt magyarellenes háborúja követte. A magyarság további rohamos pusztulását célzó német-török egyezséggel, a gyalázatos Vasvári Békével (1664) párhuzamosan zárójelbe tétetett Nyugat-Magyarországon az alkotmányos közélet, tömeges vagyonelkobzások kezdődtek s csak úgy, mellékesen, tombolt a vallásüldözés.
Az ostoba egyházfejedelem, aki ezt a gyilkos folyamatot útjára indította, időközben meghasonlott önmagával s csatlakozott a Wesselényi-féle németellenes főúri szervezkedéshez. Ha öregsége nem viszi a "jó időpontban" a sírba, ő is a vérpadon végzi, mint Zrínyi Péter (a Nagyságos Fejedelem anyai nagyatyja) és társai. Mindenesetre az ország élére egy gyarmati kormányzó került Johann Kaspar von Ampringen személyében (1673-81).
A propos, von Ampringen, a könyvmolyokon kívül ki tudja ma már minálunk, hogy ki volt ez a teuton fenevad, aki - a Caraffák és más osztrák tábornokok élén - a császári szoldateszka bevetésével körülbelül olyan tömegmészárlásokba és eszeveszett országrombolásokba kezdett, mint az 1940-es évek végén s az 50-es évek elején Rosenfeld Manó (művésznevén Rákosi Mátyás) zsidó-szovjet gyarmati helytartó a maga Eisenberger Benőivel, alias Péter Gáboraival karöltve. Így érkezünk el hát a két korszak hasonló tragédiáinak utolsó közösnek nevezhető fő eleméhez, ami a XX. században az 56-os forradalom, a XVII-ikben pedig - A Szabadságért és Igazságért jelszóval indult - Thököly-szabadságharc volt (1678-85). Az egyiket a Mindszenty hercegprímás vezette magyar nemzeti ellenállás előzte meg (1945-48), a másikat meg a Wesselényi-összeesküvés (1664-70).
Ha minden áron szőrszálhasogatók akarunk lenni a történelmi párhuzamok keresésében, könnyűszerrel rábukkanhatunk a magyarság rovására megkötött Vasvári Béke korunkbeli megfelelőjére, nevezetesen az 1975-ös Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet megállapodásaira, az ún. Helsinki Záróokmány maszlagjára, amely cinikus rafináltsággal, emberjogi köntösben tette a Nyugat számára is szalonképessé a közép-, kelet- és dél-kelet-európai népek orosz megszállását, illetve kizsigerelését.
A feledés homályába utalva egyben a jaltai árulást s azt a többszörösen fölfedezett körülményt, hogy az angol-amerikai és francia zsidó-szabadkőműves sátánizmus ideológusai már a két világháború között eltervezték Európa felének bolsevizálását (emlékezzünk csak vissza: Churchill ideges elszólalásából a magyar diplomácia már 1941 tavaszán megtudhatta, hogy országunkra a totális szovjetizálás vár a háború után, a hadakozók akármelyik táborába is tartozzunk).
A nyugati szemtelenség még odáig is elmerészkedett, hogy a nagy nyilvánosság előtt ecsetelték a Kissinger-Sonnenfeld-doktrínát, amelynek értelmében Amerikának nem szabad megsegítenie a rab nemzeteket, mert esetleges fölszabadulásuk után egészen más társadalmi viszonyokat alakítanának ki, mint az amerikai kapitalizmus. Így nézett ki tehát a XX. századi Vasvári Béke, amely - a történelem tanúsága szerint - ugyanúgy egy ideológiák fölötti, hosszútávú geopolitikai stratégiává kerekedett ki (1914-2008), mint a hallgatólagos német-török érdekegyezség (1541-1683). Aztán jött a fölszabadulás, szerényebben fogalmazva, a rendszerváltás, mely után minden csak rosszabb lett, akkor is, a XVII. század végén és ma is, a XX. század alkonyán. Akkor a Habsburgok okoztak a Buda visszavétele utáni közel két évtized alatt több kárt, mint a 150 éves török hódoltság összevéve, ma meg a kifinomult patkány-Nyugat rágja jobban szét 17-18 év alatt a magyar létet, mint a barbár orosz dúvad korábbi, csaknem 50 évnyi szürrealista garázdálkodása.
* * *
Ma tehát, amikor már szemmel láthatóan a sír szélén állunk, egy újabb Rákóczi-szabadságharc kirobbanása végzetszerű szükségszerűséggel szakad ránk a legközelebbi jövőben, s ezzel együtt Európára és az egész világra is. Ha a Jó Isten úgy gondolja Herder megállapítása nyomán (1791), miszerint "a magyarok már eleget éltek s itt az ideje, hogy átadják országukat a germánságnak [ma a talmudi zsidó fajnak] jobban engedelmeskedő szláv népeknek", nincs miről értekeznünk. Ellenségeink megtartják koporsónk fölött az utolsó, sóvárogva várt hálaadó sátáni fekete misét és - finis Hungariae - nincs tovább, lehúzhatjuk a redőnyt.
Mert már itt tartunk, csak éppen szemérmes önmegtartóztatásból még nem mondunk nemzethalált. 1945 és 56 között ugyanezen ellenségeink (ti. a nyugati kezdeményezők és az orosz végrehajtók) elpusztították az ezer éves magyar nemzeti elitet s így az azóta eltelt fél évszázadban egyszerűen meghíúsult minden faj-nemzeti regenerációs törekvésünk a több milliós magzatelhajtás, öngyilkosság, a reménytelenség okozta korai halál valamint a tömeges kivándorlások (elmenekülések, disszidálások) következtében is.
Maradt az anyagilag és szellemileg teljesen lezüllesztett, vezetetlenül vergődő - tulajdonképpen már életképtelen - salak-magyar társadalom, mely 80%-ban megtagadta Istenét, hazáját és elemi emberi tartását. Ha mindennek ellenére mi mégis Magyar Feltámadásról merészelünk ábrándozni, abban reménykedve, hogy az Úr Jézus kiérdemelhetetlen irgalma megmentőt küld hozzánk a huszonnegyedik óra utolsó másodperceiben, egy nem akármilyen Rákóczi megjelenésére kell felkészülnünk. Az eredetivel vagy egy hozzá hasonlóval ugyanis a mai körülmények közt már nem sokra mennénk.
