|
 1/3 oldal 
|
Bejegyzések száma: 29
|
|
|
|
|
|
2015-04-02 19:40:27, csütörtök
|
| |
| |
No magyarok!
Nem csalás, nem ámítás, sok kis gipszbe öntött Orbán Viktor várja új gazdáit a világ minden tájáról. Reméljük, hamarosan az egész alakos kiszerelés is kapható lesz - gumiból.
A 4400 forintba kerülő, mindössze 50 dkg-os fehér kis csúfság minden bizonnyal remek magyarsági bizonyíték lenne vagy papírnehezék, ám a készítője sajnos ismeretlen, így a remek PR-fogáshoz még csak gratulálni sem tudunk. Nemzetünk egy újabb Tereskovával és DrMáriással lett gazdagabb. Azt a pletykát viszont teljes szaktekintélyünkkel cáfoljuk, hogy tudniillik a ,,gyorsszobrász" jelzővel illetett, a Szabadság térre sasos Gábrielt varázsoló Párkányi Raab vagy valamelyik egyéb udvari kőfaragók követte volna el - ők ilyen szépet nem tudnak alkotni. Bár nekünk kicsit gyanúsak a Mindszenty fejével egykor hazafutó Kontúrok.
Ám sajnálatos módon rossz hírt kell - talán csak ideiglenesen - közölnünk: a rendelés lebonyolítására szakosodott oldal épp nem működik, imádkozzunk, hogy mindez csak a túlterheltség és nem felsőbb utasításra lekapcsolt, végleges megszűnést jelző hibaüzenet.
Gipszorbánt minden otthonba! Nem is egyet, százat, ezret!
(magyarnarancs) |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-04-02 19:36:26, csütörtök
|
| |
| |
2015.03.27. 13:47 HaFr
Nem elég az Orbán-kormány megbuktatása
A közpénzeket egy részét ellopják, más részét eltőzsdézik, a spájzban legföljebb oroszokat találunk, az emberek tehetetlenül nézik a fosztogatást -- valahogy így beszélne most Orbán ellenzékben a saját kormányzati gyakorlatával szemben. Csak idő kérdése, míg a kormányzati dilettantizmus és a politikai bűnözés elegye szétrobbantja a magyar politikai rendszert, bár mindent el fognak követni a szereplők (kormány és hivatalos ellenzéke), hogy ezt a robbanást lefojtsák, illetve ha ennek a kormánynak végleg leáldozik, akkor olyan politikai megoldást találjanak, amely a kiegyezés felé, és nem az új politikai szereplők bemasírozása felé mutat. Nincs kétségem afelől, hogy a közös bűnökben osztozó balos és fideszes "elit" inkább fog kiegyezni a színfalak mögött, minthogy közösen süllyedjenek el. A kettő ugyanaz a politikai kultúra, ugyanazok az attitűdök, ugyanazok a gyökerek, hasonló (privát) célok.
Minden ellenkező értelmű balos félelemmel szemben Orbán előbb fog engedményeket tenni a szociknak, mint a Jobbiknak (az utóbbival már csak versengeni tud) -- és hiába értékeli ezt a balos közvélemény majd jelentős győzelemnek (mert így fogják előadni neki), csak a magyar politikai kultúra kilátástalansága fog benne tükröződni. Az utóbbi két hónap világossá tette, hogy az oroszok nem elég erősek ahhoz Magyarországon, hogy ki tudjanak kényszeríteni egy Fidesz-Jobbik koalíciót, aminek jelenleg az egyetlen alternatívája a visszatérés a 70:30-as politikai rendszerhez -- hacsak addig nem csinálunk valamit.
Más okok miatt nem gondolom, hogy a Fidesz új jobboldali szatellit pártot hozna létre -- pl. Gémesi vezetésével --, a lóláb ugyanis nagyon nagy, szőrös és büdös volna. Akkor már inkább marad Schiffer, kár, hogy ő nem alkalmas arra, hogy az LMP-t 5% fölé vigye, és 5%-ig is csak fideszes segédlettel.
A Fidesz meggyengülésének csak úgy van értelme, ha a posztkommer baloldali pártokkal (MSZP, DK) együtt sem lesz elég erős a többséghez. (Kvázi a náci veszély elhárítására, mert hát nyilván erről fog szólni a sztori.) A "nagykoalíció" a magyar hanyatlás új stádiuma lesz.
http://hafr.blog.hu/2015/03/27/nem_eleg_az_orban-kormany_megbuktatasa |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-04-02 19:19:26, csütörtök
|
| |
| |
Brókerbotrány: veszélyben a segélyek és a fizetések
Hír24
2015. április 02. 14:38
Lázár János elmondta milyen állami pénzek voltak még brókercégeknél. Odaveszett a Miniszterelnökség és a Földművelésügyi Minisztérium pénze. 84 önkormányzat kerülhet bajba.
A Quaestor-csoport, élén Tarsoly Csabával, becsapta az embereket és az államot, mondta el Lázár János a Giró-Szász Andrással közös csütörtöki sajtótájékoztatón. Ez az a mostantól hetente megtartott összejövetel, ahol a két politikus megmagyarázza a kormányzati döntéseket.
