|
 1/3 oldal 
|
Bejegyzések száma: 23
|
|
|
|
|
|
2016-01-26 20:19:37, kedd
|
| |
| |
Tényleg csak a sajtó kontroll nélküli cenzúrájával lehet megvédeni a magyar családokat?
JámborAndrás
2016. január 26. kedd, 17:34
A kormány, úgy tűnik, új kommunikációs kampányba kezd a terrorkészültségről szóló hatodik alaptörvény-módosítás kapcsán. Ennek lényege, hogy aki nem szavazza meg a kormánynak bemondásra teljhatalmat adó, az internet, a média önkényes korlátozására, törvények egy szóval való felülírására mindenfajta kontroll nélkül lehetőséget adó módosítást, az a terroristák oldalán áll.
terror.jpeg
Fotó: Népszava
A kormányzati kommunikációt az se zavarja, hogy a Jobbik és az MSZP már-már könyörög, hogy nyújtson be a Fidesz olyan tervezetet, amelyben nincs benne a totális diktatúra lehetősége, csak egy enyhébb változatban, és ez esetben az ellenzéki pártok a jogrend felfüggesztését és a szabadság valamifajta feladását, a rendért cserébe szívesen megszavazzák. Az MSZP javaslata szerint például a kormány bemondásra elrendelhetné ezt a terrorriadót, az ő javaslatuk szerint a parlamentnek utólag jóvá kellene azt hagynia, tehát legalább valami minimális kontrollt akarnak, de valódit nem.
A kormány jelenleg azt mondja, aki korlátozza a hatalmát, az a terroristák oldalára áll; a kormány korlátok nélküli hatalma szavatolhatja csupán a biztonságunkat. És a biztonságunk csak akkor védhető meg, ha mindenfajta kontroll nélkül lehetőség van a sajtó, az emberek mozgása, az internet, a civil szervezetek korlátozására. A történelemből tudjuk, ez nem csupán hazugság, hanem pont az ellenkezője igaz: az ilyen fajta hatalom éppen hogy lehetőség a terrorra.
Hiszen ettől az érveléstől csak egyetlen milliméternyire vannak az olyan érvelések, hogy ha nem adod nekünk a pénzed, nem áldozod fel magad ‘a hazáért', akkor a terroristák oldalán állsz. Ha elfogadunk egy ilyen típusú érvelést, akkor nem sok muníciónk marad majd személyes szabadságunk védelmére.
Az pedig külön pikantériája ennek az ügynek, hogy ezek nélkül a korlátlan hatalmat adó törvények nélkül is lehetőség van - még egy durva szituációban is - fenntartani a rendet, üldözni a terroristákat. Minek a mohóság, ha egy rendkívüli helyzet bevezetése bőven elégséges lenne a rend fenntartásához, a bűnösök elkapásához.
Azért nevezem ezt mohóságnak, mert a nálunk sokkal nagyobb fenyegetettséggel rendelkező országokban sincs ilyen brutális törvény a rendkívüli helyzetekre. A Patriot Act, a francia, brit vagy a német törvények se engedik a rendeleti kormányzást, a parlament megkerülését, az internet, a sajtó totális korlátozását, mindenfajta kontroll lehetősége nélkül. Akkor nekünk erre miért van szükségünk?
Sőt, Németh Szilárd szerint az ellenzéki javaslatok "nem garantálnák a magyar családok, gyermekek biztonságát." Vajon mi az, ami nem garantálja a magyar családok biztonságát az MSZP javaslatában? Az, hogy utólag a parlamentnek jóvá kéne hagynia a terrorhelyzetet, vagy az, hogy a sajtót nem korlátozná az ellenzéki párt? Tényleg csak akkor garantálható a magyar családok biztonsága, ha be lehet tiltani a sajtót, és semmilyen kontrollja nincs a Fidesznek?
Nyilván könnyű lenne a törvényjavaslat okán diktatúrát kiáltani, de fölösleges volna, hiszen most sincs megfelelő demokratikus kontrollja a kormánynak, így számára természetesnek tűnik, hogy a terrorizmus elleni fellépés ürügyén még erősebb és még durvább jogosítványokat kérjen. És erős, parlamenti vagy azon kívüli ellenzék híján simán megadhatja magának ezeket a jogosítványokat.
Erre a törvényre így semmi szükség nincsen, de ez a törvény leginkább nem a terrorizmus kockázatának kontrollálatlanságát mutatja meg, hanem a kormány elképzeléseit és a valóságot a magyar politika állapotáról: hogy ma a Fidesz azt gondolja, bármit lehet, és bármit megtehet, csak akarni kell.
http://kettosmerce.blog.hu/2016/01/26/ha_nem_adod_nekem_a_penzed_a_terroristak_ol dalan_allsz |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-01-26 19:58:49, kedd
|
| |
| |
A fideszesek szabadrablása és magabizossága, hogy nekik mindent lehet, olyan mértékre emelkedett, hogy nem is törődnek vele, hogy mindenki számára világos, mint a nap, hogy saját és családtagjaik gazdagodásáról szól az uralmuk.
Annak, hogy földbe ölik a lopottat azért van egy haszna.
Ha, mondom HA sikerülne ezeket a f@szba zavarni, akkor legalább ezt nem vihetik magukkal. Bár ezen földek nagy része állítólagos bankhitel, de legalább ez itt marad.
Sajnos a készpénz már veszett fejsze nyele, pedig abból is van bőven. Igaz, az már nincs itthon.
Mennyivel okosabb a Timike, mert a gyémántot elég zsebrevágni és illaberek-nádakerek, mehet a vén totyi urával a karibi nyaralójukba.