Szellemi síkon minden nemzetnek van egy angyali - vagy mondjuk úgy, félisteni - vezetője, így nekünk is. Ő jött el közénk, mint Szent László, hogy kiigazítsa Szent István elrontott életművét, ő építette újjá hazánkat a tatárjárást követően, mint IV.Béla, ő teremtett Mátyás királyként erős és virágzó államot, hogy fél évezred elmúltával is ezen eszménykép után sóvárgunk s ő, II. Rákóczi Ferenc vezette a pusztító Habsburg-sátánizmus elleni élet-halál harcunkat cum Deo pro Patria et Libertate. Ő, a Nagyságos Fejedelem, mint a legnagyobb magyar protestáns család utolsó fejedelmi tagja a legnagyobb magyar katolikus is volt egyben, származásával és életével mutatva a jó példát népünknek a felekezeti békét illetően.
De ő volt Prohászka Ottokár mellett a legnagyobb magyar bölcselő is, aki minden igazságot egyes-egyedül Isten igazságából vezetett le a maga korának szellemi szintjén. Mennyei vezérünk - egy szép költői képpel élve, a kozmikus Rákóczi - mint félisten jön el közénk, olyannak mutatva magát, mint amilyenre égi pozíciója predesztinálja: egy személyben világi uralkodó és egyházfő, hadvezér és táltos varázsló (szerte a világon a jóslatok egy varázspálcás égi küldöttről beszélnek). Kezdetben a magyarság rózsalovagja "mindössze" vezérlő kormányzó lesz s ezután kiáltják ki - V. Károly néven - királlyá.
Természetesen a hosszú, fekete hajú, bajuszos fiatalember bemutatkozásakor a magyarság is meg az egész emberiség a hasát fogja majd a hahotázástól, mert ugyan ki látott már földre szállt angyalt, pláne királyi allűrökkel fellépő félistent - hiszen ilyesmi a "zűrzavaros" görög vagy hindu mitológiában van csak, esetleg néhány "hülye" magyar népmesében. Ám a nevetgélés nagyon hamar az emberek torkára forr, amint a megtestesült Deus ex machina átveszi a hatalmat.
S ha már hatalomátvételről van szó: ez kizárólag a "fasiszta" magyar nép antidemokratikus lázadásának vagy a disszidens "angyali bandita" gulyás-náci államcsínyének eredménye lehet csupán, amiért is - magától értetődően - az ENSZ megbízásából a NATO-haderőknek haladéktalanul egy újabb Sivatagi Vihart kell támasztaniuk, de ezúttal az európai Mezopotámiában, azaz nálunk, a Kárpát-medencében. Azonban a nyugati vihar - minden várakozás ellenére - magát a Nyugatot söpri majd el; először a szétbombázott USÁ-t (New York eleve eltűnik, Washingtonból pedig egy középületek nélküli néger kisváros lesz), majd meg Európát Versailles-nál (Trianonnál) kezdve.
[Közbevetve jegyzem meg, hogy mint kényszerűségből már vagy tizennégy éve Nyugatra szakadt hazánklánya alkalmam nyílt találkozni és elbeszélgetni jó egy néhány látnokkal. Volt közöttük krisztusi médium, luciferi jós, Isten-hű szellemi ember és sátánimádó szabadkőműves beavatott. Valamennyien csak egyet mondtak: maguk magyarok pillanatok alatt olyan iszonyatos pánikot okoznak majd a világban, hogy milliók fognak a gatyájukba csinálni - Isten irgalmazzon az emberiségnek! - Szegény magyarok! Már az egész földkerekség ismeri jövőnket, csak éppen mi nem tudunk semmit saját sorsunkat illetően.]
* * *
A hosszú évek óta - részleteiben is - eldöntött magyar átalakulás egyes állomásai:
1. A bűnös, mert törvénytelen és velejéig rothadt Magyar Köztársaság teljes intézményi megsemmisítése, minden törvényének és rendelkezésének valamint nemzetközi kötelezettségvállalásának semmissé nyilvánításával, különös tekintettel a Maszop-Szadesz-Zsidesz ördögi trió azonnali fölszámolására. A Szent Korona tanának és a Regnum Marianum elvének abszolút elsőbbségén túlmenően az automatikus királyi restaurációt az a körülmény igazolja, hogy a kommunisták és cinkosaik hatvan év alatt hatból hatszor kerültek törvénytelenül hatalomra:
*
1945-ben 17,5%-kal, de csak így is csalással,
*
1947-ben 22,4%-kal, szintén csalással,
*
1956-ban szavazás nélkül, orosz tankokkal,
*
1994-ben, 2002-ben és 2006-ban számítógépes csalással.
Büntetésük az örök időkre szóló kiközösítés - a Kirekesztés - lehet csak.
2. Tekintve, hogy az így értelmezett Magyar nemzeti forradalom egyúttal antikolonialista felszabadító háború is a hasonló horderejű vietnámi vagy algériai háború mintájára:
*
minden külföldi tartozás semmisnek tekintetik (mind a kb. 100 millárd jelenlegi - 2007 végi - US $),
*
minden külföldi tulajdon (vállalati tőkebefektetés, föld stb.) és hazai zsidó-bolsevista zabrált (privatizált) vagyon, mint háborús jóvátétel, kártérítés nélkül elkoboztatik.
3. A külső magyar faj-nemzeti szűrés keretében az idegen - kínai, arab, néger, izraeli, kelet- és nyugat-európai stb. - betelepülők, közös nevükön a szaracén vendégnépek, azonnali hatállyal kiutasíttatnak az ország területéről.
4. Tekintve, hogy mindezen felszabadító intézkedések külön-külön és együttvéve casus belli a három unió - USA, SZU és EU - számára, a háború elkerülhetetlen. De ugyancsak háború szükségeltetik az elrabolt magyar vidékek visszacsatolásához valamint az újraegyesített országban - a belső magyar faj-nemzeti szűrés keretében - a volt nemzetiségi-, zsidó- és cigány lakosság távoli országokba történő áttelepítésének lebonyolításához is. A trianoni villámháborúhoz szükséges földöntúli és földönkívüli fegyverek már rendelkezésre állanak, mint ahogyan az 1848/49-es szabadságharcunk hős tábornokai is már ismét körünkben élnek s várják a Recrudescunt hadbahívó vezérlő fejedelmi parancsát.