Lázár szerint a Quaestor vezetői piramisjátékot folytattak, visszaéltek az emberek és az állam bizalmával, és azokat is becsapták, akik állami pénzt bíztak rájuk.
Fotók: Berecz Valter
Károkat szendvedtek
Lázár szerint nem ők, a kormány, az elsődleges szereplői a brókerügynek, hanem azok, akik károkat szenvedtek benne. Szerinte az elmúlt 25 évben nem volt olyan, hogy bármilyen pénzügyi csődnél a károsultak megkapták volna a jogos pénzüket. Most ők azt próbálják elérni, hogy ez történjen.
Lázár azt is elmondta, milyen állami szervezetek tartanak még pénzt a különböző brókercégeknél. Az MFB 17 milliárdos hitele Lázár szerint a legnagyobb probléma. Ezt a hitelt még a Gyurcsány-kormány adta a Quaestornak a Győri ETO stadionjára és az ETO-Parkra.
Lázár szerint ez egy fiktív hitel volt, fiktív projektre, fiktív fedezettel. A fedezet egyébként maga a stadion volt, amit már le is foglaltak. Az annak a vizsgálatnak az eredménye, amit a Miniszterelnökség a brókerügyben lefolytatott.
Érintettek
Lázár azt is elmondta, hogy milyen pénzek vannak a brókercégeknél. A Külgazdasági és Külügyminisztérium 3,8 milliárd forinttal, Miniszterelnökség 17 milliárd forinttal érintett a Quaestorban. A Földművelésógyi Minisztérium 410 millió forintot tartott a Hungária Értékpapír Zrt.-ben. A külügy pénzén kívül ezek a betétek elvesztek.
A Buda-Cashnél volt 84 olyan önkormányzat is, akik számlát vezettek, összesen kétmilliárd forintért. Lázár szerint az itt elveszett pénzzel a fizetések, segélyek kerülnek bajba. Voltak olyan önkormányzatok is, akik befektettek a brókercégnél.
http://www.hir24.hu/belfold/2015/04/02/lazar-elmondta-milyen-allami-penzek-voltak -meg-brokercegeknel/
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-04-02 18:39:56, csütörtök
|
| |
| |
Ön nem fér bele a kiszámítható működésbe, így ki van rúgva
2015. április 01., szerda, 19:25 Utolsó frissítés: 11 órája
Szerző: Szabó M. István
Április elsejével kezdődően kirúgja dolgozói negyedét a tízmilliárdos állami fejlesztési támogatásokra váró Tokaj Kereskedőház. Búcsúzóul azt is kérik az elbocsátott dolgozóktól, hogy írják alá: a válás közös megegyezéssel történt. Abszurd drámát írnak Tokaj-Hegyalján.
M.-né 50 körüli, Tolcsván élő, halk szavú asszony. Kollégái árulták el, olyan régóta dolgozik a házától csak pár percnyire működő állami vállalatnál, hogy "az neki már csak Borkombinát marad", nem tud átszokni a Tokaj Kereskedőházra. A nő az utóbbi években a készáruraktárban dolgozott, itt volt akkor is, mikor két éve megözvegyült. És bár a férjét - egykor szintén 'kombinátos dolgozót - főként az ital vitte el, a gyászt M.-né tisztességgel és méltósággal cipelte, ahogyan próbálta azt is, hogy egy éve, hirtelen meghalt a 29 éves fia is.
M.-néhez kedden nem ezért akartak mentőt hívni a munkatársai. Hanem azért, mert a két hónapja regnáló új vezérigazgató közölte vele, hogy a vállalat hosszú távú, kiszámítható működésének ő április 1-jétől nem feltétele, így ki van rúgva.
Fotó: Túry Gergely
Pontot raktak
A Tokaj Kereskedőház (TK) elküldi a dolgozói negyedét - írtuk március közepén. Meg azt is, hogy Gaálné Király Enikő, a borkereskedőből lett állami cégvezető azzal debütált, hogy bejelentette: mivel a borászati szektorban dolgozó, hasonló méretű cégek kisebb létszámmal is képesek versenyképes működésre, az állami cégnél nagy elbocsátások lesznek. (Az utóbbi időben egyre üresebben csengő ,,tokaji minőségi forradalom" kifejezésen túlra azonban nem nagyon merészkedett, így a dolgozóknak sem magyarázta el: milyen koncepció alapján vezényli le a lészámnyírást, és ez hogyan egyeztethető össze azzal a kormányzati ígérettel, hogy ismét naggyá teszik a tokaji bort, sőt a Tokaj Kereskedőházat.) Előbb a most 152 főt alkalmazó cégnél 70 fős leépítést lengetett be az új vezér, amiből hetek alatt 48 lett, majd mostanra hivatalosan 42 - hogy a szám éppen e pillanatban aktuálisan 40 fő elbocsátását mutassa. (Az elbocsátásokról szóló döntés jogszerűségén továbbra is vita van a cég vezetése és az üzemi tanács (ÜT) között, erről a második, Vita a leépítés körül című keretes rész szól bővebben.)
Mi az ok, mi az okozat?