--------------------------------------------------------------------------------- ---------
Lázár János családja háromnegyed milliárdért vett földeket
tegnap, 09:04
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter rokonsága alaposan bevásárolt a Csongrád megyei földekből - írta a Blikk.
Azt már eddig is lehetett tudni, hogy
- Lázár János édesapja (akit szintén Lázár Jánosnak hívnak) 37,6 millióért vásárolt,
- nagybátyja és üzlettársa, Gyapjas Károly 180 millióért.
A Blikk viszont azt is kiszúrta: Lázár unokatestvére és annak hozzátartozója 376 hektárnyi földet vitt el több mint félmilliárdért. Ugyanis Gyapjas Károly lánya, Gyapjas Mária a Hódmezővásárhely melletti Óföldeákon 141 hektárt szerzett meg, a vele egy háztartásban élő Légrádi József pedig Makón, Hódmezővásárhelyen, Óföldeákon és Földeákon jutott összesen 234 hektáros birtokokhoz.
A lap kiemeli: a rokonok összehangolták a vásárlást.Makón például Gyapjas Károly 115 hektáros szántója szomszédos Légrádi József százhektáros birtokával, tehát 215 hektáros összefüggő területet sikerült megszerezniük.
Lázár Jánosék az üggyel kapcsolatban azt válaszolták:
Mint ahogy Lázár János miniszter úr korábban már a sajtó nyilvánossága előtt elmondta, rokonai, akik évtizedek óta mezőgazdasággal foglalkoznak, és minden feltételnek megfelelnek, hogy a liciteken részt vegyenek, nyílt árveréseken, esetenként a piaci eladási ár többszöröséért jutottak a földterülethez. Az ár kifizetéséhez miniszter úr rokonai banki kölcsönt fognak felvenni.
Az Együtt a hírre közleményben reagált, szerintük felháborító, hogy Lázár családja "a szabályokat kijátszva vásárol állami földeket"
Az Együtt szerint a forrás is tisztázatlan, nem lehet tudni, miből volt a Lázár-rokonságnak csaknem nyolcszázmillió forintja földvásárlásra. Az Együtt szerint a Fidesz számára a családbarát kormányzás azt jelenti, hogy saját családtagjaik sorra nyerik a trafikokat, állami földeket és közbeszerzéseket
- írták.
http://propeller.hu/itthon/3187002-lazar-janos-csaladja-haromnegyed-milliardert-v ett
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-01-26 19:46:55, kedd
|
| |
| |
"nem a kormány feladata, hogy számításokat végezzen..." (Kovács Zoltán, beszédügyi egysejtű)
Aki két hét alatt rendet tesz az országban, azt nem szabad (össze)zavarni, mert mindig nagyon fontos munkát végez.
Ahhoz képest, hogy maffiafőnök, elég rendes a miniszter úr!
Kozejuk is lovethetett volna
*************************
Lehet ennél nagyvonalúbb egy állam a határait védő rendőrökkel?
erdelyip
POLITIKA
ma 18:26
Ritka szimpatikus húzás volt karácsony előtt, amikor levelet kaptak a déli határon nyáron túlórázó rendőrök, hogy a nekik átutalt túlórapénz egy részét kéri vissza az állam. Azt mondták, hogy rosszul számolták ki, hogy mennyi pénz jár a kerítés mellé vezényelt rendőröknek, többet utaltak, mint kellett volna.
Volt, akitől 200-260 ezer forintot kértek vissza.
Harangozó Tamás MSZP-s képviselő kérdezte Pintér Sándor belügyminisztert, hogy négy hónappal a menekültválság csúcsa után sikerült-e végre elrendezni az ügyet.
A válasz röviden: nem.
Pintér azt írja válaszában, hogy még mindig tart az ügyben a vizsgálat, illetve a vizsgálat eredményeinek összegzése.
Azért a határra vezényelt rendőröknek nem kell lógatniuk az orrukat, mert Pintér azt is megírta, hogy a méltányosság jegyében
"a részletfizetés lehetősége minden esetben biztosított az állomány érintett tagjának kérelmére. A tévesen kifizetett juttatások visszakövetelése érdekében ez idáig jogi eljárások nem indultak."
http://444.hu/2016/01/26/lehet-ennel-nagyvonalubb-egy-allam-a-hatarait-vedo-rendo rokkel |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-01-26 19:32:51, kedd
|
| |
| |
A hét hülyéje díjat magasan nyerte Czunyiné, a közoktatási államtitkár
szerző
narancs.hu
Czunyiné Bertalan Judit, aki nyilván a Hoffmann Rózsa-hasonmásverseny győzteseként lehet ma köznevelési államtitkár, gyerekek előtt beszélt ijesztő ostobaságokat.
Évértékelőt (milyen évértékelőt? tanévértékelőt!) tartott Czunyiné, az igyekvő közoktatási funkcionárius, ahol minden bizonnyal arról szeretett volna beszélni, hogy magas politikai polcra síkhülyén is simán lehet kerülni a mai Magyarországon. Ne tanuljatok, gyerekek, legyen belőletek inkább államtitkár.
false
Fotó: Soós Tamás/MTI
De álljon itt az inkriminált közlés a maga teljes gyönyörűségében:
,,Tök boldogan élek úgy, hogy nem tudom a savak egymásra hatásának kémiai képleteit felírni. Viszont biztos, hogy nem maratom ki a tüdőmet a lúg és a sav összeöntésével. Ezt a kémia hatást kellene elmagyarázni egy 14 éves kislánynak, és nem a hatsoros kémiaképletet bemagoltatni velük."
