2010-02-07 09:54:01, vasárnap
|
|
|
Thomas Hardy-Tűznél ülök /Ibcsitől kaptam/
"Tűznél ülök, s elgondolom
Mi szépet láttam én
Pillangókat, virágokat
Nyári gyep szőnyegén
Aranyleveles őszöket,
Dús, túlérett nyarat
Hajnali köd, napfény ezüst
Szél járja hajamat
Tűznél ülök, s elgondolom
Milyen lesz a világ
Ha jön a tél amelynek én
Nem látom már tavaszát
Mert annyi minden van ma is
Mit nem láttam soha
Minden ligetnek más zöld színt
Hoz új év új tavasza
Tűznél ülök, s elgondolom
Hajdan korok embereit
Hogy jönnek majdanok
Miket már mások látnak itt
De míg ülök, s elgondolok
Sok hajdan volt időt
Visszatérő halk neszeit
Várom ajtóm előtt
Eső dobol, ajtó recseg,
villám, zöld fényű ég -
én itt vagyok, te meg amott,
s köztünk a messzeség.
Bár ezer mérföld lenne csak
s a vad, villámos ég,
ami közénk áll - akkor, ó,
remény is lenne még.
De hogy azt általérje, már
a vágyunk sem elég,
jaj, több az, mint villám, vihar,
több, mint a messzeség." |
|
|
0 komment
, kategória: versek |
|
|
|