|
 1/4 oldal 
|
Bejegyzések száma: 34
|
|
|
|
|
|
2013-11-10 21:58:18, vasárnap
|
| |
| |
Bosnyák Zoltán: Istóczy Győző élete és küzdelmei I. rész
ELŐSZÓ
...Volt idő, amikor az egész ország: öregek és fiatalok, szegények és gazdagok, nők és férfiak, munkások, földmívesek, városi polgárok, papok és arisztokraták, hatvanhetesek és negyvennyolcasok egyformán rajongtak érte. Ujjongó, tomboló tömegek fogadták mindenütt, ahol megjelent. Az ő szavait leste és figyelte mindenki. Egyénisége és eszméi a magyar közélet gyújtópontjában állottak. Sokan lelkesedtek érte és sokan gyűlölték őt. Lehetett őt magasztalni és lehetett támadni, de nem lehetett róla hallgatni. Újságok és röpiratok róla írtak, gyűléseken és parlamentben róla beszéltek akkoriban legtöbbet... És volt idő, bágyadt és szerencsétlen, fáradt és tehetetlen évtizedei a háborúi előtti magyar életnek, amikor senkise akart tudomást venni róla. Eltűnt ő is a liberális Magyarországnak abban az ijesztő sötét, nagy süllyesztőjében, amely a nemzet mérhetetlen kárára annyi kiváló képességű, vezetésre hivatott, derék, önzetlen, igaz magyart nyelt el. Nem hallgatott itt senkisem — különösképpen akikre az ország vezetése bízatott — a józan figyelmeztető szóra, bódult fejjel, tántorgó léptekkel siettünk a reánk váró katasztrófa felé.
lstóczy Győző sorsa igazi magyar sors. Ő is azok közé tartozik, akik széles távlatokban gondolkoznak, messze a jövőbe látnak, józanul, megfontoltan ítélnek, ha kell bátran, habozás nélkül cselekszenek, akik igazságaikba és meggyőződésükbe vetett, szilárd és megingathatatlan hittel járják végig megpróbáltatásokkal és küzdelmekkel teljes életútjukat. Sem fenyegetés, sem csábítás nem tudott erőt venni rajta, nem tudta eltántorítani arról az útról, amely hite szerint egyedül vezethetett csupán a magyarság anyagi és szellemi függetlenségéhez, teljes belső szabadságához és zavartalan fejlődéséhez. Korát legalább félévszázaddal megelőzte.
Alig egy évtizeddel a zsidó emancipáció után világosan felismerte a korlátlan és feltétel nélküli egyenjogúsítás végzetesen elhibázott voltát, a keleti zsidóság szakadatlan beözönlésében rejlő veszedelmet, látta, hogy a kíméletlen hatalmi ösztönöktől fűtött jövevényekkel szemben mennyire tehetetlen és társadalmi, gazdasági és politikai téren védekezésre mennyire képtelen a magyarság, tudta jól, hogy ha idejében nem eszmél fel a nemzet és nem emel gátat a mindent elsodró, mindent maga alá temető idegen áradattal szemben, akkor néhány évtized és a szó igazi értelmében Magyarországból Zsidóország lesz. De igazi nagysága talán nem is az, hogy már a kezdet kezdetén, a maga egész mivoltában megérezte a zsidó veszélyt, hanem sokkal inkább abban van, hogy e felismerésből a maga számára nyomban levonta a szükséges tanulságokat és bár teljes mértékben tudatában volt annak, hogy milyen nagy, szinte emberfeletti feladatra vállalkozik, mégis habozás nélkül meghirdette a harcot a zsidóság elhatalmasodása ellen. És állta ezt a harcot utolsó leheletéig.
A magyar törvényhozás a közelmúltban több mint egy esztendőn keresztül tanácskozott, vitatkozott, a magyar társadalom pedig éveken, sőt évtizedeken át viaskodott azért, hogy felszabadítsa magát a zsidóság megalázó és megszégyenítő hatalma és befolyása alól. Mennyi izgalomtól, mennyi szenvedélytől és legfőképpen mennyi fájdalomtól és keserűségtől szabadulhatott volna meg mindkét érdekelt fél, a magyarság is zsidóság is, ha Istóczy Győzőt saját korában jobban megértik, ha meghallgatják tanácsait és figyelmeztetéseit?
Mint politikus és mint ember egyaránt ritka, magábanálló egyéniség volt. A közélet számára eszmék, igazságok küzdőtere volt. A közszereplés pedig áldozatos kötelességteljesítés és roppant felelősségvállalás. Soha nem volt kapható megalkuvásra, kiegyezésre, engedményekre, pedig ha múltját, eszméit megtagadja, talán előkelő pozícióba kerülhetett volna, de mindég megvetette a törtetést, az érvényesülést, ha pedig ennek az ára éppen gyáva elvtagadás volt, úgy hallani sem akart róla. Csodálatos lelkierő lakozott benne. Szembeszállt a liberális jelszavaktól csontja velejéig megfertőzött korának egész közvéleményével. Hosszú esztendőkön keresztül céltáblája volt buta élcelődésnek, együgyű gúnynak és otromba támadásoknak, de soha, egy pillanatra se veszítette el a fejét, biztos fölénnyel gyűrte maga alá ellenfeleit. Mindent előre látott. Sajnos, a később bekövetkezett események talán senkit sem igazoltak annyira a liberális korszak politikusai közül, mint éppen Istóczy Győzőt. Ő maga életének utolsó pillanatáig rendíthetetlenül hitt igazságainak eljövendő győzelmében.
Most kerek hatvanöt esztendeje, 1875. április 8.-án ,,a külföldi zsidóság elszaporodásával kapcsolatban, a honosítási törvényjavaslat tárgyában" előterjesztett interpellációjának indokolása során mondotta el első beszédét, amelyben először figyelmeztette a kormányt, a törvényhozást és a társadalmat a zsidó veszedelem fenyegető voltára. Már ez a beszéd is örök bizonysága Istóczy nagyszerű éleslátásának, mélységes aggodalmának és lenyűgöző felelősségtudásának. Saját korának ferdeségeit, tévedéseit, a zsidóság szerepét törekvéseit és a várható végső fejleményeket megdöbbentő módon vetíti elénk a beszédnek következő részlete:
,,A zsidóság, mely öntelten a civilizált társadalom erjesztő kovászának szereti tartani s nevezni magát, holott inkább hasonlít ama botanikus nyelven ,,cuscutá"-nak nevezett parazita növényhez, amely önmagában existálni nem tudván, a veteményeken mindaddig élősködik, míg azokat végkép kipusztítja: — a pánjudaizmus csalképével szemei előtt, képezi tehát a többi elemekkel szemben minden téren ama támadó elemet, amelynek pusztító árja a korszellem és az emancipáció által lerombolt védgátak elenyészte óta a részéről ügyesen felhasznált, általa telhetőleg szított antagonizmusban lévő ezer, meg ezerféle, nemcsak ellentétes, de sőt ellenséges érdekek által megosztott nemzsidó társadalom terén feltartóztatlanul halad előre; — amely támadó elem a szüntelen financiális zavarokban sínylődő államok mintegy protectorátusának megszerzésével a kormányok politikáját saját kasztja érdekében tetszése szerint irányozza: — amely támadó elem a kezeiben mindinkább összegyűjtött ,,kongó argumentumokkal" mindennemű állami functiot és társadalmi viszonyt átjárva útjai elől többnyire minden akadályt könnyedén elhárítani tud; — s amely támadó kaszt a vagyonnak, megfelelő visszavezető csatornák nélkül kezei közt fokonként való összehalmozásával képezi ama tényezőt, mely a jelenleg általános érvényben álló nemzetgazdasági elveknek ,,ad absurdum" vitele mellett a vagyonaránytalanságoknak napról-napra nagy dimensiokban való növelésével a proletariátus légióit teremti elő, s így nem valami távoli jövőben beláthatatlan kimenetelű társadalmi és állami katasztrófák előidézésével fenyeget".
B. Wenckheim Béla miniszterelnök Istóczynak adott válaszában röviden kijelentette, hogy a kormány nem véthet a civilizáció és a humanizmus ellen, épp ezért zsidókérdést nem ismer és nem ismerhet. Istóczy megrázó szavakkal vette tudomásul ezt a választ:
,,Eljövend az idő — mondotta — és pedig hamarább, mint sokan gondolják, amidőn elveim nem fognak a puszta ábrándok sorába utaltathatni, s adja a Gondviselés, hogy ez ne történjék akkor, amidőn a kényszerű viszonyok a ,,késő" jelszót fogják a felriadt nemzsidó elemeknek kiáltani. Ellenkező esetben pedig legyek én e tekintetben Magyarország Cassandrája."
Pontosan huszonöt esztendeje már, hogy Istóczy Győző ott pihen a Kerepesi temető sírboltjában. Szörnyű események zúgtak el felettünk ez alatt a negyedszázad alatt. És ezek az események mindenben Istóczy Győzőnk adtak igazat. Ha a mi társadalmunkban valóban élnének a hála és a kegyelet érzései, akkor sírja már régen nemzeti zarándokhelyé lett volna. Ha van valaki, akinek, emlékét a hálátlan feledés szürke homályából fel kell idéznünk, akkor Istóczy Győző bizonyára az. Ez a kis tanulmány nem akar egyéb lenni, mint csendes, szerény főhajtás a magyar antiszemitizmus úttörője, a magyar fajvédelem egyik első, nagy harcosa előtt.
