|
 1/19 oldal 
|
Bejegyzések száma: 180
|
|
|
|
|
|
2009-10-31 23:56:48, szombat
|
| |
| |
Ady Ende KARÁCSONY 1899 december 23
Ma tán a béke ünnepelne,
A Messiásnak volna napja,
Ma mennyé kén' a földnek válni,
Hogy megváltóját béfogadja.
Ma ugy kén', hogy egymást öleljék
Szivükre mind az emberek --
De nincs itt hála, nincs itt béke:
Beteg a világ, nagy beteg...
Kihült a szív, elszállt a lélek,
A vágy, a láng csupán a testé;
Heródes minden földi nagyság,
S minden igazság a kereszté...
Elvesztette magát az ember,
Mert lencsén nézi az eget,
Megátkozza világra jöttét --
Beteg a világ, nagy beteg...
Ember ember ellen csatázik,
Mi egyesítsen, nincsen eszme,
Rommá dőlt a Messiás háza,
Tanítása, erkölcse veszve...
Oh, de hogy állattá süllyedjen,
Kinek lelke volt, nem lehet!...
Hatalmas Ég, új Messiást küldj:
Beteg a világ, nagy beteg!... "
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Karácsonyi üdvözlet |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2009-10-31 23:54:41, szombat
|
| |
| |
Ady Endre: vég után 1899 november 23
"Elhitetem magammal olykor,
Hogy sorsom az elődök sorsa.
Ha elromolt tüdőm, gerincem,
Bejutok én is a sorba.
Sok szépet írnak majd felőlem
És kapkodni fogják a könyvem,
Sőt, hogyha lesz egy kis szerencsém:
Síremlékhez juthatok könnyen.
Megtesznek a magyar költészet
Korán lefutott csillagának,
Ki sok reményt cipelt magával
S kiért jogos a könny, a bánat.
>>Mi lehetett vón' még belőle?...<<
Majd fogja a riporter írni;
Szóval: lesz majd csőstől dicsőség,
Nincs hát okom panaszra, sírni...
...De azután eszembe ötlik:
Pár kurta sor, mit eddig írtam,
Néhány könnycsepp... Milyen kevés ez
És fél lábam immár a sírban.
Nem olvassák, el is felejtik,
Velem együtt hal meg e pár sor;
Az életrajzom ennyi lesz csak:
Született és meghalt a jámbor... "
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Halottak napjára |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2009-10-31 23:52:17, szombat
|
| |
| |
Ady Endre halottak napján /Jakabné, Manci küldte/
1899 november 1
"Halottja van mindannyiunknak,
Hisz percről-percre temetünk,
Vesztett remény mindenik percünk
És gyászmenet az életünk.
Sírhantolunk, gyászolunk mindig,
Temetkező szolgák vagyunk!
- Dobjuk el a tettető álcát:
Ma gyásznap van, ma sírhatunk!
Annyi nyomor, annyi szenny, vétek
Undorít meg e sárgolyón...
Hulló levélt hányszor feledtet
A megváltó, a gyilkos ón!...
Óh, hányszor kell a sírra néznünk,
Hogy vigasztaljuk önmagunk -
- Dobjuk el a tettető álcát:
Ma ünnep van, ma sírhatunk!..."
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Halottak napjára |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2009-10-31 23:07:40, szombat
|
| |
| |
Emlékezés elvesztett szeretteinkre, szüleinkre, testvéreinkre
"Ezen a napon minden más
Újra mélyen érint meg a gyász
Nincs már velünk együtt
Kit ismertünk vagy szerettünk
Ma lélekben újra együtt lehetünk.
Eszembe jutnak az együtt töltött napok
Fülemben újra megcsendült a hangod
Szinte látom minden mozdulatod
Nem is tudhatod, mennyire fáj hiányod.
Gyertyákat gyújtunk és mécseseket
Ezek a fények világítsanak Neked
Örök világosságban, békességben nyugodj
Soha el nem felejtünk, biztosan Tudod!"
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Halottak napjára |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2009-10-31 20:15:56, szombat
|
| |
| |
Képsztár szavazásnak vége. 2008.10.30 -tól 2009.10.30 -ig tartott.
Csökkenő sorrendben a második oldalon vagyok a 42 oldalból.
Egy év alatt a barátaimtól 4820 szavaztot kaptam
Köszönöm mindenkinek, hogy rám is szavazott.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: saját készítés |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2009-10-29 23:09:55, csütörtök
|
| |
| |
Holnap nem leszek a NETEN, mert Kávásra utazok a szüleim sírjához
It a térképen bejelöltem Kávást. Zalaegerszegtől még 15 km-re van.
|
|
| |
|
1 komment
, kategória: saját készítés |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2009-10-29 21:42:49, csütörtök
|
| |
| |
Reményik Sándor
"Először sírsz.
Azután átkozódsz.
Aztán imádkozol.
Aztán megfeszíted
Körömszakadtig maradék-erőd.
Akarsz, eget ostromló akarattal -
S a lehetetlenség konok falán
Zúzod véresre koponyád.
Azután elalélsz.
S ha újra eszmélsz, mindent újra kezdesz.
Utoljára is tompa kábulattal,
Szótalanul, gondolattalanul
Mondod magadnak: mindegy, mindhiába:
A bűn, a betegség, a nyomorúság,
A mindennapi szörnyű szürkeség
Tömlöcéből nincsen, nincsen menekvés!
S akkor - magától - megnyílik az ég,
Mely nem tárult ki átokra, imára,
Erő, akarat, kétségbeesés,
Bűnbánat - hasztalanul ostromolták.
Akkor megnyílik magától az ég,
S egy pici csillag sétál szembe véled,
S olyan közel jön, szépen mosolyogva,
Hogy azt hiszed: a tenyeredbe hull.
Akkor - magától - szűnik a vihar,
Akkor - magától - minden elcsitul,
Akkor - magától - éled a remény.
Álomfáidnak minden aranyágán
Csak úgy magától - friss gyümölcs terem. "
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/19 oldal
|
Bejegyzések száma: 180
|
|
|
|
2009. Október
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
180 db bejegyzés |
| e év: |
1528 db bejegyzés |
| Összes: |
47466 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 153
- e Hét: 153
- e Hónap: 31983
- e Év: 170527
|
|
|
Offline