Nos, ez akkor sem hangzana borzasztóbban, ha a ,,tök boldogan" szókapcsolat helyett például a ,,kibaszott boldogant" használja.
A szöveg kémiai stupiditására, illetve közoktatási... hogy is mondjuk, felhőtelenségére, gondtalanságára vagy szimpla horrorisztikumára Nádori Gergely szaktanár hívja fel a figyelmet az Indexen, de az egyéb (életvezetési, világlátási, mentális) tartalmak is nagyon rendben vannak. A formáról már nem is beszélve: fordulatok, egyeztetés, minden nagyon együtt van - Czunyiné sehol nem tud hibázni.
Akik pedig Czunyiné kezébe tették Magyarország közoktatását, nem gondatlanságból cselekedtek, nagyon is jól tudták, hogy mit csinálnak. Butítani küldték.
http://magyarnarancs.hu/villamnarancs/a-het-hulyeje-dijat-magasan-nyerte-czunyine -a-kozoktatasi-allamtitkar-95453
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-01-26 18:51:39, kedd
|
| |
| |
A haszontalan népség
Posted on 2016-01-26 by Admin
Időskori szegénység: Magyarországon a nyugdíjasok fele nyomorog
A nettó helyettesítési ráta alapján sokan mondhatják azt, hogy a magyar nyugdíjasoknak nincs miért panaszkodniuk, mivel az átlagnyugdíj alig alacsonyabb, mint az átlagjövedelem. A valóság azonban eltér ettől.
Az OECD-tagországok között egy 2013-as felmérés alapján Hollandia után Magyarország második helyen állt a nyugdíjkifizetések és a nyugdíjba vonulás előtti bér összevetésében, de ez nem azt jelenti, hogy a magyar nyugdíjak nagyon magasak. A valóság az, hogy Magyarországon a bérek nagyon alacsonyak, az átlagbér jócskán elmarad az uniós átlagtól, és ehhez mérten uniós összehasonlításban a nyugdíjak sem túl magasak.
Hasonlóan a bérekhez, a nyugdíjrendszerben is felfedezhető egy nagyobb szakadék: a nyugdíjasok több mint 50 százaléka kénytelen megélni kevesebb mint 100 ezer forintból, azaz a létminimumhoz közeli szinten tengődik.
isz
Csalóka helyettesítési ráta
Nyomorognak-e a magyar nyugdíjasok? A kérdés igen összetett, mivel az OECD-statisztikák alapján a nyugdíjkifizetések átlagbérhez mért aránya méltányosnak mondható Magyarországon, így a helyettesítési ráta az OECD-tagországok között kiemelkedőnek mondható. Ez alapján akár nyugodt szívvel ki is jelenthetnénk, hogy a magyar nyugdíjasok egyáltalán nincsenek rossz helyzetben.
A valóság azonban az, hogy több százezer nyugdíjas nyomorog Magyarországon, közel 100 ezer főnek még 50 ezernél is alacsonyabb a nyugdíja, a nyugdíjasok több mint 50 százaléka pedig kevesebb mint 100 ezer forintot kap havonta. Ez a létminimumhoz közeli érték, ami azt jelenti, hogy egymillió nyugdíjas szegénységben él. De akkor mi az oka a statisztika és a valóság közötti eltérésnek?
A helyettesítési ráta két ok miatt csalóka:
- Ha összehasonlításra akarjuk használni más országokkal, akkor nem veszi figyelembe, hogy a mintában szereplő országok átlagbérei hogyan viszonyulnak egymáshoz.
- Méltányossági alapon pedig nem látjuk, hogy az egyes decilisek milyen arányban részesülnek a teljes nyugdíjkifizetésből.
Magyarország esetében fontos kiemelni ezt a két tényezőt, mivel a nyugat-európai országokkal összehasonlítva a bérek annyira alacsonyak, hogy nincs is értelme összehasonlítani a nyugdíjkifizetéseket. A bérkülönbségből fakadó feszültség mára már odáig fajult, hogy a kivándorlás miatt permanens munkaerőhiány lépett fel számos szektorban, kevés a szakember. És a helyzet csak még rosszabb lesz, hogyha a kormány nem áll elő valami kézenfekvő tervvel a tűzoltás helyett.
nym
Aránytalan rendszer
A nyugdíjemelés Magyarországon a svájci-indexálás alapján történik. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjemelés során 50-50 százalékban veszik figyelembe a várható inflációt és a várható nominális kereslet növekedést.
Ha a tényleges infláció magasabb lesz a várhatónál, akkor év közben felfelé korrigálhatnak, ellenkező esetben viszont nyugdíjcsökkentésre nem kell számítani. 2013-ban például 3,5 százalékkal növekedtek a reálnyugdíjak. Ez a jövőben komoly feszültségeket okozhat, hiszen a bérek, így az adóbefizetések sem alkalmazkodtak ilyen mértékű reálnyugdíj emeléshez.
A nyugdíjrendszer másik fő problémája az aránytalanság. Az addig teljesen rendben van, hogy a befizetett járulékok és munkaviszony alapján, aki többet dolgozott és többet keresett az több nyugdíjat is fog kapni, viszont a nyugdíjemelések során a mindenkori kormányok nem veszik figyelembe a szociális szempontokat. Azt, hogy több százezer nyugdíjas él nyomorban, sok esetben önhibán kívüli. Méltányossági szempontokat figyelembe véve lehetne úgy alakítani a rendszert, hogy a szegényebb rétegek nagyobb emelést kapnak, de akár a kedvezményeket is lehetne úgy alakítani, hogy akinek jóval az átlagbér felett van a nyugdíja, az ne vehessen igénybe annyi kedvezményt, mint az, aki a létminimum alatt él.