A zsidóság egyenjogúsítása és következményei
A zsidók emancipációjára irányuló törekvések a múlt század harmincas éveiben vettek nagyobb lendületet. A francia forradalom következményeképpen mindenütt, európaszerte előtérbe nyomul a zsidóság. A gettó kapuk zárjában megcsikordul a kulcs és végtelen áradatban özönlik ki az új hódítók serege. Noha a liberális eszmék akkor már többé-kevésbé uralták a nyugateurópai államok közvéleményét, mégis mindenütt számottevő és harcos ellenzéke volt a zsidók polgárosításának. Sajtóban, röpiratokban, törvényhozásban szenvedélyes viták dúltak a kérdés körül. A zsidóság a pénz és a mozgó tőke birtokában kitűnő összeköttetéseket teremtett a politikai élet irányítói: a felső tízezer felé, így azután sikerült, kisebb, nagyobb küzdelmek árán mindenütt kierőszakolnia az emancipációt. Az angol parlament zsidó egyenjogúsítási vitája során 1830. május 17.-én lord Belgrave a következő emlékezetes szavakkal tiltakozott a zsidók polgárosítása ellen:
,,A zsidók támaszkodva vallásukra, mindig különös nemzetnek tartván magukat, a polgári jogokból önmagukat zárják ki. Hol a zsidók a földkerekségén megjelentek, mindenütt egyenlő állhatatossággal ragaszkodtak nemzetiségükhöz. Vagy a zsidó Angliában — az ki Monthmouth-streetben ócska holmival, s az, ki a börzén országkölcsönökkel kereskedett — vajon akarta-e valaha érdekeit e nemzet nagy institúcióival egybekötni? Ő soha való egyességre nem léphetett, a brit történeteknek babérai neki érdektelenek, az ő szíve emlékeinknél fel nem dobog, ő nem vesz részt abban, amit mi szeretünk: mert azon pillanatban, melyben keblét az angol érzeményei töltenék el, megszűnne zsidó lenni. S a zsidók nem keresnek ily szoros kapcsolatot, ők más reményekkel néznek a jövőbe, ők egy más éghajlat lakói, polgárai egy más hazának, mely felé szemeik változhatatlan vággyal szüntelen fordulnak."
Magyarországon a II. József által nyitott réseken keresztül lassan szétáramlott a zsidóság az egész országba és fokozatosan mind nagyobb szerephez jutott az ország gazdasági életében. A városokban, különösen amelyek kereskedelmi gócpontok voltak, ugrásszerűen emelkedett a zsidók száma. Hiába hozták a városi magistrátuszok a legkeményebb, a legszigorúbb kitiltó rendszabályokat, a betelepülni akaró zsidók értették a módját, miképp kell ezeket a rendelkezéseket kijátszani. A termény, a gyapjú, a bőr, a bor kereskedelem csaknem kizárólagosan zsidó üzletággá lett. Övék volt csaknem mindenütt a kocsma-bérlet és a pálinkafőzés. Az északkeleti vármegyéket alig néhány évtized alatt olyan tömegben lepték el, hogy ez az országrész már semmiben sem különbözött a szomszédos Galicia zsidó jellegű tájaitól. Nyomukban mindenütt nyomor, elszegényedés, a pálinkától testi elkorcsosodás és erkölcsi züllés üti fel a fejét. Igazán nem csoda, ha a közhangulat a zsidókkal szemben egyáltalában nem volt barátságos. A jobbágyság lelkiismeretlen kifosztóját látta a zsidóságban. A városi polgárság számára veszedelmes, leküzdhetetlen versenytársat jelentett a zsidó, akinek szokatlan, sajátos üzleti stílusa mások számára utánozhatatlan volt. A birtokos nemesség megveti, de uzsora kamatra adott pénzkölcsönei miatt nem tudja nélkülözni a zsidót. Igazi és őszinte pártfogókra a zsidóság csak az arisztokrácia körében akadt. A nagybirtokok és hitbizományok urai nem tudták nélkülözni a zsidókat, akár kölcsönre szorultak, akár a termelvényeiket akarták értékesíteni. Végül a zsidók mellett foglalt állást az ú. n. reform-korszak hivatásos politikusainak, a doktriner liberálisoknak egy része, akik politikai állásfoglalásaik során sohase, egy pillanatra se tudták függetleníteni magukat koruk világnézeti dogmáitól: az egyenlőség, testvériség, humanizmus jelszavaitól és ezeknek még, ha a körülmények úgy hozták magukkal, nemzetük életérdekeit is hajlandók voltak alárendelni. A különböző zsidó szervezetek, hitközségek és más alkalmi egyesületek folytonosan emlékiratokkal és kérvényekkel ostromolták úgy az udvart, mint a pozsonyi diétát, a türelmi adó eltörlését és teljes polgári egyenjogúságukat sürgetve.
Az országgyűlésen egyformán népes pártja volt a zsidó egyenjogúsításnak és e kívánság elutasításának. Az egymást követő 1839.—40., 1842.—43-as országgyűlések csak kisebb-nagyobb engedményekre voltak hajlandók, a teljes polgárosítás elől elzárkóztak. Eötvös József bárónak a Budapesti Szemlébe írott tanulmánya a zsidó emancipációról fejezte ki a zsidó-barát doktriner liberális politikusok álláspontját. Ugyanebben az időben Kölcsey Ferenc a szatmári megyegyűlésen elriasztó képet fest a zsidóság elszaporodásának következményeiről, Kossuth Lajos a politikai egyenjogúsítást megelőző társadalmi egyenjogúsításról vezércikkezik, Kuthy Lajos színes és megdöbbentő hatású korrajz keretében mutatja be saját korának zsidóságát és a zsidó térfoglalás várható következményeit, Széchenyi István gróf pedig aggodalomteljes szavakkal figyelmezteti a magyarságot, hogy ne legyen a zsidósággal szemben túlságosan tágkeblű. Az 1847.—48-as országgyűléssel kapcsolatban a vármegyék legtöbbje emancipációellenes utasításokkal látja el követeit. 48 tavaszán az ország számos városában zsidóellenes zavargások voltak. A zsidóság még a szabadságharc vérzivataros napjaiban is igyekezett a maga ügyét napirenden tartani olyannyira, hogy a szegedi országgyűlés utolsó napjaiban még elfogadta a zsidók egyenjogúsításáról Szemere Bertalan által beterjesztett törvényjavaslatot. Az abszolutizmus első legnyomasztóbb éveinek elteltével a zsidóság máris hozzáfogott, hogy tervszerű és céltudatos munkával kivívja az egyenjogúsítást.
Az 1861-es országgyűlésen a felirati vita során Tisza Kálmán, Jókai Mór, Szalay László sürgetik a zsidók egyenjogúsítását. A törvényjavaslat előkészítésére kiküldött bizottság az egyenjogúsítást azonban a honosítás és bevándorlás szabályozásával kívánta egybekötni. Jellemző, hogy még a legliberálisabb politikusok is csak részleges emancipációt tartottak megvalósíthatónak. Az volt az általános meggyőződés, hogy csak a régebben is az országban lakott, ingatlannal rendelkező, vagy ipart űző zsidóknak lehet megadni a polgárjogot, a zsidóság többi részénél csak hosszabb, rövidebb idő elteltével kerülhet sor. A zsidóság nagy többsége nem akar belemenni a félmegoldásba, teljes és korlátlan, minden zsidóra egyformán kiterjedő egyenjogúsítást követelt. Ez a kihívó magatartás méltán váltott ki ellenszenvet a zsidósággal szemben. Nyilván ennek adott kifejezést Trefort Ágoston a Tudományos Akadémiában 1862. december 1.-én tartott előadásában, éles szavakkal támadva bizonyos zsidó rétegeket, amelyek visszaélve az egyszerű nép jóhiszeműségével, azt kizsákmányolják. A zsidóság befolyásos publicistái Ludassy Gans Móric, Bródy Zsigmond, Mezei Mór, Tenczer Pál, főként pedig a korábban már áttért Falk Miksa szívós kitartással folytatták a közvélemény megdolgozását. Az 1865-re összehívott országgyűlés felirati vitája során ismét többen szóbahozták a zsidó egyenjogúsítás kérdését, köztük Deák Ferenc, azt az érdekes gondolatot vetette fel, hogy ne külön törvényben történjék az egyenjogúsítás, hanem azokban a törvényekében, amelyek különbséget tesznek az egyes vallásfelekezetek között, ezeket a rendelkezéseket hatálytalanítsák. Deák különben ismét leszögezte, hogy egyidejűleg a bevándorlás szabályozását is szükségesnek tartja.