A drasztikus létszámfaragást hivatalosan a cég a jelenlegi gazdasági helyzetével indokolja. Azzal, hogy a Tokaj Kereskedőház tavaly katasztrofális évet zárt. Mindez azonban annak köszönhetően történt, hogy a cég ügydöntő felügyelő bizottságának elnöke, Tombor András készlet-felülvizsgálatot, majd készletzárolást és visszahívást rendelt el a máig nem bizonyított nagy tokaji borhamisítás miatt.
A cég legfőbb döntéshozójaként fellépő Tombor ezzel mintegy másfél milliárd forintos bevételkiesést generálhatott, ami a cég évi 3-3,5 milliárdos forgalmát tekintve nevezhető tetemesnek is.
A borhamisítási ügyben az ORFK kérdésünkre azt közölte, hogy május 16-ig még nyomoznak (ismeretlen tettes ellen ,,csalás bűntett és más bűncselekmények gyanúja miatt"), az ugyanakkor árulkodó, hogy a TK kommunikációjában rendre sugallt bűnbakot, a TK korábbi vezetőjét, Kiss Istvánt a rendőrség egyszer sem kereste meg, sőt, Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter máig nem kapta meg a TK-tól azt az összegző jelentést, mely az ügyben a felelősöket és a kár valódi mértékét is megnevezné.
Az elbocsátásokról szóló, a cégvezető és az üzemi tanácsi elnök, Felházi Sándorné közötti találkozók március elején azzal zárultak, hogy a dolgozói érdekképviseletet Gaálné írásban értesítette: a létszámleépítésről szóló döntését rövidesen ismertetni fogja. Ez március 30-án, néhány rövid bekezdést tartalmazó levélben megtörtént.
A tájékoztatóban az áll, hogy a létszámcsökkentés ,,tervezett időpontja" másnap, március 31-gyel kezdődik, és április végéig befejeződik, és hogy az 42 dolgozót érint ,,a fenntartható és üzletileg sikeres működés biztosítása érdekében". A dokumentum szerint a döntésről - a törvényi kötelezettséget betartva - a megyei munkaügyi központot is értesítették.
A 25 százalékos létszámleépítés Gaálné levele szerint 2-2 betanított-, illetve segédmunkást, 20 szakmunkást, 15 ügyintézőt és 3 vezető-irányító munkakörben dolgozó munkavállalót érint. Kedden őket egymás után hívatták is a vezérigazgatóhoz. Eléjük tettek egy A4-es lapra nyomtatot kurta szöveget, melyben a vezérigazgató közli, hogy a csoportos létszámcsökkentés részeként az illető munkájára sem tart igényt.
A levélben ugyan a vezérigazgató azt írta, hogy minden lehetőséget figyelembe vettek, de ez nem biztos, hogy minden esetben így is történt. A listára özvegy, rokkant, sőt, a 40 éves munkaviszony kapujában álló dolgozó is felkerült. Felháziné állítása szerint az ÜT ekkorra már azt a vállalását is teljesítette, hogy listázza a dolgozókat főként szociális tényezők szerint. Vagyis: ki az, aki egyedül neveli a gyerekét, ki özvegy, ki mozgáskorlátozott, és így tovább. Mindez azonban nagyrészt pótcselekvésnek bizonyult - és nem csak M-né esete miatt.
Mi a közös, hol a megegyezés?
Az talán ennél is kevésbé érthető, hogy a TK miért kéri azt az elbocsátott, elbocsátandó dolgozóitól, hogy a kirúgást a munkaviszony közös megegyezéssel történt megszűnéseként fogadják el. Ez akkor is furcsa, ha ismereteink szerint erre az esetre a levél úgy szól, hogy a végkielégítés mértékét a kollektív szerződésben rögzítettek szerint fizeti ki a cég - miközben a következő bekezdésből pedig az is kiolvasható, hogy ha a dolgozó ezt mégsem fogadja el, akkor április 30-ig neki a Munka Törvénykönyve szerint mondanak fel. Utóbbi azt is jelentheti, hogy a dolgozó kevesebb pénzt kap összességében.
Fotó: Fazekas István
A TK közlése szerint a közös megegyezéssel felmondás értelme az, hogy a cég "a folyamat gyors, és a dolgozók számára, a lehetőségekhez képest, kedvező lezárását kívánja elősegíteni". Amibe a menedzsmentnek az is belefér, hogy ha a dolgozó ezt a formulát választja, maga szabja meg, mely időponttól szüntetik meg a munkaviszonyát. Az írásbeli kérdésünkre adott válaszban az is szerepel azonban, hogy "a kollektív szerződés szerinti végkielégítést természetesen abban az esetben is megkapják a munkavállalók, ha nem fogadják el a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését."
Vita a leépítés körül
A cég vezetése és az üzemi tanács között a leépítések miatt komoly vita van. Az üzemi tanács jelezte azt Gaálné felé, hogy szerintük az érvényes kollektív szerződés alapján törvénytelenül működik a TK (ügydöntő) felügyelő bizottsága (üfb), és mint ilyen, az nem hozhatott törvényes döntéseket; - s így a csoportos létszámleépítésről sem dönthetett. A TK ezt vitatja. Lapunknak a cég most azt írta: a leépítésről a vezérigazgató, Gaálné Király Erika döntött.