Azt is figyelembe kell venni, hogy a rendszerben vannak potyázók (jórészt olyan feketemunkások, akik eltitkolt jövedelmük után nem fizettek járulékot, és emiatt jóval alacsonyabb lesz a nyugdíjuk, viszont a vártnál magasabb nyugdíjat szeretnének), így a megfelelő adminisztrációs háttér nélkül nem könnyű kiszűrni, hogy kik azok, akik önhibájukon kívül kapnak kevés nyugdíjat, és kik azok, akik nem.
Egy másik fontos sarokpont ezzel kapcsolatban, az öngondoskodás. A manyup-rendszer beszántása után a magyar nyugdíjrendszer kétpilléres maradt, az állami nyugdíj mellett vannak még önkéntes pénztárak. Az önkéntes pénztárakhoz való hozzáférés azonban korlátozott, jobbára azok tudnak pénztártagok lenni, akik megfelelő egzisztenciával rendelkeznek, vagy olyan munkahelyen dolgoznak, ahol a munkaadó valamekkora összeget befizet a pénztárba (jobbára állami helyek, nagyobb multik). A nyugdíjasok és a jövőbeli nyugdíjasok többsége így teljesen ki van szolgáltatva az államnak, egy esetleges katasztrófa a mostani rendszerben pedig őket érintené legjobban. Azokat, akik egyáltalán nem élnek jó körülmények között.
Az OECD-tagországok között jelenleg is a magyar nyugdíjasok vannak legnagyobb arányban kiszolgáltatva az államnak, a jövedelmük 85 százaléka transzferből származik, és csak a maradék munka vagy tőkejövedelem.
Nyugdíjkatasztrófa szélén
Márpedig a jelenlegi trendek alapján nagyon úgy tűnik, hogy 10-15 éven belül a jelenlegi nyugdíjrendszer teljesen fenntarthatatlanná válik. A Ratkó-gyerekek sorra elérik a nyugdíjas korhatárt, egy munkavállalóra pedig egyre több inaktív fog jutni. Tovább tetézi a problémát a már korábban említett kivándorlás, ami a következő években még jobban felpöröghet az alacsony bérek és a Magyarországon tapasztalható bizonytalanságok miatt.
A trendek alapján nem lehet kizárni, hogy egy idő után ismét ki kell tolni a nyugdíjkorhatárt (ez nem csak Magyarországon, az EU többi országában is megtörténhet a demográfiai problémák miatt), vagy a rendszer fenntarthatatlansága miatt az állam kénytelen lesz megvágni a transzfereket. Bármennyire is szitokszónak tűnik a nyugdíjcsökkentés Magyarországon, ha nem történik valami csoda, vagy átfogó reform a rendszerben, akkor elképzelhető az állami beavatkozás. (Egy másik megoldás a járulékok megemelése lenne, de a munkát terhelő adók mértéke így is nagyon magas Magyarországon, egy ilyen lépés pedig még jobban betenne az egész gazdaságnak).
A Fidesz filozófiája alapján a vesztesek pedig ismét azok lehetnek, akik amúgy sincsenek könnyű helyzetben, és önhibájukon kívül kénytelenek alacsony nyugdíjból megélni.
(tenytar)
Bal-Rad komm: Nyugdíjügyben/nyugdíjasügyben széles politikai konszenzus van maffiáink között. A döbrögista horda IS CSAK magáévá tette a most neki tulajdonított filozófiát: A NYUGDÍJAS HASZONTALAN!
http://www.balrad.com/2016/01/26/a-haszontalan-nepseg/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-01-26 18:46:17, kedd
|
| |
| |
És ezt most hogy?
Népszavazási döntés: kár a Kúriáért
2016. január 20., szerda, 19:44
Szerző: Nehéz-Posony Márton
Ha a magyar igazságszolgáltatás legfelsőbb szerve, a Kúria politikailag érzékeny ügyekben nyilvánvalóan a jogszabállyal ellentétesen dönt, akkor azt a látszatot erősíti, hogy politikai megrendelésre dolgozik, márpedig a közbizalom aláásása a rendszer civilizáltságának utolsó pillérét üti ki.
Az a döntés, amellyel a Kúria - a Fővárosi Választási Bizottság határozatát megváltoztatva - megtagadta az olimpián való részvételtől való tartózkodás, illetve a Városliget beépítésének korlátozása tárgyában a népszavazást, a képernyőn áthatolóan izzadságszagú.
Mindkét kérdésben abból kell kiindulni, hogy milyen esetekben zárja ki a törvény a helyi népszavazás megrendezését. Nem olyan bonyolult, mindössze négy okot tartalmaz a törvény, amelynek tárgyában nem írható ki helyi népszavazás: a költségvetésről és a zárszámadásról, a helyi adókról, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdésről, a képviselő-testület feloszlásának a kimondásáról.
Az első kérdés úgy hangzott: ,,Egyetért-e Ön azzal, hogy Budapest Főváros Önkormányzata ne pályázzon a 2024. évi nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére?" Az könnyen megállapítható, hogy a kérdés nem tartozik az imént felsorolt tiltott tárgyak közé. De nem is ezekre hivatkozott a Kúria. Ehelyett azt állapította meg, hogy a kérdés hitelesítésre benyújtásakor a Fővárosi Önkormányzat a pályázaton való részvételről és az erről szóló szándéknyilatkozatát megküldte a Nemzetközi Olimpiai Bizottság részére, és a konkrét jelentkezési dokumentáció beadásának határideje február 17-e, márpedig a referendumot addig már nem lehet kiírni. ,,A kérdés azt sugallja, hogy a választópolgárok a pályázat beadásáról véleményt nyilváníthatnak, holott az a referendum idejére már benyújtásra került" - tartalmazza az indoklásról szóló közlemény.