Az 1867-ben kinevezett Andrássy kormány igazságügyminisztere, Horváth Boldizsár a hozzá intézett kérdésekre kifejtette, hogy az egyenjogúsítást a honosítással egyidejűleg fogják megoldani. Maga a miniszterelnök még március 3.-án a nála járó zsidó küldöttségnek üdvözlésére válaszolva kijelentette, hogy ,,Magyarország meg fogja adni a zsidók egyenjogúsítását, de az ügyet nem lehet siettetni, mert a kérdés megoldásánál a keresztények érdekeit is tekintetbe kell venni." — Június 26-án Deák Ferenc intézett kérdést a kormányhoz, hogy szándékozik-e a zsidók jogegyenlőségére nézve törvényjavaslatot előkészíteni, úgyszintén az azzal mégis kapcsolatban lévő honosítási törvényre nézve is. Eötvös válaszában kijelentette, hogy a kormány a következő ülésszak elején mindkét kérdésre vonatkozóan törvényjavaslatot terjeszt be. Andrássy Gyula gróf 1867. november 25-én valóban beterjesztette az ,,izraeliták egyenjogúságáról, polgári és politikai jogok tekintetében" szóló törvényjavaslatot, amelyet az országgyűlés két háza napok alatt minden vita, vagy ellenvetés nélkül letárgyalt és elfogadott, de a honosítási és bevándorlási törvényekre még évek multán sem került sor.
A közvélemény széles rétegei nem nagyon vettek tudomást erről az eseményről, a kiegyezéssel beállott nagy fordulat kötötte le akkor még a figyelmet. Az egyenjogúsítás végeredményben nem teremtett új helyzetet, a már meglévő állapotokat szentesítette csupán. A gazdasági életben, a szabad pályákon akkor már jóformán mindenütt nyitva állt a zsidóság előtt az út. Sokkal fontosabbak voltak azok a sietve megalkotott szerencsétlen törvények, amelyek a kor liberális követelményeinek megfelelően az ország egész gazdasági életét, minden társadalmi rétegét, városi polgárságot, iparost, kereskedőt, parasztságot, birtokost egyaránt teljesen kiszolgáltatattak a zsidóság mohóságának. Az uzsora kölcsönök nyomán a középnemesi birtokok százai kerültek dobra, a vásárlók legtöbbször zsidók voltak. A parasztságot az áruuzsora, a kocsmahitel, a pálinka juttatta a tönk szélére. A zsidók tőzsdei- és üzletalapítási szédelgései pedig elvitték a nemzsidó kispolgári és középosztály megtakarított pénzecskéjét. A hetvenes években Pesten 10 bank omlott össze 33 millió forint tőkével, 2 iparvállalat 18 millió tőkével és 12 banknak, 2 biztosító intézetnek, 1 közlekedési, 1 építkezési és 10 iparvállalatnak kellett felszámolnia.
De hallgassuk csak meg néhány kortanú egykorú, feljegyzését a hetvenes években az ország különböző vidékein uralkodó állapotokról.
Trencsén megye
Mennyire képes három (?) évtized alatt az emancipált zsidóság egy erőteljes és aránylag jómódú népet lelkileg és testileg elnyomorítani: annak élő példái Trencsén megye számos faluiban észlelhetők. 1848. előtt, ha a falutól 3—4 újoncot követeltek, az illető faluk bírái ,,pont d'honneurnek" tekintették ötször annyit, mint gránátosnak való legény, az assenáló comissionak bemutatni — s most alig találni katonának alkalmasat. Ha ennek okát az öregektől kérdezzük, azt kapjuk feleletül: ,,Uram az éhség, a nehéz munka, amelyre már a hat éves gyermek kényszeríttetik, a zsidó kiszopja még a csontvelőnket is, már csak annak számára éhezve dolgozunk".
A trencsénmegyei virilistáknak az 1880-ik évre egybeállított névsora összesen 248 virilistát mutat fel. Ezek közül 80, tehát az összes virilistáknak már egyharmada zsidó.
Arad
Háromezer körül áll az aradi lakosságnak zsidó lélekszáma és huszonkilencezer a nemzsidóké. De azoknak kezeiben van a város kereskedelme, sajtója és — szégyennel vallom — befolyása. Mert a zsidó pénz, a zsidó hízelgés és a zsidó ,,pezsgő" igen sok esetben elszédíti a gojoknak fejét és nincs ügy, nincs vállalat, nincs tér, melyet maguknak megszerezni ne tudnának, s mindezt korántsem oly utakon, melyeket a tisztesség vesz körül. A város és a megye legszebb családjait tönkre tették már, s a nagy fogások után most következnek a vékonyabbak; rákerítették a sort a közép- és kisbirtokos osztályra, mely tehetetlenül vergődik ördögi karmaik között. — Társalgási és üzleti nyelvük német, szívük Bécs felé repes, — iskoláik a tanügy szégyenfoltjai... — fellépésük követelő és szemtelen, mintha e város, minden ami abban létezik az övék volna már — s a nyomor, amelybe egykor gazdag volt városunkat süllyesztették, szomorú illusztráció az emancipáció idétlen művéhez.
Szabolcs megye
Kevés megye van Magyarországon, mely a zsidó emancipációért olyan sokat fizetett volna, mint Szabolcs megye. Sőt, ha oly rohamosan megy a hódítás, mint megkezdődött és folyamatban van, Pesty Frigyes ezt is az eltűnt vármegyék közé sorozhatja munkájának eshetőleges második kiadásában.
Végig megyünk falvain. Tágas udvarokon csinos úrilakok, sok mindenféle gazdasági épületekkel berakva, itt-ott nagyobbszerű kastélyok, bástyaszegletes kőkerítésekkel, a jólétnek, kényelemnek, dicsőségnek bizonyságai. Csak voltak!... Most legnagyobb részük csupa rom, vagy zsidó tulajdon. Pusztulás és nyomor fájdalmas felkiáltójelei. Az udvarokat áthatlan gaz veri fel, vagy hajdani csinos rondellájukban zsidó árendás dohány melegágyakat rakat. Az épület tetejét bontogatja a szél, falait mállasztja az eső, gazdasági épületei szerteszórva hevernek, nincs rájuk gondja senkinek. Az eladósodott birtokos nem képes rendben tartani, zsindelyes házán is szalmacsutakokkal dugdossa be a lyukakat...
Az elszegényedés nyomában értelmi satnyulás, ezután erkölcsi süllyedés, ezután nagymérvű halandóság: mind logikai következmények.
De ki tehet minderről?... Hol van az oka?
Mondottam, hogy Szabolcs nagyrésze közép- és alsónemességből áll.
Minden joga volt, csaknem semmi kötelessége. És beleélte magát századokon át. Különösen vendégszerető volt, tiszta magyar jószívéből és hiú, nemzeti dicsvágyból. A százados megszokottságból aztán egyszerre kellett átlépnie az új érába. Minden előjogaitól elesett; a kamara kiürült, de a vendégszeretettel nem tudott felhagyni. Százféle adó zúdult a nyakába, az is ellene szegült. Amily arányban fogyott bevétele, oly arányban nőtt kiadása... De mind e bajokból kigyógyult volna, ha ideje van a változott viszonyok és körülmények felismerésére. Százados szokások megsemmisítésére, egy régi kiváltságos törvény eltörlése nem elég. Az új időkbe bele kell élnie az embernek magát.
De idő nem volt. Gondoskodtak róla az ,,új polgártársak" közül sokan, hogy mire felébred, a párnát már kivegyék a feje alól... A házi zsidóból lett házi barát, ebből árendás, ebből földesúr a magyar faj roppant anyagi és erkölcsi kárára.
Bereg megye
Bereg megye felvidéke máris egészen az Izrael fiai markába jutott. A szarvasmarha, melyet láthatni itt, majdnem kizárólagosan a zsidóké, minden jóravaló föld, zsidóké mindennemű üzlet és kereskedés, zsidóké mindenféle bérlet, zsidóké a földműves nép, amely félig adós nekik és amelyet csupán csak kiszámításból és haszonlelésből tűrnek telkeiken, honnan a legkönnyebb módon kiűzhetnék...
Természetes, hogy itt a pénz is az ő kezeikben összpontosult; és mert a pénz náluk van, őnekik lehet legjobban a nép szorult helyzetét; az ínséget, elemi csapásokat, a különféle executionális alkalmakat stb. kizsákmányolni. — A szegény ember megszorul, executálják, vagy pedig nem jut kenyérre, neje, öt-hat gyermeke éhezik. Hová forduljon? — Legtöbbnyire a zsidóhoz, mert annak saját érdekében áll segíteni rajta. A zsidó ád pénzt, vagy életet, természetesen borzasztó kamatra (a 40% nálunk a legközönségesebb dolog és ez a kamattörvény megalkotása után is éppúgy érvényben van, mint azelőtt) — azután vár, nem kéri a pénzt, csak egy év lefolyása után kezdi kérni az adósság visszafizetését; de a kikölcsönzött összeg akkor már háromszor annyi. A szegény ember, ki rendesen nem számító, vonakodik a hatványra emelt követelést megfizetni, miből per keletkezik, a követelés megítéltetik, mert a zsidó előre ki tudja azt csinálni, hogy az igazság látszata az övé legyen — hozzájárulnak a borzasztó perköltségek, — és a szegény embert kiűzik telkéből, amelyet a zsidó foglal el...