Ha semmi másból, a magyar fegyverek természetéből az egész világ megértheti, hogy részünkről nem egyszerűen nacionalista bosszúról, egy valahai megbocsáthatalan sérelem kései megtorlásáról van szó, hanem az 1914-ben az emberiségre szabadított sátáni zsidó-szabadkőműves erők isteni elrendelésű, végleges megsemmisítéséről. Mint ahogyan Trianon sem egyszerűen egy meggondolatlanul túlméretezett nagyhatalmi lépés volt, hanem a luciferi ideológia tudatosan eltervezett döntése Jézus Krisztus művének lerombolása végett, egyik kiválasztott népének földbe döngölésével. Az óra ütött: az ördögi csapásra isteni ellencsapás a válasz - az Özönvíz óta nem érte ilyen iszonyat az emberiséget. Némi ízelítő a különleges szellemi fegyverekből, amelyeket csupán néhány égi küldött kezelhet majd:
*
a mindössze pár méteres körön belül ható atomütés,
*
bármilyen hadianyag távolból, de mindenképpen még ellenséges területen történő fölrobbantása
*
az ellenséges fegyverzetek elkobzása (például a műbolygók leszedése), illetve a saját haderő átcsoportosítása a telekinézis segítségével,
*
pusztító viharok előidézése vagy épp ellenkezőleg, mindennemű légköri mozgás megállítása (ez utóbbi a gyilkos légszennyeződések fölhalmozása végett) egy adott ellenséges terület fölött,
*
apokaliptikus árvizeket okozó özönvízszerű esőzések kiprovokálása,
*
a hidegen égő, mágikus kék tűz kibocsájtása, mely ezerszer gyorsabban pusztít, mint a leghevesebb tűzvész,
*
a flóra, azaz a természet növényi takarójának egyetlen pillanat alatti elsorvasztása (defoliáció),
*
a nyugati tőzsdék, bankok és más pénzintézetek számítógépes adattárainak elektrónikus eltörlése s ily módon totális pénzügyi világcsőd előidézése,
*
"a hab a tortán": a permanens antiimperialista propaganda révén proletárforradalmak kirobbantása, a nyugati társadalmak szétzilálása, végsősoron pedig a több nemzetiségű Nagy-Britannia és Franciaország, valamint a mesterségesen összetákolt Németország és Itália földarabolása végett.
Ahogy a híres jóslat tartja, a túlélők irigylik majd a holtakat. A rombadőlt Nyugat valahol az ipari forradalom hajnalán tér magához, az oroszok pedig visszazuhannak a kőkorszaki vadak szintjére. Az emberek milliói őrjöngve tépik majd hajukat: többet kellett volna gondolkodni Trianonban!
5. A magyar Százéves háború-t lezáró III.Bécsi döntés elfogadtatja a három legyőzött unióval az újraegyesített Magyar Királyság határait, továbbá a trianoni (illetve jaltai, 56-os stb.) kártérítés egyes tételeit, nevezetesen:
*
az 1.500 millárd mai (2007 végi) US $-t és a 20.000 tonna aranyat kitevő magyar nemzeti s ezen belül állami vagyonnak az átlagos kamatokkal megemelt értékét,
*
az elrabolt műkincsek visszaszolgáltatását (például a teljes Thyssen-Bornemissza képtárét),
*
a szittya-magyar történelem visszahelyezését az egyetemes emberi történetírásba.
6. Ami a szűkebb értelemben vett magyar viszonyokat illeti, a társadalmi rendszer nemzeti-szocialista (hungarista) forradalmát a politika, a közigazgatás és a gazdaság gyökeres átszervezése jelenti:
*
Politikailag az isteni akarattal közvetlen kapcsolatban álló központi pap-királyi (mennyei jogú) hatalom kiegészül az 1296-1848 között létezett, de a mai körülmények között újra értelmezett (pártok nélküli), egy kamarás vármegyei parlamentarizmussal, amely a népi önigazgatás 1956-os, munkástanácsi rendszerére épül. A hagyományoknak megfelelően, a király - mint egy személyben állam- és kormányfő - egyúttal az országgyűlés elnöke is, s így mint a központi hatalom megtestesítője, a törvényalkotás tekintetében közvetlen kapcsolatban áll a vidéki parlamentekkel (azaz közgyűlésekkel).
*
Magyarország területi fölosztása történelmi vidékeink természetes határaihoz igazodik (a vármegyerendszer megszűnik). Eszerint öt közigazgatási egységünk a Pestvidék a fővárossal, a Dunántúl (benne a Partvidékkel) - székhelye Bécs, a Felvidék - székhelye Kassa, a Tiszavidék (azaz a teljes Nagy-Alföld) - székhelye Nagyvárad valamint Erdély - székhelye Kolozsvár. Tekintve, hogy a kormányzati negyed ismét a budai Várban helyeztetik el, mint 1945 előtt, a főváros a Buda nevet veszi föl, ugyanakkor megmarad a Budapest településelnevezés is (körülbelül az 1950 előtti eredeti városhatárok között értelmezve).
*
A kormányhivatalok (minisztériumok) és vezetői:
Kancellária - kancellár
Tárnokhivatal (gazdasági- és pénzügyminisztérium) - tárnokmester
Külügyi Hivatal - államtitkár
Központi Vezérkar (honvédelmi minisztérium) - a központi vezérkari főnök
Közjóléti Hivatal (szociális- és egészségügyi minisztérium) - egyházi személy
Közművelődési Hivatal (művelődési- és oktatási minisztérium) - egyházi személy
*
Gazdasági téren a tőzsde nélkül megszervezett kistulajdonosi piacgazdaság fölváltja a jelenlegi multinacionális monopolkapitalizmust (ám a nemzetstratégiai szempontból fontos vállalatok elidegeníthetetlen állami tulajdonban maradnak); mindez szerves egészet alkot a kizárólagos királyi külkereskedelem intézményével valamint a kamat nélküli, egyetlen országos bankhálózatból álló közszolgálati pénzintézeti rendszerrel. Ugyanakkor megszűnik mindennemű biztosítási- és üzletszerű hírdetési tevékenység is (ezzel ér véget a mammon uralma hazánkban). A magyar királyi kincstár - mint egységes és egyetlen országos pénzintézeti hálózat - a Magyar Királyi Tárnokhivatal kebelében működik annak egyik főosztályaként, hagyományos hármas (pénzkibocsájtó, takarékbegyűjtő és hitelező) funkciójával valamint kiegészítő (adóbehajtó) hatáskörével. Adófajtáink a következők: az 5%-os ÁFA (az államnak), a 2x5%-os jövedelemadó (a vidékek illetve a községek számára), a 2,5%-os társadalombiztosítási járulék és a szintén 2,5%-os nyugdíjjárulék (az OTI-nak). Magyarország pénzneme a királyi forint, amely az egyetemes valuta-, adó-, ár- és bérreformot követően mintegy 10 €-t ér (2007 végi értéken számolva).