Eszerint tehát nem az a kérdés, hogy a törvény szerint lehet-e népszavazást kiírni egy helyi kérdésben, hanem az, hogy a Kúria számításai szerint milyen gyorsan lehet megszervezni egy népszavazást. Amely kérdés éppen azért irreleváns, mert a Kúria álláspontjával ellentétben a népszavazásnak igenis lehet olyan következménye, minthogy a törvény nem tiltja, hogy a már benyújtott pályázatot a Fővárosi Önkormányzat kénytelen legyen visszavonni. A Kúria tehát a törvényben nem szereplő indokkal vette el a választópolgárok jogát arra, hogy közvetlenül gyakorolják hatalmukat.
Nem kevésbé erőltetett, inkább a szervilitás látszatát erősíti a Városliget ügyében hozott döntés. A kérdés itt az volt: ,,Egyetért-e azzal, hogy a városligeti építési szabályzat ne tegye lehetővé új múzeumi épületek építését a Városligetben?" A Fővárosi Választási Bizottság ebben az esetben is még hitelesítette a kérdést. A Kúria az ezt megváltoztató döntését azzal indokolta, hogy a Városliget fejlesztéséről törvény rendelkezik, amelynek ,,célja az új nemzeti közgyűjteményi épületegyüttest is magába foglaló Liget Budapest projekt megvalósítása". Az indokolás szerint ,,a törvényi szabályokat a helyi népszavazás nem törheti át olyan rendeletmódosítás kikényszerítésével, amely valójában az Országgyűlés által törvényben meghatározott célt ellehetetleníti. Márpedig, ha a Városligetben nem épülhetne új múzeumépület, úgy a jelzett törvényhozói cél meghiúsulna, tehát a helyi népszavazási kezdeményezés burkolt törvénymódosításra irányul." A probléma mindössze az, hogy a Kúria által hivatkozott 2013. évi CCXLII. törvény egy szót nem ejt sem a Liget Budapest projektről, sem arról, hogy a Városligetben hány múzeumot kell építeni. Ellenkezőleg, a törvény 7. § (4) bekezdése azt mondja ki, hogy ,,Budapest Főváros Önkormányzata (...) a Városliget területére rendelet formájában Városligeti építési szabályzatot állapít meg". Nincs tehát olyan konkrét törvényi rendelkezés, amelybe a népszavazás sikere esetén meghozandó önkormányzati döntés ütközne, ellenben az önkormányzatnak a népszavazási döntést a törvény alapján megalkotandó építési szabályzatban kellene figyelembe vennie.
Mindkét kérdés elkaszálása természetesen kedves a hatalomnak. A Kúria azzal, hogy törvényellenes indokolással akadályozta meg a népszavazás kiírását ezekben a kérdésekben, sokat rontott a saját függetlenségének látszatán. Holott egy valóban független, törvényesen működő bírósági szervezet a hatalom számára kedvező döntések esetén a hatalom számára is hivatkozási alap lehetne. Ha azonban az emberek egyre növekvő számban látják azt, hogy már a bírói szervezet is a hatalom bábja, amelytől nem remélhetnek valódi jogvédelmet, akkor a jogtisztelet tovább rothad, s nem tudható, mi lesz e folyamat vége.
hvg.hu/velemeny.nyuzsog/20160120_Nepszavazasi_dontes_kar_a_Kuriaert
**
(Vajon milyen érzés lehet, amikor az ember seggébe feltolt Orbán-középsőujj mozgatja a szájat, és gesztikulál a végtagokkal? És vajon használ-e vazelint a Vezénylő Tábornok a Legfelső Bíróság minden tagja esetében? Vagy esetleg csak a kedvenceinél?) |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-01-26 18:36:00, kedd
|
| |
| |
Döbrögisztán mindennapjai
Posted on 2016-01-26 by Admin
Hihetetlen: Magyarországon még ezt is ellopták
lopás vs adó
Vizsgálatot rendelt el Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter annak kiderítésére, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) miért nem tájékoztatta a NAV-ot vezető Tállai András államtitkárt arról, hogy nyomozás indult az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálata nyomán, minekutána az OLAF szerint fennáll a gyanú, hogy a magyar ellenőrök ellopták azt a pénzt, amit a korrupció elleni harcra adott az Unió.
(válasz)
Bal-Rad komm: Hihetetlen...?
Dehogy hihetetlen! Egy országot loptak el kilenc és fél millió szempár előtt! Ami nem éget-az Magyarországon el van lopva! (Már a lebetonozás, odahegesztés régen nem biztonságos!)
Hogy pénzt loptak? Hát azt a legkönnyebb ellopni! Annak nincs szaga sem!
Nincs itt csodálkozásra semmi ok. Ország már nincs amit tovább lehetne lopni-fosztogatni, csak a júdáspénzt lehet lenyúlni! De a lenyúlás gyanúját kivizsgálandó ügyekre adott pénzt is ellopták!
Ez Magyarország! Ez Döbrögisztán! Varga Mihály pedig itt miniszter! Tállai Busafej pedig itt NAV-főnök! Úgyhogy...
http://www.balrad.com/2016/01/26/dobrogisztan-mindennapjai/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-01-26 18:33:00, kedd
|
| |
| |
Csak a patina maradt!