Őszkor a zsidók potom áron szedik be a pénztelen néptől az élelmiszereket. Itten sót, bocskort, rongyszalagokat, tűt és mindent kukoricáért, tojásért és más élelmiszerért vásárol össze a szegény nép. Egy véka tengerit forintjával se akarnak számítani a zsidók ősszel, holott a piaci ára 1.50 forint, 2 forint, de következik a tavasz, akkor bezzeg a zsidó kukoricája drága, egy vékáért elkér kétszer, háromszor annyit, mint amennyiért ő vette.
Földjeiket a zsidók úgyszólván ingyen műveltetik, gyakran egy font sóért, egy kis dohányért, egy fél liter pálinkáért, mit keresztelőre vett s egy egész napot dolgozik neki a földműves, — néha fizetnek is, 16—20 krt. egy napi munkáért; a szegény nép megy, dolgozik és végre azt veszi észre, hogy az a 16 kr., melyért egész napon át fáradott, még eleségre is kevés.
Hát a kocsmatartásnál, a szeszmérésnél mennyi égbekiáltó csalás űzetik? A zsidó kocsmáros pálinkájával magához édesgeti az embereket, itt felényire vagy háromnegyedrésznyire vízzel kevert moslékkal itatja őket, elfogad kukoricát, paszulyt, ruhadarabot, vásznat, szénát, tyúkot, tojást stb. pálinkáért, leitatja embereit és akkor alkuszik, számol, írat kötelezvényeket és behálózza az együgyű embert és tönkre teszi.
Baranya megye
Miután keresztény nem versenyezhet a zsidóval, minden kereskedés kezükben van, semmit se lehet eladni másnak, csak zsidónak, persze az eladó kárával mindig, mert ha ki is lett alkudva az ára az eladott terménynek, a zsidó megcsalja a szegény tudatlan népet, mely nem értvén az új mértéket, a zsidó minden métermázsánál 20—30 krt. húz le neki, ha pedig ezen csalás ellen a szegény nép ki mer kelni, nem veszi át. az eladott gabonát; mitévő legyen a szegény ember, nehogy vissza kellessen megint haza vinni, kénytelen azt a maga kárára a csaló zsidónak adni. De nemcsak a kereskedés van a zsidók kezében, de még az igazság kiszolgáltatására nézve is kiterjed az ő hatalmuk; a pécsi törvényszéknél, holott ugyanott közel száz keresztény ügyvéd van, zsidó törvényszéki tolmács van, azon a Pécsen, amely fogadást tett ötven év előtt, hogy zsidókat nem fogad be, mint lakosokat; mai napság ezerötszázat meghaladja a számuk, övék a kereskedés és ipar, szóval a kereszténynek mindent a zsidótól kell venni, persze kétszeres áron. De nemcsak Pécsett, de Baranyának minden nagyobb mezővárosában is sásként szaporodik a zsidók száma és méltán tarthatni, hogy a keresztényeket fölfalják.
Zemplén megye
Varanno. Az iparosok egészen tönkre vannak téve, alig egynéhánynak van még földbirtoka, de az is kivétel nélkül már megterhelve, pedig egy néhány év előtt még jól bírták magukat, de a sok kaftános, turbános és lepedős lengyelzsidók egészen elárasztották és kiszorították a keresztény lakosokat, de nem is csoda, hisz közeli szomszédok, minden akadály nélkül becsúsztak közénk és itt felszedték magukat s tovább álltak Gálszécs, S. A. Újhély, Tokaj, stb. felé, de már mind gazdagok, uzsora, bérlet, megbukások, opálkő elrablások által.
Krajnya. Ez a vidék, Zemplén megye felső vége, mely már Galíciával határos, igenkevéssé ösmert az országban... Szegénysége dacára megvan ennek a vidéknek is sajátságos jellege mellett igéző bája. Ha jól megművelik a földet, megterem itt mindenféle vetemény, a búza, tengeri s a hüvelyes vetemények s az erdei tisztások és gyepes dombok dús legelőt szolgáltatnak. A réteken illatos szénát gyűjtenek. Csakhogy az egész vidéken a föld nagy része vetetlen s a szegény gazdának nincs marhája, amit a legelőn legeltessen. Másképp volt ez régen, mint az öreg emberek beszélik. Nyáron egymást érték a gyapjúzsákkal rakott szekerek s telt csűrökben gyönyörködött az utazó. És mi ennek az elszegényedésnek az oka? Kétségtélen, hogy sokféle. Nagy az adó és kíméletlenül szedetik be. De fő oka a már most védtelen, tudatlan népnek a zsidók által való kizsákmányolása, tönkretevése. Nem is lakott régente a Krajnyán egy faluban legfeljebb két-három zsidó család. A kocsmáros s még valami szegény zsellér, aki aztán úgy dolgozott a mezőn, mint bármely más földműves. Most tíz család is lakik egy legfeljebb hatvan-hetven házból álló faluban. És mind jól bírja magát, ezeknek jobbágya az egész falu népe. Igaz, hogy jár-kél, kereskedik marhával és minden egyéb terménnyel, de sikerült is aztán neki minden, mert nem válogatja az eszközöket. Jó neki minden út és mód, hogy célját: pénzt szerezni, a keresztényt kitenni — elérje.
(Istóczy Győző ,,12 röpirata" első évfolyamának 2., 3., 4., 7. számából.) Talán ennyi is elég annak szemléltetésére, hogy hová jutott Magyarország alig néhány évvel a zsidók egyenjogúsítása után.
http://betiltva.com/2006-2009/bosnyak-zoltan-istoczy-gyozo-elete-es-kuzdelmei-i-r esz/
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-11-10 21:48:24, vasárnap
|
| |
| |
Nagy Csaba Pécs Fideszes alpolgármestere 74 millió közpénzt keres,
felesége nyilvános pályáztatás nélkül kap állást a kormányhivatal munkaügyi központjában,
volt munkáltatója tízmilliós megbízásokat nyer
Nagy Csaba
Pécs Fideszes alpolgármestere
Felháborodott olvasói levelet kaptunk, látva a Pécsett az elmúlt napokban megvalósuló elbocsátásokat (forrás: Index: Jelentős elbocsátás várható a Pécsi Tudományegyetemen), olvasónknál végképp kicsapta a biztosítékot, hogy információja szerint Nagy Csaba Pécs Fideszes alpolgármesterének felesége novembertől nyilvános pályáztatás és munkaügyi végzettség nélkül kapott állást a Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjában. Egy pécsi általános iskolában folytatott több mint egy évtizedes pedagógusi munka után éles pályaváltással tanári végzettséggel került a Munkaügyi Hivatalba egy kormánytisztviselői állásra a Befektetés Ösztönzési Osztályra egy onnan nemrégiben elbocsátott kolléga helyére. Talán jól emlékszünk, hogy a Fidesz volt az, amely megszüntette a pályáztatási kötelezettséget a köztisztviselői és kormánytisztviselői állásokra. Nem lenne ésszerűbb az ilyen feladatokra jogi, közgazdász vagy munkaügyi végzettségű embereket alkalmazni kérdezi olvasónk? Egyet kell hogy értsünk. Talán a Baranyában 2012-ben mért rekord munkanélküliséget is hatékonyabban lehetne kezelni, ha megfelelő képzettséggel rendelkező, nyilvános pályázaton és megfelelő kiválasztási folyamat során átesett szakembereket vennének fel a Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjába. A korábban számtalanszor elhangzott létszámstoppot most nem is hoznánk szóba, úgy látszik, ma már ez is a múlt. (Forrás: PécsMa: Rekord munkanélküliség Pécsett)
Megállíthatatlanul robog előre a Fideszes csapat
(Nagy Csaba alpolgármester, Páva Zsolt polgármester
és Hoppál Péter országgyűlési képviselő pécsi Fidesz elnök)
Forrás: Fidesz.hu
Na de ki is Nagy Csaba Pécs Fideszes alpolgármestere? A Fideszes honatya 1970-ben született, építőmérnök végzettségű politikus, 1988 óta a Fidesz tagja, 1990 óta önkormányzati képviselő. 2010 óta igazi álláshalmozó, hisz parlamenti képviselő, önkormányzati képviselő és alpolgármester is egyben, jövedelme: 550 ezer forintos alpolgármesteri fizetés, ehhez Nagy Csaba 110 ezer forintos költségtérítést is hozzáírt. Mindehhez 394 230 havi bruttó országgyűlési képviselői tiszteletdíj, 422 211 forintos választókerületi pótlék és 115 950 forintos lakhatási támogatás társul, tehát havonta 1 592 391 forintot, a négy éves parlamenti és önkormányzati ciklus alatt összesen 74 millió 434 ezer 768 forintot keres Nagy Csaba alpolgármester. A Fideszes képviselő urak, hölgyek tehát nem kevés összegű fizetést szavaztak meg maguknak, kérdés, hogy az elvégzett munka és az érte felvett pénzösszeg értékarányos-e? ( Forrás: PecsiStop.hu: Baranyai képviselők vagyonnyilatkozata).