7. Az ország szellemi viszonyainak tágabb értelemben vett átrendezése hosszabb időt igényel, mert a magyarságnak előbb át kell esnie a nemzettudat forradalmán, ami egyfajta kollektív purgatóriumi kezelést jelent. Ehhez első lépésként visszamenőleges hatállyal (1944.XII.31-i dátummal) megszűnik a Magyar Tudományos Akadémia s helyette újra alapíttatik Széchenyi eredeti Tudós Társasága, hogy a luciferi zsidó-bolsevista, illetve zsidó-szabadkőműves ideológiai agymosás és a 150 éves finnugorista népbutítás kigyomlálásával valamint a megszállt területeken ráadásként, a magyarság által elszenvedett kisantant befolyás fölszámolásával párhuzamosan - az árjásított tömegtájékoztatási eszközök kizárólagos bevetésével - a betiltott eredeti magyar történelem taníttassék újból, megszabadítva azt egyben a hamis nyugati kereszténység sallangjaitól is.
A szumír-káldeus-pártos és szittya-hun-avar-szabír(-magyar) azonosság, illetve folytonosság részleteit azonban materialista eszközök segítségével ma már lehetetlenség megnyugtató hitelességgel föltárni. A szellemi beavatások révén rendelkezésünkre áll ugyanakkor az akasa, azaz a földi történelem felsőbb, szellemi szinten rögzített hiánytalan dokumentumtárának tanulmányozása. S ez automatikusan átvezet bennünket a vallás forradalmába.
8. Az egész emberiségre kiterjedő egyetemes krisztusi vallás mai, apokaliptikus isteni követelménye és az erre vonatkozó már megtett égi előkészületek sorozata szorosan kapcsolódik az ideiglenes, mert kétes értékű Szent István-i évezredet megelőző hiteles magyar Jézus-vallás mezopotámiai-manikeus rendszeréhez, illetve annak megújított változatához. A végeredmény egy papi kaszt nélküli közösségi vallásgyakorlat a hétköznapi életben s a szellemi beavatások sokrétűségét biztosító - pálos jellegű - szerzetesrendi hálózat az intenzív szellemi önmegvalósítás terén. (lásd még a "The Game is over" c. írást - kuruc.info, 2007.X.10.)
A szellemi változások megkezdésére már a magyarság körében várakoznak Keresztelő Szent János vezetésével Jézus Krisztus apostolai, hogy hazánkból kiindulva készítsék elő a 2010-es években esedékes egyetemes szellemi világmegújulást. Az osztrák Jakob Lorber (1800-64) által lejegyzett több ezer oldalas Biblia, a Nagy Evangélium, már vagy másfél évszázada rendelkezésünkre áll (egyébként a magyarok fordították le elsőként a maguk nyelvére az eredeti német szöveget, amelynek kiadását és terjesztését valamennyi nagy keresztény felekezet szabotál a XIX. század óta).
Ezt egészíti ki mostantól fogva a különböző egyéb isteni alapdokumentumok kiadása valamint a folyamatos, egyre inkább világszintű prédikáció, hogy az emberiség kellőképpen fölkészülhessen az egyetemes isteni beavatásra, azaz a legfontosabb szellemi igazságok - karma-darma-szamszara - befogadására. Mindezzel párhuzamosan, a személyes isteni erő hatástalanítja a materialista gyógyszereket s főképpen pedig kiemeli az emberi létből a nemi vágyat (ilyetén módon a materialista gyermeknemzés kellemetlen aktus lesz).
Földi szinten minálunk az égi küldött kozmikus Rákóczi, úgyis mint megvilágosodott mester irányítja a szellemi fölkészülést, kellő számú beavató- és tanító mester kiképzése révén, hogy aztán ez az új magyar szellemi osztály - amelynek semmi köze a ma még köreinkben szerencsétlenkedő, többé-kevésbé áruló keresztény papsághoz és értelmiséghez - elvégezze a rábízott civilizációs missziót. Amúgy hatásköri, vagyis egyházi feladatai a következők:
* az igehirdetés
* az alapvetően kolostori keretekben végzett szellemi önmegvalósítás irányítása, a beavatások lebonyolításával egyetemben,
* az alacsonyabb szintű - materialista - oktatás is,
* a gyógyítás és betegellátás,
* az árvagondozás és a nyugdíjasok fölkarolása,
* a tudományos kutatás kizárólagos jogon történő végzése,
* a bíráskodás (hiszen beavatottként látja a földi értelemben vett múltat, jelent és jövőt),
* igény szerint a művészi alkotás,
* a társadalmi rendszer folyamatos ellenőrzése a krisztusi háttérhatalom hatékony működtetése révén (ahhoz hasonlóan - de az ellenkező póluson -, ahogyan a zsidó-szabadkőműves összeesküvés a háttérből igazgatja a nyugati liberális látszat-demokráciát a Sátán érdekében).
Az itt megfogalmazott szellemi rendszer magasabb szinten a honfoglalás (jobban mondva a 895-ös magyar újraegyesítés) utáni évszázad magyar vallási/társadalmi viszonyainak felel meg, amely akkori viszonyokat egy újabb évezreddel korábban maga az Úr Jézus szervezte meg Dél-Mezopotámiában, a szumír-magyar Urukban még három éves nyilvános palesztinai tanító munkájának megkezdése előtt.
Ezt a magyar vallást fejlesztette tovább - Pünkösd után - több apostol, majd pedig Mani, hosszú évszázadokra megteremtve ezzel a római birodalom korlátolt zsidó-keresztény vallásának gnosztikus, azaz egyetlen igaz vetélytársát. Szent István idején föl kellett adnunk felsőbb rendű értékrendünket európai beilleszkedésünk érdekében, ami által lezüllöttünk a nyugati keresztény civilizáció szintjére. Most azonban a kör bezárul, visszatér az ősi juss, ismét megélhetjük isteni kiválasztottságunkat, habár most már nem csupán a magunk, hanem a buta Nyugat, sőt az egész emberiség javára is.
Ezért is kell minél hamarabb megszabadulnunk minden zsidótól és zsidó értéktől, hiszen a zsidóság a Sátán kiválasztott népe, akár csekély jelenléte is életterünkben fajunk és nemzetünk isteni küldetését hátráltatja. A reinkarnáció elméletére és a szellemi beavatások rendszerére épülő megújult magyar vallásunk a jelenlegi keresztény felekezetek összvonásával mint minden külső szervezettől (egyháztól) idegen, kizárólagos magyar keresztény nemzetállami vallás, amelynek minden magyar állampolgár kötelezően tagja.