Posted on 2016-01-26 by Admin
Visszacsúszóban a magyar egészségügy
eü
Tavaly még a 25. helyen volt a vizsgált 37 európai ország között a magyar egészségügy, a kedden publikált legfrissebb, Euro Healt Consumer Index 2015 elnevezésű 115 oldalas jelentés alapján az adatokat szolgáltató 35 ország között már csak a 27. helyen állunk, két helyet csúsztunk vissza.
Még nagyobb a különbség a kapható pontszámokban: tavaly 601 ponttal honorálták Magyarországot a lehetséges ezerből, idén már csak 578 pont jutott a magyar egészségügy állapotára. A felmérést egyébként egy svéd vállalat készíti immár kilencedik éve, és negyvennyolc mutatót vizsgálnak, köztük például azokat is, meddig kell várjanak a betegek az ellátásra, milyen a kezelések hatékonysága (ezen a területen egyébként Románia holtversenyben utolsó Macedóniával), milyen a prevenció és a gyógyszerellátás.
Az idei általános megállapítások elgondolkodtatóak: órásit fejlődött a cseh egészségügyi rendszer, majdnem beérte az osztrákot - az ezerpontos skálán alig 14 ponttal maradnak le tőlük! Európa-szerte csökkent a gyerekhalandóság, nőnek a túlélés esélyei a szívinfarktusban vagy rákban szenvedőknek, annak ellenére, hogy több országban kevesebbet költenek az egészségügyre. Nyolc nyugat-európai ország kapott nyolcszáz pontnál jobb értékelést.
Az első Hollandia (916 pont a lehetséges ezerből), ők az elmúlt három év listáinak mindegyikén dobogós helyezést értek el. Második nem meglepő módon Svájc (894 pont), harmadik Norvégia (854). Finnország, Belgium és Luxemburg következik a sorban - az első kelet-európai a 13. helyen álló Csehország. Őket követi az Egyesült Királyság és Szlovénia, és meglepő Macedónia előkelő, 18. helye - ők egy esztendő alatt tizenegy pozíciót javítottak a helyezésükön. Magyarország a 27. Ciprus és Görögország között - az elemzésben kiemelik, hogy a mi 578 pontunk relatív szerény eredmény annak tükrében, hogy olyan patinás egészségügyi rendszerünk van, mint az angoloknak. Arról is szó esik, hogy komoly lemaradásban vagyunk a betegek jogainak és információhoz jutásának tekintetében, ugyanakkor rég várt előrelépések történtek a dohányzás megelőzése érdekében.
Szomszédaink közül Románia hátulról a negyedik a harmincötös listán, és utánunk van Szerbia is. A sereghajtók: Albánia, nagy meglepésre Lengyelország, a legutolsó pedig Montenegró - utóbbi alig 484 pontot kapott az ezerből. Bosznia Hercegovinát idén nem tudták értékelni, mert nem küldött be elég adatot.
(mno)
Bal-Rad komm: “...szerény eredmény annak tükrében, hogy olyan patinás egészségügyi rendszerünk van, mint az angoloknak..."
A patina alá az anyagot a szocializmus korszaka kalapálta össze! És hát ugye az anyag-A GAZDASÁG-ami finanszírozta!-az széjjelmállott! Az országgal együtt!
http://www.balrad.com/2016/01/26/csak-a-patina-maradt/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-01-26 18:29:39, kedd
|
| |
| |
Már Belgrádban is szervezkednek az iszlamisták
2016. január 26. 10:04
Szélsőséges iszlám nézeteket valló vahhábiták szervezkednek, toboroznak Belgrád külvárosában szerb lapértesülések szerint. A szakértők úgy látják: a szélsőségesek soha nem a hívő muszlimokat akarják megnyerni maguknak, hanem a tanulatlan és a hitükben megingott embereket célozzák meg, s különösen a roma lakosság lehet kitéve az iszlamista agitáció veszélyeinek.
A szélsőséges iszlám nézeteket valló vahhábiták Belgrád külvárosában is toboroznak, tevékenységüket humanitárius munkának álcázzák, és főként a roma lakosságot célozzák meg - közölte értesülését a Vecernje Novosti című szerbiai napilap kedden.
A szerb főváros szélén lakókat főleg Bosznia-Hercegovinából és a délnyugat-szerbiai Szandzsákból származó térítők környékezik meg, a radikális, iszlamista tanokat pedig ,,csendben, az iszlámhívők köreit kerülve" terjesztik. Általában azokat a muszlim vallású, szegény romákat keresik fel, akik nem tartják magukat az iszlám szokásokhoz, és segítséget ígérnek nekik. A Vecernje Novostinak nyilatkozó névtelen forrás szerint azután kezdik el terjeszteni a vahhábita szokásokat és életmódot, hogy elnyerték az emberek bizalmát. ,,Pénzügyi segítséget, külföldi munkát és a gyerekek iskoláztatását ígérik, és azokat a családokat, amelyek megfelelő +alapanyagnak+ minősülnek, eltávolítják a helyi dzsámiktól és a tisztességes imámoktól, valamint meggyőzik őket arról, hogy a szerbiai iszlám közösség nem jól értelmezi az iszlám tanítását" - magyarázta a forrás a lapnak.
A szakértők szerint a szélsőségesek soha nem a hívő muszlimokat akarják megnyerni maguknak, hanem a tanulatlan és a hitükben megingott embereket. Nem az imahelyeken toboroznak, ugyanakkor ezeken a helyeken szereznek olyan ismeretségeket, amelyek később hozzájárulhatnak a szélsőséges eszmék terjesztéséhez.