A festők, karbantartók, a takarító, és a TK "mindenes" téemkásának listára kerülését is többen furcsállják (merthogy: ki fogja ezeket a munkákat elvégezni?), de a gépsorról elküldött mozgáskorlátozott dolgozónak vagy az özvegyek kirúgását egyáltalán nem értik. Azt se, mi lesz azzal a házaspárral, ahol a férfit most listázták, de a konyhán dolgozó feleségét se biztatják semmivel. A nyelveket beszélő "belkeres" elküldése a cégnek nagyobb veszteség, mert a férfi majd biztosan talál munkát, de azt senki nem érti, hogy ha a cég elküldi azt a 11 dolgozóját is, akik szinte a teljes belföldi értékesítést vitték, ki fogja a cég borait eladni.
Ezzel kapcsolatban a TK hivatalosan annyit közölte, hogy "a belföldi értékesítést a vállalatnál több éve területi értékesítési vezetőként dolgozó két munkatárs végzi, valamint folyamatosan közreműködik a tevékenységben Gaálné Király Enikő vezérigazgató, aki a társaság értékesítési és marketing tevékenységének is felelős vezetője."
Az egyik érintett dolgozó elmondása szerint e felvetésre ő azt a választ kapta Majoros Lászlótól (aki a jogosítványai szerint a termelési folyamatok felügyeletét ellátó, szintén friss vállalati menedzser), hogy a cég eztán majd inkább csak exportra dolgozik. Ez meglehetősen drasztikus változást jelentene a cég eddigi kereskedelmi felfogásához képest. Jól lehet, a borászat évi átlagos 6-7 millió palackos eladási potenciáljának több mint a felét az utóbbi években már a régió országaiban értékesítette, de azt a 2,5-3 millió palackos volument, ami eddig a magyarországi boltokba szállított, aligha lehet a pincében hagyni - vagy csak úgy, egyik pillanatról a másikra átcsatornázni.
Mindenesetre felvették az export-kereskedelmi vonalra azt a Trócsányi Gábort, aki az igazságügy miniszter 21 éves fia.
Fotó: Fazekas István
Pikáns a történetben, hogy április 1-jével azzal az indokkal küldtek el egy újonnan belépésre érkező borászati dolgozót, hogy meg kell várniuk a kirúgási hullámok csitulását, és hogy jöjjön vissza két hónap múlva. Őt nem, öt másik új dolgozót viszont felvett időközben a cég. Közülük a készáruraktár-vezetőhelyettes posztja volt jó ideje betöltetlen, a többiek (a borász technikus, a termelési koordinátor, az üzletfejlesztési menedzser és a pénzügyi ügyintéző) olyan székbe ültek bele, ahonnan valakit, akár évtizedes szakmai múlttal arra hivatkozva tesznek épp utcára, hogy a TK-nak költséget kell csökkentenie.
Elég, hogy maradhat?
Kapun belül M.-né kirúgásának híre is villámgyorsan elterjedt. Az is, hogy a nő, miután kirúgták, rosszul lett. A körülötte dolgozók már a műszak utáni felügyeletét is szervezni kezdték, "nehogy a Bodrognak menjen." A közfelháborodásra is hivatkozva aztán Felháziné kérte a vezérigazgatót: gondolja újra legalább ezt az egy döntését, pláne, hogy éppen ő írta alá nemrég M.-né özvegyi segélykérelmét.
A vezérigazgató újra hívatta az addigra teljesen összetört dolgozóját, és lehúzta a listáról.
M.-né április 1-jétől a gépsoron dolgozik. Az még nem dőlt el, hogy helyette kirúgnak-e valakit a cégtől. Mivel a palackozóból kedden szinte mindenkit lapátra tettek, M-né néhány, hozzá hasonlóan máshonnak átirányított dolgozóval együtt került a gépsorra. A rapportra hívottak közül sokan majd pénteken mennek be utoljára a tolcsvai központba, hogy ki-ki aláírja a maga papírosát.
A cég közlése szerint Gaálné "várhatóan még a hét folyamán állománygyűlés keretében ismerteti a vállalat stratégiai céljait, a borvidék megújítását érintő terveket azokkal a munkatársakkal, akik a vállalat állományában maradnak". A helyzet mindenki számára szokatlan lesz. Vélhetően feszült is, mivel a kirúgások után Gaálné azzal csak tovább feszíti a munkások amúgy is feszült idegeit, hogy - szakítva a céges hagyománnyal - nem adta ki szabadnapként a húsvét előtti nagypénteket. Az a hagyomány is megszakadt most, hogy az ünnepekre tekintettel a cég két palack bort ajándékozzon minden munkavállalójának. Ezt azonban a dolgozók kollektíven utasították vissza.
