|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 3
|
|
|
|
|
|
2012-07-05 20:17:44, csütörtök
|
| |
| |
szalajka völgy fátyol vízesés
Észak-Magyarország egyik legismertebb turisztikai nevezetessége a Szalajka-völgy. Az Egertől nem messze található völgyet a Bükki Nemzeti Park bejárataként is szokás említeni. A Szilvásváradra érkező völgy számos érdekes, az országban egyedülálló látnivalót kínál az ide látogatónak. A völgy nevét a rajta keresztül folyó patakról kapta. A megnevezés régebbi történelmi időszakból ered, egy régen kihalt mesterségre, az üveggyártás egyik alapanyagául szolgáló hamuzsír bányászatára és a hamuzsír latin megnevezésére utal.
A völgyet legkönnyebben az egyik ismert nevezetességének segítségével, vasúton járhatjuk be. A Szilvásváradi erdei vasút a nyári időszakban a szilvásváradi fatelep és a Fátyol-vízesés között szállít utasokat. A négy és fél kilométer hosszú szakasz a völgy valamennyi nevezetességét érinti. A vasút nyomvonalát 1908-ban kezdték építeni, akkor még teherszállítási céllal. Működött gőzmozdonnyal, néhány helyen lóvontatású szerelvényként is. 1953-tól indult el a személyszállítás ezen a szakaszon. Ma már szépen helyreállított mozdonyok (köztük a legrégebben szolgálatban álló gőzösök) segítségével juthatunk fel a völgy felsőbb szakaszára. A vasút felső végállomása felett magasodik az Istállóskői barlang. A Bükki hegység legmagasabb csúcsának oldalába ékelődő barlang az ország leglátogatottabb ősemberbarlangja. A barlang régészeti feltárása a XX. század elején kezdődött. Számos értékes lelet, emberi csontváz és a korszakban élő állatok csontjai kerültek ekkor napvilágra. A barlang különböző részeiben harminc, harminchatezer éves leleteket találtak. A fellelt leletek nagy része a szilvásváradi Orbán-házban tekinthető meg. A barlangot elhagyva lefelé haladva a völgyben hamarosan elérjük a Fátyol-vízesést. A völgy talán legismertebb látnivalója nagyjából tizenhét méter hosszú és tizennyolc lépcsőn keresztül zúdul le. Utóbbi megállapítás gyenge vízhozam esetén nem érvényes, ilyenkor bizony csalódás érheti a turistát látva a sziklák között csordogáló patakot. Amikor, viszont vízben gazdag időszakban lezúdul, felejthetetlen látványt nyújt. Nevét is a víz körül látható fátyolszerű vízpermetről kaphatta.
Képek - klikk a linkre Link
A vízesésétől tovább haladva a jó minőségű 4,2 kilométer hosszú sétaúton juthatunk el az Erdei Múzeumig. A Múzeumban látható eszközök tárgyak segítéségével a régi erdészeti munkát, az erdőn való életet ismerhetjük meg. A tárgyi emlékek mellett bemutatják a környékre jellemző állatvilágot, köztük a már ritka vagy éppen kihalt állatfajokat is. Az erdészeti tevékenység mellett a korabeli vadászok életét is szemléleti néhány kiállított jelenet. A Szalajka-völgyben hosszú idők óta őshonos halfajta a pisztráng. Ezt a hazánkban meglehetősen ritka lehetőséget használja ki a szilvásváradi pisztráng tenyészet, ahol közel száz éve foglalkoznak pisztrángtenyésztéssel. A rendkívül jó életkörülményeknek köszönhetően a helyben tenyésztett pisztráng kiváló ízű, ezért igen keresett árú. A nem mindennapi ízekkel már rögtön a tenyészet kapujában találkozhatunk, ahol a helyi halakból készített füstölt, sütött finomságokból fogyaszthatunk. A finom csemegék mellett megismerkedhetünk a pisztráng tenyésztés és nevelés körülményeivel, megtekinthetjük a különböző nevelő medencéket. A kellemes Szalajka-völgyi séta végén Szilvásvárad, vagy akár Eger felé is indulhatunk. A völgyben ne mulasszuk el a Kárpátok Őrének szobrát megtekinteni. A szobor eredetileg 1918-ig Kolozsvárott őrizte az országot, de ekkor sajnos a bevonuló román csapatok tönkretették. 2002-ben került mostani helyére, hogy kicsit távolabbról, de továbbra is védelmezze a Kárpátokat.
