|
 1/3 oldal 
|
Bejegyzések száma: 23
|
|
|
|
|
|
2011-01-29 23:26:24, szombat
|
| |
| |
Nincs az a nehézség,amelyet a szeretet le ne győzne,
Nincs az a betegség,amelyet a szeretet meg ne gyogyitana,
Nincs az az ajto,amelyet a szeretet fel ne nyitna,
Nincs az a szakadék,melyet a szeretet át ne hidalna!"
(Emmet Fox) |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Verses képek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-01-29 23:20:44, szombat
|
| |
| |
Kovácsné,......
Kiss Tamás - Jó éjt vers
Ha most elalszol, repülj egy világba
az álom szárnyát szélesre kitárva
suhanj a széllel az éjszakai égen,
s a csillagokat kerülgesd ki szépen.
Suhanj úgy mint még soha, repülj
boldogan, s mindennek örülj,
mi szemed elé tárul az éjszakai tájban,
de pihenj egy kicsit a hold karjában.
Az ezüstös fénybe öltözött fák
boldogan intenek, s ki éjszaka lát
mindenki örömmel köszönt téged,
s csodálják reptedet, s már érzed
a boldog röpködés minden örömét,
mert ez az álom egy csoda lét,
s most én is repülni megyek,
az éj minden szépsége legyen veled |
|
| |
|
0 komment
, kategória: versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-01-29 21:42:46, szombat
|
| |
| |
Sziasztok!
Most lilában kivánok mindenkinek szép estét, jó éjszakát! . puszi: Zsóka .
Válasz a ning oldalon |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Barátaim képei és videói |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-01-29 20:41:33, szombat
|
| |
| |
A szombati földrengés okai és a várható folytatás
Utolsó módosítás: 2011. 01. 29., 20:09 Origó
Szinte a talpunk alatt pattant ki a szombati jelentős földrengés: 2011. január 29-én, 18 óra 41 perckor Magyarországon szokatlanul nagy földmozgás történt. A magyarországi földrengések esetében általában jellemző, hogy az első rengés a legnagyobb, és az esetleges utórengések már gyengébbek.
földrengés erőssége az Amerikai Geológiai Szolgálat (USGS) adatai szerint 4,2-es, a Potsdami Geofizikai Intézet (Németország) adatai szerint 4,8-as volt a Richter-skálán (magnitudó-skálán). Ez Magyarországon nagy rengésnek számít.
A földrengés központja (epicentruma) Oroszlány-Tatabánya környékén volt. Timár Gábor, az ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszékének vezetője szerint ez nem meglepő, mert ez a terület Magyarországnak a földrengések szempontjából legaktívabb zónájába, a Komárom-Berhida vonalra esik. A geológiai háttér a Dunántúli-középhegység máig tartó kiemelkedése.
A rengés fészke (a hipocentrum) egyébként "szinte a talpunk alatt volt", ami azt jelenti, hogy a felszínhez nagyon közelről indultak el a rengéshullámok: az USGS szerint 8, a német adatok szerint pedig mindössze 5 kilométeres mélységből - mondja Timár. Minél sekélyebb fészkű egy földrengés, annál erősebben érezhető az epicentrumban, de annál gyorsabban lecseng attól távolodva. A mostani rengést ettől függetlenül még körülbelül száz kilométerről is érezték.
A magyarországi földrengések esetében általában jellemző, hogy az első rengés a legnagyobb, és az esetleges utórengések már gyengébbek (de nem kizárható újabb nagy rengés sem).
A beszámolók szerint károkról egyelőre nem érkezett jelentés, de sokakat sokkolt az esemény. Recsegő ajtókról, falakról, leeső képekről is beszámolnak az epicentrum környékéről. "Felkaptuk a gyereket, és rohantunk ki az ajtón" - mondta sírva az [origo]-nak egy vértesboglári nő. Máshonnan pihenő emberek arról számoltak be, hogy mozgott az ágyuk, és mintha "zuhant volna valami".
A törésvonalak klasszikus példája a kaliforniai Szent András-törésvonal. Magyarországot is keresztülszelik a földalatti törésvonalak, amelyek mentén kisebb-nagyobb földmozgások pattanhatnak ki.
...... ........... ..........
A panelházak állva maradnának?
Mi történne, ha Budapestet egy a Richter-skála szerinti 7-es erősségű földrengés érné?
Várhatók-e Magyarországon ilyen erejű rengések? A Kárpát-medence és azon belül Magyarország területe az igen alacsony földrengés-kockázatú régiók közé tartozik. Évente valamivel több, mint 100 olyan földrengést észlelnek a szakemberek, amelyeknek a Richter-skálán mért erőssége, azaz magnitúdója 2,5 alatti. Ezeken felül évente átlagosan öt már érezhető, azaz 2,5-3-as magnitúdójú rengést is regisztrálnak.