Nagy Csaba alpolgármester és
Hargitai János kormányhivatal vezető
Forrás:Fidesz.u
Az alpolgármester úr korábban a Platina Bau műszaki igazgatójaként is dolgozott, amely cégnek a választások után igencsak megfutott a szekere, jelentős önkormányzati megrendelést teljesít jelenleg is. Eleinte csak alvállalkozóként bukkant fel különféle közterület-felújításokon a Platina Bau neve. A társaság honlapján szereplő adatok szerint a cég a Sztráda 92 Kft. alvállalkozójaként felelt a "Pécs Belváros nyugati kapujának felújítása építési munkái"-ért, azaz nekik köszönhetjük a Ferencesek temploma előtti teret, illetve ugyancsak e céghez társulva vehetett részt a "Pécs Rókus sétány felújítása építési munkái"elnevezésű projektben. De mások mellett ez a cég kapott megbízást egyes állami nagyberuházások, így az EKF —gigaberuházásainak régészeti feltárására is. A szemfülesebbek 2010-ben a pécsi hólepel eltakarításakor is tetten érhették a cég dolgozóit. A cég 2011-re egy újabb megbízáshoz jutott, immár nem alvállalkozóként, hanem fővállalkozóként létesíthetett a Zsolnay Kulturális Negyedben ipari szennyvíztisztítót. A munkáért csaknem 48 millió forint plusz áfát számlázhatott ki a cég derült ki a pécsi önkormányzat oldalán közzétett adatokból.(Forrás: Pécsistop.hu, Felragyogott a Platina Bau csillaga) A cég honlapjának adatai szerint 2012-13-ban újabb önkormányzati megrendeléseket kapott, mint: az önkormányzati tulajdonú Biokomtól Pécs, Kertváros - Kelet területén kézi hó-és síkosságmentesítési munkák, Mohács Város Önkormányzatától , Mohács mélyfekvésű területek vízrendezése és az önkormányzati tulajdonú Tettye Forrásháztól, Hibaelhárítás és földmunka elvégzését. (Forrás: Platinabau.hu)
http://pecsifideszfigyelo.blogspot.hu/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-11-10 21:40:43, vasárnap
|
| |
| |
Svédországban is problémás a romaintegráció
Posted on 2013/11/10 Szerző: Admin
Állítólag a svéd rendőrség listát készít a romákról, és zaklatja őket. A Svédországban forgatott filmet teljes egészében vasárnap, 18.50-kor láthatják az M1 A Lényeg című műsorában.
Listázza a romákat a svéd rendőrség - többek között ezt állítja egy volt rendőr abban a filmben, amit a Lényeg stábja forgatott Svédországban az elmúlt napokban. Az egyik svéd napilap internetes oldalán a múlt hónap végén a 34 fejlett gazdaságú országot tömörítő OECD friss adatai alapján arról írt, hogy Svédország a legrosszabb helyen áll abból a szempontból, hogy mennyire számít a bőrszín a munkakeresésnél.
A svéd rendőrség nem csak listát készít a romákról, rendszeresen zaklatja is őket. Mikale Land a főváros egyik leghírhedtebb kerületében kezdte el egyenruhásként a karrierjét.
Gyerekkoromban azt hallottam otthon, hogy a romák bűnözők, ezt hoztam magammal a rendőrséghez is. Rendőrként az utcákon jellemzően külföldiekkel találkoztam: romákkal és bevándorlókkal, de velük is csak azután, miután bűncselekmény követtek el. Fiatal voltam és szinte minden autót megállítottam, amit roma vezetett. Mindig. Amikor megállítottam a cigányokat, ha nem volt náluk jogosítvány, vagy találtam valami hibát, tárgyakat dugtam a slusszkulcs helyére, hogy ne tudjanak utána az autóval elmenni. Később megtanultam, hogy ha homokot teszünk a benzintankba, akkor is marad a kocsi. Nagyon sok előítélet volt bennem - mondta az exrendőr, polgárjogi aktivista.
Láthatjuk: abban a társadalomban, ahol külön törvény van arra, hogy a házőrző kutya nem maradhat hat óránál tovább otthon egyedül, mert magányos lesz, a romák integrációját nem sikerült megoldani.
(Hiradó)
Bal-Rad komm: Meglehet, a svédek rájöttek valamire. Ezért hozták ezt a törvényt a kutyákról. Hogy “...házőrző kutya nem maradhat hat óránál tovább otthon egyedül..."-mert ellopják házzal, mindennel együtt! VALAKIK.
http://balrad.wordpress.com/2013/11/10/svedorszagban-is-problemas-a-romaintegraci o/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-11-10 21:22:58, vasárnap
|
| |
| |
Nem akkora baromság ám a húsáfa csökkentése
Szárnyathy Géza
Ha elfelejtjük - persze, hogy nem fogjuk, csak úgy mondtam -, mi történt itt az áfacsökkentés tervezgetésével, akkor az, ami a húsáfából lett, egészen meglepő módon nem hülyeség. A tényekre szorítkozva adott egy szektor, amelyet átszőtt az illegális, fekete, szürke és egyéb értékesítés, a csalás és a visszaélés. Ennek egy komoly oka van, ha itt valaki bűvészkedik, annak 27 százalék hozama lesz. Nyilván aki csak tehette, így is állt a hozzá a dologhoz, az a néhány hülye meg, aki számlával akart szarakodni, magára ragaszthatta az L betűt és házalhatott a disznajával.
Mi a szar legyen? Mi lenne, ha elvennénk a fasza kis hozamot azzal, hogy levisszük az áfa kulcsát 27-ről ötre? Ki az a marha, aki öt százalékért kockáztat bírságot, NAV-baszakodást, akár börtönt, nyilván nem túl sokan. Az ágazat kifehéredik, a disznók híznak, az asszonyok hurkát töltenek, földi paradicsom. A probléma súlyosságát jelzi, hogy nem is olyan régen a kormány kérte Brüsszeltől az élő és fél sertések fordított adózását - ezt akkor kéri egy tagállam, ha az adott területen burjánzik az áfával kapcsolatos visszaélés. Ilyen terület a fémhulladék-kereskedelem, az építőipar, ideiglenesen pedig a gabona kereskedelme. Az unió a disznók fordított adóztatásához nem járult hozzá.
Ebben az összefüggésben teljesen rendben van, hogy a kormány megpróbált e helyett más, hatékony eszközt bevetni, ez lett az áfacsökkentés. Hogy miért csak a termelők és feldolgozók közti kapocsnál van öt százalék, a többinél, így a kiskereskedelemben 27? Mert vélhetően erre van pénz, az egészre meg nincs - állítólag tízmilliárd lesz a bukó, ehhez képest a kiskereskedelmi áfa csökkentése ennek hatszorosa is lehetett volna. És az ugye nem is segített volna a csalók ellen, hogy Rozi néni öt forinttal kevesebbért veszi az oldalast - már ha lát valamit az áfacsökkentésből, s azt nem nyeli le a kereskedő.
Kár most acsarkodni, hogy mekkora szemét ez a banda, mert a bőrkepépen tengődő nyugdíjasokon nem akar segíteni, bezzeg a haveroknak igen. Reálisan nézve a kereskedőknek eszük ágában sem lenne átadni a vásárlóknak a megspórolt áfát. Miért is tennék? Az ő rezsijük nem csökkent, sőt. Cserébe van nekik e-útdíjuk, amit meg kell fizetniük a megemelt fuvardíjakkal. Nincs viszont fogyasztásbővülés, hogy ezeket a pluszterheket ki tudják nőni. A korábbi áfacsökkentéseknél sem jótékonykodtak, most miért tennék? Az meg látszott már a jól sikerült húsz százalékos áfánál, hogy erőszakkal lényegében lehetetlen elérni, hogy a fogyasztó járjon legjobban az áfacsökkentéssel.
Kérdések persze vannak. Valószínűleg a sertéságazatban vannak a legnagyobb csalók, de miért is nem vonatkozik ez az áfacsökkentés a baromfiágazatra? Meg a többire. Adódik, hogy miért kellett baromságokat beszélni heteken át? Miért kellett élelmiszer áfáról, alapvető hústermékekről, végfogyasztókról beszélni, mikor egyértelmű, hogy egyrészt nincs rá forrás, másrészt elég demagóg dolog kiválasztani két állatot, amelyik öt százalékkal áfázik, a többi meg marad 27. Eleve lehetett volna úgy tálalni az egészet, hogy most csak arra van lehetőség, hogy a termelői oldalt megtámogassa a kormány. Mert ugye mindenki látja, hogy milyen nehéz helyzetben vannak a húsüzemek, lásd az összeomlás széléről visszahozott Gyulai Húskombinát esetét.
Egy dolgot pedig nem szabad elfelejteni. Azzal, hogy a féldisznó csak öt százalékos kulcsú lesz, a csalók nem tűnnek el. Csak éppen nem a sertéságazatban lesznek, hanem átmennek más szektorba, találnak más, jobb termékeket. Vagy éppen a csalók átköltöznek más tagállamba - persze, persze, ki a szart érdekel, ha Romániában csalnak. Viktornak abban igaza van, hogy ezzel nincs befejezve a történet. Kár, hogy nem úgy gondolta.
http://mentalisdeficit.blog.hu/2013/11/09/nem_akkora_baromsag_am_a_husafa_csokken tese |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-11-10 20:21:32, vasárnap
|
| |
| |
Trafikisztán a számok tükrében
180 jómunkásember leépítését jelentette be a British American Tobacco.
450%-kal növekedett az eldobott cigisdobozok között a külföldi zárjegyesek aránya Pécsen.
Több százezer forintot is megkereshet egy rendőr, ha alkalmanként szem elöl téveszt egy határszakaszt.