9. Szellemi viszonyaink forradalmi változásai magától értetődő módon idézi elő az életmód forradalmát is. Ez, az isteni követelményekhez való igazodás keretében részben az ördögi tevékenységek azonnali fölszámolását, részben meg a különböző erényes, illetve szellemileg előnyös tevékenységek - azaz a keresztény erkölcsi rend és fegyelem - fokozatos bevezetését jelenti:
* a mammon uralmának fölszámolása érdekében mindennemű szerencsejáték megszüntetése.
* általában véve a pénz szerepének háttérbe szorítása: a szellemi eszközök túlsúlya miatt, az oktatásban és az egészségügyi ellátásban ez teljeskörű; a legjelentősebb termelő- és infrastrukturális beruházások varázslattal, azaz akarati teremtéssel történő megvalósítása; az egyház valamint a legjelentősebb nemzeti intézmények egészséges társadalmi szerepének biztosítása végett a feudalizmus haladó vívmányának, nevezetesen az intézményi nagybirtok visszaállítása ahhoz hasonlóan, ahogyan az 1945 előtt létezett.
* ugyancsak a fenti megfontolásból kiindulva: a kereskedelmet illetően, a termékek és szolgáltatások forgalmazása a hipermarketek, plázák és szupermarketek (nagyáruházak és áruházláncok) teljes kizárásával nyilvános kiskereskedelmi bolthálózaton keresztül bonyolódhat csak; betiltatik tehát a házaló- (ügynöki-) és a kézbesítő- (katalógusos-, Internetes- stb.) kereskedelem is; a piramisjátékon alapuló kereskedelem pedig kifejezetten csalásnak számít s mint ilyen büntettetik.
* a szexuális élet korlátozása érdekében az üzletszerű pornográfia (szexipar és -kereskedelem) fölszámolása.
* az abortusz és a homoszexualitás korlátozása.
* az ördögi zenefajták (rock, techno, rap stb.) betiltása.
* a dohánycikkek, kábítószerek előállításának és forgalmazásának, továbbá minden idegen élvezeti cikk (kávé, tea, szeszes italok) importjának megszüntetése.
* az erőszakot hirdető sajtótermékek, filmek, játékok stb. megsemmisítése.
* az ördögidéző ruha- és hajviseletek, testszőrzetek, tetoválások, jelvények megsemmisítése.
* a magánmotorozás fölszámolása.
* a nagyipari élelmiszerelőállítás fölszámolása.
* a jelenlegi médiák megszüntetése s egyetlen napilap, egyetlen hetilap, egyetlen rádióállomás és egyetlen televíziócsatorna megalapítása a civilizációs átalakítások hatékony beindítása végett.
* mindenfajta cím (nemesi előnév, tudományos fokozat stb.), kitüntetés és rangsorolás megszüntetése.
* a társadalom manipulálását célzó közvéleménykutatások megszüntetése
* attól a megfontolástól vezettetve, hogy a krisztusi értékrend alapja a kölcsönös segítség (szeretet) elve, minden természetű versenyszerű rendezvény - például sportverseny - megszüntetése.
* miután a papi átképzések miatt minden templom zárva marad egy bizonyos ideig, a rendszeres istentisztelettel egybekötött igehirdetés a médiákon keresztül történik.
* hasonlóképpen, az új tanszemélyzet kiképzéséig az iskolák zárva maradnak s egy-két tanév keretében a közoktatás is a médiákon keresztül történik.
* tekintve, hogy az elsők közt képeztetnek ki a szellemi gyógyászok, akik a betegek tíz- és százezreit tudják majd szempillanatok alatt akármilyen betegségből is kigyógyítani, a töredékére zsugorítható a jelenlegi egészségügyi ellátás (kivéve a szülészetet és a baleseti sebészetet).
* a vasárnap az egyetemes istentisztelet és a szellemi elmélyülés napja, amikor is minden más tevékenység (még a tömegközlekedés is) szünetel: nincs munka, nincs kereskedelem, nincs szórakozás.
* a társadalmi- és egyéni életnek egyaránt a szellemi értelemben vett fokozatos fölemelkedés, illetve megtisztulás a célja; ezt elősegítendő kell szorgalmazni a helyes életmód kialakítását (táplálkozás, testmozgás stb.), a rendszeres imaélet visszaállítását, az isteni értékekre épülő közművelődés megszervezését; ami a vétkesek bírósági elítélését illeti, a börtönbüntetést fölváltja a közhasznú munkaszolgálat valamint a közönséges esetekben a 10 és 40 nap között kiszabható büntető böjt.
* * *
A fentiekben fölvázolt változások villámszerű gyorsasággal zajlanak le, mihelyt égi Vezérünk a színre lép. Imádkozzunk, hogy az Úr Jézus végre-valahára elküldje őt közénk mennyei munkatársaival együtt!
Kiss Manyi, franciaországi magyar disszidens, 2007 Karácsonyán
http://www.l88.hu/about2735.html |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-10-18 19:15:27, szombat
|
| |
| |
4,9 milliárd és szociális válság
2008. október 17.
Soltész Miklós a szegénység elleni küzdelem világnapján tartott sajtótájékoztatóján arra hívta fel a figyelmet, hogy egy minap megjelent kiadvány szerint Gyurcsány Ferenc a 120. leggazdagabb magyar - 4,9 milliárdos vagyonával.
Alapvetően nem lenne ezzel baj, önmagában az nem bűn, csakhogy miniszterelnöksége idején a szegénység mértéke és mélysége is nőtt hazánkban - fogalmazott a politikus. Soltész a legfrissebb kutatásokra hivatkozva elmondta, 2005-től kezdve a családoknak egyre nehezebb lett a helyzete, egyre többen csúsztak le a mélyszegénység közeli állapotba, és mára a gyermekvállalás egyenlő lett a szegénység vállalásával is. A részletekről szólva kifejtette: 840 ezer gyermek és 3 millió honfitársunk él mélyszegénységben.
Soltész Miklós egyúttal emlékeztetett arra is, hogy Gyurcsány Ferenc 2005-ben hirdette meg a szegénység elleni küzdelmet, ám ez a programja is megbukott. "Ha mindezek tekintetében nézzük Gyurcsány vagyonát, akkor mindenképp alkalmatlan az ország vezetésére" - fogalmazott a Népjóléti kabinet vezetője.