http://hvg.hu/kkv/20150401_Csoportos_letszmaleepites_kozos#utm_source=hvg_daily&a mp;utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2015_04_02&type-id=HvgDaily&am p;user-id=572662BE&utm_content=normal |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-04-02 18:30:16, csütörtök
|
| |
| |
Mi van amnézia van ?? Egy kis frissitő fideszes ismerősöknek
Fidesz mindenhol horrorisztikus megszorításokat hajtott végre. A munkanélküli segélyt kilenc hónapról három hónapra csökkentette, leszázalékolt emberektől vette el rokkantnyugdíjuk egy részét, törvényben megállapított korkedvezményes nyugdíjakat visszamenőleges hatállyal megadóztatott, a világ legmagasabb ÁFÁ-ját vezette be, a benzin ára 50%-kal emelkedett, többek között az adóemeléseknek köszönhetően. Nem is soroljuk tovább, a lényeg az, hogy a megszorítások mértéke a 2007-es Gyurcsány-csomag tízszerese volt és a hírhedt Bokros-csomagnak háromszorosa. Jellemző a Fidesz méltánytalanságára, ha bármilyen kormány ilyen megszorításokat hajtott volna végre, Orbán ellenzékből szétverte volna az országot, telesírva a médiát, hogy micsoda alávaló megszorítások. Szemérmetlen módon a megszorítás szót még kiejteni is tilos volt. Legjellemzőbb példa erre, hogy a 2008-as vizitdíjas népszavazáson leszavazott (és ezzel megtiltott) tandíj bevezetése volt. És míg a szocialisták havi tízezer forintos tandíjban gondolkodtak, Orbán bevezette a havi ötvenezer forintos tandíjat, melynek neve ,,nemtandíj", emlékszünk rá ugye? És a magyar társadalom - teljesen mindegy milyen okból - tűrte. Ha valaki csak lustaságból, apátiából tűrte az ugyanolyan rossz, mint a másik álláspont. Jó, jó szemétség ugyan, de Orbán megteheti, mert a mi oldalunkon áll. Ez az utóbbi talán még rosszabb, mintha valaki csak simán lusta. Ugyanaz a társadalom engedte Orbánnak bevezetni a havi 50ezer forintos tandíjat, amely pár évvel korábban 85%-os többséggel leszavazta azt. Ez már milyen!?Az Orbán által fellázított társadalom 2008-ban leszavazta a tandíjat. 85% mondott rá nemet. Alig 4 évvel ezután ugyanaz az Orbán bevezette a tandíjat. A különbség annyi csupán, hogy míg Gyurcsány havi 10 ezerben gondolkodott, Orbán havi 50 ezret vezetett be. Az okos magyarok megtévesztésére elnevezte nemtandíjnak. Magába nézhet mindenki, aki leszavazta 2008-ban a tandíjat és most meg helyeslően bólogat, amikor Orbán ötszörös díjat vezet be. Milyenek már az ilyen emberek? Legalább egyet köhintenének, hogy ezt azért mégsem kellene Viktor! |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-04-02 18:29:38, csütörtök
|
| |
| |
azt kérném, hogy valaki nálam okosabb és jártasabb magyarázza már meg nekem: Az, hogy Szijjártóék közpénzt részvényekben tartottak már alapból hűtlen kezelés nem? Mármint én úgy tudom közpénzt nem lehet kockáztatni. Szóval, az hogy ki hogy hazudik az most “részletkérdés", majd fény derül a nyomozás alatt, de már maga a tény, hogy ezt csinálták elég kéne, hogy legyen az ügyészségnek a feljelentésre, nem?
De még egyszer mondom, én aztán igazán nem értek hozzá :(
Ennél rosszabb a helyzet. Egy költségvetési intézménynek NINCS pénze. Semennyi. A költségeit a költségvetésben meghatározott ütemben kifizeti a MÁK helyette. SOHA nem kellene megkapjanak semmiféle pénzt. Ergó: nem lenne mit befektetni, elrakni, stb... A dolog itt kezdődik és pont itt kellene véget is érnie.
ezt most csak így riposztolom, hátha olvassa a gyurcsány
Pedig febr. 25. (!) óta keresik a minisztériumok vannak-e pénzeik brókerházaknál, de még mindig nincs eredmény ... |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-04-02 18:09:43, csütörtök
|
| |
| |
Az ügyészek egészen súlyos pszichopaták (A Magyar György - Ibolya Tibor affér margójára is)
Hozzáadva: 2015-04-02 17:41:58
Az ügyészek azért nem tudnak viselkedni, mert a nyilvános szakmák közül talán egyetlen sincs, ami ennyire mélyen korrupt, beltenyész módon bűnöző, elborzasztóan és a civilizáltság fogalmával szélsőségesen összeegyeztethetetlenül szociopata életvitellel rendelkezne, mint az ügyészek társadalma.
Villámcikk: Molnár F. Árpád
Ibolya Tibor fővárosi főügyész a hétköznapi igazságot is orbitális butaságnak nevezte, amikor a napokban minősítőleg próbálta leszólni Magyar György ügyvédet, mert az ügyvéd igazat mondott. Ráadásul olyat, amit letagadni sem lehet, mert a társadalom orra előtt hever. Ibolya Tibor fővárosi főügyész ügyészként viszont megszokta, hogy semmi az igazság és minden a hazugság és a korrupció. Láthatóan mintha kiesett volna a látóteréből, hogy más dolog az ügyészségen és a bíróságon, társaival, így a bírókkal közösen bűnszervezetben hamisítani és össze-vissza hazudozni, és megint más az ország teléjes nyilvánossága előtt, amikor egy notóriusan hazug ügyész vagy bíró azonnal lebukik.