15 millió forint értékű csempészbagót találtak kedden egy zsurki családi házban.
40 milliárd forint jövedéki adó és áfa hiányzik a közös kasszából.
3.8 milliárd forintos vagyonával felkerült a 150 leggazdagabb magyar listájára Sánta János, a Continental Zrt főtrafikosa. A rossz nyelvek szerint ő volt a trafiktörvény értelmi szerzője.
http://sorkoz.blog.hu/2013/11/10/trafikisztan_a_szamok_tukreben |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-11-10 20:15:47, vasárnap
|
| |
| |
Ilyen a horvát civil kurázsi: “Dudálj, ha a buzik ellen vagy!"
A címben szereplő felirattal tiltakoztak zadari középiskolások a homoszexuálisok ellen.
A zágrábi parlament, a Sabor ma döntöt arról, hogy december 1-én tartanak népszavazást arról, miszerint kerüljön be a horvát alkotmányba: “A házasság egy férfi és egy nő kapcsolata." Ez lesz a legújabbkori, 22 éve független Horvát Köztársaságban csupán a harmadik országos népszavazás és az első olyan, amely népi kezdeményezést, aláírásgyűjtést követően kerül kiírásra.
A “Családok nevében" nevű civil szervezet kezdett aláírásgyűjtésbe és már négy hónappal ezelőtt összegyűjtöttek 740 ezer aláírást. A horvát alkotmánybíróság kimondta, hogy a népszavazás eredménye kötelezőerejű lesz. Ha a homoszexuálisok házasságának ellenzői győznek (ha úgy tetszik, 740 000 biztos szavazatuk már van, a határontúli szavazókkal együtt négy és félmillió választójogosultja van Horvátországnak), akkor e tilalom az alkotmányban is lebetonozásra kerül.
(ultrasliberi.hu)
http://harcunk.info/index.php/bulvar/199-ilyen-a-horvat-civil-kurazsi-dudalj-ha-a -buzik-ellen-vagy |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-11-10 19:48:51, vasárnap
|
| |
| |
2013-11-10. 19:28
Balog tankönyvébe javasolt fejezet: lebontották a vadászházat, közben még az erdőt is megritkították
http://www.youtube.com/watch?v=RHDR47OwIao
Kapcsolódó: Balogék újabb vívmánya: a világon elsőként kell gyermekeinknek a "roma kultúráról" tanulniuk az iskolában
További részletek: http://kuruc.info/r/34/120175/#ixzz2kGnqxgqL
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-11-10 19:43:17, vasárnap
|
| |
| |
2013-11-10. 18:20
Mi történt valójában 1938. november 9-10. éjszakáján Németországban? - Mítosz és valóság
A hivatalos propaganda állítása szerint a 75 esztendővel ezelőtt történt úgynevezett ,,kristályéjszaka" (1938. november 9-10.) során vette kezdetét a zsidók erőszakos üldözése. A Mazsihisz weboldalán olvasható félretájékoztatás szerint ,,Hitler és Goebbels [...] adott parancsot a megtorlásra", melynek nyomán ,,a nemzetiszocialisták mintegy1400 zsinagógát raboltak ki és romboltak le, valamint romba döntöttek és felgyújtottak közel 8000 zsidó üzletet is".
,,Szinte egyetlen üzlet kirakata sem úszta meg üvegbetörés nélkül a szörnyű pusztítást [...] Közel száz zsidót lincseltek meg, más adatok szerint az éjszakai erőszak következtében több mint 1000 zsidó vesztette életét szerte az országban. Harmincezer körülire tehető azoknak a száma, akiket ekkor hurcoltak különböző koncentrációs táborokba" - olvasható a Mazsihisz honlapján.
A zsidóellenes kilengésekre vonatkozó parancs nem maradt fönn, azonban néhány háború utáni nemzetiszocialista vezető tanúvallomása, és - ami fontosabb - egy dokumentum és Joseph Göbbels propagandaminiszter naplóbejegyzése alapján feltételezhető: talán tényleg volt valamiféle parancs, ami azonban nem Hitlertől származott. November 10-én délelőtt Göbbels üzenetet küldött a 42 nemzetiszocialista körzeti propagandaügyekért felelős vezetőnek (Gaupropagandaleiter), melyben az alábbi sorok olvashatók: ,,A zsidóellenes akciókat le kell állítani ugyanazzal a gyorsasággal, amellyel megindultak. A kívánt és előre tervezett célokat az akciók elérték."
David Irving revizionista brit történész szerint vezető nemzetiszocialista személyiségeknek a háború után elmondott beszámolói alapján kijelenthető: a Führer kifejezetten dühös volt, amikor tudomására jutottak az éjszaka eseményei. Amikor Hitler értesült a zsinagógák fölgyújtásáról és a zsidó üzletek lerombolásáról, állítólag magához hívatta Himmlert, és feltette neki a kérdést: ,,Mi az ördög történik itt, Reichführer?" Himmler válasza: ,,Kérdezze meg Göbbelst, ő tudja." Hitler aznap 11 órakor valóban magához kérette a propagandaminisztert. A találkozóról Göbbels másnap a következő rövid bejegyzést írta a naplójába: ,,11 órakor találkozó a Führerrel, megtárgyaltuk, hogy mi történjék most." Majd kiadta a zsidóellenes atrocitások azonnali felfüggesztését elrendelő fentebb idézett parancsát. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy például Ingrid Weckert revizionista történész úgy véli, Göbbels sem tekinthető felelősnek a ,,kristályéjszakán" történtekért, azok ugyanis részben a népharag spontán megnyilvánulásai voltak, részben azonban a zsidók tudatos provokációjának eredményei. (David Irving erőteljesen vitatja Ingrid Weckert véleményét.)
Herschel Grünspan
A boltok betört kirakatüvegeiről elnevezett úgynevezett ,,kristályéjszaka" eseményeinek előzménye egy két nappal korábban történt merénylet volt. Herschel Grünspan, egy 17 esztendős zsidó fiú november 7-én, Párizsban lelőtte a német követség egyik diplomatáját, Ernst vom Rath-ot. Grünspan haragját az váltotta ki, hogy az első világháborút lezáró Versailles-i béke értelmében Lengyelországhoz csatolt területekről Németországba átköltözött illetve elűzött zsidókat - akik az 1935-ös törvények alapján elvesztették német állampolgárságukat - egy 1938 októberi rendelet értelmében visszatoloncolták Lengyelországba. Csakhogy eleinte a lengyelek sem akarták befogadni őket, mi több, tárgyalni sem voltak hajlandók a sorsukról, ezért hontalanná váltak, és a határon ideiglenesen létesített sátortáborokban kaptak elhelyezést. (Számuk hozzávetőleg 15 ezer körül volt.) Grünspan tettével a világ figyelmét szerette volna felhívni a kitoloncolt személyek - köztük a saját szülei - sanyarú sorsára. (Egyes feltevések szerint eredetileg a nagykövetet akarta meggyilkolni, aki azonban aznap nem volt a követség épületében. Így a követségi titkárt ölte meg.) A fennmaradt kevés számú dokumentum és a nemzetiszocialista vezetők beszámolói alapján valószínűnek tűnik, hogy miután Göbbels értesült a gyilkosságról, mérhetetlenül felháborodott, és úgy döntött, meg kell torolni a merényletet. (Egy a gyilkosság után Münchenben mondott beszédét a hivatalos történetírás úgy értelmezi, hogy abban lényegében szabad kezet adott úgy a polgároknak, mint az SS egységeinek.) Göbbels azonban ezúttal aligha cselekedett okosan. Teljesen világos ugyanis, hogy a nemzetközi zsidó sajtó a ,,kristályéjszaka" eseményeit eltúlozta, és a történtek ürügyén újabb, Németország lejáratását célzó propagandakampány vette kezdetét. A jelek arra utalnak, hogy a legjelentősebb nemzetiszocialista vezetők - így Ribbentrop német külügyminiszter csakúgy, mint Heinrich Himmler, Hermann Göring - előzetesen semmit sem tudtak arról, mi fog történni november 9-e éjszakáján. Arra sincsen semmiféle bizonyíték, hogy Adolf Hitler adott volna parancsot a zsidóellenes pogrom megkezdésére, sőt, valószínűleg tájékoztatást sem kapott a készülő incidensekről. David Irving brit történész szerint Göring állítólag javasolta Hitlernek Göbbels menesztését, amit azonban a Führer elutasított. Hitler állítólag Ribbentropnak azt mondta, hogy szüksége van egy olyan kaliberű propagandaminiszterre, mint Göbbels. Aki 1944 júliusában azt írta Hitlernek, hogy ,,tudja, mennyi gondot okozott" a Führernek az ,,elmúlt húsz évben, főként 1938-39-ben".