A honatya a következő évek kilátásairól is beszélt. Mint mondta, 4 százalékos infláció mellett 2,6 százalékos nyugdíjemelést terveznek, azaz 2007 után a nyugdíjak ismét veszíteni fognak reálértékükből. Soltész elfogadhatatlannak nevezte azt az eljárást is, hogy miközben az országban folyamatosan emelkednek az energiaárak, addig a miniszterelnök cége olcsóbban jut áramhoz. A politikus végül a sorozatos gyár- és üzembezárásokra hívta fel a figyelmet. Ezzel kapcsolatban rámutatott arra is, a növekvő munkanélküliség ellen sem tudott hatékonyan fellépni a Gyurcsány-kormány.
Soltész végül leszögezte, megszorítás helyett növekedési csomagra lenne szükség, melyhez azonnali adó- és járulékcsökkentésre és munkahelyteremtésre van szükség. Amennyiben ezeket a lépéseseket nem teszi meg a kormány, tovább fog romlani a szociális helyzet - zárta gondolatait a képviselő.
[ MTI ]
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-10-18 19:10:45, szombat
|
| |
| |
Nem adják fel a vízműeladást
2008. október 18.
Leváltaná a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő a tatabányai Észak-dunántúli Regionális Víziközmű teljes igazgatóságát, a jelek szerint azért, hogy előkészítsék a terepet a regionális vízművek összevonására, majd részleges vagy teljes privatizációjára. A társaság vezetősége eddig ellenállt, de a vagyonkezelő már a cégbírósághoz is fordult. A hétfői közgyűlés közben tüntetés várható a vízmű értékesítése ellen.
A vagyonkezelő képes érvényesíteni az akaratát - fogalmazott Nagy János, a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács elnöke a parlament gazdasági bizottságának ülésén, amikor Bencsik János fideszes képviselő, Tatabánya polgármestere a még állami kézben lévő regionális víziközművek sorsa felől érdeklődött. Az elnök szavait alátámasztja az a Magyar Nemzet birtokába került irat, amely az Észak-dunántúli Regionális Víziközmű (ÉDV) Zrt. rendkívüli közgyűlésének összehívásáról szól, s amely Tátrai Miklósnak, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. vezérigazgatójának aláírását is tartalmazza. A dokumentum szerint a közgyűlésen tárgyalni kívánják az ÉDV alapszabályának "minden pontra kiterjedő módosítását".
A dokumentumban egy másik megjegyzés arra figyelmeztet: "az erre a napirendi pontra vonatkozó írásos előterjesztés az MNV Zrt. képviselője által a helyszínen kerül kiosztásra". Vagyis az ÉDV igazgatóságának nem lesz lehetősége arra, hogy a hétfőre összehívott gyűlés előtt áttanulmányozhassa a vagyonkezelő javaslatát. Valószínűleg erre nem is lenne szükségük, mivel a következő napirendi pont a cégvezető visszahívásáról és munkaviszonyának megszüntetéséről szól. Emellett visszahívják az összes igazgatósági tagot, s a felügyelőbizottságban helyet foglalókat sem hagyják meg tisztségükben. Mindemellett új vezérigazgatót "választanak", s kijelölik az új felügyelőbizottsági tagokat is, valamint megállapítják javadalmazásukat.
"A vagyonkezelő cégbírósági végzés alapján kezdeményezte a rendkívüli közgyűlést" - mondta Száraz Gábor, az MNV Zrt. szóvivője. Hozzátette, a szervezet még júliusban és augusztusban kezdeményezett közgyűlést a tatabányai ÉDV-nél, ám a társaság igazgatósága mindkétszer leszavazta az indítványt. Ezután az MNV a cégbírósághoz fordult, amely szeptemberben utasította a vízműcéget a rendkívüli közgyűlés összehívására. Ám a vezetőség ekkor is ellenállt. A Magyar Nemzet információi szerint az ÉDV jogászai úgy vélték, hogy a cégbíróság nem megfelelően értelmezte a törvényt, s ezért nem szavazták meg a kezdeményezést. Száraz hangsúlyozta, rendezni kell a konfliktust az MNV és az ÉDV között, s a vagyonkezelő nem tesz olyat, amire nem ad lehetőséget a jogszabály.
Bencsik János már korábban jelezte a vagyonkezelőnek, hogy Tatabánya megvásárolná a saját vízművét, de erre - mint a Magyar Nemzetnek fogalmazott - érdemi választ még nem kapott. Állítása szerint első érdeklődésükre a vagyonkezelő azt felelte, még nem készült el az állami vagyon kezeléséről szóló középtávú stratégia. Pedig ez néhány nappal azután történt, hogy az MNV újságírók előtt ismertette a frissen elkészült stratégiát, ráadásul Nagy János a szerdai bizottsági meghallgatáson is megerősítette annak létezését. Bencsik János úgy véli, a rendkívüli közgyűlés összehívása arra utal, az MNV nem tett le arról a szándékáról, hogy az öt regionális vízműből kettőt csinálna, hogy ezáltal tőzsdére bevezethető állapotba kerüljenek a társaságok.
Korábban ugyanis a vagyonkezelő felelős ügyvezető igazgatója, Kamarás Zoltán egy olyan levelet juttatott el az ÉDV-hez, amelyben leírta: a cél az, hogy az Észak-magyarországi Regionális Vízművek leánytársaságává szervezzék a Tiszántúli Regionális Vízművet és a Duna Menti Regionális Vízművet, illetve hogy az ÉDV-t integrálják a Dunántúli Regionális Vízműbe. Az összevonások indokaként a társaságok tőzsdeképességének elérését jelölték meg, aminek köszönhetően a közművállalatok bevonhatók lettek volna az azóta felfüggesztett Új tulajdonosi programba.
A privatizáció elkerülése és más szakmai okok miatt körülbelül 300 település fordult a kormányhoz, illetve a vagyonkezelőhöz, hogy ingyen hozzájuthassanak a területükön tevékenykedő regionális vízmű arányos részesedéséhez, ám válaszra ezen önkormányzatok kérdését sem méltatták eddig. A hétfői tatabányai közgyűlés időpontjára lakossági tiltakozó akciót szerveznek a vízmű magánosítása ellen.
[ OTS - lapszemle - Magyar Nemzet ]
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-10-18 19:07:41, szombat
|
| |
| |
Kérem, vegye ezt most MINDENKI komolyan!
Utcára!
Magyarország az adósságát és azok kamatait nem képes fizetni.
Magyarország anyagilag nem tudja fenntartani az államiságát.
Magyarország a végső csődbe kerül napokon belül. Aki erre legyintene,
jobb, ha tovább olvassa ezt az írást, mert ez nem azt jelenti, hogy a
tolvaj politikusok nem rabolhatnak tovább, hanem azt is, hogy
Magyarország immáron árucikké válik, benne minden négyzetcentiméter
föld, minden tégla, minden ember, és szomorú, de Ön is, aki épen
olvassa ezt a cikket!