De hát az ügyészektől mindenki megszokhatta, hogy a legnyilvánvalóbb igazságot is - hiába tudja az igazat akár az egész társadalom - nyeglén, durván, agresszíven - családon, ügyészségen és bíróságon belül pedig súlyosan szociopata arcmimikával - söprik le az asztalról és a magyar ügyészek morális színvonala horrorisztikusan alatta van a hétköznapi társadalom felfogóképességének is. Az emberek el sem tudják képzelni, hogy létezik olyan erkölcsi mélység, morális és törvényességi kontraproduktivitás, ami a magyar ügyésztársadalom számára napi rutin, életmód, tulajdonképpen a munka- és az életesszencia.
A nép számára legemlékeztesebb esetekből említhetjük pl. azon botrányokat, amikor a 2006-os lakosság elleni állami vérengzések során a fejbe lőtt és/vagy csonttörésig vert ártatlan polgári lakosok (idősek és fiatalok stb.) az ellenük, az áldozatok és túlélők ellen indított állami koncepciós maffiaperekben azzal szembesültek a magyar bíróságokon, hogy az ügyészek azzal támadták a túlélő, lelkileg vagy testileg is egész életükre megnyomorított áldozatokat, hogy "de mé járt arra?!", "mé vót ott?!".
Az ilyen ügyészségi támadásokra a "demokrácia" valódi állapotával így már mindenféle szinten szembesülő túlélő áldozat általában azt tapasztalta, hogy a bűnözésre és a rosszindulatú falkákban vágtatásra erősen hajlamos ügyészkollégák, tehát a bírók jelentős része is ugyanúgy reagált, mint akiket felvillanyozott az ügyészség barbár és állat alatti sötétsége, és a bíró is azzal támadott: "igen! mért járt arra?! mért volt ott?!". A bírók között is csak esetileg akadt, aki csendesen az ügyész felé fordult, mondván: "ne haragudjon, ügyész úr, de azt kéri számon, hogy egy állampolgár miért jár az utcán?".
Az ügyészek azért nem tudnak viselkedni, mert a nyilvános szakmák közül talán egyetlen sincs, ami ennyire mélyen korrupt, beltenyész módon bűnöző, elborzasztóan és a civilizáltság fogalmával szélsőségesen összeegyeztethetetlenül szociopata életvitellel rendelkezne, mint az ügyészek társadalma. Itt nem csak arról van szó, hogy az ügyészek bűnszervezetbe és maffiába (tehát a politikai vezetés által irányítva) rendeződve követik el, életvitelszerűen a bűncselekményeiket, és echte bűnöző életmódot élnek, nekik ez az életük, ők így élnek, hanem túl ezeken a gondolatviláguk egy a társadalom szemszögéből elfogadhatatlanul torz, beteg, rendkívül súlyosan antiszociális és szociopátiás, meredeken rosszindulatú lelkivilág.Olyan szélsőségesen bűnöző és olyan szélsőségesen szociopata, amilyen a normális világban, az emberek között nem létezik. De az ügyészek ebben a maguk környezete szélsőségesen beteg világában élnek, és mivel patológiai (így pl. pszichopátiás és bűnöző alkatú, antiszociális pszichopátiás) mutatójuk rettentően kvantifikált, ezért - ez a pszichopátia diagnózisának gyakran perdöntő eleme: -, mint súlyos pszichopaták nem látják át, hogy viselkedésük és tetteik, valamint védekezési reakcióik a társadalom szemében nem elfogadottabbá, hanem még inkább botrányossá, bukottá, lebukottá, lejáratottá teszik őket.
A pszichopaták és a dekompenzált pszichopaták számos nagyon súlyos eseteinél láthatjuk azt a védekezési mechanizmust, amikor a pszichopata - aki egoista - annyira narcisztikus és annyira irracionális és botrányos módon exponálja magát - hogy antiszociális önmagának és ugyanilyen tetteinek érvényt szerezzen -, hogy nem csak lejáratja magát a külvilág és a társadalom előtt, de miközben mindenki súlyosan megbotránkozik és levonja róla a konzekvenciát, aközben a betegesen hazug, antiszociális pszichopata annyira nem akar ezzel, tehát saját vereségével szembesülni, hogy ugyanúgy győzelmi dicshimnuszt hirdet saját magáról, extrémen patológiás és társadalomellenes tetteihez továbbra is ragaszkodva.
Ez tehát az ügyészek társadalma. Ők nem értik a külvilágot, mert rendkívül súlyos pszichopata bűnözőkként saját kontracivilizált beltenyész korrupt bűnbandák, maffiájuk foglya. Ezt a bűnöző életmódú viselkedésmintát, ezt a horrorisztikus szocializációt szívják magukba nap, mint nap. Ezért az erkölcsi, a törvényességi, a civilizációs, a pszichés leépülésük garantált.
http://www.hirarena.com/az-ugyeszek-egeszen-sulyos-pszichopatak--a-magyar-gyorgy- ibolya-tibor-affer-margojara-is-_907 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-04-02 17:55:26, csütörtök
|
| |
| |
Egymillió magyar a létminimum alatt keres
2015.03.31. 17:01 Módosítva: 2015-03-31 17:18:40
Véget kéne vetni annak az állapotnak, hogy a magyarországi gazdasági viták többségében a magyar bérekre úgy tekintünk, hogy azok annál jobbak, minél alacsonyabbak, hiszen így tudunk vonzó befektetési környezetet nyújtani a külföldi befektetéseknek - mondta Pogátsa Zoltán, a Nyugat-magyarországi Egyetem docense kedden a Friedrich Ebert Stiftung és a Policy Agenda konferenciáján, amelyen a résztvevők arra keresték a választ, hogy mit lehet tenni a magyarországi dolgozói szegénység ellen.