A Mazsihisz weboldalán olvasható adatok egy része hamis, ugyanis a ,,nácik" nem 1400, hanem 177 (más adatok szerint 200, illetve 267) zsinagógát romboltak le illetve rongáltak meg azon a bizonyos éjszakán. Az 1400 az összes zsinagóga száma, amely akkoriban Németországban létezett! A tönkretett zsidó tulajdonban lévő áruházak, illetve üzletek száma 100 ezer fölött volt, és 7500 kirakatüveget törtek be. A halálos áldozatok száma nem ezer, hanem száz körül volt. A hatóságok valóban letartóztattak 30 ezer zsidó férfit, akiket a dachaui, buchenwaldi, illetve a sachenhauseni koncentrációs táborokba küldték. (Dachauba egészen pontosan 10 911 fő került, a többiek a két másik lágerbe hurcolták.) Többségük azonban néhány hét múlva visszanyerte szabadságát, miután ígéretet tettek arra, hogy fél éven belül elhagyják Németországot. 8 ezer fő bebocsátást is nyert Nagy-Britanniába, néhány ezren pedig Sanghajba utazhattak. (Ahol még csak vízumot sem kértek tőlük.) Azonban nem mindegyiküknek sikerült kötelezettségvállalását teljesítenie, mivel ekkoriban már alig akadt olyan ország, amely befogadta volna a németországi zsidókat.
Zoom
Ha igaz lenne a cionista propaganda állítása, mely szerint a kristályéjszaka a ,,zsidók elleni háború", sőt a ,,holokauszt" kezdetét jelentette, akkor aligha maradt volna épen akár egyetlen zsinagóga vagy zsidók tulajdonában álló üzlet a Harmadik Birodalomban. Számos szemtanú emlékezett arra, hogy németek, sőt SS-egységek is akadtak, amelyek - egyértelmű parancs híján - a megtámadott zsidók védelmére keltek, és mielőbb igyekeztek a rendet helyreállítani. A mai napi nem tudjuk továbbá - a hivatalos történelemtudomány pedig természetesen nem is igyekszik kideríteni -, hogy vajon voltak-e az eseményeket kiváltó merénylet elkövetőjének segítői, vagy pedig tényleg teljesen egyedül cselekedett? Gyanús körülmény mindenesetre, hogy miután a 17 éves Grünspant Párizsban letartóztatták, órákon belül megjelent a rendőrségen Moro Giafferi, az egyik legismertebb francia ügyvéd, és elvállalta az állítólag teljesen pénztelen ,,magányos merénylő" védelmét. Giafferi (aki nem volt zsidó) az egyik befolyásos franciaországi zsidó szervezettel állt kapcsolatban, és több alkalommal is védett bűnügyekbe keveredett zsidókat. A zsidó merénylő érdekében hatalmas nemzetközi erők mozdultak meg, és óriási összegekkel támogatták Grünspan védelmét.A zsidó sajtó nagy erejű propagandakampányba kezdett a gyilkos tisztára mosása - és a németek besározása - céljából. A védelem kihasználta azt a közszájon forgó vélekedést, mely szerint a 17 éves fiú valójában a német diplomata szexuális partnere volt, így tehát valójában nem is politikai okokból történt a gyilkosság, hanem ,,szerelemféltésből". (A vádlott maga is ,,bevallotta homoszexualitását, kérdés persze, az igazat mondta-e.) Pere - a befolyásos zsidó támogatóinak köszönhetően - elhúzódott. Amikor a Wermacht 1940-ben legyőzte Franciaországot, a németekkel együttműködő Vichy-kormány kiadta őt Németországnak, ahol egy berlini, később egy magdeburgi börtönben, illetve a sachenhauseni és a flossenburgi koncentrációs táborban tartották fogva. Különös módon azonban a ,,vadállati kegyetlenségű" nácik nem gyilkolták meg. (Noha valamikor 1944-ben még állítólag a ,,leírhatatlan gonoszságú" Eichmann is kihallgatta.) Göbbels és számos nemzetiszocialista vezető egy nyilvános pert szeretett volna rendezni, azzal a céllal, hogy ország-világ előtt lelepleződjenek a merénylet megszervezésében kulcsszerepet játszó nemzetközi zsidó körök, és mindenki világosan lássa a háború kirobbantásában játszott szerepüket. Végül a ,,borzasztó hitleri diktatúra" ,,vadállati kegyetlenségű" hatóságai a felvetődő súlyos jogi nehézségek (Grünspan nem volt német állampolgár, tettét az áldozatához fűződő homoszexuális viszonyával indokolta stb.) miatt eltekintettek a per megrendezésétől. 1944-ben (sőt egyes hírek szerint még 1945-ben is) Grünspan még életben volt, de azután a háború végén nyoma veszett. Hogy mi történt vele, a mai napig nem tudni pontosan. De mélységesen jellemző szüleinek a sorsa is, amelyről persze nem szívesen beszélnek a holokauszt-propagandisták. Miután ugyanis végül mégis kitoloncolták őket Lengyelországba, azt hihetnénk, hogy az országot 1939-ben megszálló német csapatok gettóba zárták őket, ahonnan azután Auschwitzba vagy valamelyik más ,,haláltáborba" kerültek. Nem így történt, ugyanis - sok tíz- vagy százezer más zsidóval együtt - 1939 szeptemberében a Szovjetunióba menekültek, ahonnan a háború befejezése után Izraelbe költöztek. Vajon hány ,,elgázosított" zsidónak volt ugyanez a sorsa?
A ,,kristályéjszaka" eseményeit a mai napig is a nemzetiszocialista Németország befeketítésére használják, és rendre elmulasztják úgy a katedrákon, mint a propagandisztikus célzatú filmekben és könyvekben a november 9-10 éjszakáján történteket tágabb történelmi összefüggések keretei közé helyezni. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a ,,kristályéjszaka" nem következett volna be, ha a zsidóság vezető körei nem fordulnak Németországgal szembe az első világháborúban, nem nyomják el és zsigerelik ki a végsőkig a német népet a weimari köztársaság idején, és nem hirdetnek bojkottot Németország ellen 1933-ban.
Perge Ottó - Kuruc.info
Kapcsolódó:
- Mikor kezdődött? Zsidó bojkott Németország ellen 1933-ban
További részletek: http://kuruc.info/r/9/120169/#ixzz2kGjPTApy
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-11-10 19:20:07, vasárnap
|
| |
| |
Patyomkin-kormány
Molnár Flóra
A jelenlegi kormány a mutyin és a korrupción kívül még egy dologhoz ért nagyon, ez pedig nem más, mint a kommunikáció. A szavaknak erejük van, a nyelv pedig hatalom és ezzel a hatalom jelenlegi birtokosai is pontosan tisztában vannak.
A médiakutatók körében már régóta vita tárgyát képezi, hogy a média valóban hatalmi ágnak tekinthető-e. Véleményem szerint ha önálló hatalmi ágként nem is, de a többi hatalmi ág szolgálóleányaként simán megállja a helyét. A hatalom kapcsán három dolog szokott előfordulni: megszerzik, megtartják, elvesztik. Demokráciákban a többség akarata által lehet hatalomhoz jutni, ehhez viszont a lehető legtöbb embert kell meggyőzni. A meggyőzés egyik legevidensebb és leghatékonyabb terepe pedig nem más, mint a média. Ne becsüljük le tehát a jelentőségét!
A független, 100%-osan objektív média csupán illúzió, ilyen ugyanis egyáltalán nem létezik. A hangsúly tehát sokkal inkább az arányokon van. Ezek az arányok azonban már egy ideje felborultak idehaza. A Fidesz-közeli oligarcha, Simicska Lajos például néhány hónapja a harmadik legbefolyásosabb hazai médiaszemélyiséggé küzdötte fel magát, ám ő is csak egy a sok, a jelenlegi kormánnyal meglehetősen jó kapcsolatokat ápoló médiamogul közül.
Én azonban nem a hazai médiapiac egyenlőtlenségeiről szeretnék most elsősorban elmélkedni, hanem a Fidesz és az Orbán-kormány kommunikációs stílusáról. Az alábbiakban összegyűjtöttem a leginkább jellemző dolgokat:
1.) Alternatív nyelvet teremtettek. Méghozzá egy olyan nyelvet, ahol a kettős beszédet egy alapvető retorikai eszközként használják a logikai önellentmondások, paradoxonok és a szavazóik kognitív disszonanciájának feloldásához. Továbbá új fogalmakat, neveket, kifejezéseket és jelzőket kreáltak (Pl.: maffiabaloldal, Libajnai, rezsicsökkentés), melyeket a médián keresztül sajnos inkább több, mint kevesebb sikerrel próbálják beleégetni az emberek agyába. Kvázi agymosás.
2.) Alternatív valóságot teremtettek. Egy jól strukturált, gondosan kidolgozott téveszmerendszerről van szó. A téveszmék között sajátos, belső logika érvényesül, így ennek igazságtartalmában, valóságosságában a Fidesz-szimpatizánsok megingathatatlanul hisznek. Orbán Viktor tulajdonképpen egy ügyesen felépített téveszmerendszert, egy mesterséges világképet kínál a választópolgárok számára. Ez a világkép röviden, három betűben összefoglalva annyit tesz, hogy: NER. Azaz Nemzeti Együttműködés Rendszere. És hogy mi tartozik ebbe bele? Barackfa, narancsliget, Makovecz, Békemenet, határon túli szavazatok, neo-dzsentrizmus, pálinkamámor és minden egyéb, nemzetinek hazudott kispolgári giccs.
3.) Agresszív és repetitív retorika, érveléstechnika. Ezt nem akarom bővebben kifejteni, gondolom mindenki látta már Szijjártó Pétert és Selmeci Gabriellát sajtótájékoztatót tartani, de az átlag Fidesz-szimpatizáns is hasonló stílusban operál ugyanazokkal a panelmondatokkal.