Kiszársdt vízesés 
Volt már ugyan példa rá, de azért mégis ritkaságnak számít, hogy a kirándulók által oly kedvelt, a Szalajka-völgyben található Fátyol-vízesés kiszáradjon. Nos, az elmúlt időszak száraz, forró időjárása most ezt eredményezte: a vízzuhatag alsó kétharmada teljesen kiszáradt - írja a HVG
A Szalajka-forrás egy barlangrendszerből, csaknem 450 m-es magasságban tör fel, átlagos vízhozam 70 liter másodpercenként - a jelenlegi helyzet ettől jócskán elmarad. |
|
| |
|
1 komment
, kategória: Versek, képek nyárra |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-07-05 20:10:28, csütörtök
|
| |
| |
80 éves Horn Gyula
Horn Gyula, a harmadik Magyar Köztársaság 1994-1998 közötti miniszterelnöke.
MTV videó Link
Forrás: Blikk
Budapest - Bár többen is mielőbbi felépülést és gyógyulást kívántak Horn Gyulának 80. születésnapja alkalmából, az egykori kormányfő megromlott egészségi állapota miatt nem jelent meg a csütörtöki összejövetelen.
Az ünnepségre küldött üzenetekben több külföldi politikus, egykori kancellárok méltatták Horn Gyula nemzetközi érdemeit.
Horn Gyula 1994-98 között töltötte be a kormányfői posztot. Utolsó nyilvános szereplése napra pontosan öt évvel ezelőtt volt, akkor 75. születésnapján pohárral a kezében állt a kamerák előtt, jókedvűen, bár kissé közvetlen hangnemben nyilatkozott. A volt szocialista miniszterelnök 2007 szeptembere óta súlyos beteg, állandó kórházi kezelésre szorul, a budapesti Honvédkórház egyik szobájának lakója. Családtagjain kívül nem fogad látogatókat, a pártból is kevesen keresik fel, ápolóit is megválogatják.
...... ............
.
Orbán Viktor levélben köszönti Horn Gyula volt kormányfőt, aki csütörtökön lesz 80 éves - tájékoztatta Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke szerdán az MTI-t.
Orbán Viktor kormányfő azt írta: minden, a köz szolgálatára felesküdött vezetőnek kötelessége elismerését kifejeznie az elődök munkája iránt, hiszen a nemzet felemelése csak együtt és csak az egymást követő nemzedékek összefogásával lehetséges. A miniszterelnök leszögezi: elsősorban mindannyian magyarok vagyunk, a nemzet boldogulásáért cselekszünk saját hitünk és legjobb tudásunk szerint, ezért mindig több az, ami bennünket összeköt, mint ami szétválaszt.
Engedje meg, hogy a család, rokonok és barátok mögé sorakozva jó egészséget kívánjak! Isten éltesse 80. születésnapján!" - írta Orbán Viktor Horn Gyulának címzett születésnapi köszöntő levelében.
Csütörtökön, július 5-én tölti be nyolcvanadik életévét Horn Gyula, a harmadik Magyar Köztársaság 1994-1998 közötti miniszterelnöke. A volt szocialista miniszterelnök 2007 szeptembere óta súlyos beteg, állandó kórházi kezelésre szorul, már nem szerepel a nyilvánosság előtt.
Horn Gyula élete 
Budapesten született, apja szállítómunkás, anyja gyári munkásnő volt. 1954-ben a Szovjetunióban, a Don menti Rosztov Közgazdasági és Pénzügyi Főiskoláján szerzett diplomát. 1970-ben elvégezte az MSZMP Politikai Főiskoláját is, 1977-ben pedig elnyerte a közgazdaságtudomány kandidátusa címet.