A szerbiai iszlám közösségben nincsenek jelen a szélsőségek - szögezte le Eledin Asceric, a közösség egyik vezetője. Elismerte ugyanakkor, hogy vannak olyan személyek, akik haszonszerzés céljából valamifajta, ,,agitációnak sem igazán nevezhető" tevékenységet folytatnak, ennek azonban semmi köze a vallási tanításokhoz. Elmondta azt is, hogy a muszlim roma lakosság valóban veszélyeztetett, mert fogékony a manipulációra.
Darko Trifunovic, a Belgrádi Egyetem Biztonságpolitikai Karának professzora szerint is ,,csendes iszlamizáció" folyik a romák körében, a szélsőségességet pedig a leggyakrabban emberi jogi szervezetek tevékenységének álcája alatt terjesztik. Szerinte a szerbiai iszlám közösség nem tud egyedül megbirkózni ezzel a problémával, és az is gondot jelent, hogy a vahhábizmust nem tiltja a törvény.
http://mandiner.hu/cikk/20160126_mar_belgradban_is_szervezkednek_az_iszlamistak |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-01-26 18:23:46, kedd
|
| |
| |
Elkezdődött a bandaháború az állami földek miatt
2016-01-26 09:44:38
Doros Judit
A haveri bérlők haveri földtulajdonossá váltak, s még csak saját pénzt sem kell betenniük a vásárlásba: a korábbi bérleti díj fedezi az olcsó állami hitel törlesztőrészletét - nyilatkozta a Népszabadságnak Ángyán József volt fideszes földművelésügyi államtitkár. Nem vigasztalja, hogy évekkel előre megjósolta: ez történik majd mindannyiunk közös tulajdonával.
hirdetés
- A nyugdíjaslétet választotta, pedig egyetemi tanárként még hét évig maradhatott volna az egyetemen.
- Nem láttam értelmét. 2014-ben a választások után ledózerolták a Környezet- és Tájgazdálkodási Intézetet (KTI-t), amelyet 1990-ben kollégáimmal alapítottunk.
Egy hónap alatt indoklás nélkül megszüntették ezt a szakmai műhelyt, amely Európában is élenjáróan kidolgozta és megalapította a környezetgazdálkodási agrármérnöki szakot,
a fenntartható mezőgazdaság és vidékfejlesztés oktatási programját. Tavaly nyáron a felsőoktatási törvényt úgy módosították, hogy magát a szakot is eltörölték, így a továbbiakban az országban sehol nem lehet agrár-környezetgazdálkodást alapképzésben tanulni. De az egyetemi autonómia is megszűnt, konzisztóriumok irányítják az intézményeket, amelyek a kormány meghosszabbított karjaként működnek, minisztériumi és kormányfői delegáltakkal.
- Személyes ügyként fogja fel az intézet és a szak megszüntetését?
- Ha nem is kizárólag, de a döntés meghozatalakor bizonyára ez is komoly súllyal esett a latba. Amikor kiléptem a kormányból, a ,,főnök", Orbán Viktor - mint visszahallottam, okulva a ,,napraforgó blogos" MTI-s lejárató kampány kudarcán - megmondta, hogy ne közvetlenül engem támadjanak, mert az visszaüthet, hanem a környezetemet rombolják le. Aki dékánként megszüntette a KTI-t, az gyorsan meg is kapta érte a júdáspénzt: néhány hónap múlva a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal elnöke lett, helyettes államtitkári rangban. Általában fiatal, feltörekvő, karriervezérelt embereket szemelnek ki ilyen feladatokra, akiknek nincsenek erkölcsi gátlásaik, ha tudják, hogy a végén ott várja őket a jutalomfalat.
Fotó: Földi Imre / Népszabadság
- Továbbra is dolgozik a földügyeken, most épp az állami parcellák eladásáról gyűjti az anyagot. Honnan szerzi az információkat?
hirdetés
- Van egy kis csapatom, akik önzetlenül és lelkesen segítenek a gyűjtésben. Az információk általában fellelhetők a nyilvános adatbázisokban, de a döntéshozók igyekeznek különböző és nehezen kezelhető adatbázisokban közreadni őket, szóval komoly kutatómunka kell az összefüggések feltárásához. Ebben persze bennem emberükre találtak, hisz kutató alkatként van némi rutinom az ilyen feladatok megoldásában. A földeladásokkal kapcsolatos eredményhirdetmények is - erre már az európai játékszabályok is köteleznek - fent vannak az NFA honlapján. Nos, ezeket az anyagokat szisztematikus munkával össze kell rendezni. Kapok persze híreket vidékről, helyből is. Sok kapcsolatom megmaradt, bár
a hangadókat igyekeznek megfélemlítéssel, esetleg némi konccal - például odavetett földdarabokkal - elhallgattatni.
Sokat segít az országos és a helyi média is, hisz föld-témában egyre több a tényfeltáró cikk és internetes információ.
- Tudja már, hogy a földek bérlői közül hányan váltak tulajdonosokká?