4.) Tematizálási kényszer. A közbeszéd tematizálásakor szinte sohasem hagyják, hogy kicsússzon a kezeik közül a gyeplő. Amennyiben ez mégis megtörténik, akkor beindul a Gumicsont-gyár...
5.) Gumicsont-gyár. Pitiáner, kreált ügyeket dobnak be erősen eltúlozva a köztudatba, amelyen órákig, napokig, hetekig, sőt hónapokig képes elrágódni a konkurencia és a választópolgár. Funkciója a figyelemelterelés.
6.) Zoomolás. Bolhából elefántot - elefántból bolhát. A szocialisták csapatát erősítő Ron Werbert például rövid idő alatt sikerült démonizálniuk, holott a Fidesz háza táján nem egy, hanem kettő "ronwerber" is sertepertél egyszerre. A két úriember: Arthur Finkelstein és George E. Birnbaum. Gondolom sokak számára egyáltalán nem csengenek ismerősen ezek a nevek. Mostantól tessék megjegyezni!
Nagyjából leegyszerűsítve így működik tehát a fideszes propaganda-gépezet: olajozottan, profin ontja magából a mindennapi hazugságot. Orbánék a jó kormányzás helyett a jó kormányzás látszatának fenntartásába ölik minden idejüket, energiájukat és természetesen az adófizetők pénzét. Mesterséges altatásban tartják az országot, amely egyszer, egy szép napon talán majd feleszmél Csipkerózsika-álmából. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-11-10 18:42:34, vasárnap
|
| |
| |
Az "intoleráns" európaiak megfigyelését és megbüntetését követeli az EU-tól a Zsidó Kongresszus elnöke és társai
Moshe Kantor, az Európai Zsidó Kongresszus elnöke felhívására jött létre a "Tolerancia és Megbékélés Európai Tanácsa".
Október közepén Rómában tartott értekezletükön felszólították Európa kormányait: hozzanak létre olyan felügyeleti rendszert, melynek segítségével megfigyelés alatt tarthatják ,,intoleranciára" hajlamos polgáraikat. A római tanácskozáson jelen volt, és hasznos útmutatásokkal szolgált számukra az európai nacionalisták kérlelhetetlen ellensége, Moshe Kantor is.
A Tolerancia és Megbékélés Európai Tanácsában Csehország, Szlovénia, Albánia, Lettország, Lengyelország, és Ciprus egykori első emberei, valamint Svédország és Spanyolország volt miniszterelnökei küzdenek a zsidó érdekek hatékonyabb képviseletéért.
A Tanács elképzelései szerint ,,speciális adminisztratív egységeket" kellene létrehozni minden egyes EU-tagállamban az Igazságügyi Minisztériumok felügyelete alatt. A ,,speciális egységek" feladata lenne az ,,intoleráns" állampolgárok megfigyelése. Erre pedig azért van szükség, mert - mint a tanácskozás nyilatkozata fogalmaz - ,,az intoleranciával szemben nem szükséges toleranciát gyakorolni". Ennek az elvnek megfelelően a volt állam- és kormányfők javaslatuknak ,,A tolerancia előmozdítását célzó nemzeti törvénykezés keretei" címet adták. Attól tartok, mélységes intoleranciáról (sőt rasszizmusról és antiszemitizmusról is) árulkodik az alábbi kérdés megfogalmazása: vajon kik döntik el, és milyen elvi alapokon, hogy mi számít ,,intoleráns magatartásnak" és mi nem?
Örvendetes mindenesetre, hogy a European Dignity Watch nevű, brüsszeli székhelyű emberjogi csoport elítélte a volt állam- és kormányfők orwelli javaslatát, mivel az ,,a legszélesebb körű kormányzati ellenőrzés alá kívánja vetni az állampolgárok tevékenységét gazdasági és társadalmi téren". Amennyiben a felvázolt tervek valóra válnak, ,,példátlan módon korlátozzák a polgárok szabadságjogait", és ,,torzítják el az igazság és az egyenlőség elveit" - olvasható az emberjogi szervezet állásfoglalásában.
A zsidók pénzén kitartott volt állam- és kormányfők javaslatukban törvényen kívül helyeznék azokat a szervezeteket, amelyek ,,sértő kijelentéseket tesznek a nagy nyilvánosság előtt... azzal a céllal, hogy erőszakra buzdítsanak más közösségek tagjai ellen, illetve rágalmazzák, nevetségessé teszik, vagy hamis vádakkal illetik őket." Hogy mindenki világosan értse, miről is van szó, a dokumentumban leszögezik: a ,,rágalmazás, a hamis vád megfogalmazása történhet a (megtámadott) csoport különböző (történelmi) korokban és más-más helyeken (az adott állam határain kívül) élt tagjai ellen." Magyarán: tilos lesz a hivatalostól eltérően beszélni a történelemről, kiváltképpen a zsidóság történelméről.
Amennyiben pedig a zsidóbérenc tanács elképzelései megvalósulnak, a ,,gyűlölet-bűncselekmény" fogalma nem pusztán az ,,erőszakra történő felhívást" jelenti majd, hanem azt is, ha valaki ,,totalitárius ideológiát, idegenellenességet vagy antiszemitizmust" hirdet. ,,A sérülékeny és hátrányos helyzetű csoportoknak joguk van a társadalmi védelemhez" - szögezi le a tanács nyilatkozata, hozzátéve, hogy a ,,védelem" ,,kedvezményes bánásmódot" jelent a ,,sérülékeny" társadalmi csoportok számára.
És mintha mindez nem lenne elég, a volt állam- és kormányfők ,,konkrét akciókat" követelnek az ,,intolerancia, azon belül kiváltképpen a rasszizmus, az etnikai diszkrimináció, a faji és vallási előítéletesség, a totalitárius ideológiák, az idegenellenesség, az antiszemitizmus, az antifeminizmus és a homofóbia elleni küzdelem" jegyében. Ebbe már akár az is beleférhet, hogy üldözni fogják a hagyományos családmodell híveit, illetve azokat, akik ellenérzéseket fogalmaznak meg a buzikkal és a feministákkal szemben.
A Tolerancia és Megbékélés Európai Tanácsa ráadásul nem csupán az összefoglalóan ,,intoleránsnak" bélyegzett szervezetek betiltását szorgalmazza, de az egyes állampolgárok elleni fellépést is szükségesnek tartja, amennyiben azok nem a cionista diktatúra elvárásainak megfelelően gondolkodnak és cselekednek. ,,Fontos hangsúlyozni, hogy a toleranciát nem csupán a kormányzat testületeinek kell betartaniuk, de az egyes polgároknak is, beleérve az egyes csoportok tagjait". A dokumentum más helyén még világosabban megfogalmazva: ,,a tolerancia garanciáját nem csupán a vertikális kapcsolatrendszer biztosítja (kormány - állampolgárok), hanem a horizontális viszonyok is (csoport és csoport, személy és személy között)". Az egykori állam- és kormányfők tanácsa leszögezi azt is, hogy ,,a kormányzat feladata az, hogy az intolerancia ne érvényesülhessen sem vertikális, sem horizontális viszonylatban".
A társadalom egyes csoportjai közötti gyűlöletnek és háborúskodásnak, a feljelentgetéseknek, a magánéletbe történő állami beavatkozásnak micsoda félelmetes távlatai nyílnak meg ezzel! Vajon miért hallgatnak az úgynevezett ,,liberálisok" és ,,demokraták" Európa-szerte erről a Tolerancia és megbékélés Európai Tanácsának rémálomba illő terveiről?
Sophia Kuby, a napvilágra került döbbenetes javaslatokkal szemben egyelőre egymagában küzdő European Dignity Watch szóvivője leszögezte: a tanács elképzelései fényt vetnek arra a tényre, hogy az Európa Unió apparátusának bizonyos köreiben jelen van a ,,totalitárius gondolkodásmód".Amennyiben az Európai Parlament a volt állam- és kormányfők céljaival azonosul, ,,olyan helyzet alakulhat ki, amelyben alaptalan rágalmak és megalapozatlan vádak özönét lehet majd bizonyos csoportok vagy személyek fejére zúdítani". ,,Hitükhöz hű közösségek és iskolák, bizonyos vallások követői, vagy akár azok a szülők, akik morális értékek jegyében kívánják nevelni gyermekeiket, mind-mind megkaphatják az intoleráns minősítést. A javaslatok elfogadása nagy lépés lenne visszafelé, és egészen biztosan az európai demokrácia sötét napjai köszöntenének be" - fogalmazott az emberjogi szervezet szóvivője.
Perge Ottó (Kuruc.info - Lifesitenews nyomán)
http://harcunk.info/index.php/jelentesek/185-az-intolerans-europaiak-megfigyelese t-es-megbunteteset-koveteli-az-eu-tol-a-zsido-kongresszus-elnoke-es-tsi |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/4 oldal
|
Bejegyzések száma: 34
|
|
|
|
2013. November
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
810 db bejegyzés |
| e év: |
7437 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 3391
- e Hét: 13658
- e Hónap: 24769
- e Év: 178265
|
|
|
Online