- 1954-től 1959-ig a Pénzügyminisztériumban dolgozott főelőadóként. 1956. október-novemberben nemzetőr volt, majd 1957 júniusáig a karhatalmi őrszolgálatnál volt állományban. 1959-ben a Külügyminisztérium szovjet osztályán kezdett dolgozni, bulgáriai, majd jugoszláviai külszolgálata alatt nagykövetségi titkári, később tanácsosi rangban tevékenykedett.
- 1969-től 16 éven keresztül az MSZMP KB külügyi osztályán dolgozott politikai munkatársként, konzultánsként, osztályvezető-helyettesként, majd egy évig osztályvezetőként. 1985-ben került vissza a külügyi tárcához, ahol négy évig államtitkári posztot töltött be.
A nyolcvanas évek második felétől Horn Gyulát az MSZMP-n belüli reformszárny tagjaként tartották számon.
- 1989 májusától 1990 májusáig a Németh-kormány külügyminisztere volt, az ő nevéhez fűződik a diplomáciai kapcsolatok felvétele Dél-Koreával, Izraellel, a Vatikánnal és a Dél-afrikai Köztársasággal. 1989. június 27-én ő volt az, aki osztrák kollégájával ünnepélyesen átvágta a vasfüggönynek nevezett műszaki határzár szögesdrótját, valamint bejelentette, hogy 1989. szeptember 11-től a magyar hatóságok átengedik a nyugati határon a Német Demokratikus Köztársaság (NDK) azon állampolgárait, akiket Ausztria vízum nélkül hajlandó fogadni. A határnyitás jelentős lépésnek bizonyult a német újraegyesítés folyamatában. Horn Gyula készítette elő és írta alá 1990 márciusában a magyar-szovjet csapatkivonási megállapodást, és már ebben az időszakban felvetette Magyarország lehetséges NATO-csatlakozását.
- Horn Gyula 1954-1956 között a Magyar Dolgozók Pártja, 1956-tól 1989-ig a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) tagja volt. 1985-től 1989-ig az MSZMP KB, 1988-89-ben az MSZMP Politikai Intéző Bizottsága tagjaként tevékenykedett. 1989 októberében egyike volt a Magyar Szocialista Párt alapítóinak, tagja lett az MSZP országos elnökségének, 1990 májusától 1998 szeptemberéig a párt élén állt.
- 1990-től 2010-ig országgyűlési képviselő volt, 1990 májusától 1993. januári lemondásáig ellátta az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöki tisztét.
1994. július 15-én - mint a választásokon győztes párt vezetőjét - az Országgyűlés miniszterelnökké választotta Horn Gyulát. Tisztségét 1998. július 6-ig látta el.
- 1996-tól 2003-ig a Szocialista Internacionálé alelnökeként is tevékenykedett. Az MSZP 1998-as parlamenti választási vereségét követően az 1998. szeptemberi kongresszuson Horn Gyula lemondott pártelnöki tisztéről, de továbbra is a pártfórumok rendszeres előadója maradt. Medgyessy Péter miniszterelnök 2002-ben az európai uniós ügyekben illetékes különmegbízottjának nevezte ki.Számos más kitüntetése mellett külpolitikai munkásságának elismeréseként
- Horn Gyulát 1990-ben a német Stresemann Társaság aranyéremmel tüntette ki, és ugyanebben az évben az európai egyesülés érdekében kifejtett tevékenységéért elnyerte az aacheni nemzetközi Károly-díjat.
- A német újraegyesítés elősegítéséért adományozta számára 1991-ben Solingen az Éles Penge-díjat, 1992-ben Bonn a német szabadkőművesek Humanitárius Nagydíját, 1994-ben az ARD Televízió az Arany Európa-díj politikai különdíját, 1995-ben Kassel a Prizma polgári díjat. 2005-ben a bajorországi Memmingenben Szabadság-díjjal ismerték el, és ugyanebben az évben a Nagy Arany Érdemrend a Szalaggal az Osztrák Köztársaság Szolgálatáért kitüntetésben részesült.