A Richter-skála szerinti 1-2-es magnitúdójú rengéseket csak szeizmográffal lehet érzékelni, míg a 3-4-es hatására már a csillárok megmozdulnak, kisebb károk keletkezhetnek. Az 5-6-os magnitúdójú rengés már erősen érezhető, a falak is megrepedhetnek, a 7-8-as rengés már igen súlyos károkat tud okozni: házak, hidak omolhatnak össze, az utak deformálódhatnak, amint az megtörtént Haitin is. Évente körülbelül 10 ilyen rengés történik a világon. Ez az érték a Mercalli-Cancani-Sieberg-féle skálán körülbelül a 9-es fokozatnak felel meg, amely a "romboló" jelzőt kapta.
Budapesten és szűk környezetében a földrengés-aktivitás igen alacsony. Ha azonban mégis előfordulna magas fokozatú rengés, az igen jelentős károkat okozhatna, hiszen egyrészről nem vagyunk rá fölkészülve (sem emberi, sem építőipari szempontból), másrészről pedig a főváros alatt több helyütt olyan rosszul kötött üledékes kőzet (agyag, márga stb.) található, ami ilyen esetekben könnyen megmozdul, csúszásnak indul.
A kérdésre, hogy mi történne, ha Budapestet egy a Richter-skála szerinti 7-es erősségű földrengés érné, az MTA Geodéziai és Geofizikai Kutató Intézet kutatói próbáltak becsléseket adni lapunknak, hangsúlyozva, hogy erre szerencsére nincs tapasztalat, tehát valóban csak durva becslésekről lehet szó.
A kutatók szerint a belső kerületek elég nagy bajban lennének. Itt az épületek nagy része a millennium idejére épült meg, és ezek zöme nem élne túl egy haiti erősségű rengést. Néhány műemlék épület, amelyet modern technológiával az elmúlt években újítottak fel, talán átvészelné az eseményt (például a Kálvin téri templom).
A legtöbb templom tornyai és kupolái azonban valószínűleg leomlanának, de a Parlamenté valószínűleg állva maradna annak köszönhetően, hogy könnyű acélszerkezettel épült (a tornyok és díszek elpusztulnának). A külső kerületekben lévő panelházak dobozos szerkezetük miatt valószínűleg állva maradnának.
Egy elképzelt hetes rengés hatása a gazdagréti lakótelepen (fotószimuláció).
|
|
| |
|
1 komment
, kategória: Hírek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-01-29 20:03:01, szombat
|
| |
| |
Földrengés volt Gardagréten 2011.01.29 este 6 óra 40 perckor
Éppen képet szerkesztettem, amikor a szék, amin ültem hintázott velem. Az Ablakok zörögtek.
Szaladtam a szomszédokhoz, ők is érezték. Volt akivel az ágy mozgott.
Rengett a föld Budapesten
Frissítve: 2011.01.29. 19:28 Hír24
Gyenge földrengést észleltek 18 óra 42 perc körül a Dunántúlon - írta az időkép.hu. A földmozgás 4,7-es erejű volt, és az epicentruma 20 kilométer mélyen volt. A földmozgás többek közt Budapesten, Székesfehérváron és Győrött is észlelhető volt.
Kisebb földrengést jeleztek Budapest több kerületéből, továbbá Gödről, Környéről, Székesfehérvárról, Budaörsről, Pécsről, Dorogról valamint Tatabányáról is. A közösségi oldalakon sokan panaszkodnak, hogy nem lehet telefonálni.
Komárom-Esztergom, Győr-Moson-Sopron, Fejér megye és a főváros - eddig innen jelezték a katasztrófavédelemnél, hogy érezték a földrengést. Kárról mostanáig nem érkezett bejelentés - mondta Petróczi Tímea, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője.
A mentőket mostanáig sehová sem riasztották a szombat esti földrengés miatt - mondta a Független Hírügynökségnek Valics Dezső, az Országos Mentőszolgálat sajtóügyeletese.
A Richter-skála szerinti 4,8-es erősségű volt a 18 óra 41-kor kitört földrengés, amelynek epicentruma Oroszlánynál, 10 kilométer mélyben volt - mondta el a Független Hírügynökségnek a Magyar Tudományos Akadémia Geodéziai és Geofizikai Kutató Intézet Szeizmológiai Főosztályának tudományos munkatársa, Mónus Péter. Hangsúlyozta, hogy ez magyarországi viszonyok közt erősnek számít, utoljára 1985-ben Berhidán volt ekkora rengés. Az komoly károkat okozott az épületekben.Kisebb erejű földrengés volt szombaton este Délnyugat-Szlovákiában is. A Markíza televízió jelentése szerint háromnegyed hét előtt néhány perccel 3-4 másodpercig földmozgást észleltek Révkomáromban, Dunaszerdahelyen, Nagyszombatban és néhány más városban is. Károkról, sérülésekről nincs hír.