- Teljes képem még nincs erről, most dolgozom fel a földbérletekkel kapcsolatos utolsó adatokat, majd ezután következnek az állami földárverések eredményei. Látszik azonban, hogy a korábban általam is felvetett ,,haveri" szálak a földliciteknél erősödnek. Jó példa erre Fejér megye, és
Orbán Viktor barátja, a ,,kérges tenyerű" Mészáros Lőrinc ,,földműves", aki a megyében bérbe adott állami földterületek 11 százalékát bérli.
hirdetés
Most saját jogán és családtagjai - felesége, fia, lányai és üzlettárs testvére - révén vásárolt ,,kis-közepes családi birtokuk" földalapjának megerősítéséhez Alcsútdobozon és Etyeken 28 birtoktestet 1424 hektár összterülettel 1 milliárd 938 millió forint összértékben. Mintegy hatvan százalékban olyan földeket, amelyekre már korábban húszéves bérleti jogot szerzett. Az általa megvásárolt föld a megyében eddig dobra vert 17 064 hektár állami terület több mint 8 százaléka.
Fotó: Földi Imre / Népszabadság
- Miért jobb földtulajdonosnak lenni, mint bérlőnek?
- A tulajdonost nem kötik azok a feltételek és vállalások, amelyeket az állam a bérleti szerződésnél megszabott.
Nem kell például állatokat tartani. Milyen érdekes, ugye?
Mindjárt jobban megértjük a bihari gazdákat, akik azt panaszolták, hogy az új földesurak nem is akarnak saját állatállományt, hanem másokét ,,vennék a nevükre". Ezek a ,,csókos" bérlők vélhetően mindenkinél hamarabb tudták, hogy a bérelt föld nemsokára a sajátjuk lesz. A törvény pedig elővételi jogot biztosít számukra, így nem kell nagyon tartaniuk a versenytársaktól. Ráadásul nem kell saját pénzt betenni, a ,,közösből" is meg lehet venni a földet, rendkívül kedvező kamatozású hitelre. Vásárláskor csak tíz százalék önrészt kell letenniük, míg a ,,külső" nyertes húsz százalék befizetése után kaphat hitelt a banktól. Az eddigi bérleti díj mehet a törlesztőrészletbe, kockázat gyakorlatilag nincs, szépen gyarapszik a magánvagyon, amit a földárak emelkedésével, komoly haszonnal piacra lehet majd dobni.
- A licitek eddig elég simán zajlottak, eltekintve néhány erőtlen ellenzéki demonstrációtól. De egyetlen komoly oligarcha se szállt ringbe a másik ellen, senki nem tornázta fel a versenytársak előtt az árakat.
- Ez nekem azt sugallja, hogy - amint Fejér megye földbérleti pályázatainak ,,magas szintű előkészítésénél" történt - egymás között le vannak osztva a területek, és
egyik nagykutya se piszkál bele a másik territóriumába. Bár egyes jelek azt mutatják, hogy a Simicska-Nyerges-érdekeltségek által bérelt állami földek esetében elindult a bandaháború.
De a legnagyobb mogulok, akiknek az államtól bérelt hatalmas területeit nem is adják el, azok azt hiszem a nagy bizniszt, a mintagazdasági és integrátori státust ,,zsugázták le" maguknak. Az ezekre vonatkozó kormányrendelet kiválasztási kritériumai számomra teljesen világosan mutatnak, rájuk lettek szabva. De vajon milyen minták lesznek ezek a több tízezer hektáros gigabirtokok a kis és közepes családi gazdaságok számára?
- Győrffy Balázs, az agrárkamara elnöke, fideszes országgyűlési képviselő tavaly decemberben kezdeményezte, hogy a hosszabb távra kötött bérleti szerződések esetén az új földtulajdonosok megemelhessék a bérleti díjakat.
- Egészen addig nem tartották alacsonynak a földbérleti díjakat az urak, amíg azt nekik kellett fizetniük az államnak. Addig senkit se zavart, hogy 580 forintot kell fizetni aranykoronánként, amíg ezt a haverok fizették a közös kasszába. Most, hogy tulajdonosok lettek, s földjeiket esetleg más bérli még évekig, mindjárt arcpirítóan alacsonynak tartják ezt az összeget.
Fotó: Földi Imre / Népszabadság
- Nem érzi, hogy egyfajta Don Quijote-ként vívja szélmalomharcát? Mire számít, mit tud elérni egy újabb jelentéssel?
- Most semmit. De szentül hiszem, hogy a világban a jó és a rossz is végső soron összeadódik.
Van, hogy nem látszik semmi, aztán egyszer csak leszakad az ég.
A célom elsősorban az, hogy az utókornak tényszerűen rögzítsem a történéseket. Ez alapján tudom majd feketén-fehéren kimutatni például azt, amit most még csak sejtek, hogy zömében a földbérleti pályázatok nyertesei licitáltak a földekre, s váltak tulajdonossá. A korábbi jelentésekben ott vannak a földbérleti pályázatok anomáliái, az aránytalanságok, az igazságtalanságok: akit száz év múlva érdekelni fog, hogyan történt az ország kifosztása, az én munkáim alapján tán világosabban látja majd az összefüggéseket.
- Ön már évekkel ezelőtt jelezte, lesz majd egy törvény, amely a haveri bérlőket segíti nagyobb földterületekhez. Akkor mindenki hevesen tiltakozott, s lám, mégis törvénnyé lett az állami földek kiárusítása. Érez elégtételt?
- Nem öröm, hogy igazam lett. Az pedig egyenesen fáj, hogy nem tudom elhárítani a rosszat, amelyet előre látok.
http://nol.hu/belfold/nem-orom-hogy-igazam-lett-1586437 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/3 oldal
|
Bejegyzések száma: 23
|
|
|
|
2016. Január
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
488 db bejegyzés |
| e év: |
5039 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 3774
- e Hét: 14041
- e Hónap: 25152
- e Év: 178648
|
|
|
Offline