- Horn Gyula 2007 szeptembere óta súlyos beteg, állandó kórházi kezelésre szorul, és már nem szerepel a nyilvánosság előtt. Életéről az 1991-ben kiadott Cölöpök, majd az 1999-ben megjelent Azok a kilencvenes évek című könyvében számolt be.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: ma is élő híres Emberek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-07-05 19:24:11, csütörtök
|
| |
| |
Balaton kékszalag vitorlás vereny 2012
...... ......
Több mint félezer hajó indul a legnagyobb magyar vitorlásverseny, a 44. Kékszalag MVM Partner Nagydíj rajtvonalától. Július 5-én, csütörtökön 9.00 órakor új névadó szponzor, az MVM Partner ZRt. támogatásával startoltak a legnagyobb magyar vitorlásverseny, a Kékszalag résztvevői Balatonfüredről. A versenyt rendező Magyar Vitorlás Szövetség 571 hajót regisztrált a szerda este zárult nevezésnél a nagydíjon. Európa leghosszabb nagyhajós távolsági versenye a Balatonfüred - Kenese - Siófok - Tihany - Keszthely - Balatonfüred útvonalon.
...... ........... .......
Hagyományos verseny, első ízben 1934-ben, majd két évenként rendezték meg, de a háborús évek miatt 1945-ig csak 5 Kékszalag versenyt rendeztek. A háború után első alkalommal 1947-ben, majd hosszú évekig minden páratlan évben rendeztek Tókerülő Gyorsasági Kékszalag-versenyt egészen 2001-ig, majd ettől kezdve már évenként álltak rajthoz a hajók. Egy 2001-ben az MVSZ Elnökség által hozott rendelet értelmében páros években a Kékszalag nyílt, azaz szinte bármilyen hajóval rajthoz lehet állni (jollék esetében minimum 25 négyzetméter feleti vitorlázatú hajóval). 2010-ben már többtestű vitorlások is versenyezhettek. Páratlan években viszont több korlátozó rendelkezés érvényes. Így tilos a trapéz használata, csak egytestű vitorlások versenyezhetnek, a hajók legszélesebb bordametszetén nem lehet konkáv ív (hogy ne legyen szárnyas a hajó) és a hosszúság - szélesség arány is korlátozott. Ezzel a hagyományos hajóknak kívántak némi lehetőséget adni a Kékszalag megnyerésére. Mivel azonban bebizonyosodott, hogy ezek a rendelkezések snem adnak valós esélyt a klasszikus hajóknak és akadályozzák a fejlődést és a verseny bővülését, ezért az MVSZ Elnöksége eltörölte a páratlan évekre vonatkozó szabályt. Ám ezt - szinén a 2001-ben elhatározottak értelmében - csak egy moratórium után tehette. Így 2011-ben és 2013-ban a korlátozások még élnek. 2012-ben és 2014-től már minden Kékszalag az eredeti kiírásnak megfelelő módon nyitott lesz.
A Kékszalag rekordjaként nyilvántartott 10 óra 40 perces időt a Nemere II. nevű 75-ös cirkáló tartja, néhai Németh Istvánnal a kormánynál.
A rekord megdöntésre vár, lehet, hogy éppen 2011- ben sikerül valakinek gyorsabban körbeérni. A mezőny folyamatosan bővül, legutóbb a 42. Kékszalagon a versenyző hajók létszáma először átlépte a hatszázat.
Rajthoz állt a két évvel ezelőtt győztes, katamarán világbajnok német Roland Gäbler, a tízszeres győztes Litkey Farkas, a magyar fejlesztésű kétárbocos katamarán
...... ........... .......
A Fifty-Fifty ....
és egy másik német katamarán-világbajnok, a német Helge Sacht. A versenyen részt vesz ezen kívül a győzelemre ugyancsak sokak által esélyesnek tartott Pricipessa és a Raffica.
Esemény percről - percre Link
Megkezdődött a Kékszalag vitorlásverseny
MTV videó Link
Ismét Kékszalag a Balatonon
MTV videó Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Balatonról |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 3
|
|
|
|
2012. Július
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
267 db bejegyzés |
| e év: |
3554 db bejegyzés |
| Összes: |
47466 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 10770
- e Hét: 33830
- e Hónap: 66984
- e Év: 300731
|
|
|
Offline