A globalista hatalom megingott, a világgazdasági válság miatt
kicsúsznak kezéből bizonyos dolgok. Helyenként érdekeltségeket veszít.
Ilyen hely Izland, ahol az oroszok 4 milliárd dollárral segítettek, és
az izlandi államfő: Geir Haarde máris arról beszélt, hogy új barátokat
keresnek, ha a régiek cserbenhagyják őket. Magyarország is régi új
"barátait" fogja keresni, vagy a "barát" hamarabb kap észhez, és
inkább visszavásárolja rövid ideig hűtlen provinciáját? A lényeg az,
hogy mindegy, ki, de aki fenn fogja tartani, és a végzetes helyzetből
kimenti az államot, az lesz a magyar állam új tulajdonosa, a mi új
urunk, aki előtt haptákba kell vágni magunkat, és számunkra idegen
nyelven köszönve kegyességét hajbókolhatunk.
Magyar vagyok. Nem szeretem az elnyomókat, nem gondolom, hogy
felettünk mindig "bábáskodnia" kell valakinek, különben baj lesz.
Számomra csak egyetlen alternatíva létezik, a minden tekintetben
független Magyarország. Nem szeretnék azért dolgozni, hogy árut
termeljek idegen hatalmaknak, nem szeretnék azért adózni, hogy más
országokban, mások élvezzék hasznát. Nem szeretném, ha a gazdasági és
a politikai hatalom Moszkvából, Washingtonból, Brüsszelből, vagy épp
Pekingből szabályozná az itteni sorsom.
Ön hogy van ezzel, kedves Olvasó?
Amikor a napokban bejelentést tesznek az államcsődről, milliónyian
kell, hogy ellepjük az államigazgatási intézményeket, végérvényesen el
kell távolítanunk az illegitim rablókat, meg kell alakítanunk a
nemzeti kormányzatot, és ki kell jelentenünk, hogy szó sincs csődről!
Melankóliába tespedő, depressziós, rettegő, szkeptikus húsmassza, ti
szürke hétköznapokba menekülő álmatag arccal, karikás szemmel máról
holnapra küszködő, reklám és tömegcikk függő, nem politizáló csendes
többség! Most kell megijedni, most törik ki a nyakunkat, ha nem lépünk
fel ellenük egyszerre! Irány Budapest, irány a Kossuth tér, irány a
Parlament, a Képviselői Irodaház, a minisztériumok, a Nemzeti bank, az
APEH központok! Népszuverenitás most, vagy soha! Ők már szinte be is
fejezték. Mi mikor kezdjük el végre?
Fáber Károly
Rendszerváltó Fórum
*** www.nemzetihirhalo.hu *************
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-10-18 13:06:05, szombat
|
| |
| |
2008-10-18 12:44
Begyürüzött az elbocsátási hullám
A gazdasági válság miatt több városban is utcára kerültek a Graboplast dolgozói - a tatabányai és kecskeméti gyárból kilencven embert bocsátottak el a napokban. A cég vezetése a rendelésállomány csökkenésével magyarázta a lépést.
Az elbocsátottak közül 70 dolgozó bérelt munkaerő volt. Tatabányán egy műszaknyi embertől váltak meg, és 5 naposra csökkentették a hétnapos munkarendet.
Információink szerint a győri székhelyű Rába gyárból 250 ember kapta meg a felmondólevelét. Szintén bérdolgozókat bocsájtanak el - egy részüknek lejárt a szerződése, amelyeket most nem újítanak meg. A leépítéseket egyelőre a vállalat vezetése nem erősítette meg. A cég 2.600 embert foglalkoztat és amerikai exportra gyárt, a piac lassulása súlyosan érinti a céget, emiatt nem zárható ki, hogy további elbocsátások várhatók.
(hírTV) |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-10-18 13:04:50, szombat
|
| |
| |
Veres János pénzügyminiszter úrnak
T.Miniszter úr! Volt egy igaz megállapítása. T.i. azt mondta, hogy a mai pénzügyi földrengés New Yorkból indult. Tehát abból a központból, melynek istenítése és feltétlen kiszolgálása a szoclib kormányzat fő tevékenysége. De az is tudott volt - okos közgazdászok már rég megmondták - hogy ennek a túlhajtott, hitelre alapozott jóléti építkezésnek romba dőlés lesz a vége. Előrelátó és felelősségteljes kormányok vezette országokban a földrengésveszélyes régiókban földrengésbiztos épületeket emelnek. Mint például Japánban. Itt ilyesminek nyoma sem volt. Utolsó pillanatig azt hallottuk, hogy minket legfeljebb a válság szele fog elérni. Mint annak idején az olajválságnál. Még hogy földrengés biztos építkezés! Lehet, hogy volt ilyen, de azokból az épületekből Ön és liberális párttársai ellopták a cementet meg a betonvasat (amire első kézből azonnal vevő is akadt). De az arcátlanság netovábbja, hogy a válságkezelés élére most a cement tolvajok állnak és azt várják, hogy a meghatottságtól könnyezve, nagyságuk előtt leborulva, mindent feledve beálljunk mögéjük. És gyűjtsük a cementet, amit majd megint el lehet lopni.
SM |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-10-18 12:56:37, szombat
|
| |
| |
Simó Endre beszéde Egerben
Civil kurázsi
Simó Endre, a Magyar Szociális Fórum - Szociális Kerekasztal szervezőjének beszéde a 2008. október 18-i egri, Dobó téri nagygyűlésen
Jó napot Eger! Jó napot Magyarország! Azért jöttünk ide, a Dobó térre az ország megannyi vidékéről, hogy világosan és egyértelműen leszögezzük: Eger harca az ország harca! Célunk azonos: meg akarjuk akadályozni a betegellátás privatizálását, meg akarjuk védeni a munkahelyeket és a közös vagyont!
Fejlődést akarunk, nem profitgyarapítást. Emberi és társadalmi fejlődést. Ha az állam ennek érdekében magántőkét is be akar vonni a betegellátás fejlesztésébe, semmi akadálya, de ha a profit kedvében akar járni az ember helyett, szembe találja magát velünk! Hívják azt az érdekcsoportot HospInvestnek, vagy másnak!