Pogátsa felidézte, hogy 2012-re a 2004-es EU-csatlakozáshoz képest nominálisan nőtt a magyarországi és nyugat-európai bérek különbsége a nyugati bérek javára, erre azonban azt szokták felhozni, hogy ezt az alacsonyabb árak ellensúlyozzák. Pogátsa szerint viszont az, hogy Magyarországon 55 százalék a fogyasztói árindex a nyugat-európai 122 százalékos átlaggal szemben még nem ad akkora bizakodásra okot, mert a közgazdász szerint az árindex uniós módszertana úgy torzítja az árakat, hogy az alapján sokkal nagyobbnak tűnik az árak közti különbség, mint amekkora az valójában.
Pogátsa szerint a turizmussal kapcsolatos tételeket például sokkal kevésbé engedhetik meg maguknak az emberek itthon, de mivel az ilyen jellegű árak itthon olcsóbbak, úgy hat, mintha minden annyival olcsóbb lenne, ha az uniós módszertan szerint számított árindexet vesszük. Ráadásul az uniós módszertan az oktatást és az egészségügyet is hozzászámítja az indexhez, miközben ez mindenhol ingyen elérhető az unióban. "A valóságban ezért inkább 78-80 százalék körül lehet a magyar fogyasztói árindex és 105 körül a nyugat-európai" - mondta.
Pogátsa: Nem indokolt, hogy ennyire keveset keressenek a magyar munkavállalók
Pogátsa ezután a magyarországi bérekről szóló Portfolio.hu-n folytatott vitára visszautalva arról beszélt, hogy háromféle elmélet van azzal kapcsolatban, hogy miért akkorák a bérek Magyarországon amekkorák:
a vulgáris liberális: ami szerint minél alacsonyabb a bérek, annál jobban vonzzák a befektetéseket. Pogátsa szerint ha ez igaz lenne, akkor most Bulgáriában kéne messze a legmagasabb foglalkoztatottságot látnunk, és Svédországban a legalacsonyabbat.
A szofisztikált liberális főáram: ezt képviselik Pogátsa vitapartnerei, Oblath Gábor és Madár István. Eszerint a munkabéreket alapvetően a munka termelékenysége határozza meg, így mivel a magyar gazdaság szerkezete kevésbé hatékony, mint a nyugat-európai, a bérek is alacsonyabbak lesznek. Pogátsa szerint ugyanakkor ez a modell sem veszi például figyelembe, hogy a gazdaság szerkezetét például az oktatással is lehet befolyásolni, amit nem szükségszerűen csak a gazdaság alakít ki, hanem az állam is befolyásol.
Pogátsa szerint viszont a helyzet az, hogy a profit és a bér közötti eloszlást nem az egyéni teljesítmény, sokkal inkább az érdekképviseletek harca dönti el.
A közgazdász szerint viszont itthon a munkavállalói szervezeteknek nagyon alacsony a munkaadókkal szembeni alkuereje, miközben például az OECD egyik, munkavállalók képzettségével foglalkozó kutatása is bizonyítja, hogy a magyar munkaerő 2009-ig nem volt annyival képzetlenebb, mint amennyivel az EU gazdagabb tagállamaiban többet keresnek a munkavállalók.
Pogátsa szerint arról sincs szó, hogy a magyarok nem szeretnének dolgozni, vagy lusták lennének, a helyzetet szerinte inkább az magyarázza, hogy a rendszerváltás óta a magyar állam mindent a külföldi közvetlen tőkeberuházásoktól (FDI) vár: a regionális-, a szociál- és a foglalkoztatáspolitikát is ennek rendeli alá, és a technológiát is ettől várja, de Pogátsa szerint hiába.
Olyan cég ne legyen, ami nem tudja a létminimumot kigazdálkodni
DSZZS20150314308
Pogátsa Zoltán
Fotó: Szigetváry Zsolt
A közgazdász szerint ezért a svédek által kifejlesztett Rehn-Meidner-modell a megoldás, ami erősen szabályozza az iparági bérminimumokat, ezáltal pedig kiejti a versenyből azokat a cégeket, amik nem nem új beruházással és fejlesztéssel, hanem alacsony, akár létminimum alatti bérekkel lennének versenyképesek.
Pogátsa szerint a Magyarországra készülő multinacionális cégeknél elő van írva, hogy bizonyos bérszint felett nem hozhatnak ide munkafolyamatokat, viszont mivel itt alacsony bérminimumokkal találkoznak, alacsony hozzáadott értékű termelést hoznak ide, amiből alacsony bérek is lesznek - ez a folyamat pedig fokozatosan újra termeli magát.
A közgazdász szerint viszont az, hogy 150 ezres nettóval egy magyar munkavállaló vásárlóparitáson a munkavállalók kétharmadánál többet keres, tarthatatlan, mivel Nyugat-Európában szinte nem létezik olyan, hogy valaki létminimum alatti fizetést kapjon. Magyarországon ehhez képest a munkavállalók közel negyede, egymillió ember keres létminimum alatt, míg az állami dolgozók között is 16 százalék ez az arány. Pogátsa szerint évi 20 milliárdból létminimum felé lehetne hozni az államnak dolgozók fizetését, ami nagyjából egy stadion ára.