Rengett a föld a Dunántúlon
FN.hu2011. január 29. 18:54
Szombaton este 18 óra 42 perckor földrengést észleltek Budapesten és több Dunántúli városban is. Az epicentrum Oroszlánynál volt.
A földmozgás 4,8-as erősségű volt és 38 másodpercig tartott. Az epicentrum a GFZ Potsdam - Earthquake Bulletin adatai szerint Budapest és Győr között volt, Oroszlány környékén.
Az Amerikai Egyesült Államok földtani szolgálatának weboldala szerint a centrum 8,3 kilométerrel volt a föld alatt. A műszerek szerint a rengés kiterjedése észak-nyugati irányba 113, nyugatra 54, észak-keletre pedig 53 kilométeres volt.
Magyarországon is gyakori
Korábban írtunk arról, hogy Magyarország távol fekszik a nagy törésvonalaktól, ezért pusztító földrengésektől nem kell tartanunk, de a szeizmológiai aktivitás sokkal gyakoribb, mint az átlagember gondolná. Ezt a történelem során több tucat erős, 5-7-es magnitudójú földrengés bizonyítja Magyarországon, amelyek biztosan meg fognak ismétlődni. A nagy földrengések ugyanis periodikusan követik egymást, ha nem is kiszámítható módon, de 10-100 ezer évek alatt kijön egy 100-150 éves átlagperiódus a jelentősebb (6- os magnitúdójú) rengések esetén.
A földrengés valójában a földkéreg - Földünk felszínének szilárd, de töredezett, néhány 10 kilométer vastag felső burka - törésével jön létre. A különböző földkéreglemezek folyamatos, lassú mozgásban vannak: egyesek távolodnak egymástól, mások ütköznek, egymáshoz préselődnek. Az ilyen ütközések után hatalmas feszültség jön létre a lemezben egészen addig, míg a földkéreg eltörik, és a korábbi feszültség energiává, hullámokká alakul. Képzeljük el, amikor egy botot a két végénél fogva hajlítunk, amíg el nem törik: ez a ,,reccs" a földrengés.
Főbb törésvonalak Magyarországon (forrás: Kovács S, Szederkényi T., Árkai P., Buda Gy., Lelkes-Felváry Gy., Nagymarosy A. 1996-97 Explanation to the terrane map of Hungary.)
Erejét" két módon mérik. Az egyik az úgynevezett magnitúdós skála, közismert nevén a Richter-skála, ami a geofizika eszközeivel a kőzetlemezek törése során lezajlott folyamatok energiáját adja meg. Értelemszerűen ennek a skálának nincs végső értéke, de a 9-es fokozatnál lényegesen erősebbet eddig nem mértek.
A másik, sokkal régebbi módszer a földrengés hatását szemlélteti egy 12 fokú skálán. Az 1-es erősség például még az emberek számára nem is érzékelhető, a 2-est már megérezzük, 5-ösnél megrepednek a házfalak és így tovább, míg a 12-es fokozat már a totális pusztulás. Ez a mérték nem egzakt, helyről-helyre változik, hiszen a pusztítás mértéke az épületek minőségén és a földrajzi távolságon múlik.
Behálózzák az országot
A Magyarországi földrengések az afrikai és az eurázsiai kőzetlemez ütközéséből indulnak ki: az évmilliókkal korábban kezdődött folyamat során Afrika Eurázsiához ,,préselődik". Ennek ma is látható jelei a teljesség igénye nélkül a Kárpátok és az Alpok felgyűrődése, végeredményeként pedig lassan eltűnik a Földközi-tenger és ,,megsemmisül" az olasz csizma, de vele együtt egész Dél-Európa. A két kőzetlemez nyomása keltette energia időről időre földrengéseket kelt a Kárpát-medencében is, amelynek talapzatát tucatnyi, úgynevezett mikrolemez alkotja. A rengések a lemezhatárok mentén, azaz a törésvonalakon alakulnak ki, amelyből hazánkban a legnagyobbak az úgynevezett Rába-vonal, a Duna kelet-nyugat irányú medencéje, a Balaton-vonal és a Közép-magyarországi-vonal.
Földrengések Magyarországon (forrás: GeoRisk Földrengéskutató Intézet)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Család |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/3 oldal
|
Bejegyzések száma: 23
|
|
|
|
2011. Január
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
477 db bejegyzés |
| e év: |
4538 db bejegyzés |
| Összes: |
47466 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 1686
- e Hét: 24746
- e Hónap: 57900
- e Év: 291647
|
|
|
Offline