Eger minden magyar szemében a hősiesség jelképe. A hazaszereteté, az önfeláldozó ellenállásé az idegen elnyomással, a leigázással, a betolakodókkal szemben. A Markhot Ferenc kórház dolgozói frontharcosai annak az országos méretű küzdelemnek, amely nemzeti szuverenitásunk helyreállítására irányul a globális pénzügyi érdekekkel szemben. Mert hiszen manapság nem kellenek ágyuk ahhoz, hogy egy népet alávessenek! Megteszi a tőke is! Ha hagyjuk, hogy maga alá gyűrjön, ha hagyjuk, hogy cselédsorba taszítson saját otthonunkban, akkor meg is fogja tenni. Senkinek se legyen kétsége felőle! Termelő kapacitásunk 65-70 százaléka külföldi tulajdonba került, szétverték virágzó mezőgazdaságunkat, és most a földet akarják eladni. A megtermelt érték túlnyomó része, évi 4-5 milliárd dollár kivándorol az országból, és mások jólétét gyarapítja. Közben a kormány 4 milliárd eurót vesz föl hitelbe kizárólag a pénzügyi szféra stabilizálására. Mintha a népnek a részvénypiac alakulása volna a legfőbb gondja! Béreink 60 százaléka létminimum közeli, több mint 3 millióan a létminimum alatt tengődnek. A szegénység a gyermekes háztartások 41 százalékát, a három vagy több gyermekes családok 60 százalékát érinti. És most azt akarják, hogy ők fizessék meg a nemzetközi pénzügyi válság árát is! Befagyasztják a béreket, hozzányúlnak a nyugdíjakhoz, és a családi pótlékhoz. Ez az ő társadalompolitikájuk!
Nem a munkahelyteremtés, a megélhetés a cél, egy ledolgozott élet után járó nyugdíj értékének megőrzése, hanem a tőke érvényesülése, a profit, a pénzügyi egyensúly. Az aranyborjú előtt hajbókolnak, miközben millióknak arról kell dönteniük, hogy egyenek-e vagy fűtsenek. Ahelyett, hogy adócsökkentéssel serkentenék a hazai ipart és mezőgazdaságot, azokat is feláldozzák a multik oltárán, akik kis- és középvállalkozóként a legtöbb embert foglalkoztatják. Ez így nem megy tovább!
Miközben az egész világon állami eszközökhöz folyamodnak a válság megfékezésére, a kormány tovább privatizál, a HospInvestet karolja fel és a hitelért cserében kínálja a maradék nemzeti vagyont.
A józanész azt diktálná, hogy saját nemzetükre és népükre támaszkodva keressék a kiutat egy olyan válságból, amelynek még csak az elején tartunk! De nem! Nem az ember a fontos, hanem a pénz! Gyárak zárnak be, tömegesen küldik kényszerszabadságra a dolgozókat, megkezdődtek a tömeges elbocsátások, növekszik a munkanélküliség. Drágul a hitel, gyengül a forint, erősödik az infláció, és drasztikusan nőnek a megélhetési költségek. Te pedig ember, törődj magaddal, tán az Isten is megsegít!
Nekünk, Barátaim, ilyen feltételek között kell helytállnunk! Ugyanazért, amiért mindig is kellett: megélhetésünkért, szabadságunkért, jövőnkért. Erről a jogunkról nem mondunk le, semmilyen kormány, semmilyen ellenérdek kedvéért sem! A Magyar Szociális Fórum - Szociális Kerekasztal ma is Eger oldalán áll, és holnap is az egri dolgozók oldalán fog állni.
Merítsünk erőt az egri dolgozók bátor harcából, példamutató kiállásából! Merítsünk erőt abból, hogy nemzeti összefogással rákényszerítettük a kormányt és parlamentet a kétszer is megszavazott egészségbiztosítási törvény visszavonására. Merítsünk erőt annak tudatából, hogy nem a kormány váltja le a népet, hanem a nép a kormányt!
Sikerünk titka az összefogásban rejlik. Abban, hogy képesek voltunk háttérbe szorítani világnézeti és politikai különbségeinket a közös cél eléréséért! Ez a közös cél most a Markhot Ferenc kórház megvédése! És mi meg fogjuk védeni, ami a miénk! Eger csillaga vezéreljen minket harcunkban a kórházért, nemzeti önrendelkezésünk és szuverenitásunk helyreállításáért!
2008. október 16.
Polgár Info |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-10-18 12:53:34, szombat
|
| |
| |
Sajnáljuk-e az állás nélkül maradt bankárokat?
2008. október 18., szombat 9:00 InfoRádió / BBC
A nemzetközi pénzpiaci válság következtében bankárok sokasága került az utcára. Vajon talpra esnek és azonnal találnak maguknak munkát, vagy hatalmas fordulatot vesz az életük és kénytelenek végleg lemondani mindarról a luxusról, amiben eddig részük volt?
Számos bankár veszítette el az állását az elmúlt hetekben, hónapokban. Mivel jelenleg sehol nincs szükség hitelközvetítőkre, sokuk nem is számíthat arra, hogy a közeljövőben elhelyezkedik.
Ennek ellenére sokan vannak, akik mostanában nem nézik túl jó szemmel a befektetési bankárokat, az általános vélekedés ugyanis az, hogy ők okolhatók a már világméreteket öltött pénzügyi válság miatt, amely már a reálgazdaságban is érezteti hatását.
Egyes szélsőséges vélemények szerint a bankárok túlzott kockázatvállalása okozta a problémát, amelynek következményeit azonban az egész világnak viselnie kell.
De vajon kell-e sajnálnunk a bankárokat? Az angol Allister Heath, a londoni City AM magazin szerkesztője az érintettek hibáira koncentrál, furcsállva az emberek közönyösségét, amikor fittyet hánynak a horribilis végkielégítésekre, amelyeket a bukott bankárok vesznek fel.
Rámutatott: ezek az emberek hatalmas hibákat követtek el, olyanokat, amelyekkel nem csak maguknak, hanem mindenkinek ártottak. Romba döntöttek évszázados pénzintézeteket, csak a londoni Lehmann Brothersnél négyezren veszítették el a munkájukat.
A bankárok mohóságáról számol be Ed How, aki öt évet töltött el az egyetemi évei után a Deutsche Banknál, ám 2002-ben elhagyta a céget, és egy magániskolában vállalt tanári állást. Mint mondta, a bankárok álma az, hogy 40 évesen nyugdíjba menjenek.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/3 oldal
|
Bejegyzések száma: 28
|
|
|
|
2008. Október
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
841 db bejegyzés |
| e év: |
10632 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 1542
- e Hét: 11809
- e Hónap: 22920
- e Év: 176416
|
|
|
Offline