A kormányokat nem annyira érdekli az egyeztetés
Pataky Péter, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) volt elnöke, a Policy Agenda programvezetője arról beszélt, hogy a háromoldalú bértárgyalások állandó résztvevőjeként az a tapasztalata, hogy Magyarországon mint a munkaadók, mind pedig a munkavállalók számára értéket jelent az érdekegyeztetést, ezt viszont a mindenkori kormányról már nem tudja elmondani.
Pataky szerint viszont azt a helyzetet látva, amiről Pogátsa is beszélt - tehát, hogy nagy arányban élnek létminimum alatt bérből és fizetésből élő magyarok - nemrég újragondolták a szakszervezetek céljait, és kidolgoztak egy programot a munkavállalói szegénység ellen.
DMOHA20141219008
Pataky Péter
Fotó: Mohai Balázs
Pataky a magyar érdekegyeztetés sajátosságairól beszélve azt említette meg, hogy Magyarországon sosem kizárólag a bérekről folyt a vita: inkább a költségvetés, a bérek és a profitok között kellett valahogy ellavírozni, mivel közterhek nélkül értelmetlen volt a bérekről beszélni. A rendszerváltás utáni időszakhoz képest itt annyi változás volt, hogy amíg 1990-ben a munkára rakódó adóterhek közül a munkaadó ötven százalékot állt, mára ez már csak 28,5 százalék, miközben a munkavállaló terhe 35,5 százalékos.
Új megegyezés kell
Pataky azt mondta, most az a céljuk, hogy iparági szinten legyenek bértárgyalások, miközben országos szinten is legyen valós egyeztetés például a költségvetéssel kapcsolatban, mert 2010 óta a kormány csak látszategyeztetéseket folytat, a valódi döntéseket az érdekképviseletek feje felett hozzák meg.
Az iparági szintű bértárgyalásokat azért is tartja Pataky fontosnak, mert a magyar gazdaság duális szerkezetű, amelyben a GDP negyven százalékát a foglalkoztatottak nagyjából 25 százaléka termeli meg hatékony multinacionális cégekben, míg a maradékot a munkaerő 75 százaléka többnyire gyengébb, kevésbé versenyképes magyar cégekben. Emiatt pedig nem lehet mindenkire érvényes szabályokat hozni nemzeti szinten.
Pataky két konkért célt is megemlített: az egyik, hogy a magyar minimálbér elérje a létminimum szintjét nettóban, tehát adók nélkül, valamint egy új országos érdekegyeztetés mentén kialakított béregyezmény a közszféra részére.
http://index.hu/gazdasag/2015/03/31/ber_gazdasagpolitika_pogatsa_magas_szakszerve zet/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-04-02 17:49:24, csütörtök
|
| |
| |
Lapunk értesülése szerint a kormányablak-vers mintájára a Miniszterelnökség pályázatot ír ki diákoknak egy, a legfőbb ügyészhez címzett óda megírására, amelyben képzeletbeli kisbefektetők fejezik ki hálájukat. Vác polgármestere máris bejelentette, hogy ha a helyi Madách Gimnázium diákjai előadják a díjnyertes művet, kész visszatérni az épület falai közé. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-04-02 17:41:36, csütörtök
|
| |
| |
Látszatország Kormányának eddigi leghihetetlenebb ötlete
Posted on 2015/04/01 Szerző: Admin
A közfoglalkoztatási törvény tervezett módosítása szélesíti a közfoglalkozatási jogviszonyt - írja a Magyar Nemzet és a Világgazdaság.
A tervezett módosítás kiterjesztené a közfoglalkozatási jogviszonyt azokra az esetekre is, amikor a munkaügyi központ szervezett foglalkoztatási, munkajogi, pszichológiai vagy egyéb tanácsadást szervez valakinek. A Világgazdaság szerint így gyakorlatilag
a munkakeresők is közmunkások lesznek, ami tovább javítja majd a munkaerőpiaci statisztikát.
A jövőben közfoglalkoztatási jogviszonynak minősül a közfoglalkoztatotti munka és a képzésben való részvétel mellett az is, ha az érintettek munkaerő-piaci szolgáltatásban vesznek részt. A tervezet szerint a közfoglalkoztatottak évente három napon különböző tréningeken, motivációs foglalkoztatásokon vehetnek majd részt, amelyek célja egyrészt a tanfolyamokon való részvétel, és a rendszeres munkavégzés motiválása, másrészt a közfoglalkozatásból való kilépéskor az állásinterjúkra való felkészítés - írja a Magyar Nemzet.
Vajon mekkora havi apanázst rak zsebre ezért az ötletgazda?
https://balrad.wordpress.com/2015/04/01/latszatorszag-kormanyanak-eddigi-leghihet etlenebb-otlete/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/3 oldal
|
Bejegyzések száma: 29
|
|
|
|
2015. április
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
564 db bejegyzés |
| e év: |
5660 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 3774
- e Hét: 14041
- e Hónap: 25152
- e Év: 178648
|
|
|
Offline
